Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-29 / 202. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 29. KUVAIT IRAK 19. TARTOMÁNYA? Az USA folytatja a katonai felvonulást a térségben A bagdadi kormány Irak „19. kormányzóságának” nyilvánította a nemrégiben elfoglalt Kuvai tot, és a kuvaiti—iraki határ mentén lévő egyik területrészt Szaddám Húszéin iraki államfő után nevezte el. Küvaitot, mint Irak „19. kormányzóságát", három közigazgatási egységre bontották (El-Kadzi- ma, El-Dzsahra és En-Nida). Az iraki Bászra kormányzóságnak határát kitolták a Perzsa(Arab)- öböl irányába, ezzel is megnövelve a katonai invázió előtti iraki terület nagyságát; a Bászra kikötővároshoz csatolt kuvaiti résszel létrejött új egységet pedig Szaddám Húszéin után elnevezték „Szadda- mijat al-Mitlaa”-nak. Kuvait annektálását a világ egyetlen országa sem ismerte el. Egy Irakban visszatartott amerikai állampolgár, valószínűleg szívroham következtében, meghalt — közölte kedden az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Elmondása szerint az iraki hatóságok értesítették az amerikai kormányt, hogy az ötven és hatvan év közötti férfi holttestét Bászrában őrzik. A boncolásnál amerikai szakértők is jelen lehetnek. A holttestet azután átadják az amerikai hatóságoknak. Bagdad kedden újólag cáfolta, hogy fogolyként tartaná vissza egyes nyugati országok állampolgárait. Az iraki tájékoztatási miniszter fogalmazása szerint a 13 ezer személy fogva tartásával Bagdad tisztán emberiességi célokat követ: igy kívánja megakadályozni, hogy az amerikai kormányzat háborút indítson Irak ellen. Michel Hansenne, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója kedden felhívással fordult Szaddám Húszéin iraki elnökhöz annak érdekében, hogy engedje szabadon áz Irakban és Kuvaitban fogva tartott külföldi munkavállalókat. A volt belga munkaügyi miniszter intézkedéseket sürget, amelyekhez a' nemzetközi szervezet minden támogatását felajánlotta. Időközben 45 ezerre duzzadt a Kuvaitból Jordániába menekült ázsiaiak száma. Csak keddre virradóra hétezer személy lépte át az iraki—jordán határt.- Irak mintegy tizenhat kilométerre visszavonta csapatait a kuvaiti—szaúdi határtól — jelentette az ABC amerikai televíziós társaság hétfőn. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az értesülést. Hírek szerint a Szaúd-Arábiá- ban állomásozó amerikai egységek mintegy 24 kilométerre helyezkednek el a kuvaiti határtól. Az Egyesült Államok folytatja a katonai felvonulást Szaúd-Arábiában és az Öböl térségében: naponta mintegy 50 szállító gép landol katonákkal és felszerelésekkel megrakottan. Egyiptomi sajtóértesülések szerint Irak vegyi és más fegyvereket, különböző katonai berendezéseket kapott — az ENSZ BT embargó- határozatának megkerülésével -— Líbiától. A legnagyobb egyiptomi ellenzéki lap, az al-Vafd amerikai hírszerzési forrásokat idézve azt közölte: a CIA-nak bizonyítékai vannak arról, hogy a Líbia légi úton fegyvert szállított Bagdadnak. Karióban korábban elterjedtek olyan hírek, hogy Irak 2000 —4000 ezer tonnányi vegyi harci anyagot vitt a szaúdi határ közelébe. George Bush amerikai elnök hétfőn Brian Mulroney kanadai államfővel Kennebunkportban megtartott közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Washington ellenez minden olyan megállapodást, amely eltávolodást jelentene az iraki csapatok azonnali feltétel nélküli kivonása, illetve a törvényes kuvaiti kormány visszaállítására vonatkozó követelésektől. Jeszenszky tárgyalásai A kedden Prágában tartott csehszlovák—magyar külügyminiszteri tárgyalások egyik eredménye az volt, hogy megállapodtak: heteken belül szakértői szintű tárgyalásokat kezdenek a két ország között rendezésre váró kérdésekről. Ezt Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter közölte azon a nemzetközi sajtóértekezleten, amelyet vendéglátójával, Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszterrel közösen tartott a hivatalos megbeszélések befejeztével. Jeszenszky elmondta azt is: miközben egy sor kérdést a cseh és a szlovák szövetségi kormány, illetve a magyar kormány között kell napirendre tűzni, vannak olyan ügyek is, amelyeket a magyar kormány a szlovák kormánynyal kíván megtárgyalni. — Már a közeli hetekben igen magas szinten kívánunk tárgyalni a szlovák kormány képviselőivel, akár Budapesten, akár Pozsonyban — tette hozzá a magyar diplomácia irányitója. Jeszenszky értékelése szerint a keddi tárgyalások során nem merült fel nézeteltérés a felek között. 7— A dunai vízlépcső kérdésében egyetértés volt közöttünk abban, hogy ez föltétlenül szövetségi szintű kérdés, illetve azon is túlmutató, európai problematika - mondta Jeszenszky. A kisebbségek kérdésében is egyetértés mutatkozott a két fél között. Eszerint párhuzamos közelítésmódra van szükség: egyrészt európai keretek közt, európai normák alapján kell keresni a megoldást, másrészt azonban nem szabad várni az európai Charta létrejöttéig, hanem addig is kétoldalú tárgyalásokat kell folytatni. Ez utóbbi vonatkozásában akár kétszer kétoldalú megbeszélésekről is szó lehet, nevezetesen egyrészt Budapest és a csehszlovák szövetségi kormány, másrészt a magyar és a szlovák kormány között. Közelítő vélemények a mezőgazdaságról (Folytatás az 1. oldalról) Forcek András az FKgP-hez intézte kérdését: A mezőgazdaság eddig példátlanul magára hagyatott helyzetében mit tegyünk, mit tehetünk, mi az amit rosszul képviselünk? Bernét Balázs, az FKgP megyei elnöke így válaszolt: józan, tisztességes emberi magatartással, észérvekkel vitatkozzunk a mezőgazdaság érdekében. Az érzelmeket és az értelmet külön kell választani. A szövetkezeti szakemberek közül többen hangsúlyozták, az FKgP nagyobb hangsúllyal kérje a tárcától — a Földművelési Minisztériumtól—jó néhány aktuális kérdés minél sürgősebb rendezését. Azt, hogy hasson a kormányra, határozza meg a mezőgazdaság helyét, szerepét a népgazdaságban és azt, hogy meghatározott feladatokat kikkel óhajt megoldani. Elhangzott az is, hogy a kisgazdapárton belül is vannak még viták magával a földtörvénytervezettel kapcsolatban is. Sőt, látják azt is, hogy sokan vannak olyanok — az érdekeltek közül is —, akikre nem vonatkozik a földtörvénytervezet egyetlen cikkelye sem. Többen szorgalmazták, hogy ne parlamenti döntés legyen olyan kérdésekben, amelyeket a helyi közösség saját érdeke szerint képes eldönteni. Ezt ne túlszabályozással, hanem keretek és főleg feltételek megteremtésével segítsék, esetleg korlátozzák. Elhangzott, hogy végtére is a mezőgazdaságban érdekeltek mindannyian „egy gyékényen árulnak”, hiszen ha a közgazdasági környezetet, a szabályozást, a jövedelmezőséget nem képes a tárca eredményesen képviselni, akkor „meghal a mező- gazdaság”. G. E. TÁMOGATÓK KERESTETNEK Bács-Kiskun Vállalkozásszervezési Alapítvány Mint arról már hírt adtunk, a napokban „Bács-Kiskun Vállalatszervezési Alapítványt" hozott létre Kecskeméten a Vállalkozók Pártja, két magánszemély és négy szervezet, közöttük a Bács-Kiskun Megyei Tanács. (Petőfi Népe, 1990. augusztus 24.) Az alapítvány célja, hogy az új, kezdő vállalkozásokat támogassa, elsősorban kereskedelmi és egyéb szakismeretekkel, műszaki tanácsadással, üzemi telephely, piaci háttér.biztosításával. A kezdő vállalkozók segítésének Angliából „adaptált” módszere az úgynevezett inkubátorház, amely egyben arra is alkalmas, hogy ott a munka nélkül maradtakat új szakmára képezzék át. Az alapítványtevők szeretnének Kecskeméten létrehozni egy inkubátorházat — angol szakértők módszertani támogatásával 77-, valószínűleg valamelyik kiürített szovjet laktanyában. Az alapítvány