Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

1990. július 12. • PETŐFI NÉPE • 3 FELSŐ-KISKUNSÁG KONTRA BUGAC Á LAKÓHELYHEZ LEGKÖZELEBB, TITOKZATOSKODÁS NÉLKÜL Természetvédelem és vendéglátás Mit ajánl a Nyakvágó Kft. ? 9 Dr. Tóth Károly előadást tart a Felső-Kiskunság természeti, néprajzi értékeiről a Nyakvágó csárda ajtajában. Remélik, hogy a profit sem marad el. Együtt élhet-e egy aktív hadsereg a természetvédelemmel? E kérdésre min­dennél érzékletesebben megadták a vá­laszt a múlt héten a magyar sajtóban közölt bócsai és orgoványi képek. Ős­borókás aknákkal, lövegekkel, gázola­jos és benzines hordókkal, tankcsap­dákkal. Sokak szerint azonban érthetetlen és túlzó a fölháborodás a szovjet hadsereg hanyagsága és pusztítása láttán. Van ugyanis egy — a nagyvilágban szinte mindenütt előforduló — ,,alfaj”, amelynek a kártétele jóval érzékelhe­tőbb a Krasznaja Annijáénál. A turis­tákról van szó ... A természetvédelmi szakemberek a natúra legkíméletle­nebb ellenségeinek mondják a mindent látni, érzékelni akaró, hangoskodó, szemetelő, „taposó” népséget. És ha jobban szemügyre vesszük a turista- paradicsomok környékét, a saját ta­pasztalataink alapján is igazolhatjuk a kritikusok vélekedését. A látvány ma­gáért beszél... Az más kérdés, hogy mindezek elle­nére nem helyeselnénk, ha az embere­ket, a tömegeket kitiltanák a zöldből. Az együttélés tisztes és biztonságos le­hetőségeinek a keresése a fő feladat. A természetvédelem és az idegenforga­lom békés — sőt hasznos — együttélé­sével kísérleteznek — számos nyugati és tengerentúli példa elemzése után — a Felső-Kiskunságban. Az országban talán először, megpróbálják az üzletet és a tehnészetvédelmet kölcsönös érde­kek alapján összekapcsolni. A Kiskun­sági Nemzeti Park a Dél-alföldi Állat- tenyésztő Vállalat Szalkszentmártoni Igazgatósága, valamint Nagy Sándor, a szabadszállási Nimród étterem tulaj­donosa Nyakvágó néven korlátolt fele­lősségű társaságot alapított. ... a valós világot A társaság „névadója” Kunszent- miklós mezőváros leghíresebb pusztai „intézménye”, a 200 éves Nyakvágó csárda, a KNP tájmúzeuma. A vasút elterjedése előtt a Buda—Pétervárad országút egyik legfontosabb postako­csi-megállóhelye volt. S később is nagy forgalmú fogadó. (A História Domus szerint: 170 éve, egy forró nyári nap hajnalán az ódon falak között, torka- . átvágva, vérbefagyva találták meg a szép csárdásnét S- innét a furcsa elne­vezés.) A Nyakvágó Kft. nemrégen nyilvánosságra hozott programajánla­tában elsősorban a felső-kiskunsági puszták természeti és társadalmi kör­nyezetének, hagyományainak hiteles bemutatását ígérik a szervezők. Nem „tájidegen” mutatványokat ajánlanak, hanem érdekes, valós világot. A termé­szetbeni sétákat, lovas kocsis kirándu­lásokat például a nemzeti park jól fel­készült szakemberei vezetik. Úgy vá­lasztva meg az útvonalat, hogy az ér­deklődők a lehető legjobban megismer­hessék a táj flóráját és faunáját, de ne zavarják meg az „életrendet”, s legki­vált ne okozzanak kárt, ne rombolja­nak. A sziki legelők, rétek élővilágának megismertetése után az állattenyésztő állami gazdaság nagyállási telepén a magyar alföld jellegzetes ősi állatait, a szürkemarhát, a rackát és a mangalicát nézhetik meg a vendégek. Természetes környezetükben: a pusztai legelőkön, illetve a tanyás gazdáknál. Az ősma­gyarok, honfoglaló eleink legfonto­sabb háziállatát a nagyállási fakó mé­nes megtekintésekor ismerhetik meg az érdeklődők. Gazdagítja a programot a kunszentmiklósi Selyemtanya és a vá­ros szívében értően helyreállított Vi- rágh-kúria megtekintése is. Ez utóbbi­ban múzeumi körülmények között vizsgálhatják a nemzeti parki séta so­rán élőhelyükön megismert növénye­ket és állatokat a látogatók. A gazdag tárlaton egyébként megismerhetöek a pásztorélet és az alföldi vízi világ halá­szainak, pákászainak a tárgyi emlékei iS. Petőfi Sáridó'r és' a Kislcunság'kap- csolatáról önálló bemutató mesél... ■« - ; -.ínrrrwnt^l-. -1 Marasztalják az alföld szerelmeseit Mindez talán eddig csak a diák- vagy a kutatócsoportoknak, természetbúvá­roknak kínált hívogatót. Hogy lehet ezt fölkínálni úgy, hogy a nemzetközi idegenforgalom illetékesei is felfigyelje­nek az ajánlatra? Nos, a Nyakvágó Kft. teamje éppen ezt oldotta meg. Mindenekelőtt a nagy­állási telep szomszédságában korszerű konyhát és fogadót alakítottak ki. Ahol a Nimród szakácsai, felszolgálói számtalan, a táj konyháját bemutató ínyencséget kínálhatnak a messziről jött vendégeknek. A bösztöri betyárleves, a szentlőrinci gombás borjúpaprikás, a kukoricale­pény és a csörögefánk, a táj speciális borai megalapozzák a sikert: marasz­talják az alföld szerelmeseit. Lovas cirkusz nélkül Nagy Sándor gasztronómus, ügyve­zető igazgató: — Lehet, hogy sokan nem hiszik el, de ebben a vállalkozás­ban számomra nem az üzleti siker volt a legfontosabb. Ma a bódés, kolbá- szos-lángosos vendéglátás adja a sűrű forintot. Számomra régóta fontos, hogy a táj sajátos világa, kiváló adott­ságai végre jól tálalható program részé­vé legyenek. Rendkívül közeVvágyunk Budapesthez, a szállodás nagyváros­hoz. Nálunk minden1 megmutatható,* ami Bugacon vagy a Hortobágyon. Ál­dozni kellett tehát azért, hogy ez a vi­dék is felkerüljön végre az idegenfor­galmi térképekre. Mindenesetre remé­lem, hogy a jónevű partnerekkel való együttmunkálkodás végül majd meg­hozza a gyümölcsét. A szabadszállási, szentmiklósi puszta is ezrével fogad majd vendéget... Dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nem­zeti Park igazgatója: — Régóta tervez­zük, hogy meg lehetne próbálni a ter­mészetvédelem „kínálatát” egyesíteni a vendéglátás kínálatával. De most sike­rült először megoldani, hogy a társak az üzlet mellett figyelembe vegyék a mi szigorú elveinket, szabályainkat. Hi­szek benne, hogy lovas cirkusz és kör­nyezetrombolás nélkül is lehet turiz­must szervezni. Nem zavarjuk meg a legelő állatok életét, mert a vendégek­nek nem kívánunk rohanó ménest mu­tatni. A lovas kocsi környezetkímélő közlekedési eszköz, hogy a természet­ben körülnézzünk. Jól felkészült szak­emberek beszélnek a látottakról s vi­gyázzák az élővilágot. Nos, mi azt is szeretnénk természetesen, hogy mindez profitot is hozzon. Hogy azt mondhas­sák a társak és a vendégek is: megérte! Az igazi alföldet mutattuk meg, az iga­zi Magyarországot látták ... Farkas. P. József kft.-k segítik Vagyonértékelő a privatizációt Az év eleje óta havonta két-három vállalat kérésére folytat átfogó vagyonértékelést a Struktúra Szervezési Vállalat két kft.-je; a Vállalat Szervezési Kft', és a Szerve­zési és Minőségbiztosítási Kft. Mindkét kft. rendelkezik speciális műszaki, közgazdasági képzettségű szakembe­rekkel, könyvszakértőkkel, akik jártasak a legtöbb ipari szakmában. A vagyonértékeléshez a legtöbb esetben kül­ső szakembereket is felkérnek, olyanokat, akik gyakran készítettek értékelemzéseket, költségracionalizálási vizs­gálatokat. Egyedi megrendelésnél az adott szakma elis­mert művelőit is bevonják a munkába. Valamennyien szakértői névjegyzékben szerepelnek. A vagyonértékelésnél szükséges független, minden be­folyástól mentes szakvélemények elkészítése iránt már most is igen nagy a kereslet, és a privatizáció gyorsulásá­val^ igény várhatóan tovább nő a jövőben. Az immár tucatjával jelentkező megrendelő között főleg gépipari, göngyölegellátó és -gyártó, szolgáltató, illetve idegenfor­galmi cégek találhatók. Vállalati részvény eladása esetén mind gyakrabban a leendő külföldi vevő a megrendelő, amely az eddigi tapasztalatok szerint elfogadja a felmérés eredményét. Sok cég kér vagyonfelmérést akkor, amikor vegyes vállalatot alapít, s apportként kíván egy-egy üze­met bekapcsolni a vállalkozásba. Mások a belső átalaku­láshoz, elszámolási rendjük megváltoztatásához vagy hi­telfelvételhez kémek ilyen felmérést, véleményt, ez utób­biak esetében a szakvélemény mintegy garanciául szolgál a hitelezőknek, főleg bankoknak. Ugyanakkor a vagyonértékelésnek nálunk még nincs kialakult formája, számos jogszabály módosításra szo­rul. Az adott vagyon nyilvántartási értéke a legtöbbször eltér a forgalmi értéktől, sok a valójában már nullára leírt eszköz, a telekárak pedig a reális érték négy-ötszörösét is elérhetik. A Struktúra azt tervezi, hogy azoknál a vagyonfelmé­réseknél, amelyekben külföldi partnerek érdekeltek, nyu­gati szakértőket is felkér a munka segítésére. Most szép lenni katonának Augusztus elején érkezik a behívó, a hónap végén bevonulás Augusztus 29—30-án van a bevonulás a hadseregbe. Hogy ez öröm vagy sem, azt ki-ki érintett maga tudja csak eldönteni. Ám a legfontosabb, közérdekű tudnivalókról megkérdeztük Bán Sándor őrnagyot, a Bács-Kiskun Me­gyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság osz­tályvezetőjét. Információi bizonnyal nemcsak a most bevo- nulóknak, hanem a később sorra kerülőknek is hasznosak lesznek. — Az augusztus végi bevo­nulás mennyire éri váratlanul az angyalbőrbe bújó fiatalo­kat?- Miután a kiértesítéseket már májusban megkezdtük, a bevonulás gyakorlatilag senkit nem ér váratlanul — mondja Bán Sándor. — Az érintettek tudják azt, hogy behívásukat tervezzük, s július utolsó vagy augusztus első hetében igyek­szünk a behívóparancsokat is kiküldeni. — Minden korábban kiér­tesített fiatalember kap behí­vóparancsot, tehát bevonul? — Nem feltétlenül, hiszen az illető kérhet esetleg szolgá­lathalasztást is. De az biztos, hogy akkor arról értesítjük, hogy most nfem kell megkezde­nie katonai szolgálatát. — Még mindig olyan ti­tokzatosság lengi körül a be­vonulást, mint nem is olyan rég, amikor az érintettnek fo­galma sem volt, hol is kell majd katonáskodnia? S ami­kor megtudta, abban sem volt sok köszönet, mert szinte biz­tos volt, hogy lakóhelyétől a lehető legmesszebbre került.- J|l| Ez teljesen megváltozott. A behívóparancs hátoldalán rajta van a település neve, ahol a katönai szolgálatot letöltik. Mind&njfi közvetlenül a lakta­nyába vonul be, s ezáltal még az utazási költségek is csökken­nek. A bevonulás megtervezé­sekor pedig alapelv, hogy min­denki a lakóhelyéhez legköze­lebbi laktanyába kerüljön. A Bács-Kiskun megyebeü fia­talok 90 százaléka a megyében tölti le katonai szolgálatát. A lakóhelyhez legközelebbi be- vonultatástól csak akkor té­rünk el, ha az illető iskolai vég­zettsége, szakmája alapján ott nincs rá szükség, vagy másutt nagyon is igényelnék. Hogy példát is mondjak: egy elektro­műszerészt elsősorban a híra­dósoknál tudnak jól használni. Ha mondjuk félegyházi illető­ségű, de helyben nem kell, Kecskeméten viszont igen, ak­kor átkerül Kecskemétre. Úgy érezzük, ez a megoldás a ko­rábbinál sokkal humánusabb. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik, hogy folyik a gépjárművezető­képzés. A honvédség 15 ezer forinttal támogatja azt, aki te­hergépkocsira megszerzi a jo­gosítványt, s azután a seregben sofőr lesz. Bár nagyon sokan kérik ezt a lehetőséget, mi főleg a szakképzetleneknek biztosít­juk. Nem szociálpolitikai meg­gondolásból, hanem mert a honvédségnek az az érdeke, hogy a bevonulóknak legyen katonai szakképesítése. De az sem elhanyagolható, hogy a gépjárművezetés civilben is egy szakma. — Hogyan bírálják el az egészségügyi alkalmasságot? — Felülvizsgáltuk az egész­ségügyi alkalmassági minősíté­seket, és néhány esetben újbóli sorozásra kerülnek azok, akik­nél korábban szakszolgálatra való vagy korlátozott alkal­masságot állapítottak meg. Új besorolást alkalmazunk, ami­nek kimunkálása most van fo­lyamatban, de a hadköteles számára mindenképpen elő­nyös lesz. — Ma egyre többen fog­nak vállalkozásba. Mi lesz az ő üzletükkel, ha egyszer csak behívót hoz számukra a pos­tás? Vagy ők is kapnak ha­lasztást?- Nemcsak a vállalkozók ügye tartozik ebbe a kategóriá­ba, hanem azoké is, akik to­vábbtanulni szándékoznak, vagy éppen családfenntartók. Ok, gondjuk esetén, személyi érdekű szolgálathalasztást kér­hetnek. A kérelmeket alaposan megvizsgáljuk, és indokolt esetben engedélyezzük a ha­lasztást. __ — És volt indokolt eset?- A februári bevonulásra, majd az azóta érkezett kérel­mek száma másfélszerese a ko­rábban megszokottnak, s egy másik tény: a kérelmek 85 szá­zalékát méltányoltuk, elfogad­tuk. Mérlegeljük az indokokat, s annak alapján engedélyezzük a halasztást — 6 hónaptól 1-2 éves időtartamra. Az elbírálást nehezíti, hogy a kérelem sok­szor hiányos. Tényekkel, ok­mányokkal támasztandó alá a kérés. — És ha elutasítják? — Az elutasítás ellen lehet fellebbezni. Mivel a nemleges válasz éppen a hiányos doku­mentálás miatt van, a megfele­lő kiegészítések után általában elfogadjuk a fellebbező kérését. Azt viszont szeretnénk kérni, hogy a szolgálathalasztási ké­relmeket mielőbb nyújtsák be hozzánk az érdekeltek. Mert az indokolt kérelmeket minden­képpen engedélyezni kell, vi­szont ha az túl későn, a bevo­nuláshoz nagyon közeli idő­pontban történik, akkor egy másik hadkötelest hozunk ké­nyelmetlen helyzetbe. Tehát bárki bármilyen gondjával mi­előbb keressen meg bennünket, ne maradjanak függőben, ügyek a bevonulás napjára. Az ilyen irányú tapasztalataink februárról kedvezőek. — Az újoncok már 12 hó-' napra vonulnak be? — Amennyiben az Ország­gyűlés elfogadja a javaslatot, akkor általános lesz az egyéves katonai szolgálat. Augusztus­ban még 18 hónap után szerel­nek le, s a novemberben elkö­szönök ugyancsak. Augusztus végén az állomány fele új kato­na lesz, a fele régi. Erre a kikép­zés folyamatossága miatt van szükség. Egyébként készülünk a szeptemberben és októberben esedékes sorozásra is, amelyet novemberben és februárban követ majd a bevonulás. Meg­állapítjuk az egészségügyi al­kalmasságot, s már a sorozás­kor megmondjuk azt is, hogy az illető mikor és hova vonul be katonai szolgálatra. Vsíczi Tamás ÉL MÉG AZ EMBEREKBEN A SEGÍTŐ SZÁNDÉK Összefogás a bőrbeteg Imikéért Az utóbbi időben a Petőfi Népében is megszaporodtak azok az írások, amelyekből szerencsétlen sorsú embereket ismerhetünk meg. Sokan maguk jelentkeznek, másokra fel­hívják figyelmünket. Az Izsákon élő Basa Imike súlyos bőr­betegségéről a községbeli Gyallai Éva kozmetikustól érkezett a jelzés; megdobbantak a szívek egy beteg gyermekért. En­nek nyomán június 27-én bemutattuk a kisfiút és családját. A megható életsors elolvasása után nagyon sokan jelent­keztek. Antalfalvi János kecskeméti lakos frissen szedett vé- rehulló fecskefümagot hozott, hogy továbbítsuk a család­nak. Németh Pálné Maria Treben könyvéből másolta ki azt a receptet, amely talán segíthet a kisfiú baján. Ugyanezt ajánlotta Simon Jánosáé Dávodról. Úgy tűnik, rajtuk kívül még sokan hisznek a természetgyógyászatban. Csonka Imré- né még az említett füveskönyvben leírt recepthez szükséges alapanyagból is szívesen ad, amellett, hogy sok erőt és kitar­tást kívánt a családnak, Imfkének pedig nagyon remélt gyó­gyulást. Ehhez csatlakozott Horváth Ágota, aki rajzos levelet írt a legényke születésnapjára. Madarász Zsolt, a kecskeméti Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség nevében Trabant gépkocsit ajánlott fel, hogy a család akkor is elutazhasson a gyógyulást ígérő tengervízhez, ha az öreg jármű felmondaná a szolgálatot. Balogh Istvánné izsáki védőnő a lakókocsit és az abba való hűtőszekrényt intézi. Többen jóhírű orvosokra hívták fel a figyelmet, mint Csát- aljáról özvegy Etcenhauzer Konrádné, vagy Kovácsné Aipli Magdolna, aki egy fővárosban élő kijevi doktor és egy NSZK-ban lakó magyar természetgyógyász címét adta meg. Benhart Pálné Soltvadkertről kiskunhalasi orvost ajánlott, aki lézerrel gyógyít. Miklovics Mária háromgyermekes édes­anya, aki varrónő, Imike méreteit kérte, hogy a maga mód­ján segíthessen: pamutpizsamákat varr a kisfiúnak. A Bajai .fess" Szigetelő, Burkoló és Műanyagbevonó Gaz­dasági Munkaközösség a következő levelet írta szerkesztősé­günknek: „Munkaközösségünk elkészíti a cikkben szereplő házi me­dence Tipox UBL epoxigyantás, üvegszövet erősítésű bevo- nását.'A bevonati rendszer károsodás nélkül viseli a telített konyhasó, szóda, glaubersó, magnézium-klorid, kalcium­klorid stb. oldatát is. A bevonat további burkolást (csempé- zést) nem igényel, vízzáró, hézagmentes, jól takarítható, csúszásmentes kivitelben is készülhet. Tisztelettel megkéijük, hogy a társadalmi felajánlásunkat a szülők felé továbbítani szíveskedjen ... Róka János közös képviselő.” Frittman István soltvadkerti lakos valószínű, hogy sokat utazott már, mert takarékossági szempontból útvonalat és olcsó kempinghelyeket ajánlott a nagy úthoz. Megtudtuk, hogy időközben a család „új” kocsija is eljutott a szerelőhöz, majd Hetényegyházára, ahol egy szövetkezet szintén társa­dalmi munkában végezte el a vonóhorog felszerelését. Nem ismert annak a sárga Wartburg személygépkocsinak a vezetője, aki Kiskunhalasról kereste fel a Basa családot, s otthagyott a gyermek gyógyítására tízezer forintot, és úgy elrobogott, hogy az asszony még a jármű rendszámát sem tudta feljegyezni. Ballószögből egy névrokon család, Basa Istvánék szintén pénzt küldtek „külföldi gyógykezelés” meg­jegyzéssel. Ugyanezt tette Dusnokról Gerjeni Pálné, Bócsá- ról Bak Antalné, Aszódiné, Kiskőrösről egy gyermekét egye­dül nevelő édesanya, Haskó Erzsébet. Kiskunhalasról idős Vigh Lajosné Alsóöregszőlőkről irta levelét azzal, hogy ö is egy kis pénzzel szeretne segíteni. S talán mert ez ügyben nincs egyedül, kérte, tegyük közzé a gyerek címét. Basa Imréék Izsákon, a Nap utca 6. számú házban laknak. Időközben jelentkezett a Védőháló Alapítvány is: „Felajánljuk, hogy a családon segítők pénzadományát számlánkon összegyűjtjük. Kérünk minden felajánlót, hogy az MNB 259—098535/752—01067 számlaszámon, ami nyi­tott és az Agrobank Rt. kecskeméti fiókja vezeti. Basa Imre megjelöléssel küldje el adományát.” Reméljük, hogy a kegyetlen sors elviselésében enyhítenek a segítő szándékú emberek. Hisszük, hogy Imike sorsa előbb-utóbb valamelyest jobbra fordul. Köszönet — a csa­lád nevében is — az eddigi segítőknek, az ezután tenni akaróknak, s azoknak, akik netán kimaradtak e szerencsére hosszúra sikerülhetett írásból. Imike sorsát — nemcsak azért, mert többen kérték — figyelemmel kíséijük, s ha érdemi tájékoztatást adhatunk róla, azt örömmel tesszük. Pulai Sára \ 4 I Turisták a pusztán. Nem zavarják meg a legelő állatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents