Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-08 / 185. szám

2 # PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 8. Országos keresztény­demokrata­találkozó Tőkés László súlyos balesete Súlyos közlekedési baleset érte Tőkés László nagyváradi refor­mátus püspököt, aki kedden délelőtt előadást tartott Sárospata­kon a Keresztény Újjáépítés Nemzetközi Konferenciáján. A püs­pök kocsija Sárospatakról Miskolc felé haladva a 37-es számú főúton, Szerencs belterületén egy villanyoszlopnak ütközött. Az MTI értesülése szerint a gépkocsi vezetője egy kerékpárost akart elkerülni, de ütközött vele, majd a kormányt elrántotta, s az autó egy villanyoszlopnak csapódott. A gépkocsivezető és a kocsi másik utasa is megsérült. Tőkés Lászlót délután 4 óra után súlyos mellka­si és fejsérülésekkel szállították a mentők a miskolci Szentpéteri- kapui Megyei Kórház baleseti sebészetére. Tőkés László és a többi sérült vizsgálata jelenleg is tart a kórházban. (MTI) A német egyesítés új dátuma BONN Újabb dátummal gyarapodott a német újraegyesítés lehetséges idő­pontjainak listája. Hétfőn éjszaka Bonnban a keleti és a nyugati SPD vezetősége megállapodott abban, hogy szorgalmazni fogják: az NDK szeptember 15-éig mondja ki csatlakozását az NSZK-hoz. A dátumot azzal indokolták, hogy nem kívánnak akadályt gördíteni a német újraegyesítés külső feltéte­leit rendezni hivatott 2 + 4 tárgya­lások zökkenőmentes befejezése ÚJDELHI Pakisztánban szükségállapotot rendeltek el, nem sokkal azt követően, hogy Gúlám Iszak Han köztársasági elnök menesztette hivatalából Benazir Bhutto miniszterelnököt, feloszlatta a nemzetgyűlést, és új választáso­kat írt ki. Pakisztán újdelhi nagykövetségé­nek illetékesei kedden nem erősítették meg, de nem is cáfolták az egyik amerikai tv-állo- másnak azt a jelentését, miszerint Benazir Bhuttót házi őrizetbe helyezték. A szükségállapotot kihirdető elnöki prok­lamáció szerint az államfő „úgy Ítéli meg, hogy a kialakult válságos helyzetben Pakisz­tán biztonságát külső agresszió és belső za­vargások veszélyeztetik, s a tartományi kor­mányok nem képesek arra, hogy úrrá legye­nek e fenyegetéseken”. Az állami rádió- és tv-állomást, valamint a telefonközpontokat és a legfontosabb távközlési intézményeket még a. hétfő éjszakai órákban a hadsereg ellenőrzése alá helyezték. Mirza Asztam Bég tábornok, a fegyveres erők vezérkari) főnöke ugyanakkor cáfolta, hogy katonai hatalom- átvétel lenne készülőben. A hadsereg lépései a következő polgári kormányzat hivatal­elé. E tárgyalások utolsó forduló­jára a tervek .szerint szeptember­ben Moszkvában kerülne sor. A két német állam szociálde­mokratái hétfői találkozójukon is kitartottak az össznémet választá­sok év végi megtartása mellett. Os­kar Lafontaine, az SPD kancellár­jelöltje egy éjszakai tévéinterjúban arra szólította fel Kohl kancellárt, ismerje el, hogy a nyugatnémet márka gyors NDK-beli bevezeté­séhez fűzött reményei meghiúsul­tak. ba lépéséhez vezető békés átmenet biztosítá­sát szolgálják, s a katonaság „nem fog bele­avatkozni a politikába” — jelentette ki. A pakisztáni alkotmány értelmében a szükségállapot felhatalmazza az elnököt és a hétfőn kinevezett ügyvivő kormányt, hogy feloszlassák a tartományi törvényhozó testü­leteket, felfüggesszék a polgári bíróságok működését és a polgári jogokat, valamint törvényerejű rendeleteket hozzanak. A szük­ségállapot — hacsak a nemzegyülés felsőhá­za, a szenátus meg nem hosszabbítja — négy hónapig maradhat érvényben. Bhutto asszony — még állítólagos házi őrizetbe vétele előtt összehívott — sajtóérte­kezletén „önkényesnek, alkotmányellenes­nek és törvénytelennek” nevezte az elnök lépéseit. Nem kizárt — fűzte hozzá —hogy az országban tiltakozó megmozdulások lesz­nek a döntések miatt, de erről, valamint az elnök intézkedéseinek alkotmánybíróság előtti esetleges megtámadásáról pártja, a Pa­kisztáni Néppárt néhány napon belül meg­tartandó központi bizottsági ülésén fognak dönteni. A Kereszténydemokrata Nép­párt Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei és nyírbátori szervezete orszá­gos kereszténydemokrata-találko­zót rendez agusztus 11-én és 12-én Nyírbátorban. A hét végi ese­ményről a párt ügyvezető társelnö­ke és sajtófőnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit kedden a néppárt székházában. Soboltynski Róbert sajtófőnök az első országos találkozót fontos eseménynek nevezte, mert az a párttagok személyes ismerkedését, a párthoz közelálló szimpatizánsok és érdeklődők eszmecseréjét egy­aránt szolgálja. A rendezvényen csaknem a teljes pártvezetőség reszt vesz, a vasárnapi országos nagy­gyűlésen Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke mond beszédet. Birkás János ügyvezető társelnök leszögezte, hogy a talál­kozó nem tekinthető a választási kampány nyitányának, már csak azért sem, mert a kampány — a je­lenlegi rendelkezések szerint* — csak egy hónappal a választások kezdete előtt indul. A Keresztény­demokrata Néppárt augusztus 20- át a legnagyobb magyar ünnepnek tartja, ezért ezen a napon is távol tartja magát a politikai csinnadrat­tától, Szent István király emléke, életútja előtt hajt fejet. Az ügyveze­tő társelnök ugyanakkor nem rej­tette véka alá, hogy a Keresztény- demokrata Néppárt korrekt, az ígérgetések szintjétől távolálló kampányt kíván majd folytatni. Birkás János a hét végi rendez­vény programjait részletezve el­mondta: a szombati ünnepi meg­nyitó után előadások hangzanak el a keresztény közéletiségről, a ma­gyarországi kereszténydemokrá­ciáról. Ugyanezen a napon isten­tiszteletet tart Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egy­ház Zsinatának lelkészi elnöke. Vasárnap a résztvevők Máriapócs- ra látogatnak, ahol Keresztes Szi­lárd, a Hajdúdorogi Görög Kato­likus Egyházmegye megyéspüspö­ke tart misét, s ugyanott rendezik meg a Kereszténydemokrata Ifjú­sági Mozgalom fórumát. (MTI) Szükségállapot Pakisztánban HM-tájékoztató a tisztavatásról Augusztus 20-án immár hu­szonkettedik alkalommal kerül sor ünnepi tisztavatásra az Or­szágház előtt. A katonai parádé lényegében megegyezik az el­múlt évek rendezvényeivel. Az alaki, formai változásokat a honvédség nemzeti jellegének erősítése, a magyar katonaha­gyományok felelevenítése moti­válja ■— hangzott el kedden a Honvédelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Mészáros Tibor ezredes, ki­képzési és tanintézeti csoport­főnök elmondta, hogy mintegy 830 tisztet avatnak, 40 száza-/ lékkai kevesebbet, mint ahá- nyan három éve ‘elkezdték a ta­nulmányaikat. A főiskolától egészségi, tanulmányi, fegyelmi okok miatt váltak meg a fiata­lok, illetve többen a hivatásos katonai pálya várható kötöttsé­geitől riadtak meg. Akadtak, akik a várható létbizonytalan­ságra hivatkoztak. A most végzettek tiszti képe­sítése egyenértékű a rokonszak­májú polgári főiskolák üzem­mérnöki, üzemgazdászi, illetve kollégiumi nevelőtanári okleve­lével. ' A csoportfőnök szólt arról is, hogy a haderőreform következ­tében több mint 50 százalékkal csökken a jövőben azoknak a fiataloknak a száma, akiket a katonai főiskolákra vesznek fel. így két év múlva már csak mint­egy 300 tisztet avatnak majd. Ugyanakkor már most is szigo­rúbb felvételi mércét állítottak az új hallgatók elé, s tervezik, hogy a jelenleg hároméves kép­zést egy évvel meghosszabbítják. Kérdésekre válaszolva Mé­száros Tibor elmondta, hogy külföldön csak ott érdemes tisz­teket képezni, ahol a Magyar Honvédség a jövőben korszerű technikát is vásárol majd. Ez elsősorban a repülőgépvezetők kiképzését érintheti. Az is el­hangzott, hogy a főiskolán an­gol, német, olasz és orosz nyel­vet tanulhatnak a hallgatók. (MTI) Pályáznak a rendőrségek új vezetői A Belügyminisztériumnak eltökélt szándéka, hogy a vállalatvezetők pályáztatási rendszeréhez hasonlóan a jövőben a városi és megyei rendőrkapitányságok vezetői is pályázat útján nyerjék majd el beosztásukat — erről Körinek László, a Belügyminiszté­rium rendészeti helyettes államtitkára tájékoztatta kedden az MTI munkatársát. Mint ismeretes, korábban már Horváth Balázs belügyminiszter is így nyilatkozott, azonban az ORFK múlt bét pénteki sajtótájékoztatóján Szabó Győző országos rendőr- főkapitány bejelentette, hogy eddig még nem írt ki pályázatot a megyei kapitányságok vezető tisztségére, mivel ehhez jelenleg nincsenek meg a jogszabályi feltételek. Körinek László elmondta azt is, hogy augusztus végéig elkészül a minisztérium a rendőrségről szóló törvénytervezet munkáival. E törvényben kívánják megteremteni a kapitányságvezetői munkakörök pályázat útján történő betöltésének jogszabályi hátte­rét. A helyettes államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a szabályozás lehetőséget ad majd arra is, hogy a szeptember végén megválasztandó új önkormányzatok is beleszólhassa­nak az adott kapitányságok vezetőinek kiválasztásába. (MTI) • FOLYTATÓDIK A TEMESVÁRI PER. Hosszú szünet után kedden folytatódik Temes- várótt a tavaly decemberi tüntetés vérbe fojtása miatt bíróság elé állítottak pere. (Mint ismeretes, a hatóságok itteni könyörtelen fellépése váltotta ki azt a forradalmat, amely néhány nap alatt elsöpörte Nicolae Ceausescu diktatúráját.) A vádlottak padján ülő 25 egykori kormánytisztviselőt és securitatés tisztet népirtással vádolják. A keddi tárgyalási nap legfőbb eseménye az volt, hogy azjigyyédsLvédenceik'SZabadlábra' helyezését kérték, mondván: a romániai helyzet stabilizálódása nyomán már nem jelentenek veszélyt a társadalomra. Az ügyészek ezt ellenezték, a bíró pedig várhatólag szerdán dönt majd az indítvány ügyében. A per folytatása egyébként elég kis érdeklődést keltett, kevesen jelentek meg a közönség számára fenntartott padsorokban. Mint ellenzéki újságírók elmondták: sok román szerint a bírósági eljárás csak szemfényvesztés a továbbra is kommunisták uralta kormány részéről. Búcsú Bruno Kreiskytől (Folytatás az 1. oldalról) Nagy pompával eltemették Bruno Kreiskyt, Ausztria egy­kori kancellárját, az Osztrák Szocialista Párt volt elnökét. Ausztriában még politikai el­lenfelei is úgy tartják számon őt, mint az ország „nagy mo- dernizálóját”, aki felzárkóztat­ta hazáját Európához. Kancel­lársága idején (1970—1983) lett Bécs számos nemzetközi intéz­mény és fórum központja. Nemzetközi közvetítő tevé­kenységével, egyéni vonalveze­tésű, aktiv külpolitikájával Kreisky jelentős világpolitikai szerephez segítette hozzá az al­pesi köztársaságot. Kormány­zása alatt Ausztria jóléti minta­országgá vált, ám jórészt a kö­vetkező nemzedék kontójára. Kreisky kedvenc politikai te­repe a külpolitika, azon belül is a közel-keleti kérdés volt. 1959 és 1966 között külügyminiszter­ként szolgált, s kancellárként is mindvégig kezében tartotta a külügyek irányítását. (A külügyi tárcát ezért sohasem politikus­nak, hanem mindig karrierdip­lomatának juttatta.) Nem csi­nált titkot belőle, hogy önmagát tartja a nyugati világ legjobb kö­zel-keleti szakértőjének, és hízel- gett neki, ha ezt más is elismerte. Lélektani rejtély, hogy a zsidó származású Bruno Kreisky mi­ért fordult oly élesen szembe Iz­raellel, és foglalt állást egyértel­műen az arab fél mellett. | Szoros kapcsolatot tartott az arab világ vezetőivel, kitüntető- en szívélyes volt Moamer el- Kadhafi líbiai vezetővel, és már-már bensőséges volt a vi­szonya Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet vezetőjével. Egyoldalúan arabpárti beállítottsága ellené­re józan javaslatokkal próbálta előmozdítani a közel-keleti bé­ke ügyét. Utólag számos izraeli munkapárti politikus elismerte, hogy kár volt minden megfon­tolás nélkül, dacból visszautasí­tani Kreisky összes javaslatát, kiváltképpen az izraeli—palesz­tin föderációra vonatkozó in­dítványát. Arab elkötelezettsé­ge gyanússá tette őt az Egyesült Államok vezetői szemében, vi­szont megnyerte rokonszenvü- ket azzal, hogy az európai szo­cialista párti vezetők közül egyedül ó nem ítélte el az ameri­kaiak vietnami háborúját. Kreisky nem vetette el nyíl­tan az osztrák néppárt által már akkor is szorgalmazott kö­zeledést a nyugat-európai integ­ráció szervezeteihez, az Euró­pai közösségekhez, de nem is tett érte semmit, „agyonhall­gatta” ezt a témát. Az osztrák keleti politika aty­jának tekintette magát —joggal. Keleti irányú nyitását döntően gazdasági szempontok vezérel­ték, a Közép-Keíet-Európában uralkodó kommunista pártok­hoz nem fűzte semmiféle „ideo­lógiai vonzalom", ilyesmivel el­lenfelei sem gyanúsították meg. Gazdaság- és társadalompo­litikájának fő célja a teljes fog­lalkoztatottság volt. A hetvenes években közel is jutott ehhez: Az osztrák munkanélküliség volt a legkisebb a nyugati világ­ban. Társadalompolitikájának másik központi eleme a „szoci­ális kiegyenlítés” volt. Kancel­lársága alatt az állam gavallé- ros szociális ellátásban részesí­tette rászoruló polgárait, ami az élet számos területén, példá­ul az oktatásügyben káprázatos minőségi fejlődést eredménye^ zett. E politika szükségszerű ve­lejárójaként viszont tornyosuló göndpkat örökített utódaira: tetemes államadósságot és „költségvetési infúzióval” élet­ben tartott állami szektort. Kancellársága idején, a gazda­sági világválság közepette a boldogok irigyelt szigetévé va­rázsolta Ausztriát, de ennek áíát a következő nemzedéknek kell megfizetnie. _ _ A magyarok véleménye egyértelmű: éles lövedéket árultak a szovjet katonák (Folytatás az 1. oldalról.) a kereskedő megmondta, hogy ez rob­banó valami, rögtön összepakoltam egy ládába, s idehoztam a kerítéshez — mu­tatja a dohányföld végében húzódó fog­híjas kerítést, amely mögött most is ott álldogál egy kíváncsi szovjet kiskatona. — Mit akart itt? — Visszaadni nekik. Itt ült mind a kettő a ledőlt kerítésen. De elszaladtak, én meg bedobáltam utánuk. — Deltát a dohánybeváltó udvarán is találtak néhány darabot a nyomozók ... — Én nem tudom, hogy kerültek oda. Kerestem még azóta is, de nem találtam többet. Olyan 10-11 kilóra mérte a kereskedő. Szerintem mind megvan. A rendőrkapitányság akkor rögtön kihallgatta a két kiskatonát, Ny. V. Bagamolovot és V. V. Nyikolajevet, akik azt mondták, a nyolc páncéltörő gránátot a bokor alatt találták a lakta­nya udvarán. Ä szovjet tisztek, a két katona felettesei akkor úgy tájékoztat­ták a rendőrséget, hogy gyakorló esz­közökről van szó. Juhász József honvéd alezredes, aki szívességből sietett a rendőrök segítsé­gére, mint egyetlen fellelhető szakem­ber a környéken, úgy vélte, éles fegyve­rek ezek, amelyekben robbanóanyag van, trotil és lőpor. ’jfe- Nézze, én nem adhatok hivatalos szakvéleményt — mondja, amikor tele­fonon érdeklődöm. — Az biztos, hogy ha csak szemléltető vagy gyakorló esz­köz lenne, akkor azt egyértelmű jelzés­sel látták volna el. Ilyen jelet pedig nem találtam, ezzel szemben rajta volt a jel­zőpatron, amelynek az a feladata, hogy a lövedék útját jelezze a kilövés után, s az éles volt. A következő telefonnal a szegedi ka­tonai ügyészhez, dr. Lele Andráshoz fordulok — Megvizsgálták-e már szakértők a fegyvereket? — Holnap délelőtt kerül sor a kipró­bálásukra. — Van-e már egyáltalán valami fejle­mény az ügyben? ■ Természetesen. Tény például, hogy amit a szovjet szakértő állított, hogy nincs benne gyújtó, az nem állja meg a helyét, benne van a robbanófej­ben. Az is kiderült, hogy nem a lakta­nya udvarán találták, hanem a raktár­ból vitték el. A két katonát már előze­tes letartóztatásba vette a szovjet kato­nai ügyészség. Nem tisztázott azonban, hogy hat vagy nyolc fegyvert tulajdoní­tottak-e el. — Eles lövedékről van szó ? — Egyértelműen. A gond az, hogy nem tudni, hány darab lehet még eldo­bálva a környéken vagy esetleg a lakos­ságnál. / Azokra a kérdésekre, hogy milyen ve­szélyeket rejt avatatlan kezekben a löve­dék, egyelőre nem tudott választ adni a katonai ügyész. Nem célszerű azonban kísérletezni, mert előfordulhat, hogy ütésre nem, de tűzbe dobva nagyerejű robbanást okozhat. Ami még nyugtala­nító, hogy az üzletelés úgyszólván rend­szeres a laktanya hátsó kerítésénél. Gyakran állnak ott külföldi rendszámú autók is. A rendőrségnek tehát megsza­porodott az amúgy sem csekély tenniva­lója. Hajós Terézia Aszály pusztítja az ország nagy termőtájait (Folytatás az 1. oldalról) jelentős része nem tudja elviselni, és amennyiben nem történik köz­ponti intézkedés, egész ágazatok kerülnek igen nehéz helyzetbe. Gondot okozhat az állatok takar­mányozása, hiszen bizonyos, hogy máris legkevesebb 28 ezer hektá­ron le kellett silózni az elértéktele­nedett kukoricát. Ez a folyamat semmiképpen sem áll meg, az országban sok helyen a határ képe máris azt mutatja, hogy a kukorica nem hozhat egészséges és valóban megfelelő termést. A Jászságban, a Nagykunságban, Szolnok megyében, BácsrKiskun megye északi részén, Pest megye dé­li részén, Csongrádban, valamint Fejér megyében és Komárom- Esztergom megyében a termőterü­let jelentős részén elsárgult a kuko­rica, jeléül annak, hogy a növény már nem Judja elviselni a kánikulai forróságot és a légköri aszály min­den következményét. A termelők­nek ebben a helyzetben például földadókedvezményre .van szüksé­gük, ezt sürgeti a MOSZ, ugyan­úgy, mint a bankok hitelezési gya-* korlátának átmeneti felülbírálását. A hitelezés ugyanis jelenleg nem számol az ilyenfajta aszálykárral és annak minden következményével, így hát a mezőgazdasági nagyüze­mek jelentős része finanszírozási gondokkal kerülhet rövid távon szembe, abban az esetben, ha a ban­kok nem alkalmaznak méltányos elbírálást. Szükség van állami for­rásokból is a környezeti katasztró­fának minősíthető károk ellensú­lyozására; nem tartható a korábbi években ilyenkor szokásos felső szintű halogató taktika, ami ahhoz vezetett, hogy a termelők csak kés­ve jutottak áthidaló lehetőségek­hez, és azokat már csak „látszat”- kezelésekre tudták fölhasználni. Arról van szó, hogy amennyiben az állatok takarmányozását biztosíta­ni helyi erőből nem tudják, úgy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű állománycsökkenés követ­kezhet be, ami a mezőgazdaság egé­szére, nemkülönben az ország devi­zatermelő képességére, valamint a lakosság ellátására egyaránt hatás­sal lehet — áhította a MOSZ-titkár. A pártokat nem érdekli...? Rendhagyó tudósítás egy tanácskozásról Pártközi egyeztető tárgyalásra szóló meghívót kaptunk a megyei tanács elnökétől, Gaborják József­től tegnap délután 2 órára. A ta­nács osztály-, illetve csoportveze­tői felkészültek minden esetleges kérdésre — ezt valamennyien han­goztatták —, beszámoltak a helyi adózás bevezetésének, a kereske­delemben és a vendéglátóiparban sorra kerülő privatizáció várható hatásáról, a mijnkaerőhelyzetről, a munkanélküliségről, a mezőgazda- sági termelés idei helyzetéről, arról a mintegy egymilliárdos veszteség­ről, amit az aszály okozott a hoz­závetőleges számítások szerint az idén eddig a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. Meglepő volt a pártok küldötte­inek érdektelensége. Csak a Fidesz képviselője tett fel néhány kérdést a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Hivatal vezetőjének, dr. Vargáné Verasztó Jolánnak. Az osztályve­zető válaszából egyebek között megtudtuk, hogy a hivatalban — a megyében működő kilenc kiren­deltséggel együtt — összesen negy­venen dolgoznak. Újrakezdési köl­csönt körülbelül ötezren kértek, s a pénzintézetek szűrőjén átjutva mintegy háromezren kapták meg ezt a hitelt„ Továbbá a munkanél­küli segélyezettek száma júliusban majdnem elérte az ezeregyszázat a megyében. A tudósító párbeszédre, vitára, javaslattevésekre számított az úgy­mond „pártközi egyeztető tárgya­láson”. Csalódott, s úgy véli, feles­leges volt az összejövetel. Lehetsé­ges, hogy a pártokat nem is érde­kelte az egész ... ? R. M. Megtalálták Kiss Károlyt (Folytatás az 1. oldalról) ládtagokkal s a kutatást végző cso­portokkal. Többször is kutattunk itt - mondja —, de ezt a fenyvest vala­hogy mindig kihagytuk. Egészen eddig eljöttünk, de a hozzátarto­zók is úgy vélték, hogy ide fölösle­ges benéznünk, mert Kiss Károly képtelen lett volna felkapaszkodni a domboldalon a rossz lábával. Talán a dolgát akarta elvégezni, mert ki van csatolva a nadrágszíja, meg papírzsebkendők hevernek mellette,. Hányán elmentek ezen az úton azóta! Közben az orvos, a nyomozók a hatósági tanúkkal elindulnak a kaptatón. Alig mennek 10:15 mé­tert az úttól, Balázs István mutatja a bokrot, amely alatt a holttest fekszik. Csattognak a fényképező­gépek, készül a jegyzőkönyv a helyszínről. Jómagam nem tartok velük, nem tudom, milyen látvány­ra számíthatnék. Inkább megvá­rom a bűnügyi osztály vezetőjét, Markella őrnagyot, aki visszaérve a kocsihoz, beszámol a látottakról. — Fejjel a lejtőnek, hanyatt fek­vő helyzetben találtuk. Semmi nem utal arra, hogy erőszakkal került volna oda. A száraz melegben tel­jesen mumifikálódott a tetem az eltelt másfél hónap alatt, belepték a levelek. Bár azt egyelőre nem tudjuk megállapítani, mikor kö­vetkezett be a halál, csak azt, hogy régen. A boncolás ki tud majd mu­tatni mérgezést, vagy a csontokat ért sérelmi nyomokat. — Szemüveg volt rajta?- Nem. A kézitáska viszont, amit az utolsó szemtanú látott ná­la, most is a kezében van. Hozza is már a nyomozó s kesz­tyűben nyitja fel, borítja ki tartal­mát a kocsi motorháztetőjére. Előkerül egy szemüveg, ráta­padva a személyi igazolvány fedő­lapjára. Az igazolvány megviselt lapjain a fénykép s a név: Kiss Ká­roly. Üres gyógyszeres üveg, cím­kéje alapján az orvos megállapítja, nyugtátokat tartalmazott. Egy EKG-papir október 25-éről, nyug­ta kétezer forint átutalási előleg 1988. március 3-ai visszafizetésé­ről. Aprópénz gurul ki, alig lehet azonosítani az érmékét, végül száz forint ötven fillért számolnak ösz- sze. Utoljára marad egy 20 kilomé­terre szóló vasúti jegy 1990. június 26-áról. Retúr, amellyel nem uta­zott vissza senki. H. T.

Next

/
Thumbnails
Contents