Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-27 / 200. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1990. augusztus 27. HELYZETKÉP AZ ÖBÖLBŐL Csönd — vihar előtt? (Folytatás az I. oldatról) A fogva tartott amerikaiak között állítólag csecsemők is vannak. A szemtanúk szerint az amerikaiak csoportját más külföldiektől elkülönítve őrzik a szír határhoz közel eső vegyi üzemben, de nem bántalmazzák őket. — A túszok jelenléte nem fogja megakadályozni George Busht a határozott cselekvésben — jelentette ki Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN tévétársaságnak adott szombati nyilatkozatában. Az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa — az ország legfőbb vezető szerve — szombat este úgy határozott, hogy ezentúl halállal bünteti az állam polgárait, ha külföldieket rejtegetnek. Az iraki INA hírügynökség jelentése szerint „a külföldiek befogadása s a hatóságok elől való rejtegetése kémkedésnek minősül, és mint ilyen, halálbüntetéssel sújtandó. Szíria kész befogadni az Irakból menekülő külföldieket —jelentette be vasárnap Damaszkuszban Mohammed Szalmán tájékoztatási miniszter. Szavai szerint utasították a határőrséget, hogy segítse a menekülteket. (Szíria és Irak határa tíz éve; a diplomáciai kapcsolatok megszűnése óta le van zárva.) Szaddám Húszéin iraki elnök szombati sajtóértekezletén kijelentette, hogy kész tárgyalni az ENSZ főtitkárával az Öböl menti válságról. Előzőleg Javier Pérez de Cuéllar felajánlotta közvetítő tevékenységét, és találkozót javasolt az iraki vezetésnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irak ellen hozott intézkedései elkerülhetetlenek voltak — mondta a TASZSZ hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. — Csak azt tanácsolhatjuk az iraki vezetőknek, hogy vonják le belőlük a szükséges következtetéseket. A Biztonsági Tanács mostani egysége példátlan történelmi jelenség, s páratlan esélyt nyújt arra, hogy kialakuljanak a nemzetközi jog és igazságosság védelmének hatékony mechanizmusai — hangsúlyozta a szovjet diplomácia vezetője. A Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lap vasárnapi számában Konsztantyin Katusev, a külgazdasági kapcsolatok minisztere megerősítette, hogy Moszkva maradéktalanul betartja az Irak-ellenes szankciókat. A szovjet honvédelmi minisztérium tisztviselőire hivatkozva cáfolta az Izvesztyija című szovjet lap vasárnapi száma, hogy a Szovjetunió titkos információkat szolgáltatott volna ki az Egyesült Államoknak a Moszkva által Bagdadnak szállított rakétarendszerekről, amint azt nemrégiben brit lapok állították. A szovjet honvédelmi minisztérium illetékesei elismerték, hogy egy szovjet katonai attasé tárgyalt augusztus 19-én a Pentagonban az Öbölben kialakult válságról, és tájékoztatta amerikai partnereit arról, hogy a Szovjetunió milyen fegyverfajtákat szállított korábban Iraknak. Ezek, mint mondták, nem titkos információk, ezeket az adatokat már korábban is nyilvánosságra hozták. — Nem volt azonban szó e fegyverek számáról, harcászati jellemzőiről és műszaki paramétereiről — hangsúlyozták az illetékesek. Rómában vasárnap közölték, hogy az olasz kormány — az EGK együttes fellépése révén — az ENSZ BT összehívását szeretné elérni a Kuvaitban levő külföldi követségek ügyében. A római külügyminisztérium közleménye szerint a Közös Piac elnöki tisztét betöltő Olaszország kérte az EGK- tagállamok ENSZ-képviselőinek összehívását, hogy együtt indítványozzák a Biztonsági Tanács ülését a kuvaiti követségek diplomáciai mentességének megsértése miatt. Szaddám végeláthatatlan hullaoszlopokat ígér MOSZKVA: „BESZÉLŐ VISZONY AZ IRAKI VEZETÉSSEL” Blokád igen, katonai akció nem! • Mihail Gorbacsov szovjet elnök augusztus 25-én.. a Kremlben fogadta Roland Dumas francia külügyminisztert, aki rövid munkalátogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. (MTI-telefotó) Szaddám Húszéin iraki elnök szombaton .„végeláthatatlan hullaoszlopokat” helyezett kilátásba „bárkinek, aki rátámad Irakra”. Az államfő társaságában, amikor a sajtóértekezletet tartotta, ott volt Kurt Waldheim osztrák elnök, aki az Öböl menti yálság békés rendezéséről folytatandó tárgyalásokra, utazott Bagdadba. Szaddám Húszéin — aki igen ritkán találkozik a nemzetközi sajtóval, és az Öböl-belválság kitörése óta ez volt az első ilyen fellépése — fenyegetése mellett arra szólította fel az amerikaiakat, hogy .^politikai megoldást keressenek, ne alkalmazzanak erőszakot”. A néhány órával korábban született ENSZ Biztonsági Tanács határozatot — amely erőszak alkalmazását is lehetővé teszi az Irakkal szembeni embargódöntés megszegésének megakadályozására 1— Szaddám Húszéin „amerikai határozatinak minősítette. „Az ENSZ BT bármely határozata akármilyen formát is ölt, amerikai határozat” — mondta. Politikai megoldást szorgalmazott ugyan, amelyről, mint mondta, kész bárkivel tárgyalni, de Kuvait annektálását lezárt ügyként kezelte. A szomszédos ország szerinte „a brit hírszerző szervek műve, amely- lyel az volt a cél, hogy Irakot megfosz- szák a tengerhez való kijutástól. Az Irak által csatolt Kuvaitban lévő nagykövetségek körül szombat estig nem történt drámai cselekmény, noha a bezárásukra vonatkozó bagdadi ultimátum csaknem egy napja lejárt. A 68 külföldi képviseletből több mint húsznak a gazdája jelezte, hogy önként nem hajlandó bezárni a követséget. A helyszínről érkezett hírek szerint számos képviseletet változatlanul gyűrűbe fogtak szombaton a katonák — se ki, se be nem lehetett menni —■, és több nagykövetségi épületet megfosztottak a víz-, illetve az áramszolgáltatástól. Úgy tudni, hogy a katonák elkezdték a francia nagykövetséget körülvevő fal szétveréséi, de az első hírek szerint „csak" azért, hogy hozzáférjenek a vízvezetékhez. Az amerikai nagykövetség saját áramfejlesztője jóvoltából jutott villanyenergiához, míg más képviseletek, amelyeket megfosztottak az áramtól, később visszakapták azt. Több helyütt lehetetlenné tették a külvilággal való kommunikációt elvágták a telex- és telefonvonalakat, általában a nap folyamán változó volt a követségek körüli légkör. Az odavczényelt katonák olykor távoztak, majd visszajöttek, a korábban odaküldött harckocsikat eltávolították. Az iraki tájékoztatási minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a nagykövetségek evakuálásához nem fognak erőszakot alkalmazni. Az ENSZ BT határozatának napján az Irakkal szembeni embargó libanoni megsértéséről röppenlek lel értesülések. Állítólag teherautón 1 Szírián és Jordánián keresztül, papírok meghamisításával — élelmiszert szállítanak az embargó sújtotta országba. A Szovjetuniónak továbbra sincs szándékában katonai erővel fellépni az Öbölben — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a szovjet—francia tárgyalások záróakkordjaként Roland Dumas francia külügyi államminiszterrel közösen tartott vasárnapi sajtóértekezletén. Mivel a világsajtó Moszkvában akkreditált képviselőit. a Biztonsági Tanács szombati ülését követően, legeisősorban az Irakkal szemben a jövőben követendő szovjet álláspont érdekelte, a két külügyminiszter közös sajtóértekezlete lényegében az öbölbeli válsággal kapcsolatos szovjet külügyminiszteri tájékoztatóvá alakult. Sevardnadze szavaiból az tűnt ki, hogy Moszkva — mintegy hallgatólagos nemzetközi jóváhagyással — továbbra is a „közvetítő” szerepét vállalja legszívesebben. Fel is ajánlotta, hogy Moszkva — amennyiben erre felkérik — hivatalosan is kész közvetítői szerepet játszani az öbölbeli válság megoldása érdekében. Sevardnadze a sajtótájékoztatón értésre adta: a Szovjetuniónak nincsenek olyan tervei, hogy csatlakozzék az öbölbeli válságövezet közelében felsorakozott amerikai, brit és francia haditengerészeti erők mellé. Hangoztatta viszont: mivel a Szovjetunió megszavazta a Biztonsági Tanács határozatát, természetesen megtesz mindent az Irakkal szembeni blokád betartására, a katonai akció azonban, jóllehet a határozat keretébe ez is belefér, nem szerepel elképzeléseiben. A szovjet diplomácia vezetője utalt egyebek között arra, hogy szovjet részről készek az ENSZ vezérkari bizottságának átadni az Iraknak szállított szovjet fegyverekkel kapcsolatos műszaki dokumentációt. Ahhoz, hogy szovjet részről fontolóra vegyék a katonai beavatkozás tervét is, a BT-nek nemzetközi haderő felállításáról is döntenie kellene ■— mondta Sevardnadze. Közvetve célzott rá: mivel az ENSZ-tagállamoknak joguk van a BT-döntés adta lehetőségek bármelyikéhez folyamodni, Moszkva feltehetően nem ítélne el egy amerikai katonai akciót. A Szovjetunió továbbra is az öbölbeli válság kezelésének más módjait, elsősorban a diplomáciai megoldásokat helyezi előtérbe — erősítette meg Sevardnadze. Roland Dumas francia külügyminiszter látható helyeslése mellett a szovjet diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai vezetés most is, és a jövőben is fenn kívánja tartani a „beszélő viszonyt” az iraki vezetéssel, meggyőződése ugyanis, hogy ez a párbeszéd hasznos csatornáját jelenti a válsághelyzetben. A szovjet—francia kapcsolatok a nemzetközi egyensúly igen fontos tényezői és szükség van arra, hogy a kétoldalú viszony legkülönbözőbb jogi vonatkozásait mihamarabb szerződésben is rögzítsék. Ha Gorbacsov szovjet elnök munkaprogramja lehetővé teszi, a szovjet és a francia államfő októberre, Párizsba tervezett találkozóján alá is írja ezt a megállapodást. Egyebek között erről is beszélt Roland Dumas francia külügyminiszter szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval közösen tartott vasárnapi sajtóértekezletén. Moszkvai munkalátogatása során Dumas szombat délután másfél órát tárgyalt Gorbacsovval, vasárnap délelőtt pedig Sevardnadze külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A közös sajtó- tájékoztatón a két külügyminiszter igen meleg hangon beszélt arról, hogy a munkatalálkozók napirendjén szereplő kérdések többségében megegyezett, vagy igen közel álló volt a két fél véleménye. Külön felhívták a sajtó képviselőinek figyelmét arra, hogy a két külügyminiszter — országaik nevében — közös nyilatkozatot adott ki az öbölbeli válsággal kapcsolatban, realista szemléletre szólítva fel az iraki elnököt és deklarálva, hogy a Szovjetunió és Franciaország továbbra is szorosan egyezteti álláspontját az öbölbeli fejleményeket illetően. Roland Dumas a sajtóértekezleten annak a véleményének adott hangot, hogy a most befejeződött szovjet— francia tárgyalások újabb biztosítékot jelentenek a novemberi párizsi európai csúcstalálkozó sikeréhez. MOHÁCSI MEGEMLÉKEZÉSEK Püspöki tábori mise A mohácsi vészre — a török hódítók ellen 1526. augusztus 29-én vívott csatára — emlékeztek vasárnap a Duna-parti vá-. rosban. Az évfordulón kiállítás nyílt „A mohácsi csatában esett dolgok emlékezete” címmel Kolbe Mihály festőművész történelmi tárgyú rajzaiból. Sokan ellátogattak a varos határában levő emlékhelyre, ahol az eddig megtalált tömegsírok vannak. Az ország különböző részeiből érkezett emberek mellett Mohács nyugatnémet testvérvárosának, Bensheimnek a polgárai is képviseltették magukat az eseményen. A hajdani harcmezőn, ahol művészien faragott kopjafák erdeje „őrködik” a sírhalmok felett, emlékhangversenyt rendeztek, majd megkoszorúzták az ütközetben elesett katonák nyughelyét. Ezt követően a sírokkal szemközt felállított tábori oltárnál Mayer Mihály pécsi püspök mondott szentmisét, megemlékezvén a 464 éve hősi « halált halt keresztény harcosokról. Az istentiszteleten a Pécs finnországi testvérvárosából — Lahtiból —■ érkezett férfikórus énekelt. A püspök megszentelte a sírokat és megáldotta a felállított emlékkeresztet. A tíz méter magas keresztet egyetlen, a Duna mentén kivágott öreg tölgyfából ácsolták. A mohácsi polgárok régi kívánsága teljesült a keresztállítással. Már az emlékhely 1976-ban történt avatásakor volt ilyen törekvés, akkor azonban nem engedélyezték az illetékes szervek, hanem - kompromisszumként — egy emlékharangot helyeztek el a parkban. Most egyházi és világi kezdeményezésre elkészítették a keresztet, amely azt jelzi, hogy az emlékhely egyben temető is: a tömegsírok ezernél több magyar és szövetséges katona csontjait őrzik. A mohácsi megemlékezések szerdán — a csata napjának év- fordulóján — folytatódnak. A Csele-pataknál álló emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartanak. Ez az a hely, ahol a vesztett ütközetből menekülő ifjú király, II. Lajos lebukott a 4óváVóI és elmerült a hullámsír- ban. Ugyancsak tiszteletadás lesz a csatában részt vett lengyel hősök emlékművénél is. (MTI) Bányaszerencsétlenség Jugoszláviában Súlyos gázrobbanás történt vasárnap egy jugoszláviai szénbányában. Az első jelentések szerint a detonációnak legalább nyolc halálos áldozata van — eddig ennyi holttestet találtak —, de további 180 bányász is a föld alatt rekedt a bosznia-hercegovinai Tuzla bányájában. A Tanjug hírügynökség szerint félő, hogy „a szerehcsétlenség következményei katasztrofálisak”. A jelentés szerint a mentőalakulatok kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a külvilágtól elvágott bányászok elérésére. Kereszténydemokrata toborzó Izsákon Tegnap délután, közvetlenül a kampánystart előtt tartották alakuló nagygyűlésüket az izsáki kereszténydemokraták. A művelődési ház nagytermében rendezett fórumon Tetézi Lajos művelődési- ház-igazgató köszöntötte a megjelenteket. A többi között dr. Birkás Jánost a KDNP ügyvezető»társelnökét, valamint Rácz Sándort, helyi polgármesterjelöltet. Az ülésen dr. Birkás János a párt történetéről és aktuális programjáról tartott előadást. A KDNP legfőbb üzenete — mint mondotta —: az erkölcsi megújulás fontosabb a gazdasági döntéseknél is, hiszen szilárd keresztény elvek szerinti moralitás nélkül nem létezhet fejlődés Magyarországon. Nem képzelhető el az Európához való felzárkózás. A KDNP kicsi, de összetartó párt -— mondotta — s mivel késői újjáalakulása ellenére is dinamikusan növekszik tagjainak száma, részt kér a helyi önkormányzatok munkájából is. A következő felszólaló Rácz Sándor a helyi pártcsoport megalakulását üdvözölve buzdította a vezetőket és a most toborzott tagokat, hogy lépjenek föl a tulajdonviszonyok humanista rendezése ügyében. A magyar dolgozók természetes tulajdonosok: mert évekig éhbérért dolgoztak. S ami épült — mondotta -— csak így épülhetett Magyarországon az elmúlt 43 évben. F. P. J. Kétezer rohamrendőr román fiatalok ellen Szemtanúk szerint legalább kétezer rohamrendőr csapott össze szombat este Bukarest központjában az Iliescu elnök lemondását követelő tüntető tömeggel. A Bal- cescu sugárúton és az Egyetem téren már negyedik napja tartottak a kormányellenes zavargások, fiatalok tömegei kövekkel dobálták meg a járműveket és eltorlaszolták az utakat. A szombati tüntetést kevesebb mint 200 ember kezdte, de a tömeg gyorsan duzzadt, s a helyszíni beszámolók szerint késő estére már lehetetlen volt felbecsülni a tüntetők számát. A pajzsokkal felszerelt rendőrök lezárták a metrókijáratokat s gumibotokkal üldözték a fiatalokat a környező utcákban. A rendfenntartó erőknél gázálarc is volt. Később a bukaresti televízióban közölték, hogy az egy nappal korábbi éjszakai tüntetésen 32 személyt vettek őrizetbe s ellenük büntetőeljárás indul. A rendőrség a közvélemény támogatását kérte ahhoz, hogy „meg lehessen akadályozni a szélsőséges elemeket az ország destabilizálásában”. Román családok Magyarországon A hét végén 300 román család érkezett Kolozsvárról Budapestre, hogy néhány napot magyar családok vendégeként töltsön cl. Feltehetően nem egyszeri alkalomról van szó, hiszen a Családi Alapítvány — mely ezt a hétvégét is megszervezte — kifejezetten ilyen célra jött létre. A felvétel az érkezés pillanataiban készült, amikor barátságosan köszöntötték egymást a gyerekek. Miben érdekeltek a mai gazdasági vezetők? Magyarország mai gazdasági helyzetében valamennyi politikai erőnek, az egész lakosságnak legelemibb érdeke a gazdasági összeomlás elkerülése, egy működő, s egyre jobban működő gazdaság kialakítása. A gazdaság talpon maradásának megőrzése az egyetlen út az életszínvonal zuhanásának elkerülésére, a ma még oly törékeny demokrácia megóvására. A kívánt változások motorjaivá elsősorban a gazdaság különböző területein és szintjein dolgozó szakemberek válhatnak. Olyan, törvények által meghatározott feltételek között, amelyek segítik és nem gátolják a vállalkozást, a piacgazdaság mielőbbi kialakulását. Ma a magyar gazdasági vezetők jelentős része elbizonytalanodott. Ez pedig komoly veszéllyel jár. A vezetők nem az újbóli megmérettetéstől félnek, sőt, döntő többségük kifejezetten kéri vezetői alkalmasságának minősítését. Viszont elutasítják, hogy általánosságokra alapozva játszassák el velük a „bűnbak” szerepét. Aggodalomra az adhat és ad okot, hogy ezt a megmérettetést kik, milyen szempontok alapján és hogyan hajtják végre. A napvilágot látott vállalati törvény módosításáról szóló tervezet ezt az aggodalmat nem oszlatja el, sőt erősíti. A törvénytervezet ismeretében joggal félünk, hogy a gazdaságban nem saját törvényei, hanem politikai megfontolások érvényesülnek, felerősödnek a centralizációs törekvések, valódi tulajdonos híján erősödik az állam- igazgatási beavatkozás. Véleményünk szerint a vezetői megmérettetés csak a piacon lehetséges, az ott elért eredmény minősítse a gazdaság vezetőit. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a piaci folyamatokat felgyorsító konkrét gazdasági kormányprogram kidolgozása. Ennek keretén belül alapvető fontosságú a privatizáció felgyorsítása, a valódi tulaj- dönosok „megtalálása”, akik (és kizárólag csak ők) dönthetnek a vezetők kiválasztásáról. Tehát a vezetők cseréje csak a privatizációs folyamatokkal összhangban mehet végbe, nem szabad azt politikai célokkal, megfontolásokkal összekapcsolni. Addig is a vállalati tanácsoknak fenn kell maradniuk, hisz nem lehet olyan vállalati tanácsokkal* igazgatót választani, melyek léte bizonytalan. Tudjuk, a vállalati tanácsok működését ért kritikák döntő többsége igaz, nem tudják betölteni a valódi tulajdonos szerepét. Ezen az sem változtat, ha egy éven belül másodszorra választják újra a testületeket. De még mindig jobb egy, a törvényességet betartó és teljes nyilvánosság mellett működő vállalati tanács, mint a korábbi kézi vezérlést követő, politikai célokat szolgáló, zárt egyezkedésen alapuló centralizációs törekvés. Az ilyen részintézkedések nem pótolhatják a gazdaság egészét átfogó, ösz- szehangolt kormányprogramot. Hisszük, hogy a kormány, amely nyugodt erőt hirdet, a kampányintézkedések helyett képes lesz mielőbb olyan programcsomagot letenni, amely egyértelműen tükrözi a hosszú távú gazdasági álláspontját, végre beindítja a kívánt folyamatokat. Nincs más lehetőség, mint a politikai megfontolásoktól, a pártharcoktól mentes vállalkozások segítése, a privatizációs folyamatok felgyorsítása. Ehhez pedig félelmektől mentes légkör, világos program és kölcsönös bizalom szükséges. Dél-magyarországi Regionális Gazdasági Kamara Elnöksége