nyitott, és várja mindazon bel- vagy külföldi polgár, szervezet, intézmény vagy vállalkozó csatlakozását, aki egyetért az alapítvány céljaival, s szeretné támogatni a vállalkozások fejlődését megyénkben. A tagként történő csatlakozás alsó összeghatára ötvenezer forint készpénz, illetve ennek megfelelő vagyoni értékű hozzájárulás. Az alapítvány kuratóriuma elfogad adományokat is: gépeket, esz: közöket vagy akár helyiséget, amelyet azzal a céllal ajánl fel valaki, hogy az alapítvány kezelésébe adva, bekapcsolják a létesülő inkubátorházba. Az alapítvány székhelye: Kecskemét, Széchenyi rakpart 12. A nyolctagú kuratórium elnöke Rigó József, titkára dr. Gál Gyula. Két bérgyilkos a rendőrség elitalakulatában (Folytatás az 1. oldalról) Miután az áldozatot lakása, munkahelye, ismeretségi köre a fővároshoz kötötte, ezért a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság augusztus 15- én átvette. Megállapítást nyert, hogy Vécsei augusztus 7-én reggel taxival vidékre indult volna, de mielőtt az autóba beszállt, két személy odalépett hozzá, s az egyik rendőrigazolványt mutatott föl. Ezt követően Vécsei beült egy 4500-as Ladába, s azt követően már sehol nem bukkant fel. A rendőrség azt vizsgálta, hogy kinek állt érdekében a gyilkosság. A szálak Horváth Mihály 33 éves, büntetett előéletű budapesti lakoshoz vezettek. Horváth egy Horimpex nevű, fuvarozással foglalkozó magyar—NSZK kft. vezetője, és a cégnek tagja volt Vécsei is. Horváth és Vécsei között anyagi viták támadtak, mivel Vécsei ki akart lépni a kft.-bői, ugyanakkor nem akart lemondani a ráeső 60 ezer nyugatnémet márka haszonról. Ekkor Horváth 200-200 ezer forintért felbérelte Csáki István 28 éves, büntetlen előéletű rendőr őrmestert, és Szabó János, szintén büntetlen előéletű rendőr törzsőrmestert, budapesti lakosokat. Azt kérte tőlük, hogy Vécseivel írattassanak alá a nyereségről lemondó nyilatkozatot, majd tegyék el láb alól. A két rendőr a bérgyilkosságot augusztus 7-én, a kora reggeli órákban végrehajtotta. A Komondor-csoport két tagja karateütéssel, illetve nuncsakuval végzett áldozatával. Ezt követően Hor- váthnak bemutatták a holttestet, illetve átadták a megrendelt nyilatkozatot. Ezután a holttestet, a rendőrség félrevezetése céljából, a Debrecen melletti szepesi Őri dűlőbe vitték, ahol benzinnel leöntötték és felgyújtották, abban a reményben, hogy a holttest teljesen megsemmisül. A hirtelen támadt erős szél következtében azonban a szalmakazalnak támasztott holttest mégsem égett össze annyira, hogy ne lehetett volna felismerni. A BRFK bravúros nyomozása során augusztus 23-án a bérgyilkossággal alaposan gyanúsítható két rendőrt elfogta, akik a házkutatások során előkerült bizonyítékok hatására tettüket beismerték. A gyilkosságra felbújtó Horváth Mihályt augusztus 27-én vették őrizetbe, s cselekményét lényegében ő is beismerte. A sajtótájékoztatón Szabó Győző országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta, hogy mindent elkövetnek a rendőrök élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében, de ugyanakkor megtisztítják soraikat az oda nem illőktől. Ennek egyik jele, hogy a Komondor-szolgálatnál máris belső vizsgálatot kezdeményeztek. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az idén, az első fél évben 1145 rendőrt vontak felelősségre különböző bűncselekmények miatt, amelyek között csak elenyésző esetben volt kényszervallatás vagy másfajta bántalmazás. A mostani bérgyilkosság a rendőrség történetében példa nélküli. Néhány gyilkosság már előfordult ugyan, de ezeket családtagok ellen követték el. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség nyomozóhivatala folytatja az eljárást. Vita az ingatlanok hasznosításáról — interpellációk (Folytatás az 1. oldalról) Az általános vitában Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője leszögezte: az MSZP- t nem lehet kivenni a kezelői jog megszüntetésével érintett társadalmi szervezetek köréből. A fiatal demokraták álláspontja szerint az ingyenes használati jog semmiképp sem engedhető meg, ellenben, ha valamely szervezet szeptember 15-éig lemond a használatról, annak az addig terjedő időre se kelljen használati díjat fizetnie, méltányossági alapon. Pozsgay Imre, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a Szocialista Párt nem kíván a vitában részt venni. Az alkotmányos rendezést tartja iránymutatónak, ezért támogatja az előterjesztést. Hozzátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szervezetre azonos elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem tartalmazza a szak- szervezeti vagyon számvevőszéki felülvizsgálatát. Ez annál is inkább fontos lenne, mert az MSZOSZ arra törekszik, hogy vagyonát részvénytársaságokba mentse, alapítványi vagyonná alakítva rejtse el a vizsgálat elől. A vitának ezen a pontján ismét Orbán Viktor kért szót, ellentmondást látva a kezelői jog megszüntetése és az ingatlanok ingyenes használati joggá tétele között. Szerinte a párttörvény nem foglalkozik a pártok kezelői jogával, és ez minden bajok forrása. Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság elnöke felhívta képviselőtársa figyelmét arra, hogy e kérdésben a partok gazdálkodására vonatkozó tézisek az irányadók. A pártok számára csak tulajdonuk hasznosítását teszi lehetővé, így egyértelmű, hogy ilyen tevékenységet egyetlen párt sem folytathat. A jogi kérdések vitájává alakult párbeszédet Dörnbach Alajos zárta le azzal, hogy különbség van a használati és a haszonélvezeti jog között. A használati jog nem ruházható át, nem jelenti a bérbe adás jogát, és megfontolandónak tartotta, hogy szükség van-p egyáltalán a többek által kifogásolt inkriminált paragrafusra. Az általános vita lezárását követően Szabad György bejelentette, hogy a törvénytervezet részletes vitáját a bizottsági üléseken kialakított állásfoglalások után folytatják. Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a következő, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek vitája elsősorban magának az előterjesztésnek a címe körül csúcsosodott ki. A törvényjavaslat a parlamentben helvet foglaló Magyar Szocialista Pártot is érinti, így érthető, ha lényegében nekik jutott a főszerep a vitában. A szocialisták parlamenti frakciójának véleményét Horn Gyula tolmácsolta, részletesen ismertetve: hogyan számolt el vagyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyonának 9Q százalékáról — amelyet átadott — tételes listát készített az Állami Számvevőszék számára. A fennmaradó 10 százaléktól csak később „tudott megszabadulni”. Tóth Sándor kereszténydemokrata néppárti képviselő is azon az állásponton volt, hogy a címben kifejeződő koncepció nem szerencsés. Kijelentette: diszkriminációkra már nincs szüksége ennek a nemzetnek. Magát a törvényjavaslatot azonban fontosnak tartotta, már csak azért is, hogy a nép végre „lássa ennek az országnak a vagyoni állapotát”! (Á törvényjavaslat szerint vagyonával el kell számolnia az MSZP-nek, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek és tagszervezeteinek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének mint az MSZMP, a KISZ, a HNF, a Magyar Nők Országos Tanácsa utódszervezeteinek, továbbá az Országos Béketanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség utódszervezeteinek.) A törvénytervezetek vitáját követően a képviselők,ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadták az Észak-atlanti Tanács felhívására válaszul megfogalmazott országgyűlési állásfoglalás szövegét. Az egyhangúlag elfogadott parlamenti állásfoglalás üdvözli az Észak-atlanti Tanács javaslatát, amely a Varsói Szerződés és a NATO-tagállamok közötti politikai és katonai párbeszéd magasabb szintre emelését szorgalmazza. Egyúttal rögzíti a magyar félnek azt a szándékát, hogy az együttműködés keretében szélesedjenek a kapcsolatok az Észak-atlanti Közgyűléssel, továbbá a NATO állandó tanácsával, valamint a politikai, a gazdasági, a tudományos és infrastrukturális, problémákkal foglalkozó bizottságaival. A keddi ülésnap délutánján a képviselők interpellációkat, illetve arra adott válaszokat hallgattak meg. Fazekas Zoltán (SZDSZ) a művelődési és közoktatási miniszterhez interpellált a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló rendelettervezet tárgyában. Bár a képviselő előrebo- csájtotta, tisztában van azzal: a tárca vezetője visz- szavonta a rendelettervezetet, mégis szükségesnek érezte, hogy annak általa elhibázottnak ítélt szemléletére felhívja a figyelmet, rávilágítva néhány ellentmondásra, anomáliára is. Az interpellációra válaszoló Lukáts Miklós államtitkár tájékoztatásul elmondta: Andrásfalvy Bertalan miniszter a napokban levelet intézett az egyetemek és főiskolák vezetőihez, s ebben vázolta a tárca felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseit. Mint az államtitkár hangsúlyozta: a minisztériumban már előkészítés alatt áll az új felsőoktatási és kutatási törvény, amely — a tárca szándéka szerint —egyfajta kerettörvényként messzemenően tekintettel lesz az egyes intézmények sajátos karakterére, önálló arculatara. Lukáts Miklós hozzáfűzte: a minisztérium vezetői azon az állásponton vannak, hogy a felülről előírt direktívákat, a központi irányítást végérvényesen felváltsa a valódi egyetemi autonómia. A válasszal a képviselő nem értett egyet, az Országgyűlés viszont elfogadta azt. Magyar Bálint (SZDSZ) a földtörvénytervezet kapcsán interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A képviselő szerint a mezőgazdaság válságban van, az agrárágazatban dolgozóknak nincs határozottjövőképe, bizonytalanságban élnek. Ez az oka, hogy az őszi alapvető mezőgazdasági munkák elvégzése sem biztosított — mondta. Véleménye szerint abban nincs különösebb vita, hogy magántulajdonon alapuló mezőgazdaságra van szükség, s az egykori tulajdonosok, illetve az örökösök meghatározott köre földre vagy valamilyen kártérítésre igényt tarthat. A jelenlegi bizonytalanság másik forrása, hogy a kormányzatnak nincs világos képe a rehabilitáció általános kérdéseiről, s szerinte a földtulajdon témája sem vethető fel az általános földtörvény és a szövetkezetek törvényi szabályozása nélkül. Magyar Bálint csaknem negyedórás interpellációjában számos kérdést is feltett. Ezek között sorolta, hogy milyen módon képzeli el a kormány a kárpótlások rendszerét, készített-e felméréseket vagy becsléseket a törvény által érintett terület nagyságáról, a jogosultak köréről, miből fogják pótolni a tönkremenő termelőszövetkezetek nyugdíjasainak háztájiját és egyéb juttatásait, lesz-e az újonnan földhöz jutóknak kedvezményes hitel, és ha igen, milyen forrásból? A hosszúra nyúlt interpelláció felszólalásra késztette Torgyán Józsefet, az FKgP parlamenti frakcióvezetőjét, aki arra hivatkozott, hogy a házbizottság ülésén 5 perces időtartamban állapodtak meg a pártok képviselői. Torgyán József az interpelláció tartalmát is kifogásolta, mert szerinte az SZDSZ-es képviselő propagandabeszédet intézett a kisgazda- párt ellen, s csatlakozott ahhoz a sajtóhadjárathoz, amely a kisgazdapártot bűnös pártnak kiáltotta ki. Nagy Ferenc 7dz.?e/földmüvelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában elismerte a mező- gazdaság nehéz helyzetét, az aszálykárokat több tízmilliárd forintra becsülte. A képviselő figyelmébe ajánlotta, hogy olyan kérdésekre keresi a választ, amelyekkel kapcsolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be. Elmondta: a kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a többi volt tulajdonostól eltérően a termőföld korábbi tulajdonosait természetben kárpótolja. E kérdéskört az alkotmányosság keretei között kívánja rendezni. A tisztázandó problémák vizsgálatával Matolcsy György államtitkárt bízta meg. Nagy Ferenc József szerint a visszaigénylések feltételezett mértéke eltúlzott, egyébként is a földrendezésnek sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. Ezt saját tapasztalataira alapozva közölte, mert mint mondta: a nagyüzemeket járva a minisztérium elképzelése megértésre talált. A kodifikációs munka megkezdésekor mintegy 60 ezren 400 ezer hektárra nyújtották be igényüket. A háztáji gazdaságokkal kapcsolatban a miniszter elmondta: a tsz-tagság dönt arról, hogy ad-e, illetve milyen formában, juttatást tagjainak.-.^' Amennyiben egy tsz tönkremegy, a megmaradó > szövetkezeti vagyon, a csődtörvény ^epd,élkgzéj^§ nek megfelelően kerül majd kiosztásra. A miniszter szerint a vissza nem igényelt területeket az önkormányzatoknak kellene adni. A Földművelésügyi Minisztérium elképzelése szerint a vállalkozások támogatására speciális hitelintézet felállítására van szükség, amely 8-10 éves lejáratra, 7-8 százalékos kamatfeltételekkel működne. Nagy Ferenc József szükségesnek ítélte a földhivatalok pénzügyi helyzeténekjavítását. Az interpelláló képviselő nem fogadta el, a plenum azonban jóváhagyta a miniszter válaszát. Pető Iván (SZDSZ) interpellációjában a vállalati tanácsok újraválasztásáról szóló minisztertanácsi rendelet visszavonását kérte. Kérését 10 kérdéssel támasztotta alá, azokkal a kérdésekkel, amelyek a rendelet megjelenése óta — a sajtó közvetítésével — a legkülönbözőbb érdekképviseleti szerveket, a vállalati dolgozókat és általában a közvéleményt foglalkoztatják, s amelyekre azóta sem kaptak igazán megnyugtató választ. Ez a válasz a plénum színe előtt sem született meg az interpelláló képviselő véleménye szerint. Ezért, s mert a kormány nem vonja vissza rendeletét — mivel nem lát erre különösebb indokot — Pető Iván nem fogadta el Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter válaszát. Ellentétben az Országgyűléssel. Az interpellációkat követően Hoppá József (MDF) a bányászok hűségjutalma ügyeben intézett kérdést a pénzügyi tárca képviselőjéhez. A kérdés főként azt feszegette: adómentesek-e a bányásznapon adott jutalmak? A kérdésre válaszoló Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár egyértelműen kijelentette: mivel a hűségpénz is jövedelem, ezért természetszerűleg ez is jövedelemadó alá esik. A keddi ülésnap berekesztésekor Szűrös Mátyás még bejelentette: a Budai Központi Kerületi Bíróság kezdeményezte Pozsgay Imre képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, ezért ezt az ügyet a héten összeülő mentelmi és összeférhetetlensegi bizottságnak meg kell tárgyalnia. * Pozsgay Imre az MTI munkatársának elmondta: véleménye szerint feltehetőleg a hírhedtté vált „gombgate-ügyben” tett kijelentései miatt jelenthették fel. Bővebben az esetről nem kívánt nyilatkozni, hangsúlyozva, hogy megvárja az illetékes bizottság állasfoglalását. Az Országgyűlés illetékes tisztségviselőitől mindössze annyit sikerült megtudni, hogy Pozsgay Imre ellen magánvádas eljárás folyik. A mentelihi jog felfüggesztését kérő átiratot Szabad György, a Ház elnöke azonnal átadta Oláh Sándornak, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnökének, akit a plenáris ülés befejezését követően már nem sikerült elérni. \ * A plenáris tanácskozást követően azonnal összeült az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi, valamint a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság, hogy a szerdán 14 órakor folytatódó teljes ülésen a hétfőn és kedden elnapolt napirendek részletes vitájára kerülhessen sor. (MTI)