Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-24 / 224. szám

1990. szeptember 24. • PETŐFI NÉPE • 3 HA REPED A RÉTEG, FELSZÁLL AZ OLAJ A vilájgpolitikai események is okozzák^ hogy a kő­olaj amúgy sem alábecsült értéke napjainkban még magasabbra szökött a világ szemében. Hazánk függő­sége e téren közismert, s az is, hogy a hazai bányászat válságban van. A Kiskunság találkozása az olajbá­nyászattal életmódbeli változást hozott a térség tele­püléseinek életében,Vvan mit veszítenie az itt élőknek az olaj fogyatkozásával. Nagy öröm hát a bányászok­nak is, de úgy vélem, mindannyiunknak, ha újabb lelőhelyről adhatunk hírt. Kiskunhalas környékének nagy része szénhidro­gén-kutatási, terület. Tavasszal a város közelében, észak—nyugat I-en, egy kutatófúrásnál biztató jele­ket találtak. A további kutatás augusztusra kiderítet­te, hogy két rétegben is olajra leltek, ám a felső, miocén rétegben meglévő ellenállás gátolja a folyadék feltörését, szaknyelven szólva: hogy az olajat felszáll- va termeljék. A bányászok ilyenkor az úgynevezett rétegrepesztő eljáráshoz folyamodnak, haítha ered­ményre vezet. Erre a műveletre készültek Halason is. A nagy eseményre fotós kollégámmal mi is .ellátogat­tunk. Nagy eseményt Írtam, hiszen az eljárás igen költséges — csak az anyagköltség elérte ebben az esetben a kétmilliót —, bonyolult forgatókönyv sze­rint zajlik, s az országból erre az alkalomra koncent­rálják az összes speciális gépet és szakembert. Az olajosok nyelvén Kiha ÉNY I-nek nevezett ponthoz közeledve az erdei út egyre inkább hullám vasúthoz kezd hasonlítani. A hatal­mas erőgépek átformálják a tájat. (Mentségükre szóljon, hogy ugyan­akkor a levonulás mindig terepren­dezéssel jár együtt.) Rekettye felé járhatunk a buckák között, amikor hirtelen tisztásra érünk, s megpil­lantják a bányászok hatalmas gép­arzenálját. Középen a fúrótorony olajtól csillog—ezjó jel —, körötte szabályos terv szerint már felvonul­tak a robusztus gépkocsik, amelyek hétszáz lóerős motorjai a szivattyú­hoz kapcsolva hivatottak a rettentő nyomáshoz energiát szolgáltatni. Egy irodának kialakított konté­nerben Szlávik Tibor üzemegység­vezetőtől kapunk szakszerű, tájé­koztatást, az indulás előtti utolsó percekben, a tervezett munkafolya-, matról. — Rétegkezelésnek hívjuk ezt az eljárást^ amelynek során speciális folyadékot szivattyúzunk be, ha­talmas nyomással, a föld mélyébe. A hidraulikus rétegrepesztés során ez a folyadék behatol a földkéreg­be, közben a be ajtóit savkeverék­kel oldjuk a kőzetet. így ott felna­gyítjuk a meglévő repedéseket, utat csinálunk az olajnak, hogy feltör­hessen. Ha sikerrel járunk, az olaj- beáramlás intenzívebb lesz, kisebb energiával több törhet a felszínre. — Nyilván meggondolják, hogy mikor alkalmazzák ezt a költséges eljárást. — Nagyon sok előzetes mérés előzi meg, amelynek során rengeteg fontos információ birtokába ju­tunk. Ezek összevetésével komoly matematikai számítások alapján döntik el, hogy adott esetben adott rétegre melyik eljárást válasszák. Persze, a műszála elbírálás egyre inkább közgazdasági elbírálással is összefügg. Egyébként ez a 3-4 milli­ós költség a kutatás rizikója, ami csak akkor térül meg, ha a dolog beüt. — Ezek szerint itt érdemes kísér­letezni. —Igen. Mi nagyobb mennyiségű olajat várunk ettől a kúttól. Ebben a mezőben egyébként ez az első. — Mikor várható biztos ered­mény? — Ez egy három-négy órás be­avatkozás, hogy sikerrel jár-e, azt holnap, holnapután mutatja meg. Látom, türelmetlen már, á stáb m Mi SN — 20-30 bányász — odakint várja. Egy kicsit mindenki feszült. Meg­történik az utolsó eligazítás, pedig itt már mindenki tudja, mi lesz a dolga. Még egy figyelmeztetés, hogy a felfröccsenő savat azonnal le kell mosni; az UAZ-ban mindent megtalálnak, utána szétszélednek, ki-ki a helyére. Molnár János, a ré­tegrepesztő egység művezetője fel­lép a parancsnoki hídra, egy hatal­mas gép tetejéről irányítja majd karjelekkel a műveletet. Egymás után gyújtják be a motorokat, hql itt, hol ott csap fel a füst. A szélen öt jókora tartály, ahonnan a savas fo­lyadékot szivattyúzzák. Hirtelen leállítja a karmester az akciót. Ed­dig próbanyomásokat végeztek, jól zár-e a rendszer. Majd újra felbőgnek a gépek, kö­rül az erdő rezzenéstelenül állja, bennem ott a félsz, megmozdul-e alattunk a föld, ha reped a réteg. Csak mosolyognak rajtam. A vas­tag huzal a torony tetejéről mellet­tem fut le, folyamatosan rezeg a ke­zem alatt. Két nap múlva kapom a hírt, üzemel a kút, felszállt az olaj. . Hajós Terézia (Ferincz János felvételei) Akik szerették és szeretik Nemrégen történt. Kecske­métről távolsági bussial indul­tunk egy közeli Városba. Közel- gett már d cél, á hőség szinte elviselhetetlen volt. A buszon, előttünk egy, a melegtől kissé elpilledt, fnégis igen tempera­mentumos idősebb asszony ült. A néni 78 éves, szókimondó volt, nem túlzók* képes volna egy gazdaságot is elvezetni. Szót szó követett és hamarosan rájöttem, igen jó szellemi képességeket ta­núsító asszonnyal állok szem­ben. Ő csak beszélt és beszélt, őszinteségében még a rá vonat­kozó iratokat is megmutatta. Büszkén újságolta, Pusztaszerre megy, mert visszakapja az ottlé- vö, elkobzott, eddig más által használt 30 holdföldjét, amelyre igényt is tart, újra létre akarja hozni a régi szép gazdaságát. — Postahivatalnok voltam 1 Pusztaszeren 12 évig — mondja tovább a néni1— Az ötvenes évek elején új párttitkárt nevez­tek ki a faluban, aki gyorsan intézkedett: Utasításba adta, le Kell venni a szent keresztet az iskola faláról! A falu régi hagyo­mánya volt pedig ez, az ott elök tiltakoztak. Az eseménynek nem voltam ugyan hangadója, de a falubéliekkel egyetértettem. Másnap ávósok jelentek meg, és több asszonyt elvittek, letar­tóztattak, pedig csak a hagyo­mányainkat kivántqk megőrizni. Egy nap múlva ezt a boltban szóvá tettem, engem is elvittek. Két év börtönre ítéltek izgatás büntette miatt, és 30 hold földe­a földet met elkobozták. Itt van a végzé­sem, számát is mutatja a néni — Csongrád Megyei Bíróság 1990. évi XXVI. 3. paragrafusa szerint — nemrégen rehabilitál­tak. Boldog vagyok. Becsülöm a mostani rendszert. Azon igyek­szem én is a pusztaszeriekkel együtt, hogy segítsük ezt a ma­gyar gazdaságot, a nehézsége­ken minél gyorsabban túljus­sunk. i Amikor leszállt a buszról, még továbbutazott kitűzött célja felé. Csodáltam korát megha­zudtoló tettrekészségét, szóki­mondó, politizáló tehetségét. Útitársam neve nem titok, Dé-1 kány Mária, most kecskeméti, volt pusztaszeri lakos, akiben él még a bizalom a föld iránt. Rádi László NÉMETH MIKLÓS TELJES TITOKTARTÁS MELLETT TÁJÉKOZTATTA KOHLT A határnyitás előtörténete Németh Miklós 1989 nyarán titokban tájékoz­tatta Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt 4 ma­gyar kormánynak arról a döntéséről, hogy távozni engedi Nyugatra az akkor Magyarországon vára­kozó keletnémetek ezreit. Ezt a yolt miniszterelnök mondta pénteken, kétszáz főnyi hallgatóság előtt az Oxford környéki Blenheim kastélyban, és sza­vait szombaton idézte az AP amerikai hírügynök­ség. Eszerint Németh Miklós annak idején titokban jutott el a Bonn környéki gymnichi kastélyba, s ott azért tájékoztatta minderről a kancellárt és Gen­scher külügyminisztert, hogy azok felkészülhesse­nek-a vasfüggöny első megnyitásából fakadó elke­rülhetetlen politikai változásokra. Soha nem fo­gom elfelejteni Kohl reagálását: szemmelláthatóan meghatódott, és így szólt: a német nép soha nem fogja elfelejteni azt, amit önök e döntésükkel csele­kedtek — idézi az amerikai hírügynökség Németh Miklóst. Amikor (a kancellár) azt'kérdezte, hogy mit akarok cserébe mindezért, azt feleltem: el kell kerülnünk, hogy bármivel is összekapcsoljuk a döntést — mondta a volt miniszterelnök, hozzá­fűzve, hogy ennek megfelelően el is halasztottak egy olyan hitelcsomagot, amelyről korábban már megállapodtak. A titkos utalás részleteiről szólva Németh Mik­lós így beszélt: Amikor Németországba utaztam erre a találkozóra, azt teljesen titokban kellett tan­tanunk. Bizonyos jelzések érkeztek hozzánk arról, hogy a keletnémet sajtó megneszelt valamit — folytatta. Németh Miklós elbeszélése szerint elő­ször egy amerikai légitámaszpontra érkezett — onnan ki lehetett zárni a sajtót —, majd innen utazott tovább a gymnichi kastélyba. Az előadó nem fedte fel, hogy melyik támaszpontról volt szó, s nem mondta meg azt sem, hogy mikor történt pontosan az említett titkos találkozó. Németh Miklós az AP-nek elmondta: a döntés fél óra alatt született meg azon a kormányülésen, mplyen hatan vettek részt. Csak Horváth István akkori belügyminiszter ellenezte azt. Tudatában voltunk annak, hogy e döntésünk révén a nyugat­német kormány szövetségesévé válunk. Ebből fa­kadóan biztos voltam abban, hogy éles támadá­soknak leszünk kitéve Kelet-Berlin részéről, akár­csak Prága és Bukarest részéről — mondta a volt magyar kormányfő. EGY ANGOL ÚR VÉLEMÉNYE KENTBŐL: Kézrázás helyett konkrét együttműködést Hivatalos kapcsolat még nincs, a közös munka azonban már megkezdődött az angliai Kent megye és Bács-Kiskun között. Neve­zetesen azzal, hogy Howard Matthews, korábban külkereskedő, most a kenti megyei tanács végrehajtó bizottságának nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó, a távlati fejlesztésért is felelős tisztvise­lője, Kecskeméten a megyei munkaügyi hivatalnak segít több kül­földi pályázati anyag elkészítésében, s ugyanakkor tájékozódik a további lehetőségekről is. — Ön nem először van itt Bács- Kiskunban. de honnan a kapcsolat? — Annikor a nyáron Károly her­ceg és Diana itt járt, a kíséretük­ben volt az 1945 óta Nagy-Britan- niában élő Gelsey Sándor. O a' kenti grófság egyik vezető üzlet­embere, a gazdasági fejlesztési iro­da vezetője, s mellesleg a megyei elnök jó barátja. A Bács-Kiskun- ban tett látogatás során beszélge­tett Vargáné Verrasztó Jolánnal, a munkaügyi hivatal vezetőjével ar­ról, hogy az angol tapasztalatokat lehetne itt hasznositani. Én tíz— tizenkét hete jártam itt először, s akkor már kezdtek körvonalazód­ni a tényleges kapcsolattartásban is számba jöhető témák. A mi filo­zófiánk: ne kézrázás, protokolláris kapcsolat legyen, hanem konkrét szakmai együttműködés. — Milyen területen? — Ami már most lehetséges a nyelvi képzésben, a mezőgazda­ságban, a vezetőképzésben, a tu­rizmus fejlesztésében, ifjúsági és közösségi kapcsolatokban, iskolai cserelátogatásban. Ahogy ismer­kedünk, úgy bővül a kör. Itt van velem együtt Kecskeméten a had- low-i mezőgazdasági főiskola ok­tatója, a kertészeti főiskolával léte­sítendő kapcsolat ügyében. Sok a hasonló vonás a két terület között. Kent megye Anglia éléstára, közel a fővároshoz, idegenforgalmi cent­rum. — Van már kialakult elképzelés? — A munkaügyi hivatal prog­ramjába kapcsolódunk be. Közre­működünk az orosznyelv-tanárok átképzésében, vendégtanárokat hozunk, intenzív tanfolyamot indí­tunk. Néhány pedagógusnak lehe­tősége lesz kinti gyakorlásra. Eh­hez az EGK Tempus alapítványá­nak a segítségét is meg akarjuk szerezni. Szeretnénk privát kap­csolatokat is kialakítani a két me­gye pedagógusai között. Mezőgaz­dasági szakoktatókat hívunk meg a brit know-how tanulmányozásá­ra, s ehhez már a mi minisztériu­munk támogatását is kértük. Janu­árban az ifjúsági, közösségi moz­galommal foglalkózó fiatalembe­reket várunk Kentbe, egy kongj resszusra. — És a diákcsoportok? — Három bác^-kiskunbeli kö­zépiskolától kértünk ismertetőt, hogy partnert keressünk nekik. A magyarok nyelvet tanulnának kint,'míg a brit diákok a természet- földrajzot tanulmányoznák itt. Később lehetséges megpályázható ösztöndijak kiírása is. — A menedzserképzést is emlí­tette ... — Konkrétum még nincs, de úgy tudjuk, hogy létrejön egy dél­magyarországi menedzserképző központ a felnőttképzés kereté­ben. Ebben is érdekelt a brit fél, a Tempus programon belüL Kitű­nő idegenforgalmi szakembereink vannak, közülük kettő rövidesen Budapestre jön a brit utazási iro­dák konferenciájára, s akkor két napot Bács-Kiskunban is eltölte­nek. — Ez már-már túl szép __ — Ez nem tündérmese, ez a va­lóság. Természetesen hivatalossá is kell tenni az együttműkööést. Kent megye tanácselnöke fél éven'belül szeretne ellátogatni Bács-Kiskun- ba. A kapcsolatban mindenképpen meg kell találni a kétoldalú érde­keltséget. Mivel az Egyesült Ki­rályság Európa része lett, a britek­nek érzelmileg is közelebb kell ke­rülniük a kontinenshez. Ebben se­gíthet az ilyen együttműködés. — Önök helyzeti előnyben van­nak, hisz földrajzilag Kent megye fekszik a legközelebb a kontinens­hez. De vajon mennyire ismerik ott a magyarokat? — Fel kell kelteni az érdeklő­dést! Novemberben a megyeszék­helyen, Maidstone-ban magyaror­szági befektetési lehetőségekről rendezünk tanácskozást. Már ed­dig nyolcvan üzletember jelezte részvételét. És' számos lehetőség nyílik a gazdasági kapcsolatokra. Nagyon jó lenne magyar élelmisze­rekkel, gyümölcsökkel is találkoz­ni az otthoni üzletekben. — És a Közös Piac szabta korlá­tok? — Jó piackutatással van lehető­ség. Hiszen. Magyarország szom­szédai is szállítanak árut... Yáczi Tamás Szavaló, éneklő, zenélő öregek Hagyományt teremtettek kiváló ötletük­kel, négy esztendővel ezelőtt, a tassi szociális otthon dolgozói, amikor első alkalommal magukra vállalták Bács-Kiskun megye szo­ciális otthonai kulturális seregszemléjének megrendezését. Azóta minden évben talál­koznak az otthonok idős lakói, hogy össze- méijék tudásukat. A rendezés joga mindig azt az intézményt illeti meg, amelynek ver? senyzői a legeredményesebben szerepeltek.-1 Az idén a kecskeméti Margaréta Otthon ,volt a házigazdája a vetélkedőnek, miután tavaly Baján elnyerték a vándorserleget. A szeptember 22-én a megyeszékhelyi egész­ségügyi szakközép- és szakiskolában meg­rendezett találkozón ezúttal szűkebb hazánk 11 szociális otthonának ötvenegy'lakója ver­sengett a vers- és prózamondásban, népdal­éneklésben, hangszertudásban, valamint az úgynevezett egyéb kategóriában. Ezúttal a bácsborsódi otthon csapata nyerte el a vándorserleget. Jövő ilyenkor te­hát a délvidéki település ad otthont a sereg­szemlének. G. B. • Felvételünkön a győztes csapat tagja, a bácsborsódi Kővári Antal mutatja be harmonikatudását. 0T * Újabb olajmezőt nyitottak meg Halas mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents