Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-13 / 189. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 13. VÄROG AZ ARAB VILÁG BONN: (Folytatás az 1. oldalról) nek. A nicosiai diplomáciai forrásból származó értesülést — miszerint a szaúdi légvédelem rálőtt az országba behatolt és ä dahrani légibázis közelében szálló iraki felderítő repülőgépekre — Rijád hivatalosan cáfolta, akárcsak Bagdad. Husszein jordániai király, aki az arab csúcson az Irakkal szemben felsorakozott többség határozatának meghozatalakor tartózkodott, a CNN amerikai tv-állomásnak nyilatkozva azt mondta, hogy nem lát kiutat a válságból, bár reméli, hogy „nem lesz túl késő a legrosszabb elkerüléséhez”. Élesen szembeszállt az amerikai csapatok szaúd-arábiai jelenlétével, s azt hangoztatta, hogy ha a nyugati érők távoznak a térségből, ő is küldene a körzetbe csapatokat, más arab országokkal együtt. A vasárnapi ammani lapok keményen bírálták a kairói csúcs határozatát. Az Al-Rai egyenesen „a legrosszabb” arab csúcsnak minősítette a pénteken lezajlott tanácskozást, s annak határozatát okolta az arab Világ új megosztottságáért. Az Al-Desztur az „amerikai sikereken” kesereg, azon, hogy sikerült elfogadtatni a szaúd-arábiai szent helyek „amerikai ipvázióját”. Mind több arab fővárosból érkeznek jelentések a közel-keleti amerikai katonai jelenlét elleni tiltakozásokról. A tüntetéseket elsősorban az arab csúcs határozatát ellenző, de legalábbis nem támogató országokban tartották. Tunéziában, Jordániában, Jemenben voltak a hét* végén Amerika-ellenes tömegmegmozdulások, nemkülönben az Izrael által megszállt palesztin területeken, Ciszjordánia és Gáza városaiban. • Az egyiptomi Muzulmán Testvérek vezetője egy nyugati hírügynökséghez eljuttatott közleményében követelte az amerikai haderők távozását az Öböl térségéből. Hamed Abun- Naszr, bár hangoztatja, hogy szervezete elítéli Kuvait iraki lerohanását, kikel az amerikai és más külföldi beavatkozás ellen, „bármilyen okra is hivatkoznak”. A külföldi katonai jelenlétre való tekintettel a vallási alapon álló féllegális ellenzéki mozgalom vezetője az egyiptomi csapatok kiküldését is „teljességgel elfogadhatatlannak” tartja. (MTI) Szorul a hurok Irak körül Az al Ahbar című kairói napilap vasárnapi jelentése szerint megérkeztek Szaúd-Arábiába az első egyiptomi katonai alakulatok. Az állami tulajdonban levő újság értesülései szerint a kairói kormány mintegy háromezer katonával vesz részt a Szaúd-Arábiát érő esetleges iraki támadás visz- szaverésében. Egy egyiptomi ellenzéki újság azt is tudni véli, hogy több más Öböl menti állam — Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok — is felkérte Kairót, küldjön csapatokat országuk területére. A Reuter diplomáciai forrásokból szerzett értesülései szerint marokkói és szíriai csapatok is részt vesznek majd az Öböl menti országokba küldendő „összarab haderő” létrehozásában. A haderő megszervezéséről az Arab Liga pénteki csúcstalálkozóján hoztak határozatot. A The New York Times védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok egy negyedik repülőgép- hordozót is elindít a Perzsa(Arab)-öböl térségébe. A jelentés szerint a John F. Kennedy és kísérő hajói a jövő héten indulnak el rendeltetési helyükre. A Pentagon képviselői nem erősítették meg a beszámolót. A The Washington Post szerint az amerikaiak „Patriot” típusú föld-levegő rakétákat is telepítenek majd Szaúd-Arábiá- ban. Ezeket a 95 kilométeres hatótávolságú „fegyverzeteket még nem próbálták ki harci kö- •rülmények között. Törökország repülőgépeket, köztük amerikai 'gyártmányú F—16-os gépeket'felepíiett íraTkkál közös határára. Az osztrák kormány szombaton engedélyezte, hogy amerikai katonai szállítógépek átrepülhetnek a semleges Ausztria felett a Közel-Keletre vezető útjukon. Franz Vranitzky kancellár sajtó- nyilatkozatában közölte, hogy az engedély csak csapatszállító gépekre és a hadtápalakulatok ellátmányt szállító gépeire vonatkozik. Fegyver- szállítmánnyal megrakott amerikai gépek nem használhatják Ausztria légterét — hangsúlyozta a kancellár. f unézia szombaton elítélte az Öböl menti válságba való külföldi beavatkozást. Zin el-Abidin Ben Ali elnök közölte, hogy azért nem vett részt a pénteki arab csúcstalálkozón, mert nem akart részt venni a külföldi beavatkozás törvényesítésében, amely szerinte nem szolgálja sem az- arabok, sem pedig a világ érdekeit. Hétfőn fut ki Toulon kikötőjéből az a francia flottaalakulat, amelyet erősítésként vezényelnek az Arab-öböl térségébe. A Clemenceau helikopterhordozó egy rakétacirkáló és egy ellátó hajó kíséretében indul el a körzetbe, ahol jelenleg már három francia hadihajó van, s a Földközi-tengerről még egy fregattot indítottak útnak. A francia erő a Clemenceau beérkeztével hét hadihajót jelent, együttvéve mintegy 3200 fővel, negyven helikopterrel, amelyeket a gyorsan bevethető francia erők elitezredéből rendeltek ki. Roland Dumas külügyminiszter egy vasárnap reggel megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy „nincs ok pánikra”, s a francia erők csupán „defenzív” feladatokat látnak majd el az-Araböböl térségében. Mitterrand elnök döntése alapján Franciaország nem vezényel csapatokat Szaúd-Arábiába, de szükség esetén csatlakozik azokhoz az erőkhöz, amelyek feladata egy, az ország ellen indított iraki támadás visszaverése lenne. Dumas most azt hangoztatta, hogy Franciaország változatlanul az arab államok közös fellépését tartja a lehetséges megoldásnak. A miniszter a Journal de Dimanche című lapnak adott interjújában elismerte, hogy Szaddám Húszéin iraki elnököt jelentős erők támogatják az arab világban. „Húszéin most egyszerre három húron játszhat? kihasználhatja az arabok vallásos érzelmeit, a palesztin nép sanyarú sorsát és a-térségben meglevő gazdasági egyenlőtférisegékef”. Hozzáfűzte viszont, hogy szerinte az iraki elnök „rosszhiszeműen” használja ki ezeket az érzelmeket. ' Dumas aláhúzta, hogy Franciaország haladéktalan megoldást kíván az Irakban és Kuvaitban rekedt állampolgárai ügyében. Irak párizsi nagykövetét szombaton immár másodszor hívták be ez ügyben a francia külügyminisztériumba. A nagykövet ismételten azt mondta, hogy a két ország-, ban lévő külföldieket „nem tekintik sem túsznak, sem fogolynak”, de ezúttal sem adott határozott választ arra, hogyan hagyhatják majd el Irak és Kuvait területét. Arra hivatkozott, hogy a távozást „az Irakot ért fenyegetés” miatt nem lehet megoldani, mert ennek következtében fenn kell tartani a határzárat és a légtér lezárását is. Liberális pártok ha egyesülnek A jövendő Németország egységes Európát akar, de nem a Szovjetunió nélkül, s különösen nem ellene — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a kelet- és nyugatnémet liberális pártok egyesülési kongresszusán Hannoverben, szombaton. A miniszter szerint a német újraegyesülés hozzájárulás a nagyobb európai stabilitáshoz. A jövendő Németország az Európai Gazdasági Közösség demokráciáihoz tartozik majd. A szövetségi köztársaság- a nyugati szövetség tagja, s az is akar maradni, jelentette ki Genscher, aki egyúttal a leszerelést a német és az európai politika egyik legfontosabb feladatának nevezte. Felszólította a nyugatnémet vállalatokat, hogy ne vegyenek részt Irakkal közösen fegyverüzletekben. (A Der Spiegel című hamburgi hírmagazin értesülései szerint több mint száz nyugatnémet cég teljesít hadimegrendeléseket Iraknak, egyes cégek az iraki atomütőerő kifejlesztésében is részt vesznek.) Hannoverben a délután folyamán megtörtént a négy kelet- és nyugatnémet liberális párt egyesülése. A keletnémet pártok — a Szabaddemokrata Párt, a Szabaddemokraták Szövetsége és a Német Fórum Párt — külön-külön levélben nyilvánították ki csatlakozásukat a nyugatnémet Szabaddemokrata Párthoz (FDP-Nyugat). Az új, össznémet szabaddemokrata pártnak 200 ezer tagja van, hivatalos neve pedig: FDP — A liberálisok. Szombaton este Otto Lambsdorff személyében a több mint 600 küldött az össznémet liberális párt elnökét is megválasztotta. A 63 éves Lambsdorff gróf a nyugatnémet szabaddemokraták elnöke volt 1988 októbere óta. Az akkori megválasztás a volt gazdasági miniszter számára a politikai visszatérést jelentette, miután az FDP javára elkövetett adócsalás miatt 180 ezer márka pénzbüntetésre ítélték. Keletnémet zsoldosok Szaúd-Arábiába ? Szaúd-Arábia azt' fontolgatja, hogy hadseregébe olyan keletnémet hivatásos katonatiszteket fog toborozni, akik a német egyesítés után állás nélkül maradnak — közölte vasárnap a nagy példányszámú nyugatnémet Bild am Sonntag című lap egy szaúdi tisztviselőre hivatkozva: Az informátor elmondta, hogy Rijád nagyon komolyan veszi ezt az elképzelést, s „ha van jelentkező, annak kérvényét azonnal elküldik a szaúdi illetékeseknek”. Nyugatnémet katonai szakértők szerint az egyesítés után a jelenleg 100 ezer fős keletnémet haderőnek csak mintegy felét olvasztják be a Bundeswehrbe. (A lap több keletnémet katonatisztet kérdezett meg a szaúdi vendégmunkáról. Valameny- nyi megkérdezett úgy válaszolt, hogy érdekli ez a lehetőség, s szívesen menne zsoldosnak az arab államba, ha ezzel el tudja kerülni, hogy odahaza polgári szakképzettség híján az utcára kerüljön. HÚSZÉIN FELHÍVÁSA IRAK NÉPÉHEZ: Egyél kevesebbet és győzni fogunk Szaddám Húszéin iraki elnök vasárnap felszólította az irakiakat, hogy az ország ellen hirdetett gazdasági blokád kivédése céljából egyenek fele annyit, mint eddig és hordják tovább ruháikat. A bagdadi rádióban, a kormány- szóvivő által felolvasott üzenetben, Húszéin közölte: „Minden iraki család képes arra, hogy legalább egy évig ne vásároljon új ruhát, és mindenki képes felére csökkenteni élelmiszeradagját". Húszéin szerint ebben nagy szerepe lehet a nőknek, s • ezért felszólította őket, hogy „csak annyi ételt készítsenek, amennyi fel- tétlenül szükséges". Húszéin arra is megkérte a „szent háború” női harcosait, hogy „eddigi feladataik ellátása mellett szervezzék meg a gazdasági életet is”. Az ország ellen meghirdetett gazdasági blokáddal kapcsolatban Húszéin kijelentette: „Iraknak rengeteg tartalék áll rendelkezésére, s ezért nem érdemes egy hétnél hosz- szabb időre elegendő készleteket felhalmozni". Az elnök szerint Irak így kudarcra ítélheti „az amerikai öszszeesküvést” és „megvédheti magát és a nemzet becsületét". Húszéin emlékeztetett arra, hogy országa már több embargót is átvészelt: az elsőt 1972-ben, az olajipari vállalatok államosítása után, a másodikat pedig az Irán ellen vívott háború idején, amikor Irak ellenállt az ország gazdaságának gyengítését célzó minden lépésnek. Az iraki vezetés korábban már bejelentette, hogy halál vár az élelmiszert rejtegetőkre. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsa által elfogadott közlemény szerint ugyanis a „kereskedelmi célú" élelmiszerfelhalmozás „veszélyezteti a nemzeti érdekeket és'az összarab egységet". Húszéin kijelentette: ha Irak vereséget szenvedne, „amerikai—cionista korszak venné kezdetét, és a vallás által felhalmozott minden érték elveszne". „Az arab nemzet elveszítené esélyét az éhségből és a szolgaságból való kilábalásra, s. az idegen hadseregek jelenléte miatt nem szabadíthatná fel Jeruzsálemet, Mekkát és Mohamed medinai sírját" — hangsúlyozta az iraki vezető. Szovjet csapatok az NDK-ban Genscher nyugatnémet külügyminiszter péntekre tervezett moszkvai megbeszélésein a 2 plusz 4 tárgyalások időszerű kérdésein túlmenően arról is fog tárgyalni Eduard Sevardnadzéval, hogy a szovjet csapatok Németország egyesítése után milyen feltételek mellett maradnak az ország területén, illetve hogy miként történik majd kivonásuk — jelentette be vasárnap Bonnban a külügyminisztérium szóvivője. A külügyminisztérium illetékese nem tudta megerősíteni, a bonni védelmi minisztérium szóvivője viszont cáfolta a Berliner Morgenpostnak azt a jelentését, hogy az egyesülés után egy darabig szovjet katonai egységek is részt vehetnének az össznémet hadsereg gyakorlatain. A Morgenpost vasárnapi számában a bonni külügyminisztérium által kidolgozott szerződéstervezetre hivatkozott, amely rendezné a szovjet csapatok állomásozásának körülményeit, az állomásoztatás költségeivel és a csapatkivonással összefüggő kérdéseket. Äz NDK-ban jelenleg 600 ezer szovjet állampolgár tartózkodik, ebből valamivel kevesebb, mini 400 ezer a katonák száma, A 600 ezer ember hazaköltöztetését német—szovjet bizottság koordinálná és felügyelné, a kivonulásnak 1995-ben mindenképpen be kell fejeződnie. A szerződésben rögzítenék azt is, hogy a hazatérésig a szovjet katonák és a katönacsaládok' csak a mái NDK, illetve Nagy-Berlin területén mozoghatnának minden korlátozás nélkül. Miután a bonni külügyi szóvivő a Berliner Morgenpost részletekbe menő értesüléseit nem volt hajlandó megerősíteni, rámutatott arra, hog^ magáról a szerződésről volt szó Kohl és Gorbacsov legutóbbi kaukázusi megbeszélésein. Ekkor vetődött fel az is, hogy a Szovjetunió és Németország az egyesülés után átfogó együttműködési szerződést is kötne egymással. Ugyancsak idegen katonaságról, de ezúttal a mai NSZK területén állomásozó 400 ezer főnyi külföldi katonáról nyilatkozott a Welt am Sonntagban Gerhard Stoltenberg nyugatnémet védelmi miniszter. Kijelentette, hogy a külföldi katonák nagyobb részét az évtized végéig ki fogják vonni. A miniszter azzal számol, hogy hét-nyolc éven belül számuk 150-170 ezerre fog csökkenni. Emléktábla — menekülteknek A keletnémet menekültek tiszteletére emléktáblát avattak szombat este az ausztriai Deutschkreutzban (Sopronkeresztú- ron). Az osztrák—magyar határ közelében fekvő község volt tavaly nyáron a Magyar- országon és Ausztrián át az NSZK-ba menekülő keletnémetek egyik fő fogadóhelye, ahol is megszervezték továbbutazásukat. / Az avatóünnepélyen osztrák szocialista és néppárti politikusokon, valamint a helyi lakosságon túlmenően részt vett 150 volt NDK-állampolgár is, akiknek útja tavaly Deutschkreutzon keresztül vezetett az NSZK-ba. Heves támadások Libériában A libériái lázadók szombaton az eddigieknél is hevesebb támadást indítottak, szemmel láthatóan azzal a céllal, hogy még a nyugat-afrikai békefenntartó erők érkezése előtt döntésre vigyék a harcot, elfoglalják a megerősített elnöki palotát. Az egymással rivalizáló két felkelőcsoport két irányból tart Samuel Doe elitcsapatok által védett rezidenciája felé; jelentések szerint mindkét csoport mintegy másfél kilométerre közelítette meg célpontját. Charles Taylor, az egyik lázadó szervezet, a Libériái Nemzeti Hazafias Front vezetője szombaton elrendelte a monro- viai Szent Ferenc katolikus kórház kitelepítését. Az intézményt, amely már hetek óta a főváros egyetlen működő kórháza, az Orvosok Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi humanitárius szervezet belga tagozata tartja fenn, s több mint 300 sebesültet és beteget gondoznak az épületben. A nyugatnémet kormány úgy döntött, hogy haladéktalanul kiüríti monroviai nagykövetségét. Egy bonni külügyi szóvivő szombat esti közlése szerint az ügyben már megkezdték a tárgyalásokat az amerikai illetékesekkel. A nyugat-afrikai békefenntartó erők egységei szombat óta Freetownban, Sierra Leone fővárosában gyülekeznek. A hét ország — keddi megállapodásuk szerint — 2500 katonát indít Libériába. Az első egységek várhatóan kedden lépik át a határt, s legalább fél évig az országban maradnak. * * * Félmillió libériái — az ország lakosságának mintegy ötödé - menekült el Libériából az utpbbi hét hónap során, az országban dúló polgárháború miatt. Az Afrikái Egységszervezet adatai szerint a legtöbben a szomszédos Guineába távoztak. Helyszíni hírügynökségi jelentések szerint az egymással is szembenálló, kormányellenes felkelőcsoportok még az afrikai békefenntartó erők érkezése előtt igyekeznek döntésre vinni a harcot és heves összecsapások során egyre inkább megközelítik Sámuel Doe elnöki rezidenciáját. Pérez de Cuéllar ENSZ-főtit- kár — a gambiai külügyminiszterrel folytatott New York-i megbeszélései után — pénteken felhívta a harcoló feleket, hQgy vessenek véget az esztelen öldöklésnek, kössenek tűzszüneti egyezményt és működjenek együtt a hamarosan Libériába érkező békefenntartó erőkkel. Kútba esett a gyémántüzlet? Az oroszországi parlament elnöksége érvénytelenített minden olyan külföldi üzletkötést, amely az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásának kinyilvánítása után, vezető szerveivel való egyeztetés nélküí született, s a köztársaság stratégiai fontosságú kincseit érinti —jelentette vasárnapi számában a Pravda. Az állásToglalás értelmében az Oroszországi Föderáció semmiféle felelősséget nem vállal azokért a megállapodásokért, hitelekért, amelyekről a központi vezetés a köztársaság vezető szerveinek megkerülésével állapodott meg. A nyilatkozat szerint vonatkozik ez a gyémántokra (Moszkva a közelmúltban egymilliárd dolláros koncesz- sziós szerződést kötött egy dél-afrikai céggel a jakutiai gyémáttermelésre), nemesfémekre, a kőolajra, a földgázra, az uránra és más stratégiai nyersanyagra és árucikkre. A Pravda lényegében jogosnak ismeri. el az oroszországi parlament elnökségének követelését, de ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az állami szuverenitásról szóló nyilatkozatot követően még nem dolgozták ki annak végrehajtási mechanizmusát. Másrészt pedig a jelenlegi döntés Oroszországnak is kárt okozhat, mert az ilyen adminisztratív gazdasági beavatkozások elriaszthatják a külföldi partnereket, megrendülhet az üzleti bizalom. Az SZKP KB központi napilapja szerint az oroszországi vezetés egyelőre nem állíthatja teljes felelősséggel azt sem, hogy ezek a szerződések és megállapodások előnytelenek Oroszország számára: először talán csak az említett szerződések felfüggesztéséről kellett volna dönteni, majd alaposan tanulmányozni, hogy milyen előnyökkel járnak, s csak azután meghozni a végleges döntést — írja a Pravda, nagyobb megfontoltságra szólítva fel az oroszországi vezetést. Szabadon bocsátások Romániában A román hatóságok pénteken szabadon bocsátottak 43 személyt, akiket a júniusi bukaresti tüntetések szétverésekor vettek őrizetbe. A román rádió közleménye szerint az ország főügyésze arról is'beszámolt, hogy á halálos áldozatokat követelő njegmozdulások további 25 résztvevőjének ügyében indított vizsgálat a jövő héten ér véget. A tiltakozó mozgalom résztvevőit egyebek mellett a közrend megsértésével és a középületekbe való enged^y nélküli behatolással vádolják. A román hatóságok korábban már szabadon engedték Marian Munteanut, a tüntető diákok vezetőjét és Nica Leon ellenzéki politikust. Riasztó jelek a munkaerőpiacon (Folytatás' az 1. oldalról) pedig 79 nap. Sokkal több, mint volt korábban. A segélyezettek nagyobb része ill 60 százaléka — a 40., 26 százaléka pedig a 30. életévüket be nem töltöttek közül kerül ki. Elgondolkodtató, hogy miért éppen az eletük teljében, delelőjén levők maradnak munka nélkül? A munkát keresők között legtöbb a nyolc osztályt (vagy még annyit sem) végzettek, valamint a szakmunkások száma, de helyenként mindenki másnál többen vannak munka nélkül az érettségizettek, illetve a szakközépiskolát végzettek. Mi várható a következő fél évben? A meglévő foglalkoztatási feszültségek elmélyülése, valamint kiterjedése más területekre is. A 6300, most végzett fiatal munkába állása sem lesz zökkenő- mentes, decemberig is elhúzódhat. A mezőgazdasági idénymunkák befejezésével a munkanélküliek száma tovább növekszik, a kereset nélkül mara-, dó „alkalmi napszámosokkal”. Ok lesznek azok, akik a segélyezettek számát nagymértékben növelni fogják. Mivel semmiféle kedvező gazdasági folyamat nem látszik kibontakozni, a munkaerőigények számának emelkedése év végéig sem várható. A közhasznú munkahelyeken foglalkoztatottak, valamint az átképző tanfolyamokon részt vevők számának nagy mértékű növekedésére kell felkészülni- Ez utóbbira, az intenzív átképző tanfolyamok szervezésére a megyei munkaügyi hivatal és a Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat közösen vállalkozott. Olyan szakmákban, foglalkozásokbán indítanak képzést, amelyekben megyénkben hiány van. A 14-16 éves általános iskolai végzettségűek pénztáros, pék, az ugyanilyen végzettségű felnőttek gépi forgácsoló (esztergályos, köszörűs, marós), vas- és fémszerkezeti lakatos, hegesztő, ács-állványozó; épületvillamossági szerelő, cipőipari sza- bász, ruhakészítő (országos érvényű) szakmunkás képzettséget szerezhetnek. Az érettségizettek társadalombiztosítási ügyintézőnek, szociális gondozónak, gyermekápolónak „tanulhatnak”. A. M.
