Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-13 / 163. szám

1990. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉT HÉTTEL A NÉPSZAVAZÁS ELŐTT Ki válasszon köztársasági elnököt? Időpontok, tudnivalók július 29-ére Az Országgyűlés július 29-ére kitűzte a népszavazást. A másodikat a törvény megalkotása óta, s az elsőt a többpárti szabad választások után. Novemberben négy kérdés volt, most egyre kell választ adni: hogy közvetlenül a nép válasszon- e köztársasági elnököt, vagy pedig a módosított törvénynek megfelelően a parlament. A népszavazásig alig több mint két hét van már hátra, s mert némileg változtak a jogszabályok is, az előkészületekről kérdeztük Tanács Klárát, a megyei tanács csoportvezetőjét. Kiegészítik a bizottságokat — Gondolom, rendelkezésükre állnak a munka megszervezéséhez szükséges határozatok. — Egyelőre a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló tör­vénymódosításnak, valamint a Bel­ügyminisztérium határidőket megje­lölő rendeletének csak a nem hivata­lom szövege van a birtokunkban. Ezek, valamint a minisztériumban megtartott értekezlet alapján dolgo­zunk, készítjük elő a július 29-ei nép­szavazást. Ami biztos: a tanácsok számára előírt feladatokat végre kell hajtani. — Melyek azok? — Első és legsürgősebb a szava­zatszámláló bizottságok és az egyéni választókerületi választási bizottsá­gok működőképessé tétele. — Mit jelent ez, új tagokat kell választani? — Mindkétféle bizottságban van­nak á tanácsok által választott és a pártok által delegált tagok. A tanács által választottak megbízatása a leg­közelebbi választások kitűzéséig tart, ám a pártok delegálása az adott alkalomra szólt. Most újólag dele­gálhatnak, s erre külön is felkérik az MSZP és az MSZMP szervezeteit. — Mikorra kell ezt megtenni, s mi történik, ha a pártok nem delegálnak, vagy a tanács által választott személyek megbízatá­sukról lemondanak, esetleg nem lesznek itthon az adott időben? — A bizottságokat július 16-áig kell véglegesíteni. Amennyiben a vá­lasztottak lemondás vagy más ok mi­att július 29-én nem tudnak részt venni a népszavazás lebonyolításá­ban, akkor a tanácsok végrehajtó bizottságai egészítik ki a szavazat- számláló és a választókerületi válasz­tási bizottságokat is.-Ez a teendő akkor is, há a pártok nem delegálnak képviselőt a bizottságokra. Az 5 tag­nak ugyanis mindenképpen meg kell lenni. — Ezek szerint a bizottságok működésképtelensége miatt nem hiúsulhat meg a parlament által kötelezően kiírt népszavazás. Ha­csak július 29-én reggel minden­nek ellenére mégse jön össze a sza­vazatszámláló bizottság az adott helyen. Van erre valami szankció? — Nincs. Ez társadalmi bizottság, hivatalos felelősségre vonás sem le­hetséges. A felkért személyek díjazás nélkül, fejenként 200 forint élelmezé­si költség kalkulálása mellett végzik a dolgukat. A határidőt azonban könnyen megsérthetjük, mert igaz, könnyítés, hogy a vb választhatja meg a bizottsági tagot... — Szerencsére előrelátóan gon­doltak arra a rendelet készítői, hogy ilyen ügyben, vagy ilyen ügy­ben sem tudnának már tanácsülé­seket összehívni, főként nyáron, és igen gyorsan... — ... de előfordulhat, hogy csak 16-a után derül ki: hiányos a bizott­ság. Egyébként a 3 tagú bizottság még döntésképes. Gondokat több helyről is jelentettek, lemondtak bi­zottsági tagok, s igen nehéz lesz he­lyettük újakat találni. A szavazókor a régi, s elég a személyi igazolvány — Azt már tudjuk, hogy ezúttal az állampolgárok nem kapnak ko­pogtatócédulát, vagyis értesítést a névjegyzékbe vételről. Ez kétség­kívül költségmegtakarítás, ugyan- akkór zavaró is, mert nem tudhat­ja' áz illető; ^hogy benne vaw-e á névjegyzékben, s mikor és hová kell mennie szavazni... — Ha értesítés nem is lesz, a vá­lasztói névjegyzék azért készül, július 20-a a határidő. A lista a helyi taná­csokon július 20—25. között megte­kinthető, ezen idő alatt lehet kifogást tenni a kihagyás vagy a fölvétel mi­att. A névre szóló kopogtatócédula helyett most marad a plakátok, az országos és helyi sajtó, rádió, tévé segítségével történő tájékoztatás a népszavazás időpontjáról, módjáról és a szavazókörök kialakításáról. Ez utóbbi egyébként megegyezik a már­ciusi képviselő-választáskor létreho­zott rendszerrel. — Ha nincs kopogtatócédula, akkor a szavazáshoz nyilván elég a személyi igazolvány, kivéve az ideiglenes tartózkodási helyen szavazókat... — Csak a személyi igazolványt kell a szavazókörben bemutatni. Ott ellenőrzik a névjegyzéket, s ha az illető benne van, akkor az adott kör­zetben szavazhat. Ha véletlenül más szavazókörbe tévedne be, a bizottsá­gi tagok tájékoztatják, hogy hol ad­hatja le voksát. Amennyiben valaki bármilyen okból kimaradt a név­jegyzékből, de van választójoga, ter­mészetesen éppen úgy szavazhat az állandó lakóhelyén, mint legutóbb. A bizottság erről egyébként külön listát vezet. — Mi lesz a szabadságra uta­zókkal? — Az ideiglenes tartózkodási he­lyen lévők csak az állandó lakóhe­lyük tanácsától kapott igazolással szavazhatnak. Ezt most személyesen kell kérniük, de nem kell várni július 20-áig, a négyjegyzék elkészítéséig. A tanács már most is kiadja az igazo­lást. — Aki tehát mondjuk kedden utazik el két hétre nyaralni, az hétfőn megkaphatja az igazolást. És meddig? — Július 28-án 16 óráig, ez a végső határidő. Még két dátum: közvéle­mény-kutatási adatokat július 21- étől július 29-én 20 óráig tilos nyilvá­nosságra hozni, s július 28-án nulla órától 29-én 20 óráig tart a kötelező kampánycsend. — A helyzet most lényegesen egyszerűbb, mint a képviselő- választáson volt, ahol személyekre és pártokra is kellett szavazni. Itt csupán egyetlen kérdésre kell vá­laszolni; bár azt meglehetősen bo­nyolultan tették fel a szavazóla­pon. A lényeg: , aki azt akarja, hogy közvetlenül a nép válasszon köztársasági elnököt, az igennel, aki azt szeretné, hogy a parlament válasszon, az nemmel szavazzon. Mikor érvényes a népszavazás? — Érvényes és eredményes a nép­szavazás, ha a jogosultak több mint fele megjelenik és érvényesen szavaz, s az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azo­nos választ ad. — Miután egyetlen kérdésről van szó, gondolom az összesítés is egyszerűbb... — Igen, a novemberi népszavazás­sal ellentétben most az egyéni válasz­tókerületben összesítik az eredmé­nyeket, azt eljuttatják a megyei mun­kacsoporthoz, s innen továbbítjuk azt az országos választási bizottság­hoz. Váczi Tamás Már most adnak igazolást a tanácsok NAPKÖZBEN: Fegyelem! Jó néhány évvel ezelőtt megeresztettem egy kis glosszát arról, hogy a kecskeméti tanácsülés majd­nem határozatképtelenné vált amiatt, hogy a ta­nácstagok jelentős része távol maradt az ülésről s ezt a szándékot előre nem jelezte. Föltettem a szó­noki kérdést, hogy micsoda fegyelem ez, amely méltatlan a választópolgárokhoz, akik a városi bársonyszékekbe ültették a küldötteket, bizalmuk­ról biztosítva őket. Emlékszem, a szerkesztő nem szívesen tette bele az újságba a cikket, mondván, hogy ne járassuk le a tanácsot. Ezt a véleményét látta igazolva, amikor a mégis megjelent írást né­hány nap múlva az akkor „ellenségnek” számító Szabad Európa Rádió beolvasta ... Ez a kis történet jutott eszembe, amikor tegnap a rádió déli krónikáját hallgatván egyszer csak megütötte a fülemet, hogy az Országgyűlés költ­ségvetési bizottságának ülésé elmaradt. Az ok egy­szerű: nem jött össze annyi honátya, hogy határo­zatképes lett volna a bizottság ülésé. Pedig az ere­detileg meghirdetett időponton túl még harmincöt percet vártak is a' jelenlévők, hátha arra téved néhány képviselő, aki tagja a bizottságnak. De nem tevedt arra, így az ülést el kellett halasztani. Ugyanakkor felrémlett emlékezetemben a né­hány nappal ezelőtti parlamenti ülés, amikor is az elnök létszámellenőrzést rendelt el. A bejelentett távollévők száma: 26. A be nem jelentett távollé­vők száma: 80. Vagyis ez utóbbiak akkor igazolat­lanul hiányoztak? Biztos, hogy nem mindenki, mert lehettek, akiknek hirtelen „közbejött valami”, de arra mérget veszek, hogy nem mind a nyolcvan­nak. És itt újabb kérdés adódik, noha tudom, hogy egyszerűsítem a dolgokat, de csupán az érthetőség kedvéért teszem: levonják a fizetéséből, figyelmez­tetést kap a képviselő? Mert ugyebár az egyszerű munkahelyen — mondjuk egy gyárban, ahol szala­gon dolgoznak az emberek — az igazolatlan, vagy ha úgy tetszik az előre be nem jelentett hiányzás bizony elég súlyos eset. Főleg akkor, ha ugyanan­nál az embernél megismétlődik. Az bizony fegyel- ,mit kap, levonják a béréből stb. Végül is kirúgják, finomabban fogalmazva elküldik. Persze ma már a képviselőt nem lehet visszahív­ni, de a fizetését, a munkabérét az Országgyűléstől kapja. Ha megdolgozik érte. De aki mondjuk soro­zatosan hiányzik, az megdolgozik-e a pénzéért? Jó, jó! Már hallom is az esetleges érvet, hogy az Or­szággyűlés azért mégsem egyszerű munkahely. Er­re az én válaszom az, hogy valóban nem egyszerű, de mégiscsak munkahely. Márpedig a munkahe­lyen tilos az alkoholfogyasztás. Az egyszerű mun­kahelyen. A Parlamentben lehet. Hogy van ez? Nagyon örültem, amikor ez az Országgyűlés módosította az alkotmányt, s annak első paragra­fusa így szól: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Vagyis a jog, a törvény minden magyar állampolgárra egyformán érvé­nyes, sőt kötelező. Ha képviselő, ha esztergályos, ha traktorista. Úgy látszik, vannak kivételek. Akkor viszont mit er az egész küzdelem, amit a kivételek ellen folytattunk? —dorgál— VÁLLALKOZÓ FÉLEGYHÁZI ISKOLA Építésvezetőséget alapított a 608-as Ipari Szakmunkásképző (Tudósítónktól). Pár hónapja jelent meg e lap hasábja­in híradás arról, hogy nem a legbiztatóbb az építőipari szakmunkástanulók jövője. Néhány szakvállalat, közöt­tük a Dutép, szűkebb keretek közé szorította vagy meg­szüntette a tan üzemi képzést, az építőipari szakmákat választó fiatalokkal a szervezett foglalkozást. Kiskunfélegyházán ez megközelítően száz, a megyében ezernél több tanulót érintett. A 608-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet tantestülete ebbe a helyzetbe nem nyugodott bele. Úgy vélték, hogy szakmunkásokra, két-' kézi dolgozókra ezután is nagy szükség lesz, hiszen min­den munkafolyamatot aligha lehet gépesíteni. Ha a tanu­lónak jelentkezőket nem veszik fel, a munkanélküliek számát gyarapítják. Sőt az intézetből kiváló szakoktató­kat is el kellene bocsátaniuk. Évek múltán mennyivel körülményesebb lenne mindent elölről kezdeni...? Kétmilliós megyei támogatás Építésvezetőséget alapítottak, élére pályázat útján ke­rült vezető, Gibarszki Sándor, felsőfokú végzettségű mű­szaki tanár személyében. Helyettese Csabai Csaba építés­technikus lett. A Bács-Kiskun Megyei Tanács 2 millió 150 ezer forinttal támogatta az iskola kezdeményezését. Az építésvezetőség ebből vásárolt gyorsfelvonót, ha­barcs- és betonkeverőgépet, szállítószalagot, kéziszerszá­mot. Eredetileg úgy volt, hogy szeptemberben kezdik meg a termelőmunkát. Időközben azonban néhány elő­nyös megrendelést kapott az építésvezetőség, amely első­sorban kőműves, ács, épületasztalos, szobafestő munkát vállal, de kerítés, vasszerkezet készítésére, vülanyszere- lésre is vállalkozik. E munkák csaknem száz tanulót érintenek, akik nyolc oktató vezetésével gyakorolják szakmájukat. Átalakítás, festés, karbantartás Ezekben a napokban az iskola építésvezetősége által foglalkoztatottak a bugaci általános iskolát festik, a sely- mesi kisvendéglőt komfortosítják, Kiskunmajsán üdülőt építenek és saját tanintézetükben — a 608-asban — el­végzik a nyári karbantartást, felújítást. Mivel a megren­delés egyre több, szeptembertől kezdve szintén lesz mit tenniük az építésvezetőségnél dolgozóknak. Az 1990—1991-es tanévre az építésvezetőséghez har­mincnyolc ipari tanulót vettek fel, további hetvenet pedig más cégekhez. Közülük legtöbbet a Kunép foglalkoztat majd. Akiknek a gyakorlati munkahelye már megvan, azok mind az iskola tanulói lettek az új tanévre. Önállóság és felelősség A tanulók anyagi ösztönzésére külön pénzügyi alapot képeznek, hogy a tisztességes munkát ezzel is elismeijék. Ebben az oktatók is érdekelve vannak. Nagy érdeme a 608-as számú tanintézetnek, hogy a lehetőséget megte­remtette, hiszen az építésvezetőség által vállalt munká­ban az ipari tanuló fiatalok gyakorlati képzésének költsé­gét — az ösztöndíjat, étkezési hozzájárulást, egyéb kia­dást — munkájuk bevételéből fedezhetik. A tanulók, szakoktatók kölcsönösen egymásra vannak utalva, önál­lóságuk nagyobb felelősséggel jár. Az élet iskolájába járnak! Nemedi László Hatnyelvű magyar „beszélőgép” Új magyar beszédszintetizátor jelent meg a piacon: a Speaktronics—Multi- vox, amely lényegesen többet „tud”, mint a tetszőleges írott szöveget meg­szólaltató hasonló eszközök. Miként dr. Gordos Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Elektronika Intézete Távközlési Tanszékének veze­tője az MTI munkatársainak elmond­ta: ez a beszéd-ellőállító rendszer egye­temük szabadalma. Számítógépekhez — pl. IBM—PC-khez — csatlakoztat­va nemcsak arra képes, hogy felolvassa — akárcsak más beszéd-előállító — a gép billentyűivel leírt, a képernyőn megjelenő szöveget, hanem arra is, hogy a szövegben levő nem szokványos részeket a használó igénye szerint értel­mezze, vagy a vegyi képleteket a kémi­kus, a fizikai összefüggéseket a fizikus vagy más szakember „nyelvén” mond­ja ki. Az ilyen beszéd-előállító rend­szert elsőként az országban, s talán a világon is az egyetem híradástechnikai elektronika intézetének szakemberei alkották meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Fonetikai Laboratóriumának kutatói­val együttműködve. A fejlesztést mate­matikai, elektronikai, számítástudo­mányi és nyelvészeti törvényszerűségek alkalmazásával valósították meg. A beszéd-előállító, a Speaktronics —Multivox hat nyelven beszél: magya­rul, németül, olaszul, spanyolul, finnül és a világon elsőként eszperantóul. Fő­leg azokra a nyelvekre tanították meg a beszédszintetizátort, amelyek terüle­tén várhatóan kereslet jelentkezik. Az angol nyelvet egyelőre nem sajátíttat­ták el vele, mert az angol és az amerikai cégek megfelelően ellátják beszédszin­tetizátorokkal az angol nyelvterületet. A Phüips cég — amelynek mikro­elektronikai eszközeivel készítették a beszédszintetizátort — érdeklődött a fejlesztés iránti A világhírű cég elküldte képviselőjét, s a vele folytatott megbe­szélésen kitűnt: a magyar intézet eljárá­sa a Philipsénél hatékonyabb, ezért le­hetséges, hogy a Philips cég megbízza a magyar kutatókat: állítsanak elő szá­mukra angol nyelvű szintetizátort. A rendszert Magyarországon a NI­KOL Elektronikai Gmk. gyártja, amely munkaidőben az 165-4875 tele­fonszámon magyarul, az 160-6255 szá­mon pedig németül saját hangján be is mutatkozik. A Budapesti Műszaki Egyetem tárgyalásokat folytat arról, hogy egy osztrák vállalatnak is átadja a gyártás jogát. Á Speaktronics—Multivoxszal elő­segíthetik termelési folyamatok vezér­lését, kisgyermekek írás-olvasását, a nyelvoktatást, pszichológiai, nyelvé­szeti és más tudományos kísérleteket végezhetnek. Ez a beszéd-előállító a va­koknak, gyengén látóknak „felolvas” a számítógépből, a némák, beszédsérül­tek számára lehetővé teszi a beszédre­generálást. Az egyetem intézetében dolgozták ki a magasabb szintű feladatokat,-, teljesí­tő” beszédfelismerőt is. Ez a rendszer felismeri a szavakat, kifejezéseket, füg­getlenül attól, hogy ki mondta a mikro­fonba azokat, következésképpen bár­kinek az utasítását megérti. A FŰSZERPAPRIKA JÓ MINŐSÉGÉT GARANTÁLNI KELL Feloldott monopólium után anarchia? Az idén májustól mindazt szabad a fűszerpaprikával kapcsolat­ban, amit eddig állami monopólium korlátozott, de amit eddig hallgatólagosan az állam eltűrt, nevezetesen: a megtermelt fűszer- paprikából szárítással félterméket és ebből fűszerpaprika-őrle­ményt előállítani. Tekintsük át, milyen volt régebben a fűszerpap­rika-termelés és -őrleménygyártás. A fűszerpaprika használata hazánkban a múlt században ho­nosodott meg. Termesztése a század vége felé indult meg oly mennyiségben, hogy az már kereskedelmi termékhez is elegendő volt. Az 1920-as években már exportcikk a fűszerpaprika-őrle­mény, amelyet mintegy 30 paprikamalomban állítottak elő. A vaj- köpülőhöz hasonló paprikatörőkben ebben az időszakban csak valóban a házi szükségletnek megfelelő mennyiséget tudtak készí­teni. Aki ennél többet termelt, az a paprikamalomba vitte a félter­méket. A fűszerpaprika használatának hazai elterjedése az export növe­kedése egyre több és több őrleményt igényelt, aminek következté­ben egyesek hamisítással kísérleteztek, liszttel, téglaporral, mester­séges színezéssel stb. Ma ehhez hasonló nem fordul elő, de ma sem kizárt az étkezési paprikával való keverés, vagy meg nem engedett technológiai módszer alkalmazása. A magyar fűszerpaprika egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága, hogy színezöhatása mellett aromája is van, azaz ízesítő is, szemben például a spanyol paprikával. Nem mindegy tehát, hogy miből és hogyan állítják elő. A jó minőségű őrlemény céljára legalkalma­sabb a hosszúkás alakú, hazai nemesítésű paprika. íze kellemes, fűszeres, édes, festéktartalma, ami a színezőhatását adja, kilónként átlag 9-11 gramm. A mostani, látszólagos korlátozás nélküli előállítás mellett sem engedhető meg, hogy a „hungarikumnak”, azaz jellegzetes magyar exportterméknek elismert fűszerpaprika-őrlemény minősége ro- moljék. A jó minőség garantálása alapvető feladat, amit az előállí­tás körülményeivel (megfelelő technika és higiénia stb.) lehet elér­ni, s ennek betartását az államnak ki kell kényszerítenie. Az élelmiszer-előállítás szabályait az élelmiszertörvény rögzíti. Ennek megfelelően a fűzserpaprika-őrlemény előállítását, ha azt a termelő végzi, élelmiszert iparszerűen előállító mezőgazdasági kis­termelői tevékenységnek kell Ítélni. Lehet, hogy e megfogalmazás túl szigorú, és csak akkor érvényesítendő, ha az előállított fűszer­paprika-őrlemény mennyisége meghaladja az előállító háztartásá­hoz feltétlen szükséges mennyiséget. Ha a kistermelő az általa előállított fűszerpaprika-őrleményt kereskedelmi forgalomba hoz­za, a törvény végrehajtási utasítása értelmében a kistermelőnek is élelmiszer-előállítói engedélyt kell beszereznie. Az engedélyt a ha­tósági élelmiszer-ellenőrzést ellátó szervezet adja ki. (Jejenleg a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás). így lehet legális az eddig tiltott házi paprikaőrlés. A fűszerpaprika-őrleményt előállítónak gyártmánylapon kell rögzítenie (bevallania) a kereskedelmi forgalomra szánt termék minőségét. Ennek formája a törvény végrehajtási utasításában található meg. A jelenlegi szabados szabályozás már régebben is előfordult. A 30-as években azonban éppen a sok előállító és kereskedő harcolta ki az egységes állami minősítést, amit nyolc éve szüntettek meg. A jelenlegi szabályozás szerint minden termelő saját maga álla­píthatja meg az általa előállított termék minőségét, amit viszont a fogyasztó nem tud ellenőrizni. Az ügyeskedők esetleg kihasznál­hatják az állami minősítés nélküli helyzetet. A fűszerőrlemény piacán anarchia alakulhat ki, amelyet ha átmenetinek — 5-6 évre szólónak — becsülhetünk is, jelentős károkat okozhat. Ennek bekövetkezését nem lenne érdemes megvárni, ezért úgy gondolom, hogy az előállítás liberalizálása mellett vissza kell állítani az állami ellenőrzést és minősítést, amely évtiztedekig segítője volt a magyar fűszerpaprika magasabb exportértékének is. Dr. Horváth György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents