Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-28 / 201. szám
„Nem akarunk robbantani!” (3. oldal) IRÁNYJELZŐ (4. oldal) Nyári tücsök és bogár '(5. oldal) IIKmJmmmJuÍÍIÍ Éjjel az élelmiszerboltban (4. oldal) A történelem nem lehet a hatalom önigazolása Teremtő fényben (5. oldal) Átmenetileg szünetel a kuvaiti magyar nagykövetség tevékenysége KORMÁNYNYILATKOZAT A Külügyminisztérium az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A Magyar Köztársaság kormánya — az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataival összhangban és az európai együttműködés szellemében k— elutasítja a Kuvait Államban működő diplomáciai képviseletek felszámolására hozott egyoldalú iraki döntést' és úgy határozott, hogy a körülmények által szükségesnek ítélt minimális létszámmal fenntartja nagykövetségét Kuvaitban. A Kuvait Államot megszálló iraki erők intézkedései — a közüzemi szolgáltatások megszüntetése, a nagykövetség elzárása a külvilágtól katonai blokáddal — lehetetlenné tették a nagykövetség működését, veszélyeztették a munkatársak biztonságát és ‘ezáltal a misszió személyzetét augusztus 26- án az épület elhagyására kénysze- ritették. Ebben a helyzetben a Külügyminisztérium a kuvaiti magyar nagykövetség normális tevékenységét átmenetileg szünetelteti. Ez a magyar lépés nem változtat az augusztus 10-ei kormánynyilatkozatban megfogalmazott magyar állásponton, amely mélységesen elítéli a Kuvait Állam ellen végrehajtott iraki agressziót, érvénytelennek és semmisnek minősíti a Kuvait bekebelezéséről szóló egyoldalú iraki döntést. A Magyar Köztársaság ezúttal is követeli Kuvait Állam szuverenitásának azonnali, feltétel nélküli helyreállítását. A Külügyminisztérium felhívja az Iraki Köztársaság kormányát, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően szavatolja a diplomáciai képviseletek sérthetetlenségét, működési feltételei zavartalanságának helyreállítását, a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi, Irak által is ratifikált bécsi egyezmény rendelkezései szerint. Ugyancsak elvárja az ENSZ BT 664. számú határozatának maradéktalan végrehajtását, beleértve a külföldi állampolgárok szabad kiutazását Kuvait Államból és Irakból. A Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét változatlanul Kuvait Állam uralkodójához akkreditálja. A Magyar Köztársaság kormánya kizárólag az iraki kormányt teszi felelőssé a kuvaiti magyar külképviselet épületében és vagyontárgyaiban keletkező károkért. Szófiában felgyújtották a pártházat Hétfőre virradó éjjel Szófiában vandál tüntetők felgyújtották a Bolgár Szocialista Párt központi székházát, amely porig égett. Néhány közeli épület is kigyulladt. Zseljo Zselev köz- társasági elnök a nyugalom helyreállítására hívott fel éjfél előtt elhangzott rádió- és televízióbeszédében. Elrendelte a belügyi alakulatok és a rendőrség bevetését. A történteket olyan esztelenségnek minősítette, amely „katonai diktatúrát is előidézhet”. Elítélte a gyújtogatást az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége is. A rendbontás közvetlen előzménye az volt, hogy az államelnökség épülete előtti téren felállított sátorváros („Igazság Városa”) egyik lakója, egy Piámén Sztancsev nevű fiatalember vasárnap este ismét azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát, mert a pártházon még mindig ott van az ötágú vörös csillag, holott a leszerelésére ígéretet tettek. Néhány ellenzéki közéleti személyiség, miután nem tudta lebeszélni tervéről a fiatalembert, a tömegtájékoztatáson keresztül fordult az ország vezetéséhez: vasárnap este tíz óra körül a szófiai televízió egy játékfilm vetítését megszakítva adott szót az említett közéleti személyiségeknek. Azután, hogy az ügy közismertté vált, szélsőséges elemek áradata indult meg a városközpont felé. Este fél tizenegy körül röpült az első kő a pártház ablakai felé, majd a csaknem négyezresre gyarapodott tömeg hangadói felgyújtották az épület fából készült bejáratait. Áztán behatoltak a székházba, törtek-zúztak, a bútorokat meggyújtották, a mozdítható berendezéseket (írógépeket, kisebb komputereket) klhajigálták az ablakon, a nagyobbakat szétverték. A lángok hamarosan szétterjedtek a földszinten, majd elérték az emeleteket is: nemsokára lángokban állt az egész épület. Egyes szomszédos házak is kigyulladtak. A rendőrség nem avatkozott be, arra hivatkozva, hogy nincs rá parancsuk. A tűzoltóság a (Folytatás a 2. oldalon) Több mint száz szabálytalanság Az Állami Számvevőszék vizsgálata a HM-ben Az Állami Számvevőszék befejezte vizsgálatát a Honvédelmi Minisztérium vezető tisztség- viselői és tábornoki kara szolgálati lakásaira fordított összegek felhasználásának jogszerűségéről. Keleti György ezredes, a tárca szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a 124 vezető tisztség- viselő körében lefolytatott vizsgálat tizenegy — többségükben már nyugállományú — személy szolgálati lakásának kiutalásánál, cseréjénél, illetve felújításánál állapított meg szabálytalan- jságot. Az együttesen valamivel több, mint másfél millió forint anyagi előny egy része abból adódott, hogy a tárca költségvetése a bérlőket teljes egészében terhelő kifizetések nagyobb .részét jogtalanul fedezte, másik része pedig az átlagos igényeket meghaladó, egyedi igények alapján végzett munkák és felhasznált anyagok költségének szabálytalan elszámolásából eredt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a szabálytalanságok elkövetésében szerepe volt a fegyveres erőknél hagyományosan uralkodó erős függőségi viszonynak, amely tág teret adott a szóbeli utasítások kritikátlan végrehajtására. Keleti György elmondta: felülvizsgálatra, majd megújításra vár a honvédségi szolgálati lakások kiutaíási és fenntartási rendjét tartalmazó jogszabályok gyűjteménye, amely az állami bérlakások általános jogi rendezésével egyidejűleg — feltehetően a jövő év végéig — valósítható meg. Für Lajos honvédelmi miniszter egyébként intézkedett az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagában szereplő aktív és nyugállományú katonai vezetők személyes meghallgatására, továbbá a jogtalan kifizetések és elszámolások év végéig történő visszafizetésére. (MTI) Emlékkiállítás Grősz József kalocsai érsek 1887-ben született. Pappá 1911- ben, püspökké 1929-ben szentelték. Kalocsai érsek 1943-tól, haláláig, 1961-ig. E rövid életrajz azonban így — bár igaz — nagyon hiányos. Ä köztiszteletben álló egyházi férfiút ugyanis 1951 májusában letartóztatják, látványos politikai per keretében kilenc vádlott-társával elítélik. „A felháborodás hangján vitatjuk meg országszerte a Grősz- banda aljas terveit” — írta a korabeli sajtó. $gr«K«%r H'S T* SWADMlE A bizonyítékok súlya alatt beismerték bűnösségüket az összeesküvő Grősz József és társai Ezek a megsárgult újságoldalak is láthatók voltak azon az emlékkiállításon, amelyet a néhai kalocsai érsek emlékezetére Kalocsán, a művelődési házban mutattak be a nagyközönségnek. Az ott fellapozható fényképalbumok tanúskodtak arról, hogy a hívek a legsötétebb időben sem hagyták el főpásztorukat, együttérzésüket imafelajánlások „titkos” listájával „dokumentálták”. • Walter Péter felvételei rr /■ • • * AZ ORSZÁGGYŰLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA Az „előprivatizáció” a T. Ház előtt Képviselői mandátum igazolásával kezdte meg hétfőn délelőtt 10 órakor az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának újabb munkanapját. Az elnök, Szabad György tájékoztatta az Ország- gyűlést arról, hogy a kormány benyújtotta a honvédelmi törvény módosításáról, az árak megállapításáról, a tisztességes piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot. Sürgős tárgyalást kért az 1990. évi önkormányzati választások előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. Ezt követően Göncz Árpád köztársásági elnök kért szót. Köszönetét mondott a képviselőknek a nyári rendkívüli ülésszakon végzett munkájukért, az ott elért történelmi eredményekért. Annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényhozók kompromisz- szumkészségrol és elvi felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Felhívta a figyelmet az országban tapasztalható ideges hangulatra, rámutatva, hogy ez az ide(Folytatás a 2. oldalon) • Szabad György Elszámoltatás 1956. nov. 4-étől MDF-sajtótájékoztató a jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság felállításáról A múlt heti kormányülésen hozott, a jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság felállítására vonatkozó döntésről, annak hátteréről tartott sajtótájékoztatót a hétfői plenáris ülés szünetében a Magyar Demokrata Fórum frakciója. Kónya Imre frakcióvezető elöljáróban utalt arra: az MDF képviselőcsoportja már júniusban elkészítette az úgynevezett igazságté- tel-csomagterv vázlatát azzal a céllal, hogy a kormány hozzon létre egy testületet, amely megvizsgálja az ország jelenlegi helyzetéért felelős egykori politikai és állami vezetők felelősségét, illetőleg elszámoltatásuk, esetleges felelősségre vonásuk lehetőségét. Hangsúlyozta: a bizottság tevékenységekor mindenképpen azt kívánják szem előtt tartam, hogy a vizsgálatok törvényes úton, szigorúan alkotmányos keretek között folyjanak le. A jogtalan előnyök felderítésére hivatott vizsgálat területeit Grezsa Ferenc képviselő ismertette a sajtó képviselőivel. Ebből kiderült, hogy a vizsgálat az 1956. november 4- étől kezdődően ez év májusáig, tehát a mostani parlament megalakulásáig terjedő időszakot öleli majd fel. A vizsgálat e több mint három évtized politikai, állami vezetőinek felelősségét igyekszik tisz(Folytatás a 2. oldalon) Újabb tüntetés Bukarestben Vasárnap este ismét tüntetés volt Bukarest központjában: az Egyetem téren néhány százan gyűltek össze, megbénítva a forgalmat és Ion Iliescu elnök lemondását követelve. A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, és két órával a megmozdulás kezdete után rátámadt a tüntetőkre. Ezek közül néhányan' kövekkel válaszoltak, de a rend- fenntartó erőknek végül még éjfél előtt sikerült kiüríteniük a teret. A megmozdulás résztvevői közül több embert őrizetbe vettek, de pontosan nem tudni, hányat. (Korábban, a hét közepén kezdődött tüntetéssorozat nyomán—mint a román rendőrség vasárnap nyilvánosságra hozta—nyolcvan embert tartóztattak le.) A bukaresti belügyminisztérium egyébként vasárnap ismét felszólította a lakosságot, hogy támogassák a rendfenntartó erők ténykedését. KÉTMILLIÓ TONNÁS VESZTESÉG KUKORICÁBÓL Aszályprognózis Az ország mind nagyobb termőterületén mutat augusztus végén vigasztalan képet a határ; elsárgult kukoricatáblák és a növekedésben félbemaradt cukorrépa jelzi, hogy tetemes terméskieséssel kell számolni. Bállá István, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmondotta: augusztus 10-én volt a legutóbbi termésbecslés, amikor másfél millió tonna kieséssel számoltak a kukoricatermést elemző szakemberek; az azóta eltelt időszakban a helyzet tovább romlott. Bár a jelenlegi időszakra nézve nincsen központi, összevont becslés, a minisztériumba érkező jelentésekből azonban kitűnik, hogy legalább kétmillió tonnás veszteséggel kell számolniok a kukoricatermesztőknek. Az augusztus 10-ei elemzés húszmilliárdos károkat jelzett, az azóta eltelt időszak folyamatos szárazsága következtében további tízmilliárd forintos kiesést tartanak valószínűnek. Ebben a „.keretben” benne vannak az összes őszi betakarítású növények, közöttük például a napraforgó, amelyet szintén a szárazság sanyargat. A gazdaságok sokfelé nem tehetnek mást, mint „besilózzák” azt a kukoricát is, amelytől eredetileg szemes termést vártak. Ez valóban kényszerű intézkedést jelent: a növényt valamilyen formában próbálják megmenteni és takarmányozásra alkalmassá tenni. A lehetőségek azonban nem korlátlanok, tehát nem lehet szó arról, hogy az összes kiégett kukoricából silót készítsenek. Az eredeti tervek szerint 250 ezer hektárról vártak silókukoricát, ezt a területet legfeljebb 100-150 ezer hektárral lehet megtoldani, ennél nagyobb területről nemigen lehet lehozni ilyen terményt, mivel az idő is szűkös, és adott a gépállomány és a tárolótér. Emiatt a gazdaságok kénytelenek lesznek egészen alacsony termésátlagú kukoricákat szemes termésként betakarítani, még ha az eredetileg várt termésnek negyedét-felét remélhetik ezekről a területekről. AZ FM növénytermesztési szakértői központi beavatkozást tartanak szükségesnek ebben a rendkívüli helyzetben. Szerintük azonnali intézkedéssel kellene a termelés folyamatosságát fönntartani; ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kedvezményes hitelekkel és más módon is biztosítani szükséges a vetőmagot és a műtrágyát ott is, ahol a terméskiesés miatt oly nagy mértékben elapadt a jövedelem, hogy nem futja még a legegyszerűbb befektetésre sem. A későbbi időszakban lenne szükség — az aszály végső kártételének ismeretében — arra, hogy egy újabb intézkedéssorozattal igyekezzenek központilag is enyhíteni a termelők alighanem páratlanul nagy veszteségeit. Szóba jöhet egyebek között földadókedvezmény, hitelátütemezés, és minden olyan megoldás, ami lehetővé teszi a helyzet áthidalását. A gondok nagyon is napi döntéseket feltételeznek: a szárazság miatt jelenleg például nem tudják előkészíteni az őszi vetések alá a földeket, igy a repce és az árpa vetése egyelőre kérdéses, még a hagyományos termőterületek jelentős részén is. (MTI)
