Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-25 / 225. szám
1990. szeptember 25. • PETŐFI NÉPE • 5 JÁRGÁNYPIAC Válaszúton a magyar autozas Érdemes-e a nagy nyugati és japán autógyáraknak komolyan foglalkozniuk a magyar piaccal? Ebben a kérdésben nincsenek igazán biztos tájékozódási pontok, noha a külföldi szakemberek már megismerkedtek a helyzettel. A nem KGST-országokban gyártott autók magyarországi eladási statisztikáiból legfeljebb arra vonatkozóan lehet következtetéseket levonni, hogy hányán voltak kellő mennyiségű nyugati valuta birtokában. Szabadpiaci árakról — a piacgazdaságokban dolgozó marketingszakemberek egyik legfontosabb információforrásáról— sem beszélhetünk, hiszen az adásvételek száma nagyon korlátozott volt. Ha mégis megvizsgáljuk ezeket az adatokat, arra a következtetésre jutunk, hogy a nyugati autó Magyarországon luxuscikk volt az elmúlt évtizedekben, a lakosságnak csak szűk rétege tudott ilyet vásárolni. Érdekes.viszont, hogy ennek ellenére az utóbbi időben egyre több olyan autót vásárolnak a magyarok, amelyek Nyugaton is a felső kategóriákba tartoznak. Búcsú a Trabanttól, Polskitól Nem teheti optimistává a nyugati piackutatót az sem, ha megnézi a hivatalosan kimutatott átlag- jövedelem és az autóárak viszonyát. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben egy-két hónappal csökkent az az idő, amíg egy magyar átlagpolgár megkeresi egy autó árát, de ez a szám még így is többszöröse a fejlett országokban szokásosnak. Vannak-e egyáltalán érvek amellett, hogy valamelyik cég megpróbálja „kívülről” meghódítani a magyar piacot? A legszembetűnőbb érvnek a tartós hiány tűnhet, hiszen ez azt sejteti, hogy a kereslet szinte korlátlan. Téves következtetésekre vezetne azonban, ha nem vennék figyelembe, hogy mindaddig, amíg a jelenlegihez hasonló árakon lehet autót kapni, addig a kétszer-háromszor drágább nyugati típusok iránt csak nagyon korlátozott lehet a kereslet. Persze, a dollárelszámolásra való áttérés a kelet-európai autók árát már jövőre igen jelentősen, esetleg ötven százalékkal is megemeli. A hazai kínálatból tehát nagyon rövid időn belül ki fognak esni az igazán olcsó típusok. A Trabant napjai meg vannak számlálva, a kis Polski utódlása sem fog sokat váratni magára, és az egyik legnépszerűbb modell, a Skoda helyét is átveszi a Favorit. A kelet-európai gyárak új modelljei lényegesen drágábbak lesznek, mint a regiek. Skoda félmillióért? Feltételezhető, hogy a kelet-európai gyárak többsége néhány éven beim nagyon szoros kooperációs kapcsolatokat fog kialakítani nyugati cégekkel, s ennek eredményeképpen valami ahhoz hasonló helyzet fog kialakulni, mint Spanyolországban tíz évvel ezelőtt; a nyugateurópai kínálat alsó szélén helyet foglaló kocsikat fogják gyártani. Ezek ára a nyugat-európai átlagnál alacsonyabb, de a mostani keleteurópainál jóval magasabb lesz. Ma már jól látható, hogy a legfőbb árnövelő tényező a KGST felbomlása. Bármennyire is drágának tűnnek a hazai piacon kapható autók a béreinkhez képest, bármennyire is magas az állami elvonás, a piaci alapon folytatott kereskedelemben az árak jelentősen emelkedni fognak. Ennek alapvető oka az, hogy a jelenlegi importárak szorosan kötődnek az ellentételként szállított alkatrészek és járművek mesterségesen alacsony áraihoz. Ha ez a helyzet megváltozik, akkor például a Lada Szama- rák ára nem lehet sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európainak megfelelő, közel félmillió forint. Az autókereslettel kapcsolatos nyugati optimizmusra okot adhat az, hogy a hiány nagyon hosszú ideje tart, ezért a vásárlók „kiéhezettek”. De azt, hogy vásárlási szándékaikat milyen mértékben tudják megvalósítani, igen nagy mértékben befolyásolja majd Magyarország általános gazdasági helyzetének alakulása. Kicsi, drága, de Suzuki Akkor sem könnyű a piaci elemzők helyzete, amikor az Opel Kadett és a Suzuki Swift helyét próbálják megkeresni a jövő magyar autópiacán. A Kadett az alsó középkategória, a Swift a kis kocsik képviselője. Az elmúlt 10-15 év során a nagy tömeggyártók kínálatában kialakult az öt alapkategória a kisautóktól a luxusmodellekig. A kelet-európai gyártóknál azonban hiába keresnénk az ezeknek megfelelő autókat, mivel a termékfejlesztés a hatvanas évek óta nagyon lassú volt. A Trabant, a Wartburg, a régi Skoda, a Moszkvics vagy a Dacia egyik klasszikus kategóriába sem sorolhatók be. Egyedül a Szamara és a Favorit állnak közel az alsó középkategóriákhoz, de számos mutató tekintetében ezek sem érik el a nyugati átlagot. Ezek között az Opel Kadett a felső piaci régióban fog elhelyezkedni, jóllehet igazán nem számít luxusautónak. A Kadett versenytársa lesz a Szamarának, a Favoritnak és bizonyos mértékig a többi Ladának, a Wartburg- nak és a Daciának. A Suzuki Swift viszont olyan kategóriát jelent majd, amilyen eddig teljesen hiányzott a forintért kapható kocsik közül. Eladását valószínűleg nem fogja megkönnyíteni az, hogy családi autónak kicsi, második kocsinak viszont a hazai viszonyok között alighanem túl drága lesz. A. P. A DEMOKRATA KOALÍCIÓ PROGRAMJA I. Progresszív pártot akarunk, mely eszméiben és szervezetében egyaránt európai léptékkel mérve korszerű, mely párt .tagságától elvárja és igényli a szabad gondolkodást és véleményalkotást, eleve és teljesen kizárja a bolsevik típusú pártfegyelmet. Csupán azt igényli, hogy tagsága értsen egyet közösen megalkotott programjával és vegyen részt annak megvalósításában. II. Meghatározó ismérve legyen e pártnak, hogy magáénak vallja a keresztény erkölcsi értékeket, az európai történelmi, szellemi és kulturális örökséget, tehát a klasszikus, keresztény és zsidó szellemi és erkölcsi értékeket egyaránt. Legyen alapelvünk a felelősség vállalása és a szolidaritás az embertársért. * Nem ideológiai pártot hívunk életre tehát, hanem olyan pártot, melyhez egyaránt lelkiismerettel és meggyőződéssel csatlakozhatnak 1. a bibliai alapon álló vallási szervezetekben lelki életet élő polgárok, 2. Istenben hívő, de vallási szervezethez nem kötődő — hazánkban nem kevés számban élő — polgártársak, végül 3. az ateisták, akik elismerik életük rendező elvének a hivatkozott erkölcsi értékeket. III. Olyan pártot akarunk, mely tudatosan vallja a szociális értékeket, mely stratégiai feladatának tekinti a szociális biztonság garantálásával a szociális piacgazdaság megteremtését, továbbá a szuverén polgárok teljes körű szabadságának biztosítását és érdekeik védelmét az államapparátus és a politikai szervezetek hatalmi túlsúlyával szemben. Hogy mindez valóra válhasson, meg kell szüntetnünk a régi és az új félelmeket a tudatunkban, az emberi kapcsolatokban és a politikában egyaránt. A Demokrata Koalíció elsőrendű célja az elesettek, szegények, a létminimum alatt élők számára humánus életfeltételek biztosítása. Pártunk képviselni kívánja a társadalmi középrétegek érdekeit, így a bérből és fizetésből élők, munkások, a mezőgazdaságban dolgozók, egyéni és szövetkezeti gazdák érdekeit is. Keresztényszociális irányba induló centrumpárt kívánunk tehát lenni! Olyan párt, mely elhivatottan küzd e nemes célokért, és nem süllyed el a napi politika tiszavirágéletű demagógiáiban. E közgyűlés feladata, hogy irányt szabjon e pártba szerveződött társadalmi mozgalomnak — nem hatalmi vagy karriercéloktól indíttatva, hanem a népszolgálat hivatásától vezérelve. 2633 A Petőfi Nyomda belép a Benedetti családba Továbbfejlődés külföldi tőke bevonásával A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy színvonalas termékeivel nyolc oklevelet nyert a „Hungaropack ’90” magyar csomagolástechnikai versenyen a Petőfi Nyomda. Sikerükkel messze megelőzték valamennyi vetélytársukat, annak ellenére, hogy mindössze két évtizede gyártanak csomagolóanyagokat a kecskeméti üzemben. Váltás világbanki hitellel Birkás Béla vezérigazgatótól megtudtuk, hogy a Bács-Kiskun Megyei Nyomdaipari Vállalat (a Petőfi Nyomda elődje) hagyományosan napilapot, folyóiratokat, könyveket és főként kereskedelmi kiadványokat készített. Csupán a hatvanas évek végén láttak hozzá a nyomdai dobozok gyártásához. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) is adott devizaforintot az ehhez szükséges termelőberendezések beszerzéséhez. Ezt követően is vásároltak néhány dobozgyártó gépet, ám az igazán nagy előrelépés a ’80-as évek végén következett be. 1987-ben egy hároméves, ötszázmilliós fejlesztési program során új dobozgyár nőtt ki a földből, s számtalan világszínvonalú csomagolóanyaggyártó berendezést vásároltak. A beruházások anyagi alapját döntően egy 300 milliós világbanki hitel adta, amelyet saját pénzükkel, valamint lízingfejlesztésekkel tettek* teljessé. A hároméves program eredményeként meghatározóvá vált napjainkra a dobozgyártásban, a hazai nyomdaipari vállalatok között, a Petőfi Nyomda. Ma már mennyiségben is felülmúlja korábbi riválisait: a fővárosi Globus Nyomdát és a békéscsabai Kner Nyomdát. A minőségi fejlődést pedig jól jelzi, hogy az idén több mint egymillió dolláros exportszerződésük van. Termékeik tehát kelendő; ek a nyugati — főleg az osztrák és a német — piacokon. A General Elektric feladta a leckét A vezérigazgató elmondta azt is, hogy évek óta a Tungsram Rt. rendeli a legtöbb dobozt a Petőfi Nyomdától. Ez a helyzet azóta sem változott, amióta a hazai nagyvállalat fuzionált a General Elekt- ric-kel. Birkás Béla ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az óriás amerikai cég belépésével nehezebbé vált a megyeszékhelyi vállalat dolga. Mostantól ugyanis a hazaiak mellett nyugat-európai nyomdákkal is állniuk kell a piaci versenyt. Nem csak a minőségre kell ügyelniük. A General Elektric a Tungsramnál jelentős készletcsökkentést írt elő. Ezért többek között csomagolóanyagból is kevesebbet tarthatnak raktáron. A korábbi másfél hónapra elegendő doboz helyett csupán egy-két hétre valót tárolhatnak. A szállítási határidők betartása ezáltal még az eddigieknél is fontosabbá válik. A Petőfi Nyomda legjövedelmezőbb termékcsaládját jelenleg a hagyományos és öntapadós címkék alkotják. Az utóbbi előállításában úttörő szerepet vállalt 1974-ben Magyarországon a kecskeméti vállalat. Ekkor ismét az OMFB támogatásával indult meg a tekercses öntapadós címke gyártása. Mint világszerte, így nálunk is egyre több terméket „öltöztetnek” flexibilis csomagolóanyagokba. Számtalan édesipari termék, levespor, tészta és dohányáru gyűjtőburkolataként alkalmazzák. (A felsorolás távolról sem teljes!) A növekvő keresletet érzékelve a Petőfi Nyomda négy esztendeje két korszerű'gépsort vásárolt; s azóta igényes térmé- ,keki egész sora hagyta el az üzemet. Az új név: Petőfi Nyomda Rt. A felsorolt négy csomagolóanyag-család ma már a megyeszékhelyi vállalat termelésének 80 százalékát adja. Birkás Béla leszögezi: a jövőben is elsősorban ezt a területet akarják fejleszteni. Bár jelenleg is képesek állni a versenyt a nyugati nyomdákkal, ám a vezető európai nyomdák színvonalának elérésére belátható időn belül csak akkor van esélyük, ha jelentős külföldi tőkét sikerül bevonniuk. Ez ügyben régóta folytatnak tárgyalásokat, amelynek eredményeként a napokban már alá is írták az okiratokat egy részvénytársaság alapításáról. A partner, 50 százalékos tőkearánnyal, a Cohfin francia—olasz vállalat, amely a neves multinacionális Benedetti csoport tagja. A vezérigazgató bízik abban, hogy október elején yégre bejegyzik a cégbíróságon a kecskeméti vállalat új nevét, s cégtáblájukon rövidesen a „Petőfi Nyomda Rt.” nevet olvashatjuk majd. Gaál Béla • Ez a felvétel a dobozgyár egy részletét mutatja be. Az előtérben éppen a Hungaropack ’90 fődíjnyertes Tungsram gyüjtődobozokat gyártják a hajtogató-ragasztó gépsoron. * • A korszerű nyugati gépek ontják a tetszetős öntapadós címkéket.
