Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-25 / 225. szám
4 • PETŐFI NÉPE t 1990. szeptember 25. Vért a rászorulóknak! Aki tud, nyújtson segítséget! Kevés az életmentő vér, vérkészítmény, nincs véradó. Műtéteket kell elhalasztani, emberek véreznek el a műtőben, mert az orvosok képtelenek pótolni a veszteséget. Ezek a tények, és egy országos lapban megjelent drámai hangú felhívás késztetett arra, hogy felkeressem Kecskeméten dr. Borka Istvánt, a megyei véradó állomás vezető főorvosát. Arra szerettem volna választ kapni, valóban ilyen megrendítő a helyzet. — Főorvos úr, a véradó állomás hány kórházat lát el vérrel és vérkészítménnyel? — Három kórházat kell ellátnunk: a megyeit, a honvédőt és a kiskunfélegyházi intézményt. Évente hétezer liter vér a „tervünk”, de ennél ezer literrel mindig több vért adtak a donorok. Sajnos, négy év óta azt tapasztaljuk, hogy évente pár száz liter vérrel kevesebbet adnak a véradók, de nem csak nálunk, országosan is ez a tapasztalat. A megyében ez a csökkenés, mint említettem, az utóbbi években következett be, de Budapesten már egy évtizede tragikus a helyzet, s nemegyszer halálos esetek is előfordultak, mert nem volt megfelelő vér vagy speciális vérkészítmény. — A már említett három kórház évi vér- szükséglete, figyelembe véve a műtéteket, a baleseteket, mennyire taksálható? — A vérigény 6500—7000 liter között van, amelyet baleseteknél, műtéteknél használnak fel, de az utóbbi időben új műtéti eljárásokat is alkalmaznak — csípő- és egyéb protézisek beültetése, szívműtétek, vesetranszplantáció, érsebészet —, amelyek sok vérveszteséggel járnak. A csontvelőátültetéshez fehérvérsejt-koncentrátumra és trombocitákra — vérlemezkékre — van szükség. Egyetlen kezeléshez 6-8 véradó vérére van szükség, s ez csupán hat órán keresztül tartja életben a beteget. A világon mindenütt meghatározó a vérveszteség miatt az albumin és a kryopraecipitátum előállítása. — Őszintén szólva, e két dologról aligha hallottak olvasóink. Arra kérem, mondja el, mire szolgálnak ezek a készítmények. — Az albumin a közúti és más baleseteknél sokktalanításra; hasi katasztrófáknál, súlyos égési sérüléseknél vércsoport-meghatározás nélkül alkalmazható az élet fenntartására. A kryopraecipitátumot vérzékenységben szenvedők esetében alkalmazzuk. Elmondhatom, a világon sehol sem tudnak e két életmentő készítményből eleget gyártani, pedig meglétük emberek életét adhatja visz- sza. — E kis kitérő után térjünk vissza az eredeti témához. Miért nincs elegendő vér? — Ennek több oka is van. Budapesten — anélkül, hogy megsértenék valakit — lebecsülik a véradás jelentőségét. Falvakban könnyebb a dolog, kisebb helyeken köny- nyebb összefogni az embereket, s megmagyarázni ennek fontosságát. A visszaesés akkor jelentkezett először, amikor rossz fogalmazásban jelent meg a tömegkommunikációban az AIDS. Véradó semmiképpen sem kaphat AIDS-et, mert egyszer használatos tűvel dolgozunk, és a vér kifelé, s nem a szervezetbe hatol. Az kétségtelen, hogy aki AIDS-ben szenvedőtől kapott vért — ez főleg Afrikából, olcsón vásárolt vérnél fordult elő jelentős mértékben —, az megbetegedett. Emellett még néhány szerencsétlen intézkedés is befolyásolta nálunk a véradást. Példát említek: munkaidőben adott vér esetében fizetett négyórás munkaszünet járt. Ez most is így van, de a vállalatnak, üzemnek erre az időre is ki kell fizetnie a munkabéradót. Ezt a gazdasági vezetők joggal kifogásolták. Ma szokás a Nyugatra hivatkozni. Ott az emberek szabad idejükben mennek véradásra, de ott nem kell rohanni a hobbira, a másodállásba, a megélhetéshez szükséges javak előteremtésére. A régi bevált mechanizmus is felbomlott. A Vöröskereszt, amelytől a legtöbb segítséget kaptuk, ma tisztított ruhákkal kereskedik, hogy fennmaradhasson, tehát kevesebb munkát tud kifejteni a véradással kapcsolatban. Kevesebb a katona, s eltűntek a szocialista brigádok ... — Üj helyzetben nyilvánvalóan új módszerek kellenek. Gondoltak-e már erre? — Igen. Elsőként nyílt véradó napot tartunk minden kedden és csütörtökön reggel fél nyolc és tiz óra között, amikor bárki bejöhet vért adni. Megkeressük az egyházakat, kérjük a segítségüket, hiszen az irgalmasság a vallás tennivalóihoz tartozik. Hozzáteszem: eddig is voltak ezzel kapcsolatban jó tapasztalataink. Munkahelyeken, felső- oktatási intézményekben, egészségügyi létesítményekben véradásra felszólító plakátokat helyezünk el, s természetesen kérünk mindenkit, segítsen embertársainkon. — Konkrétan a megyében volt-e gond a vérellátással? — A megyében Baján és Kiskunhalason nem, de jelentősen csökken a véradás Kecskeméten és Kalocsán. A nyáron fordult elő először, hogy alkudni kellett a sebésszel, hogy a műtétnél hány palack vért használjon fel. Kiskunfélegyházán tavasszal az egyik laktanyában kanyarójárvány volt, s emiatt elmaradt egy véradás, ami nyolcvanpalack vért jelentett volna. Nyorhban értesítettünk nyolcszáz donort, de csupán hatvan véradó jött be. Nem ok nélkül mondjuk, hogy a vér életet ment. A közelmúltban szereztünk be egy sejtszeparátort, amellyel azonnali vércserét tudunk végrehajtani, gomba-, vegyszer- és gyógyszermérgezetteknél. Ehhez azonban vér kell. A nyolc hónapot figyelembe véve azonban, hat-hétszáz liter vérrel van kevesebb, mint a korábbi években. — Mit kér olvasóinktól? — Egyetlen dolgot: segítsenek embertársaikon, ha egészségesek, s adjanak vért, hiszen ki tudja, ők maguk is mikor szorulnak rá az életmentő vérre. Gémes Gábor Igazi néptánító volt — Hová siet, tanító úr? — kérdeztem meg mindig, illő tisztelettel, ha az utcán összefutottunk. — Amióta nyugdíjas vagyok, egyre több a dolgom — válaszolta. De én tudom, hogy Antal Gábor mindig lelt magának elfoglaltságot. Méltó a „néptanító” névre, noha vagy negyvenévesen tanári diplomát is szerzett. Szülei egyszerű földműves napszámosok, ahogy akkor mondták, summások voltak. Fiukat azonban, nagy áldozatok árán, mégis a pécsi püspöki tanítóképzőbe küldték: — Tanuljon a gyerek, vigye többre, mint mi. — Egy kis faluban, Lakócsán kezdtem a tanítást, egyévi katonáskodás után, 1936 októberében. Összevont 2—3. osztályt kaptam, harmincöt élénk szemű, rongyos kis parasztgyereket. Csodát csináltam ott: énekkart alakítottam, tornaünnepélyt szerveztem. A velük való találkozás meghatározta egész életemet. Eldöntöttem, hogy igazi „néptanító” leszek. Azzá vált: néptanítóvá, a szó legnemesebb értelmében. Amikor Magyarsarlósra, egy sokác —német—magyar községbe megválasztották, első dolga volt, hogy békét, egyetértést teremtsen a falubeliek között. Fél év múlva a fiatalok együtt szerepéitek a színdarabban, egy csapatban rúgták a bőrlabdát. A második évben közös bált tartottak, és amire addig aligha akadt példa, vegyes házasságokat kötöttek. Nagyobb település, nagyobb lehetőségek. Bajaszentistvánra 1940 tavaszán került kántor- tanítónak, de pár hét múlva a leventék oktatásával is megbízták. Őszre erős labdarúgócsapata, télre színjátszó csoportja, dalárdája volt a községnek. Megjárta a háborút, amelyből egy gazdátlan hadikórházat hozott haza a városnak: 530 ágyat, szekrényt, rengeteg műszert, néhány tolókocsit. Nem ingyen: 100 liter bor volt az ára. Felét a polgármester, felét saját maga adta. Ettől kezdve a sport és a zene lett az élete. Mindkettőnek a történetébe aranybetűkkel írta be a nevét. Baja verhetetlennek bizonyult a röplabdában, a labdarúgásban, az atlétikában. Karnagya, mindenese volt a maga alapította három énekkarnak. E gondolatokkal emlékezem Antal Gábor tanító úrra. 77 évesen ment el. , Gál Zoltán ÚJ KÖNYVEK ■ Kölcsey Ferejci^g^vSK.eÍ.-JSZ£mtg^lnii K., 60 Ft) — Szívlakoma. A groteszk költészet gyöngyszemeiből. (Helikon, 120 Ft) — Van Dine: A végzetes tét. (Pesti Könyvek Kft., 78 Ft) — Haán György—Pongrácz Judit—Simon József: Német nyelvkönyv. I. (Tanuljunk nyelveket! 13. kiad., Tankönyvk., 187 Ft) — Fran- cíne Pascal. Játék a tűzzel. (Text Kft., 69 Ft) Francine Pascal: Kettős játék. (Text Kft., 69 Ft)—— Francine.Pascal: Titok. (Text Kft., 69 Ft) —-Project English. I. (Corvina, 350 Ft) — Schi- rilla György: Az élet patikája. (Hungária Sport, 96 Ft) — Themen 1.1—II tankönyv. (Téka, 60 Ft) — Félszáz történelmi vadétel. 1834—1894. , Nemet nyelven. (Artemis, 215 Ft) — Mátyás B. Ferenc: Szabadon választott megtorlás. (Magvető, 85 Ft) A stressz gyöngíti az immunrendszert Bosszúság, veszekedés, haj- szoltság esetén az ember teljesen „kilúgozottnak” érzi magát: a torka azonnal kaparni, orra folyni kezd. Ez az influenzás fertőzés nem csak kívülről jövő támadás. A baktériumok és vírusok kevesebbet árthatnának, ha belső egyensúlyzavar nem fokozná az ember betegségre való hajlamát. A kutatók a hetvenes evek közepe óta igen kifinomult módszerekkel vizsgálják az agy és az immunrendszer kölcsönhatását. Az USA-beh Ohio Egyetemen orvos- tanhallgatókon tanulmányozták a vizsgák okozta testi elváltozásokat. Kiderült, hogy a vizsgák által előidézett stressz csökkenti a szervezetben az antitestek mennyiségét és a T-sejtek aktivitását. A szervezet bonyolult elhárító rendszere a vizsgák feszültsége következtében nemcsak rövid távon van akadályoztatva, hanem ez a hatás négy hétig tart. A bánat hatására A New York Medical Schoolban egy kutatócsoport a mellrák előrehaladott stádiumában levő asszonyok férjeinek ellenálló képességet vizsgálta. Az eredmény: amíg a férjeknek ki kellett tartamok beteg feleségük mellett, addig immunrendszerük érintetlen maradt. Két héttel házastársuk halála után viszont a férjek fehérvérsejtjeinél (limfociták) a mitogé- nekre -f*j sejtosztódást serkentő anyagokra — való reagálás torn- pulását figyelték meg, ami egy évig is eltartott. Az immunrendszer ezzel válaszolt a visszahozha- tatlan elválás okozta bánatra, a tragikus esemény által előidézett lelki nyomásra. Ausztráliai kutatók is ugyanerre az eredményre jutottak az ún. T-sejtek, az emberi immunrendszer fehérvérsejtjeinek megfigyelése során: a házastársukat elveszített személyek T-sejtjei a haláleset utáni első két hónapban sokkal nehezebben geijeszthetők, mint más embereke. A megözvegyült férfiak kifejezetten gyakrabban betegednek meg, mint a megfelelő kontrollcsoport tagjai. A test és lélek kölcsönhatásának gondolata már az ókori filozófiában is felbukkan, de csak a korunkban létrejött új tudományág, a pszicho-neuro-immu- nológia töltötte meg konkrét tartalommal. Az agy, a psziché, a hormonok és az immunrendszer olyan bonyolult együttest alkot, amilyenről egyetlen ókori filozófus sem álmodhatott. A pszicho- neuro-immunológia radikálisan megváltoztatta azt a régi elképzelésünket, amely szerint az immunrendszer szervezetünkben őrködő csapatai teljesen önállóan vívják harcukat a kórokozók ellen. Az agynak egyfajta vétójoga van, amivel nem el mindig okosan: az erős érzelmek megzavarhatják a szervezet roppant finom védekezési mechanizmusát. „Hadijelentések” minden irányba Az a föltételezés, hogy az immunválasz a központi idegrendszerrel összhangban megy végbe, a többi között annak fölfedezésével nyert megerősítést, hogy közvetlen idegrendszeri kapcsolat van az agy és a védekező sejtek keletkezési helyei között. De a hormonok, az agy hírvivő anyagai és az immunjeiző anyagok sűrű hálózatán át is állandóan „hadijelentések” futnak minden irányba. A nyolcvanas évek közepén erről á kölcsönhatásról keveset tudtunk, de azóta csaknem naponta kapunk új információkat az ideg- és immunrendszer ké- niiai nyelvéről. A lineáris és keresztirányú kapcsolatok számától szinte eláll a kutatók lélegzete. A test elhárításának résztvevői különböző időpontokban különböző érzékenységgel reagálnak az immunrendszer jeleire. Például a methiönin-enkefalin, egv fájdalomcsillapító neurópep- tia, csak kis koncentrációban fokozza a limfociták hatékonyságát, nagyban gyöngíti. A pszicho-neuro-immunológia felismerésein alapuló, gyakorlatban hasznosító pszichoterápiák kidolgozásához egy csomó kiindulópont áll rendelkezésünkre. Állatkísérletek szerint a stressz okozta megterhelés elősegíti a daganatok növekedését; az okozott hatás, persze, függ a terhelés milyenségétől és időpontjától. Rosz- I szindulatú sejtburjánzásban szenvedő betegek már a betegség kitörése előtt bizonyos jellegzetes személyiségjegyeket mutatnak: depresszió, reménytelenség, az állati eredetű ösztönök elfojtódása, saját testük előrejelzései iránti vakság, az emberek közti vonatkozásokat illetően érzelmi vákuum. A klinikai tanulmányok szerint a daganat szokásos kezelése mellett alkalmazott csoportterápia egyértelműen meghosszabbítja a daganatos betegek életét. Nagyon fontos, hogy a paciens pszicho- neuro-immunologiai kezelése ne a hagyományos kezelés helyett, hanem azzal párhuzamosan történjék. A pszichoterápiás kezelés csak kiegészítés lehet. Egészséges test és lélek Felvetődik az az ellenvetés, hogy sok, daganat elfeni küzdelemnél az immunrendszernek nincs döntő szerepe. A pozitív lelkiállapottal járó hormonok és neurotranszmitterek azonban hozzájárulnak a különböző, nem immunológiai védekező mechanizmusok „felfegyverzéséhez”. A közérzet kémiája tompítja a sejtosztódást serkentő, ún. mito- genek aktivitását^élénkíti a növekedésgátlók kiválasztását és aktivitását, viszont gyengíti a tu- morszupresszorgéneket, és megindítja a programozott sejthalál mechanizmusát. Az egészséges test és egészséges lélek kapcsolatának az ókórból eredő, de máig is ható föltevése a jövőben még sokáig lesz tudományos kutatás tárgya. Gogola Aladár A PÉNZ VILÁGA Tavasztól okkerrózsaszínben látjuk a világot Öt forintba kerül az ötezer forintos Milyen állapotban van az, amivel fizetünk? A jelenlegi papírpénz- és érmeforgalomról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetőhelyettesét. — Mennyi rárakódott piszokkal nehezebb manapság egy leselejtezett bankjegy az újnál? — Milligrammra ugyan még nem mértük le ezt a változást, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ezreskötegelésű, használtbankjegy-csomagegy centivel is magasabb lehet, mint egy ugyanilyen, új bankjegyekből álló friss, ropogós köteg. — Mi lesz az elhasználódott bankjegyek és pénzérmék további sorsa? — A kereskedelmi bankok, a posta által forgalomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellenőrzés után lyukasztással érvénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos mennyiség eléréséig gyűjtjük. A Magyar Nemzeti Bank budapesti főpénztára rendelkezik . olyan, nagy teljesítményű, automata bankjegyfeldolgozó gépsorral, amely elvégzi a pénzválogatást, és a forgalomképtelen bankjegyeket azonnal meg is semmisíti. Itt az országosan forgalomban lévő pénznek 45 százaléka folyik át. Másutt kézzel végzik a bankjegyek ilyenfajta osztályozását. Egy külön bizottság szúrópróbaszerűen újra ellenőrzi a selejtesnek minősített bankjegyeket. Ha itt még jó bankjegyeket találunk, akkor azokat félretesszük újabb felhasználásra, a többit pedig különféle módokon megsemmisítjük. — Szükség van erre az aggályosán precíz felülbírálásra? Talán egyszerűbb volna, ha másutt is gépesítenének. — Egy bankjegyfeldolgozó gépsor igen drága. Ma luxus volna többet is beállítani belőlük. Emellett a 20—50 —100 forintosok olyanok, hogy nagy részük alkalmatlan gépi válogatásra. Ami pedig az ismételt ellenőrzést illeti, ennek főként takarékossági oka van: nem kell új bankjegyet nyomtatni. Egy új „bankó” előállításának ára ugyan csak két forint körül mozog, de ez az összeg évente kétszázmillió forintot tesz ki, ami már nem csekélység. — Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy? — Ennek oka a hazai bankjegygyártás egyediségében keresendő. Ezt a technológiát már csak mi alkalmazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak- 'f.zepak.a bankjegyein k, hanem-utánoz- hatatlanok is. Persze, ez a hagyományos alapanyagú bankóknak az ára, amelyekbe meg nem voltak egyéb védelmi „adalékok” beépítve. Ma már — különösen a jövő tavasszal megjelenő 5000 forintos esetében—olyan jellemzői vannak az új magyar bankjegyek papijának, mint a fémszál, a színes másolás elleni védettség és még sorolhatnám. Ez megdrágítja az előállítási költségeket; darabonként már öt forint körüljárnák. — Ha már az előállítás költségeinél tartunk: itt kell keresnünk az okát egyes papírpénzek fémpénzzel történő helyettesítésének is? — Ennek a változásnak — banktechnikai oldalról — az az indoka, hogy ha egy papírpénz elhasználódásának az ideje egy év alá csökken, akkor célszerű fémpénzzel felváltani. Mi azért javasoltuk annak idején a 10 és 20 forintos érmék bevezetését, mert ezeknek a bankjegyváltozatai átlagosan hat-hét hónapig „éltek”. Ha a pénzforgalom növekszik, akkor értelemszerűen nő a forgalomban lévő bankjegyek száma is. Ilyenkor célszerű az aránytalanul nagy növekedést megállítani azzal, hogy egyrészt az előbbi indokok alapján fémpénzeket vezetünk be, másrészt nagyobb címletű papírpénzeket hozunk forgalomba. A fémpénzek előállítása egyébként ma átlagosan két forint körüljár, s ezek harminc évig használhatók. — A papírpénz esetében mi a helyzet? — Az 1000 forintosok elvileg tizenkét év múlva, a 100 forintosok viszont már másfél-két év múlva leselejtezésre szorulnak. — A forgalomban lévő pénz mekkora készpénzállományt képvisel? — A bankon kívüli bankjegyállomány 1989 végén 196 milliárd forint volt, ami 368 millió darab bankjegyben öltött testet. Fémpénzből pedig 3000 tonna van forgalomban. Ez megfelel a fejlett országok gyakorlatának. — Megtudhatnánk valamit a megsemmisítésre ítélt pénzpapír és fémötvözetek sorsáról? — A pénzpapírt vagy elégetjük, vagy egészen apróra vágva a papíriparnak adjuk át nyersanyagként. Ez a nyersanyag azonban csa^ egészen rossz minőségű papírhoz — például kátránypapírhoz vagy csomagolópapírhoz. — használható fel. Az új bankjegyeknél még ez sem lehetséges, mert ezek anyaga vízben oldhatatlan. A fémötvözetet a többi között a Csepeli Fémműnek adjuk el, s az ellenértekét befizetjük a költségvetésbe. — Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezében a vásárló? — Az új bankjegyen Széchenyi István képmása és a Magyar Tudomá- nyos Akadémia látható okkerrózsa- "szífibénTHa a beféjésztetCvlílTözatok közül azt hagyják jóvá, amelyiken Braille-írással — a vakok számára is olvashatóan — tüntetik fel a címletet, akkor Európában elsők leszünk ezzel az új gyakorlattal. j. , ILYEN Jj NTEGRAL AKCIÓ MEG NEM VOLT! 1990. szeptember 28-án és 29-én, ha élelmiszerüzleteinkben vásárol, FÉLÁRON viheti haza családjának a TEJET, KENYERET, a TRAPPISTA SAJTOT pedig 30%-os ÁRENGEDMÉNNYEL! Keresse egységeinket Félegyházán és a községekben! INTEGRÁL ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza 2620 r
