Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-09 / 186. szám

2 t PETŐFI NÉPE <© 1990. augusztus 9.

A Szocialista Párt kecskeméti szervezetének a földtörvénnyel és a privatizációval kapcsolatos állásfoglalása

— A Szocialista Párt elismeri a szövetkezeti mozgalom értékeit, az állami gazdaságok, tsz-elef szakszövetkezetek és a kistermelők szerves együttműködése terén elért eredményeket. A továbblépés alapjának ezt tekintjük.

— A mezőgazdasági szövetkezetek sem tagjaiktól, sem kívülállóktól földet nem tulajdonítottak el, bár az elvétel tényét nem lehet tagadni; az alapító és a mai tagság nem tehető felelőssé a szövetkezeti forma eltorzulásáért, az ebből fakadó sérelmekért. A iagok, alkalmazottak egyaránt kárvallottjai annak a szövetke- zctpolitikának, amely gyakorlatilag megszüntette a tagok tulajdonosi rendelkezési jogosultságát és alacsony presztízsű bérmunkás szintre süllyesztette őket. Az eleve hátrányos helyzet ellenére egyes politikai erők indokolatlanul szembeállították egymással a szövetkezeti tagságot a sérelmet szenvedett földtulajdonosi réteggel. ’ ' i

— Egyetértünk azzal, hogy a földnek, a vagyonnak is tulajdonosra van szüksége. Indokoltnak ítéljük az egykori tulajdonosok rehabilitációját, de csak egy általános — az élet minden területén érvényes — jóvátételi törvény keretében.

— A farmergazdálkodás formáját csak hosszabb távon látjuk elképzelhetőnek, ehhez sok feltétel jelenleg hiányzik (pl. adó- és jövedelemviszonyok tisztázatlansága rövid és középtávon, indulótőke, technikai-műszaki felszereltség stb.) Az átmenetet csak az ellátás zavartalanságának biztosítása mellett tudjuk elfogadni.

— A háztáji és illetményföldet művelő tag, mezőgazdasági dolgozó, de a magángazdálkodó is sok szállal kötődik a nagyüzemhez. Ennek a kapcsolatnak fejlesztése indokolt. Ezen az úton eljuthatunk oda, hogy a termelést családi alapokra helyezzük, mig a nagyüzem csökkentett adminisztrációval az értékesítés, feldolgozás, termelési feltételek biztosítása, szaktanácsadás, vagyonkezelés (stb.) feladatát láthatná el.

— Kiállunk a földtulajdonnal nem rendelkező rétegek érdekei mellett és elfogadhatatlannak tartjuk a sérelmükre elkövetett tulajdoni rendezést. Az agrárpolitika kárvallottjai nemcsak azok voltak, akiktől a földet elvették, hanem azok is, akik minden gond, nyomorúság ellenére vállalták a mezőgazdasági termelő- munkát és tevékenységükkel hozzájárultak a vagyon gyarapodásához.

— A termőföld tulajdoni rendezéséről szóló törvénytervezet koncepcionális kérdéseiről közzétett hárompárti elképzelés valamelyest közelebb visz a megoldáshoz, de lényeges kérdésekre nem ad választ (a közös földtulajdon sorsa, megművelési kötelezettség kritériumai, jogi garanciái, háztáji földterületek jövőbeni sorsa, a magángazdálkodók adórendszere stb.). Az egész földkérdés megítélése túlságosan érzelmi beállítottságú, hiányzik a feltételek és várható kihatások országos szintű felmérése, átfogó elemzése, tisztázása.

— A mezőgazdaságban dolgozók által térítés ellenében igényelhető földterület nagysága (1,5 ha) nem biztosítja a gazdálkodók megélhetését, irreálisan alacsony mértéke nem a megnyugtató rendezés irányába mutat. Ez a kis földterület sem a farmergazdálkodást, sem a közös gazdálkodást nem szolgálja.

— A mezőgazdaságból élők körében nagy a bizonytalanság, ezért a földkérdést, tulajdonkérdést mielőbb rendezni kell az érintett rétegek képviselőinek és független szakértők bevonásával. Egy ilyen sorsfordító kérdés nem lehet egyetlen párt jrélső ügye, választási ígéretének függvénye.

— Meg kell szüntetni a szövetkezetekkel szembeni bizalmatlanság és előítélet szítását. Véleményünk szerint szükség van az ellentétes nézetek higgadt, tárgyilagos ütköztetésére, nyilvános vitákra, ahol nem az elszabadult indulatok a meghatározóak.

— Nem értünk egyet az agrárértelmiség egyoldalú, általánosító, negatív megítélésével, a „zöldbárózással”. Véleményünk szerint a vezetők megítélését nyugodtan rábízhatjuk az általuk irányított közösségekre, mivel ők a legilletékesebbek tevékenységük elbírálására.

— Véleményünk szerint a nagyüzemeket nem megszüntetni kell, hanem engedni őket, hogy saját önkormányzati döntéseik alapján átalakuljanak, fejlődjenek, megvalósítva a tulajdonosok saját elhatározásán alapuló szövetkezés elveit. Ugyanakkor a magántermelőknek is egyenlő esélyt biztosítva megvalósítható — versenyhelyzetet teremtve — a többszektorú, vegyes tulajdonú agrártermelés.

MSZP VÁROSI ELNÖKSÉGE KECSKEMÉT

Mennyit érnek az elvesztett évek?

Irak

Kúráit

egyesült

Kielégítő Tőkés László állapota

(Folytatás az 1. oldalról)

lágra né?ve katasztrófának nevezte az amerikai csapatok szaúd-arábiai állo- másoztalását.

/ Marokkó szerdán cáfolta azt a nyugati értesülést, amely szerint Rabat csapataival hozzájárulna egy öböl menti multinacionális haderő felállításához, és a Szaúd-Arábiába tartó amerikai gépek rendelkezésére bocsátaná légibázisait.

Közben Szaud-cl Feiszál herceg szaú- di külügyminiszter Kairóban egyiptomi vezetőkkel tárgyalt az iraki agresszióról.

Szergcj Taraszenko, Eudard Sevard- nadze égyik közéli tanácsadója a'The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „a Szovjetunió az Irak-ellenes szankciók nemzetközi ellenőrzési mechanizmusainak megszervezése, illetve azok fokozása terén az ENSZ csatornáit részesíti előnyben”. Azonban nem zárta ki egy kollektív alapon történő szovjet katonai részvétel lehetőségét sem. „A Szovjetunió most első ízben határozta meg partneri viszonyként az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait. Partnerként viszont többet vagyunk hivatottak tenni az egyszerű együttműködésnél” — hangsúlyozta Szergej Taraszenko.

*

Irak és Kuvait egyesült — jelentette be Szaddám Husszein tegnap a bagdadi televízióban. Az iraki elnök szerint a történelem bebizonyította: Kuvait része Iraknak.

(Folytatás az 1. oldalról) pedig bordatöréses mellkassérülései vannak. A balesetet okozó — és könnyű sérüléssel átvészelő — kerékpáros már nem szorul kórházi kezelésre. (A szakértők folytatják a baleset részleteinek alapos vizsgálatát.)

Tőkés László igen fegyelmezetten, pihenéssel, alvással töltötte a keddről szerdára virradt éjszakát, szerdán már készült a csütörtöki műtétre. A püspök igen fáradt, smint elmondta, az elmúlt hetek igen zsúfolt programjai miatt keSevardnadze —Genscher

veset aludt, s hozzájött a nem várt súlyos baleset, ami ezt a fáradtságot még fokozta. A püspök nagy örömére szerdán megérkezett a miskolci korházba felesége és fivére, akik segítenek neki elvisejni a súlyos megrázkódtatást.

Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban kívánt mielőbbi jobbulást és teljes gyógyulást Tőkés Lászlónak. Az elnök személyesen is érdeklődött a kezelőorvosnál, és közölte, hogy amikor a püspök állapota már lehetővé teszi, szeretné meglátogatni betegágyánál

(Folytatás az 1. oldalról)

Ehhez képest működik a Kárpótlási Hivatal, mint új, országos hatáskörű államigazgatási szerv; szervezetileg a tárca nélküli miniszterjelen esetben az én felügyeletem alatt. Ötvenfős apparátussal működő szervezetről van szó, amelynek élén az elnök áll. A hivatal a Belügyminisztérium'épületében van, a minisztérium technikáját használja a munka végzéséhez. Munkáját a sérelmet szenvedettek kérelmei alapján végzi, ezeket a kérelmeket bírálja el a Kárpótlási Hivatal. Tehát konkrét kérelemre indul meg az eljárás és megy végig azon a procedúrán, amelynek eredményeként megállapítható a kárpótlás összege.

— Államigazgatási szervről lévén szó, kapnak-e valamiféle betekintést, netán beleszólási jogot a politikai rehabilitáció ügyét felkaroló különböző társadalmi szervek?

— Ez valóban lényeges kérdés. A hivatal mellett, szándékaink szerint, föl kívánunk állítani egy társadalmi bizottságot. Ez a társadalmi bizottság a sérelmet szenvedetteket tömörítő szervezetek által delegált tagokból állna. Jelenleg konzultálnak, hogy milyen elvek alapján álljon föl ez a bizottság, hogy miként tudnák bekapcsolni magukat a sérelmet szenvedetteket is.

, — Ez a párbeszéd, feltételezem, ma sem mentes a szenvedélyektől, hiszen a kárpótlásra szánható költKisvállalkozói hivatal, Európa-nap

találkozó

(Folytatás az 1. oldalról)

A váratlan beszélgetés középpontjában a szeptemberi moszkvai 2 + 4 külügyminiszteri tárgyalások előkészítésével kapcsolatos kérdések álltak. Moszkvában nem tartják kizártnak, hogy Sevardnadze a szovjet vezetést is váratlanul érintő De Maiziere-javaslattal kapcsolatos bonni álláspontot kívánta megismerni. Az NDK kormányfőjének az össznémet választások előrehozására tett indítványa lényegesen meggyorsítaná a német egyesülési folyamatot. A javaslat nem váltott ki egyöntetű lelkesedést a hivatalos Moszkvában.

Szelíden elszabadult a pokol

(Folytatás dz 1. oldalról)

Hatalmas testű bögölyök köröz- ' nek mindenfelé. Amerre csak mozdulok, ragad a mocsok. A szomszédos utcákban Mercedesek, BMW-k parkolnak. Két külön világ. Vajon mit szólnak a Lajtán túlról érkezők?

Korsós Mátyás vendéglőssel véletlenül futok össze. Amit mond, tán el sem hiszem, hisz az oly hihetetlen. Ő is panaszkodik. Körbevezet borozójában. Egyedüli civilizált hely a környéken (ez nem a reklám helye!). Csupán nála van vécé. Plafonig csempézett, tiszta, kulturált. Örülhetnénk, hogy a jobb érzésűeknek van hova betérniük. A tulaj azonban kesereg. Postai csekket mutat, ötvenezer forintra büntette a dunapataji tanács. Állítólag a vécék miatt. Mert nem vól- tak az átépítési terven. Ha ez így van, akkor a civilizáció hivatalból is üldözendő. A jó kereszfény mondás jut eszembe: „Uram, bocsáss meg nekik, nem tudják, hogy mit cselekszenek!” A tópart alsó felén egyetlen központi fizető illemhely árválkodik. Délután öt órakor már zárya. Ki figyel oda?

Hanem a bűnözők is errefelé vertek tanyát. Nemrégiben egy tizenhat éves kislányt próbáltak megerőszakolni. Szerencsére megúszta, segítettek a kempinglakók. A kőhajításnyira lévő Újteleken a

vegyesboltot, mondhatni rendszeresen feltörik a hétvégeken. Néhány napja az egyik pénztáros elé álltak ki forintsóvár fiatalok „ide a lóvét!” jelszóval. Az akció kudarcba fulladt, váratlanul felbukkantak a környéken. A múlt héten heves csetepaté verte fel az éjszakai csendet Dusnokiék tanyája körül. Az üdülőcentrumban lévő parasztház udvarába mostanában gyakran „betévednek”. Tavaly nyáron tucatnyi kacsa és egy ólra való csirke tűnt el. Éhenkórászok, csavargók vitték a prédát. Néhány napja szintén voltak éjjeli látogatók. A rántanivaló csirkéket zavargász- ták. Dusnokiék arról panaszkodnak, rendszeresen dézsmálják a jószágot. Önvédelemre rendezkedtek hát be. A vasvilla és egyéb védőszerszám állandóan kéznél.

Amikor egy utolsó tóparti kerülőre szánom magam, lelkemre kötik a jegyszedők: írjam meg, ilyen rossz közérzetük nem volt még sem nekik, sem a nyaralóknak, mint idén nyáron. Durvák, agresz- szívak az emberek, rögtön egymás torkának ugranak. Ideges a nép. Még ott is, ahol pihennie kellene. Borús jövőt jósolnak a tónak, amin a leendő önkormányzat sem tud változtatni egyhamar. Ha nyugati tőkés nem szánja rá magát egy-két velős befektetésre, Szelíd Európa peremén marad ...

Zs. Kovács István

MDF-tájékoztató

Kisvállalkozói hivatal létrehozását kezdeményezi a Magyar Demokrata Fórum. Szakértői elkészítették az életre hívással kapcsolatos előterjesztést, s a Minisztertanács várhatóan még augusztusban dönt az intézmény sorsáról —jelentették be az MDF szerdai sajtótájékoztatóján. Árva László, a szervezet gazdasági szakértője a hivatal fő funkcióját abban összegezte, hogy különféle szolgáltatások nyújtásával katalizátora legyen a magyar kisvállalkozói réteg fejlődésének.

Lezsák Sándor Ügyvezető alelnök a témával összefüggésben szólt az MDF és a Nyugaton éló magyarok kapcsolatáról. Eszerint a világ különböző tájairól több mint ezren csatlakoztak mar a fórumhoz; számos helyen — Svédországban, az NSZK-ban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában — baráti köröket is szerveztek. Felhívta a figyelmet arra: mind többen jelzik hazatérési szándékukat, ugyanakkor az itthoni illetékes szervek nincsenek felkészülve fogadásukra, ügyeik intézésére. Az MDF — felismerve a hazatelepülök szerepét a kisvállalkozások fellendítésében — jogi tanácsot ad, ingatlanvásárlási, munkavállalói lehetőségekről rendszeresen információt szolgáltat az érdeklődőknek. A Magyarok Világszövetsége ugyanis a vezetésében történt személyi változások ellenére sem teljesíti küldetését, ezért az alelnök új szervezettségű szövetség kialakítását sürgette.

A továbbiakban Furmann Imre alelnök az Európa-nap rendezvényről tájékoztatta az újságírókat. A magyar —osztrák határon húzódó vasfüggöny, ^lebontásának első. évfordulója alkalmából, augusztus 18-án rendezendő programnak nyolc helyszíne lesz: Fertőrákosra, Salgótarján—Somoskőújfalura,' Sátoraljaújhelyre, Be- regsurányba, Ártándra, Röszkére, Drávaszabolcsra és Letenyére invitálják a hazai vendégeken kívül a határokon túli magyarokat, valamint szlovákokat, cseheket, ruszinokat, ukránokat, oroszokat, románokat, horvá- tokat, szerbeket, szlovéneket, osztrákokat és németeket. Az alelnök hangsúlyozta: nem magyar ünnepet rendez az MDF; az Európa-nap a népek közeledését, egymás jobb megismerését célozza. A páneurópai piknik évfordulóját nem kívánják pártpolitikai érdekeknek alávetni. A programokon az MDF vezető politikusai — közöttük Antall József miniszterelnök és a kormány több tagja —, számos külföldi neves közéleti személyiség, valamint a magyarországi nemzetiségi szervezetek képviselői vesznek részt, méltatják az egy évvel ezelőtt történtek, a határok megnyitásának jelentőségét. A fórum meginvitálta azt a csaknem 20 ezer, egykori NDK- menekültet is, aki a páneurópai piknik nyújtotta lehetőséggel élve jutott az NSZK-ba. A szervezők ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a Szovjetunió is toleráns lesz e napon, s megnyitja'Beregsuránynál a határt. (MTI)

ségvetési keret- mindenképpen szűk ahhoz, hogy a sérelmet szenvedők teljes kártalanítást kapjanak.- A rehabilitáció korlátozza, hogy mit bír el jelenleg az állam- háztartás. Ez nyilván az összegeket is meghatározza, de ami természetesen a kérelmek számától is függ.

— A Kárpótlási Hivatal majdani gyakorlatában mennyit ér egy elvesztett év? Habár tudjuk, hogy ezt forintban aligha lehet kifejezni. Igazodik-e a kárpótlás az egyéni kereseti lehetőségekhez vagy pedig egy társadalmi átlagot vesznek alapul?- Igyekszünk objektív módon meghatározni ezt, ellenkező esetben teljesen kezelhetetlenné válna a probléma. Jelen pillanatban komolytalan lenne konkrét összeget mondani. Az azonban biztos: amikor dönteni kell, alapvetően a kiesettjövedelmet igyekszünk kárpótlás címén nyújtani mindazoknak, akik meghatározott időtartamra elestek a jövedelemszerzéstől.

Bizonyítékok

kellenek

— Kell-e dokumentálni, hogyan kell bizonyítani a kérelmezőnek az elszenvedett sérelmet? Be kell-e szerezni például az ítéletmásolatot?

— A jogsérelmet bizonyítani kell. A bizonyítást a kérelmezőnek csatolnia kell a kérelméhez. Ebben az esetben nem lesz különösebb gondja a hivatalnak. Ellenkező esetben a magyar jogrendben ismert szabad bizonyitási rendszer

szabályai szerint járnak el. Tehát az okiraton kívül bármely más módon is bizonyítható a kérelmező sérelme, jogosultsága. Azt hiszem, természetes dolog, hogy a döntéshez, a határozathoz bizonyítékra mindenképpen szükség van.

— Kell-e várni a kérelem benyújtásával a hivatal formális megalakulásáig, szeptember I-jéig? S mit tanácsol a miniszter a vidék lakosságának? Kaphatnak-e ügyükben lakóhelyükhöz közel is tanácsot?

— Ne várjanak! Már azért sem mondhatnám ezt, mert jelen pillanatban is több mint 170 ezer kérelmet tartunk nyilván a Belügyminisztérium Igazgatási Osztályának Rehabilitációs Alosztályán. Jelen pillanatban is érkeznek ilyen kérelmek, melyeket már iktatnak, rendszereznek, tehát előkészítenek a későbbi elbírálásra. Ami a vidéki lakosságot illeti, számunkra is fontos, hogy a hivatalról tudjanak az országban. Jelen pillanatban azonban nem áll a szervezettségnek azon á szintjén, hogy vidéken is fogadhatná a kérelmezőket. Csak most történik meg a hivatal vezetőjének a kinevezése, s ezt követően épül ki szervezeti értelemben is a hivatal. Azt azonban indokoltnak tartom, hogy a Kárpótlási Hivatallal összefüggő információkhoz a politikai meggyőződésük miatt sérelmet szenvedett állampolgárok mind a fővárosban, mind vidéken hozzájussanak.

B. L.

Kitűzték a megyei tanács utolsó ülésének időpontját

(Folytatás az 1. oldalról) dón választásához elkezdődött a feltételek megteremtése, ennek teljes körűvé válása azonban hosz- szabb időt igényel. A nyelvoktatás további fejlesztése csak akkor lehetséges, ha majd a helyi önkormányzatok is kiemelt feladatuknak tekintik a személyi és tárgyi feltételek megteremtését.

Az úgynevezett egyéb ügyek tárgyalása során először a Bács- Kiskun Megyei Alkotói Díj adományozásáról döntöttek. A díjat — melyet egyébként augusztus 20- án adnak át — öt személynek ítélték oda, olyanoknak, akik a társadalom-, a természettudomány, illetve azok gyakorlati hasznosítása területén kiemelkedő szakmai eredményt érték el.

A továbbiakban egyebek között a dávod-püspökpusztai gyógyfürdő fejlesztésére 3,5 millió forint — augusztusban folyósítandó — kölcsönt szavazott meg a testület a dá- vodi tanácsnak, 950 ezer forint támogatást engedélyezett a görög ortodox egyház kecskeméti kulturális központjának létesítéséhez, 5 millió forintot az európai hírű Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótábor kialakításához, 1,5 millió forintot pedig a kecskeméti, Arany János utcai evangélikus templom sürgős felújítására Mindezeken túl további pénzösszegeket osztott el a testület, főként egészségügyi és szociális célokra.

A végrehajtó bizottság megváltoztatta a hajósi nevelőotthon nevét, az intézmény igazgatójának és nevelőtestületének a kezdeményezésére, dr. Dankó László kalocsai érsek hozzájárulásával. Az intézmény régi nevét kapta vissza: szeptember 1-jétől ismét Haynald Lajos Gyermekotthon néven működik. Ehhez tudni kell, hogy Haynald Lajos bíboros — 1867-től kalocsai érsek— 1873-ban létesített árvaházat Kalocsán, melyet 1907-ben áttelepítettek a kalocsai érsekség áltai még a XVIII. században Hajóson épített kastélyba. Az árvaház 1948- ig az érsek nevét viselte, s e2t az államosításkor változtatták meg.

Végezetül a testület úgy döntött, hogy alapítóként 2,6 millió forint tőkével csatlakozik a Bács-Kiskun Vállalkozásszervezési Alapítványhoz. R. M.

1600 tanács helyett 3000 képviselő-testület

(Folytatás az 1. oldalról)

nye is. Minden település alkotmányos joga, hogy önálló képviselő- testületet válasszon, így a mintegy 1600 tanácsot csaknem 3000 ön- kormányzati ’ képviselő-testület válthatja fel. Az önkormányzati választási törvény olyan választási rendszert tartalmaz, amely az állampolgárok önszerveződő közösségeinek —a pártoknak, az egyesületeknek, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek —és az egyes választópolgároknak is lehetőséget ad az érdemi döntésben való részvételre, s emellett a települések eltérő politikai tagoltságához igazodik.

Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás‘joga megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárokat is.

Nem választható viszont az önkormányzati képviselő-testület tagjává vagy polgármesterré az a személy, aki nem magyar állampolgár.

Nincs választójoga annak, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; akit jogerős ítélet tilt el a közügyek gyakorlásától; aki szabadságvesz- tes-büntetését tölti; aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

A választopolgárök az önkormányzati választókerületekben, illetve, az azokon belül kialakítandó szavazókörökben voksolhatnak majd. A választókerületek száma és területe jelentősen eltér majd az országgyűlési választásokéitól. A tízezer lakosú vagy ennél kisebb települések önmagukban alkotnak egy-egy választókerületet. Ezek száma 2926. Ezeken a településeken összesen 20 394 képviselőt választhatnak majd meg.

Az országban 141 olyan település van, amelynek lakossága meghaladja a 10 ezret (ezek között Budapest nem szerepel). Ezeken a helyeken 1714 önkormányzati képviselőt egyéni választókerületben, 1573-at pedig listán választanak meg. Budapesten 414 önkormányzati képviselő választható az egyéni választókerületekben, 392 pedig listán.

így az egyéni választókerületek száma országosan 5054. A szavazókörök szama nagyságrendileg azonos lesz a tavaszi országgyűlé- siképviselő-választásokoh kialakított szavazókörökével, akkor a számuk 10 990 volt.

Az önkormányzati választási törvény meghatározza az egyes településeken választható képviselőtestületek tagjainak számát — az ott élő lakosság száma szerint. Eszerint 300 lakosig 3, hatszáz lakosig 5, ezerháromszáz lakosig 7, háromezer lakosig 9, ötezer lakosig 11, tízezer lakosig pedig 13 tagú

képviselő-testületet választhatnak a szavazásra jogosultak.

A 10 ezer lélekszám feletti településeken az önkormányzati képviselőket kétszavazatos választási rendszerben választják. Ennek megfelelően 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerületet alakítanak ki és listán 9 mandátum szerezhető meg, 50 ezer lakosig ez az arány 14/13, 60 ezer lakosig 15/14, 70 ezer lakosig és a fővárosi kerületekben legalább M6/15. Minden további 1Ö ezer lakos után kettővel nő a képyiselőtes- tület létszáma. Az önkormányzati képviselőtestületek összlétszáma országosan 24 487 tag.

A településen belül az egyéni választókerületet úgy kell kialakítani, hogy j választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos, legyen, s figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és más helyi sajátosságokra is. A szavazóköröket 600—1000 lakosonként alakítják majd ki. (MTI)