Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám

1990. augusztus 29. • PETŐFI NEPE • 3 Ma hídavatás Baján 9 A régi Duna-híd. Képeslap a 20-as évekből. Egy kis történelem Ma délután, pontosan 14 órakor kez­dődik az az ünnepség a bajai Duna-híd bátaszéki hídfőjénél, melyen Siklós Csa­ba közlekedési és hírközlési miniszter átadja a közönségnek a két pályatesttel bővített műtárgyat. A két éve folyó mun­kálatok jelentőségéről holnapi számunk­ban részletesen írunk. Talán nem érdek­telen előzetesen a híd történetével megis­merkednünk. Baja városa egészen a múlt század kö­zepéig virágzó kereskedőváros volt, „egy gazdag környék szerencsés központja, termékeinek gyűlhelye és áruinak legal­kalmasabb piacza” — írja a helytörté­nész száz-egynéhány évvel ezelőtt. A szá­zad második felében bekövetkezett gaz­dasági hanyatlás közvetlen oka abban rejlik, hogy a vasútépítés elkerülte a vá­rost, mely így sok tekintetben „mellékvá­gányra került”. Hiányzott az összekötő kapocs a Dunántúllal: Pécsre Bajáról el­jutni tulajdonképpen csak a fővároson keresztül lehetett. Gyökeres változást csak a bajai Duna- híd megépítése hozott, melyet— az 1909- ben átadott Baja—Bátaszék közötti vas- K úti fővonal legjelentékenyebb műtárgya­ként Szikszay Gerő tervezett és kivitele­zett. (A komáromi és néhány tiszai hi­dunk kiváló tervező építészéről többször kezdeményeztem utca elnevezését.) Az 550 méteres össznyílás négy, egyenként 100 méteres medernyilásból és három 50- 50 méteres oldalnyílásból állt. „A meder­nyílásokban alkalmazott vasszerkezete­ken egyes olyan újítások, különleges szerkezeti elrendezések kerültek kivitelre, melyek nálunk eddig még egyáltalán nem, de külföldön is csak ritkán és csak az utóbbi időben alkalmaztattak — szá­mol be az építkezésről Szikszay Gerő, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1909. március 11 -ei ülésén. A vasszerkezetek gyártása 1906-ban, a falazatok építése a következő esztendő­ben (két hídfő és hat gránitpillér) kezdő­dött. A kész hidat 1908. december 11-én adták át a forgalomnak. Rendeltetésének tökéletesen megfelelt, jóllehet például 1936-ban 180 ezer vagon gördült át rajta, naponta csaknem félezer. A harmonikus szépségű, karcsú Duna-híd 1944. szep­tember 21-én a háború áldozatául esett, lebombázták. Az amúgy is szétzilált gazdaság a híd hiányában még nyomasztóbb helyzetbe került. A Nemzeti Bizottság kétségbe­esett emlékiratokkal ostromolta a mi-' nisztert: „A Duna-híd elvesztése mérhe­tetlen módon sújtja nemcsak városunk, hanem Dél-Magyarországnak, a Duna kétparti összes közületeinek kereskedő- és iparos-rétegét, valamint a közéjük cso­portosuló dolgozók társadalmát. A híd elvesztése óta minden komolynak mond­ható és az ipari termelés keretébe vágó munka és munkáltatás nyersanyaggal va­ló ellátása, a javak egészséges kicserélhe- - tősége, a kerülp útirányok sok időt és költséget emésztő volta, és a gördülő anyag sokáig való lefoglalása miatt a ter­melést a déli országrészünk területén majdnem lehetetlenné teszi”. Felismerve a bajai hid országos jelen­tőségét, az újjáépítésre többféle terv is született. Nagy András városi főmérnök például emeletes híd létesítését szorgal­mazta: a vasúti az alsó, a közúti forgalpm pedig a felső pályán bonyolódott volna le. Végül az első forma mellett maradtak, de úgy, hogy a méretezést a jelenlegi kon­zolos megoldás elviselése szerint végez­ték. Az újjáépített Duna-hidat 1950. no­vember 17-én átadták a forgalomnak, az ünnepélyes avatást egy hónappal később, december 17-én tartották. Gál Zoltán karaván tart Kecskemétre Nyereményjegyzék az au­gusztus 27-én megtartott hatos­lottó-tárgynyereménysorsolás­ról, amelyen az augusztusi szel­vények vettek részt. A nyere­ményjegyzékben az alábbi rövi­dítéseket használták: A Vásárlási utalvány (4000 Ft), B Opel Kadett típusú sze­mélygépkocsira szóló utalvány, C Trabant Limousine típusú személygépkocsira szóló utal­vány, D Szerencse-utalvány (30 000 Ft), E Vásárlási utalvány (10 000 Ft), F Vásárlási utalvány (7000 Ft), G Vásárlási utalvány (5000 Ft). A nyertes szelvényeket szep­tember 28-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az ÓTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni. Listánk a szegedi és pécsi postaigazgatóság terü­letén vásárolt szelvények szá­mait tartalmazza. A hivatalos tárgynyeremény- jegyzék szeptember 4-étől meg­tekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségeken és a postahivatalokban. 2001 145 E 2011 758 G 2 022 371 G 2 032 984 G 2 043 597 D 2 054 210 G 2 075 436 E 2 086 049 2 096 662 2 107 275 2 170 953 2 224018 2 425 665 2 436 278 . 2 446 891 2 478 730 2 489 343 2 510 569 G 2 521 182 E 2 531 795 G 2 542 408 F 2 574 247 G 2 584 860 E 2 595 473 F 2 616 699 G 2 627 312 F 2 637 925 G 2 680 377 G 2 701 603 G 2712216 G 2 722 829 G 2 733 442 G F G G G F E E G E E 2 807 733 E 2 818 346 F 2 882 024 F 2 892 637 G 2 966 928 G 2 977 541 E 2 988 154 G 2 998 767 F 3 019 993 F 3 041 219 F 3 051 832 F 3 073 058 G 3 094 284 G 3 104 897 G 3 115.510 E 3 126 123 F 3 136 736 G 3 147 349 G 3 157 962 F 3 189 801 G 3 200 414 D 3 211 027 F 3 221 640 G 3 232 253 F 3 242 866 G 3 253 479 G 3 295 931 F 3 306 544 F 3 348 996 G 3 359 609 G 3 380 835 F 3 391 448 E Tolmácsunk, Kalmár Zsuzsa (arab nevén Amna) Kiskunfélegyházáról há­rom éve ment férjhez Líbiába. 0 vállal­kozik a menyasszonyi ruha felvételére, fotósunk kedvéért. Míg a ruhát, az ék­szereket magára ölti, egy pohárka she- hivel (erős teafőzet) és birkahúsból ké­szült, csípős pörkölttel kínálnak az arab néprajzosok. Akiktől csak rövid időre búcsúzunk végül, hiszen — mint említettem — ma vagy holnap, az E5- ös mentén, Kecskemétre tevegelnek, és 4-5 napig az állomáskertben, az autó­busz-pályaudvar mellett vemek sátrat. Szabadtéri kiállításuk és délutáni prog­ramjaik itt is ingyenesen megtekinthe­tők. Addig: Szalem a’lejkum! —noszlopy— Ha valaki ma, vagy esetleg holnap tevekaravánt lát. az E5-ösön, ne gon­dolja azt, hogy a melegtől van! Az ara­bok is valódiak a sivatagi „hajókon”. Két tanár, két néprajzos és három ze­nész Líbiából. Az út mellett poroszkáló karaván július 7-én szállt partra Dub- rovnikban, és mintegy esztendei ván­dorlás után az NSZK-ban fejezik majd be európai látogatásukat. A nem kis feltűnést keltő együttes Kiskunfélegyházán töltötte a hétvégét. A panelházak tövében felvert sátor, a békésen legelésző hat teve nemcsak az itteniek tömegeit, hanem az átutazó külföldieket is vonzották. Ali Moha­med B., a csoportvezető — egyékbént civilben középiskolai tanár — egyálta­lán nem bánta az érdeklődők jelenlétét, hiszen tőlünk távoli kultúrájukat sze­retnék megismertetni Magyarországon is. A magukkal hozott tárgyak a sivata­gi nomád életmód emlékei, ezeket kis kiállítás formájában, díjtalanul teszik közszemlére útjuk minden állomásán. A menyasszonyi, ünnepi öltözéket, az ezüstből, rézből készült ékszereket, a kézmosó agyagedényeket, sajtárt, mo­zsarat, tevenyergeket, faekét, mécsese- n.. r . .. . „ két, melyekből egyik-másik darab több <Walter Peter felvetele') száz esztendős, mondják: hazájukban is ritkaságszámba mennek ma már. Délutánonként, esténként folklórmű­sort adnak, a gyerekek pedig tevegel- hetnek az egypúpúkon. Egyébként Kiskunfélegyházán Potyesz István kö­télgyártó iparművész mester készített kötőfékeket a tevéknek, melyek oly annyira megtetszettek a karavánveze­tőnek, hogy szándéka szerint, az egyik fiát, rövid tanulmányútra, Potyesz úr­hoz küldi hazaérkezése után. 1 Kukoricaimport ? A legnagyobb területen termesztett ta­karmánynövény, a kukorica kárára im­már jóvátehetetlenül hosszú ideje tart az aszály, amely nem kíméli már a mélyebb fekvésű területeken termett növényeket sem. Nem beszélve a rosszabb talajokon termesztettekről, azokról, amelyek au­gusztus végén, a tábla egységesen sárga színével mutatják: a termés egészséges érése az idén sokfelé végérvényesen elma­radt. A mezőgazdászok, akik különben szeptember elején szokták megkezdeni a kukorica silózását, már 7-10 napja javá­ban dolgoznak ezen a munkán, és sorra kellett venniök néhol már azokat a terüle­teket is, ahonnan eredetileg szemes ter­mést vártak. A várhatóan nagy terméski­esés állattenyésztési következményeiről, illetve a szükséges irányítási és szakmai teendőkről Öcsödi Gyula, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese az MTI-nek elmondta: A minisztérium mezőgazdasági főosz­tályán az állattenyésztéssel foglalkozó szakértők előrejelzést készítettek, ebben foglalkoznak az aszály várható követ­kezményeivel kapcsolatos feladatokkal. Anélkül tették ezt, hogy a végleges ada­tok birtokában lennének; ilyen összesítés egyelőre nem létezik, hiszen a 10-14 nap­pal ezelőtt összeállított termésprognózi­sokat időközben ismét módosítani kel­lett, a várt esőzések ugyanis elmaradtak, és a határ — az állattenyésztők szem­pontjából is — vigasztalan képet mutat. A főosztályvezető-helyettes nem tartja kizártnak, hogy mivel a kukorica lénye­gesen kevesebbet terem majd, mint amennyit a különben csökkenő hazai ál­latállomány igényel, központilag is meg kell erősíteni a takarmány-árualapot. Mivel kevesebb szemes terményre van kilátás, mint amennyi az állomány fenn­tartásához, felneveléséhez szükséges, az FM szakértői amellett voksoltak, hogy legalább félmillió tonna kukoricát és mellette még 100 ezer tonnányi árpát im­portálni kell. Enélkül olyan drámaian visszaesne az állatállomány, mint amire a hazai állattenyésztés történetében csak nagyon régen volt példa. Nem elképzel­hetetlen, hogy akár egymillióval keve­sebb sertést tartanak majd jövőre a tele­peken és a háztáji ólakban, és várhatóan tovább csökken a szarvasmarha-állo­mány is. A MÉM szakértői nem látnak lehetőséget arra, hogy más hazai takar­mánnyal fedezzék a kieső kukoricakész­letet, és szerintük arra sincs kilátás, hogy a termelők valamiféle saját tartalékalap­ból tudjanak árut mozgósítani az idei terméskiesés okozta állattenyésztési gon­dok áthidalására. A húsfogyasztás az elmúlt hónapok­ban tovább csökkent — az elmúlt év azo­nos időszakához képest is kevesebb húst vett a lakosság—, ez összhangban van az év elején is előrejelzett állománycsökke­néssel, ám az aszály most teljességgel vá­ratlan helyzetet teremtett, és — a főosz­tályvezető-helyettes szerint — csak felső szintű döntésekkel lehet átsegíteni az ál­latállományt az eleséghiányoselkövetke- ző hónapokon. Ami a lakossági fogyasz­tás kilátásait illeti, a tájékoztatás szerint az őszi, téli és a tavaszi hónapokban ele­gendő készlet áll majd rendelkezésre a jelenlegi állományból. GYORSLISTA 3 412 3 423 3 465 3 476 3 508 3 518 3 529 3 540 3 550 3 571 3 582 3 614 3 624 3 635 3 646 3 656 3 667 3 677 3 731 3 741 3 752 3 784 3 805 3 890 3 900 3 922 3 932 3 953 3 964 3 975 3 985 674 F 287 G 739 F 352 G 191 F 804 F 417 F 030 G 643 G 869 G 482 G 321 E 934 F 547 F 160 D 773 F 386 F 999 D 064 F 677 G 290 G 129 355 259 872 098 71: 937 G 550 F 163 E 776 G F F F F F F 3 996 389 E 9 589 440 F 9 600 053 G 9 610 666 G 9 621 279 G 9 631 892 G 9 642 505 G 9 653 118 G 9 663 731 E 9 674 344 E 9 684 957 G 9 695 570 G 9 716 796 G 9 738 022 F 9 748 635 G 9 759 248 G 9 769 861 G 9 780 474 E 9 791 087 F 9 801 700 G 9 865 378 G 9 886 604 F 9 897 217 G 9 971 508 F 9 982 121 G 10 024 573 G 10 067 025 G 10077 638 G 10 088 251 F 43 964 947 G 44 644 179 F

Next

/
Thumbnails
Contents