Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-03 / 206. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 3. ISKOLAREFORM ÉS NYELVOKTATÁS SAJTÓPOSTA Jogot a semleges eszperantónak! A széles közvélemény megértéssel, sőt nagyfokú várakozással tekint a küszöbön álló iskolareform elé. Abban bízik, hogy megszűnik a túlterhelés, sok rossz beidegződés adja át helyét az újnak, a korszerűnek, s örökre feledésbe merül minden céltalan, gyermeki elmét és méltóságot nyomorító iskolai tevékenység. Azt tapasztalom, hogy a pedagógusok is hinni szeretnének mindebben, de sokan bizalmatlanok, hiszem,a közelmúlt éveiben annyiszor ígérték nekik a Messiá^ eljövetelét, hogy nem csoda, ha már akkor sem tudnának bízni, amikor valóban lelket megváltó idő köszönt ránk, amit — úgy vélem —kiérdemeltek. Nagyon szeretném, ha hitük valamelyest növekedni tudna, mert nélküle nehéz vagy lehetetlen lesz újat alkotni. Sokszor hallottuk az elmúlt hónapokban: a társadalom reformját az iskolában kell elkezdeni, az iskolába beruházott pénz többszörösen megtérül stb. Hogy e kijelentéseknek mekkora az igazi súlya, az rövidesen kiderül, amikor a szavak szembesülnek a tettekkel. Csak az oroszt ne ... A nemzeti alaptan terv vitája Során minden Szóba kerül, így megújul, természetesen, a hazai nyelv- oktatás is. Fontos, hogy döntéseink átgondoltak és távlatilag is helytállóak legyenek. Elhamarkodott intézkedések, rossz következtetések nem bizonyuk hatnak jó befektetésnek. Nyelvoktatásunk egyik alapvető hibája eddig az ■ oroszcentrikusság volt. Nem kell hozzá élés elme. hogy belássuk, minden túlzás torzulást eredmé- ; nyez, s a legjobb módszerek alkalmazása sem teheti egy iskolarendszer szervilis nyelvpolitikáját sikeressé. Bizonyára ellenhatásképpen született az a „népmozgalom”, amely az oroszt mintha száműzni kívánná iskoláinkból, helyére ;— mit sem tanulva több évtized tapasztalataiból; H- most az angolt '■ akarja állítani. Félő, hogy egy-két évtized múlva újra erős korrekcióra lesz szükség. A lényegre térve: égy nyelvében elszigetelt,: a fejlett Nyugathoz felzárkózni igyekvő ország, amely Keletnek sem fordíthat hátat, s szomszédaival is baráti kapcsolatokat akar kiépíteni, nyelv- és oktatáspolitikáját nem építheti végletekre. Nemzetközi tapasztalat, hpgy az idegen nyelvek oktatásából lehet legvilágosabban leolvasni egy- ország. • (kormány) gazdasági,; politikai,és. kulturális irá- , nyultságát. ígéretek, szép szavak könnyén születnek, de áz a tény, hogy franciéul nálunk például csak mintegy ezérötszáz középiskolás tanul, .többet mond a franciának (persze 'negativ, értelemben), mint esetleges hangzatos kijelentéseink. Gondoljuk csak el, milyen baráti gesztusnak minősülne, s ■; joggal, ha mondjuk ősztől ezer magyar fiatal a cseh vagy a szlovák nyelvet kezdené tanulni hazánkban. Milyen baráti kézfiyújtásnak tekintenénk mi is, ha teszem azt, a Havasalföldén száz román középiskolás a magyart választaná idegen nyelvének. Egy őszintén baráti kapcsolatokra építő nemzetiek, amely minden irányban nyitott kíván maradni, sok nyelven kell beszélnie (tanulnia), nem szabad túlzottan leszűkíteni nyelvkinálatát, mert egy esetleges gyors változás, látjuk most is,* mit eredményezhet. Milyen jó lenne ma például, ha lennének jó nyelvtanáraink, ólasz, latin, francia, spanyol, japán, kínai, vagy arab nyelvből, hogy a szomszéd népekről már említést se tegyek. De sajnos^ népünk hosszú évtizedek alatt hozzászokott, .hogy csak egyet üdvözítsen. (A két világháború •közt a németet favorizáltuk—á sZerkl) Vagy lehet, hogy most kettő lesz: az angol és a német? Ez még mindig nagyon kevés! Ne felejtsük el, hogy a fokozatosan demokratizálódó, nemzeti értékeihez egyre tudatosabban ragaszkodó világ, vagy maradjunk csak Európában, évről évre erősebben kötődik nemzeti nyelvéhez, s rövidesen egyre nehezebben viseli el azt a kiáltó, de ma még, sokak-által alig érzékelt diszkriminációt, amely részünkről például mindig azzal jár, hogy határainkat átlépve, rögtön fel kell adni anyanyelvűnket, míg másoknak, akik esetleg sokkal többet tudnának áldozni a hatékony nyelvoktatásra, nem kell ugyanezt tenniük, nekik ugyanis az a „természetes”, hogy mások tanulják az ő nyelvüket, de nekik nem kell cserébe hasonlóan cselekedniük. Pedig a-nemzeti nyely csak a nyélvi határokon belül lehet a gondolatcsere demokratikus eszköze. Azon túl-már bármelyik nemzeti nyelv használata az egyik fél részére diszkriminatív. Az egyetlen demokratikus megoldás Ma, amikor közvetlen, szemtanúi vagyunk a demokratikus tendenciák erősödésének, amikor áz egyenlőség lassan valóban sok, régen talán elképzelhetetlen területre behatolt,- még mindig úgy,teszünk, mintha nem látnánk, hogy az emberiségnek most már végié a nyelvi diszkriminációt is meg kell oldania. A hagyományos út: egy-két nemzeti nyelv kiemelése és általános használata nem lehet igazi megoldás. Ezért született, sok évszázados próbálkozás után, több mint egy évszázaddal ezelőtt a nemzetközi eszperantó nyelv, mely azóta sokoldalúan kipróbáltatott. Bár az eszperantó az európai nyelvek szintézise,, mégis minden rfemzet csak bizonyos, többé-kevés- bé azonos erőfeszítés ellenében juthat birtokába. Miért beszélek most minderről? Mert oktató- nevelő tevékenységünk megújításakor, úgy tűnik, még mindig csak a hagyományos nemzeti nyelvekre gondolunk, s-ott is hiányzik a kellő körültekintés. Félreértés ne essék, nem ellenükre, hanem éppen értük szólok akkor, amikor igazi birtokba vételüket szorgalmazom azzal is, hogy első idegen nyelvnek 9—10 éves korban, a hagyományosan oktatottak mellett kérjük a lexikájában, szerkezetében velük egy tőről fakadó, de minőségileg mégis; egy demokratikus, új szellemiséget is magában hordozó nemzetközi nyelv teljes egyenjogúsítását, amelynek éppen az itt folyó (Jugoszlávia, Olaszország, Ausztria, Magyarország) kísérletei igazolták,, hogy az eszperantó a legtökéletesebb alapozó nyelv. Ennek birtokában (s a birtokba vétel viszonylag kevés időt igényel) az élő „nagy” nyelvek könnyebben sajátíthatók el, és persze, a latin tanulása is jóval eredményesebb. Hármas érték Egyébként az eszperantisták fő érve hem a nemzetközi nyelv fenti tulajdonsága, bár ez a vonása is értékes és mindenképpen figyelemre méltó. Mi a nemzetközi nyelvet a benne rejlő nevelési, intellektuális és* gyakorlati értékek miatt javasoljuk elsősorban. Nevelési értéke rendkívüli, mert nem beszél a népek megértéséről, a nemzetköziség jelentőségéről, hanem cselekszi azt. Egy olyan eszközt ad a tanulók kezébe, amely minden nép felé egyformán ablalcot nyit, s a nyelvet ismerő nem téhét mást, mint használja, s mivel minden nép fiához-beszél, senkit sem emel magasba, vagy ejt á mélybe. Itt ugyanis hiányzik az a privilegizált népcsoport, amelyet a nyelv képvisel, amelynek szinte kizárólagos szellemi bélyegét hordozza. Keresve sem lehetne jobb tárgyat találni, amely Közép-Európa sok- nemzetiségű országaiban nagyobb szolgálatot tehetne a békés, nacionalista elemektől mentes nevelés érdekében, mint éppen a semleges nemzetközi nyelv. Intellektuális értéke sem kisebb az előbbinél. A tudatos emberi beavatkozás eredményeként az eszperantó szerkezete szinte a hihetetlenségig egyszerű, logikus, áttekinthető, nem terelik el a figyelmét rendhagyó formák, kivételek. így gyorsabban kialakítható az a miénktől eltérő nyelvi struktúra, amelyre már könnyen épülhet a többi, az eszperantónál lényegesen nehezebb nyelyrendSzer. Az eszperantó lehetőségei még távolról sincsenek kiaknázva, de a létező formák sem ismertek a széles közvélemény előtt. Csak példaként: évente több mint száz különböző, főleg turisztikai jellegű eszperántórendezvény látogatható Európában, Fiatalok ezrei leveleznek négy-öt, vagy még ennél is több ország eszperantistáival. Nálunk közel húsz külföldi eszperantó nyelvű lap fizethető elő, s csak kevesen tudják, hogy az eszperantó nyelvű könyvkiadás központja napjainkban éppen Budapest., Késlekedés— lemaradás Gyakorlati értéke azonban nem mérhető csupán á jelen statisztikai adataival, persze, az sem megvetendő, de sokkal jelentősebb a nyelvben rejlő potenciális lehetőség korai ■ felismerése, elsősorban azokban az országokban, amelyeknek nyelvé nem válhat Világnyélwé. Aki időt nyer, csatát, nyer. Nem utópisztikus álmokat kergetünk tehát, amikor a nemzetközi nyelvnek iskolarendszerünkben legalább azokat fi jogokat követeljük, amelyekkel a többi iá rendelkezik, bár jól tudjuk, hogy szerepe, jelentősége a jövőben szókénál nagyobb is lehet. Kurucz Géza kecskeméti tanár Hpgy az ötlet kitől eredt, pia már kinyomozhatatlan. Mint ahogy azt sem fedezte fel eddig senki, hogy Fodor József tanár, úr, a' veszprémi gyűjtemény mai vezetője és,gondozója hány kilométert.utazott, gyalogolt, kilincselt ahhoz, hogy Vegre létrejöjjön Magyarország első olyan műszaki múzeuma, amely a magyar építőanyag-gyártás és építőipartörténet mégfellelhető emlékeit, becses tárgyi rekvizítumait mutatja be a nagyközönségnek. A hazánkban, működő 71.8 múzeum és emlékház kpzül ez az egyetlen ilyen „profilú”, de I állja az összehasonlítást Közép-Európa hasonló gyűjteményeivel is. Különösen, ha majd nem kell kilométereket utazni az egyes részkiállítások között, s /a tárgyi emlékek és dokumentumok 90 százaléka nem szűk konténerekben, bérelt raktárakban árválkodik, hanem láthatóvá és kutathatóvá válik; FÖLD...FÖLD I..FÖLD... Közérdekű kérdések és válaszok Szerkesztőségünkbe szép számban érkeznek a földügyekkel kapcsolatos levelek, mint ahogy a hozzánk, telefonon, illetve személyesen fordulók nagyobb része is e kérdéseket taglalja. Olvasóink a saját, vagy a rokonaik, esetleg ismerőseik eseteit teszik szóvá, útmutatást, eligazítást kérve az érdeklődő döntéseikhez. Mert ez utóbbira nem könnyen szánják rá magukat. Az alábbiakban két olvasónk közérdekűnek is minősülhető gondjait tesszük szóvá, s közöljük az illetékesek reagálásait, amelyekben bizonyára sokan találnak saját használatra is alkalmas tudnivalókat: Ki igényelheti vissza a földjét? A kecskeméti Verbautes Lajosné arról értesített bennünket, hogy szőlője a kollektivizáláskor került a termelőszövetkezeti táblába. Először csupán közös művelésű lett a birtok, később tulajdonába vette a gazdaság. Az egykori tulajdonos az iránt érdeklődik: visszaigényelbeti-e a szóban forgó szőlő- területet? . . . ' ; . ?|| , . ' E kérdést a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya megbízott helyettes vezetőjének, Farkas Zoltánnak továbbítottuk, aki ezeket válaszolta: — A jelenleg érvényes jogszabály nem teszi lehetővé a szövetkezeti és állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földek visszaigénylését. A készülő új földtörvény azonban már nem tartalmaz ilyen korlátozást, sőt, a törvényjavaslat kimondja: minden személy visszakérheti a földjét eredeti tulajdonosként, vagy örökösként, aki 1947. december 3l-én földtulajdonnal rendelkezett. A tervezet szerint a tanácsoknál, illetve a létrehozandó önkormányzatoknál megalakuló földrendező bizottságokhoz kell majd benyújtani a vonatkozó igényléseket. Persze, előbb e jogszabály lép életbe, melyről az Országgyűlés fog határozni. Mit tehet a tsz-fold örököse? Ez év elején megközelítőleg 6000 négyzetméternyi tsz- földet örökölt az egyik tiszakécskei lakos. A közjegyző úgy tájékoztatta: maga rendelkezik a tulajdonával, melyre vonatkozó földhivatali bejegyzés márciusban történt meg. Olvasónk ekkor elhatározta, kéri földje kiadását a helyi Solohov Tsz-től. Mivel a levelére két hónap elteltével sem kapott választ, személyesen érdeklődött, mire a közös gazdaság jogásza azt felelte: egyelőre nincs mód a kérelem teljesítésére, az intézkedéshez meg kell várni az új földtörvényt. Tényleg nem létezik most jogszabály az ilyesféle ügyek kezelésére, megoldására? — kérdezte a levélíró. Mindezekre a következőket felelte a már említett informátorunk: ■ — A földről szóló 1987. évi I. törvény leszögezi: „A mezö- , gazdpspgi, sző yejkgqet elpqfeg q^megváltáq. alapjául (szolgáló, körülmény keletkezésétől Számított 30 napon belül köteles az illetékes földhivatalnak bejelenteni, hogy a közös használatban ilévő fold fiz alapszabály rendelkezése 'szerint ‘' ’ a) megváltása ellenében a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába kerül; b) földjáradék ellenében a volt tag (örökös) tulajdonában marad; ' c) a tulajdonos részére kiadásra kerül." Nos, e szabály ellenére nem jelentette a gazdaság a földhivatalnak a földingatlanörökség tényét, így hát az örökös sem élhetett jogával. Egyébként idén februárban módosult e törvény, amely lényegében megerősíti a tag örökösének választási lehetőségét: vagy megváltásra felajánlja a birtokot, vagy a tulajdonjog fenntartásával. s földjáradék ellenében a tsz közös használatába adja, vagy pedig a bevitt földet, illetve azzal azonos értékű területet kikéri. Amit köteles kiadni a gazdaság. Végezetül javaslom a kécskei panaszosnak: e jogi előírásokra hivatkozva, ismét kérje ki földjét a Solohov Tsz-től. Ezen igény kielégítésének már nincs törvényi akadálya. . Se pénz, se reluxa ? Amennyire örvendetes tény a mindennapi életünket könnyítő vállalkozások számának gyarapodása, olyannyira elkeserítő, hogy a szolgáltatásaikat ajánlók nemegyszer félrevezetik megrendelőiket. íme ennek újabb eklatáns peídája; A kecskeméti Kovács Erzsébet is felfigyelt az újságban megjelent közleményre, miszerint a harkányi Metál Ipari Szolgáltató Kft. gyorsan és kedvező ár,on szerel fel a lakásokban reluxákat. Ilyen mesterek kellenek nekem, gondolta, amikor ez év elején hozzájuk fordult igényével. Három darab reluxát rendelt meg, előlegként kifizetve 1600 forintot. A cég azonban meglepően hosszú határidős teljesítést ígért: június végét. Olvasónk jobb híján belement a dologba, ám hamarosan tapasztalta, hogy a kft. szavát nem kell nagyon komolyan venni. Ugyanis csak július közepén érkeztek meg a szerelők, akik a helyszínen döbbentek rá: a reluxát valahol elhagyták. Ezek után a munkájuk elvégzése nélkül távoztak. A panaszos még ilyen helyzetben is remélte: néhány nap múlva ismételten bekopognak hozzá a cég munkatársai, náluk lesz a szükséges reluxa, s végre elkészítik, amire vállalkoztak. Csakhogy nem ez történt, sőt, azóta se néztek felé. Pedig már levelet is írt a társaság vezetőségének, amely máig adós válaszával. Nos, Kovács Erzsébet jogosan vesztette el bizalmát a harkányi'vállalkozókkal szemben, ám hogy legalább a pénzét ne veszítse el, helyesen teszi, ha a megyei tanács vb — szolgáltatási felügyeletet is ellátó gl ipari és kereskedelmi osztályának vizsgálatát kéri. VIGYÁZAT! ' ■■ •. '■ A flakonok megcsapoltak! • Háziasszonyként járom a boltokat, s mind több okom van a bosszúságra. Tapasztalataimat annak reményében teszem közzé, hogy a kereskedők és a gyártók a jövőben tesznek valamit e hibák ellen. Megveszem a Tip 67 nevű mosogatószert, s látom,- hogy a flakonból 1-2 ujjnyi szélességben hiányzik a mosószer. Persze, ugyanannyiért adják, mintha a teljes mennyiséget kapnám. Ugyanezt veszem észre, ha hajlakkot, hajmosószert, különféle háztartási vegyiárut vásárolok. A flakonok nyílása nincs ugyan megbontva Sfc persze, az úgynevezett szórófejes edényeknél nem lehet tudni, ki használta már azokat, mielőtt a polcra kerültek —, * 'mlíj»® megcsapolt a bennük levő folyékony szer, Úgy tudóm, ilyenkor kell beszélni a vevők megkárosításáról. '’‘’’'’■"Ném értfem; miképpen hagyhatják el a gyártási helyedet a súlyhiáhyosan töltött flakonok, $ az sem világos • számomra, hogy az űrietek miért nem tiltakoznak, ha effélét vesznek észre. Vagy mindenkinek csak az a lényeg, hogy az áruért befolyjon a számlázott összeg? Lakatosné Kiskunhalas □ □ □ Mivel olvasónkhoz hasonlóan mások is kifogásolták már az előre csomagolt áruk súlyhiányát, mindezekre ezúton hívjuk fel a kereskedelmi felügyelőségek figyelmét. Persze, egy praktikus tanácsot is adhatunk a vásárlóknak: mielőtt a boltot elhagynák, mérjék le az ottani mérlegen a flakonok súlyát, s ha indokolt, azonnal reklamáljanak! FIATALOK FIGYELMÉBE: Manöken- és fotómodellképzés Az utóbbi időben sok tinédzserkorú lány telefonált szerkesztőségünkbe Bájáról, Kalocsáról, Kiskunfélegyházáról, Soltvadkertről és természetesen Kecskemétről, azt tudakolva: igaz-e a hír, hogy a megyében rövidesen olyan manökeniskola nyílik, amelynek elvégzése szakmát ad, illetve biztos elhelyezkedést garantál? ’ Jó néhány illetékessel kulturális intézmények, klubok képviselőivel — beszélgettünk ez ügyben, de az értesülést nem tudták megerősíteni. A rejtély nyitjára végül is a tiszakécskei strandon találtunk rá, jhol a kezünkbe került megtépázott szórólapon kibogoztuk a 35-302-es szolnoki telefonszámot, amely ilyen témában felvilágosítást ígért. Tárcsáztunk, s a vonal másik végén á szolnoki repülőtér helyőrségi klubjának igazgatója, Cserfalvi József jelentkezett, s készséggel informált a bizonyára sokakat érdeklő hír részletéiről: — 16—24 éves korú lányok és fiúk részére szeptember 22-én indítjuk a manöken- éLs fotómodellképző szaktanfolyamunkat, melyen a részvételi díj 9800 forint .' A pluszköltséggel járó felvételi vizsgára szeptember 15-én kerül sor, ahová a hölgyek fürdőruhát, szűk szoknyát és blúzt, magas sarkú cipőt, a férfiak pedig alkalmi ruhát hozzanak magukkal. A Magyar Divat Intézettel együtt rendezendő képzésre felvett hallgatók művészettörténetet, színpadi mozgáskultúrát, valamit szérvezési és jogi isméreteket tanulnak, s persze, elsajátítják a szakmával járó — divatfotó, etikett stb: — tudnivalókat. Várhatóan decemberben zárul a — szombati és vasárnapi foglalkozásokat tartó — tanfolyam, melynek résztvevői sikeres vizsga esetén felsőfokú szakképesítést kapnak és felkerülnek a manökenek és fotómódellek országos névjegyzékébe. Ez jelent némi garanciát az állandó foglalkoztatásukra. Még annyit: a szomszédos Bács-Kiskun megyéből is várjuk a jelentkezőket, s az ilyen távolságból érkezettek részére, a képzés idején, olcsón biztosítunk kalóriaszegény ebédet. Szeles néni várja a jótevőt Tiszaalpáron, a Bercsényi utca 1. szám alatt lakik Szeles Jánosné és férje. Az idős házaspár régóta betegeskedik, s a kevéske nyugdíjból próbálják fedezni a megélhetésük, valamint a gyógykezelésük költségeit. Ez utóbbi igen magas, így hát a boltokban sohasem vásárolhatnak ruhát. Szeles néni, ha kimozdul otthonról távolabbra, akkor legtöbbször a hasz- náltcikk-piacot keresi fel, hogy ott olcsón vehessen magának néhány ruhadarabot, élete párjának pedig nadrágot, zoknit, miegymást. Pár nappal ezelőtt is kiment a helyi piacra, de vásárolni semmit sem tudott, mert a pénztárcája szőrén-szálán eltűnt. Ha a pár forintot és a kopptt bugyellárist meg is tartja magának a megtaláló, Szeles .néni visszavárja a MAV-tól kapott kedvezményes utazási jegyét, amely szintén a tárcájában volt. Ha ezt nem kapná meg, úgy jövő tavaszig, a következő jegy kiadásáig sem buszra, sem vonatra nem ülhet, hogy a rokonokat, ismerősöket meglátogassa. Mit fűzhetünk ehhez hozzá? Oszin- 1 tén reméljük, hogy az ismeretlen jótevő mielőbb jelentkezik a' megadott címen és átadja tulajdonosának az elvesztett holmit! Szőkébb környezetünk a Proletár utca, ahol összesen 16 család lakik. Régi'gondunk, hogy az ivóvizet távolról kell hordanunk, mep errefelé nincs még kiépítve aj hálózati vízvezeték. Az utóbbi időben kezdeményeztük a kivitelezést, ám valahogyan elakadt az intézkedés, Jó lenne valakitől hiteles közlést kapni j arra vonatkozóan, hogy számíthatunk-e ké- I relmüpk teljesítésére, vagy azt egyelőre levették a napirendről az illetékesek ... Bácsalmási lakosok A panaszról ififormáltuk a Bácsalmási Városi Tanács fejlesztési ügyekben illetékes szakemberét, aki ezeket mondotta: — Korábban szinte teljesen a tanács vállalta a vízvézeték-bővítésekkel kapcsolatos költségeket, egy ideje azonban szűkös a vá- ; rosi kassza tartalma, ezért lakossági támogatás is, szükséges. A Proletár utcában is pénzbeli hozzájárulást kértünk a családoktól. Ezen akció lebonyolításához, persze, megalakítandó a társulás. Az érintettek vállalkoztak erre. Most gyűjtik össze az aláírásokat. Ha a formai követelmények rendben lesznek, a már elkészült műszaki tervdokumentációk alapján a legrövidebb időn belül megkezdődhet a mintegy 300.méter hosszú utca vízvezeték-hálózatának lefektetése. A munkák végeztével, vagyis még a közelgő őszön víz folyhat az ottani csapokból. ,|. Szerkeszti: Velkei Árpád Mikor építik ki a vízhálózatot? Kétezer év — téglában
