Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-03 / 206. szám

1990. szeptember 3. • PÉTŐFI NÉPE • 5 Csőre töltve Az elmúlt másfél év amerikai filminvázió­jának közkatonái és tisztjei többségükben zsaruk, hekusok, rendőrök, „szimatok”, fa­kabátok, esetenként pedig a legifjabb gene­rációt képviselő rendőr-akadémisták voltak. Munkastílusuk, pofonjaik legalább ilyen sokszínűnek mutatkoztak. Ennek köszön­hetői hqgy a moziba csak kéthetente járó, közepes érdeklődésű nézőnek is több mint kielégítően sikerült megismerkednie az egy­szerű Beverly Hills-i, San Franciscó-i, a tá­vol-keleti vagy a „robot”(zsaru)-harcmo- dorral. Egyelőre semmi jele annak, hogy a zsaru­ár apadna. A legfrissebb premier ugyancsak variáció a témára. Nem számít újdonságnak az sem, hogy párban keserítik az útjukba kerülő törvényen kívüliek életét. Ezek a zsa­ruk azonban nem afféle agyonhajszolt, ön­pusztító, maguknakvaló vagy — mint tár­sukként megszoktuk — derűsen együgyű személyiségek. Legfőbb ismertetőjegyük, hogy mindketten jóvátehetetlenül — és ne­hezen fokozhatóan — dilisek. Míg az akció­film műfajában megszoktuk, hogy általában az eseményekre figyelünk, ezúttal kénytele­nek vagyunk elkövetőikre. A két igen szug- gesztív tettes ugyanis a mai Hollywood két legszórakoztatóbb figurája. A fiatalabb, Dan Aykroyd a Szellemirtók I-ben és a Marslakó a mostohám című nevezetes opu- szokban debütált a magyar közönség előtt, míg társa, Gene Hackman aligh^ szorul be­mutatkozásra. Ki ne emlékeznék kiemelke­dő alakítására például a Francia kapcsolat nyomozószerepében, vagy Arthur Penn klasszikus Bonnie és Clyde-]áb&n Bonnie bátyjaként. Ezekhez a minőségekhez képest, persze, csak játék, bohócmaszkos mulatság a leg­frissebb mozidarab. Mac (Gene Hackman) — egy sikeres válás után — nagyon magá­nyosan, de nagyon megkönnyebbülten kezdi szolgálatát a gyilkossági csoportnál. Nincse­nek különösebb igényei, lényegében egy le­robbanófélben levő személygépkocsiban „lakik”. Az áhított jó haver, EUis (Dan Ayk­royd) személyében hamarosan meg is érke­zik, különcségeit azonban nem könnyű meg­szokni. A zsaruknak általában nem jellem­zőjük a kiegyensúlyozott lelki élet, ám Ellis pszichéje a szokásosnál is több izgalmas meglepetést tartogat. Ha tudjuk, hogy beve­téskor Sylvester Stallone, Piszkos Harry és Kengyelfutó Gyalogkakukk gesztusaival lendül akcióba, otthon viszont szívesen fes- teget Warhol modorában, zenei kedvencei pedig a zörejzenék, nem kell pszichológus­nak lennünk ahhoz, hogy megtippeljük: ko­moly személyiségzavarral .küzd. Pontosab­ban: ez a feladat — a személyiségzavarával való küzdelem — inkább partnerére hárul. Elfis különben hálás a figyelemért, bár maga is tudja, hogy jó tulajdonságai hasonlókép­pen számosak. Nemcsak emberileg, hanem szakmailag is: volt törvényszéki szakértő­ként ugyanis akár egy halott alsóneműjének részleteiből is könnyedén következtet az ál­dozat foglalkozására és politikai elkötele­zettségére. Ezek után nem csoda, ha eseten­ként elővigyázatlanul belekeverednek egy- egy nagyobb mészárlásba, véres csetepaté­ba ... A két neves színész jutalomjátéka de­rűs pillanatokat szerez bármilyen korú néző­ik számára. Károlyi Júlia KÖNYVESPOLC Huszár Tibor akadémikus jó pár könyve szenzációszámba mént megjelenésekor (pl. Nemzetiét, nemzettudat, értelmiség; Új kérdé­sek, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban stb.).. Most megjelent kötetének sikerét sem nehéz megjósolni. Tanul­mánygyűjtemény a Mit ér a szel­lem, ha... a pártállam és az értel­miség viszonyának története, 1945-től napjainkig bemutatva a párt értelmiségpolitikáját, dönté­seit, értelmezve a meghatározó tendenciákat. „..nem vagyok moralizáló al­kat. És úgy gondolom, bizonyos konzekvenciákat le kell vonni. Ezt megtettem és megteszem. A követ­kező időben kritikailag szeretném feldolgozni az értelmiségi mozgal­mak történetét. Ez, nyilvánvaló, önmagámmal való szembesülés is lesz...” — írja előszavában a szerző. S hogy valóban kritikai fel­dolgozásra vállalkozott, már az el­ső oldalakon bizton érezzük. Sorra tárulnak fel előttünk a szigorúan bizalmasként őrzött iratok, fel­jegyzések, magánlevelek, mind­azok, amelyek egy politikai dön­tés-előkészítésben közrejátszhat­tak, vagy amiből a döntések me­chanizmusát érzékelhetjük. Sorra veszi a felsőfokú intézményekben tanulók és végzettek statisztikai és szociológiai jellemzőit, a diplomá­sok anyagi helyzetét, keresetét, jö-‘ védelmi, vagyoni helyzetét itthon, összehasonlítva a nemzetközi ada­tokkal is. Értelmiségi lét, léthelyzet címmel dokumentumok,. esszék, levelek, naplórészletek kaptak he­lyet a kötetben; a könyv jelentő­sebb felét ezek jelentik: Déry Tibor felszólalása a Petőfi Kör vitáján, az MSZMP KB feljegyzései, Ortu- tay, Veres Péter, Fodor András, .Kodály Zoltán, Lengyel József, Németh László stb. levelei, napló- részletei. A kötet végén Bányai Gábor 1989 szeptemberében ké­szült Huszár-interjúját adják köz­re, mely rövidített formában 1989 decemberében, a Világ című lap­ban kapott először nyilvánosságot. (Szabtér Kiadó) k. m. Mit mondjak? Derült'égből villámcsa­pásként ért a hír a Vasárnapi Hírek egyik legutóbbi számából (júl. 22..), mely szerint hazánkban is kapható a felfújható guminő. Hát ezt is megértük ... Nem azért, mert a sajtó jó ideje rebes­gette, hogy már nálunk is van ilyen, de úgy .voltam vele, hogy hiszi a piszi. De ha már egy ilyen tekintélyes orgánum se restelli ezt világgá kürtölni, csak kénytelen va­gyok készpénznek venni. Hol vagyunk már ától az időtől, amikor vámtételként kezelték ezt a pikáns holmit, s a hamburgi repülőtéren alaposan körbe- cincálták azt az öregurat, aki kofferjában áthozott ilyen holmit Amerikából az óceá­non. A háklis vámtiszt nem akarta elhinni, hogy a meglehetősen összegyömöszölt tes­tű bájos hölgy gumiból van. Csak miután jól kiszörnyülködte magát a szép arcú, vörös hajú „tetemen’’, adta be a derekát, s nem vonta kétségbe tovább, hogy az ösz- szegyürt nő csak leeresztett gumi, és sem­mi köze afféle szokvány szoknyakrimihez. Nos, az eset mintegy negyedszázaddal ezelőtt történt. A guminőt, George Rudel és Henry C. Fricke új találmányát, olyan rendeltetéssel hozta magával az idősecske agglegény, miszerint azután mint partner­nő — ha úgy tetszik, feleség —fogja meg­édesíteni bús magányát. Akkoriban kezdték gyártani öregurak­nak, agglegényeknek a felfújható gumiba­bát barna, szőke meg vörös hajú változat­ban— 70 dollárért, szexis méretekkel. (Akkori niellbőség 100 centiméter, dereka 50, csípője megint 100 és a testmagassága 165 centiméter.) Öltöztethető, vetkőztethetö volt a gumi­baba, s a kedves vevőnek használati utasi­tás magyarázta meg, hogyan kell táncolni a ruganyos keblű nőcivel, ha esetleg arra kerekedik kedve. De ha arra támad gusz­tusa, le is fektetheti—biztosan jólesik egy tüzes lambada után —, mindenre kapható, ott fogja, ahol éri, nem kényeskedik, úgy jó neki, ahogy van, kicsivel is beéri, nem akadékoskodik, mert már konyulóban a férfiúság, satöbbi. Szóval nem kritizál, szerény. El lehet képzelni, milyan nagy népsze­rűségnek örvendett már a kezdet kezdetén az amerikai ipar új terméke. Hamarosan kinyílt iránta az érdeklődés Nyugat-Euró- pában is. Elsősorban az újdonságok iránt élenjáróan érzékeny nyugatnémet gentle­manek fogadták szivükbe a felfújható gu­minőket. Százával rendeltek belőlük, hi­szen praktikus oldalról nyomban felfogták előnyüket. Hogy, teszem azt, rizikó- és agyvérzésmentes időtöltéshez tökéletesen megfelelnek, nem szólnak vissza, nem hisztiznek, nem kérnek enni, nem válogat­nak, jó nekik a tavalyi divatholmi. Forma­tartók, nem öregszenek. Egyre fényeseb jövő nyílt a gumibabák előtt. S a németek nem lettek volna néme­tek, ha pont ők hagyják ki a ziccert. Alig telt el egy évtized, már arról értesültünk, hogy a nyugatnémet gumibabák egyenesen az Európai Gazdasági Közösség bíróságán követeltek jogvédelmet maguknak. Az történt ugyanis, hogy pont két közös piaci ország rúgta össze a patkót gumibaba- ügyben. 1982-ben félezer darabot rendelt a Conagate nevű brit cég a németektől, ám a konzervatív angol vámhatóságok, a brit erkölcsvédelemre hivatkozva, lefoglalták az egész szállítmányt. Gondolhatjuk, milyen elemi szenvedél­lyel pereltek a németek! Megengedhetet­len a szabadkereskedelem ily mérvű korlá­tozása, mondták, és nekik lett igazuk. A bíróság úgy döntött, hogy Nagy-Britan- nia kicsi ahhoz, hogy feltartóztathatná az embernagyságú szexbabákat. Annál is in­kább, mert a puritán angolok is gyártják és árusítják a guminőket, és a velük való együttélés sem tilos. Felhúzták hát a sorompót, s zöld utat kaptak a guminők. S íme, mint a Vasárnapi Hírek cikke is tanúsítja, zöld útja van a szexbabaáram- lásnak Magyarországra is. Ki gondolná, hogy felfújható guminők is belejátszanak abba, hogy az Európa Ház küszöbén illedelmesen letörölhetjük a ci­pőnket — bebocsátásra várva. Micsoda perspektíva! Kezdetben talán csak szolid mértékben hódolnak a magyar agglegények a gumibabadivatnak. Később bizonyára levetkőzik falusias gátlásaikat és felszabadultan élnek az új módinak. Nem hordják titokban javíttatni kipuk­kadt guminőiket illegális gumibaba-javító műhelyekbe, hanem bátran, nyíltan viszik a guminőkkel díszelgő kirakatú üzletekbe, amelyék ilyesféle transzparensekkel ajánl­ják magukat: „Lyukas guminők vulkani- zálását olcsón vállaljuk.” Tóth István Az agrárvilág hírei Az idén várhatóan 3-5 százalékkal emelke­dik az USA-ban az élelmiszerek kiskereskedel­mi ára; a drágulás mértéke jóval alatta marad a 6,3 százalék körüli átlagos^ növekedésnek — közölték az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium (USDA) illetékesei. A vendéglátó-ipari egységeknél, elsősorban a gyorsbüfehálózatokban elfogyasztott élelmi­szerek ára tavaly lassabb ütemben növekedett, mint ahogy az otthon elkészített ételek drágul­tak. Ennek az a magyarázata, hogy a vendég­látó-ipari egységek közötti verseny igen erőtel- ■ jes volt. (Reuter) 'A szarvasmarha-tenyésztésben használatos növekedési hormonoknak az Európai Közös­ségben (EK) való teljes betiltását követően a strasbourgi Európa Parlament most a tejter­melést fokozó hormon (BST) használatának tüalmát szorgalmazza. A képviselők a múlt héten a meghatározatlan időre szóló tilalom mellett foglaltak állást. Jóllehet, a testület ha­tározata nem kötelező érvényű a tagországok­ra, a parlament nyomást akar gyakorolni Brüsszelre, illetve az EK-tagállamokra, hogy engedélyezzék e még nem egészen tisztázott hatású hormon alkalmazását. (Reuter) * * * Kisüzemi permetezőkészülék mintapéldá­nyát készjtette el a budapesti Cőrax Közös Vállalat. A gép az úgynevezett ULW-s techni­kával dolgozik, vagyis a hagyományos beren­dezéseknél tízszer kevesebb permedét használ fel. Ezt azzal éri el, hogy a konstrukció rendkí­vül kicsi, 100 mikron körüli folyadékrészecs­két állít elő. A könnyű permet jobban tapad a növények leveleihez, így kisebb a lehetősége annak, hogy összegyűlve a talajra lecsorogjon, feleslegesen terhelje azt vegyszerrel. (MTI) A felbomlóban lévő KGST-tagországaink külkereskedelmi gyakorlata gyökeresen átala­kul, és ez a változás a cukor világpiacán ját­szott szerepüket is alapvetően módosítja —| hangsúlyozzák a termék forgalmazásában érintett londoni üzletemberek és elemzők. A legfontosabb változás az lesz, hogy a koráb­bi „rubelövezethez” tartozó országok fellépé­sében egyre meghatározóbb szerephez jutnak a hagyományos kereskedelmi műveletek, szemben a korábbi zárt, inkább barteijellegű cukorforgalommal. ’ A piaci szempontok térnyerése a Szovjet­unió és Kuba viszonylatában is elkerülhetetlen lesz. A különféle becslések arra utalnak, hogy a két ország közötti, hosszú lejáratú megálla­podások keretében Kuba mintegy 3,5 millió tonna cukrot szállított évente a Szovjetunió­nak. Ez az éves mennyiség várhatóan 1 millió tonnával kevesebb lesz. Az ország importigé­nyét 1990-re 4,7 millió tonnára becsülik. Ha a belföldi termelést nem sikerül á kővetkező évek során erőteljesen felfuttatni, akkor a moszkvai külkereskedelmi szervezeteknek fo­kozottabb mértékben kell szabadpiaci beszer­zési lehetőségek után nézniük. (Reuter) * sk * Ak osztrák dohánygyártókat aggasztja a tá­gan értelmezett csempészet fokozódása, ami belföldi értékesítésük csökkenéséhez vezetett, és az államot is jelentős adóbevételtől fosztot­ta meg. A cigarettacsempészés Becsben, a tra­fikoknak á; zugpíácök közelében, 15 százalé­kéi bevételkiesést okozott. (A hírügynökség forrása úgy jutott erre az eredményre, hogy _a trafikok veszteségéhez számította a szomszé­dos keleti országokból egynapos látogatásra jövőket is, akik a magukkal hozott cigarettát - szívják.) (APA) sj= * Újabb magyar—kanadai vegyes vállalat alakult. Ezúttal a Mezőhegyesi Mezőgazdasá- gi Kombinát és a kanadai SEMEX cég írt alá szerződést. A Génbank Kft. mezőhegyesi tele­pén kialakított mesterséges termékenyítőállb- más évente mintegy 160 ezer adag spermát bocsát ki. Holstein-fríz tenyészbikákat fognak termelésbe. A spermát hazánkban, illetve a környező országokban értékesítik. A kft. alapító tőkéje 108 millió forint, amelyhez a két alapító egyenlő arányban já­rult hozzá. A magyar fél a létesítményt bizto­sítja. A külföldi partner, a SEMEX különleges „apportot”, négy bikát szállít Magyarország­ra. * * Francia miniszterek nyilatkozata szerint a francia fogyasztók számíthatnak arra, hogy az élelmezés drágább lesz, ha végrehajtják az or­szágos víztisztasági programot. Az utóbbi idő- - ben az országot sorozatos „vízpámkok” súj­tották; a világhírű Perier ásványvizvállalat és két másik cég is kénytelen volt visszavonni palackozott termékeit a kiskereskedelmi háló­zatból, mert azok szennyezettnek bizonyultak. Ezenkívül települések tucatjaiban a polgárok kénytelenek voltak a csapvizet felforralva használni, mert az nitráttal vagy baktériu- . mokkái volt szennyezett. Nallet szerint az élel­miszerárak várhatóan emelkednek, jia korlá­tozzák a növényvédő szerek és műtrágya hasz­nálatát. Hasonlóképpen nyüatkozött Brice Lalonde környezetvédelmi miniszter is, aki elsősorban a gazdákat okolja az ország vizének rossz mi­nőségéért. Legutóbb már felhívta a gazdálko­dókat, hogy az iparhoz hasonlóan vállalják bírság fizetését a talajba juttatott szennyezések után, még annak árán is, hogy emiatt drágul- ■ nak az agrártermékek. (Reuter) Római őrtornyok hazánkban • Nagyméretű őrtorony restaurált maradványai Leányfalun. Az ókori Római Birodalom fénye napjainkig ragyog Európában. Művészete, tudománya, ál­lam- és hadseregszervezete, jogrendszere példakép másfél ezer esztendő távlatából is. Ennek a negy­vennél több tartományra tagolódó birodalomnak a határa Pannóniában, a Duna vonalán futott közel fél évezreden át. Csaknem annyi időn ke­resztül, mint amennyi Szent István uralkodásától Mátyás királyig telt el. A pannon határok őrzése kemény feladatot rótt a légiókra, hiszen tömegesen özönlöttek keletről és északról a „barbárok”, azaz a germánok, a hunok és más népek, hogy zsákmányoljanak a kincses birodalomban. Róma ezért elsősorban ka­tonai megfontolásból vonta meg itt a határt, a könnyebben védhető és joggal természetes határ­nak tekinthető Duna (Ister) partján. A Duna mentén határőrző várakat és őrtornyokat raktak s ezek láncával övezték Pannónia északi és keleti határát. Ez a határbiztosítás magas színvonalú műszaki létesítménnyé, jól kitervezett és kiépített védőrendszerré vált. Sok vihart átélt maradványai ma is elismerésre késztetik az embert. A Pannóniát oltalmazó határvonal mentén négy légió táborában egyenként 6000 főnyi hely­őrség és —r* további 50 kisebb táborra elosztva — a segédcsapatok állomásoztak. Pannónia ró- maimegszállása évtizedekig tartott. A Duna men­tén kezdetben nyári sátortáborokat vertek, majd a II. századtól kezdték felépíteni kőből, gerendá­ból, szálfából őrtornyaikat, és vették körül a na­gyobb, part menti településeket bástyáikkal meg­erősített kőfallal, és szervezték meg máglyákból rakott hírláncukat. Ezeknek a castrumoknak (tá­boroknak), illetve az őrtornyoknak a maradvá­nyai láthatók Szőnytől Esztergomon át Duna- szekcsőig. A határ azonban nem volt légmentesen elzárva, s helyenként azért, hogy a kereskedők ki- és bejár- hasssanak, kapukat nyitottak, s ezeken a helyeken hidakat vertek- Ilyen, hídban ■ folytatódó kapu volt például a Kisoroszihoz tartozó Pásztorkerti­nél, melynek 364—375 között épült őrtornya még feltáratlan. Vele szemben, a bal parton, Nógrád- verőcén állnak a hídfőállást képezett épületek őr­tornyának falmaradványai, melynek építését Va- ' lentinianus császár nevéhez kapcsolják. Ugyanek­kor épült Kisorosziban, a falu északi végén egy másik őrtorony is, amely ugyancsak feltáratlan még. Részben már feltárt a IV. századi dunabog- dányi őrtorony a Duna partján, s a község déli határában, sokkal előbb épített tábor. Tahitótfa- luban, a Szentpéteri dűlőn is őrtoronyról tanús­kodnak az öreg kövek. Budakalászon két őrto­rony maradványai állnak. vAz egyik négyzetes alaprajzú, másfél méter vastag fálakkal. Valenti- nianus császár hadvezére, Frigeridus épittette 360-ban. A másik, á barátpataki, őrtorony falai nagyrészt még a földben rejtőznek. A leányfalui. 370-ben épített őrtornyot viszont feltárták, s jól szemlélteti a kor őrtoronytípusát. A bal parton még Szobon található őrtorony maradványa, va­lamint Dunakesziben, ahol erős" hídfőt alkotó castrum is volt, amely Traianus császár idejében épült. A jobb parton, a horányi őrtorony alapfa­laiból kiolvasható, hogy két kisebb torony épült hozzá 370 körül. Pilismaróton római tábor alap­falait ásták ki. A Paks és Dunakömlöd közötti castrum alapfalai, miután a Dunát az imsósi szi­getnél átvágták, víz alá kerültek. A százhalom­battai castrumot csak részben ásták ki, viszont nagyon impozáns a dunaújvárosi (dunapentelei) tábor a 'II. századból. Cs.K. FILMJEGYZET J Gumi Zsuzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents