Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-15 / 217. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1990. szeptember 15. A kormányfő megvédi külügyminiszterét A kisgazdák szerint gyerekes hisztéria (Folytatás az 1. oldalról) belül nagyobb különbségek vannak bi­zonyos kérdésekben, mint a szövetsé­ges partnerek és a párt közöli. Hisz több áramlat található meg, egészen a Horthy-korszak iránti szimpatizánsok­tól a balos népi irányzatig és a harma­dik utas gondolatiságig bezárólag. — Még kedden este Horn Gyula meg­jegyezte. hogy — bár a leváltást az in­terpellációra adott válasz miatt követeli az ellenzék — azért a külügy dolgai sem igazéból rózsásak. — Igen, néhány dolog valóban nem szolgálta a nemzet érdekét, így például Kéri Kálmán szovjetellenes kijelentése sem. Igaz, ő egy kilencvenéves öregúr, de egy egész hete volt arra, hogy meg­gondolja ominózus kijelentését, mivel felszólalását egy héttel korábban idő hiányában elhalasztották. Tehát nem gyenge pillanata volt az igazságos szov­jetellenes háborúról tett kijelentése. Ugyanúgy nem, mint ahogy Jeszenszky FKGP-SA JTÓT ÁJ ÉKOZT ATÓ úr sem rosszul fogalmazott, hisz amit augusztusban leírt, ugyanazt gondolta szeptember' 12-én is. Vagy ott van a Raffay Ernő államtitkár által támoga­tott irredenta emlékmű visszaállításá­nak az ügye is. Az előbbitől a kormány furcsa módon még nem határolta el magát, az utóbbitól Für Lajos néhány nappal később viszont megtette. — Horn azt is megjegyezte, hogy a külügy nem javasolta Göncz Árpád ta­lálkozását Iliescu román elnökkel. — Én úgy gondolom, itt egy MDF —SZDSZ féltékenykedésről lehet szó. A Külügyminisztérium nem osztja meg azokat a feladatokat, amelyeket más országokban megosztanak. Azaz: ké­nyelmesebb volna, ha az ellenzék emel­ne szót a kisebbségi problémák ügyé­ben, míg ezalatt a kormány a hivatalos szinteken építhetné a kapcsolatokat úgy, hogy közben jó viszonyban ma­radna a szomszédos kabinetekkel. Barta Zsolt Józanul radikális kampánystílus érvényesitésére, tisztességes, de a ta­vaszihoz képest emelkedő tendenciát biztosító választási eredményre, a kormánykoalíció pártjai között hídszerep betöltésére és nem utolsósor­ban harmonikus sajtókapcsolatra törekszik a Független Kisgazdapárt - hallhatták az újságírók pénteken, az FKgP központi székházában megtartott sajtótájékoztatón, amelyen a párt első számú vezetői — kor­mány-tisztségviselők —t is részt vettek. A kisgazdák szerint a magyar demokrácia szempontjából az a legfon­tosabb, hogy politikailag hiteles és hozzáértő személyek legyenek az önkormányzati képviselő-testületek tagjai, illetve polgármesterek. Ezért szerintük inkább legyenek a megválasztottak pártonkivüliek, vagy más pártállásúak, semmint gyenge kisgazdapártiak, ha az adott közösségben ők a legmegfelelőbbek, a leghitelesebbek, a legértékesebbek. A kisgazdapárti politikusok nem mentek el szó nélkül amellett, hogy az ellenzék — úgymond — tervszerű támadást indított az FKgP ellen a földkérdés kapcsán. Jóllehet — mondták — a párt nem kortesfogásnak szánta a földtulajdon mielőbbi rendezését, az ellenzék így állítja be, nem is tagadva, hogy az FKgP-t a kormánykoalíció leggyengébb láncsze­mének tartja. Az ellenzék szerepe — jóval kritikusabb hangvétellel — még egyszer szóba került: a Jeszenszky-ügy kapcsán. A kisgazdák véleménye szerint az, amit Jeszenszky Géza külügyminiszter a Magyar Nemzetben leírt, illetve a Parlamentben az interpellációra adott válaszában elmondott, „minden szavában igazságot tartalmaz”. Még ha nem is volt szerencsés ilyen sok, s nem egyformán igaz jelző egy csokorba foglalása. De bár­mennyire is igazak voltak szavai, meg kellett volna fontolnia azt: ha mindezt külügyminiszterként mondja, akkor óhatatlanul áthallásokkal fogadja ezt a közvélemény. Senki nem döbbent volna meg azon ígÉ hangoztatták —, ha Csurka István mond hasonlókat, hiszen egyénisége, politikai irányultsága mindenki előtt ismert. Ha már egy parlamenti eseménynél tartottak, kiemelték: akik figye­lemmel kísérik a parlament munkáját, „gyerekes hisztériának” lehetnek tanúi. Egy kisgazda-körlevél, amelyben van egy szerencsétlen szófordu­lat, egy jó szándékú Kéri Kálmán-nyilatkozat, amelyben van egy nem túl szerencsés meghatározás, egy trianoni emlékmű újbóli felállítása — ame­lyet például, Oláh Sándor tudomása szerint, soha nem hívtak irredentá­nak egész sor olyan kérdés, amelyben gyerekes hisztériát tanúsít az ellenzék. S ebbe a sorba tartozik Jeszenszky Géza nyilatkozatának ellen­zéki fogadtatása. S ez utóbbi azzal vált politikai üggyé, hogy Antall József is, és Göncz Árpád is állást foglalt benne — mondották. Végezetül: bármilyen témáról volt is szó a sajtótájékoztatón, mindun­talan kicsendült a sajtó kritikája. — HILL — INTERNATIONAL CONSULTING GROUP BUDAPEST WIEN MÜNCHEN BRÜSSZEL PÁRIZS Megfelelő embert a megfelelő helyre! VEZETŐKIVÁLASZTÁS KARRIER-TANÁCSADÁS Érdeklődjön a részletekről! Budapesten: 115-8428, 115-2611 Pécsett: (72) 19-933; 32-179 .-.t e M p í : , KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Még idén az Európa Tanács tagja lehet Magyarország (Folytatás az 1. oldalról) megszüntetné, az adóhivatali hatá­rozat ellen korlátozás nélkül lehet­ne fellebbezni, s a bíróság az állam- igazgatási szerv határozatát meg­változtathatja. A rendelet a kihir­detése napján lép hatályba, a hatá­rozatot a folyamatban lévő ügyek­ben is alkalmazni kell. A kormány foglalkozott a bíró­sági hálózat helyzetével is. László Balázs közölte: valószínűleg 1991. január 1-jétől 13 új bíróságot állí­tanak fel az ország kisebb városai­ban, sok olyan településen, ahol azelőtt sohasem volt bíróság. Szükség lesz helyi ügyészségek fel­állítására is, ehhez, viszont néhány milliós költségvetési támogatást kell adni. A kormány elfogadta a büntető jogszabályokat módosító törvény- javaslatot. A szóvivő ezt azzal in­dokolta, hogy számos, a Btk.-ban szereplő, á gazdasági bűncselek­ményt meghatározó fogalom el­avult, megváltozott a pícjegazda- ságra való áttérés folyamatában. A tervezet újradefiniált több fogal­mat, így például a népgazdaság szerveinek megtévesztését, az üzér­kedést, az árdrágítást. A tervezet devizális bűncselekménynek tekin­ti a valuta „feketén” való vásárlá­sát, eladását, ha az a hivatalostól jelentős mértékben eltérő árfolya­mon történik. A deviza engedély nélküli kivitelét is szankcionálja, s továbbra is be kell jelenteniük az állampolgároknak, ha külföldön bankszámlát nyitnak. A javaslat szerint viszont korlátlanul lehet otthon külföldi fizetőeszközt tarta­ni, ez nem minősül szabálysértés­nek, vétségnek, A devizabűncse- lekménnyef kapcsolatos szabály­sértési bírság az eddigi 20 ezer fo­rint helyett 50 ezer forintig terjed­hetne. Á tervezet 2000-ről 3000 fo­rintra emeli a szabálysértések ös­szeghatárát lopás, csalás, sikkasz­tás, orgazdaság és hűtlen kezelés esetében. A szóvivő ezután arról szólt, hogy a kormány foglalkozott yz aúgiisztus elsején megalakult Ér­dekegyeztető .Tanács tevékenysér gével. László Balázs elmondta, hogy a kormány a törvényalkotó munka előkészítésekor kész." kon­zultálni az Érdekegyeztető Ta­náccsal. Énnek érdekében a mi­nisztériumok egy-egy referertst je­lölnek ki a tanáccsal való kapcso­lattartásra. A kormányt a testület ülésein a Munkaügyi Minisztéri­um politikai államtitkára képvise­li. A kormány elfogadta a Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alap el­múlt évi felhasználásáról szóló be­számolót — mondta a továbbiak­ban László Balázs, A kormány szükségesnek tartja *új finanszíro­zási koncepció kidolgozását. En­nek lényege: át kell térni a pályáza­ti rendszerre, s nem az intézeteket, hanem az egyes témákat kell finan­szírozni. A kormány foglalkozott az új csődjogi szabályozás leendő kon­cepciójával, amelynek lényege: az állami szanálás intézménye meg­szűnne, a csődeljárás a tulajdono­sok és a gazdasági partnerek ha­táskörébe tartozna. Ä hitelezők ki­elégítésekor— a csődeljárás esetén — elsőbbséget élveznek a költség- vetés és a társadalombiztosítás kö­vetelései, pontosabban a be nem fizetett, az elmaradt társadalom- biztosítási járulék lerovása, köz­vetlenül a munkabérek kielégítése után következik a sorban. László Balázs közölte azt is, hogy a kormány az önálló Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal lét­rehozása érdekében módosította a környezetvédelmi miniszter fel­adat- és hatásköréről szóló rende­letét! Ä ’ kormány ’ személyi kérdé­sekben is döntött: október 1-jei ha­tállyal az OMFB elnökhelyettesé­vé dr. Veress Gábort, az Országos Atomenergia Bizottság elnökévé pedig Pungor Ernő akadémikust névezte ki. A szóvivő végezetül — Antall József miniszterelnök olaszországi látogatása kapcsán — bejelentette: várhatóan aláírják az új magyar r-7-olasz gazdasági, ipari és műsza­ki megállapodást. Az 1974-ben megkötött szerződés korszerűsíté­se és bővítése a legkedvezőbb elbá­nást biztosítja, bővíti az informá­ciócsere lehetőségeit az említett te­rületeken. László Balázs kérdésekre vála­szolva elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén nem foglalkozott hároméves programjával, s a pri­vatizációs listáról sem tárgyalt. Az egzisztenciaalap létrehozása sem került szóba, mivel az még előké­szítés alatt áll. Tudomása szerint az a következő ülésen szerepel a napirenden. A szóvivő több kér­dést kapott a devizaintézkedés kapcsán. Ezek arra vonatkoztak, hogy a négyezer forintos összegha­tár eltörlése egyben azt jelenti-e: az otthon tartott külföldi fizetőesz­közt devizaszámlára kell tenni ah­hoz, hogy engedéllyel kivihető le­gyen az országból? László Balázs az általa korábban elmondottak­hoz többet nem tudott hozzáfűzni, azt ajánlotta a kérdezőknek, hogy a részleteket illetően forduljanak az Igazságügyi Minisztériumhoz. A különleges eljárással megálla­pított nyugdíjakkal és a különböző kitüntetésekhez kapcsolódó nyug­díj-kiegészítésekkel foglalkozó kormányállásponthoz sem fűzött újabb részleteket, mert — mint mondta — a kormány elé csak a következő ülésen kerül kiérleltebb formában az előterjesztés, s való­színűleg akkor születik meg a hatá- rdzütt'ls.' " LEVÉL, MELLÉKLETTEL _________________ M élykúti földkérdés: kisgazdák kontra Lenin Téesz? (Folytatás az 1. oldalról) A felhívás három pontban fo­galmazza meg: „Mi várható a kor­mányzó pártok földprogramterve­zetének elfogadása esetén?”. Az első pont közli, hogy a terve­zet a 47-es állapot szerint rendezi a tulajdont, a tsz-tagok tulajdoná­ban lévő földek sorsáról a tulajdo­nos dönthet. A második pont tömören részle­tezi: ki és milyen formában juthat a tervezet szerint földhöz, majd táb­lázatszerűén ennek várható követ­kezményeit a. tagságra nézve, mi­után „a téesz gazdálkodása nagy valószínűséggel lehetetlenné vá­lik”. A táblázat külön tartalmazza az aktív dolgozók veszteségeit: munkanélküliség, a háztáji intéz­ménye és a földbérletek, valamint egyéb kedvezmények megszűnése, az étkezési hozzájárulástól a szoci-. ális segélyig, és csoportosítja a nyugdíjasokat, járadékosokat érin­tő következményeket is. Eszerint: „megszűnik az alacsony nyugdíjak támogatása és a járadékkiegészítés, a háztáji intézménye és a kedvez­mények: a tagi szolgáltatás, üdülte­tés, szociális segély”. Á harmadik pont leszögezi, hogy a tagság sorsa a parlament kezében van, ahol „mások dönte­nek sorsunkról, nélkülünk”. Befe­jezésül közük, hogy céljuk a tagság tájékoztatása, hogy időben felké­szülhessen a változásokra. Aláírás: VEZETŐSÉG.. Levélírónk, akit személyesen is felkerestem, pontosítja az aláírást, a Lenin Téesz vezetőségét nevezve meg. Levelében s a személyes talál­kozásunkkor is elmondja! hogy a tájékoztató célja manipulativ, a nyugdíjasok és járadékosok meg­félemlítése a valódi indok. —| Mire alapozza ezt ? \— kérdez­tem. Munkaidő utáni munkájá­ban, paprikaválogatás közben za­vartam meg. — Nézze, nekem a szüleim kap­tak ilyen levelet, de akikről tudok is, mind nyugdíjas öregek. Az ak­tív dolgozókat nem lehet olyan könnyen megzavarni, meg aztán inkább az idősebbeknek van visz- szaigényelnivalója. Mi, fiatalab­bak, csak béreljük a téesztől a föl­det, 7-8 ezer forintért. Most rá­ijesztenek az öregekre, s azok félel­mükben, hogy elveszítik a nyugdí­jat vagy a járadékot, lemondanak a földjükről. — A tájékoztatóban csak a ki­egészítések elvesztéséről van szó. — Igen, persze. De tudja, milye­nek a sokszor írni, olvasni is nehe­zen tudó öreg parasztok! Ők csak azt olvassák ki, belőle, hogy ve­szélyben a nyugdíjuk. Az én apám is csak azért kérne ki két-két hol­dat, hogy a gyerekeinek adja, ne kelljen drága pénzért bérelniük a saját földjüket, de ezzel ráijesztet­tek. • — Egyébként az itt felsorolt kö­vetkezményeket nem vitatja? — Nem. Bár úgy vélem, semmi nem indokolja a vészharangot kongatni, mikor még azt sem tud­juk, mi lesz. Egyébként sem igé­nyelnek-itt vissza annyian, hogy attól a Lenin Téesz tönkremenjen. Későre járt már, hogy a téesz- irqdán bárkit is találjak, másnap telefonon kerestem dr. Korányi Györgyöt, a Lenin Téesz elnökét. — Igen, tőlünk származik a tájé­koztató — mondja a kérdésemre. Úgy három-négy héttel ezelőtt ké­szítettük, amikor még úgy volt, hogy augusztusban megszavazza a parlament az új földtörvényt. — Valóban úgy látja, hogy ez a híresen jól menő szövetkezet meg­szűnhet? — Amennyiben ezt a földtör­vénytervezetet véglegesítik, igen. A földrendező bizottságokban a téeszek egy-egy taggal képviseltet­hetnék magukat. Nagyon valószí­nű, hogy az igénylők a legjobb te­rületekkel kezdenék az osztást. Azt technikailag nem lehet lebonyolí­tani, hogy egy résiét kiveszem, a többivel bent maradok tagnak s, élvezem a juttatásokat. — Az emberek egy része úgy véli, ijesztgetésnek szánták, hogy a nyugdíjukat féltő öregeket vissza­rettentsék a földigényléstől.-— Nem ijesztgetni akartunk, de a veszélyekre fel akartuk hívni a tagok figyelmét, hogy számot ves­senek. — Igaz, hogy csak a nyugdíja­sok, járadékosok kaptak ilyen leve­let? —i Többnyire igen, mert velük ritkán találkozunk, s tájékozottság híján őket téveszti meg leginkább a helyi kisgazda-demagógia. Ők azt hiszik, hogy a magtárakkal, gé­pekkel rendelkezhetnek, csak ez­után saját földjükön használják. — Azt hallottam, kevesen jelez­ték, hogy visszakérik a földjeiket. — Most még igen. De ha való­ban lehetőségük lesz, mindenki igényelni fogja. Éppen ezért tartot­tuk kötelességünknek, hogy mi is felhívjuk a figyelmet, mik azok a juttatások, amelyek elvesztésével számolni kell tagjainknak. Meg­győződésem, hogy akik önöket fel­keresték, azok is vissza akarják igényelni. — Utolsó kérdésem: mit vártak ettől a felhívástól? — Hogy tudomásul veszik, s re­álisan mérlegelik a helyzetüket a tagjaink. Nos, úgy is felfoghatjuk, hogy a szerkesztőséghez érkezett levél ennek a mérlegelésnek lenne egyik reakciója. Úgy érzem, tőlünk Vár­nának biztatást a mélykútiak, hogy nem kell félni a tájékoztató­ban felsorolt következményektől. Csakhogy a valóságban- semmi támppntunk nincs arra nézve, hogy mikor, milyen földtörvény fog végre napvilágot látni, a kö­vetkezményeiről nem is beszélve. Eggyel több érv amellett, hogy a földkérdés ne kérdés legyen most már, mert amíg az, ki-ki a saját szája íze szerint válaszolja meg, ki-ki a saját érdekei szerint mani­pulálhat vele. ■ Hajós Terézia Száz nap, amely megrengette a mezőgazdaságot Az Agrárszövetség választási gyűlése A legmeglepőbb talán az ősz hajzatot viselők aránya volt teg­nap, az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett agrárszö­vetségi nagygyűlésen. A „zöld bá­rók” tömörülésének titulált szerve­zet tagjai hat megyéből érkeztek azért, hogy1 meghallgassák Nagy Tamást, az Agrárszövetség elnö­két, aki a helyhatósági választások kampányának ezen az állomásán beszélt. A szónok elmondta, hogy az Agrárszövetség nem tud minden kérdésre választ adni, szükebb pá­lyát szabtak maguknak, a falu, a vidék és a mezőgazdaság ügyeit igyekeznek képviselni. A kor­mánynak adott 100 napos türelmi időről szűkszavúan ennyit mon­dott: ez volt az a száz nap, amely megrengette a mezőgazdaságot. Hiszen ezalatt minden idők legna­gyobb terhét rótták az agrárága­zatra, melyet még az időjárás is tetézett. Mindez nemcsak a szövet­kezeteket sújtotta, hanem a mező­gazdásági vállalkozókat és kister­melőket is. A mezőgazdaság jöve­delemviszonyainak, a földkérdés­nek a minél előbbi rendezése érde­kében az Agrárszövetség ismétel­ten életre hívja a Nemzeti Agrár Kerekasztal intézményét, amely már jó szolgálatot tett a szabad választások előtt, a szakmai viták fórumaként. A helyhatósági választásokról szólva Nagy Tamás azt mondta: a szövetség azokat támogatja, akik megnyugvást, békét tudnak nyúj­tani a vidéken élőknek. Viszont a rossz, működésképtelpn szakmai programok mellé' semmiképpen nem áll ki'az Agrár szövetség.-, G. É. Első fokú ítélet az SZDSZ kontra Magyar Fórum ügyben A Pesti Központi Kerületi Bíró­ságon dr. Mészáros Mátyás cso­portvezető bíró pénteken első fokon hirdetett ítéletet a Magyar Fórum című lapban közölt Apák és fiúk című cikk kapcsán benyújtott kere­set ügyében. Haraszti Miklós, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Bau­er Tamás, Laki Mihály, Soós Ká­roly Attila, Pető Iván és Tölgyessy Péter, az SZDSZ ügyvivői, illetve vezető tanácsadói indítottak polgári peres eljárást személyiségi jogaik megsértése, valótlan tények állítása és híresztelése, valamint hitelrontás miatt a Magyar Fórum Rt. Kiadó, Csurka István, a Magyar Fórum című időközben megszűnt — lap főszerkesztője, országgyűlési képvi­selő és ifj. dr. Grezsa Ferenc or­szággyűlési képviselő, a cikk szer­zője ellen. A felperesek kérték a bíróságtól, kötelezze az alpereseket a jogsérté- esk abbahagyására, és kötelezze őket közérdekű célra fordítható bír­ság megfizetésére. A tárgyaláson a felperesek nevében Haraszti Mik­lós, az alperesek — Csurka István és ifj. dr. Grezsa Ferenc — helyett pedig jogi képviselőik voltak jelen. A bíróság ítéletében kimondta: nem felel meg a valóságnak, sérti a személyiségi jogokat, és az érintet­tek hitelét rontja az az állítás, hogy: „Az ügyvivő testület tagjai közül jópáran nemrég az állampárt (igen, az MSZMP) soraiban vitézked­tek”. A bíróság az alpereseket a perköltség megfizetésére és a jog­sértő tevékenység abbahagyására kötelezte, ugyanakkor eltekintett a bírság kiszabásától. A felpereseknek és az alperesek­nek 15 nap áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, kívánnak-e az ügy­ben fellebbezni vagy sem. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents