Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám

E • 1990. augusztus 31. 1 Ní Mára halasztották a CMellár— * ’ találkozót (Folytatás az 1. oldaln Pérez de Cuellar Ammanba utazása előtt Párizsban elismerte, hogy rendkívül nehéz megbízatás előtt áll, s leszögezte, hogy nem feladata az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatairól tárgyalni, küldetése csak az, hogy elérje a határozatok végrehajtását. (A BT Kuvait iraki lerohaná- sa óta a csapatok azonnali kivonulását, Irak elleni gazdasági embargó életbe iéotetését és a túszul fogva tartott küldöttek szabadon bocsátását fogalmazta meg követelményként — összesen öt határozatában.) A K. '1-Keletre sugárzó Rádió Monte Carlónak nyilatkozva az 'ENSZ ft tára küldetésének korlátáit hangsúlyozta, beismerte, nem biztos, hogy sikert fog elérni, de hozzátette: „Számítunk az iraki hatósá­gok emberiességi megfontolásaira.” Megfigyelők szerint ez az utalás azt jelzi, hogy Pérez de Cuellar áz „élő pajzsként” visszatartott külföldiek szabadon engedését reméli elérni az iraki külügyminiszterrel folytatandó tárgyaláson. Szíriái cáfolat a zavargásokról Nyugalom a magyar—román határszakaszon Az előzetes híresztelések ellenére a magyar—román határszakaszon semmijeiét sem lehetett észlelni a bécsi’döntés 50. évfordulója alkalmá­ból meghirdetett tömegdemonstrációnak. Zubek János, a BM Határőrség szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy csütörtökön 16 óráig 44 ezer román állampolgár lépte át a magyar —román határszakaszt, s ez megfelel a szokásos hétköznapi forgalom­nak. Sem az átkelőhelyeken, sem a zöld határon nem volt rendbontás. Katasztrofális aszálykárok TÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNYÜLÉSRŐL Elkerülhető az energiakorlátozás Rákos György, az MTI tudósítója je­lenti: Damaszkuszban csütörtökön hatá­rozottan cáfolták az észak-szíriai za­vargások és csapatösszevonások előző nap Ammanból felröppentett hírét, s egyúttal élesen bírálták az információ rosszindulatú forrásaként megjelölt Jordániát. Mohammed Szalmán sziriai tájékoz­tatási miniszter név nélkül „szomszé­dos országiról beszélt, mondván, hogy az „szándékosan terjesztette el az arab és külföldi sajtóban a rémhíre­ket”. A miniszter figyelmeztetést inté­zett „azokhoz, akik rágalomhoz folya­modnak”, kijelentve, hogy „nem foly­tathatják gyanús akciójukat Szíria (arab) nemzeti szerepének lejáratásá­ra”. Mohammed Szalmán odáig ment a sajtóértekezleten, hogy a meg nem HURD: Közlekedési Amint tegnapi számunkban jeleztük, a bajai Duna-hid szerdai avatását köve­tően munkaértekezletet tartottak a vá­rosi tanácson. Gaborják József megyei tanácselnök és Barna György bajai ta­nácselnök-helyettes tájékoztatta Siklós Csaba közlekedési és hírközlési minisz­tert, valamint munkatársait, köztük Kálnoki Kis Sándor helyettes államtit- .kárt és dr. Nagy Ervint az Országos Közlekedési Főigazgatóság főigazgató­ját a .egye és a város közlekedésének, valamint hírközlésének helyzetéről. A Duna-híd szélesítése miatt a forga­lom erőteljes növekedésére kell számí­tani. Ezt szolgálná az 51-es út és a híd között, a Budai Nagy Antal utcával párhuzamosan haladó nyomvonal, mely egyszersmind tehermentesítené az 55-ös számú főút Munkácsy—Kölcsey —Bajcsy-Zsilinszky úti szakaszát. A v;' ros — és ez rendkívül örvende­tes — inyerte pályázat útján az 51-es út elkerülő szakaszának I. ütemét ké­pező ún. ipartelepi összekötő út meg­építésének 1< letőségét. A munkálatok még az idén í legindulnak, kiépül a Sze­gedi és a Bokodi út közötti szakasz. Az elképzelések szerint ezt követően sorra kerülhetne a Szegedi úttól északra hú­zódó útpályák kiépítése is. nevezett Jordániát azzal vádolta, ő „biztatta Irakot Kuvait lerohanására, lerombolva a kialakulóban volt arab szolidaritást”. A sziriai politikus meghívta az újság­írókat, látogassanak el a hírekben emlí­tett körzetekbe, és győződjenek meg maguk az előző napi információk va­lótlan voltáról. Ammani források, illetve Ammanba érkezett utazók szerdán azt jelezték, hogy Szíria Irakkal határos területén he­ves összecsapások voltak Iraköt támo­gató tüntetők és a rendfenntartó erők között, s hogy két várost—Deir ez-Zórt és El-Haszeka-t—a megmozdulás leve­résére, ostromgyűrűbe fogtak. Szíria — Egyiptommal és Marokkó­val együtt—csapatokat küldött Szaúd- Arábiába az iraki fenyegetés elhárításá­ra. A helyi autóbusz-pályaudvar a jelenle­gi területén csak ideiglenes engedéllyel üzemel, szűkös körülmények között, ahol a váró és egyéb építmények elhelyezésére sincs mód. A pályaudvar áttelepítéséhez kérik a minisztérium elvi engedélyét. Fontos kérdés a város és a vízi közle­kedés kapcsolata, hiszen — ezt kevesen tudják—a bajai hazánk második legna­gyobb kikötője. A Duna—Majna— Rajna csatorna megnyitásával további fejlődés ígérkezik. Emellett szorgalmaz­ni kell a vízi turizmus és az ehhez kap­csolódó infrastruktúra fejlesztését is. Baja az első között jelentkezett helyi rádió létesítésének gondolatával. A fel­tételeket megteremtette, de afrekvencia- moratórium miatt a Baja Hangja mind a mai napig nem sugározhat. A miniszter ismertette a tárca prog­ramiát, megemlítve, hogy, a kormány- nyál egyetértésben, a gazdasági előrelé­pés kulcskérdésének tartja az infra­struktúra fejlesztését. Ezen belül elsőd­leges az a hároméves hírközlési terv, mely 1993 végéig félmillió új telefonvo­nalat jelent. De számos elgondolás van a közút, a vasút, a légi és vízi közlekedés jobbítására, különböző finanszírozási megoldásokkal, például koncessziók­kal. (Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó a Több mint tanulságos volt az újság­írók számára is az a két sajtótájékozta­tó, amelyet a mezőgazdaságot sújtó aszállyal kapcsolatban csütörtökön szinte egy időben rendezett meg két érdekvédelmi-képviseleti szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége (MOSZ), va­lamint a Magyar Agrárkamara. Min­denekelőtt az volt feltűnő, hogy amíg az egyik szervezet, a MOSZ részletes adatsorokat bocsátott a sajtó rendelke­zésére az ország különböző vidékein mutatkozó terméskiesésről és ezek ösz- szegét is hozzávetőlegesen meghatároz­ta — országos szinten mintegy 50 milli­árd forintra teszi —, addig a kamara ilyen adategyüttest nem készített, ám dokumentálta, milyen erőfeszítéseket tett a termelők érdekében a Földműve­lésügyi Minisztérium illetékeseivel folytatott tárgyalásokon a kiesések mérséklésére, a mostani vészhelyzetek áthidalására. A MOSZ ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány tehetet­len az aszálykárok kezelésével kapcso­latban és valamiféle ágazati csöndről beszélt, amely az egész kérdést körülve­szi. Holott az Agrárkamara szakembe­rei a sajtónak átadták azt az iratot, amely a Földművelésügyi Minisztéri­um tételes és pontos javaslatait tartal­mazza a károk kezeléséről, azzal az utalással, hogy az elkészített dokumen­tumot rövidesen kormányzati szinten vitatják meg. A kamarai sajtótájékoztatón föltárt részletek szerint az FM tárgyalási alap­ként a kalászos gabona és a kukorica exportjának felülvizsgálatát, preferált célhitelek biztosítását, hitelátüteme­zést, a földadó november 30-áig törté­nő felfüggesztését indítványozza és ja­vasolt intézkedései közé sorolható még a társadalombiztosítási járulék bünte­tőkamat nélküli átütemezése. Még jó néhány igen konkrét intézkedés bizo­tőkéjét beruházásba fekteti, ezért pénzt szedhet, de az elterjedt téves nézettel el­lentétben az állam marad a tulajdonos.) A tárca az egész országot egységes köz­lekedési rendszerbe kívánja foglalni, megszüntetve a gyakran tapasztalható fővároscentrikusságot. A frekvenciamoratóriumot a rendel­kezésre álló sávok szűkössége indokolja. A frekvenciasávokat nemzeti értékként kell kezelni. Ennek szellemében dolgoz­nak egy olyan javaslaton, mely a morató­rium részleges feloldását eredményezi, elsősorban a helyi adókat illetően. Kálnoki Kis Sándor a közlekedéssel összefüggő kérdésekkel foglalkozott. Még az idén tanulmányterv készül az M0 autópálya (a fővárost elkerülő körgyűrű) Bajáig tartó összekötő szakaszára. Ebben szerepel az 51-es út és a Duna-híd kapcso­latának kérdése, melyet a tárca 1994-ig rendezni fog. Az 53-as úton levő solti kis­híd felújítása a sürgős teendők között sze­repel, csakúgy , mint az 5-ös autópályának az országhatárig való megépítése. Az utóbbit 1995-ig tervezik elvégezni. A ka­locsai volt szovjet repülőtér alkalmas a polgári légiforgalomba való bevonásra, mégpedig valószínűleg külföldi tőke fel- használásával kerül erre sor. Gál Zoltán nyitja egyértelműen: a mezőgazdasági kormányzat nemcsak a szükséges elem­zéseket végeztette el, hanem a helyzet komolyságához mérten alapos intézke­déssorozatot is javasolt, sürgetett. Minderről a MOSZ sajtótájékozta­tóján nem lehetett hallani, ám az itt elhangzottak is nagy súllyal esnek latba akkor, amikor az idei aszályról kell majd az illetékeseknek dönteniök. A MOSZ beláthatatlan következmé­nyektől tart, hiszen az elmúlt években gazdaságilag alaposan meggyengült tsz-eket szinte derékban kapta el a pél­dátlan szárazság, amely, ha néhány na­pig így tart tovább, egyenesen az évszá­zad szárazsága lesz majd. A MOSZ szakértői katasztrofális­nak ítélik a helyzetet, hiszen a kukori­catermés igen nagy része gyakorlatilag megsemmisült és az egyes növénykul­túrák, gyümölcsösök a várt hozamok­nak szintén csak a töredékét adják. Ily módon a termelők nem jutnak pénzbe­vételhez és a háztáji gazdák, kisterme­lők is ugyancsak megérzik majd anya­gilag az aszályt, illetve nagy kérdés, hogy miképpen reagálnak: a pénzszűke miatt csökkentik-e a műtrágyavásárlá­sokat, olcsóbb vetőmagvakat használ­nak-e és fokozatosan csökkentik-e az állatállományt, vagy pedig — egészen drasztikus módon — saját területükön az egyes termelési ágazatokat teljesen fölszámolják. A MOSZ dokumentálta, hogy egész sor javaslatot tett a minisz­tériumnak az aszálykárok ellentételezé­sére, a helyzet elviselhetővé tételére. Az újságírók számára úgy tűnt, hogy e ja­vaslatok egy része bekerült abba a mi­nisztériumi intézkedési tervbe, amelyet az Agrárkamara sajtótájékoztatóján vehettek kézbe. Az mindenesetre egyértelmű, hogy mindkét szervezet szívén viseli a kister­melők és a nagyüzemi gardáknak azt a gondtömegét, amelyet kénytelenek vál- lukra venni, nemcsak az év eleji kor­mányzati pénzelvonások miatt, hanem az aszály következtében is. Ám az is nyilvánvaló, hogy a két érdekvédelmi szervezet, mintha egymástól elkülönül­ten tevékenykedne, anélkül, hogy ösz- szehangolná munkáját, nagyobb nyo- matékot adva ezzel is az agrártermelők kérésének, követelésének. . (Folytatás az 1. oldalról) vészik számításba — a szovjet olaj- szállítások 1,5 millió tonnával ma­radhatnak el a tervezettől. Már ed­dig is vásárolt az ország a Közel- Keletről, illetve Észak-Afrikából dollárért olajat, s valószínűleg újabb importbeszerzésekre lesz szükség. Tájékoztatta a kormányt arról, hogy a minisztérium megíe- lelő tervvel rendelkezik szükség- helyzet esetén a fogyasztás csök­kentésére. A terv pontosan részle­tezi, hegy milyén fogyasztókat kapcsolnak ki az ellátásból. Ebben a sorban a lakosság az utolsó, ami azt jelenti, hogy a lakossági ellátás korlátozására csak végső esetben kerülhet sori Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy az idén, ha nehezen is, biztosítani lehet a zökkenőmentes energiaellátást, nincs szükség sem­miféle korlátozásra. A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány megvitatta a mi­nisztérium által előterjesztett új energiakoncepció-tervezetet. Ez várhatóan az ősszel kerül az Or­szággyűlés elé, addig szakmai vitát rendeznek. A koncepció szerint fo­kozatosan növelni kell az energia- hordozók beszerzésében az ország függetlenségét. Ennek érdekében szükség van arra, hogy minél előbb csatlakozzunk a nyugat-európai rendszerekhez. Bőd Péter Ákos hangsúlyozta, hogy az energiafüg­gőség csökkentése költséges dolog, valószínűlegjelentősebb beruházá­sok is szükségessé válnak, s így az energiaárak is mindenképpen emelkedni fognak. Más megoldás nincs, ha biztosítani kívánják a gazdaság működéséhez a normális feltételeket. A kormány szintén megvitatta a szénbányászat szerkezetátalakítá­sáról készített ipari és kereskedel­mi minisztériumi koncepciót. A miniszter elmondta, hogy a bá­nyászatban az elmúlt évtizedek so­rán óriási adósságok halmozódtak fel, s ezek kifizetésére a bányavál­lalatok ma már képtelenek. Á kor­mány döntése alapján szanálási szervezetet hoznak Jetre, amely megvizsgálja, mely bányákat kell bezárni, és melyeket tovább üze­meltetni, illetve fejleszteni. Emellett mindenképpen szüksé­gessé válik, hogy a költségvetés a tartozások egy részét leírja. Jövőre a szénárakat felszabadít­ják, ami azt jelenti, hogy az energe­tikai szenek esetében az árak az importolaj beszerzési költségeihez fognak igazodni. A lakossági szén­áraknál . a meghatározó az lesz, hogy mennyibe kerül a külföldről beszerzett lakossági szén, leszámít­va a fuvarköltséget. Az áremelke­dés várhatóan javítani fogja a bá­nyavállalatok jövedelmezőségét, ám ezzel párhuzamosan megszű­nik minden állami támogatás. A szénbányászok kedvezményeiről a mostani ülésen nem döntött a kormány, azokat tgy hónapon be­lül felülvizsgálják es később hatá­roznak. Horváth Balázs arról számolt be, hogy a kormány megteremtette a már létrehozott Kárpótlási Hiva­tal személyi, tárgyi működési felté­teleit, így rövid időn belül megala­kulhat az új szervezet. A testület foglalkozott a köz­tisztségviselők jogállásáról szóló törvénytervezettel. A készülő jog­szabály célja az, hogy még a hely- hatósági választások előtt a köz- igazgatásban dolgozó tisztségvise­lők számára nagyobb biztonságot teremtsen. A jogszabály jelentős biztosítékot tartalmaz a köztiszt­ségviselők egzisztenciáját illetően. Megtárgyalta, elfogadta és sür- gösségijavaslattal a parlament elé terjeszti a kormány a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatá­sos állományának szolgálati viszo­nyáról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Ennek alapján a me­gyei rendőrfőkapitányok, illetve a városi főkapitányok I— a helyható­sági választásokkal egyidejűleg, vagy azt követően — pályázat út­ján nyerhetik majd el státusukat. Az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján a kormány indítvá­nyozni fogja az Országgyűlésnek bizottság létrehozását, amelynek , feladata az lesz, hogy megvizsgálja az elmúlt időszakban politikai köz- szereplést vállalók felelősségét. A politikai felelősséget vizsgáló bi­zottság szankciókat nem alkalmaz­hat, munkája során csak a politikai felelősség megállapítására szorít­kozhat. A döntést a bizottság felál­lításáról a parlamentnek kell meg­hoznia, s a képviselőknek kell meg­határozni azt is, hogy ez a testület milyen szinten és milyen mélységig állapíthat meg felelősséget. A poli­tikai felelősség nemcsak a közéletre, hanem a gazdasági tevékenységre is vonatkozik. (MTI) . A sajtóprivatizációs vizsgálóbizottság ügyészségi vizsgálatot akar A nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló parlamenti bizottság — a lehető legkisebb szavazatkülönbséggel — csütörtöki ülé­sén úgy határozptt, hogy ügyészségi vizsgálatot kér annak megállapítására: törvényességi szempont­ból minden tekintetben jogszerű-e a megyei napila­pok és kiadóvállalatok vagyonának megvásárlásá­ra kiírt szocialista párti pályázat. A döntés annak ellenére született, hogy az ellenzéki képviselők sze­rint a pályázattal kapcsolatban igazán komoly ag­godalmak nem merültek fel, s a bizottság jogi előadója sem tartotta feltétlenül szükségesnek az ügyészségi vizsgálatot. A testület tagjai körében ennél jóval nagyobb egyetértés mutatkozott ab­ban, hogy a legközelebbi ülésén dokumentumok alapján tájékozódnak az eddigi helyzetről: a bi­zottság elnöke bekéri a pályázatokat, a szerkesztő­ségi ülések jegyzőkönyvét, illetve a választott pá­lyázót kijelölő együttműködési nyilatkozatot. A vita során élésen kirajzolódott a kormánypár­ti, illetve az ellenzéki politikai álláspont. A vélemé­nyek tulajdonképpen két kérdés körül csoporto­sultak: helyes-c a pályázati kiírás politikai párto­kat -kirekesztő korlátozása a vásárlásból, illetve demokratikus-e avagy sem, ha a szerkesztőségi kollektíváknak vétójoga van a pályázatot illetően. (MTI) Betörő kínálja a lopott pénz felét Köves Tibor, az MTI londoni tudósítója jelenti: A külföldi asszonyok és gyermekek kiengedése Irakból nem tekinthető a rugal­masság jelének Szaddám Húszéin részéről, hanem része játszmájának, amellyel megpróbálja elterelni a figyelmet a fő kérdésről, Kuvaitról — jelentette ki csütör­tökön Douglas Hurd külügyminiszter a BBC televíziónak adott nyilatkozatában. A brit diplomácia vezetője ma indul hat Öböl menti országot érintő körlátogatás­ra. A külügyminiszter szerint nagyon kevés az esélye, hogy Pérez de Cuellar ENSZ- lötitkár bármilyen hajlandóságot észleljen az iraki kormányzatnál arra, hogy eleget tegyenek a vonatkozó ENSZ-határozatoknak. Úgy vélte azonban, hogy az ENSZ-fötitkár vállalkozása hasznosnak bizonyulhat az iraki vezetés lelki állapo­tának és gondolkozásmódjának kipuhatolására. , A brit külügyminiszter a kivezető utat a szankciók erőteljes állhatatos alkal­mazásúban látja. • MEGSZŰNIK A FŐVÁROSCENTRIKUS SZEMLÉLET és hírközlési fejlesztések A FIDESZ AZ ELSŐ 100 NAPRÓL Jóvátehetetlen hibát nem követett el a kormány (Folytatás az 1. oldalról) Orbán Viktor ugyan elöljáróban kijelentette: mindenképpen tekin­tettel kell lenni arra, hogy a válasz­tásokat követően nem csupán kor­mányváltás, hanem ezzel együtt rendszerváltás is történt, tehat az újonnan felálló kabinetnek külö­nösen nehéz feladatokkal kellett izem benéznie. Az első száz nap iagfobb eredményét abban látta a : frakcióvezetője, hogy a kormány nem követett el jóvátehe- ML-n hibát, semmi olyat, ami visz- k 1 ■ >rd i t ha tat lan. Ugyancsak pó­zt vumként könyvelte el, hogy az el o három hónap alatt kiépült a politikai pluralizmus intézmény­rendszere, mégpedig úgy, hogy - alatt — ellentétben több, kör­öző országgal — nem bomlott a közrend. Ez utóbbi kapcsán ít arról is, hogy — elsősorban az MDF-en belül — sikerült féken tartani a szélsőséges politikai erő­ket, tehát a kormányzó párt ered­ményesen töltött be egyfajta integ­rációs szerepet. Áttérve immár a kormányzati tevékenység bírálatára, Orbán Viktor elsősorban azt kifogásolta, hogy sorra előkészítetlen, szaksze­rűtlen, egymással összehangolat­lan intézkedések születnek az egyes tárcáknál. Ezt jórészt annak tudta be, hogy — az előzetes ígéretekkel ellentétben — mindmáig nem ké­szült el a kormány konkrét intéz­kedési csomagterveket tartalmazó cselekvési programja. Orbán Viktor ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a kormány valódi, pragmatikus döntések helyett in­kább személyi döntéseket hoz. Hozzáfűzte: mindezt oly módon teszi, hogy a személycsereknél nem a szakértelem tűnik meghatározó szempontnak, hanem a kormány iránti lojalitás, netán a miniszterel­nökkel, a kormánytagokkal való régebb keletű ismeretség. A frakcióvezető negatívumként könyvelte el a kormány centralizá­ciós törekvéseit is, mondván: ez voltaképpen a parlament szerepé­nek gyengítését célozza a végrehaj­tó hataloméval szemben. Annak okait keresve, hogy miért nem készült el mindmáig egy átfogó kormányprogram, Orbán Viktor azt mondta: mindez nyilván abból adódik, hogy a koalíción belül, sőt még magán a kormányzó párton belül is több, gyakran egymással el­lentétes irányzat fedezhető fel. Mindezen túl súlyos problémát lát a kisgazdapárt koalícióbeli szereplé­sében, hangsúlyozva: a kisgazdák nagy tehertételt jelentenek a kor­mányzat számára. A koalícióban tetten érhető el­lentéteket jelezve, a kisgazdapárt és az MDF kapcsolatáról Orbán Viktor kijelentette: azzal, hogy a kormányzó párt elfogadni látszik a kisgazdák iöldprogramját, volta­képpen megszegi a korábbi prog­ramjában választóinak tett ígére­tét. Ugyankkor — tette hozzá — mindez azt is bizonyítja, hogy az MDF számára fontosabb a koalí­ció fenntartása, mint az ország, a gazdaság érdeke. Végezetül a sajtótájékoztatón el­hangzott: a Fidesz — látva a zava­ros kormányzati elképzeléseket — mindennél fontosabbnak tartja a kormány tevékenységének erős parlamenti kontrollját. Ezért - mint azt a jelen lévő országgyűlési képviselők kifejtették — a fiatal demokraták folyamatos interpel­lációkkal az eddiginél hatékonyab­ban kívánják ezt az ellenőrzést szolgálni. (MTI) A MEGYEI TŰZOLTÓPARANCSNOK NYILATKOZATA Nincs politika a iakiteleki tüzek mögött A lakiteleki tűzesetekkel kapcsolatosan dr. Bukovics István tűzoltó alezredes, a Bács- Kiskun Megyei Tűzoltóság parancsnoka az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: A közvéleményt élénken foglalkoztatják a Bács-Kiskun megyében keletkezett tüzek körül­ményei. Az elmúlt aszályos másfél hónap alatt mintegy 350 tűz ütött ki a megyében, amelyek több mint húszmillió forint kárt okoztak. A keletkezési okok között leggyakrabban a rövid­zárlat, a szabadban rakott tűz, a. dohányzás játszott szerepet, Gyújtogatással vagy annak gyanújával mindössze kilenc esetben találkoztak, s ez az arány nem több a megszokottnál. Ezek többsége is családi viszályra, illetve különböző cselekmények cltussolására vezethetők vissza. A tüzek sorában, Lakitejek környékén is, két olyan tűzeset történt, amelynek vizsgála­takor a gyújtogatást sem lehetett kizárni mint keletkezési okot. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a tűzoltóság szakembereinek bevonásával minden esetben lefolytatta a vizsgálatot, de eddig nem kerültek napfényre olyan információk, illetve bizonyítékok, amelyek gyújtogatásra utalnának. Ez kizárja azt a feltevést is', hogy a tüzeknek politikai motivációi lehetnek. A megyei tűzoltóság ettől függetlenül kéri mindazokat, akik esetleg információkkal vagy bizonyítékokkal rendelkeznek — bármilyen motivációval összefüggés­ben —„nyújtsanak segítséget a rendőrségnek, illetve a tűzoltóságnak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 35. játékhét nyerőszámai a következők: 18, 21, 34, 40, 71 Az augusztus havi tárgynyereményTSorsolásofl a 34. játékhét szelvényei vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents