Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-13 / 163. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 13. FILMJEGYZET Micsoda nő! Az új amerikai film sztorijáról elmondható lenne, hogy egy mai Hamupipőke-történet, ha a szegény sorsú hajadon nem az utcasarkon várná álmai kjrályfiját. A főszereplő hölgy pedig visszavonhatatlanul ezt az életformát választotta. Nem éppen jószántából, hanem azért, hogy véget vessen a kilátástalan robotnak. Egyik napról a másikra „üzletasszony" lesz, aki nem ismeri az alkut. Átutalás, hitel vagy csekk nincs. A sokféle kuncsaft közül legelsőként — már csak ilyen az élet — egy multimilliárdos akad a horogra. Pedig az úriember nem is ilyen céllal jött erre a környékre; egyszerűen csak eltévedt. A „tarifáért' semmi mást nem is kíván, csupán útbaigazítást. A tanulóidős örömlány azonban nem szokott hozzá ekkora „borravalóhoz'*, úgy érzi, igazságtalan lenne a pénzt ellenszolgáltatás nélkül elfogadnia. Ha már egyszer megfizették, azért valamit adnia kell. A komplexusokban, gátlásokban szenvedő, őszülő halántékú tőzsdecápa viszont valami egészen másra vágyik. S ezzel mindkettőjük élete gyökeresen megváltozik. A Garry Marschall rendezte film a hazai mozikban szokatlan műfajt, a romantikus vígjátékot kelti életre. A nem mindennapi nagyságú közhelyekből épített sztori persze halott maradna a két főszereplőjátéka nélkül, akik a cél érdekében valóban mindent elkövetnek. A csábos, vörös hajú csali: Julia Roberto 22 éves kora ellenére egy igazi Sztár, akinek már csak azért is nehéz efféle utcasarki Hamupipőkét alakítania, mert manapság minimum egymillió dollár gázsit kasszíroz filmenként. (Tulajdonképpen meg is érdemli, ha azt nézzük, hogy a most látható, eddig még csak az Egyesült Államokban bemutatott produkció máris százmilliót hozott alkotóinak a konyhára.) A Vivient alakító Julia Roberts miniportréjához hozzátartozik az is, hogy Kim Basinger és Michelle Eleifert társaságában a világ legszebb tíz hölgye között emlegetik. A forgató- könyv jelenlegi változatán is rajta hagyta a keze nyomát, elsősorban azért, hogy alkalma legyen megcsillogtatni eredeti humorát. Partnere ugyancsak egy sztár, még játsszák a mozik legutóbbi filmjét, a Higgy neki, hisz zsaru-1 Richard Gere, aki a most látható munkában azzal édesíti sanyarú milliomos- (milliárdos-) életét, hogy eszméletlen összegeket költ az utcasarkon felszedett barátnőjére. A negyvenes évei közepén járó Gere komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy némi meggyőző erővel ruházza fel a figurát, ám ez csak hellyel- közzel sikerül. K. J. AEG vegyes vállalat Kunszentmiklóson Az AEG — jelenleg a német Daimler-Benz konszern része — még a 30-as évek előtt jelent meg először Magyarországon. Ez év májusában Kunszentmiklóson létrehozták az AEG Union Kft.-t, tízmillió márkás alaptőkével. Ők 49,3 Sikál, a VÁV 45,07, s a Transelektro pedig 5,63 százalékkal részesedik. A vállalkozásba a nyugati cég tőkéjével és műszaki ismeretekkel (175 millió Ft), a Villamos Állomásszerelő Vállalat a kunszentmiklósi gyárral (160 millió Ft), a Transelektro pedig üzleti hálózatával (20 millió Ft) szállt be. A vegyes vállalatnál a termelés csak 1991. január l-jével indul, ugyanis a kun- szentmiklósi gyárnak a 90. második félévre vállalt feladatokat még teljesítenie kell, eközben már a szervezés, betanítás, technológiatelepítés is tart. Az idén a 200 milliós termelés több mint fele exportmunka. Kis- és középfeszültségű berendezéseket szállítanak transzformátorállomásokhoz: Kuvaitba, Egyiptomba és Indonéziába. Nagyobb belföldi munkáik közül kiemelkedik az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vizmű Vállalat részére 7,8 millió forint értékben készülő 35 ezer voltos és 400 voltos berendezések gyártása. A soproni Falco Kombinát megrendelésére pedig 24 mezős kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket készítenek négymillió forintért. 0 Egyiptomba kerül a/, a 400 voltos elosztó, amit Samu László cs Erdösi István villanvszerclö huzaloz. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) I I JBfr f * • Balogh Benedek és Jenéi Endre szerelik a Kecskeméti Vízmű villamosenergia-ellátásához szolgáló középfeszültségű berendezést. 0 A szerelők csoportvezetője, Sebestyén Ferenc még a meósok előtt ellenőrzi a Falco- munka kapcsolószerkezeteit. NEMZETKÖZI BULGAKOV-TÁRSASÁG ALAKULT Az elnök: Jurij Ljubimov Furcsamód a már 1939 óta halott Bulgakovnak életében nem sok köze volt a már kissé megkopott Néva-parti metropolishoz, csupán soha színre nem kerülő drámái időnkénti leningrádi előadásai terveitől felbuzdulva utazott néhányszor a hajdani fővárosba. A leningrádi kutatók azonban frissebbek voltak az írónak a húszas évektől otthonává fogadott Moszkva irodalmárainál. Idén immár negyedszer rendeztek nemzetközi Bulgakov-konferenciát, s publikálták az ezeken elhangzó előadásokat. A világ minden részéből érkeztek irodalomtudósok, színházi szakemberek a Bulgakov-emlék- ülésre. Ott volt a szerző mára szigorú tekintetű nyelvész tanárnővé idősödött unokahúga s egyik felesége, NSZK-ban élő unokaöccse. Az idei konferencia egyébként igazából csak amolyan „bemelegítésnek” számított az 1991-es, Bulgakov születésének századik évfordulóját ünneplő tanácskozás- hullám előtt. Akkor ugyanis hét országra szóló konferenciát akarnak összecsapni Moszkva, Leningrad, Kijev színhellyel. Állítólag egy angol és egy olasz város is bekapcsolódik a hazájából soha ki nem eresztett író ünneplésébe. Ki- jevben már meg is alakult a múzeum és mindenhonnan várja a támogatást. Bulgakov moszkvai lakását pedig a fanatikus olvasótábor alakította múzeummá, legalábbis a lépcsőházát, amelynek falait teleüzente Bulgakov szellemében fogant alkotásokkal. A sok évtizedes késés ellenére a megjelent kisregények és drámák most robbantak, persze a kíváncsi olvasók százezreiből csak kevesen jutottak példányokhoz. A konferencia résztvevőinak ilyen gondjai már nincsenek. De kibogozni való csomó nekik is bőven maradt. Egymással hadakozó intézmények őrzik Bulgakov kéziratait, nincs rend a változatok, a szövegvariánsok között. S ez igencsak kínos egy olyan író esetében, aki igazán nem mindig jószántából volt kénytelen módosítani a drámáit vagy regényei szövegét. Ezért felbecsülhetetlen például egy olyan segítség, amelyet egy fiatal angol hölgy, Julie Curtis nyújtott a szovjet tudósoknak azzal, hogy számítógépre vitte Bulgakov levelezését, -megállapította a levelek sorrendjét s jelölte az esetleges szövegbizony- talapságokat. Egészséges munka- megosztás alakult ki a főváros, a vidéki és a külföldi kutatók között. Az idei előadások közül számomra különösen érdekesnek tűnt A. Szmeljanszkijé, aki a Bulgakov életét rendezőként végigkísérő Sztanyiszlavszkij „ végnapj airól” szólt izgalmasan. A többnyire egykori szovjet ösztöndíjasokból verbuválódott külföldi bulgakovisták pedig az íróhoz kapcsolódó személyiségeket és jelenségeket kutatják a század európai irodalmában. A lengyel televízió elnöke, A. Dra- wicz ezért hagyta ott néhány napra forrongó munkahelyét, hogy hibátlan oroszsággal előadja „Miért ment Bulgakov az ördögbe” címmel fejtegetéseit. (0 a legelsők között írt könyvet Bulgakovról.) Az előadók közül nem hiányzott O. Csudakova, a legszínvonalasabb Bulgakov-monográfia szerzője, aki az elmúlt évtizedekben végigjárta és meginterjúvolta az orosz író életének akkor még élő tanúit, ideértve három feleségét. A sikeres konferencia végén jelentették be a nemzetközi Bulga- kov-társaság megalakítását. Amikor már társaságot alapíthatnak Moszkvában az egykori nemesek, zöld utat engedélyeztek e jámbor irodalmi gyülekezetnek is. Áz Izraelből hazatelepülni szándékozó Ljubimov lett az elnök. Ősszel vár- hatóan megalakul a Bulgakov- társaság magyar tagozata is. H. Gy. Életet jelentő deszkák SZEZON VÉGI BESZÉLGETÉS AGÁRDI GÁBORRAL Útrakészen, becsomagolt bőröndök között találom Agárdi Gábor Kossuth- díjas, kiváló művészt, a Nemzeti Színház örökös tagját. A színházi szezonnak vége, érthető, hogy útra kész. Hová utazik szabadságra? — A nyári szezonra készülök Gyulára! jj ’—Elég sokat játszott ebben az évadban. Nem fáradt? — Tulajdonképpen a sok is relatív. Tizenhét eves korom óta vagyok színész. Azóta minden szezon végén számot vetek az előző évadban történtekkel, és akármilyen sok feladatom volt az előző évben, a következőben még többet szeretnék játszani. Minden túlzás nélkül mondom, az oly sokat emlegetett „világot jelentő deszkák” nekem az életet jelentő deszkák. • — Különösen akkor, ha azok a szerepek jó feladatot kínálnak. ■S- Tényleg nem panaszkodhatok, mert a Légy jó mindhaláligbem Valaki tanár urat, az Advent a Hargitánb&n Zetelaki Dánielt játszottam. — De volt két apaszerepe is! — Barta Lajos" Szerelem című darabjában és Szép Ernő Vőlegényeben is apa voltam, az utóbbiban a nevezetes Csúszik Zsiga. — Agárdi Gábor sokoldalúságát dicséri, hogy a nemzeti színházi feladatok mellett jelentős szerepeket vállal a Mikroszkóp Színpadon is. A leltár készítésekor ezek sem maradhatnak ki! IgS- Ezek közül egyik legkedvesebb volt a Hacsek és Sajó a történelemben pincérje. — Hálás szerep! — Hálás, de nem könnyű. A közönség 1919-től napjainkig csaknem valamennyi jelentősebb Hacsek és Sajó párbeszédet meghallgatja, az idő múlását a pincér figurája mutatja. Első perctol az utolsóig színen van és gesztusaival, viselkedésével, apróbb kellékeivel jelzi, hogy a párbeszéd a Belhlen-korszakban, a nyilasidőkben, vagy a felszabadulás után zajlik. Úgy tudom, a televízió ezt a produkciót július első napjaiban műsorára is tűzi. — Jellegében hasonló előadás volt a Gyilkosság a szeretetotthonban is. — Ezt majd elfelejtettem, pedig de sok helyre hívnak bennünket Körmendi Jánossal... — Köztudott, hogy az ilyen jellegű kétszemélyes darabok szereplői előbb- utóbb „megunják”, idegesítik egymást, és privát életükben sokszor haraggá fajul kapcsolatuk. Ez történt Komlós Vilmos és Herczeg Jenő esetében is. — Hát úgy nézünk mi ki? Körmendi Jancsi is és en is mindenre alkalmasak vagyunk, csak a haragra nem. Az ő nevében is állíthatom, hogy még sok évig játszhatunk együtt, akkor sem lesz harag köztünk. — Most Gyulára készül, ahol a nyári szezonban bemutatják Márai Sándor Kassai polgárok című drámáját. Ezt a darabot már tíz évvel ezelőtt is műsorra tűzték, de akkor a bemutató előtti utolsó pillanatban az „illetékesek” letiltották. — Szép feladat és nagy élmény lesz az előadás. Nemcsak azért, mert végre be lehet mutatni, hanem azért is, mert az utolsó évtizedek Nemzeti Színházának aranykorát idéző szereposztásban adjuk elő a Márai- darabot. Sinkovits, Bessenyei, Kállai, Horkai, Raksányi, Agárdy, a hölgyek közül Kohut Magda, Béres Ilona, Götz Anna, hogy csak néhány nevet említsek a színlapról. Már több mint egy hónapja folynak a próbák a fővárosban, és most Gyulán folytatjuk a bemutatóig. Ősszel pedig Budapesten a Nemzeti Színház tűzi műsorara. — Akkor jó utat, sok sikert, és viszontlátásra szeptemberben a Hevesi Sándor téren. K. T. Félmillió dollár világmegrnéritőknek Megyei Nemzetiségi Alapítvány Az emberiség jótevőinek klubja, ha lenne ilyen, bizonyára örömmel fogadná tagjai sorába Ted Tűmért, aki időt és pénzt nem kímélve dolgozik a világ megmentésén. A CNN amerikai tv-hálózat kitalálója — napi 24 órában mondanak híreket — bejelentette: mozgósítani kívánja az agyakat a Föld megóvására és az emberek közti harmónia visszaállítására. A nagy ötletek mindig egyszerűek, ez is az. Mint a Fortune megírta, az ötleteken sokat lehet keresni. Turner ugyanis megnyitja pénztárcáját, 500 ezer, azaz félmillió dollárt helyezett kilátásba annak a szerzőnek, aki bármely nyelven megírja és a One CNN Center (105366, Atlanta) postacímre elküldi regényes feldolgozású javaslatait „azokra a megoldásokra, amelyek biztosítják Földünk épségét és virágzását.” Martyn Goff, az egyik híres amerikai díj konzulense szerint „a Niagara-vízesés csendes patak ahhoz a kéziratzuhataghoz képest, ami érkezni fog Turner címére.” Az első jelek csakugyan ezt igazolják, sajátos mérce szerint ugyanis naponta átlagosan 25 kilónyi kéziratot hoz a posta. És hol van még az év vége, amikor a beküldési határidő lejár! Nem vitás, a tét nagysága megsokszorozza a szellemi erőfeszítéseket, Kamcsatkától a Tűzföldig. Félő, hogy nem a Föld megmentési receptjének megírására, hanem mert megéri. Hiszen egy vacak Nobel-díjjal is csak 450 milliót lehet keresni, és ráadásul nem önkéntes jelentkezés alapján. A megyei tanács felhatalmazására nemzetiségi alapítványt létesített a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A cél — idézem az alapító okiratot — a következőkben foglalható össze: a megye területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvi-kulturális értékeit, hagyományait megőrizni. Elősegíteni a kulturális autonómia kialakítását, javítani a hagyományőrző közösségek működési feltételeit. Végezetül pedig: fejlesztem az oktatási és művelődési intézmények nemzetiségi kapcsolatait, közvetíteni, népszerűsíteni a nemzetiségi kultúra értékeit. A tizennégy tagú kuratórium elnökévé dr. Bártb Jánost, a kalocsai múzeum igazgatóját, titkárává Hajdú Istvánt, a megyei tanács főmunkatársát választották, majd megegyeztek abban, hogy a következő, novemberi ülésen az alapítványi pályázatok kiírásáról határoznak. A nemzetiségi alapítvány teljesen nyitott. Csatlakozhat minden bélés külföldi jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem bíró társaság, ha a célokkal egyetért és a megvalósítást támogatja. Az alapítvány céljaira befizetett hozzájárulás vagy teljesített szolgáltatás az adójog- szabályok szerinti kedvezményekkel jár. Az alapítvány csekkszámlájának száma: 259—98009—597—1378 —1. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A cukorrépa gyomirtása Amikor a cukorrépanövény fiatal hajtásai kibújnak a földből, ki vannak téve annak a veszélynek, bogy a gyomok elnyomják őket. Ezért—legalábbis Európában — a cukorrépa-termesztőknek háromszor annyit kell költeniük gyomirtó szerre, mint a cukorrépa vetőmagjára. A kutatók előbb egy új gyomirtó szerrel, a foszfinotricinnel kísérleteztek. Ez hatékony gyomirtónak bizonyult, sem emberre, sem állatra nem mérgező hatású, gyorsan le is bomlik. Csakhogy éppen magát a cukorrépát is elpusztítja ... A Plant Genetic System nevű vezető nyugat-európai biotechnológiai vállalat szakemberei ezen úgy segitettek, hogy a cukorrépa genetikai anyagába bejuttatták a Streptomyces nemzetségbe tartozó baktériumnak egy olyan génjét, amely annak az enzimnek a termelődését szabja meg, amely felismeri a foszfinotricint, s azt a növény számára ártalmatlan anyaggá alakítja át. A kutatók szerint míg eddig a cukorrépatáblákat kétszer-hatszor kellett gyomirtóval kezelni, a baktérium génjét hordozó növények tábláit valószínűleg elég lesz egyszer-kétszer foszfinotricinnel permetezni. Ez a maga nemében világelső felfedezés talán hasznosítható lesz más növényeknek ||||például a búzának -í- gyomtalanításában is. A neutron semlegessége A fizika egyik alappillérét elképzelhetetlen pontossággal igazolták. A neutronnak, a két alapvető anyagépítőkő, egyikének nincs villamos töltése. Bayreuthi és müncheni kutatók a 21. tizedesjegyig száműzték a bizonytalanságot. Más szavakkal: a neutron töltése — a protontöltés egységéhez viszonyítva — legkevesebb a tizedesjegy utáni 21 nulla után kezdődhet, bizonyítják a legújabb kísérletek. Szuper szupernóva-kitörés A chilei La Silla csillagvizsgáló másfél méteres dán távcsövével olyan szupernóvát fedeztek fel, amely mintegy 5 milliárd fényévnyi távolságra van tőlünk. Ez az eddig megfigyelt legtávolabbi csillag. Ennyire távol ugyanis már csak nagy csillagrendszerek fényképezhetek, de az őket alkotó csillagok egyenként még a legérzékenyebb fnűszerekkel sem figyelhetők meg. Kivételek a szupernóvák, mert azok néhány hétig egymaguk is olyan fényesek, mint egyik-másik teljes csillagrendszer. Kínszenvedés a horgon „A halak nem éreznek fájdalmat és nem is félnek” — a horgászok ezzel próbálják igazolni már régóta sokszor kegyetlen sportjukat. A valóság az, hogy a halak kínok kínjával járják haláltáncukat a horgon — ahogyan ezt az utrechti egyetem fiziológusai kísérletekkel kimutatták. A kutatók 30 darab egyéves ponty reakcióit vizsgálták, miután a szokásos módon: zsinórral, csalival és horoggal kifogták őket az akváriumból. Amint a horog hegye beakadt a szájukba, megpróbáltak vadul előretörni a viz mélyébe, különösen rázták a fejüket, és megpróbálták kiköpni a csalétket. Ezt a magatartást — nyilvánvalóan a fájdalomreakció jelét — akkor is megfigyelték, amikor a zsinór laza volt. Ha megfeszült, még nagyobb stresszhatás érte a pontyokat: néhány pillanattal a harapás után úszóhólyagjukból kis léghólyagocskákat kezdtek köpdösni. A fájdalom és a pánikreakció mértékének pontos megmérésére elektródokat építettek a fiziológusok a pontyok szájába: kis feszültséget vezetve az elektródokra, a halak rázni kezdték a fejüket, nagyobb feszültség esetében azonban ugyanúgy köpködni kezdtek, mint a megfeszített zsinórra akadva — nyilvánvalóan a legnagyobb fájdalom jeleként. Ettől a félelemtől nyilvánvalóan még jobban szenvednek az állatok, ha a hegyes horog a szájukba akad. Borostyánba zárt méh Az Egyesült Államok New Yersey államában borostyánba beágyazott zárványként egy olyan mézelő méhet fedeztek fel, amely mintegy 80 millió évvel ezelőtt élt. A méhalkatúak Trigona nemébe tartozó méh meglepően hasonlít a trópusokon ma is élő Trigona méhekre. Abból, hogy több jegy tanúsága szerint a borostyánban megőrzött méh dolgozó volt, arra kell következtetni, hogy a méhek már 80 millió évvel ezelőtt is társas szervezetben éltek. (Az eddig ismert legősibb méhek eocén korúak, mintegy 40 millió évesek.) Ti
