Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-24 / 224. szám

4 • PETŐFI NÉPE t 1990. szeptember 24. Rajthelyzetben az Agrikon Gyártani akarnak kisgépet és nagyüzemi berendezéseket A mezőgazdaság jelenlegi válságos helyzetét a mezőgazdasági gépipar is érzékeli. A piac úgyszólván pang, s miután tisztázatlanok a tulajdonviszonyok, sem a nagyüzemek, sem az egyéni termelők nem költenek gépekre, beren­dezésekre. Teszik ezt annak ellenére, hogy itt van a vetés ideje, de mindenki vár — akár tele van a bukszája, akár üres — a döntésre. Ez főként a mezőgazdaságot ellátó gépipar szá­mára kínos, hiszen a gépek előállításához szük­séges anyagok, szerszámok, gépek beszerzésé­ről már most — vagy talán már előbb? — kell ' gondoskodnia. Mindezt dr. Kuczik István, az Agrikon vezérigazgatója állapította meg, arai­kor a vállalat idei taktikájának, illetve jövő évi terveinek felvázolására kértük. — Véleményem szerint a tulajdonviszonyok tisztázását követően még sokáig együtt él a nagy­üzem, a farmergazdaság és a kistermelés, s hogy melyik lesz túlsúlyban, azt az élet dönti el. Erre azonban nem várhatunk, ezért a termeléshez szük­séges gépi feltételeket kell mihamarabb kialakíta­ni, nemcsak itthon, hanem külföldön — Kelet- Európában is —, hiszen ott is hasonlóak a gondok. Mi szovjetpiac-orientáltak voltunk, számunkra az is fontos, hogy ott milyen mezőgazdasági tulajdon- viszonyok alakulnak ki. A tenniakarás készsége természetesen megvan a vállalatban, a vezetőkben, a munkásokban, s ezért már néhány kisebb méretű talajmegmunkáló gépet készítettek, s bemutatták ezeket az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon. Céljuk ezzel természetesen az volt, hogy a szűkülő hazai piaci igényeknek megfelelő gépek szintentartó fej­lesztésén túl a nyugat-európai piacok igényeinek is megfelelő konstrukciókat hozzanak létre, s egyben megteremtsék a hazai farmergazdaságok talajmű- velőgép-családját is. — Főként olyan alacsonyabb árú gépekkel ruk­koltunk elő, amelyeket; a farmergazdaságok is megvásárolnakxNagy sikert aratott az Agrokom­„.birWipi gépüi^,^il„úípéteí;lpl 4 2,8 méter kaszélességű rugós kapa és a nagy állíthatóságé, kétsoros törőhengerrel kombinált magágykészítő, a kenőrendszerű gyomirtó gép és egy újfajta kulti- vátor, de a nagyüzemek számára is mutatunk be magágykészitő gépeket. Kisgépeink nem drágák, 40—100 ezer forint között mozognak, ám a trakto­rok, amelyekhez ezeket az erőgépeket csatlakoz­tatni lehet, meglehetősen borsos árúak. A nyugati — olasz, nyugatnémet, francia, svéd — 20-40 ló­erős erőgépek 1 miihón felüliek, míg a szovjet, • 40-60 lóerős MTZ-k — amelyeket a Vásáron á helyszínen megvettek —- 370 ezer forintba kerül­tek. Úgy informáltak bennünket, ha jövőre átté­rünk a dollárelszámolásra, az MTZ-traktorok ára 7-sOO ezer forint lesz. Elgondolkodtató—s ez már az újságíró vélemé­nye —, hogy a 20-70 hektárral rendelkező, azt megművelő gazdáknak milyen erőgépet érdemes vásárolniuk. Az egyértelmű, hogy az olcsóbbat, azt, amelyhez alkatrész is beszerezhető, s amely közismerten sokat kibír, nyúzható, vagyis az MTZ-t érdemes beszerezni. Már cSak azért is, mert jó néhány magángazda korábban vásárolt is ilyen erőgépet, amelyhez az Agrikonban gyártott mun­kagépek könnyen csatlakoztathatók. ­— A fejlesztéssel természetesen nem álltunk le — folytatta a vezérigazgató-—, csupán kisebb mé­retekben gondolkozunk a tárolástechnológiában. Apróbb méretű tartályok, keverőberendezések, gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban használátos kisgépek előállításán törik fejüket a szakemberek. Az nyilvánvaló, hogy váltani kell, de ebben az esetben is visszahúzó erő a tisztázatlan birtokvi­szony, ugyanis a gépek, berendezések méretezését így még a tervező sem tudja. A vállalat — a korábbiakhoz képest -— szép fejlődést ért el a nyugati külpiacokon. A múlt évben mindössze 380, az idén év végére már 700 niillió forint lesz az exportbevétele. Főként az NSZK-ba, Törökországba, Marokkóba küldték termékeiket, ám félmilliárd körül lesz a Szovjetuni­óba és a „demokratikus”‘"országokba eljuttatott késztermékek ára. Ez, nem éri el a két év előtti export egyharmadáf. — Nem ismerjük a jövőt, hogy milyen terméke­ket, milyen feltételek mellett és mennyiért kell szál­lítani, de már meg kellene rendelni ezekhez az anyagot. Nagyon örülnék, ha az év végéig szerző­dést sikerülne kötni a szovjet partnerrel, hiszen hatalmas a felvevőpiac, kár lenne feladni a jó üzleti kapcsolatokat. Főként konzervipari berendezések szállítását igénylik, mintegy 1,2 milliárd forint ér­tékben az idei 400 millióval szemben. Berendezése­inkkel elégedettek, ezért nagyon szeretnénk, ha létrejönne a megállapodás. A nyugati piacot azért nem említem, mert ott nincsenek különösebb gondjaink. Az Agrikon az év első felét nullával zárta, de a vezérigazgató szerint ez is eredmény. Ez igaz is, ha figyelembe vesszük, hogy az ország többi hasonló vállalata, az első fél évben ráfizetéses volt. Az év végére 30-40 milliós nyereséget prognosztizálnak sr pénzügyi szakemberek,, s miután nincsenek finan­szírozási nehézségeik, ez már az igazi flpötJeli'tmff tatja. —A jövő év első negyede lesz a mélypont, akkor lesznek igazán gondjaink, de miután előre látjuk, igyekszünk ezt levezetni. Az Agrikon starthelyzet­ben van, próbálunk megfelelni az új igényeknek, a farmergazdaság, a kisüzemek elvárásainak, ugyan­akkor továbbfejlesztjük hagyományos termékein­ket, s szeretnénk piacot teremteni. Bevallom, ez a legnehezebb feladat, hisz a belföldi piac egyre szű­kül, egyre fizetésképtelenebb, a külföldi, főleg a kelet-európai piacon pedig az államközi kapcsola- • tok normalizálása, az ottani piacgazdaság kialaku­lása korlátoz bennünket. Nem a legjobb megfogal­mazás, de úgy érzem, ezt az átmeneti állapotot; túl kell élni f., Gémes Gábor Beszél ön pár Iá ment? — Jónapokat kívánok innét az Országnak Házá­ból. Napirenden a múlt században Honatyáink által föltett, de máig megválaszolatlan kérdés: legyen-e?! — Hogy mi legyen és micsodán, de főleg minek, arról a szakértőbizottságok folyamatosan tárgyal­nak. — (Házelnök): Soronkívüli felszólalást kért dr. Ciánhidrogén Emil, Környezetgarázdálkodási Ál­lamtitkár! — (Államtitkár): Kedves Népviselő társaim, ro­mák, rómaiak! Tisztelt Házinéni! Súlyos környezet- károsítások ügyében vagyok kénytelen idejüket ra­bolni. Kiderült ugyanis: felelőtlen elemek orrukon vagy szájukon át beszívják a levegőt tüdejükbe, s nem átallanak mérgező szénvegyületeket kilélegze- ni, károsítva mindannyiunk közös kincsét! — (Házelnök): Megkérem a T. Ellen-Szék-et, ne zavarja recsegésivei az Államtitkár Urat! Amennyiben fontos mondanivalója van, forduljon beadványával le és föl! (Taps). — (Államtitkár): Köszönöm Elnök Úr!... Szó­val, nem lehet tovább tűrni. Miféle kultúrország, ahol az embereket, Ka meghaltak, akaratuk ellené­re, megkérdezésük nélkül földbe ássák ?! Kérdem én, T. Ház, hová helyezzük el ólomhidroxilmetaszulfid- dal telt hordóinkat, ha minden helyet elfoglalnak? Mi lesz akkor jól visszafejtett vegyiparunkkal? Kö­szönöm, hogy lehallgatásra találtam!-— Kedves kettőt-látó nézőink, tévéhallgatóink, most húsz perc szünet következik, ezalatt tanúi le­hetnek a nemESZEMpé sajtótájékoztatójának, ahol is az újságírók választ kaphatnak, miért nem kapnak választ! (Ott fogsz majd sírni, ahol a Párt szakad! címmel rövid kioktatásban is részesülhe­tünk ; — mikrofonpróba 1-2- ... számolni, sajnos nem tudok tovább, elromlott a zsebkomputerem!) I — A New Szexárder Czentünk Sincs napilap munkatársa vagyok. Igen tisztelt frakcióvezető Úr, hogyan vélekedik Ön botkormányunk eddigi műkö­déséről? — Már vártam a kérdést. Ki kell bírnunk ezt a röpke százezer napot, s majdcsak lesz valahogy, Sok a megoldatlan probléma. Rengeteg választóm tette föl a kérdést: mi lesz az elmúlt rendszerben egysze­rűen csak munkakerülőnek nevezett embercsoport­tal? Mit fognak kerülni, mitől irtóznak ezután, ha nincs munkaalkalom ? Más dolog: egyes szerencsétlen tábornokok kény­telenek lesznek egyszerű palotáikból a kies Pasarét­re költözni s ott nyomorogni!- — A Tegnapi Nap-tói jöttem. Mit szól a nemzet­közi helyzet mostani alakulásához, különös tekin-’ tettel a velünk határos felebaráti Országokra? — Nehéz feladat előtt állunk, hogy egyes népek­kel mégértessük végre: nincs területi követelesünk Önmagunkkal szeriben! Némely külországi tör­ténésztelének szerint nincs is helyünk a térképen! Dákó-elméletük szerint ők már a kőkörszakban a Duna-parton billiárdoztak, amikor^őseink még a Káma(szutra) partján gyakorolták a rablóhadjára­tok és a rablóulti művészetét. Kultúrországhoz illő, tudományos módszerekkel kell felelnünk eme vádas­kodásokra: mindez eleitölfpgva szemenszedett hü­lyeség. — El kell búcsúzzunk nézőinktől, a tájékoztató véget ért. Legközelebb holnap délelőtt jelentkezünk közvetítéssel, innét az elmegyógyintézetből, ahol is a betegek ismét Parlamentesdit fognak majd játsza­ni. A viszontlátásra! Novák Béla Dénes ^<1SAJTÖPOSTA ^ ,NE KAPJON RENDEZÉSI JOGOT KECSKEMÉT!.. ” Utóhang a kutyakiállításról Forgalom­zavaró parkolás Városunk egyetlen benzinkútjá- nak szomszédságában büfé műkö­dik, ámely nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az utcabeli járműfor­galmat. Miért? Mert a vendégei a gépkocsikat az úttest szélén par­kolják, mégpedig oly módon, hogy mellettük alig tud elhaladni a má­sik autó. Néha annyi a kocsi errefelé, hogy az üzemanyagtöltő helyet sem lehet megközelíteni. Erre csak ráadás, hogy a környékbeli lako­sok sem tudják mindig használni az udvarról az utcára nyíló kapu­jukat, mert annak tőszomszédsá­gában is parkol egy jármű, mely­nek sofőré á vendéglőben van. A normális közlekedés ilyetén akadályozása már csak azért is ért­hetetlen, mert a büfé előtt ott a „Megállni tilos!” jelzésű tábla, amelyre azonban senki sem figyel. Sajnos, még a rendőrség sem, kü­lönbén aligha fordulnának elő ezek a tarthatatlan állapotok. Az itteni lakosok nevében ez­úton fordulok a közlekedés megyei hatóságaihoz: teremtsenek végre rendet a szűkebb környezetünk­ben! Balogh Gergely, Tiszakécske Nyugat-Dunántúl egyik városá­ból érkezett lapunkhoz minap e levél, amelyet nemcsak a feladója írt alá, hanem — úgymond, sors­társaként — egy budapesti lakos is. Mindketten kérték, hogy a ne­vüket és pontos címüket kezeljük bizalmasan. Ennek eleget téve bo­csátjuk nyilvánosság elé soraikat: „Kutyák gazdijaiként régóta ve­szünk részt állatainkkal a kiállítá­sokon. Legutóbb augusztus 26-án volt ilyen rendezvény Kecskemé­ten, ahol szintén megjelentünk: Sajnos, a csalódások sorozata ért ott bennünket, amelyekről s a tör­téntek nyomán kialakult vélemé­nyünkről kötelességünknek tart­juk tájékoztatni a közvéleményt. Két darab, 4 hónapos, dober- mann fajtájú kutyánkat szándé­koztuk eladni a helyszínen, ahová reggel fél 7 óra körül érkeztünk, az autósmozi felől. A pénztárnál 300 forintot kellett fizetnünk, melyről megkaptuk a 000052-es számú bi­zonylatot. Egy óra múlva találkoz­tunk a jegyellenőrrel, aki felvilágo­sított, hogy csak 200 forintba ke­rülhetett volna a belépőnk, hiszen a magasabb tarifa a 3 vagy több ebet kínálókra alkalmazandó. Mivel anyagilag megkárosítva éreztük magunkat, reklamáltunk az Ebtenyésztők Országos Egyesü­letének Kecskeméti