Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 29. KUVAIT IRAK 19. TARTOMÁNYA? Az USA folytatja a katonai felvonulást a térségben A bagdadi kormány Irak „19. kormányzóságának” nyilvánította a nemrégiben elfoglalt Kuvai tot, és a kuvaiti—iraki határ mentén lévő egyik területrészt Szaddám Húszé­in iraki államfő után nevezte el. Küvaitot, mint Irak „19. kor­mányzóságát", három közigazga­tási egységre bontották (El-Kadzi- ma, El-Dzsahra és En-Nida). Az iraki Bászra kormányzóságnak határát kitolták a Perzsa(Arab)- öböl irányába, ezzel is megnövelve a katonai invázió előtti iraki terü­let nagyságát; a Bászra kikötővá­roshoz csatolt kuvaiti résszel létre­jött új egységet pedig Szaddám Húszéin után elnevezték „Szadda- mijat al-Mitlaa”-nak. Kuvait annektálását a világ egyetlen országa sem ismerte el. Egy Irakban visszatartott ame­rikai állampolgár, valószínűleg szívroham következtében, meghalt — közölte kedden az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője. Elmondása szerint az iraki ható­ságok értesítették az amerikai kor­mányt, hogy az ötven és hatvan év közötti férfi holttestét Bászrában őrzik. A boncolásnál amerikai szakértők is jelen lehetnek. A holt­testet azután átadják az amerikai hatóságoknak. Bagdad kedden újólag cáfolta, hogy fogolyként tartaná vissza egyes nyugati országok állampol­gárait. Az iraki tájékoztatási mi­niszter fogalmazása szerint a 13 ezer személy fogva tartásával Bag­dad tisztán emberiességi célokat követ: igy kívánja megakadályoz­ni, hogy az amerikai kormányzat háborút indítson Irak ellen. Michel Hansenne, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója kedden felhívással fordult Szad­dám Húszéin iraki elnökhöz annak érdekében, hogy engedje szabadon áz Irakban és Kuvaitban fogva tartott külföldi munkavállalókat. A volt belga munkaügyi miniszter intézkedéseket sürget, amelyekhez a' nemzetközi szervezet minden tá­mogatását felajánlotta. Időközben 45 ezerre duzzadt a Kuvaitból Jordániába menekült ázsiaiak száma. Csak keddre virra­dóra hétezer személy lépte át az iraki—jordán határt.- Irak mintegy tizenhat kilo­méterre visszavonta csapatait a kuvaiti—szaúdi határtól — jelen­tette az ABC amerikai televíziós társaság hétfőn. Az amerikai vé­delmi minisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az ér­tesülést. Hírek szerint a Szaúd-Arábiá- ban állomásozó amerikai egységek mintegy 24 kilométerre helyezked­nek el a kuvaiti határtól. Az Egye­sült Államok folytatja a katonai felvonulást Szaúd-Arábiában és az Öböl térségében: naponta mintegy 50 szállító gép landol katonákkal és felszerelésekkel megrakottan. Egyiptomi sajtóértesülések sze­rint Irak vegyi és más fegyvereket, különböző katonai berendezéseket kapott — az ENSZ BT embargó- határozatának megkerülésével -— Líbiától. A legnagyobb egyiptomi ellenzéki lap, az al-Vafd amerikai hírszerzési forrásokat idézve azt közölte: a CIA-nak bizonyítékai vannak arról, hogy a Líbia légi úton fegyvert szállított Bagdad­nak. Karióban korábban elterjed­tek olyan hírek, hogy Irak 2000 —4000 ezer tonnányi vegyi harci anyagot vitt a szaúdi határ közelé­be. George Bush amerikai elnök hétfőn Brian Mulroney kanadai államfővel Kennebunkportban megtartott közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Washington ellenez minden olyan megállapo­dást, amely eltávolodást jelentene az iraki csapatok azonnali feltétel nélküli kivonása, illetve a törvé­nyes kuvaiti kormány visszaállítá­sára vonatkozó követelésektől. Jeszenszky tárgyalásai A kedden Prágában tartott csehszlo­vák—magyar külügyminiszteri tárgya­lások egyik eredménye az volt, hogy megállapodtak: heteken belül szakértői szintű tárgyalásokat kezdenek a két or­szág között rendezésre váró kérdések­ről. Ezt Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter közölte azon a nemzetkö­zi sajtóértekezleten, amelyet vendéglá­tójával, Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszterrel közösen tartott a hivatalos megbeszélések befejeztével. Jeszenszky elmondta azt is: miköz­ben egy sor kérdést a cseh és a szlovák szövetségi kormány, illetve a magyar kormány között kell napirendre tűzni, vannak olyan ügyek is, amelyeket a magyar kormány a szlovák kormány­nyal kíván megtárgyalni. — Már a kö­zeli hetekben igen magas szinten kívá­nunk tárgyalni a szlovák kormány kép­viselőivel, akár Budapesten, akár Po­zsonyban — tette hozzá a magyar dip­lomácia irányitója. Jeszenszky értékelése szerint a keddi tárgyalások során nem merült fel nézeteltérés a felek között. 7— A dunai vízlépcső kérdésében egyetértés volt közöttünk abban, hogy ez föltétlenül szövetségi szintű kérdés, illetve azon is túlmutató, európai problematika - mondta Jeszenszky. A kisebbségek kérdésében is egyetér­tés mutatkozott a két fél között. Esze­rint párhuzamos közelítésmódra van szükség: egyrészt európai keretek közt, európai normák alapján kell keresni a megoldást, másrészt azonban nem sza­bad várni az európai Charta létrejötté­ig, hanem addig is kétoldalú tárgyalá­sokat kell folytatni. Ez utóbbi vonat­kozásában akár kétszer kétoldalú meg­beszélésekről is szó lehet, nevezetesen egyrészt Budapest és a csehszlovák szö­vetségi kormány, másrészt a magyar és a szlovák kormány között. Közelítő vélemények a mezőgazdaságról (Folytatás az 1. oldalról) Forcek András az FKgP-hez intézte kérdését: A mezőgazdaság eddig példátlanul magára hagyatott helyzetében mit tegyünk, mit tehetünk, mi az amit rosszul képvise­lünk? Bernét Balázs, az FKgP megyei elnöke így válaszolt: józan, tisztességes emberi magatartással, észérvekkel vitatkozzunk a mezőgazdaság érdekében. Az érzelmeket és az értelmet külön kell választani. A szövetkezeti szakemberek közül többen hangsúlyozták, az FKgP nagyobb hangsúllyal kérje a tárcától — a Földművelési Minisztériumtól—jó néhány aktuális kérdés minél sürgősebb rendezését. Azt, hogy hasson a kormányra, határozza meg a mezőgazdaság helyét, szerepét a népgazdaságban és azt, hogy meghatározott feladatokat kikkel óhajt megoldani. Elhangzott az is, hogy a kisgazdapárton belül is vannak még viták magával a földtörvénytervezettel kapcsolatban is. Sőt, látják azt is, hogy sokan vannak olyanok — az érdekeltek közül is —, akikre nem vonatkozik a földtörvénytervezet egyetlen cikkelye sem. Többen szorgalmazták, hogy ne parlamenti döntés legyen olyan kérdésekben, amelyeket a helyi közösség saját érdeke szerint képes eldönteni. Ezt ne túlszabályo­zással, hanem keretek és főleg feltételek megteremtésével segítsék, esetleg korlátoz­zák. Elhangzott, hogy végtére is a mezőgazdaságban érdekeltek mindannyian „egy gyékényen árulnak”, hiszen ha a közgazdasági környezetet, a szabályozást, a jöve­delmezőséget nem képes a tárca eredményesen képviselni, akkor „meghal a mező- gazdaság”. G. E. TÁMOGATÓK KERESTETNEK Bács-Kiskun Vállalkozásszervezési Alapítvány Mint arról már hírt adtunk, a napokban „Bács-Kiskun Vállalatszervezési Alapítványt" hozott létre Kecskeméten a Vállalkozók Pártja, két magánszemély és négy szervezet, közöttük a Bács-Kiskun Megyei Tanács. (Petőfi Népe, 1990. augusztus 24.) Az alapítvány célja, hogy az új, kezdő vállal­kozásokat támogassa, elsősorban kereskedelmi és egyéb szakismeretekkel, műszaki tanácsadással, üzemi telephely, piaci háttér.biztosításával. A kezdő vállalkozók segítésének Angliából „adaptált” módszere az úgynevezett inkubátor­ház, amely egyben arra is alkalmas, hogy ott a munka nélkül maradtakat új szakmára képezzék át. Az alapítványtevők szeretnének Kecskeméten létrehozni egy inkubátorházat — angol szakértők módszertani támogatásával 77-, valószí­nűleg valamelyik kiürített szovjet laktanyában. Az alapítvány nyitott, és várja mindazon bel- vagy külföl­di polgár, szervezet, intézmény vagy vállalkozó csatlakozá­sát, aki egyetért az alapítvány céljaival, s szeretné támogatni a vállalkozások fejlődését megyénkben. A tagként történő csatlakozás alsó összeghatára ötvenezer forint készpénz, il­letve ennek megfelelő vagyoni értékű hozzájárulás. Az ala­pítvány kuratóriuma elfogad adományokat is: gépeket, esz: közöket vagy akár helyiséget, amelyet azzal a céllal ajánl fel valaki, hogy az alapítvány kezelésébe adva, bekapcsolják a létesülő inkubátorházba. Az alapítvány székhelye: Kecske­mét, Széchenyi rakpart 12. A nyolctagú kuratórium elnöke Rigó József, titkára dr. Gál Gyula. Két bérgyilkos a rendőrség elitalakulatában (Folytatás az 1. oldalról) Miután az áldozatot lakása, munka­helye, ismeretségi köre a fővároshoz kötötte, ezért a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság augusztus 15- én átvette. Megállapítást nyert, hogy Vécsei augusztus 7-én reggel taxival vi­dékre indult volna, de mielőtt az autó­ba beszállt, két személy odalépett hoz­zá, s az egyik rendőrigazolványt muta­tott föl. Ezt követően Vécsei beült egy 4500-as Ladába, s azt követően már sehol nem bukkant fel. A rendőrség azt vizsgálta, hogy ki­nek állt érdekében a gyilkosság. A szá­lak Horváth Mihály 33 éves, büntetett előéletű budapesti lakoshoz vezettek. Horváth egy Horimpex nevű, fuvaro­zással foglalkozó magyar—NSZK kft. vezetője, és a cégnek tagja volt Vécsei is. Horváth és Vécsei között anyagi viták támadtak, mivel Vécsei ki akart lépni a kft.-bői, ugyanakkor nem akart lemondani a ráeső 60 ezer nyugatnémet márka haszonról. Ekkor Horváth 200-200 ezer forin­tért felbérelte Csáki István 28 éves, büntetlen előéletű rendőr őrmestert, és Szabó János, szintén büntetlen előéletű rendőr törzsőrmestert, budapesti lako­sokat. Azt kérte tőlük, hogy Vécseivel írattassanak alá a nyereségről lemondó nyilatkozatot, majd tegyék el láb alól. A két rendőr a bérgyilkosságot augusz­tus 7-én, a kora reggeli órákban végre­hajtotta. A Komondor-csoport két tagja karateütéssel, illetve nuncsakuval végzett áldozatával. Ezt követően Hor- váthnak bemutatták a holttestet, illetve átadták a megrendelt nyilatkozatot. Ezután a holttestet, a rendőrség félre­vezetése céljából, a Debrecen melletti szepesi Őri dűlőbe vitték, ahol benzin­nel leöntötték és felgyújtották, abban a reményben, hogy a holttest teljesen megsemmisül. A hirtelen támadt erős szél következ­tében azonban a szalmakazalnak tá­masztott holttest mégsem égett össze annyira, hogy ne lehetett volna felis­merni. A BRFK bravúros nyomozása során augusztus 23-án a bérgyilkossággal alaposan gyanúsítható két rendőrt el­fogta, akik a házkutatások során elő­került bizonyítékok hatására tettüket beismerték. A gyilkosságra felbújtó Horváth Mihályt augusztus 27-én vet­ték őrizetbe, s cselekményét lényegében ő is beismerte. A sajtótájékoztatón Szabó Győző országos rendőrfőkapitány hangsú­lyozta, hogy mindent elkövetnek a rendőrök élet- és munkakörülményei­nek javítása érdekében, de ugyanakkor megtisztítják soraikat az oda nem il­lőktől. Ennek egyik jele, hogy a Ko­mondor-szolgálatnál máris belső vizs­gálatot kezdeményeztek. A tájékozta­tón az is elhangzott, hogy az idén, az első fél évben 1145 rendőrt vontak fele­lősségre különböző bűncselekmények miatt, amelyek között csak elenyésző esetben volt kényszervallatás vagy másfajta bántalmazás. A mostani bér­gyilkosság a rendőrség történetében példa nélküli. Néhány gyilkosság már előfordult ugyan, de ezeket családta­gok ellen követték el. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség nyomozóhivatala folytatja az eljárást. Vita az ingatlanok hasznosításáról — interpellációk (Folytatás az 1. oldalról) Az általános vitában Orbán Viktor, a Fidesz par­lamenti frakciójának vezetője leszögezte: az MSZP- t nem lehet kivenni a kezelői jog megszüntetésével érintett társadalmi szervezetek köréből. A fiatal de­mokraták álláspontja szerint az ingyenes használati jog semmiképp sem engedhető meg, ellenben, ha valamely szervezet szeptember 15-éig lemond a használatról, annak az addig terjedő időre se kelljen használati díjat fizetnie, méltányossági alapon. Pozsgay Imre, az MSZP frakcióvezetője bejelentet­te, hogy a Szocialista Párt nem kíván a vitában részt venni. Az alkotmányos rendezést tartja iránymuta­tónak, ezért támogatja az előterjesztést. Hozzátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szervezet­re azonos elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem tartalmazza a szak- szervezeti vagyon számvevőszéki felülvizsgálatát. Ez annál is inkább fontos lenne, mert az MSZOSZ arra törekszik, hogy vagyonát részvénytársaságok­ba mentse, alapítványi vagyonná alakítva rejtse el a vizsgálat elől. A vitának ezen a pontján ismét Orbán Viktor kért szót, ellentmondást látva a kezelői jog meg­szüntetése és az ingatlanok ingyenes használati jog­gá tétele között. Szerinte a párttörvény nem foglal­kozik a pártok kezelői jogával, és ez minden bajok forrása. Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság elnöke felhívta képviselőtársa figyelmét arra, hogy e kérdésben a partok gazdálkodására vonatkozó tézisek az irányadók. A pártok számára csak tulajdonuk hasznosítását teszi lehetővé, így egyértelmű, hogy ilyen tevékenységet egyetlen párt sem folytathat. A jogi kérdések vitájává alakult párbeszédet Dörnbach Alajos zárta le azzal, hogy különbség van a használati és a haszonélvezeti jog között. A használati jog nem ruházható át, nem je­lenti a bérbe adás jogát, és megfontolandónak tar­totta, hogy szükség van-p egyáltalán a többek által kifogásolt inkriminált paragrafusra. Az általános vita lezárását követően Szabad György bejelentette, hogy a törvénytervezet részle­tes vitáját a bizottsági üléseken kialakított állásfog­lalások után folytatják. Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a következő, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes tár­sadalmi szervezetek vagyonelszámoltatására vo­natkozó törvényjavaslat, amelynek vitája elsősor­ban magának az előterjesztésnek a címe körül csú­csosodott ki. A törvényjavaslat a parlamentben helvet foglaló Magyar Szocialista Pártot is érinti, így érthető, ha lényegében nekik jutott a főszerep a vitában. A szo­cialisták parlamenti frakciójának véleményét Horn Gyula tolmácsolta, részletesen ismertetve: hogyan számolt el vagyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyonának 9Q százalékáról — amelyet átadott — tételes listát készített az Állami Számvevőszék számára. A fenn­maradó 10 százaléktól csak később „tudott meg­szabadulni”. Tóth Sándor kereszténydemokrata néppárti kép­viselő is azon az állásponton volt, hogy a címben kifejeződő koncepció nem szerencsés. Kijelentette: diszkriminációkra már nincs szüksége ennek a nemzetnek. Magát a törvényjavaslatot azonban fontosnak tartotta, már csak azért is, hogy a nép végre „lássa ennek az országnak a vagyoni állapo­tát”! (Á törvényjavaslat szerint vagyonával el kell számolnia az MSZP-nek, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek és tagszervezeteinek, a Tár­sadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének mint az MSZMP, a KISZ, a HNF, a Magyar Nők Országos Tanácsa utódszervezeteinek, továbbá az Országos Béketa­nács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség utódszervezeteinek.) A törvénytervezetek vitáját követően a képvise­lők,ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadták az Észak-atlanti Tanács felhívására válaszul meg­fogalmazott országgyűlési állásfoglalás szövegét. Az egyhangúlag elfogadott parlamenti állásfog­lalás üdvözli az Észak-atlanti Tanács javaslatát, amely a Varsói Szerződés és a NATO-tagállamok közötti politikai és katonai párbeszéd magasabb szintre emelését szorgalmazza. Egyúttal rögzíti a magyar félnek azt a szándékát, hogy az együttmű­ködés keretében szélesedjenek a kapcsolatok az Észak-atlanti Közgyűléssel, továbbá a NATO ál­landó tanácsával, valamint a politikai, a gazdasági, a tudományos és infrastrukturális, problémákkal foglalkozó bizottságaival. A keddi ülésnap délutánján a képviselők inter­pellációkat, illetve arra adott válaszokat hallgattak meg. Fazekas Zoltán (SZDSZ) a művelődési és köz­oktatási miniszterhez interpellált a felsőoktatási in­tézmények szervezetéről és működéséről szóló ren­delettervezet tárgyában. Bár a képviselő előrebo- csájtotta, tisztában van azzal: a tárca vezetője visz- szavonta a rendelettervezetet, mégis szükségesnek érezte, hogy annak általa elhibázottnak ítélt szem­léletére felhívja a figyelmet, rávilágítva néhány el­lentmondásra, anomáliára is. Az interpellációra válaszoló Lukáts Miklós ál­lamtitkár tájékoztatásul elmondta: Andrásfalvy Bertalan miniszter a napokban levelet intézett az egyetemek és főiskolák vezetőihez, s ebben vázolta a tárca felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseit. Mint az államtitkár hangsúlyozta: a minisztérium­ban már előkészítés alatt áll az új felsőoktatási és kutatási törvény, amely — a tárca szándéka szerint —egyfajta kerettörvényként messzemenően tekin­tettel lesz az egyes intézmények sajátos karakterére, önálló arculatara. Lukáts Miklós hozzáfűzte: a mi­nisztérium vezetői azon az állásponton vannak, hogy a felülről előírt direktívákat, a központi irá­nyítást végérvényesen felváltsa a valódi egyetemi autonómia. A válasszal a képviselő nem értett egyet, az Or­szággyűlés viszont elfogadta azt. Magyar Bálint (SZDSZ) a földtörvénytervezet kapcsán interpellált a földművelésügyi miniszter­hez. A képviselő szerint a mezőgazdaság válságban van, az agrárágazatban dolgozóknak nincs határo­zottjövőképe, bizonytalanságban élnek. Ez az oka, hogy az őszi alapvető mezőgazdasági munkák el­végzése sem biztosított — mondta. Véleménye sze­rint abban nincs különösebb vita, hogy magántu­lajdonon alapuló mezőgazdaságra van szükség, s az egykori tulajdonosok, illetve az örökösök megha­tározott köre földre vagy valamilyen kártérítésre igényt tarthat. A jelenlegi bizonytalanság másik forrása, hogy a kormányzatnak nincs világos képe a rehabilitáció általános kérdéseiről, s szerinte a földtulajdon témája sem vethető fel az általános földtörvény és a szövetkezetek törvényi szabályo­zása nélkül. Magyar Bálint csaknem negyedórás in­terpellációjában számos kérdést is feltett. Ezek kö­zött sorolta, hogy milyen módon képzeli el a kor­mány a kárpótlások rendszerét, készített-e felméré­seket vagy becsléseket a törvény által érintett terület nagyságáról, a jogosultak köréről, miből fogják pó­tolni a tönkremenő termelőszövetkezetek nyugdí­jasainak háztájiját és egyéb juttatásait, lesz-e az újonnan földhöz jutóknak kedvezményes hitel, és ha igen, milyen forrásból? A hosszúra nyúlt interpelláció felszólalásra kész­tette Torgyán Józsefet, az FKgP parlamenti frakci­óvezetőjét, aki arra hivatkozott, hogy a házbizott­ság ülésén 5 perces időtartamban állapodtak meg a pártok képviselői. Torgyán József az interpelláció tartalmát is kifogásolta, mert szerinte az SZDSZ-es képviselő propagandabeszédet intézett a kisgazda- párt ellen, s csatlakozott ahhoz a sajtóhadjárathoz, amely a kisgazdapártot bűnös pártnak kiáltotta ki. Nagy Ferenc 7dz.?e/földmüvelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában elismerte a mező- gazdaság nehéz helyzetét, az aszálykárokat több tízmilliárd forintra becsülte. A képviselő figyelmé­be ajánlotta, hogy olyan kérdésekre keresi a választ, amelyekkel kapcsolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be. Elmondta: a kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a többi volt tulajdonostól eltérően a termőföld korábbi tulajdo­nosait természetben kárpótolja. E kérdéskört az al­kotmányosság keretei között kívánja rendezni. A tisztázandó problémák vizsgálatával Matolcsy György államtitkárt bízta meg. Nagy Ferenc József szerint a visszaigénylések feltételezett mértéke eltúl­zott, egyébként is a földrendezésnek sokkal na­gyobb a füstje, mint a lángja. Ezt saját tapasztalata­ira alapozva közölte, mert mint mondta: a nagyüze­meket járva a minisztérium elképzelése megértésre talált. A kodifikációs munka megkezdésekor min­tegy 60 ezren 400 ezer hektárra nyújtották be igé­nyüket. A háztáji gazdaságokkal kapcsolatban a miniszter elmondta: a tsz-tagság dönt arról, hogy ad-e, illetve milyen formában, juttatást tagjainak.-.^' Amennyiben egy tsz tönkremegy, a megmaradó > szövetkezeti vagyon, a csődtörvény ^epd,élkgzéj^§ nek megfelelően kerül majd kiosztásra. A miniszter szerint a vissza nem igényelt területeket az önkor­mányzatoknak kellene adni. A Földművelésügyi Minisztérium elképzelése szerint a vállalkozások támogatására speciális hitelintézet felállítására van szükség, amely 8-10 éves lejáratra, 7-8 százalékos kamatfeltételekkel működne. Nagy Ferenc József szükségesnek ítélte a földhivatalok pénzügyi hely­zeténekjavítását. Az interpelláló képviselő nem fogadta el, a ple­num azonban jóváhagyta a miniszter válaszát. Pető Iván (SZDSZ) interpellációjában a vállalati tanácsok újraválasztásáról szóló minisztertanácsi rendelet visszavonását kérte. Kérését 10 kérdéssel támasztotta alá, azokkal a kérdésekkel, amelyek a rendelet megjelenése óta — a sajtó közvetítésével — a legkülönbözőbb érdekképviseleti szerveket, a vállalati dolgozókat és általában a közvéleményt foglalkoztatják, s amelyekre azóta sem kaptak iga­zán megnyugtató választ. Ez a válasz a plénum színe előtt sem született meg az interpelláló képviselő véleménye szerint. Ezért, s mert a kormány nem vonja vissza rendeletét — mi­vel nem lát erre különösebb indokot — Pető Iván nem fogadta el Bőd Péter Ákos ipari és kereskedel­mi miniszter válaszát. Ellentétben az Országgyűlés­sel. Az interpellációkat követően Hoppá József (MDF) a bányászok hűségjutalma ügyeben intézett kérdést a pénzügyi tárca képviselőjéhez. A kérdés főként azt feszegette: adómentesek-e a bányászna­pon adott jutalmak? A kérdésre válaszoló Botos Katalin pénzügymi­nisztériumi államtitkár egyértelműen kijelentette: mivel a hűségpénz is jövedelem, ezért természetsze­rűleg ez is jövedelemadó alá esik. A keddi ülésnap berekesztésekor Szűrös Mátyás még bejelentette: a Budai Központi Kerületi Bíró­ság kezdeményezte Pozsgay Imre képviselői men­telmi jogának felfüggesztését, ezért ezt az ügyet a héten összeülő mentelmi és összeférhetetlensegi bi­zottságnak meg kell tárgyalnia. * Pozsgay Imre az MTI munkatársának elmondta: véleménye szerint feltehetőleg a hírhedtté vált „gombgate-ügyben” tett kijelentései miatt jelent­hették fel. Bővebben az esetről nem kívánt nyilat­kozni, hangsúlyozva, hogy megvárja az illetékes bi­zottság állasfoglalását. Az Országgyűlés illetékes tisztségviselőitől mind­össze annyit sikerült megtudni, hogy Pozsgay Imre ellen magánvádas eljárás folyik. A mentelihi jog fel­függesztését kérő átiratot Szabad György, a Ház elnöke azonnal átadta Oláh Sándornak, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnökének, akit a plenáris ülés befejezését követően már nem sikerült elérni. \ * A plenáris tanácskozást követően azonnal össze­ült az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igaz­ságügyi, valamint a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság, hogy a szerdán 14 órakor folytatódó tel­jes ülésen a hétfőn és kedden elnapolt napirendek részletes vitájára kerülhessen sor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents