Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-20 / 221. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 20. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN AZ ÖBÖL-VÁLSÁG Kuvait képviselője továbbra is a világszervezetben Lehetséges, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a következő napokban még nem hoz döntést további Irak-ellenes rendszabályokról, hogy ne veszélyeztesse a túszok elutazását Irakból és Kuvaitból — hírlett kedden este a világszervezet székhelyén. Egyébként a BT keddi ülésén egyetértés alakult ki abban, hogy az Irak-ellenes embargót kiterjesszék majd a légi szállításra is. Vitatottak még egyéb rend­szabályok, így az, hogy fellépjenek-e külföldi kikötők­ben horgonyzó iraki hajók ellen. Az ENSZ kedden megnyílt 45. közgyűlésén egyéb­ként természetesen előtérben áll az Öböl-válság: az iraki agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet várhatóan nemcsak a kérdés szorosan vett vitájában került majd napirendre, hanem számos más ügy kapcsán is. Annyi mindenesetre bizonyosnak lát­szik, hog^ylraknak aligha van esélye Kuvait kiiktatá­sára a világszervezetből: a lerohant ország képviselője az előjelek szerint széles körű támogatásra számíthat. Az idei közgyűlést egyébként — a KözebKelettől eltekintve—várhatóan szokatlanul széles körű egyet­értés jellemzi majd fontos világpolitikai kérdésekben, így — hosszú évek óta először — nem várható vita Kambodzsa képviseletének ügyében, hiszfen a vala­mennyi, egymással immár tárgyaló félből alakult Nemzeti Tanács küldötte képviseli majd az országot. Salvadorban ugyancsak közösen léptek fel a szemben álló felek, ENSZ-békefenntartó erőket kérve az or­szágba. Közelinek ígérkező a megoldás az ugyancsak régen vajúdó nyugat-szaharai kérdésben: az ENSZ védnöksége alatt rendezendő népszavazás dönthet. Nyilván nem marad pozitív hatás nélkül a közgyűlés­re a küszöbön álló német egyesülés: október 2-án az NDK ENSZ-képviselete beszünteti tevékenységét. A német egyesüléssel ismét „csak” 159 lesz az ENSZ tagállamainak száma miután kedden vették fel Liechtensteint. A parányi hercegséget a kelet-euró­pai országcsoport nevében Erdős André magyar nagykövet köszöntötte. Az európai kérdések egyébként különös hangsúlyt kapnak New Yorkban október l.-2.-án, amikor a helsinki folyamat 35 országának külügyminiszterei az év végére Párizsba tervezett csúcstalálkozó előkészíté­séről tárgyalnak New Yorkban. A résztvevők között lesz Jeszenszky Géza, magyar külügyminiszter, aki a jövő héttől vesz részt a közgyűlés általános vitájában. A COCOM-szabályok feloldása felelősségvállalással jár Exportellenőrzés Magyarországon ’ Előreláthatólag október 1-jétől vezetik be hazánkban azt az export­engedélyezési rendszert, amely az egyik feltétele annak, hogy enyhít­sék a hazánkra vonatkozó CO- COM-szabályokat. Az új export­engedélyezési eljárás bevezetésével egy olyan biztonsági rendszernek kell létrejönnie Magyarországon, amely egyrészt megfelelő biztosíté­kot jelent a fejlett terméket eladó ország számára, hogy áruja nem kerül a rendeltetési céltól eltérő he­lyen és módon felhasználásra; másrészt'pedig azt is lehetővé teszi, hogy a magyar felhasználó (impor­tőr) által vállalt kötelezettségek esetleges megszegését könnyen fel lehessen deríteni, s bizonyítani, va­lamint szankcionálni lehessen. Mik ennek a rendszernek a kulcsfontosságú elemei? — erről kért tájékoztatást az MTI munka­társa a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. Mint azt az illetékes szakértők elmondták: az ellenőrzés alá eső termékek és technológiák forgal­mának nyomon követésére újszerű okmányrendszert dolgoztak ki, hasonlót ahhoz, amilyet a CO- COM-tagországokban használd nak. így importtanúsítványt és szállítási bizonylatot adnak ki az ellenőrzés alá eső áruk magyar im­portőrei számára, amennyiben ezek a dokumentumok szüksége­sek a magyarországi exporthoz. Az importtanúsítványban feltün­tetik a termék végfelhasználóját s csatolják hozzá azt a nyilatkoza­tot, amelyet a végfelhasználó tett arról, hogy az árut közvetlenül Magyarországra hozzák be, s itt is használják fel. Ezzel összefügg, hogy a jövőben a magyar hatósá­gok ugyancsak importengedélyt kérnek azoktól a vállalatoktól, amelyek e termékeket újra ki sze­retnék vinni az országból. Ehhez az exportőrnek reexportfelhatal- mazásra van szüksége. Azok, akik megsértik a végfelhasználói garan­ciákat vagy az exportkorlátozáso­kat, büntetőeljárás megindítására számíthatnak^ A rendszer működését ' az NGKM export-ellenőrzési irodája felügyeli majd. Az iroda feladata lesz az ellenőrzés megvalósításá­nak biztosítása, valamint az, hogy az exportáló ország megfelelő in­formációkhoz jusson az ellenőrzés alá eső technológiák exportjáról. (MTI) „Cukorlázadás” Harkovban MOSZKVA Zavargások voltak az ukrajnai Harkov­ban a cukorhiány miatt — közölte szerdán a moszkvai rádió hírszolgálata, az Interfax. A lakosság elégedetlensége akkor robbant ki, mikor a város egyik legnagyobb élelmi­szerüzletében tudtul adták, hogy a cukor- szállítás újabb késedelmet szenved. A tilta­kozó tömeg ekkor Harkov központjába vo­nult, és órákra megbénította a forgalmat. A cukrot jegyre adják a Szovjetunió leg­több városában, ám — az Interfax helyi tu­dósítója szerint—Harkovban az utóbbi idő­ben még tovább romlott az ellátás. Szófiai VSZ-tanácskozás Szerdán Szófiában befejeződött a Varsói Szerződésben részt vevő országok kormánymegbízottal ideiglenes bizottságának második ülése, amelyen diplomá­ciai és katonai szakértők vettek részt. A magyar küldöttség vezetője, Küpper Vojtek Béla nagykövet az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában egyebek között elmondta:-r Bizottságunk a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai találkozó­jától azt a feladatot kápta, hogy a novemberben Budapesten megtartandó rendkí­vüli PTT-ülésen javaslatokat terjesszen elő a Varsói Szerződés felülvizsgálatára, illetve lehetséges gyökeres átalakítására vonatkozóan. A kormánymeghatalma­zotti ideiglenes bizottság szófiai ülése úgy értékelhető, hogy a magyar parlament által elhatározott, a kormányprogramban megfogalmazott és diplomáciánk által sokoldalúan előkészített szándékok érvényesítése eredményesen megvalósult. A Lengyel Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság delegációjával együtt elértünk egy olyan rendezést, amelynek révén a VSZ gyökeresen átalakul­hat, képessé lesz az össz-európai együttműködés struktúrájához való alkalmazko­dásra, a többi európai állammal való együttműködésre. Nyereményjegyzék a szeptember 18-án megtartott szeptemberi telelottótárgynyeremény-sórsolásról. A nye­reményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (9000 Ft) B Wartburg Standard típusú szgk.-ra szóló utalvány C Trabant Lim. Spec, típusú szgk.-ra szóló utalvány D ITT színes tv E Fisher videomagnó F Szerencse-utalvany (40 000 Ft) G Vásárlási utalvány (10 000 Ft) H Sanyo rádiómagnó A nyertes szelvényeket október 16-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címere (1875 Budapest!, V. Nádor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereménvjegyzék szeptember 24- étől megtekinthető az OTP-fiokokban, a totó-lottó ki- rendeltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szege­di és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számait tartalmazza. 2912 544 F 3 927 698 H 61 025 809 G 2 921 147 G 3 953 507 H 61 034 412 H 2 92? 750 G 3 962 110 H 61 043 015 H 2 955 559 G 3 970 713 H 61 051 618 G 2 964 162 G 3 979 316 G 61 077 427- H 2 972 765 G 3 987 919 H 61 094 633 H 2 989 971 G 59 847 198 F 61 103 236 G 3 867 477 G 59 855 801 H 61 111 839 H 3 876 Q80 G 59 864 404 H 61/120 442 H 3 884 683 G 59 873 007 H 61 129 045 E 3 910 492 F 61 008 603 H 61 137 648 H 3 919 095 H 81 017 206 G 61 146 251 G 61 154 854 H 61 498 974 G 62 333 465 H 61 163 457 G 61 507 577 G 62 342 068 G 61 180 663 G 61 516 180 G 62 367 877 H 61 197 869 D 61 533 386 G 62 376 480 F 61 206 472 G 61 550 592 G 62 393 686 G 61 215 075 H 61 576 401 D 62 402 289 H 61 223 678 H 61 585 004 H 62 410 892 H 61 232 281 H 62 015 154 H 62 428 098 G 61 240 884 G 62 023 757 F 62 436 701 G 61 249 487 H 62 040 963 F 62 453 907 H 61 258 090 H 62 049 566. H 62 479 716 * G 61 266 693 H 62 05*8 169 D 62 488 319 G 61 275 296 G 62 066 772 D 62 505 525 E 61 283 899 E 62 075 375 H 62 514 128 G 61 292 502 F 62 109 787 H 62 531 334 E 61 301 105 G 62 118 390 H ■ 62 539 937 H 61 318 311 H 62 135 596 H 62 548 540 H Ul . JJLO 41 1 61 T?6 914 62 144 199 H 62 565 746 H 61 otBí S17 p 62 195 817 H 62 574 349 H Ul JJJ J 1 / /;i 'íaa ion r TI 62 213 023 G 62 591 555 F ül jtt 1 ZAJ /Cl 'KO OOO XI TT 62 221 626 ' G 63 297 001 H ül 5j2 12.5 H1 O/C1 OO/C rl /~i 62 230 229 F 63 314 207 H 61 iol 326 Cj 62 238 832 G 63 322 810 H 61 378 532 H 62 247 435 F 63 331 413 H 61 387 135 G 62 256 038 G 63 340 016 H 61 395 738 H 62 264 641 H 63 357 222 F 61 421 547 H 62 273 244 H 63 374 428 D 61 430 150 H 62 281 847 G 63 383 031 G 61 438 753 G 62 290 450 G 63 391 634 G 61 464 562 G 62 299 053 H 63 400 237 D 61 473 165 H 62 307 656 H 63 408 840 D 61 481 768 F 62 316 259 H 63 426 046 G 61 490 371 E 62 324 862 H 63 434 649 G Thatcher g támogatást ígért (Folytatás az 1. oldalról Alig telnek a központi kukorica­tárolók Bár a kukorica betakarítása országszerte megkezdődött, a felvásárlását lebonyolító gabo­naipari vállalatok raktáraiban nincs különösebben nagy for­galom. A termelők, mint Nagy Árpád, a Gabonakereskedelmi Kft. osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: egyelőre alaposan visszafogják kukoricaeladásaikat. Arra szá­mítanak, hogy a későbbiekben a jelenleginél reálisabb — ma­gasabb — ár alakul ki a forgal­mazásban. Jelenleg a mázsán­kén ti 1000 forintos átadási árak immár elfogadottak, ám sokak szerint a szabad piacon máris ennél többet is lehet kérni a ku­koricáért, úgyhogy pillanatnyi­lag még azok a szállítmányok sem érkeznek, amelyekre szer­ződéses megállapodás van a ga­bonaipar és a termelők között. A gazdálkodók egy része ugyan nem zárkózik el attól, hogy a termést az ipar tárolóiban he­lyezzék el, az átadási árban azonban egyelőre nem állapod­tak meg; erre nézve csak későb­bi időpontban akarnak egyez­ségre jutni a felvásárlókkal. Azt, hogy milyen tételekről van szó, jeízi, hogy az elmúlt években rendszeresen 1,5-2 mil­lió tonna kukoricát tudott át­venni az ipar a gazdaságoktól. Jelenleg a még nem végleges adatok szerint — mindössze félmillió tonnányi kukorica átadására van szerződése a kft.- nek, s ez a visszafogottság végül is érthető, hiszen a termés az aszály miatt, a vártnak, a ^ég- több helyén csák á felét teszi ki. I A1 kft. folytatja a kukorica importját. A korábbiakban 10 ezer tonna behozásárá kapott engedélyt, egy újabb pályáza­ton nyert megbízás alapján is további 10 ezer tonna importját bonyolíthatja le, és — amint Nagy Árpád elmondotta — re­mélhetőleg a következőkben újabb tételek beszerzésére lesz lehetőségük. A gabonaiparon kívül a kül­kereskedelmi vállalatok és más külkereskedelmi cégek is foglal­koznak behozatallal. Az FM eddigi jelzése szerint mintegy 600 ezer tonna kukoricára, il­letve kalászos gabonára lenne szükség ahhoz, hogy a gabona­mérleg egyensúlya valamelyest helyreálljon ebben az aszályos évben. ben — hangoztatta Antall József, s ez­zel kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a 'társulási szerződésben is foglal­tassák benne: a társult tagság nem vég­állomás, hanem a teljes jogú tagság egyik lépcsőfoka. A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a privatizációs folya­matnak, ami Magyarország európai ál­lammá válásának kulcskérdése. Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a kül­földi tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati szek­tort nem zárják el a külhoni’befektetők elől. Igaz ugyan, hogy a hazai középréteg megerősítése érdekében az úgynevezett előprivatizációból — vagyis a kisvállal­kozások magánkézbe adásából - most kirekesztették a külföldi érdeklő­dőket, a továbbiakban azonban a pri­vatizáció során semmilyen vállalati nagyságnál nem diszkriminálják a be­fektetőket. Antall József ezzel kapcso­latban a brit vendégek figyelmébe aján­lotta, hogy az Állami Vagyonügynök­ség a napokban meghirdette az első húsz magyar vállalat privatizációját, csaknem egymilliárd dollár értékben. A kormány igyekszik a privatizációt a lehető leggyorsabban lebonyolítani, és sem elvileg, sem gyakorlatilag nem ter­vez semmiféle korlátozást a privatizáci­óban, a magyar gazdaság egyetlen szektorában sem. A kormányfő meg­erősítette, hogy a privatizáció „leve­zénylésében” Magyarország számít a brit segítségre, szakértelemre. A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Margaret Thatchert a Parlamentben. A Magyar Honvédség egyik zászló- alja a Nyugat oldalán — ENSZ-zászló alatt — vegyen részt az Irakkal szem­ben felsorakozott katonai erőkben — javasolta megfontolásra a gondolatot Király Béla (független), az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának szerdai ülésén. Mint mondta, egy ilyen lépés­nek elsősorban politikai jelentősége lenne. Magyarország az utóbbi időben A találkozón a brit kormányfő arról a szerepről beszélt, amelyet a közép- kelet-európai kis államok játszanak a térség demokratizálódási folyamatai­ban. Úgy vélekedett, hogy példájuk amennyiben sikerre vezetnek gazda­sági próbálkozásaik, s érezhetőén ja­vulnak a nép életkörülményei — má­sok számára is vonzóvá teheti az átala­kulást. így például a szovjet peresztroj­ka számára is biztatást adhat a keleti régió kis országaiban folyó demokrati­zálódás sikere. Brit megítélés szerint a példaadás szempontjából Magyaror­szág kulcsszerepet tölt be a régióban. Göncz Árpád a megbeszélés kínálta le­hetőséget felhasználva megerősítette II. Erzsébet királynő magyarországi meghívását. Margaret Thatcher délután a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőivel találkozott a Parlamentben. Mint Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője az MTI munkatársának elmondta: a szívélyes eszmecserén a miniszterelnök asszonyt tájékoztatták a magyar politi­kai élet alakulásáról, a szabaddemok­raták helyzetértékeléséről. Margaret Thatcher udvarias észrevételeket tett az elhangzottakra, hangsúlyozva a rend­szerváltás nagyszerűségét, megemlítve nehézségeit is. A beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az angol­szász országoknak, így az Egyesült Ki­rályságnak is jelentős szerepet kell be­töltenie Magyarországon, bővítve a magyar—angol,gazdasági és kulturális kapcsolatokat* hozzájárulva Magyar- ország külkapcsolatainak alakításá­hoz. Margaret Thatcher és vendéglátója, Antall József délután közös nemzetkö­zi sajtókonferencián válaszolt az újság­írók kérdéseire a Hilton Szállóban. ugyanis már számos kérdésben azonos nézetet vallott a nyugati országokkal. A magyar katonák külföldre küldé­séhez a parlament hozzájárulása szük­séges. így erről legkorábban csak októ­ber közepén dönthetnek a képviselők. Ezért most a bizottság sem nyitott vitát a javaslatról, csak abban állapodott meg, hogy ez ügyben felveszi a kapcso­latot a külügyi bizottsággal. (MTI) Újra emelik a benzin árát Hamarosan, újra emelik a benzin árát-a kőolaj beszerzési költségeinek növekedése miatt— hangzott el tegnap az Áfor sajtótájékoztatóján. A yállalat képviselői közölték azt is, hogy két éven belül megszűnik a normálbenzin forgalmazása. Az így felszabaduló kútoszlopokból ezután ólommentes benzint tankolhatnak az autósok. Egyelőre nem sikerült viszont megoldást találni a mosóbenzin kiszolgálásának korlátozására. Az Áfornak nincs joga arra, hogy ' azt vizsgálja, ki milyen célra vásárol ilyen benzint. Magyar katonák utaznak Közép-Keletre? Rendszerzáró megyei tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról) Ez alkalommal nemcsak a megyei tanács tagjait, hanem Bács-Kiskun te­lepüléseinek tanácselnökeit, ország- gyűlési képviselőket, a pártok repre­zentánsait is köszöntötte Gaborják Jó~ zsef megyei tanácselnök, majd a testü­let elfogadta a napirendet, ami néhány kisebb ügyben való állásfoglalást, je­lentés meghallgatását, valamint az 1986—1990 közötti időszak munkájá­ról szóló beszámoló megvitatását tar­talmazta. A néhány kisebb ügyből kiemelendő az a döntés, hogy a tanács pótlólag megszavazott 11,5 millió forintot a me­gyei kórházba kerülő komputertomog­ráf megvásárlásához, telepítéséhez. Az összeg, többi részét, 30 millió forintot, a társadalombiztosítás fedezi. Az elmúlt öt év munkáját elemző írásos előterjesztés részletes áttekintést ad a testület tevékenységéről. Vázolja az 1985-ös választások idején, s utána kialakult helyzetet, az optimista terve­zés okait és következményeit. Végül azonban a megye olyan cél- és eszköz- rendszert határozott meg, amely fő vo­nalaiban a tervidőszak végéig időálló­nak bizonyult. Különösen, miután a korábbi tervlebontás helyett a norma­tív szabályozás és koordináció révén, a megyei testület fo feladatává a terület- és településfejlesztés vált. A tanácsok összes bevétele — az ez évit is prog­nosztizálva — az öt év alatt 51,7 milli­árd forint volt, a tervezett 38,7 milli- árddal szemben. A valós értéket nehéz megbecsülni, de növekedést nemigen lehet kimutatni. A kiadásokat módosítani kellett a kényszerű változások miatt. Ilyen ok volt az infláció, az áfa bevezetése, az állami támogatás elvonása. De a prio­ritások megvalósultak; az intézmények működtetése, fenntartása, a lakásépí­tés, tanteremépítés, valamint a társulá­sos fejlesztések támogatása elsőbbséget élvezett. Végül is a megyei tanács, a jelenleg irányítása alá tartozó 28 intézményével és 4 közüzemi vállalatával, a kihelye­zett, valamint kölcsönadott források­kal együtt 9,2 milliárd forint értékű* vagyont ad át az új önkormányzatnak. A gyarapodás öt év alatt 2,3 milliárd forint. A helyi tanácsok és intézménye­ik összes vagyona 12,1 milliárd, a nö­vekmény 3,2 milliárd forint. Az új ön- kormányzat tehát működőképes taná­csi gazdaságot vehet át, a megyei ta­nács kötelezettségének fedezete biztosí­tóit. ‘ A Bács-Kiskunról szóló film megte­kintése után szóbeli kiegészítést fűzött az anyaghoz Gaborják József. Átfogó­an szólt nemcsak az 1986—90-es idő­szakról, hanem a tanácsrendszer 1950 óta eltelt, s szeptember 30-ával lezáruló négy évtizedéről is. 1986-ban az akkori politikai vezetés túlzott optimizmusa — a nem eléggé hangsúlyos figyelmez­tetéseket mellőzték — tükröződött a programban is» Ezt menet közben az összetételében és vezetésében is meg­változó testületnek kellett korrigálnia, ami megtörtént. így érhettek el értel­mes célokkal, jó szervezéssel, a lakos­ság összefogásával sikereket is. De ez­zel együtt jár a hibás vagy a nem de­mokratikusan meghozott döntések fe­lelősségéllek vállalása is. A gondok a tanács testületét is nyo­masztották, érezték, hogy a tanács- rendszer kimerítette tartalékát, új ön- kormányzati igazgatásra van szükség. Először csak élesebben megfogalma­zott kérdéseket feltéve, majd a tűrőké­pesség — s egyben néha a testületi cse­lekvőképesség — határáig eljutva vilá­gossá vált: a jelenlegi tanács feladata nem lehet más, mint megőrizni az ap­parátus működőképességét és a válto­zások elősegítése irányába alakítani a testület és a szakmái gárda tevékenysé­gét. Elérni, hogy olyan jól előkészített, megalapozott feladatcsomag maradjon az új önkormányzatra, amelyet az azonnal folytathat, ha azonosulni tud vele. A megyei tanács elnöke szólt elődei­ről is, akik közül a nagy formátumúak fr ha elég idejük volt hozzá — alkotni is tudtak. I Megköszönte valamennyi tanácstag, helyi tanácselnök és az apparátusban dolgozó szakember munkáját, s az egész megye minden lakója érdekében kívánt eredményes, felelősségteljes munkát a majdani önkormányzatok­nak. A rendszerzáró megyei tanácsülés a Szózat hangjaival ért véget. V. T. S i A 1 • >

Next

/
Thumbnails
Contents