Szervezeténél, ám a tisztviselő hölgy nem foglal­kozott érdemben velünk. De még ezután következett a többi megle­petés! A kiállítás területére a szeméttel teli, mintegy fél kilométernyi sza­kaszon át lehetett eljutni, persze, csak gyalogosan. Szánalomra mél­tó látvány volt, hogy ezen érthetet­len intézkedés miatt az egyik tulaj­donos szinte ingajáratban közleke­dett a távoli bejárat és a kiállítási terület között, amíg mind a 10 ku­tyáját behozta. • A csalánosi parkerdőben lebo­nyolított .egész napi program vé­geztével bekopogtunk az informá­ciós sátorba, elmondva, hogy meg­károsítottak minket. A lakonikus válasz ennyi volt: örüljünk, hogy itt lehettünk. Nos, a becsapás ténye, a velünk való bánásmód, a pénztári tarifa kifüggesztésének hiánya és a kör­nyezettel kapcsolatos rossz tapasz­talat nemigen tölt el bennünket örömmel. Ezért is javasoljuk az il­letékeseknek: kutyakiállításra ne kapjon rendezési jogot Kecskemét, míg nem tudja azt kellőképpen megszervezni és a zökkenőmentes részvétel feltételeit biztosítani!” Mikor jogosult o férj gyesre ? Az egyik tassi édesanya jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül, tehát odahaza tartózkodik. Eköz­ben érte olyan súlyos baleset, minek következtében meg kellett műteni a lábát. A kórházban úgynevezett fekvőgipszet kapott, ami azt jelenti: egyelőre járókép­telen, tehát a kisgyermekét -£gés annak három kisko­rú testvérét — nem láthatja el. A férj természetesen azonnal átvette a családi teen­dőket, ám a gond az, hogy az ő betegállománya is rövidesen véget ér, s. akkor, mennie kell dolgozni. Helyette pedig seóki áenl tud gondoskodni a gyerme­kekről. A továbbiakról így beszélt olvasónk: "flir Hallottam, hogy hasonló esetben a kisgyermeke­ket ellátó másik házastárs táppénzre jogosult. A kör­zeti orvosom szerint ilyesmire nincs lehetőség. így hát el sem tudom képzelni, hogy a több hétig tartó moz­gáskorlátozottságom idején mit csinálunk a gyerme­keinkkel, vagyis napközben, míg az uram a munkahe­lyén dolgozik, ki ad reggelit és ki főz ebédet nekik ... Az egyedinek aligha minősíthető ügyben a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjéhez, dr. Lapp Jenőhöz fordultunk, aki az alábbi felvilágosítást adta: —■ A hatályos jogszabályok értelmében egyidejűleg csak az egyik*szülő részesülhet gyesben, gyedben, illet­ve gyermekápolási táppénzben. Mivel a tassi anyuka még kapja a gyermekgondozási segélyt, ezért nem vehető a férje táppénzes állományba gyermekápolás címén. Ez utóbbit persze az a tény is kizárja, hogy a gondozásra szorulj gyermek nem beteg. A család gondja más módon oldható meg, A fiatalasszony a betegség idejére — az elsfinaptól a gyógyulásáig — igényeljen a munkáltatójától táp­pénzt, ugyanakkor kérje a céget, hogy a gyest ne folyósítsa. Ez utóbbirólkapott igazolást a férj mutas­sa be a saját munkahelyén, ahol őt a kérésére gyes» állományba veszik, feltéve, ha rendelkezik a megfelelő szolgálati idővel. Még elmondom: ha olvasójuk a gyermekgondozási segélyt már megkapta azon hónapra, amikor a baleset bekövetkezett, akkor is igényelheti betegsége napjától a táppénzt, hiszen a folyósítandó összegből egyszerű­en le kell vonni a más jogcímen kifizetett és ugyanazon időszakra szóló ellátást. ÜZENJÜK „Anyagiak is döntőek” jeligére: Köztudomású, hogy a gyermek- gondozási díj napi összege a táp­pénz alapját képező naptári napi átlagkereset — mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében a beteg­ségi segély számításakor figyelem­be vett részesedés naptári napi át­laga -é- hetvenöt, illetve hatvanöt százalékával egyenlő. Ez utóbbi, csökkent mértékű ellátás akkor jár az igénylőnek, ha nem rendelkezik legalább két év óta folyamatosan fennálló biztosítással, vagyis mun­kaviszonnyal. Fontos itt megje­gyezni: a gyed napi összege nem lehet kevesebb a mindenkori öreg­ségi nyugdíj harmincadrészénél. Ami pedig a konkrét kérdését ille­ti, nevezetesen, hogy a mostani gyes ideje alatti szülése után, vagy egy-két éves aktív munkavégzését követő szülése után kap-e több el­látást, erre a válasz csakis a régi és az új keresete adatainak ismereté­ben adható meg. Mi azt javasol­juk: az új terhesség vállalása előtt szakemberrel számíttassa ki a leen­dő második gyermekével kapcso­latos társadalombiztosítási jutta­tások várható összegét. Kovácsné Bene Piroskának, Kecskemétre: Sajnos, igaza van Önnék aljban, hogy a város közte­rületei (parkok, buszmegállók kör­nyéke stb.) szemetesek# Erre szinte ráadás a vandál púsztítók kezeinek nyomát jelző megrongált pad, vi­rágtartó, derékba tört kisfa stb. látványa. E szomorú tények azt sejtetik, hogy a megyeszékhelyen nemcsak a társadalmi tulajdon tiszteletével vannak komoly gon? dók, hanem a közrenddel is. Ab­ban reménykedünk, hogy a mun­káját. rövidesen megkezdő helyi önkormányzati testület az első te­endői közt hoz majd szigorú intéz­kedéseket a közvagyon védelméről s a köztisztaságról. „A Pofosz budapesti szervezeté­nek 23 364-es számon nyilvántar­tott rendes tagja és kecskeméti rezi­dense” jeligére: Ön elégedetlensé­gét fejezi ki a tiszakécskei telekpa­namák ügyében hozott enyhe ítéle­tek miatt, amelyek nem tartalmaz­nak vagyonelkobzást és kártérí- tésfi próbaidőre felfüggesztést azonban igen, ami a közkegyelem hatálya folytán máris letöltöttnek minősül. E döntést összehasonlítja az Ön 56-os cselekedeteivel kap­csolatos bírói ítélettel, amikor a katonai szolgálata közbeni rend- fenntartásért nemcsak börtönbün­tetést kapott, hanem vagyonát is elkobozták. No comment „ősz” jeligére, Kunszállásra: Használt arany- és ezüsttárgyak felvásárlásával az ékszer-kereske­delmi egységek foglalkoznak, ame­lyek a lakóhelyéhez közeli Kiskun­félegyházán és Kecskeméten is megtalálhatók. Hogy az ilyetén adásvételnél a volt tulajdonost ne érje kellemetlen meglepetés, célsze­rű, ha az ékszereket előzőleg felér­tékelteti hivatásos becsüssel, akit a bizományi áruházak alkalmaznak. Tájékoztatásul elmondjuk: az ék­szer értékét kizárólag a használt- ság mértéke/ valamint a kereslet­kínálat törvénye szabja meg, s nem az, hogy a tulajdonost szorult hely­zete készteti az eladásra. „Tompái olvasó” jeligére: A tör­vényes öröklés rendje értelmében, ha az örökhagyó gyermeke már nem él, akkor az unokája örökli a vagyont. E jogszabályt alapul véve az a véleményünk — a hozzánk érkezett levelére válaszolva —, hogy Ön, aki árva, jogos örökös­ként tarthat igényt a korábban el­hunyt apai nagyanyja javaira. Az ezzel összefüggő jogi intézkedéshez feltétlenül kérje jogtanácsos vagy ügyvéd közreműködését: T. L.-nének, Kiskőrösre: Mint arról a szeptember 10-ei Sajtópos­ta. rovatunk „Ha késve jön a ba­ba ...” című cikkében írtunk, a határidőre meg nem született gyer­mek esetekor a szociálpolitikai tá­mogatást vissza kell fizetniük az érintett szülőknek, még akkor is, ha a családtervezés ilyetén alakulá­sa önhibájukon kívüli. Sorainkból kiderült, hogy ezt a — demográfiai célok és hitelpolitikai szándékok alapján született — jogszabályt túlságosan merevnek tartjuk. De antihumánusnak is minősíthetjük, hiszen lényegében az egészségi okokból való gyermektelenség büntetéséről van itt szó. Ön, aki hasonló helyzetben van, a meg nem született gyermekre megelőle­gezett szociálpolitikai támogatás visszafizetési kötelezettsége meg­szüntetését tartja kívánatosnak. Mi is, abban bízva, hogy a kor­mányzat vagy az Országgyűlés előbb-utóbb napirendjére tűzi e fontos kérdést. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefon: 27-611 .

Next

/
Thumbnails
Contents