Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

íl MA: Ismét jön az olaj a Barátság-vezetéken (3. oldal) Rendszerváltás és településfejlesztés (4. oldal) Fülöpházi indulatok választások előtt (4. oldal) Elvált szülők, és a gyermek „láthatása” (4. oldal) MI LESZ SZEPTEMBER 30. UTÁN? Ismét a szovjet laktanyákról A Bácsbernél kész egy teljes dokumentáció , Sok nagy falat van ma hazánkban, amit jó alaposan meg kell rágni ahhoz, hogy nyelés köz­ben nehogy a kormányzat vagy az ország torkán akadjon. Nem sorolom ezeket, elég belőle egyet­len is: a megüresedő szovjet laktanyák ügye. Bács-Kiskun megye, s különösen Kecskemét az élenjárt, hiszen a megyeszékhelyen az elsők kö­zött ürült ki jó egy esztendővel ezelőtt két, egykor a magyar, majd a szovjet katonaság által haszitált objektum. Amelyekkel azóta sem sikerült semmit sem kezdeni. Az egyikre, a nagyobb létesítményre van döntés: felaján­lotta a város a leendő Közép-európai Nemzetközi Egyetem céljaira. A másikra, a kisebbre már tervdokumentáció is készült: egy esetleges főiskola elhelyezéséről tárgyaltak pá­lyázókkal, amíg azok vissza nem táncoltak. Azóta a tárgya­lások így-úgy folytatódnak, de az épületek állaga csak rom­lik. Lehet, mire használni tudná őket valaki, csak az elbontá­suk jöhet szóba mint gazdaságos alternatíva. S akkorra már itt lesznek az újabb, átadásra váró, kerülő egykori szovjet láktanyák. Ezen létesítmények sorsának rendezése sok megyebeli em­bert foglalkoztat. Közéjük tartozik Györgyi Károly, a Bács- ber igazgatója is, aki a közös gondolkodás érdekében hívta meg a pártok képviselőit egy beszélgetésre. Erre két nyomós oka volt. Az egyik, hogy az önkormányzati választások után a helyi képviselő-testületekben a pártok reprezentánsainak kell majd dönteniük a laktanyákkal kapcsolatos kérdések­ben. (Mire használja azokat a helyi önkormányzat? A tele­pülésen lévő objektummal rendelkezhet-e a város választott (Folytatás a 2. oldalon) SZOVJETUNIÓ Mit jelent az elnöki jogkör kibővítése ? A Szovjetunió elnöke abban az esetben élhet kibővített hatalmi jogkörével, ha a legfelsőbb tanács nem tartja szükségesnek más rendeletek kibocsátását, illetve ha nem ajánlja az elnök­nek, hogy módosítsa vagy vonja vissza dönté­sét. Egyebek között ezt tartalmazza az elnöki jogkör kiszélesítéséről a szövetségi parlament­ben heves vita után hétfőn elfogadott törvény. Ennek rövid tartalmi ismertetésére kedden vál­lalkozott a TASZSZ hírügynökség. Az ország helyzetének stabilizálását elősegí­tendő a szövetségi parlament 1992. március 31- éig feljogosítja az államfőt, hogy — az alkot­mánnyal összhangban — normatív jellegű ren­deleteket adjon ki a lehető legoperatívabban (azaz ne kelljen bizonyos intézkedéseknek arra várniuk, hogy a határozat végigjárja a parla­menti döntéshozatal gyakran zegzugos es sok időt felemésztő útvesztőit). Az elnöknek a tör­vény értelmében a megjelölt időszakon belül joga van döntéseket hozni a népgazdaság irá­nyító szerveivel, a költségvetési, pénzügyi rend­szerrel, a munkabérek és az árképzés, valamint a jogrend erősítésével összefüggő kérdésekben. Az elnök létrehozhat különböző szerveket, állami intézményeket a szövetségi méretű piac kialakulásának felgyorsítására, valamint annak érdekében, hogy zavartalan legyen az együtt­működés a szövetséges és autonóm köztársasá­gok, autonóm területek és körzetek között. A jelentés szerint a szovjet parlament felhí­vással fordult a különböző szintű parlamentek­hez és tanácsokhoz, a politikai pártokhoz, szakszervezetekhez és társadalmi szervezetek­hez, hogy támogassák a legfelsőbb tanács, az elnök és a kormány erőfeszítéseit az állampol­gári béke és nyugalom megőrzésében, az állami légyelem erősítésében, a sztrájkok és más szoci­ális konfliktusok megelőzésében. A törvény az átmenetinek meghirdetett hata­lombővítést egyebek között azzal indokolja, hogy a Szovjetunió bonyolult társadalmi, poli­tikai helyzete rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé a válságból való kijutás, a piaci viszonyokra való áttérés, az ország irányításá­nak és a jogrendnek az erősítése érdekében. Az iraki invázió ügye az ENSZ­I •• *• V/i ' közgyűlés - napirendjén A Kuvait elleni iraki invázió volt az ENSZ-közgyű- lés 45. ülésszakának első munkanapján a központi téma. Fernando Collor de Mello brazil államfő hangsú­lyozta, hogy országa támogatja az ENSZ BT vala­mennyi, Irakkal kapcsolatos határozatát. A brazil elnök beszédének további részében azzal foglalko­zott, hogy a kelet—nyugati feszültség megszűntével a világnak arra kell figyelmet fordítania, hogy kedve­ző feltételeket teremtsen a világgazdaság fellendülésé­hez. Mint mondotta, ezen belül is külön kell foglal­kozni azzal, hogy miként lehet kezelni az adósságvál­ságot. Domingo Cavallo argentin külügyminiszter arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Argentína eddig az egyetlen latin-amerikai ország, amely csapatokat küldött az Irak ellen felsorakozott nemzetközi had­erőbe. Cavallo emellett azt javasolta, hogy érvénytelenít­sék azt a majd’ két évtizede hozott ENSZ-határoza- tot, mely a cionizmust a rasszizmus egyik formája­ként határozta meg. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter szintén elítélte Irakot a Kuvait elleni agresszió miatt. Ugyan­(Folytatás a 2. oldalon) Szankcióbizottság MIT LÁTNI AZ ŐSZI BNV-N? Autócsodák külföldről, létrák itthonról • Az Opel Calibra formája már a XXI. századot idézi. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, mely felszólítja a BT 15 tagállamának képviselőiből felállított „szankcióbizottságot”, hogy vizsgál­jon meg minden olyan segítségkérést, amelyet az Irak ellen elrendelt embargó betartásából adódó nehézségek miatt teijesztenek elő külön­böző országok. A bizottság feladatul kapta, hogy elemezze minden, segítséget kérő ország gazdasági helyzetét. Az idei őszi BNV-re jóval keve­sebb Bács-Kiskun megyei vállalat vitte el portékáit, mint tavaly. Nem csoda ez, hiszen a fogyasztási javak idei szakvására előtt alig 11 nappal zárta be kapuit a kőbányai vásárvárosban az OMÉK, ame­lyen szűkebb hazánk szinte vala­mennyi jelentősebb élelmiszer- ipari termékeket előállító cége kép­viseltette magát. De nemcsak me­gyénkből, hanem egész Magyaror­szágról is kevesebb jelentkező akadt a szokásosnál. Annál töb­ben érkeztek viszont külföldről. Az őszi BNV mindig sok látogatót vonz. Tavaly például csaknem 700 ezren zarándokoltak el Kőbányá­ra. Hogy az idén mennyi lesz a láto­gatók száma, még nem lehet tudni, de az tény, hogy most is akad látni­való bőven, mégpedig elsősorban a külföldi résztvevők jóvoltából. Csak néhány autócsoda, amelynek legújabb típusait is megismerhet­tük: Opel, Suzuki, Daihatsu, Hon­da, Ford. De láthattunk korszerű szórakoztató elektronikai cikke­ket, háztartási eszközöket és cso­dálatos, kényelmes bútorokat. Bennünket, természetesen, ezút- { Folytatás a 2. oldalon) Antall József a francia miniszterelnöknél A tervezettnél sokkal hosz- szabb ideig: mintegy másfél óráig tartott kedden, Párizsban Antall József magyar és Michel Rocard francia kormányfő megbeszélése. A találkozó után Antall József újságíróknak el­mondotta: az igen hasznos tár­gyaláson főként azoknak a té­máknak elemzését folytatták, amelyeket idén júniusban, hi­vatalos párizsi látogatása ide­jén vetettek fel. — Ez nem volt hivatalos, kormányszintű találkozó, de azért mindezek a kérdések sze­repeltek a megbeszélésen — mondotta a miniszterelnök. — Egyrészt átfogó tájékozta­tást adtam a miniszterelnök úr­nak a magyarországi gazdasági és politikai helyzetről, a leg­újabb fejleményekről. Foglal­koztunk Magyarország gazda­sági nehézségeivel, beleértve el­sősorban az energiaproblémá­kat, az olajválság közvetlen ha­tását. Ezzel összefüggésben megtárgyaltuk a várható ese­ményeket és a lehetséges meg­oldásokat. Másrészt a minisz­terelnök úr újra biztosított Franciaország támogatásáról az Európai Közösségekkel kapcsolatos tárgyalásainkon. Most kezdődnek majd a kétol­dalú tárgyalások Magyaror­szág társulásáról. Rocard mi­niszterelnök úr kifejezésre jut­tatta azt a véleményét, hogy a társulást minél gyorsabban kell megvalósítani, s ez nagyon fon­tos és sokkal hasznosabb lehet számunkra az első időszakban, t Antall József magyar és Michel Rocard francia kormányfő mint a teljes jogú társulás, amelyre most még természete­sen nincs esélyünk. — Tárgyaltunk a Varsói Szerződéssel kapcsolatos ügye­inkről, megvitattuk mind a sa­ját biztonságunkat, mind pedig az európai biztonságot érintő témákat, figyelembe véve a Szovjetunió helyzetét, Gorba­csov úr politikai törekvéseit. — Nyilvánvaló, hogy az ilyen tárgyalások fő kérdése ma mindenütt az arab-öbölbeli válság és az olajválság kérdése. Ez közvetve is, közvetlenül is rendkívül súlyosan érinti a ke­let-európai térséget, bennünket is, s ehhez hozzájárul az is, hogy a Szovjetunió az utóbbi napokban leállította az olaj­szállításokat — mondotta An­tall József. Kiosz helyett Iposz Jövőre a Kiosz helyett már az Iposz képviseli j majd a kisiparosokat—tudhatták meg az újsá- 1 gírók a Kiosz székházában rendezett keddi saj­tótájékoztatón. A Kiosz hétfői, XI. kongresszu­sa kimondta, hogy a Kisiparosok Országos Szervezete 1990. december 31-én átalakulással megszűnik. Általános jogutódként az idén szep­tember 10-én és 23-án megalakított Ipartestüle­tek Országos Szövetségét jelölték meg. Ezek lényegében technikai kérdések, mert mint Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta, már a sajtótájékoztató napján is az Iposz elnök- (Folytatás a 2. oldalon) BAJA KÖRNYÉKI BALESETI MÉRLEG 23 és fél százalékos növekedés Október 1. és 7. között egész Európában, így hazánkban is közúti biztonsági napot rendeznek. Ez alkalomból kerestem fel Fercsák Márton rendőr őrnagyot, a bajai kapitányság közlekedé­si alosztályvezetőjét, hogy tájékoztatást kérjek idei tapasztalatairól. — A kapitányság működési területe két város­ra, Bajára és Bácsalmásra, valamint a körülöt­tük fekvő községekre terjed ki. Elöljáróban meg kell mondanom, hogy minden okunk megvan a közúti biztonsági héthez való csatlakozásra. Az említett térségben az év első nyolc hónapjában, tehát augusztus 31-éig, 23,5 százalékkal több baleset történt, mint tavaly ugyanezekben a hó­napokban. Ez az idén 205 balesetet jelent. A nö­vekedés erőteljes tendenciáját hadd érzékeltes­sem egy 1988-as adattal, amikor egész évben 204 baleset történt. —Ha jól tudom, a mostani és a következő két hónap a legveszélyesebb a közlekedés tekinteté­ben. — Valóban így van. Sokéves tapasztalatom szerint — 27 esztendeje dolgozom a közlekedés­sel kapcsolatos rendőri munkakörben, szeptem­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents