Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-17 / 193. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 17. zásra értékesíti a kft. A társaság háromszáz személyt foglalkoztat, 35 gépjárművel, 45 targoncával bonyolítja le a telepi és a külső szállítást, hogy a friss áru minél előbb és a legrövidebb úton jusson el a fogyasztókhoz. Ily módon a termelő többet kap a zöldségért, gyümölcsért, sőt, a vásárló is jól jár. Az áru szakszerű csomagolásáért a társaság külön űzet a termelőnek. Az áruforgalom korábban bevált rendszerre is alapozódik. A kft. kedvezményes telepítési akcióval: palántával, különféle értékes szaporítóanyaggal, vetőmagvakkal, Nyugatnémet cég is társult a zöldséggyümölcs értékesítő kft.-hez Kecskeméten, Kiskunfélegyházán éveken át váltakozó gazdasági eredménnyel tevékenykedett a zöldség-gyümölcs kereskedelmi szövetkezeti vállalat. A szűkebb hazánkban termett szép, friss gyümölcsöt, zöldségfélét külföldön is kedvező feltételek mellett értékesíthette. Később az áruminőség, a csomagolás, a szállítás iránti igények módosultak, s ehhez alkalmazkodni kellett. A Zöldért megyeszékhelyi és félegyházi kirendeltsége, továbbá a Hungarofruct gazdasági társaságot alapított, melyhez egy NSZK-beli cég s a szövetkezeti vállalat tiszakécs- kei kirendeltsége csatlakozott. 1990 eleje óta 70 millió forintos tőkével, s 140 milliós eszközállománnyal működik a korlátolt felelősségű társaság, melynek külföldi tagja, az Albert Pilz cég a nyugati, főként NSZK-beli valamint úgynevezett fedezeti vásárlással megerősített árakkal teszi előnyösebbé a termelőkkel való kapcsolatát. Jóllehet, a keresletkínálat változásait nem könnyű követni, ebben az új „felállásban” ismét üzlet külföldön is a hazai földön termett cseresznye, meggy, kajszi-, őszibarack, a retek, a paradicsom, a paprika értékesítése. Az 1990-es évtől kezdve a kft.-nél önállóan képezik az árakat, s a szerződéses fegyelem is javulhat. Számos kistermelő hozta vissza az áruját Budapestről, mert ott csalódás érte, s azóta a kft.-vel tart kapcsolatot. (Kép és szöveg: N. L.) értékesítés lehetőségét teremtette meg. A Pilz cég tekintélyes korú tulajdonosa a hazai zöldség-gyümölcs termesztéssel, kereskedelemmel 1920 óta fennálló kapcsolatát újította fel a társasági szerződéssel, és tagja lett a korlátolt felelősségű társaság ellenőrző bizottságának is. Az új kft. áruforgalma évente 45 ezer tonnát tesz ki. Ennek 35-40 százaléka export, a többi áru a hazai piacon kel el. A korlátolt felelősségű társaságnak Laczkó Gyula az igazgatója. Tájékoztatása szerint az itthon forgalmazott áru 30 százaléka jut el közvetlenül a lakossághoz, a többit ipari feldolgo0 Rakodás előtt még egyszer alaposan megvizsgálják a külföldi szállításra előkészített árut a Zöldért- , telepen. Maradona is így kezdte ? (Tóth Sándor fotói) AKTUÁLIS ÉS VILÁGMÉRETŰ GOND Az öntözés ésszerű alternatívái SZINTE RÖGESZMÉVÉ VÁLT már az, hogy a hatékonyabb élelmiszer-termelés érdekében takarékoskodni kell az öntözővízzel. A szakértők véleménye megegyezik abban, hogy a fejlődő országokban az élelmiszer-termelés növekedésének döntő része az öntözött földekről kerül majd ki. E területek 90 százalékát ma felszíni öntözéssel árasztják el, ami tulajdonképpen vízpazarlást jelent és egyáltalában nem hatékony a gabonatermelés szempontjából. Nem meglepő ezért, hogy a májusban Tel-Avivban megtartott nemzetközi öntözési konferencia elé számos olyan előterjesztés került, amely a víztakarékossággal és a szennyvizek újbóli hasznosításával foglalkozott, ugyanakkor az alacsony termelékenységű árasztásos öntözésről az intenzív permetező vagy csepegtető öntözésre történő áttérést sürgette. A konferencia időzítésének az iróniája volt az, hogy a jelentések szerint éppen akkor emelték fel 23 százalékkal az öntözővíz árát Izraelben. Ez azért vált szükségessé, mivel 16 százalékkal csökkent az ország legnagyobb, különböző neveken ismert (Tiberias, Galilei, vagy Kennerset) víztározójának vízszintje az esős évszak végére, illetve a csúcsigénybevétel kezdetén. A „SZOMJAZÓ” ORSZÁGOK tömegéből érkeztek küldöttek a konferenciára Izraelbe, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy milyen eredményeket értek el a korábban rosszul felkészített izraeli farmerek a Jordán folyó völgyében a csepegtető öntözésre történt áttéréssel. Dán Aymon, Izrael egyik vezető agrárközgazdásza számolt be a konferencia résztvevőinek arról, hogy a hagyományos gazdálkodáshoz szokott arab farmerek hogyan növelték tízszeresére ^ termelésüket és ennél is nagyobb mértékben a jövedelmüket anélkül, hdgy kárt tettek volna a talajban, megsértették'’volna a tulajdonosi és vízjogokat. Az előadó véleménye az volt, hogy a fejlett technika gyors bevezetését előnyben kell részesíteni a lépésről lépésre történő megvalósítással még akkor is, ha az infrastruktúra nagy része hiányzik. Aymon már a Világbank tanácsadóit is meggyőzte arról, hogy az általa javasolt mód mind gazdaságilag, mind társadalmilag járható út arra, hogy sok fejlődő ország növekvő nagyvárosa környékén mielőbb felszámolják a viszonylag nagy értékű élelmiszerekben jelentkező hiányt. A KÍSÉRLETBE mintegy négyezer, döntő részben írástudatlan beduin családot vontak be négy, Izrael nyugati partvidékén levő faluban. Ezek évről évre egyetlen téli zöldségfélét termeltek részben a létfenntartásuk, részben helyi eladás céljára. Ezeket a parasztokat megtanították arra, hogy hogyan kell a földből kis víztározókat kialakítani, hogyan kell ezeket műanyag fóliával kibélelni, hogyan kell az öntözővezetékeket kiépíteni, segítségükkel a tápanyaggal, vagy műtrágyával dúsított vizet eljuttatni a növényekhez, hogyan kell a magasabb értékű és jobb minőségű növényekből évente két termést betakarítani, és miként kell kialakítani a szomszédos arab országokban a növekvő exportpiacot. Annak ellenére, hogy ezek az arab parasztok átlagosan a tízszeresére növelték a termelésüket, a vízfelhasználásuk gyakorlatilag változatlan maradt. A konferenciával egy időben rendezték meg Izraelben a háromévenként esedékes agrártechnikai kiállítást. A konferencia elé terjesztett más tanulmányok nagymértékben igazolták azt a végkövetkeztetést, hogy igen kedvező az ilyen fejlesztéseknél a befektetett tőke megtérülése. A termelők még a piaci árak 45 százalékos csökkenése esetén is elfogadható, 25 szá- zalékós hasznot érhetnek el. A magasabb technikai színvonal elérése nem jelent munkanélküliséget — hangsúlyozta Aymon. Az izraeli falvakban nemcsak az növelte a jólétet, hogy a farmerek jövedelme 13-15-szörösére emelkedett, de az is, hogy nőtt a termés, valamint a termeléshez szükséges eszközök mennyisége, megnőtt a kereslet az értékesítési lehetőségek iránt. Mindez új munkahelyeket teremtett. AZ IZRAELBEN EGYRE NÖVEKVŐ VÍZHIÁNY különösképpen nagy gondot jelent a legsűrűbben lakott országrészeket kiszolgáló, túlszivattyúzott vizet télen mesterségesen pótolják a Jordán folyó vizéből. Az idén azonban erre nem volt lehetőség, ezért a tel-avivi kezelt szennyvizet is felhasználták öntözési célra. Az Izraelben felhasznált öntözővíz 15 százaléka egyébként is a belföldi szennyvízüzemektől származik. Ezt az arányt az ezredfordulóig 25 százalékra akarják növelni. Több, a konferencia elé terjesztett jelentés ennek a gyakran nem könnyű feladatnak a végrehajtási nehézségeiről számolt be. A másodlagosan vagy harmadlagosan kezelt szennyvizek is gyakran eltömik a szivárgók szűk nyílásait, ami nagy problémát jelent az öntözéssel foglalkozó farmerek számára, akik nem tudják előzetesen kiszűrni az összes szerves anyagot a szennyvízből. Néhány olyan gyártó cég, amely az öntözőhálózat e kicsi, bonyolult elemének a gyártásával foglalkozik, azt állítja, hogy már megoldotta ezt. a problémát anélkül, hogy arra kényszerítené a gazdákat, hogy időnként klórral mossák át az egész rendszert, vagy túlnyomással távolítsák el az elzáródást okozó szennyeződést. Az öntözőberendezések kibocsátó szelepeinek legújabb nemzedékénél a másik, legtöbb gondot jelentő problémát már megoldották. Normál körülmények között minél hosszabb ugyanis a vezeték, annál kisebb a nyomás, mivel a víz elszivárog. Ezért szinte mikroszkopikus nyomáskiegyenlítő berendezést építenek be annak érdekében, hogy a növények egyenetlen talajon és nagyobb távolság esetén is azonos mennyiségű vízhez jussanak. EZZEL EGYÜTTJÁRÓ VESZÉLY a kevésbé, vagy nagyobb mértékben sós vizek felhasználása öntözés- céljára. Mint ismeretes, a száraz övezetekben — nem kevésbé az izraeli Negev:sivatagban — a talaj felszíne alatt nagy mennyiségben találhatók ilyen vizek. Miközben a genetikusok és növény- nemesítők e területeken lázasan kutatnak sótűrő növények után, az öntözési szakemberek azon dolgoznak, hogy meghatározzák a sós víz felhasználásának korlátáit, amelyek mellett a súlyosabb károk , már elkerülhetők. Számos jelentés utalt arra, hogy ha a növény eltérő növekedési fokának megfelelően, különböző arányban keverjük a sós és friss vizet, akkor a korábban felhasz- nálhatatlannak ítélt vizet is hasznosítani lehet öntözési célra. Financial Times (Nagy-Britannia)
