Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-10 / 187. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 10. Ülést tartott a kormány (Folytatás az 1. oldalról) zetése utáni pótlék — havonta — a je­lenlegi 2 százalékról szeptember 1-jétől 4 százalékra nő. A kormány így kívánja megakadályozni a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék késedelmes megfizeté­sét, a fizetési fegyelem romlását. Az ülésen elfogadták „a tisztességte­len piaci magatartás tilalmáról” és „az árak megállapításáról” szóló törvényja­vaslat végleges szövegét. E törvényter­vezetek rögzítik a létrehozandó gazda­sági versenyhivatal feladatkörét is. A versenyhivatal elnökét és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki, határozatlan időré. Az árhatósági jogkörök megszű­nése következtében a miniszterek fel­adata a hatáskörükbe tartozó ezzel kap­csolatos jogszabályok felülvizsgálata és azok összehangolása a törvényterveze­tekkel. Az egységes termékazonosító kódrendszer kiépítéséhez szükséges jog­szabály kiadásáról az ipari és kereske­delmi miniszter gondoskodik. (MTI) Néni szervez rendezőgárdát az MDF A Magyar Demokrata Fórumnak nincs központi rendészete, így rendészetvezetője sem lehet. A közvéleményt hetek óta foglalkoz­tató körlevelet, amely a helyi szervezeteket rendezőcsoportok meg-, alakítására szólítja fel, továbbá kéri a rendezők nevét, lakcímét egy központi nyilvántartáshoz, Lengyel Imre írta, áki abban az időben az MDF Bem téri székházának egyik réndésze volt, s a portási feladatokat is ellátta. Ezt közölte az MTI munkatársának kérdésé­re Furmann Imre, az MDF alelnöke a szervezet szegedi elnöksége és a helyi MDF-es képviselők a rendezőcsoportok létrehozását kifogásoló nyilatkozatára reagálva. A párt vezető tisztségviselője szerint Lengyel Imrét nem rossz szándék vezette a körlevél megírásakor, igaz, esetleges félreértések­re adhatott alkalmat megfogalmazása. Helyesebben tette volna, ha szervezőcsoportokról ír, hiszen feladatuk nem lett volna más, mint a rendezvények technikai lebonyolításának segítése. Lengyel Imre a körlevél'megírására minden bizonnyal azért is érezte magát feljogosítva — mondta —, mert egyike volt azoknak, akik élen jártak Nagy Imre és sorstársai újratemetésének biztosításában, amely példa értékű volt. Ő mozgósította a segítőket, és azóta is verbuválta a párt főbb rendezvényeire a társadalmi munkásokat. Az MDF székházában egyébként két rendész tevékenykedett, ez a beosztás azonban megszűnt, így a körlevél szerzője sem dolgozik már a Bem téren. Az írás tartalma és a volt rendész távozása között nincs semmi összefüggés, szögezte le Furmann Imre, s végezetül kijelentette: az MDF-nek soha nem állt, s a jövőben sem áll szándékában semmiféle rendezőgárda létrehozása. A mostani, szervezői jellegű csoportok kialakításába mást belemagyarázni, mint annak valódi tartalma —, ezt nem tartja korrekt eljárásnak. (MTI) Csehszlovák forintkorlátozás A Magyar Nemzeti Bank illetékeseit váratlanul érintette a Csehszlovák Állami Banknak az a döntése, hogy évi 8000 ko­ronában maximálta a Magyarországra utazó csehszlovák állampolgárok által vá­sárolható forintot. Az MNB-ben elmondták, hogy infor­mációik szerint 1990. június 30-án 2 milli­árd forint bankjeggyel és 1,477 milliárd forint értékű utazási csekkel rendelkezett a Csehszlovák Állami Bank, míg egy évvel ezelőtt 1,2 milliárd forint bankjegy- és 1,5 milliárd forint csekk-készlete volt. Tehát a forintállomány most még valamivel na­gyobb is, mint az elmúlt év- közepén. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a Csehszlovákiában július elején bekövetke­zett jelentős áremelések miatt, valamint azért, mert bizonyos termékekből hiány van, egyre többen jönnek Magyarország­ra bevásárolni. A forint felvásárlásának másik valószínű oka, hogy az utóbbi he­tekben jelentősen megnőtt Csehszlovákiá­ban a dollár fekete árfolyama, s így a spekulánsok forintért olcsóbban juthat­nak a valutához. A Magyar Nemzeti Bank egyébként 300 koronát továbbra is átvált a csehszlo­vák turistáknak. (MTI) Tanácskozás Baján — pénzügyeinkről (Folytatás az 1. oldalról) adást a jegybank szerepéről és hatásköré­ről a gazdasági rendszerváltás után, vagy mondjuk inkább úgy: egy működő piac- gazdaságban. A hatáskör, mondta az el­nökhelyettes, elsősorban attól függ, mennyire vesszük majd komolyan a pénz szerepét ebben a gazdaságban, de hason­lóan fontos feltétel a magyar bankrend­szer mainál alkalmasabb szerkezete is. Czirják Sándor az ország fizetési helyzetéről elmondta: 1 milliárd dollár­ral jobban állunk, mint tavaly, ugyan­akkor az ország a fizetésképtelenség határán egyensúlyoz,' ami a nemzetközi bankvilág megrendült bizalmának kö­vetkezménye. Egy dolog a politikai szimpátia — mondta az elnökhelyettes —, s más az üzleti megfontolás, amely- lyel a konzervatív bankvilág figyeli a magyar rendszerváltást. A nemzetközi pénzintézetekkel való jó kapcsolatunk továbbra is szükséges, de nem elégséges feltétel a túléléshez, vagyis az IMF és a Világbank mellett kénytelenek le­szünk néhány nagybanknak is „udva­rolni”. Az „udvarlás” módját az elnök- helyettes úgy fogalmazta meg: adós­ságállományunk nem növekedhet, az export viszont igen, a további eladóso­dást pedig nem kockáztathatjuk. Cziiják Sándor ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeket a jegybank szeretne megvalósítani az egységes pénzügyi szemlélet és irányítás érdeké­ben, s amely elképzelések megvalósulá­sa attól is függ, milyen lesz a jelenleg kidolgozás alatt álló hároméves gazda­ságpolitikai program. Mindenesetre nem ígért kevésbé szigorú monetáris politikát, mint az előző MNB-vezetés. Dr. Botos Katalin sodró lendületű elő­adása a privatizáció finanszírozásáról számtalan kérdést vetett fel a hallgatóság körében. Az MDF gazdaságpolitikai alapelve a magántulajdon tiszteletben tartása—mondta az államtitkár asszony —, de a magántulajdon sérthetetlenségét hangsúlyozó kormány mégis rendkívül nehéz helyzetben van: el kell dönteni, a folyamatosság vagy a megszakítottság elvét kövessük-e? Azaz: reprivatizáció vagy privatizáció, visszaadjunk-e min­dent a volt tulajdonosoknak, vagy „csi­náljunk” újakat? A kormány a privatizá­lás mellett szavaz, csakhogy ez felveti a kártalanítás kérdését, s nyilvánvalóan azt is, hogy miből finanszírozzuk a volt tulajdonosok kártalanítását? Dr. Botos Katalin hangsúlyozta: akár régi, akár új tulajdonosokról van szó, az állam — illetve a gazdaság — nincs abban a helyzetben, hogy teher­mentes tulajdont adjon át. (Amit való­színűleg úgy kell értenünk: az ország óriási mértékű eladósodását mindenki­nek nyögnie kell.) A pénzügyminiszté­riumi elképzelések szerint az állam- adósságot magánadóssággá alakítanák át. Vigasztaló-e vagy sem a leendő tu­lajdonosoknak, döntsék el maguk, hogy a kormány ezenközben előnyben részesítené a belföldi befektetőket. Az MNB speciális refinanszírozási hitelke­rete és az Egzisztencia-alap azt a célt szolgálná, hogy versenyképessé tegye (kedvező hitelfeltételekkel) a belföldi vállalkozókat a külföldi befektetővel. Az államtitkár asszony érvelése, mi­szerint a kisgazdapárti és a koalíciós pártok által elfogadott földtörvény- tervezet nem reprivatizáció, nem telje­sen győzte meg a résztvevőket. Dr. Bo­tos Katalin szerint a kormány igazi tulajdonosokat akar, akik jobban gaz­dálkodnak, mint a téeszek. Iványi György, az’’ Inter-Európa Bank vezérigazgatója a bankár szem­üvegén keresztül nézve a gazdaságot, megállapította, hogy a hirtelen lecsök­kent hiteligény hátterében az az óriási bizonytalanság áll, amely először a Hungaroton vezérigazgatójának várat­lan menesztése után terjedt a gazdasági vezetők körében. Ezt a bizonytalansá­got aztán tovább növelte a vezetők új- jáválasztásáról szóló rendelet, s végül a földtörvény jelenleg közkézen forgó változatai. Bizonytalanok a bankok is: nem tudják, meghitelezzék-e például a gabonafelvásárló vállalatokat? Ha közben elveszik tőlük a termelőeszkö­zöket — mondta az Inter-Európa Bank vezetője —, ki fogja visszafizetni a hi­telt? Ezzel a privatizáció egy újabb buktatójára figyelmeztetett: ha nagy- vállalatoktól kompenzáció nélkül elve­szik a termelőeszközeiket, kötelezettsé­geiket sem tudják teljesíteni, s ennek következményei végeredményben ki­számíthatatlanok. A tanácskozás délután dr. Terták Elemér, az Általános Vállalkozási Bank Rt. elnök-vezérigazgatója elő­adásával folytatódott, ma pedig Antal László közgazdász fejti1 ki nézeteit az államadósság kezeléséről. M. Á. Gépkocsi- átvételi sorszámok 1990. augusztus 9-én Trabant Limousin Hycomat Budapest 701 Trabant Combi Hycomat Budapest 150 Trabant Limousin Special Budapest 24 807 Debrecen 22978 Szeged 1 816 Trabant Combi Special Budapest 10001 Debrecen 8210 Wartburg Standard Budapest 7 338 Debrecen 5103 Wartburg Special Budapest 7818 Debrecen 6366 Wartburg Tourist Budapest 6 819 Debrecen 4 060 Lada 1200 S Budapest 54 209 Debrecen 38 793 Lada 1300 S Budapest 26099 Debrecen 21 440 Budapest 10 531 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Debrecen 7 814 Budapest 1333 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Debrecen 1411 Budapest 26 827 Lada 1500 L (2107) Debrecen 21653 Budapest 2 885 Lada Combi (2104) Debrecen 1 629 Lada Niva (2121) Budapest 1533 Budapest 13 297 Skoda 105 L Debrecen 11 108 Budapest 37455 Skoda 120 L Debrecen 19 729 Budapest 17 012 Polski Fiat 126 Debrecen 9186 Budapest vT" 253 Debrecen 247 Dacia TLE 1310 Szeged 108 Budapest 10091 Debrecen 5777 Dacia Combi 1310 Szeged 28 Budapest 22 273 Dacia TLX 1310 Debrecen 13 394 Budapest 5160 Zastava Jugo Skála Debrecen 2 568 Volga Limousin 87 Volga Combi 60 Opel Kadett ‘ 1675 Volkswagen Golf . 823 IVIaruti 1 715 Moszkvics 802 kiutazását a Chilében élő lányá­hoz. Erről számolt be ugyanis a chilei kormány főtitkára, Enrique Correa, a müncheni Süddeutsche Zeitung csütörtöki számában. A kancellári hivatalban nem erősítették meg a chilei miniszter közlését, de azt megjegyezték: kü­lönösnek tartották volna, ha a ber­lini kormány kiutazási engedélyt ad Erich Honeckernek, aki ellen eljárás van folyamatban., Jeszenszky Géza a haderő- csökkentésről BECS Magyarország kész a hetek cso­portjában tevékenykedni az euró­pai hagyományos haderők csök­kentéséről tartott bécsi tárgyaláso­kon, noha fokozatosan el akar sza­kadni a Varsói Szerződéstől. Kész az együttműködésre, mert fontos­nak tartja, hogy mihamarabb létre­jöjjön a haderő-csökkentési megál­lapodás — fejtette ki Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter csü­törtökön a haderő-csökkentési tár­gyalások résztvevői előtt a bécsi Hofburghan. Jeszénszky Géza hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a haderő-csökkentési megállapodás létrejöttében, mert biztonságát csak európai együttműködés keretében növelheti. Az európai biztonsági együttműködés kifejlődése nagy­mértékben függ a bécsi tárgyalások sikerétől. A‘ bécsi haderő-csökkentési tár­gyalások eredetileg a 16 NATO- tagállam és a 7 VSZ-tagállam tár­gyalásaiként kezdődtek 1989 már­ciusában. Az időközben történt változások, a VSZ kezdődő bomlá­sa szétfeszítették az eredeti NATO —VSZ keretet. A magyar kormány hangsúlyozottan nem VSZ-együtt- működésnek tekinti a hetek cso­portjában való részvételt. Arról van szó, hogy az eddigi tárgyalásokon elért ígéretes részeredmények ve­szendőbe mennének, ha az eddigi felállás teljesen megváltozna, hiszen a kialkudott kényes arányokat erre építették a tárgyaló felek. A hetek csoportja megnevezés egyébként nyilván kérészéletű lesz, hiszen az NDK kiválásával hamarosan ha­tok csoportjává változik, s további változások is elképzelhetőek. Magyarország azonban .meg­marad ebbén acsöportban. dé kizá­rólag a haderő-csökkentési megál­lapodás létrejöttének elősegítése céljából. A csoport működése nem kötődik a fennálló katonai szövet­ségekhez B hangzott el Jeszenszky Géza bécsi sajtóértekezletén. A magyar külügyminiszter derű­látóan nyilatkozott bécsi sajtóérte­kezletén a megállapodás létrejötté­nek esélyeiről. A nyitott kérdések ellenére is lehetséges, hogy novem­berig aláírásra kész lesz az első szer­ződés. (Ugyanígy vélekedett egyéb­iránt ugyancsak csütörtökön tar­tott bécsi sajtóértekezletén Oleg Grinyevszkíj, a szovjet tárgyalókül­döttség vezetője is.) Jeszenszky Gé­za kitért arra, hogy nyitott kérdés például a 16-ok, illetve a hetek szá­mára megszabott fegyverzet- és haderőkeretek felosztása a csopor­tokon belül az egyes országok kö­zött. Utalt rá, hogy a hetek csoport­ja szeptemberben Pozsonyban meg­vitatja ezt a kérdést. —• Az előzetes megbeszéléseken eddig felmerült számarányok Magyarország szá­mára jórészt elfogadhatatlanok — mondta a magyar külügyminiszter. Megerősítést nyert ugyanakkor, hogy diplomáciai érintkezés volt az ügyben Bonn és Santiago kö­zött, és a nyugatnémetek jelezték, hogy Honecker kiutazását, illetve befogadását furcsának és megle­pőnek találnák. Erich Honecker lánya egy chilei­hez ment férjhez,,akit az Allende- kormány bukása után az NDK be­fogadott. A Süddeutsche Zeitung­ban megjelent közlés forrása, Enri­que Correa szintén élt -az NDK- ban, politikai menekültként. Kohl akadályozta meg Honecker kiutazását Chilébe? (Folytatás az 1. oldalról) Sikeres műtétet hajtottak régre Tőkés Lászlón Ismét a Földön az űrhajósok (Folytatás az I. oldalról) Vörös Gyula, a karambojozó gépkocsi vezetője már jár, gyakorlatilag csak megfigyelés miatt tartják a. kórházban, Bognár Gábor, a gépkocsiban utazó, kí­sérő, akinek súlyosabbak voltak a mellkasi sérülései, a jövő hét első nap­jaiban hagyhatja el a kórházat. * * * Lasz György, a BM/sajtóosztályá­nak vezetője csütörtökön cáfolta, hogy a Belügyminisztérium hírzárlatot ren­delt volna el Tőkés László balesetének körülményeiről. A Belügyminisztériüm minden rendelkezésére álló, megbízha­tó információt, vizsgálati eredményt haladéktalanul nyilvánosságra hoz. Ugyanakkor kéri a püspök úr egészsé­ge miatt aggódókat, hogy ne látogas­sák a beteget. (MTI) z-r (Folytatás az 1. oldalról) s küldetésüket súlyos műszaki gondok veszélyeztették. Mint a TASZSZ jelentette, a Szojuz TM—9 űrhajó leszálló egysége a két űr­hajóssal moszkvai idő szerint 11 óra 35 perckor landolt a kazahsztáni sztyeppén. Apaikor a Krisztall nevű űregység két hónapot késett, sokan már feladták a re­ményt, hogy az űrállomásnak mind az öt energiatermelő kemencéjét sikerült mű­ködésbe hozni í— emlékeztetett a Prav­da. A párost Gennagyij Manakov és Gen- nagyij Sztrekalov váltotta föl, akik de­cemberig maradnak a Mir űrállomás fe­délzetén. a­Kuvait függetlenségét helyre kell állítani (Folytatás az 1. oldalról) katonai gépek indultak a sivatagi királyságba. A Pentagon közlése szerint az amerikai csapatokat vegyvédelmi felszereléssel is ellát­ták arra az esetre, ha Irak egy eset­leges Szaúd-Arábia elleni katonai akció során vegyi fegyvereket is bevetne. Colin Powell tábornok, az ame­rikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Washing­tonban kijelentette, hogy a Szaúd- Arábiába küldött mintegy ötezres amerikai csapatkontingens „'képes Irakot elrettenteni” egy esetleges támadástól. Az Egyesült Államok szerdán este elutasította Kuvait iraki an- nektálását. Richard Boucher ame­rikai külügyi szóvivő az iraki akció törvényesítésére tett gyenge kísér­letnek nevezte Husszein akcióját. Husszein jordániai király hangsú­lyozta, hogy továbbra is az emírt tekinti Kuvait törvényes vezetőjé­nek. A Szovjetunió elítéli Irakot, amiért gyakorlatilag annektálta Kuvaitot, és tudomásul veszi, hogy az Egyesült Államok ideigle­nes jelleggel haditengerészeti és lé­gi. egységeket küldött Szaúd- Arábiába — hangoztatta csütörtö­kön Jurij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Hozzáfűzte, hogy Moszkva a jelen pillanatban nem vesz részt az öböl térségébe küldendő nemzetközi erőben. A szovjet kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának fo­lyamatos ülésezését szorgalmazza. Közlése szerint a Szovjetunió az ENSZ BT határozatainak függvé­nyében alakítja ki álláspontját. A szóvivő gondosan került minden olyan kijelentést, amely egy nem­zetközi haderőben való szovjet részvételre utalhat. „Ha a BT ne­tán ilyen haderő felállítása mellett dönt, Moszkva akkor fontolóra veszi, hogy milyen magatartást ta­núsítson” — mondta szűkszavúan. Állásfoglalásában a szovjet kül­ügyminisztérium keserűen elismer­te: nem váltak valóra azok a remé­nyei, hogy Bagdadot áz iraki erők kivonását sürgető, 660. számú BT­határozat végrehajtására bírhatja, hiába váltott Mihail Gorbacsov el­nök személyes üzenetet Szaddám Husszein iraki vezetővel. Irak gya­korlatilag annektálta Kuvaitot, amit a Szovjetunió nem hagyhat figyelmen kívül, hiába szerette vol­na megőrizni az Irakhoz fűződő baráti szálakat — állapította meg a közlemény. A Szovjetunió elvi álláspontja az, hogy Kuvait szuverenitását, nemzeti függetlenségét és területi épségét teljes mértékben helyre kell állítani. A Szovjetunió mindenekelőtt kollektív erőfeszítéseket óhajt az ENSZ égisze alatt. Jurij Gremitszkih közölte: Moszkva tudomásul vette, hogy az Egyesült Államok — átmeneti jel­leggel — haditengerészeti és légi egységeket vezényelt Szaúd-Arábi- ába, és hogy e lépését Washington az ország megvédésével indokolta. A szóvivő megjegyezte, hogy Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter már két telefon­eszmecserét is folytatott a válság­ról amerikai kollégájával, James Bakerrel. A BT semmisnek minősítette Kúráit bekebelezését NEW YORK, NICOSIA, KAIRÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütör­tökön egyhangú szavazással törvényte­lennek es meg nem történtnek minősí­tette Kuvait iraki bekebelezését, arra kérve a világ országait és a nemzetközi szervezeteket, hogy ne ismerjék el Bag­dad lépését. Áz öbölbeli válság kirobba­nása óta a Biztonsági Tanács most har­madszor hozott határozatot ebben az ügyben, de ez az első eset, hogy a szava­zás során teljesen egyöntetű eredmény született. A BT egyébként felszólította Bagdadot a Kuvait annektálásához ve­zető korábbi lépések visszavonására. Ember tervez — az időjárás végez ' (Folytatás az 1. oldalról) a lucerna, a cukorrépatáblákon földre esett a répa fonnyadt levele. Aszály van, és a néhány órás, a port elverő eső alig javított a mezőgazdaság helyzetén. Erről panaszkodott három közös gaz­daság vezetője. Kiskunhalas, Vörös Október Tsz, Fe- I kete Károly elnök: — Az aszály uágyon I jelentős kárt okozott a közös gazdaság- I ban, a 460 hektár napraforgó 20-30 százalékát elvitte a szárazság. A mag nem tudott kötődni, ézért a 25 mázsa I helyett nagyon örülünk, ha 18 mázsát tudunk betakarítani hektáronkéftt. Si­lókukoricából 200 hektárt vetettünk, s számításaink szerint átlag 100 mázsa H zöldtömeget kaptunk volna. A szára­zság közbeszólt, ma már csak 30-40 mázsával számolunk egy hektárról. — Súlyosan érintette a szárazság a lu­cernaföldjeinket is. Az első kaszálás jól sikerült — háromszor kellene egy évben levágni á lucernát—, de a széna össztö- mege a fele sem lesz a,tervezettnek. Le­het, hogy másodszor már kaszálni sem tudunk, hiszen a lucerna kiégett. Köles­ből 200 hektá'rt vetettünk, tarlóba. A vetés fele ki sem kelt, mert nem kapott csapadékot. A 7500 anyajuh téli takar­mányozása az elmondottak miatt ve­szélybe került. Pontos felmérést nem ké­szítettünk még, de becsléseink szerint az aszály 5-10 milliós kárt okozott. Tiszaalpár, Tiszatáj Tsz, Kiszely Gyu­la elnök: — Szemes kukoricából 371 hektárt vetettünk, amelyből, miután a kukorica levelei elsárgultak, s á mag nem fejlődött ki, 122 hektárt lesilóz- tunk; hektáronként 140 mázsa zöldtö- meg keletkezett. Ötven hektár silózásán — tekintettel a kisebb e?őre — gondol­kodunk. Sajnos az 55 mázsára tervezett átlagtermés kukoricából 35 mázsára zsugorodott az aszály jóvoltából. Nap­raforgóból a legjobb földjeinken 198 hektárt vetettünk, ennek 15-20 gzá^alé­I I ka nullás, nincs benne mag. Ebből 22 I mázsát s átlagtermést terveztünk, de ha 18 mázsa lesz, igazán örülhetünk. — Nem jobb a helyzet a 200 hektáros lucematábláinkon sem, ahol szerettünk volna magot fogni. Nem kevesebb, mint ■ 50-60 hektáron kiégett a növény. Egy­szer sikerült lekaszálnunk, 25-30 mázsa szénát takarítottunk be hektáronként, de ez is csak a fele volt az elvárható át­lagnak. Több kaszálásra nem számítha­tunk. A veszteség? Saját számításaink, felméréseink alapján a termelési érték kiesése eléri a 14-15 milliót. Kiskunfélegyháza, Vörös Csillag Tsz, Pesír István föágazat-vezetö: A négyszáz hektár felén, ahol szemes kukoricát kívántúnk termelni, már be­fejeztük a silózást, á második felének I most kezdünk neki, de ez már nem ■ zöld, lianem száraz kóró. Kukoricából 55 mázsás termésre számítottunk, de egyetlen szem sem terem, a szárból ké­szíthető zöldtömeg is csupán 60-80 má­zsa lesz hektáronként. Napraforgóból — ebből 170 hektárban — fél termésre számítunk, azaz a 25-30 mázsa helyett 15 mázsára. — Hétszáz hektár cukorrépánk van, ám a növények a csapadékhiány miatt alig fejlődtek, s ezért a,320 helyett mind­össze 150-180 mázsás termésre számít­hatunk. Sajnos a gabona sem sikerült úgy, ahogy számítottuk. Az 56 mázsá­val szemben mindössze 35 mázsa ter­mett átlagosan hektáronként. Felméré­sünk szerint az aszály eddig 30 milliós kárt okozott a közös gazdaságnak. Sajnos nemcsak a megye északi, ha­nem déli részén is jelentős kárt okozott a hetekig tartó szárazság és a szokatla­nul magas hőmérséklet. A károkról még nem lehet pontos adatokat közöl­ni — a felmérés még meg sem kezdő­dött —, de azt biztosan állíthatjuk, hogy Bács-Kiskunban a veszteség meg­haladja a több száz milliót. Gémes Gábor k I r

Next

/
Thumbnails
Contents