Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

Z 9 PETŐFI NEPE • 1990. július 12. Az ellenzék győzött az érvek harcában Menettánc az érseki városban (Folytatás az 1. oldalról) jes lakosságára hárítják a ter­heket, azokat is, amelyeket csak a lakástulajdonosoknak kellene viselni. Az általános vita lezárása után a beterjesztett öt törvény- javaslat és az országgyűlési ha­tározati javaslat feletti egyen­kénti, részletes vitával folytat­ják a képviselők a munkát. A kormány által beterjesz­tett programcsomag feletti ál­talános vitában elhangzott éles ellenzéki képviselői vélemé­nyekre reagálva Rabár Ferenc bejélentette, hogy a kormány visszavonja azt az országgyűlé­si határozattervezetet, amely magában foglalja az áremelése­ket, a lakosságot érintő intéz­kedéseket. Ezeket a kormány — vállalva a felelősséget — sa­ját hatáskörben fogja végrehaj­tani. A pénzügyminiszter hang­súlyozta: a kormány semmi­képpen sem akarja a lakossá­got súlyosan terhelő intézkedé­sekkel kapcsolatban a felelős­séget a parlamentre hárítani. Ugyanakkor arra kérte a kép­viselőket, hogy azokat a tör­vénymódosító javaslatokat, amelyek szintén szükségesek a tervezett költségvetési deficit csökkentéséhez, szavazzák meg, mert időhúzásra nincs le­hetőség. Tölgyessy Péter (SZDSZ) bejelentette, hogy amennyiben a kormány a költségvetési tör­vénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végrehajtani, ak­kor ezt alkotmányellenes lépés­nek minősítik a szabaddemok­raták, és ez ügyben az Alkot­mánybírósághoz fordulnak. A Magyar Köztársaság alkot­mánya szerint ugyanis minden olyan esetben, amikor a költ­ségvetés előirányzatai valami­lyen téren változnak, akkor szükség van az ezt szabályozó törvény parlamenti módosítá­sára is. A töredék munkanapját az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű ren­delet módosításának elfogadá­sával zárta az Országgyűlés este fél hét körül. Még az ülés bere­kesztését megelőzően Antall Jó­zsef miniszterelnök tájékoztat­ta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióból leál­lították a kőolajszállításokat Magyarországra. A kormány még kedden több alkalommal felvilágosítást kért ennek oká­ról, ám választ még nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor ugyancsak előzetes beje­lentés nélkül megindult a kő­olajszállítás. A kormány érdek­lődésére a szovjet fél válasza szerint műszaki okokból, kar­bantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázására küldött­ség indult a Szovjetunióba. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn 10 órakor folytatja munkáját. Antall— Stoltenberg megbeszélés Antall József miniszterelnök szerdán parlamenti irodájában fogadta Gerhard Stoltenberg nyugatnémet védelmi minisz­tert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A megbeszélésen jelen volt Für Lajos honvédelmi miniszter és dr. Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagykövete. Az eszmecsere során Antall József tájékoztatást adott a nyugatnémet miniszternek kor­mánya külpolitikai és bizton­ságpolitikai alapelveiről, és be­számolt a belpolitikai helyzet­ről. Áttekintették a két ország politikai, gazdasági és katonai kapcsolatrendszerét, megvitat­ták az európai helyzetet, külö­nös tekintettel a tervezett euró­pai biztonsági rendszerre. Véle­ményt cseréltek a német egység folyamatáról, a Bécsben folyó haderő-csökkentési tárgyalá­sokról, a helsinki folyamat idő­szerű kérdéseiről, az év végére, a Párizsba tervezett európai csúcsértekezletről, a szovjet csapatok Magyarországról va­ló kivonulásáról és a Varsói Szerződéshez való magyar vi­szonyról. A két hadsereg közti, most kibontakozó új kapcsola­tokat áttekintve Antall József és Gerhard Stoltenberg elége­detten nyugtázta, hogy megál­lapodás jött létre Budapesten a katonai oktatási intézmények és a fegyvernemek közti tapasz­talatcserékről, látogatásokról, közös sport- és kulturális ren­dezvényekről. (Folytatás az 1. oldalról) legnagyobb hozományát, kincsét, a dalt, az éneket, a táncot, amit Kalocsán öt napig látni fogunk. Ez a hagyományápolás tartotta meg Európa népeit szlováknak, ma­gyarnak, litvánnak, észtnek, fin­nek. Európa közös háza nem Bá­bel lesz, hanem mindenki a saját egyéniségét, saját megszenvedett múltjának kivirágzott költészetét viszi oda, s erre kíváncsi, ettől ta­nul a többi nép. Vannak nagy né­pek, vannak kisszámú nemzetek, de amikor kincsüket veszik elő, mind egyformák, az egyetemes kultúra részei. A miniszter köszöntő beszéde után felvonultak a táncosok és pil­lanatok alatt lázba hozták a több­ezres közönséget. Elsőként Kalo­csa vidéki játékok és táncok cím­mel láthattunk összeállítást a kalo­csai, az öregcsertői és az uszódi népi együttesek előadásával. Majd dunántúli népzene következett, ezt követően pedig az Állami Népi Együttes ifjú művészei kápráztat­ták el a közönséget. Láthattunk magyarországi német táncokat is, a Nagymányoki Német Nemzeti­ségi Táncegyüttes tolmácsolásá­ban, román táncokat az Elekről érkező Szabó Péter és felesége mu­tatott be. Kókai Rozália érdi mese­mondó szuggesztív előadását még végignézhettük, ám ezt követően hatalmas zápor kerekedett, ami a szó szoros értelmében elmosta a hátralévő produkciókat. A nézők még a szakadó esőben is vastapssal jutalmazták az addig látottakat- hallottakat. A goromba, udvariatlan időjá­rás nem szegte kedvét a résztve­vőknek. Mintha misem történt volna, szerda reggel újból erőre ka­pott a fesztiváli hangulatrNépvise- letbe öltözött csoportok járják a várost, néha-néha alkalmi föllé­péssel tarkítva az utcák képét. A borongós idő ellenére mindenki azt reméli, hamarosan eloszlanak a felhők és a programok zökkenő- mentesen folytatódnak. Ha még­sem így lenne, a nemrégiben épült impozáns sportcsarnokban lépnek majd föl a népi kultúrák követei. Ma este például francia, török, ju­goszláv, olasz csoportok szórakoz­tatják a mindvégig kitartó közön­séget. Zs. K. I. Bajai nyitány Ragyogó idővel köszöntött be Bajára a X. Duna Menti Folklór­fesztivál nyitónapjának, azaz keddnek a reggele. Biztosra vet­tem, hogy aki csak teheti, a Sugo- vica vizében keres enyhülést a hir­telen jött hőség ellen. De nem! A legelső rendezvényre — Sch. Wanitsch Hilda, a szekszárdi Mu­sics Bábegyüttes vezetőjének kiál­lítására — több százan voltak ki­váncsiak. Kicsinyek és nagyok el­bűvölve szemlélték a Petőfi-szigeti Gyermek- és Ifjúsági Ház nagyter­mét megtöltő, stílusban, kivitele­zésben változatos, gondolati tarta­lom tekintetében mégis homogén kollekciót. Nem kétséges, hogy a nyitvatartás idején, e hó 20-áig több ezren lesznek kíváncsiak rá. Erre engedett következtetni a Su- govica Kemping külföldi vendége­inek véleménye, a sok elismerő szó, melyet hallottam. Délután 3 órakor a bajai képző­művészek kiállítását nyitotta meg Sümegi György művészettörténész, a József Attila Művelődési Köz­pontban. A jeles kiállítók munkáit — augusztus 5-éig láthatók — jó­szívvel ajánljuk megtekintésre, ugyanakkor hangot kell adnunk a közvéleményben jelentkező elége­detlenségnek is. Amint megtudtam, eredetileg há­rom kiállításon mutatták volna be — a folklórfesztivállal egybekötve — a bajai képzőművészet teljes ke­resztmetszetét. Miután azonban a városi tanács illetékes főelőadója időközben a Gyermek- és Ifjúsági Ház igazgatója lett, az eredeti terv — bizonyos tehetetlenségi nyoma­ték benne a ludas — olyképpen mó­dosult, hogy egy tárlatot rendeztek, melyen csak a „profik”, azaz a Mű­vészeti Alap tagjai szerepelnek. Csakhogy ez sem stimmel, mert a tárlaton láthatók olyan festő mun­kái is, aki nem tagja az „Alap”-nak. (Méghozzá igen színvonalas alko­tások.) Kár volna tagadnunk: a diszkriminált festők művészetének hívei — mégha magyarázatot kere­sünk is a kiállítófelület szűkös vol­tában — nagyon elégedetlenek ez­zel a felemás, — mint mondják —, balul sikerült megoldással. A közönség soraiban feltűnt egy kis, előttem ismeretlen népviselet­be öltözött csoport. Dohndorf úr elmondta, hogy Chemnitzből, a ré­gi NDK területéről érkeztek. (Utá­nanéztem: nemrég még Kari Marx-Stadtnak hívták.) Ha sokat nem is láttak Bajából, a tárlat és a Sugovica part, na meg a szíves ven­dégbarátság megnyerte a szívüket. Lelkesen készülnek a fellépésre, nagyon jól szeretnének szerepelni. G. Z. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK NAPIRENDJÉN Kevesebb pénz — kevesebb ásatás Döntés leendő nagykövetekről Újabb nagykövetjelölteket — Lón- tai Endre (Brüsszel); Tóth János (Me­xikóváros), Odor László (Bem), Ká­dár László (Damaszkusz), Szabó Sándor (Szófia), Pálmai Géza (Bag­dad) — hallgatott meg szerdai ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. Horn Gyula, a bizottság elnöke az MTI munkatársát tájékoztatva el­mondta, hogy a bizottság nagy több­séggel támogatta Kádár László, Sza­bó Sándor és Pálmai Géza jelölését, Odor László esetében heten tartóz­kodtak, Lontai Endre jelölésével kap­csolatban pedig csak a bizottsági el­nök szavazata döntött az elfogadása mellett. Ugyanakkor a bizottság nem támogatta Tóth János jelölését, mel­lette csupán két bizottsági tag szava­zott, négyen pedig tartózkodtak. Ki legyen a PTB tagja? A Pártatlan Tájékoztatás Bizottsá­gáról és a közszolgálati tömegkom­munikációs eszközok (Magyar Tele­vízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről, valamint a frek­venciamoratóriumról szóló törvény­javaslat sorsáról döntött szerdai ülé­sén az Országgyűlés Kulturális, Ok­tatási, Tudományos, Sport-, Televí­zió- és Sajtóbizottsága. A bizottság a javaslatot amelyet Haraszti Mik­lós (SZDSZ) önálló képviselői indít­ványként terjeszt majd a parlament elé —, 11—9-es szavazati aránnyal csupán az ülésén elfogadott módosí­tásokkal együtt támogatja, ugyanak­kor a beterjesztő fenntartja majd ere­deti szövegtervezetét. A bizottság szerdán már második menetben vitázott a törvényjavaslat­ról, amely az MDF és az SZDSZ megállapodását alapul véve határoz­na a közszolgálati médiumok politi­kai pártatlanságát és objektivitását érintő panaszokkal foglalkozó PTB felállításáról, valamint az új média- törvény elfogadásáig az MTV, az MR elnökének, alelnökeinek, illetve az MTI vezérigazgatójának és főszer­kesztőjének kinevezési rendjéről, to­vábbá a frekvenciamoratóriumról. A vita továbbra is a Pártatlan Tájé­koztatás Bizottsága felállításának alapelvei, s különösképp a nemzeti mé­diumoknak a bizottságon belüli képvi­selete körül összpontosul. A beterjesz­tő, valamint az SZDSZ és a Fidesz kép­viselői'továbbra is fenntartották azon véleményüket, hogy a bizottság mun­kájában vegyenek részt a Magyar Rá­dió, a Magyar Televizió és az MTI kép­viselői. Az MDF-es bizottsági tagok vi­szont amellett érveltek, hogy összefér­hetetlen lenne a három intézmény dol­gozóinak részvétele a PTB-ben. Mind­végig fenntartották azt az álláspontju­kat, miszerint a három média delegál­hat képviselőt a PTB-be, de ők nem le­hetnek az adott tömegtájékoztatási eszközök dolgozói. Sőt Csurka István (MDF) aggályosnak ítélte, hogy az MTI erre egyáltalán jogosult legyen, mondván: a hírügynökség mint állami intézmény egyelőre kormányzati felü­gyelet alá tartozik. Szerinte ahhoz, hogy az MTI-t is nemzeti médiumnak tekintsék, s helyet kaphasson a bizott­ságban, előbb a hírügynökségre vonat­kozó jogszabályokat kellene módosí­tani, na erre egyáltalán szükség van. Elek István (MDF) viszont amellett ér­velt, hogy az MTI-re is alkalmazni kell a Rádióra és Televízióra vonatkozó passzusok logikáját. Miután az összeférhetetlenség kér­désében újabb többórás vita után sem közeledtek az álláspontok, a bi­zottság a törvényjavaslat pontjaira vonatkozó módosító indítványokról szavazott, s hozta meg többségi sza­vazással döntését az önálló képviselői indítvány egészének a módosítások­kal történő támogatásáról. Az ered­mény ismeretében az Országgyűlés plenáris ülésére vár majd az a feladat, hogy válasszon az eredeti indítvány­ban, illetve a bizottság által támoga­tott módosító javaslatokban szereplő változatok közül. A szerdai bizottsá­gi ülés alapján a plenáris ülésen első­sorban abban várható majd heves vi- ta, hogy hánytagú legyen a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, miként kap­jon ; képviseletet i grémiumban a szakma, illetőleg hogyan és milyen időközönként hozza nyilvánosságra 'ajánlás jellegű állásfoglalásait a- ÉTB. ÁLLÁSFOGLALÁS: Nem foglalnak állást Szerda délelőtt az Országgyűlés Al­kotmányügyi, Törvényelökészitő és Igazságügyi Bizottságának ülésén elő­ször a mar előző alkalommal is tár­f yalt téma, a Magyar Köztársaság Ai- otmányának a helyi önkormányza­tokkal kapcsolatos módosításáról szó­ló törvényjavaslata került teritékre. Rövid vita után a bizottság tagjai egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy nem foglalnak állást az alkot­mányt módosító törvényjavaslatról, $ azt leveszik a napirendről. Teszik ezt azért is, mert közvetlenül az ülés előtt kapták kézhez az SZDSZ-nek a helyi önkormányzatokról szóló törvényja­vaslathoz beterjesztett teijedelmes •módosító indítványait és az SZDSZ- nek az önkormányzatokról szóló vas­kos törvényjavaslatát. Egyes bizottsá­gi tagok szükségesnek tartják megis­merni az Országgyűlés házbizottságá­nak döntését arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék a javaslatokat, ugyan­akkora dokumentumok tanulmányo­zásához időre is szükségük van. Még mindig sok a nyitott kérdés Magyar—szovjet áruforgalom __ A z elmúlt héten Budapesten foly­tatott magyar—szovjet szakértői tár­gyaláson a felek álláspontja csak né­mileg közeledett egymáshoz, az alap­vető kérdésekben továbbra sincs né­zetazonosság. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a tárgyalássorozat a na­pokban tovább folytatódik, július vé­gén, augusztus elején pedig kormány­találkozón folytatják a megbeszélése­ket — mondotta a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériumá­ban szerdán Tamás István főosztály­vezető-helyettes a megjelent újság­íróknak. A magyar és a szovjet álláspont alapvetően eltér. A magyar fél azt szeretné, ha a jövő év elejétől piaci típusú együttműködésre térne át a két ország, amely a szabaddevizás el­számoláson alapulna. A szovjet fél ugyanakkor a világpiaci árak beveze­tésével tulajdonképpen az eddigi rendszer némi korszerűsítését kíván­ja. A magyar kormány a piaci típusú együttműködés bevezetésének terhét meg akaija osztani partnerével. A számítások szerint az áttérés során keletkező cserearány-veszteség az összesen 8,6 milliárd rubeles éves áru­forgalom fenntartása esetén 1-1, S milliárd dollárt tenne ki az első esz­tendőben. * Ennél lényegesen nagyobb veszte­ség érheti a magyar gazdaságot a kor­szerűtlen termelési szerkezet miatt. A magyar ipar termékei — a szovjet igényekhez? alkalmazkodva — jelen­tősen elmaradtak a világszínvonaltól. Ebből következik, hogy a dollárel­számolásra való áttéréssel fokozód­nak a magyar ipar értékesítési ne­hézségei. Az úgynevezett strukturális veszteség mértékét azonban még a magyar szakemberek sem tudják fel­mérni. Éppen ezért elengedhetetlen­nek tartják, hogy a szovjet partnerek legalább átmenetileg vállaljanak részt az átállásból adódó terhekből. Erről azonban mindeddig nem sikerült megállapodni. Nem ismeretes az sem, hogy pontosan milyen lesz az elszá­molás rendszere, hogyan alakul a vál­lalatok közvetlen együttműködése. A szovjet fél a jelenlegi áruforgalom 50-70 százalékát továbbra is közpon­tilag kézben kívánja tartani, a fenn­maradó 30-50 százalék kerülhet vál­lalati hatáskörbe. A gondok ellenére —- fejtette ki a főosztályvezető-helyettes — valami­lyen megállapodásra mindenképpen szükség lesz és ebben mind a magyar, mind a szovjet szakemberek egyetér­tenek. Igaz, mindkét félnél jelentős váltásra van szükség ahhoz, hogy a Szovjetunióból továbbra is folyama­tosan érkezzen az energia, a magyar cégek pedig akadálytalanul szállítsák a szovjet fogyasztók számára nélkü­lözhetetlen cikkeket. :r ('Folytatás az 1. oldalról) son dolgoznak, ahol bronzkori és népvándorláskori leleteket találtak évekkel ezelőtt, most pedig folytat­ják a megkezdett munkát. A másik pályázó Pálóczi Horváth András volt, aki az ugyancsak évekkel ez­előtt megkezdett szentkirályi ásatá­sokat folytatja. Júliusban az ő stábja a XIV—XV. századi település nyo­mait kutatja. A nyár későbbi szaka­szában indul útra V. Székely György régész, aki Nyárlőrincen folytat ása­tást, a szintén korábban meglelt Ár­pád-kori templom és a körülötte lé­vő temető területén. Megint csak a szűkös anyagiakkal' iriagyarázható', hogy ezúttal új ásatás nem kezdődik a Duna—Tisza közért, szükébb pát­riánkban. A megye többi régésze is felhasz­nálja a maga ötvenezer forintját, hi­szen a korábbi ásatásokon előkerült leletek rendezése, feldolgozása sem kis összegeket emészt fel. A legtöbb bács-kiskunbeli régész tehát a múze­umok hűvös raktáraiban szorgosko­dik. És talán nosztalgiával gondol­nak a régi szép időkre, amikor még volt alkalmuk egy egész nyarat az ásatások helyszínein tölteni. Re­ménykedjenek, eljön még ennek az ideje újra. B. T. Nemzetközi tanácskozás Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) szakemberek arról tájékoztatják a magyar és a lengyel környezetvé­dőket, hogy hazájukban milyen módszerekkel sikerült a környezet- rongálásnak, pusztításnak gátat vetni. Legfontosabbnak a termesz­téstechnológiai elemek hatásme­chanizmusának pontos megismer­tetését tartják, nemcsak a mező­gazdászokkal, hanem az állam- igazgatásban tevékenykedőkkel is. A szükséges ismeretek elsajátításá­hoz az unió már 50 ezer dollárt biztosított a magyar és a lengyel szakembereknek, amely összeg nö­veléséről is tárgyalnak. Ebből a pénzből az elkövetkezendő hóna­pokban, években tanfolyamokat szerveznek és tapasztalatcseréket, tanulmány utakat finanszíroznak. A kétnapos tanácskozáson kidol­gozzák a program részleteit, s meg­határozzak a feladatokat. Cs. I. Walesa maradt, az alvezérek mentek Lemondott Jaroslaw Kurski, Lech Walesának, a Szolidaritás veze­tőjének szóvivője. Távozása elsősorban ezért érdekes, mert egy folya­mat része, amelynek során gyakorlatilag lecserélődött Walesa kivéte­lével a Szolidaritás teljes vezérkara, tanácsadói és szakértői gárdája. A Szolidaritás vezetője leváltotta alvezéreit, a személye mellett működő állampolgári bizottság, vagyis tanácsadói testületé alapvető­en átalakult. Miután Walesa szembefordult a kormánnyal és azokkal az értelmiségi tanácsadóival, akik tíz éve mellette álltak, a 120—150 tagú testületből az elmúlt két hét során mintegy hetvenen léptek ki, köztük Jankowski atya, Walesa gyóntatópapja. A bizottság sorait Zdzislaw Najder és a Kaczynski testvérek (a közvélemény szerint ők a Szolidaritás új politikájának irányítói) híveivel töltötték fel, akik vita nélkül támogatják a mind radikálisabban fellépő Walesát, és egy új, legalábbis az értelmiség által igen negatívan fogadott politikai stílust hoztak magukkal. Walesa állampolgári bizottságának titkárságából, vagyis a Szolida­ritás szakapparátusából, miután vezetőjét, Henryk' Wujecet Walesa eltávolította es Najdert állította a helyére, a 68 dolgozóból 60 kilépett. A kilépések és távozások mögött nagyrészt politikai ellentétek feszülnek. fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents