Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-24 / 224. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 24. A Hetek az infláció ellen Szilárd, a stabilitást szolgáló gazdasági és pénzpolitikával ki le­het védeni az Öböl-válság követ­kezményeit — hangsúlyozták köz­leményükben a hét vezető nyugati ország pénzügyminiszterei és jegy­banki vezetői. A közlemény sür­gette a válság által leginkább érin­tett államok támogatását, de Kö- zép-Kelet-Európa vonatkozásá­ban pusztán a gazdaság átalakítá­sát nyugtázta. A Hetek (az Egyesült Államok, Japán, NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszor­szág) képviselői, akik a Nemzetkö­zi Valutaalap és a Világbank jövő heti közgyűlésén vesznek részt, szombaton hét órán át tanácskoz­tak zárt ajtók mögött, hogy átte­kintsék a világgazdaság helyzetét. A közlemény szerint a fő feladat megakadályozni, hogy az Öböl­válság, az olajárak emelkedése mi­att felgyorsuljon az infláció, s ez veszélyeztesse a gazdasági növeke­dést. A Hetek arra számítanak, hogy az olajáraktól függetlenül gazdaságaik idén — főként Euró­pában és Japánban — tovább nő­nek, és jövőre is folytatódik gazda­ságaik folyamatos, immár kilence­dik éve tartó növekedése. Tudatában vannak, hogy a világ sok országát érinti az olajárak emelkedése s az Öböl-helyzet gaz­dasági következményei — hangoz­tatja a közlemény, de a Hetek csák a válság érintette „frontállamok” megsegítését sürgetik az IMF és a Világbank részéről. (A támogatás elsősorban Egyiptomnak, Török­országnak, Jordániának szól). „A tanácskozáson nyugtázták a közép-kelet-európai országok erő­feszítéseit gazdaságuk átalakításá­ra. Üdvözölték Németország egye­sítését s azt, hogy Kelet-Németor- szág piacgazdasággá válik, ami hozzájárul majd a pozitív gazdasá­gi fejleményekhez Közép-Kelet- Európában” — mutatott rá a köz­lemény. A résztvevők üdvözölték, hogy a Szovjetunióban továbbra is első helyen áll a gazdasági reform ügye. (James Brady amerikai pénz­ügyminiszter a közlemény kiadá­sát követő sajtóértekezletén a Szovjetunió IMF-tagságát firtató kérdésre kijelentette: Bush elnök .kormánya igen határozottan tá­mogatja a peresztrojkát, és a Szov­jetunió felvételének kérdése a szov­jet átalakítás előrehaladtával pár­huzamosan kerül majd napirend­re. Az idei közgyűlésen először vesz részt szovjet megfigyelő küldött­ség, de csatlakozásra várhatóan legkorábban 1991-ben kerülhet sor.) A Hetek kielégítőnek tartot­ták a dollár (jelentősen lecsökkent) árfolyamát, egyúttal sürgették az amerikai kormányt: döntsön mi­előbb (232 milliárd dolláros) jövő évi költségvetési hiányának csök­kentéséről. A hónapok óta folyó tárgyalások mindeddig eredmény­telenek, holott az új költségvetési év októberben megkezdődik. Az őrség Jelcin balesetéről Borisz Jelcin pénteki autóbalesete mögött nincsen semmilyen szándékosság — összegezte benyomásait Alekszandr Vasziljevics, az oroszországi parlamenti elnök épségét óvó szolgálat munkatársa. Vele a Komszomolszkaja Pravda közölt szombaton rövid interjút a baleset részleteiről. Elmondta, hogy a baleset után, amely egy útkereszteződésben, munkába menet érte a politikust szállító fekete Volgát, Jelcin átszállt a kocsiját kisérő tartalék autóba. Azt az utasítást adta, hogy a baleset dacára ne változtassanak az útirá­nyon, menjenek munkahelyére. Állapota útközben rosszabbra fordult, s kísérői úgy döntöttek: hazaviszik. Azonnal kihívták az orvost, aki alaposabb Vizsgálatot tartott szükségesnek, s ezért kórházba szállították Jelcint. (Mint pénteken már jelentettük, a vizsgálat megállapította, hogy a fejét és combját értTdsebb-nagyob.b ütések nem okoztak csonttörést, s a politikus hangu­lata kitűnő.) Az interjúból kitűnik, hogy Jelcin nem a szovjet vezető politikusok közlekedésé­nél megszokott módon jár Moszkvában: nem kísérik szirénázó, villogó biztosító járművek, nem kapcsolják át közeledtére a jelzőlámpákat. Úgy közlekedik, mint bárki‘közönséges autós halandó.' ..... A z ifjúsági napilap írását az Állambiztonsági Bizottság (KGB) testőrszolgálatá­tól nyert információval zárja: Jelcin nem kap személyes védelmet a KGB-től, mert az oroszországi politikusnak megvan a saját személyi biztonsági szolgálata. (Jelcin korábban a parlamentben bejelentette, hogy az OSZSZSZK vezetői nem tartanak igényt a KGB-s őrségre.) A pápa megbélyegezte a maffiát II. János Pál pápa vasárnap megbélyegezte a maffia újabb gyilkosságát, s felszólította Olaszország népét: fogjon össze a szervezett bűnözés ellen. A katolikus egyházfő az eszak-olaszországi Ferrarában, több tízezres hallga­tóságjelenlétében, a székesegyház előtti téren mondott szentbeszédében rendkí­vül súlyos bűnténynek nevezte a 38 esztendős Risario Livanüno szicíliai bíró pénteki meggyilkolását, és határozott fellépésre ösztönözte az olaszokat—mint mondotta — a halál művelőinek növekvő veszélyével szemben. „Elég az ártatla­nul kiontott vérből, elég a gyászból és a szenvedésből” — hangoztatta II. János Pál pápa. HUSZONÖT ÉS FÉL MILLIÓ KÜLFÖLDI JÁRT NÁLUNK Jelentősen növekszik az idegenforgalom és a dollárbevétel Egyes idegenforgalmi szakembe­rek borúlátó előrejelzése ellenére, az idén jelentősen növekszik ha­zánk idegenforgalma. Augusztus végéig 25 millió 479 ezer külföldi látogatott Magyarországra,' 55,8 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezen belül az úgynevezett rubelelszámolású or­szágokból 12 millióan, anem rubel- elszámolású országokból pedig 13,4 millióan keresték fel országun­kat! A növekedés mindkét régió vo- natkozásábaif55-56 százalékos. A legtöbben, csaknem 6 millióan, Romániából jöttek, ami harmincki- lenszeres (!) emelkedést jelent. A ju- , goszláv látogatók száma—»5,5 mil­lió is több mint kétszeres az el­múlt év hasonló időszakához ké­pest. Változatlanul 2,6 millió a cseh es a szlovák vendégek száma, míg a Szovjetunióból 1,2 millióan érkez­tek, ami 13 százalékos emelkedést mutat. Érdekesen alakul az NDK- turisták száma. A német valutaunió létrejötté előtt mindössze 519 terén jöttek, ami 60 százalékos csökke­nést jelent, azóta viszont több mint 400 ezren érkeztek Magyarországra immár kemény márkával. Húsz százalékkal növekedett az NSZK-beli vendégek száma, au­gusztus végéig 1,4 millióan keresték lel hazánkat. Olaszországból 3Ö2 ezren jöttek, ami 57 százalékos nö­vekedést jelent. Két és félszeresére — 116 ezerre — növekedett a fran­cia vendégek száma. A Magyar Nemzeti Banknál arról tájékoztatták az MTI-t, hogy július végéíg442,7millió dollár volt a bevétel a turizmusból, ami 82 százalékkal Jobb az elmúlt év első hét hónapjához képest. A kiadások 57 százalékos csökkenés révén mindössze270mülió dollárt tettek ki. Az idegenforgalmi dolláregyenleg jelenleg 172,7 millió dollár aktívumot mutat, míg tavaly ilyenkor386,9 millió dollár passzívum volt. A rubelbevétel hét hónap alatt 129,6 millió volt, s ez 52 százalékos emelkedést jelez, a rubelkiadás viszont meghaladtaa 154 milliót, tehátkétsze- rese a tavalyinak. E jelentős növeke­dés összefüggésben van az első fél év­ben spekulációs céllal történt NDK- márka-felvásárlásokkaL (MTI) Bajai honvédeskü Hatszázhatvan fiatal honvéd sorakozott fel szombaton délelőtt, a bajai Béke téren, ünnepélyes eskütételre. A Himnusz elhangzása után Ronkovics József ezredes, dandárparancsnok köszöntötte a szemerkélő eső ellenére is megjelent több ezer érdeklődőt, szülőket és hozzátartozókat, majd Mészáros Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese mondott beszédet. Kérte a katonákat, hogy legyenek méltók a város nagy szülötteinek, Tüyr Istvánnak és Mészáros Lázárnak emlékéhez. Az eskü szövegét Darazsác János honvéd olvasta fel. Az ünnepség — amelyet követően a kiskatonák vasárnap estig eltávozást kaptak — a Szózat hangjai után a Kalocsai Helyőrségi Zenekar indulóival fejeződött be. Szolzsenyicin alapítványa Oroszországban hamarosan hivatalo­san bejegyzik az Orosz Társadalmi Ala­pítványt, s felhasználásának részleteiről tárgyalnak az alapitóval, Alekszandr Szolzsenyicinnel. Az alapítványt a világhírű író 1974- ben hozta létre, száműzetése kezdetén, Svájcban. Erre utaltatta a Gulag-sziget- csoport című könyvének jogdíjait. (A könyvet eddig 22 nyelvre fordították le.) Az alapítványt Nyugaton humanitárius szervezetnek ismerik el, ami számos jogi és gazdasági kedvezménnyel jár. Szolzse­nyicin azt sürgette, hogy tisztítsák meg alapítványát a rárakódott rágalmaktól, s tegyék lehetővé, hogy abból a rászoru­lókat teljesen nyilvánosan támogathas­sák a Szovjetunióban is. Egyebek között ez volt a témája an­nak a találkozónak, amely pénteken zaj­lott le Ivan Szilajev oroszországi kor­mányfő, valamint az ifjúsági lap főszer­kesztője, továbbá az emigrációban élő író szovjetunióbeli képviselője (a Litye- raturnaja Gazeta szerkesztőbizottságá­nak tagja) között. Emlékezetes, hogy az író a közelmúlt­ban kapta vissza 1974-ben jogtalanul el­vett állampolgárságát. Szolzsenyicin egyelőre nem fogadta el a gesztust, haza­térését több feltételhez köti. Ezek legfon­tosabbika, hogy művei oroszul jelenje­nek még odahaza. A héten ismertette a Komszomolszkaja Pravda és a Lityera- tumaja Gazeta Szolzsenyicin írását, amelyben azt fejti ki az író, szerinte ho­gyan lehetne Oroszország felemelkedését végrehajtani. „Kiskmmjsa saját emberségének állított emléket” • Ebben a te­metőben is Iá­tok olyan fa­ragott sírkö­veket, ame­lyek arra a kőtáblára em­lékeztetnek, amelyre, a mai napig ha­tóan, a világon mindenütt a legfőbb erköl­csi parancsot, a tízparancso­latot vésték. — mondotta többek között Szabad György. (Folytatás az I. oldalról) park, hogy hirdesse a megbékélést ebben a zászlólobogtató, ideges vi­lágban — mondta Kozma Huba. Sweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója prédikációjában kifejtette: .egy népre nagyon is jel­lemző, hogyan vélekedik halottai- ról. Kiskunmajsa lakossága össze­fogásával, a temető rendbehozata­lával tanúsította, hogy kegyelettel emlékezik. A rabbiképző igazgató­ja áldást kért mindazokra, akik az emlékpark kialakításában részt vettek. Farkas László katolikus plébá­nos a kiengesztelődés jeleként érté­kelte, hogy a kései utódok rendbe hozták az itt nyugvó'majsai polgá­rok sírjait. Mint mondotta, a város lakossága, önmagának is tartozott azzal, hogy e csekély tiszteletet ki­nyilvánítsa. Ezután Szabad György, & parla­ment elnöke mondott beszédet. — 1944-ben Kiskunmajsa ma­gyar vallású Zsidójait is halálra ítélte a megszálló idegen hatalom, az idegen ideológia. A pokolból csak kevesen tértek vissza. Ők is meggyötörtén, testben és lélekben. Sokan elhagyták e hazát, mert nem tudták folytatni a régi életet. Régi élet ez, hiszen messze gyökerezik a magyar történelemben. István ki­rály óta élnek zsidók az országban — mutatott rá Szabad György —, majd így folytatta: A zsidóság is kivette részét történelmünk formá­lásából. Két nagy forradalmunk­nak, 1948-nak és 1956-nak résztve­vői, áldozatai és mártírjai éppúgy akadtak nagy számban zsidósá­gunk sorából, mint ahogy a két parancsolt, idegen érdekekért foly­tatott világháborúnak Isonzótól a Don-kanyarig. Az összefont szála­kat az idegen hatalom parancssza­va szakította el. Magyarország nem adja meg bukott diktátorok­nak azt az elégtételt, hogy az álta­luk vetett gyom újra kikeljen. Mint Kiskunmajsa népe bebizonyította, a kapcsolat másik ágát erősítik meg: az összehajlásét az, élőkkel, és az összehajlást a kegyeletben a hol­takkal. Kiskunmajsa város emlé­ket r állított olyanoknak, akiknek már nincs emlékállítójuk. Ezzel sa­ját emberségének állított emléket és követendő példát — mondotta be­fejezésül Szabad György. G. B. Választási nagygyűlések A felelőtlen ígérgetéseknek véget kell vetni, az Antall-kormány koalíci­ós elképzelései nem működőképesek, s a korábban kinyilatkoztatott terveknek nincs valóságtartalmuk mutatott rá Fodor Gábor“, a Fidesz választmányi tagja szombaton, a fiatal demokraták Gyöngyösön rende­zett választási nagygyűlésén.. Szombaton Orosházán mondott választási beszédet Torgyán József, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője. A Petőfi Művelődé­si Központban az ezres hallgatóság előtt elsőként arról szólt, hogy az ellenzék általános támadást indított a koalíció, azon belül is különöskép­pen a kisgazdák ellen. A demokrata fórumot, mivel túl-erős, nem merik támadni, a kereszténydemokrata párt pedig túl kicsi, ezért zúdítanak most tüzérségi össztüzet a kisgazdapártra, amelyet, ha szétvernek, szét tudják verni a kormánykoalíciót is — mondotta Torgyán József. A Magyar Szocialista Párt az önkormányzati választásokon legalább olyan eredményre számít, mint amit az országgyűlésiképviselő-választá- son elért — jelentette ki Horn Gyula, a párt elnöke az MSZP választmá­nyi ülésén, szombaton. Horn Gyula ezt annak kapcsán közölte, hogy a közvélemény-kutatási adatok — legalábbis Budapesten — 4 százalékos arányt sejtetnek, ennél azonban szerinte bizonyosan sikeresebben szere­pelnek majd a párt képviselőjelöltjei. Az SZDSZ a Fidesszel közösen rendezett nagygyűlést tegnap, a buda­pesti József Attila Gimnázium színháztermében. Az érdeklődők nagy tetszéssel fogadták a három szónok, Demszky Gábor parlamenti képvise­lő, az SZDSZ budapesti főpolgármester-jelöltje, Hack Péter (SZDSZ) és Fodor Gábor (Fidesz) parlamenti képviselők szavait, továbbá négy kerü­leti önkormányzatiképviselő-jelölt bemutatkozását. Mindhárom előadó kiemelte az önkormányzati választások fontosságát, kérve a jelenlévőket: menjenek el szeptember 30-án választani, vegyék kezükbe sorsuk irányí­tását, s mindezek szükségességéről győzzék meg barátaikat, ismerőseiket. „Közös erővel űzzük ki a hazánkban ideiglenesen állomásozó rossz­kedvet!” — Ezzel a jelmondattal köszöntötte Lezsák Sándor alelnök a Magyar Demokrata Fórum országos választási nagygyűlésének résztve­vőit vasárnap, a Budapest Sportcsarnokban. Több ezren hallgatták meg az MDF vezető személyiségeinek felszólalását, majd a fórum fővárosi főpolgármester-jelöltjének bemutátkozását. Hosszan tartó taps közepette lépett mikrofonhoz Antall József, az MDF és a kormány elnöke, magyar demokratákként megszólítva egyol­dalú beszélgetésre invitálva a jelenlévőket. Mielőtt a közvéleményt élén­ken foglalkoztató kérdésekre rátért volna, méltatta Barsyné. Pataki Etel­ka főpolgármester-jelölt életútját, hangsúlyozva: személyében olyan szakember kerülne Budapest élére, aki — közlekedési és városfejlesztési mérnök lévén — elkötelezettje a városépítésnek, s birtokában van mind­azon urbanisztikai ismereteknek, amelyek egy nagyváros igazgatásához elengedhetetlenül szükségesek. Utalt arra is, hogy a jelölt ükunokája annak a Csengery Antalnak, aki a reformkorban — Eötvös és Deák munkatársaként— a magyar közigazgatás kiválóságaként a progresszió legnagyobb alakjai közé tartozott. A miniszterelnök a legutóbbi napok belpolitikai eseményeit elemezve megosztotta a hallgatósággal az ELTE tanévnyitóján és a szegedi MDF- nagygyűlésen szerzett tapasztalatait. Ehhez kapcsolódóan kitért arra az epizódra, miszerint a rádió és az MTI állítólag arról tudósított, hogy ő Szegeden nem juthatott szóhoz; illetőleg belé fojtották a szót. Mint fogalmazott: erre még nem volt példa. A vád inkább az, hogy túl sokat és túl hosszan beszél. „Bizalmat és türelmet kérünk” (Folytatás az 1. oldalról) nyúló exportot nem veszik át, vagy csak csökkentett mennyi­ségben fogadják. Az ilyen irá­nyú kivitelre termelő vállala­tok .csak privatizáció útján te­hetők működőképessé, ennek azonban sajnálatos együttjáró- ja az átmeneti munkanélküli­ség. Erősen sújt bennünket, hogy. dollármilliókért kell olajat ven­nünk, mert a Szovjetunió csak 80 százalékban tudja teljesíteni kötelezettségeit. Az aszály kö­vetkezményeit kiküszöbölendő külföldről hozunk be takar­mányt, a meglévőt pedig meg­kíséreljük itthon tartani. Antall József bizalmat kért a továbbiakhoz: a jobb bizton­ságnak mint a vállalkozás alap­jának megteremtéséhez, Négy évtized után már nem állítható vissza az eredeti tulajdonrend­szer. A kormányzat arra törek­szik, hogy egy nagy, átfogó cso­magterv keretében megoldhas­sa az arányos kártalanítást. Meg kell várni az Alkotmány- bíróság döntését, de még ez­után is hosszabb időre lesz szükség. Főleg az idősebb nem­zedék türelmére számítunk — mondta. Itt egy női hang közbekiál­tott, hogy vegyék el a minisz­terelnök fele fizetését. Antall József udvariasan válaszolt: — Kevesellné azt, asszo­nyom! — majd nyugodtan foly­tatta: meggyőződését hangoz­tatta, hogy van elég erő az or­szág népében a felemelkedés­hez. A nagygyűlés után, a minisz­terelnök a Sugovica Szálló kon­ferenciatermében találkozott a választási kiskoalíció, az MDF, az FKgP, a KDNP és a Keresz­tény Értelmiségi Szövetség kép­viselőivel. G. Z. , Lezárandó a múlt ? (Folytatás az 1. oldalról) ná az elvett ingatlanokat, ám nincs miből. Az 1300 milliárd forint bel­ső államadósság mindenki vállát egyformán nyomja, s ezt hivatott csökkenteni az előprivatizáció be­vétele. Ha kissé igazságtalannak tűnik is, egy-egy üzlet nem azé lesz, pkitől hajdanán elvették, hanem, aki többet fizet érte. Nincs más megoldás, mint lezárni a múltat mondta a miniszter, aztán óva­tosan hozzátette: a földekkel, per­sze, kicsit más a helyzet. Á szövetkezeti kereskedelem privatizációját Bőd Péter Ákos bo­nyolult kérdésnek minősítette. Akárcsak azt, hogy az előprivati­záció során tulajdonképpen mit adnak el: kezelői jogot, tulajdonjo­got, vagy bérletet? Maga a bolt — a „firma” — ugyanis gyakran elválik a helyiségtől, az üzlet nem annak a tulajdonában van, akié az éjiület. Szerencsés eset, ha mind a kettő állami. A miniszter minden­esetre a résztvevők figyelmébe ajánlotta a hamarosan megjelenő törvényt: mielőtt „beszállnak a bu­liba”, olvassák el figyelmesen ... M. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents