Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-18 / 194. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 18. A „kuvaiti forradalmárok” segítséget kértek A budapesti iraki nagykövet sajtókonferenciája Az iraki és a kuvaiti helyzetről, az Arab(Perzsa)-öböl- ben fokozódó politikai és katonai feszültségről, az Irakot sújtó blokádról és az ország ellen irányuló nemzetközi propagandakampányról tartott sajtótájékoztatót pénte­ken az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete, Mo­hammed Ghanim Al-Anaz. A diplomata bevezetőben felolvasott egy kilenc pontból álló nyilatkozatot, s ebben körvonalazta hazája álláspontját a legújabb fejlemények­kel kapcsolatban. A nagykövet szavaiból kitűnt: Irak félreérthetetlenül fenntartja jogát az önvédelemhez, a Kuvaitban történte­ket pedig kizárólagosan iraki belügynek tekinti. Megis­mételte az eddig is hangoztatott iraki érvelést, miszerint a katonai akcióra a „kuvaiti forradalmárok segélykérésé­re” adott válaszként került sor. Irak csak annyit tud a segítséget kérő kuvaiti forradalmárokról, hogy „hazafi­ak”, akik nyilvánvalóan egyetértenek a hivatalos bagda­di állásponttal: Kuvait mindig is az „iraki haza” elidege­níthetetlen része volt. A sajtókonferencia ezen a ponton történelmi érvek és ellenérvek meddő párbajává vált. Kérdésre válaszolva a diplomata közölte, hogy a kato­nai lépés előtt Bagdad sem nagyhatalmakat, sem az arab országokat nem tájékoztatta a „forradalmárok megsegí­téséről; mert ilyesmit nem is tartott fontosnak. Közölte azt is, hogy kormányának semmiféle ellenséges szándékai nincsenek Szaúd-Arábiával kapcsolatban, és azt sejtette: az A.rab(Perzsa)-öböl mentének miniállamai is bizton­ságban érezhetik magukat Iraktól; szinte eleve kizárva azt, hogy esetleges bahreini, katari, ománi vagy emirátus­beli „forradalmi segélykérésre” hasonló válasz szülessen. Az Irakbaii és Kuvaitban rekedt magyar állampolgá­rok ügyét érintve a diplomata bejelentette: Bagdad ez idő szerint nem tesz különbséget európaiak és nem európaiak, arabok és nem arabok között. A térségben rendkívül sóit külföldi állampolgár él családtagként vagy mupkavállalóként. Kuvait lakosságának kéthar­mada idegen állampolgár, Irakban pedig csupán az egyiptomiakat is kétmillió vándormunkás képviseli. Nyilvánvaló, hogy valamennyi ország kiáll a saját ál­lampolgárai mellett, ám Irak úgy ítéli meg, hogy a külön megállapodásoknál fontosabb és eredményesebb lehet a kollektív rendezés. Ez a megoldás ugyanis nem állítja szembe egymással a különböző országokat. A magyarokról konkrétan any­nyit mondott, hogy mindazoknak, akiknek érvényes munkavállalói, vállalkozói, üzleti és egyéb szerződéseik vannak, azoknak azt teljesíteniük kell, velük kapcsolat­ban egyelőre nem jöhet szóba az evakuálás. A diplomata több ízben ráterelte a szót az ország ellen kibontakozó blokádra és bojkottra, arra, hogy ez meny­nyire megnehezíti a lakosság életét. Szerinte az összes vitás kérdést meg lehetne oldani békés tárgyalásokkal, két- és többoldalú eszmecserékkel, már létező és esetleg ezután létesítendő nemzetközi fórumokon. A belpolitikai helyzetre kitérve kategorikusan cáfolta, hogy Bagdadban bármiféle államcsínykíséfletre, vagy Szaddám Húszéin elnök elleni merényletre sor került volna. Valótlannak minősítette az iraki vezetésen belüli ellentétekről keltett híreket is. (MTI) A külügyminisztérium nem adta fel A kuvaiti magyar kolónia felkészül az indulásra. A kuvaiti magyar kolónia arra készül, hogy — a ko­rábban ismertetett elképzeléseknek megfelelően — au­gusztus 19-én elindul Bagdadba — válaszolt az MTI kérdésére pénteken, késő délután, Herman János, a Kül­ügyminisztérium szóvivője. A szóvivő ismertette az evakuálást szervező tárcaközi bizottság Külügyminisztériumban tartott pénteki ülésé­nek döntését. A magyar lépések tervezését nehezíti a gyorsan változó iraki helyzet — mondta. A kuvaitban élő magyarok az öt bérelt busszal indulnának az iraki fővá­rosba. A magyar diplomácia mindent megtesz annak érdekében, hogy további, Jordániába vezető útjukat biz­tosítsa, s az ehhez szükséges engedélyeket megszerezze. A magyar fél kész arra is, hogy ha a kolónia együtt nem juthat át a határon, akár több csoport számára szervezze meg a hazatérést. Herman János egy Jordániából szár­mazó információra hívta fel a figyelmet: a jordán—iraki határon eddig még csupán néhány európai polgárnak sikerült átkelnie. Egyes kelet-európai országok kuvaiti kolóniái már elindultak hazafelé, vannak, akik közülük Bagdadban várakoznak és több csoport már a Jordán határ közelében tartózkodik. Minden rendelkezésünkre álló hír arról tanúskodik — fejezte be a szóvivő —, hogy a Kuvaitban és Irakban tartózkodó magyarok biztonságban vannak, egészsége­sek. (MTI) • PERZSA- (Arab)-öböl: Az amerikai hadse­reg egyik katoná­ja, korszerű fegy­verrel a kezében, pásztázza az öböl vizét augusztus 14-én, miután fi­gyelmeztetést kaptak arra vo­natkozóan, hogy aknák vannak a hajóútvonalon el­helyezve. Az ame­rikai hadihajó az Öbölben kialakult válság ellenőrzé­sére cirkál a tér­ségben más nem­zetiségű hadiha­jókkal együtt. (MTI-Telefotó) Kitüntetések augusztus 20. alkalmából Augusztus 20. alkalmából András- falvy Bertalan művelődési és közokta­tási miniszter pénteken kitüntetéseket adott át a Parlamentben. A népművészei fejlesztésében kima­gasló eredményeket elért hét népmű­vésznek a Népművészet Mestere kitün­tetést adományozta. Eredményes nép­művelő munkája elismeréseként a Ki­váló Népművelő elismerő címet húszán vehették át. Kiemelkedő közművelődé­si tevékenysége elismeréseként Besse­nyei György-cmlékérmet ölen kaplak. A magyar múzeumügy érdekében kifej­tett kimagasló munkájukért négyen ré­szesültek Móra Fcrcnc-emlékérembcn. A magyar könyvtárügy és levéltárügy érdekében kifejteit eredményes mun­kásságukért nyolcán vehették át a Sza­bó Ervin-emlékérmct. A Népművészet Ifjú Mestere címet tizennégyen nyerték el. A népművészet megőrzésében, át­örökítésében több évtizedeken ál vég­zett kiemelkedő munkásságukért Élet­fa-díjat hárman vehettek át. 1 Ugyancsak c napon, a minisziérium- bnn, a tárca nívódíjaiT.vehették (it a múzeumokban és könyvtárakban ki­emelkedő tudományos munkál végző dolgozók. ív * - * * NÍTVtrVÉS/.ÉT MESTERE: Bercezky Kálmán népviseleti ruha­készítő; Dalanics Miklósné és Orosz Sándor láncospár: Erdész Judit hímző­ruhakészítő népi iparművész; Geren­csér László kovácsmester; S/ckérné Kiss Andrea l’azckasmesi'er; özv. Sze- pcsvari Lászloné hímző, népi iparmű­vész: Vattai Jánosné szövőmester, a Szabolcs S7atmái' Megyei Népművé­szek Háziipari Szövetke/cle művészeti vezetőié. KIVÁLÓ NÉPMŰVELŐ: Bicskei Gábor, a zsámbéki művelő­dési h.iz művészeti vezeltíjc. Budai Jó­zsef erdők-ürii pedagógus, a klub- kőnyvtar vezetője, a művelődési kör titkára; Dimény Judit a Magyar Rádió ifjúsági főosztálya főmunkatársa; Győ­ri János jászkiséri nyugalmazott peda­gógus; Hámory László a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállítástervező és berendező osztálya vezetője; Lengyel Lászlóné, az EDOSZ központi könyv­tára igazgatója; Lengyel Sándor a csor­nai művelődési központ igazgatója; Madarász Margit a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár olvasószol­gálati vezetője; Mezei András a hevesi Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola igazgatója; Molnár Béla a budapesti Ikarusz Művelődési Központ igazgató­ja; Majtényiné Túri Katalin a szentesi könyvtár igazgatója; Nagy Ferencné, a mcvöbcrényi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatója; Papp Ferenc a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelő­dési Központ igazgatója; Bérezik Sára a budapesti II. kerületi művelődési központ ritmikus sportgimnasztika művészeti vezetője; dr. Pintye Ferenc a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. mű­velődési, ifjúsági és sportosztálya osz­tályvezető-helyettese; Szabó, Gyuláné a kaposvári Pacsirta Bábcsoport vezető­je; Szalóky Károly a budapesti Kama­raerdei Ifjúsági Park igazgatója; Tar- czy Gyula, az encsi művelődési köz­pont igazgatója; Vásárhelyi László az OKISZ művészeti igazgatója, művelő­dési osztályvezető-helyettes; Zsigó Je­nő a fővárosi Cigányszociális Művelő­dési és Módszertani Központ intézet- vezetője. BESSENYEI GYÖRGY-EMLÉKÉREM: Born Miklós, a békéscsabai megyei művelődési központ Balassi tánc- együttes koreográfusa, művészeti veze­tője; Emészt Pétemé a Tisza Cipőgyár Művelődési Központja igazgatója; Kiss Antal, a jászberényi Déryné Mű­velődési Központ tudományos munka­társa; Pomázi Ágostonná, a budapesti XV. kerületi művelődési központ köz- művelődési előadója; Rónay Ferenc, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Köz- művelődési Központ igazgatója. MÓRA FERENC-EMLÉKÉREM: Dr. Cenner Gyuláné dr. Wilhelm Gi­zella a Magyar Nemzeti Múzeum tudo­mányos főmunkatársa; dr. Fabiny Ti­bor az Országos Evangélikus Múzeum és Evangélikus Hittudományi Akadé­mia múzeumigazgatója, a teológia pro­fesszor; dr. Kecskeméti Tibor, a Ter­mészettudományi Múzeum főigazgató­helyettese; dr. Ujváry Zoltán, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. SZABÓ ERVIN-EMLÉKÉREM: Dr. Hiripi Lajosné, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főmunkatársa; Kányi Andrásné, a ceglédi városi könyvtár igazgatója; Pallosiné Toldi Mária, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese; dr. Sze­keres József, a Budapest Főváros Le­véltára főmunkatársa, osztályvezető; dr. Szita László, a Baranya Megyei Le­véltár igazgatója; dr, Tóth Gyula, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtárigazgatója; Vargha Balázs író; Varga Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársa. NÉPMŰVÉSZET IFJÚ MESTERE: Birinyi András táborfalvi hangszer- készítő; Dániel Imre nyíregyházi nép­táncos; Finta Zoltán sopronhorpácsi fafaragó; a budapesti Gönczöl zenekar; Hontváriné Arth Julianna kalocsai ba­bakészítő; Horváth Gyöngyi őriszent- péteri szövő; Keltái Gábor tatabányai táncos; Marschiné Gombos Márta gyulai hímző; Miklya Zsolt ecsekfalvi szövő; Pallagi Tünde budapesti faze­kas; Szerényi Béla budapesti (ekerőlan- tos; Szűcs Gábor jászberényi táncos; a) budapesti Tátika együttes; Varga Já­nosné békési hímző. ÉLETFA-DÍJ: Borbély Jolán, az Országos Közmű­velődési Központ néprajzos főmunka­társa; Kallós Zoltán népzenekutató; Kaszás János pedagógus, a Hosszúhe- tényi Népi Együttes vezetője. (MTI) Irányelvek a gazdasági programhoz A Kormányszóvivői Iroda közli: Csütörtöki ülésén a kormány — a pénzügyminisz­ter előterjesztésében — irányelveket fogadott el a 3 éves gazdasági program kidolgozásához. Egyetértett azzal, hogy a program célja a piacgazdasági rendsze­re való áttérés. Ehhez olyan gazdaságpolitikai fordu­latra van szükség, amely az elkerülhetetlenül szüksé­ges, szigorú pénzpolitika mellett a külgazdasági ori­entációt felerősíti, szűk kivételi lista mellett szabaddá teszi az importot, kiterjeszti a szabad árak körét, és megszünteti az állami támogatások jelentős részét. A kínálat élénkítésére határozott lépéseket tesz az állami tulajdon lebontására, a privatizáció gyorsítá­sára. Ehhez a pénzügyi eszközrendszerben hitel-, kamat- és adópreferenciákat biztosít. Intézkedéseket dolgoz ki a-vgrsenyszférába tartozó állami tulajdon hatékony működésére. Megkezdi a lakásgazdálkodási és finanszírozási rendszer piaci alapokra helyezését oly módon, hogy az ne járjon számottevő tehernövekedéssel a lakással rendelkezők Széles körében. A kormány szükséges­nek tartja, hogy a központi költségvetés egyensúlyát az adórendszer — az egyes adók szintjének növelése nélkül — biztosítsa. Az önkormányzatok saját bevé­teleinek növelésére a helyi adók szolgáljanak. A kor­mány a gazdasági program végrehajtását szolgáló törvényeket ez évben a parlament elé terjeszti. A kormány azzal számol, hogy a gazdasági prog­ram következetes megvalósítása eredményeként szá­mottevően megnő a piaci szereplők száma, kiépül a piacgazdaság eszköz- és intézményrendszere, és mindezek következtében az 1991 -ben elkerülhetetlen, átmeneti visszaesés és tehernövekedés után érezhető­en javul a gazdaság teljesítőképessége, megindul a gazdasági növekedés. Az ülésen megvitatták a földművelésügyi és az igazságügyi miniszter előterjesztését a termőföld tu­lajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről. A kor­mány elrendelte, hogy a tervezet szövegét a gazdasági kabinet — jogi szakértők bevonásával — vizsgálja felül. Ki kell dolgozni a termőföld állami tulajdonlá­sának szabályait. A termőföld tulajdonjogának ren­dezéséig a termőföld megművelése a jelenlegi föld- használó kötelezettsége. A kormány ülésén felhatalmazta dr. Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét az Európai Közösségek Bizottsága és a Magyar Köztár­saság közötti „Phare” támogatási program keretmeg­állapodásának aláírására. Az 1989-ben a közép- kelet-európai országokban megkezdődött reformfo­lyamatok előmozdítását célzó segélyprogramot az Európai Gazdasági Közösség finanszírozza, és az Európai Közösségek Bizottsága koordinálja. A program költségvetéséből 100 millió ECU-s, vissza nem térítendő támogatást kap Magyarország 1990- ben. Az összeg folyósításának alapjául szolgáló „fi­nanszírozási emlékeztetőt” a környezetvédelem terén már aláírták, több más területen hamarosan elkészül­nek a dokumentumok. A kormányszintű keretmegál­lapodás a segélyek folyósításának és felhasználásá­nak általános jogi, technikai és pénzügyi feltételeit rögzíti. A kormány a megyei, fővárosi vagyonellenőrző bizottságok működési költségeinek fedezésére 53 mil­lió forintot biztosít. A kormány áttekintette a soron kívüli személygép­kocsi-értékesítés rendszerét. Megállapította, hogy a korábbi gyakorlat nem tartható fenn, és megszüntet­te a soron kívüli személygépkocsi-értékesítést: A kormány foglalkozott a jubileumi oklevél adomá­nyozásának rendjével is. Míg korábban a gazdálkodó szervezetek vagy intézmények alapításának 50., 100., 150. stb. évfordulója alkalmából a kormány adomá­nyozhatta ezt az erkölcsi elismerést jelentő oklevelet, a jövőben az adományozásra az ágazati irányítást gya­korló miniszternek lesz jogosultsága. (MTI) PÉLDAMUTATÓ DÖNTÉS A VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉRŐL Aranygyűrűt kapott a Kecskeméti Városi Tanács 0 Dr. Fáy Ferencné átveszi az aranygyűrűt a kuratórium elnökétől. Alapítványt hozott létre két év­vel ezelőtt a Natura Környezetvé­delmi Tervező, Fejlesztő és Szol­gáltató Kisszövetkezet azzal a cél­lal, hogy az alapítvány kamataiból vásárolt aranygyűrűvel évente ki­tüntesse hazánkban, a környezet- védelem területén jelentősét alko­tókat. Az első díjátadó ünnepségre au­gusztus 17-én, Budapesten, az Okisz-székházban került sor. Dr. Scholz Tamás, a kuratórium elnö­ke a Borsodi Vegyi Kombinátot tüntette ki hatékony környezetvé­delmi beruházásaiért, majd Kecs­kemét Város Tanácsa nevében dr. Fáy Ferencné elnökhelyettes vehet­te át az aranygyűrűt. Idézzünk most röviden az in­doklásból: ,,Kecskemét területén — a reszelőgyárban — nagy meny- nyiségű ciántartalmú veszélyes hulladék halmozódott fel. Az üzem kereste a megoldást, a salak­anyag semlegesítésére. Szóba ke­rült az üzem területén egy regene­rálási eljárás bevezetése 1985-ben. Az elképzelést valamennyi szákha­nács műszaki osztálya nem adta meg az építési engedélyt, majd ta­nácsi határozattal megerősítették ezt a döntést. Két esztendeje vizsgálatok egész sorozata . következett, amelynek során kiderült: maga a hulladék nem okoz környezetszennyezést, de a regenerálására szükség .van. Az üzemet azonban csak országos hatáskörűén (tehát úgy, ha vala­mennyi hazánkban keletkező ilyen hulladékot itt dolgoznak fel) lehet megvalósítani, hiszen csak így gaz­daságos a telepítés. A Kecskeméti Városi Tanács azért érdemelte ki az elismerést, mert a korábbi határozatát felül­vizsgálva (természetesen meggyő­ződve arról, hogy az eljárás megfe­lel a műszaki és környezetvédelmi elvárásoknak), engedélyezte az or­szágos hatáskörű üzem telepítését. Ezzel a testület példát mutatott a hazai településeknek arra, hogy ott kell vállalni az ilyen, akár országos művek létrehozását, ahol a veszé­lyes hulladékok keletkeznek.” LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • De Maiziere Sopronba látogat Lothar de Maiziere, az NDK minisz­terelnöke szombaton Sopronba láto­gat, hogy köszönetét mondjon a ma­gyaroknak, akik, mint De Maiziere pénteken Berlinben fogalmazott, „le­hetővé tették a fordulatot”. Lothar de Maiziere Antall József miniszterelnök meghívására látogat Sopronba. Áz NDK miniszterelnöke kijelentet­te: logikus, hogy az NDK első szaba­don választott miniszterelnöke köszö­netét mond Magyarországnak. Buda) pest egy évvel ezelőtt tanúsített maga­tartását a németek nem felejthetik el — fűzte hozzá. 1989. augusztus 19-én, a magyar kormány jóváhagyásával rendezték meg Sopron környékén az úgynevezett páneurópai pikniket. Az eseményt ki­használva, több száz NDK-s törte át a határkerítést és futott át osztrák terü­letre. Ezt követően mind gyakoribbá váltak a hazatérni nem kívánó NDK- állampolgárok szökései az osztrák- magyar határon át Ausztriába, onnan pedig az NSZK-ba. Szeptember T 1-én a magyar kormány megnyitotta a ha­tárt, s több ezer keletnémet távozott az országból Nyugatra. • Kolozsvári tüntetés Nem engedélyezett tüntetést rendez­tek pénteken Kolozsvárott, a Kolozs­vári Antitotalitárius Demokrata Fó­rum (KADF) égisze alatt. A megmoz­duláson a Rompres hírügynökség sze^ rint mintegy százötvenen vettek részt: A Rompres román hírügynökség úgy tájékbztat erről, hogy a tüntetők „a lakosság rosszallása közepette” Ion Iliescu román államfőt, a kormányt és a kormány által kinevezett megyei pre­fektust szidalmazó, kommunistaellenes jelszavakat hangoztattak. A Romprés arról is beszámol, hogy a Szociáldemokrata és a Demokrata Munkapárt kolozsvári tagozata közle­ményt adott ki a KADF tevékenységéi­vel kapcsolatban. A dokumentum egyebek között sürgette, hogy a pártok bírálják meg a Fórum kiáltványát, amely „az ország politikai és gazdasági destabilizálására, sőt, megosztására tör rő felelőtlen elemek irányította utcai demonstrációk jelszavaiból született”: • Drágult a benzin Ausztriában Ausztriában szombat hajnaltól öt­ven groschennel drágább a benzin: a normálbenzin litere 9,60 schillingbe, a szuperé 10,40-be, az ólommentesé pe­dig kereken 10 schillingbe kerül ettől fogva. A-forgalmazó vállalatok arra hivat­koznak, hogy a közel-keleti válság mi­att megemelkedtek a világpiacon a nyersolajárak. Az Osztrák Autóklub szerint viszont a hazai forgalmazók, „szemérmetlenül kihasználják" a per- zsa(arab)-öböli válságot. • Elhunyt Körmendi László Hetvennégy éves korában elhunyt Körmendi László, a Magyar Rádió Kazinczy-díjas főbemondója. 1945-től dolgozott a Rádióban, egészen nyugdí­jazásáig, 1980-ig. Hangját megismerte az egész ország, kiemelkedő szerepe volt a bemondók utánpótlásának neve­lésében is. Körmendi Lászlót a Magyar Rádió műsorközlési osztálya saját halottjá­nak tekinti. Temetéséről később intéz­kednek. (MTI) . tóság támogatta, ám a városi tá- ' G. B. Üjabb 53 román utas rekedt Magyarországon Péntek reggelig újabb 53 román utast küldtek vissza magyar területre a csehszlovák határőrök. Közülük 43-at a vonatról szállítottak le Komá­romnál, illetve Szobnál, ötöt pedig közúton, Rajkánál fordítottak vissza, mert nem rendelkeztek az NDK-ba szóló útiokmánnyal, illetve megfelelő mennyiségű devizával. Zubek János, a BM Határőrség szóvivője azt is elmondta az MTI-nek, hogy a csehszlovák határőrség tájékoztatást kül­dött azokról a követelményekről, amelyeket augusztus 20-ától támaszta­nak a beutazó román állampolgárokkal szemben. Eszerint ettől az idő­ponttól kezdve csak azok a román utasok léphetnek be Csehszlovákiába, akik szállodafoglalási igazolással, vagy hatóság által hitelesített meghí­vólevéllel rendelkeznek, illetve gyógykezelésre utaznak, s ezt a határon hitelt érdemlően igazolni is tudják. Természetesen beengedik a tranzitu­tasokat is, amennyiben rendelkeznek a célország vízumával. A szóvivő azt is elmondta, hogy a BM Határőrség már a magyar— román határszakaszon felhívja a hazánkba érkező román állampolgárok figyelmét az új csehszlovák intézkedésekre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents