Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 26. FELBOMLÁS ELŐTT A'-VSZ Vesz-e T—72-es harckocsit Magyarország? Magyarország érdeklődik az NDK hadseregében rendszeresített T—72-es harckocsik iránt, saját harc­kocsizó egységeinek erősítésére szeretne kapni azok­ból, s a Szovjetunió beleegyezésével kaphat is — írja keddi számában a nyugatnémet Die Welt, egyebek között azt véve szemügyre, hogy a Bundeswehrhez átkerülő keletnémet hadsereg hadifelszereléséből a szabványok különbözősége miatt mi használhatatlan a nyugatnémetek számára. A Die Welt egy nappal azútán, hogy Berlinben aláírták az NDK-nak a Varsói Szerződésből történő kiválását rögzítő jegyzőkönyvet, arra is emlékeztet, hogy Jazov szovjet védelmi miniszter még a múlt év végén így vélekedett: a Varsói Szerződést az egykori keleti tömb országaiban végbement csendes forradal­mak egyáltalán nem tették fölöslegessé. A Stuttgarter Zeitung, a többi nyugatnémet laphoz hasonlóan, feltartóztathatatlannak tartja a keleti ka­tonai szövetség feloszlását, a nyugattal szembeni egy­kori frontállam, az NDK kiválásával közeleg az egész Varsói Szerződés történetének vége. Erre utaló jeleket könnyű találni. Először is a keleti katonai szövetség a bécsi tárgyalásokon már régen nem lép fel egységes tömbként. A vita legutóbb azoknak a fegyverrendsze­reknek a VSZ-en belüli elosztása körül zajlott, ame­lyek a bécsi megállapodás értelmében még megtartha­tók. Másodszor: Lengyelország, Csehszlovákia, Ma­gyarország védelmi miniszterei Zakopánéban maguk között tárgyalnak hadseregeik új szerepéről, a szovje­teket nem hívták meg. Végezetül pedig: nyilvánvaló­an megfeneklett a VSZ június elején Moszkvában elhatározott reformja. Úgy tűnik, immár senkit sem érdekel, hogy a szövetséget demokratikus és egyenjo­gú államok katonai szervezet nélküli szövetségévé formálják át. A reformjavaslatok összehangolásával megbízott Csehszlovákia nem nagyon töri magát. Prága amúgy is ki akar vonulni a Varsói Szerződés­ből, talán két év múlva — vélekedik egy kelet-berlini diplomata. Csehszlovákia ezzel csak Magyarország példáját követné — a budapesti kormány már több­ször bejelentette nyilvánosan, hogy a jövő évben el­hagyja a Varsói Szerződést. Lengyelország, a mai NDK-ban levő szovjet csapatok utánpótlási útvona­lait magáénak mondható ország is jelezte, hogy nem érdeke a keleti szövetség mesterséges életben tartása, írja a Stuttgarter Zeitung. A Braunschweiger Zeitung azt találja figyelemre méltónak, hogy 1956 őszén a VSZ-ből való kilépés bejelentése Nagy Imre részéről a szovjetek számára az utolsó csepp volt a pohárban, az NDK kilépése pedig a világ legtermészetesebb dolgaként zajlik. „Micsoda változás! Az, ami 34 évvel ezelőtt a nagyhatalmak közötti háború közelébe látszott sodorni á világot, ma hűvös üzletiességgel történik, a szenzáció legcse­kélyebb fuvallata nélkül. Úgy tűnik, mintha elvesztet­tük volna fogékonyságunkat a korszakos dolgok iránt. Mindent, ami körülöttünk zajlik, hétköznapi természetességgel fogadunk, holott egy évvel ezelőtt még mindezt az álmodozások birodalmába utaltuk. A valóság naponta leköröz bennünket. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUllllllllllllllllllllllIflIIIIIIIIÉ GORBACSOV SZOLZSENYICIN TANULMÁNYÁRÓL Hogyan rendezzük be Oroszországot ? Vegyes érzelmekről, a szándék megértéséről, több kérdés­ben pedig fenntartásairól beszélt kedden, a legfelsőbb ta­nácsban Mihail Gorbacsov, amikor egy küldött kérdésére kifejtette gondolatait Alekszandr Szolzsenyicin egy hete köz­zétett tanulmányáról. Az amerikai száműzetésben élő orosz író Hogyan rendezzük be Oroszországot? címmel múlt héten kedden jelentette meg tanulmányát a Komszomolszkaja Pravda és a Lityeraturnaja Gazeta című lapok melléklete­ként. A szovjet államfő szerint az író gondolatai alapos tanul­mányozásra, elgondolkodásra méltók, a szerző személyisé­gével egyetemben. Az ellentmondásos érzések illusztrálására Gorbacsov elsőként arról szólt, hogy orosz emberként teljes mértékben elfogadja a szerző aggodalmait az orosz nép sor­sáért. Ugyanakkor oroszként teljes egészében elveti Szolzse­nyicin álláspontját a más népekhez fűződő kapcsolatokról. — Ez — mondta Gorbacsov—finoman szólva nem tisztelet­tudó álláspont. Az államfő szerint az orosz emberekben nem alakult ki semmiféle negatív komplexus. Ha mégis van ilyen, az azzal magyarázható, hogy a történelemben nem az elmúlt évtize­dek, hanem évszázadok folyamán felhalmozódtak olyan problémák, amelyekre nem találtak demokratikus megoldá­sokat. — Ránk vár ma ezek megoldása — tette hozzá. Gorbacsov hangoztatta, hogy politikusként távol állnak tőle Szolzsenyicin politikai nézetei, amelyek elvesznek a múltban, a régi Oroszországban, a cári monarchiában. — Demokratának érzem magam, olyannak, aki a radikális nézetekhez vonzódik — mondta. Hozzátette, hogy idegenek tőle a soknemzetiségű állam jövőjéről vallott nézetek is, mert messze vannak a valóságtól, sőt, tartalmilag ártalmasak. Mindazonáltal Gorbacsov szerint Szolzsenyicin dolgoza­tában sok érdekes elgondolás van, azok egy kétségtelenül nagy ember gondolatai, de ez sem menti a brosúra egészét. — A jelenlegi szakaszban az Oroszországi Föderáció és az orosz nép új szerepét és új felelősségét látom, hiszen az Oroszországi Föderáció nem csak az orosz nép — mondta befejezésül. Alekszandr Szolzsenyicint a napokban Rjazany tanácsa az Oka- folyó melletti közép-oroszországi város díszpolgárá­vá avatta. Az író a munkatábor és a száműzetés évei után itt tanítóskodott, s itt írta egyebek között az Ivan Gyenyiszo- vics egy napja és a Rákosztály című. regényeit. A huszonkilencek a vádlottak padján Bukarestben hétfőn bíróság elé állítottak 29 em­bert, akik ellen a június 13-ai, bukaresti erőszakos cselekményekben való részvétel miatt emeltek vádat. A Rompres hírügynökség keddi jelentése szerint „a közrend megzavarása, középületbe történő jogtalan behatolás és a köztulajdon megrongálása” szerepel a vádpontok között. A vádirat szerint a bíróság előtt álló 29 személy azok között a tüntetők között volt, akik a kormányellenes megmozdulások során megro­hamozták a televízió épületét és más állami intézmé­nyeket. MI LESZ SZEPTEMBER 30. UTÁN? Ismét a szovjet laktanyákról (Folytatás az 1. oldalról) vezetőinek beleegyezése nélkül a központi kormány?) A megalapozott állásfoglaláshoz pedig pontos információk kellenek. Es ez a másik ok: a Bácsbemek — amely cég 1990 januárjától foglalkozik a megyebeli megüresedő laktanyák felmérésével — van információja. Miután szakemberei min­den laktanyában jártak, minden objektumról rendelkeznek tételes műszaki dokumentációval. Szöveges, rajzos, méretek­kel ellátott anyag van a birtokukban — amelyre Budapesten az illetékesek is azt mondták: az országban egyedülálló —, s azt felajánlják a pártok képviselőinek, a települések önkor­mányzatainak. Ez az anyag arra jó — fogalmazta meg az igazgató, hogy segítségével bármilyen elképzelést ellenőrizni lehet: van-e realitása. Mert a szerencsés az lenne — megelőzendő a kecs­keméti, fentebb, leírt esetet: az épületek üresek, és állaguk romlik —, ha az önkormányzatok már most gondolkodná­nak a lehetséges hasznosításról. Eddigi tapasztalatok szerint sok ötlet fut egy-egy létesítmény felhasználására — egymás­sal párhuzamosan is. Jó lenne már a korai időszakban össze­vetni az igényeket a műszaki tartalommal, s így szakmailag is kizárható számos olyan elképzelés, amellyel nem érdemes tovább foglalkozni, mások viszont megalapozottá válnak. Ugyanis a halasi laktanyából kiemelt épületben — amely­ből szociális otthont alakítanak ki — nem lehet 300 embert elhelyezni, mint azt a kezdet kezdetén gondolták. Ott 200 számára van hely. De ez nem első látásra derül ki, ahhoz műszaki terv, felmérés is szükséges. Vagy a magyar szabály­zatok nem teszik lehetővé, hogy lakások közvetlen közelében benzinkút üzemeljen. így a kecskeméti homokbányái objek­tum hasznosításakor erre tekintettel kell lenni. S hogy nem csekélységről van szó, arra példa ez az egyet­len létesítmény, ahol a beépített terület mintegy 150 ezer négyzetméter a körülbelül 700 lakás bruttó alapterülete 40 ezer, a középületeké (iskola, művelődési ház stb.) 59 ezer négyzetméter, és az egyéb épület 50 ezer. ­Helyben — amint azt a jelen lévő dr. Fáy Ferencné kecske­méti tanácselnök-helyettes is érzékeltette — a végső döntés­be kevéssé tudnak beleszólni. Mintha más volna az érdeke az önkormányzatnak — szeretné, ha a településen lévő ob­jektumokkal rendelkezhetne, de legalábbis ott lenne a dön­téskor—, s más a központi kormányzatnak: a legjobb áron értékesíteni vállalkozóknak az épületeket. De furcsa, hogy még mindig nem jött válasz Budapestről arra a kérdésre, igényre, vajon Kecskemét megkapja-e azt a kiürített, 56 lakásos épületet, amelybe már most be lehetne költöztetni a lakókat. A kormány a nullszaldós megoldásra törekszik a szovjet féllel való tárgyalásokon. Kecskemét hasonló elveket vall ami a városban található, azt térítés nélkül kéri vissza. Nem egyszerűsíti azonban a helyzetet az a tény, hogy egy nyári bejárás során az a megállapodás született a Bács- Kiskunban illetékes szovjet parancsnok és a települések ve­zetői között, hogy a helybéliek szeptember 30-áig mindenütt megmondják, mely épületekre van szükség, s melyekre nincs. Utóbbiakat ugyanis a szovjetek elbontják. A határidő itt van a nyakunkon. Azt nem tudni, hogy mi lesz a lejárata után, miként azt sem, hogy minden épület megvan-e egészben azok közül, amelyik nyáron még állt. Egyes vélemények szerint nincs. Lépni azonban kell. Hogy merre, az már az új önkormányzatok lehetősége és felelőssége is lesz. A Bácsber által kezdeményezett megbeszé­lésen öt párt képviselői vettek részt. Talán a zsúfolt kampányidőszak is oka ennek. A lényeg azonban, hogy a dokumentáció elkészült, s bárki számára hozzáférhető. Váczi Tamás Az iraki invázió ügye az ENSZ- közgyűlés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) akkor hangsúlyoztam hogy a külföldi haderők hosszan tartó jelenléte az Öbölben csak a helyzet romlását okozhatja. Velajati nem felejtette el megemlíteni, hogy most a világ azonnal elítelte az iraki agressziót, de nem tette meg ugyanezt 1980 szeptemberében, amikor Irak megtámadta Iránt. Ali Atalás indonéz külügyminiszter felszólalásában a kambodzsai probléma rendezését sürgette. Izrael ENSZ-képviselője az ülés idejen újságírók­nak úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösség­nek választ kell adnia azokra az iraki fenyegetésekre, miszerint Bagdad szükség esetén kész totális háborút indítani az olajtermelő arab országok és Izrael ellen. Eduard Sevardnadze ugyanerről a kérdésről újság­íróknak azt mondta, hogy bármiféle támadás az Öbölben elfogadhatatlan, mert az a háborúhoz és a pusztuláshoz vezetne. Sevardnadze egyébként hétfőn, az NSZK ENSZ- képviseletén találkozott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. A találkozón első­sorban a Szovjetunió és az egyesült Németország leendő kapcsolatait vitatták meg. A két külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a német egyesítés kérdését mindkét fél az összeurópai folyamat keretében kezeli, s rendkívül fontosnak tartja a novemberben, Párizs­ban sorra kerülő európai csúcstalálkozót. Támogatásukra továbbra is számíthatunk Megnyílt az IMF—Világbank közgyűlése A két intézmény vezetőinek be­szédével kedden megnyílt a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) és a Vi­lágbank idei közgyűlése. A tanács­kozáson az Öböl-válság világgaz­dasági kihatásai, a legszegényebb fejlődő országok problémája mel­lett a közép-kelet-európai államok helyzete, támogatása is előtérben áll. A konferencián részt vesz Ra­bár Ferenc pénzügyminiszter és Surányi György, az MNB elnöke, akik a két pénzügyi intézmény ve­zetőivel tartott megbeszéléseiken kívül kétoldalú tárgyalásokat is folytatnak. Hír szerint az IMF ok­tóberben küldi ismét szakértőit Budapestre, hogy a hároméves sta­bilizálási programnak nyújtott tá­mogatásról tárgyaljanak. Az IMF illetékese szerint Magyarország a jövőben is számíthat az alap rend­szeres támogatására, mintegy évi 400 millió dollár értékben. A közép-kelet-európai országok átalakítása még az elején tart. A feladat félelmetes, hiszen kiindu­lási pontjuk gyenge. A reformok a jobb élet ígéretét hordozzák, de a siker nem bizonyos: ezeknek az or­szágoknak pénzügyi és technikai segítségre lesz szükségük az átme­A Fidesz Kecskeméti Csoportja tisztelettel meghívja a választó- polgárokat választási gyűléseire, melyeket önkormányzatiképvise- lő-jelöltjei tartanak: 3. vk. Leviczky Cirill, Máriavárosi Általános Iskola, szeptember 28. (péntek), 18 óra; 7. vk. Reiter István, Bolyai-gimnázi- um, , .. ■ szeptember 28. (péntek), 18.30 óra; 10. vk. Balasi Tamás, Mátyás Téri Általános Iskola, szeptember 27. (csütörtök), 18 óra; 11. vk. Szabó István, Hunyadi Já­nos Általános Iskola, szeptember 28. (péntek), 18 óra; 15. vk. Hideg Antal, Czollner Téri Általános Iskola, szeptember 28. (péntek), 17.30 óra; 17. vk. dr. Sarkadi Zsolt, szeptember 26. (szerda), 18 óra, Leninvárosi Általános Iskola, szeptember 27. (csütörtök), 18 óra, II. Rákóczi F. Ált, Isk. (x) neti szakaszban, s fontosabb, mint valaha, hógy a nemzetközi közös­ség megnyissa piacait áruik előtt I mondotta a megnyitó ülésen Michel Camdessus, az IMF vezér- igazgatója. —| A reformprogramok első eredményei biztatóak, igazolják, hogy a gazdasági rendszer átalakí­tásához átfogóan, merészen kell fogni — hangoztatta. — A refor­moknak széles körűeknek kell len­niük, hogy helyére kerüljön a piac- gazdasági rendszer minden, egy­mással összefüggő, fontos eleme. (Folytatás az 1. oldalról) tál is elsősorban a Bács-Kiskun megyei kiállítók érdekeltek. A Dutép már hagyományos ki­állítónak számít a BNV-n. Talál­kozunk évről évre, tavasszal és ősszel egyaránt a 18-as pavilon emeleti standjuknál, de ennyire in­gerültnek még soha nem láttuk őket. Nem csoda, hiszen beázott felettük az épület teteje. A víz ala­posan szétáztatta drága prospek­tusaikat, ráadásul jó néhány kiállí­tási tárgyuk is megrongálódott. Ők, persze, rögtön jelezték a bajt az illetékeseknek, de a hathatós segítség elmaradt. Eventp 400 ezer forintért bérelik ezt a „placcot”. Úgy gondoljuk, ennyiért már iga­zán biztosíthatnának tisztességes feltételeket a bemutatkozáshoz a rendezők. Szerencsére, a többi résztvevőnk­nek kevesebb keserű pirula jutott. A Kiskunhalasi Faipari Vállalat például kifejezetten sikeresnek könyvelheti el már a kiállítás első napjait is, hiszen a jelen lévő szak­emberek alig győznek válaszolni a sok érdeklődőnek. A nagy forgal­mat nem csupán termékeik minősé­gének köszönhetik, hanem annak, hogy korábbi „eldugott” standju­kat most egy, a bejárat közelében található forgalmas helyre cserélték fel. Igaz, a nagyobb terület többe kerül, de a látogatók rohama ké­sőbbi sikeres üzleteket sejtet ... A másik halasi cég, a Halasi Fa- és Épitőipari Szövetkezet alig pár napja, az OMÉK-en is kiállította kerti bútorait. Ezek között talál­hattunk egészen egyedi, különleges S merészségre van szükség, hiszen á kormányoknak új utat kell nyitni­uk, elkerülve két csapdát: a bátor­talan fokozatosságot és az egysze­rűsítő „sokkterápia” szélsőségeit. E kormányok pragmatikus módon alkalmazzák reformjaikat, a kor­mányzat korlátozottabb, de haté­konyabb szerepére törekedve. Fe­jezzük ki készségünket, hogy teljes szívből támogatjuk a kelet-európai államokat reformjaikban,, s törek­vésükben, hogy tevékenyebben be­kapcsolódhassunk a világgazda­ságba — mondotta Camdessus. formájú darabokat is. Mint kide­rült, ezeket iparművészek tervez­ték. A bajai Nett Konfekcióipari Vállalat öt éve résztvevője e vásá­roknak. Két alkalommal —1985- ben és 1986-ban — BNV-díjat is nyert. Ezúttal nem pályáztak, mert mint mondták, ezt az alkalmat ar­ra használják fel inkább, hogy is­mertessék teljes termékskálájukat. A Bajai Épületasztalos- és Fa­ipari Vállalat standját többnyire hagyományos gyártmányai — kü­lönböző ives, díszrácsos ajtói, ab­lakai — foglalják el. Van viszont egy teljesen új portékájuk, az úgy­nevezett Winkhaus-típusú vasalat- tal ellátott biztonsági ajtó, ame­lyen a szakemberek szerint bejutni az illetékteleneknek még feszítő­vassal sem lehet. „Vilnius” fantázianévvel új, ele­mes bútorcsaláddal jelentkezett a Bácska Bútoripari Vállalat. Emel­lett „Malmö”, „Memphis”, „Mad­rid” és „Misztrál” néven új kárpitos garnitúrát, „Stockholm” elnevezés­sel pedig franciaágyat mutattak be. Az Agrikon Kerekegyházi Fém­ipari Leányvállalata már második ■alkalommal vállalta önállóan a nemzetközi megmérettetést. Elo- xált — színezett alumíniumlétrái, -járműablakai, anyagmozgató kis­kocsijai iránt számtalan látogató érdekjődptt. Sokan megcsodálták a praktikus — tapétázóaszfálnak és létrának egyaránt használható — univerzális létrájukat is. A BNV-ről készült képriportun­kat a 3. oldalon láthatják. G. B. Autócsodák külföldről, létrák itthonról Jeszenszky Géza New Yorkba utazott Kedden délelőtt elutazott New Yorkba Jeszenszky Géza külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 45. ülés­szakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. Je­szenszky Géza felszólal az ülésszak általános vitájá­ban, részt vesz az EBEE-országok külügyminiszterei­nek New York-i találkozóján, és számos kétoldalú megbeszélést folytat partnereivel a világszervezet székhelyén. A külügyminiszter New York-i tartózko­dása során találkozik az amerikai magyarság képvise­lőivel is. (MTI) Kiosz helyett Iposz (Folytatás az 1. oldalról) sége képviseli a kisiparosokat. Hivatalosan az Iposz bírósági bejegyzésétől látja el ez a testület a Kiosz országos elnökségének feladatait és hatáskörét. A szövetség idén a Kiosz országos elnöksége által elfogadott költségvetésből gazdálkodik. A négymilliárd forintra becsült Kiosz-vagyon fel­mérése még további pontosításokra szorul. Az elosz­tás részletes meghatározásáról egy későbbi Iposz- közgyűlés dönt. Azt viszont már eddig is sikerült tisztázni, hogy ingatlanokban, törzs- vagy kamatozó részvényekben kaphatják meg — az 1989. december 31-ei taglétszám arányában — az ipartestületek a Ki­osz vagyonát. Ha az Iposz-közgyűlés másként nem dönt, az Iposz-központnak nem lesz külön vagyona, csak az iparosok javára működtet bizonyos vagyonré­szeket. Fischer Pállal, a Kiosz főtitkárával kapcsolatban az elnök rámutatott, hogy az Iposz mint jogutód, min­den kötelezettséget átvesz. Fischer Pálnak a Kiosz elnöksége néhány hónappal ezelőtt felmondott. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítélete a felmondást semmisnek nyilvánította. Az elnök megjegyezte: az Iposzban nincs főtitkári, csak ügyvezetői státus. Az elnök türelmet kért, míg a két fél megfelelő megoldást talál az ügy rendezésére. Fischer Pál a sajtó képviselő­inek elmondta, hogy ügyében annak idején rendkívül megalázó módon, megkérdezése, véleményének kiké­rése nélkül döntött a Kiosz elnöksége. (MTI) 23 és fél százalékos növekedés (Folytatás az 1. oldalról) berben, októberben és novemberben van a legtöbb bal­eset. Jó lenne valahogy elérni — talán a következő hét propagandája hozzásegít bennünket —, hogy az idén ne így legyen. — Mi okozza a legtöbb balesetet? — Változatlanul, mint például tavaly is, elsőként említhetem a gyorshajtást, mely az összes baleset 23,4 százalékában játszik közre. Majdnem ugyanilyen arányban szerepel az elsőbbségi jog meg nem adása, mely jellegzetes baleseti ok a mi környékünkön. Talán arra gondolhatnánk, hogy a kérdés nincs eléggé szabá­lyozva. Szó sincs róla! Az említett balesetek helyszínei többségükben táblákkal vagy útburkolati jelekkel van­nak ellátva. Ha az előbbi két baleseti okhoz hozzáve­szem a szabálytalan kanyarodást és a figyelmetlen vezetést, akkor azt mondhatom, hogy az említett ese­tekből származott az összes balesetek háromnegyed része, egészen pontosan 73,4 százaléka. — Kik okozzák a legtöbb bajt a közutakon? — A személyautó-vezetőké az elsőség, a balesetek 54 százalékával. A kétkerekűek — a motorosok, se­gédmotorosok és kerékpárosok együttvéve 30 száza­lékkal részesedtek. — Van-e panasz az ittasságra? — Nem csökkent, sőt, nőtt az ittasan okozott balese­tek száma, és ezzel együtt az alkoholfogyasztás mérté­ke is. A többség közepes vagy súlyos alkoholos befolyá­soltsággal vezetett. — Milyen az esetek területi megoszlása? — Baja vezet a balesetek több mint felével. Vidéken egyetlen helyen, mégpedig Felsőszentiván községben van egy veszélyes góc, ahol az idén több baleset történt, mint például Bácsalmáson. Ez a hely a főútvonalon lévő éles, majdnem derékszögű útkanyarulat. Több intézke­dést tettünk: sebességkorlátozást jelző táblát helyez- tünk el, mégpedig megismételve. Rendszeresen végzünk traffipaxos ellenőrzést. A megoldást azonban nem eb­ben, hanem az út korrekciójában látom. —Még egy kérdést. Hogyan oszlanak meg a balese­tek súlyossági fok szerint? — A tavalyi év első nyolc hónapjához viszonyítva a halálos balesetek száma 15-ről 16-ra, a súlyosaké 64-ről 77-re, a könnyüeké 87-ről 112-re nőtt, tehát összesen 166-ról 205-re. Az utóbbi két szám az említett 23,5 százalékos növekedésnek felel meg. Gál Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents