Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-30 / 203. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 30. 13 halálos áldozata van annak a légi katasztrófának, amely szerdára virradóra következett be a nyugat-németországi Ramstein közelében. A szerda délelőtti jelentések szerint négy embert súlyos sérülésekkel a landstuhli katonai kórházban ápolnak. A szerencsétlenség az amerikai légierő egyik Galaxy típusú szállítógépét érte, amely Kaliforniából a Perzsa(Arab)-öböl felé tartott, fedélzetén katonákkal, műszerekkel és szanitéceszközökkel. A Galaxy, amely az amerikai légierő legnagyobb szállítógépei közé tartozik, Ramsteinben tankolt, majd fél egy tájban útnak indult Szaúd- Arábiába. A felszállás után pár perccel azonban, eddig kiderítetlen ok miatt, egy erdőbe zuhant. Az első jelentések arról szóltak, hogy a fedélzetén 17-en tartózkodtak. A nők és a gyerekek elhagyhatják Irakot 0 Szaddám Húszéin iraki elnök aug. 28-án látogatást tett egy Irakban visszatartott külföldi családnál. Röviddel ezután bejelentették, hogy valamennyi külföldi gyermek és nő elhagyhatja az országot, augusztus 29-étől. Szaddám Húszéin iraki elnöknek az a döntése, hogy elengedik az Irakban és Kuvaitban lévő külföldi nőket és yerekeket, annak első bizonyítéka, ogy elszántsága ingazodik — állítják a szakértők. A Huszeint évek óta figyelő arab újságírók és tisztségviselők szerint a kedd este bejelentett döntés azt mutatja, hogy az iraki vezető időt akar nyerni. Szerdán megkezdték a kiutazási enr gedélyek kiosztását azoknak a külföldi nőknek és gyerekeknek, akiknek távozási lehetőségét előző este jelentették be Bagdadban. Amerikái, nyugat-európai és japán asszonyokról és gyerekekről van szó, akiket — a férfiakkal együtt — túszként tartanak fogva az iraki hatóságok egy katonai támadás elhárítására. Hivatalos bagdadi közlés szerint az elbocsátottak távozása csütörtök előtt nemigen kezdődhet meg. Az elutazók száma nem ismert, mindössze annyit tudni, hogy nagyjából 11 ezer nyugati állampolgárt tartanak vissza Irakban — nagy többségük brit és amerikai állampolgár. Légi közlekedés híján vélhetően a szomszédos országokon — a legvalószínűbb, hogy Törökországon, Jordánián és Iránon — keresztül fognak távozni, szárazföldi úton. Bár Kuvait lerohanása, azaz augusztus 2. óta, a váratlan szerdai bejelentés a túszok egy részének elbocsátásáról, az első engedmény volt Szaddám Húszéin iraki elnöktől, megfigyelők kétlik azt, hogy e döntés a kompromisszumkészségjele volna, inkább a nemzetközi közvélemény megosztását célzó propagandafogást látnak benne. Nemcsak azért, mert Bagdadban szó sincs az ENSZ BT és az arab csúcs által határozatban követelt kuvaiti kivonulásról — ellenkezőleg, a külföldieknek tett gesztussal egy napon, sorolták be Kuvaitot az iraki kormányzóságok közé —, de mert a külföldiek erővel történt elszállítása is folyik „stratégiai intézményekbe”. Csütörtökön franciák egy csoportját vitték el ismeretlen helyre. Az iraki hatóságok csütörtökön bezárták a bagdadi amerikai kereskedelmi képviseletet — megtorlásképpen az előzőleg hozott hasonló amerikai intézkedésre. Az OPEC növeli az olajkitermelést Az olajtermelés átmeneti növeléséről döntött az OPEC piacfelügyelő bizottsága szerdán, Bécsben. A zárt ajtók mögött tartott értekezletről kiadott közlemény megfogalmazása szerint a határozat célja, hogy „garantálják az olajellátás folyamatosságát az Öböl-beli válság időtartamára”. Irán bejelentette, hogy országa nem fogadja el a döntést, Líbia és Irak nem képviseltette magát a tanácskozáson. A termelésnövelés célja az Irak elleni embargó miatt kieső iraki és kuvaiti olaj pótlása. A hivatalos közlés szerint a miniszterek nem állapítottak meg új kitermelési szintet, de konferenciakörökből származó értesülések szerint Szaúd-Arábia azonnali hatállyal napi 2 millió hordóval növeli kitermelését. Az Egyesült Arab Emírségek napi 600 ezer hordóval, Venezuela pedig napi 500 ezer hordóval fokozza kitermelését. Az OPEC állásfoglalása szerint az olajkartell az Öböl-beli válság elmúlásával visszatér a legutóbbi miniszteri értekezletén Genfben elhatározott kvóta- és ármegállapodásának betartásához. Júliusban az OPEC napi 22,5 millió hordóban rögzítette a kitermelhető olaj felső határát, és hordónként 21 dollárban állapította meg az olaj irányárát. A közlemény szerint a fogyasztóknak is tevékenyen hozzá kell járulniuk a piac stabilizálásához, mégpedig azzal, hogy a Nemzetközi Energiaügynökségen (IEA) keresztül összehangolják a nyersolaj elosztását, illetve azáltal hogy az olajtársaságoknál felhalmozott igen számottevő tartalékaikhoz nyúlnak. A megállapodásban benne foglaltatik az is, hogy az OPEC-országok termelésnöveléséből, valamint a fogyasztói tartalékok felhasználásából származó többletolajat elsősorban a fejlődő világnak szánják, mivelhogy őket érinti'elsőként és a legerőteljesebben az olajszállítások akadozása. AZ RMDSZ NYILATKOZATA A II. BÉCSI DÖNTÉS ÉVFORDULÓJÁRA Elítélik a felforgató kampányt Az Erdély északi részét Magyarországhoz csatoló II. bécsi döntés évfordulója alkalmából kedden több romániai politikai erő is felhívással fordult a lakossághoz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyilatkozatában emlékestet rá, hogy az ötven évvel ezelőtti döntés — amelyet Erdély népeinek megkérdezése nélkül hoztak — komoly nyomokat' hagyott az egész román nemzet tudatában, s hatalmas károkat okozott a két nép közötti együttélés elvének. „Mindenesetre a romániai magyar lakosság nyugtalanul tapasztalja, hogy egyes körök és szervezetek a bécsi döntés évfordulóját gyűlölet szítására akarják felhasználni országunk román és magyar lakosai, valamint Románia és Magyarország között, így próbálván megakadályozni a belső demokratizálódási folyamatot és a két ország közötti közeledést. Hamis információkat terjesztve, egyesek megpróbálnak olyan benyomást kelteni, mintha Erdélyben általános feszültség uralkodna, mintha az itteni románok élete veszélyben forogna, s az erdélyi magyar lakosság fenyegetné a román állam érdekeit. Az RMDSZ a leghatározottabban elítéli ezt a felforgató kampányt” — szögezi le a nyilatkozat. A szervezet végezetül józanságra szólítja fel a romániai magyar lakosokat, mondván: ne válaszoljanak semmiféle provokációra, ne hagyják, hogy bárki is konfliktust szítson az Erdélyben élő etnikumok között. Román honfitársainktól pedig azt kérjük — olvasható a dokumentumban §£, hogy az évfordulóról tartandó megemlékezéseket ne tévesszék össze a magyarellenes tüntetésekkel, s álljanak ellen minden olyan kísérletnek, amely viszályt keltene a két nép között. Az évforduló kapcsán nyilatkozatot adott ki a Nemzeti Demokratikus Párt is. Ebben a tragikus eseményekről való békés megemlékezésre szólította fel a románokat, s a kormány, valamint a helyi szervek határozott fellépését sürgette minden olyan megmozdulás megakadályozására, amely az erdélyi lakosság megosztásához vezetne. Felhívást adott ki az Erdélyben állomásozó román hadseregcsoport is. A dokumentum egységre és nyugalomra kérte a lakosságot, leszögezve: a hadsereg nem fogja eltűrni a „szeparatista tendenciákat”. | Ki kit helyettesít? Izrael — iraki fenyegetés Jeruzsálemi politikai körökben olyan véleményeket hangoztatnak, hogy Irak hamarosan rakétatámadást indít Izrael ellen, abból a célból, hogy igy maga mögé állítsa az arab világ többségét. A Ha’arec—a legbefolyásosabb izraeli lap — szerdán feltűnő tálalásban foglalkozott ezzel az információval. Zéev Shif, a legtekintélyesebb izraeli katonai hírmagyarázó, aki a Ha’arec hasábjain elemzi a helyzetet napról napra, szerdán ezt írta: — Súlyos hiba lenne nem komolyan venni az iraki fenyegetést, hiszen Szaddám Huszeinnek egyetlen választási lehetősége van, nevezetesen, hogy visszanyerje az arab vezetők többségének támogatását. Ez pedig az Izrael elleni támadás, amely természetesen égyet jelent egy erőteljes amerikai akció kiprovokálásával. Jichak Samir miniszterelnök a kormány néhány tagjának bevonásával szűk kabinetet szervezett a Perzsa(Arab)-öbölben kialakuló helyzet tanulmányozására és a szükséges intézkedések kidolgozására. Eddig izrael- ben az volt az általános nézet, hogy előtérbe kerül a politikai megoldás. Mivel azonban Szaddám Húszéin álláspontja hajthatatlannak látszik és George Bush elnök sem enged, újra tartanak Izraelben egy katonai összetűzés veszélyétől. Ehhez kapcsolódik az a hír, hogy Szaddám Húszéin megint kijelentette: izraeli harci gépekkel erősítették meg az amerikai légi- erőt. Ezt Izrael és az Egyesült Államok egyaránt cáfolta. David Levi külügyminiszter — mint szerdán közölték — már jövő héten az Egyesült Államokba utazik. Ez a korábbi tervekkel ellentétesnek látszik, mivel szeptember harmadik hetében ismét amerikai út áll előtte: akkor az ENSZ közgyűlésén vezeti majd az izraeli delegációt. Áruházlánc farmereknek Új típusú mezőgazdasági áruházláncot épít ki az Agrotek Mezőgazdasági Te rmelőeszköz- kereskedelm i Váltalat. A tervek szerint —- amint Fehér Ákos Tamás vezérigazgató az MTI-nek elmondta — ezek a farmeráruházak komplex szolgáltatást nyújtanak majd, hogy kielégítsék a környékbeli mező- gazdasági kisüzemek és kistermelők igényeit. A Magyar Közlöny 85. számában megjelent a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítése rendjének átmeneti szabályozásáról szóló rendelet. Eszerint a miniszterelnököt — ha másként nem rendelkezik — a belügyminiszter helyettesíti. Ha a belügyminiszter a helyettesítésben akadályoztatva van, akkor a külügyminiszter helyettesíti a kormányfőt. Ha a külügyminiszter is akadályoztatva van, a pénzügyminiszter következik a sorban, majd a honvédelmi miniszter, s végül az igazságügy-miniszter. A kormány ülésén a belügyminisztert az igazságügy-miniszter, a külügyminisztert dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a pénzügyminisztert a nemzetközi kapcsolatok minisztere helyettesíti és viszont. Ha a kormány ülésén a helyettesítő miniszter sem vesz részt, akkor a miniszterelnök helyettesíti a távollévő minisztert. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A MUOSZ elnökségének nyilatkozata A MUOSZ elnökségének nyári szünet utáni első ülése áttekintette a sajtó területén az elmúlt hetekben történt eseményeket és arra a következtetésre jutott, hogy a MUOSZ — karöltve a különböző szakmai érdekvédelmi szervezetekkel — alkalmas arra, hogy maga keresse meg a sajtó helyét a magyar politikai életben. Ennek következtében nem erősíti meg a brüsszeli központú Nemzetközi Újságíró Szövetség tényfeltáró bizottságának meghívását. A MUOSZ elnöksége mindeddig tartózkodott attól, hogy testületileg véleményt nyüvánítson a Magyar Nemzet körül kialakult vitában. Most azonban az elnökség kötelességének érzi, hogy ebben az ügyben állást foglaljon. Ezt közvetlenül Jeszenszky Géza külügyminiszter úr a Magyar Nemzetben augusztus 27-én napvilágot látott levele teszi szükségessé. A MUOSZ elnöksége úgy véli — egyetértésben a Magyar Nemzet kuratóriumával —, ez a levél minden kétséget eloszlat arra nézve, hogy a Magyar Nemzet külföldipartner-választása ügyében következetes és hosszan tartó kormányzati akarat, sőt kormányzati nyomás figyelhető meg. Az eddigiek alapján egy átfogó, és a Magyar Nemzet ügyén messze túlmutató törekvés körvonalait véljük kirajzolódni. A parlament sajtóprivatizációs bizottsága már júliusban úgy foglalt állást (egy kisebbségi véleménnyel szemben), hogy a törvényhozás nem alkalmas a sajtóprivatizációs folyamatok szabályozására, és mintegy felszólította a kormányt e folyamat vezérlésére. Ugyancsak a bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy mérlegelje a lapkiadó vállalatok vezetőinek felfüggesztését. Még mielőtt mindez megtörtént volna, a Magyar Nemzet privatizációs, illetve külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásait egy államtitkári — tehát ugyancsak kormányszintű — beavatkozás állította le. Ezt követően a két nagy kiadó — noha ezek külön vállalati mérleggel rendelkező egységek — közös vezérigazgatót kapott. Ez a rendkívül szokatlan, erőteljesen centralizációs intézkedés a továbbiakban esetleg még egy nagyszabású állami sajtóholding kialakulásának a veszélyét is felveti. A Magyar Nemzet ügye tehát része egy általános törekvésnek. A MUOSZ elnöksége kijelenti, hogy ebben a vitában á leghatározottabban támogatja a szerkesztőség többségének, illetve a Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának álláspontját. A sajtó egészét érintő problémán belül a Magyar Nemzet ügyét mintegy „tesztkérdésnek” tekintjük. ■ A kővetkezőkét kívánjuk leszögezni: Elvi megállapodás érvényes abban a tekintetben, hogy még a nemzeti média (tv, rádió, MTI) is pártatlan, tehát ott sem érvényesülhet közvetlen kormányfüggés, illetve -irányítás. Sokszorosan és minőségileg más szinten érvényes ez a nyomtatott sajtóra, amelynek privatizálása ügyében mindenféle, közvetlen vagy közvetett kormányzati nyomás megengedhetetlen. A MUOSZ elnökségének állaspontja az, hogy a szerkesztőségeket vétójog illeti meg, és ez a vétójog meg akkor is gyakorolható, ha netán egy valóban kedvezőbb ajánlattal szemben kell majd gyakorolniuk (amiről a Magyar Nemzet esetében nincs szó). A MUOSZ elnöksége szerint ugyanis szakmai és etikai szempontból a lapot készítő szerkesztőség az, amely meghatározza az egyes lapok arculatát. Szakmai és etikai szempontból ennek a testületnek a’ joga es kötelessége megítélni, hogy a jelentkező partnerek közül melyik az, amelynek bevonásával a leghatásosabban lehet garantálni az adott lap függetlenségét. Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnöksége AGRÁRREFORMOK KELET-EURÓPÁBAN Ehhez is pénz kellene A Világbank és a Magyar Nemzeti Bank szervezésében „Agrárreformok Kelet-Európábán és a Szovjetunióban --- dilemmák és stratégiák” címmel nemzetközi konferencia kezdődött szerdán Budapesten. A tanácskozás célja, hogy szintetizálja azokat a tapasztalatokat, amelyek a volt szocialista országok eddigi agrárpolitikájából erednek, különböző reformstratégiákat próbáljon felvázolni, körvonalazza azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyek a tudományos kutatás fő irányát határozzák meg. Rabár Ferenc pénzügyminiszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország példa nélküli történelmi feladat előtt áll, a tervgazdaságot az országban minél gyorsabban piacgazdasággá kell átalakítani, olyan körülmények között, amikor a nemzeti vagyon 90 százaléka állami tulajdonban van. így — mint kifejtette — a privatizáció gyors megvalósítása az ország előtt álló egyik legfontosabb feladat. Ennek célja, hogy Magyarországon minél több piaci résztvevő, vállalkozó jelenjen meg, és mielőbb kialakuljanak a piacgazdaság valódi körülményei. Az a furcsa helyzet állt elő hazánkban, hogy valószínűleg a privatizálás lesz az utolsó jelentős, központilag irányított gazdasági folyamat. A mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban Rabár Ferenc hangoztatta, hogy ebben az ágazatban is minél előbb valódi piaci viszonyokat kell kialakítani. Az exporttámogatások rendszerét a mezőgazdaság területén is új alapokra kell helyezni, és csupán a valóban nyereséges termékek, áruk előállítását kell támogatni, a veszteséget hozó exportot pedig mielőbb le kell építeni. A mezőgazdaságban a közeljövőben megvalósuló tulajdonreform új helyzetet teremt a mezőgazdaság finanszírozásával kapcsolatban is. Az új birtokegységek új technológiát kívánnak, s ez kezdetben nagyobb beruházásigénnyel jár. Ezt az átmeneti időszakban mindenképpen központilag kell támogatni, egyelőre azonban a költségvetésnek ez gondot jelentene. Jeszenszky a nemzeti konfliktusokról Jeszenszky Géza külügyminiszter szerdán Prágában akkreditált magyar újságíróknak adott nyilatkozatában újólag megerősítette azt a már korábban bejelentett szándékot, hogy Magyarország a jövő év—tehát 1991 —végéig távozni kíván a Varsói Szerződés katonai elemeiből. Ennek ismételt kinyilvánítását az tette szükségessé, hogy a keddi prágai sajtóértekezleten Jeszenszky angolul elhangzott szavait rosz- szul fordították cseh, majd ennek alapján magyar nyelvre: a tolmács a ,jövő év” helyett „ez év”-et mondott. Ez szerepelt a CTK csehszlovák hírügynökség jelentésében, s megjelent több más hírügynökség és lap tudósításában is. Az MTI szövegében is a téves változat szerepelt. Jeszenszky miniszter sajnálkozással értesült arról is, hogy Trianonnal kapcsolatos kijelentését — bár itt nem volt szó fordítási tévedésről — a csehszlovák sajtó, részben a CTK szerkesztésében kiadott beszámoló alapján, szenzációkeltésre használta fel. Arra a kérdésre adott válaszában ugyanis, hogy Magyarország elismeri-e a trianoni szerződést, Jeszenszky felhívta a figyelmet arra a tényre: a trianoni szerződés immár nincs érvényben. Magyarország a jelenleg érvényes 1947-es szerződést ismeri el, és tartja tiszteletben — a helsinki záróokmánynak az európai határokkal kapcsolatos kitételeivel együtt. A csehszlovák sajtó zöme azonban a sokkal átfogóbb témakörben tartott sajtóértekezletről úgy számolt be, hogy a tudósítás élére kiugratta: „Magyarország nem ismeri el a trianoni szerződést”. * * * Jeszenszky Géza szerdán részt vett és felszólalt a keleteurópai változások témájának szentelt nemzetközi szemináriumon, amelyet az amerikai ASpEN-intézet szervezett. Itt elhangzott beszédében a nemzeti konfliktusok veszélyeit elemezte. A történelmi háttér megvilágítása után arra a következtetés^ jutott, hogy reális esély van az ilyen veszélyek feloldására — elsősorban azért, mert a problémákról immár nyíltan lehet beszélni, s a kisebbségek kiépíthetik saját szervezeteiket. A demokrácia próbaköve nem a többpárti választás, hanem a különféle (nemzeti, vallási, politikai), kisebbségekhez való viszony — jelentette ki. Jeszenszky felhívta a figyelmet arra: a határok kiigazítása helyett immár létezik más megoldás is: nem számít utópiának a határok nyitottá tétele, a kapcsolatok — köztük a gazdasági együttműködés — fejlesztése.
