Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-07 / 158. szám

PETŐFI NÉPE • 1990. július 7.

Jelcin továbbra is változásokat sürget

— A jelenlegi válságos helyzetből csak a 'demokrácia, a többpártrendszerre épülő jogállamiság mutat kiutat —jelentette ki Borisz Jelcin. Az oroszországi parlament elnöke a péntek délelőtti vitában fejtette ki álláspontját az SZKP előtt álló legfontosabb kérdésekről, a párt XXVIII. kongresszusának ötödik munkanapján.

Mint hangoztatta, a konzervatív erők általános támadásba lendültek minden fronton, beleértve a piac, a demokrácia és az ideológia problémáit. Mivel nem ütköztek eddig igazi ellenállásba, hisznek a revans lehetőségében. Jelcin úgy vélte, hogy valójában most sem a párt és az ország jövőjéről folyik^ a vita, hanem sokan az apparátus jövőjének a problémáit tolják előtérbe.

Azt javasolta, hogy a kongresszus most csak egy általános politikái nyilatkozatot fogadjon el, ne döntsön a szervezeti szabályzat dolgában. Indítványozta, hogy egy fél év múlva ismét üljön össze a kongresszus, és ott határozzanak a szervezeti szabályzatról.

Jelcin szerint á párton belüli demokrácia alapfeltétele a különböző platformok szabad szerveződése, működése. A pártot — mint hangoztatta — parlamenti típusú párttá kell átalakítani, olyanná, amelyben a demokratikus szocializmus értékei a meghatározóak. Ennek a párt új nevében is tükröződnie kell. Jelcin e gondolatai ütköznek a Mihail Gorbacsov által elmondott beszámoló elveivel, hiszen Gorbacsov — fontosnak tartva ugyan a parlamenti tevékenységet —a parlamenti párténál több,»szélesebb körű politikai munkát tart fontosnak, egyértelmű szocialistaút-választást hangoztatva, nem vetve el a kommunista távlatokat sem.

A’politikus azok véleményével értett egyet, akik szerint a fegyveres erőknél fel kell számolni a pártszervezetek tevékenységét.

Jelcin sürgette a gyors változásokat a párton belül, mert ezek elodázása — mutatott rá — a párt történelmi vereségét eredményezheti, a pártot szembefordíthatja a néppel. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a kommunisták többsége a párt demokratikus szárnyával van.

Beszédében Jelcin hivatkozott a kelet-európai tapasztalatokra is. — Akik más variációkban gondolkodnak, tekintsenek Kelet-Európa kommunista pártjainak sorsára. E pártok elkülönültek a néptől és a partvonalon kívülre kerültek —! hangoztatta.

• •

Önkormányzati és gazdasági témakörök az Országgyűlés napirendjén

Az Országgyűlés megbízott elnöke a rendkívüli ülésszak következő ülését július 9-én, délelőtt 10.30 órára hívta össze.

Az ülésen a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg:

— Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (az önkormányzatok kérdésében).

— Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról.

— Törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslat az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására, ezen belül:

— törvényjavaslat a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról;

— törvényjavaslat a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról;

— törvényjavaslat a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról;

— törvényjavaslat az állami vagyon utáni részesedésről szóló 1989. évi XLIII. törvény módosításáról;

— törvényjavaslat a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról;

— országgyűlési határozati javaslat az 1990. évi állami kpltségvetés pozíciójának javítására tett kormányjavaslatokról;

— törvényjavaslat az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról;

— törvényjavaslat az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról;

— országgyűlési határozati javaslat a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról;

— az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság (közbenső) jelentése tevékenységéről. (MTI)

Állásfoglalás a hit- és erkölcstan kérdésében

A választások idején a tömegkommunikáció révén megszólalók nagy többsége egymást túllicitálva igyekezett keresztény meggyőződését, beállítottságát bizonyítani. Azt is' előszeretettel hangoztatta mindenki, hogy az ország nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg is teljesen leromlott állapotban van, és a jövő feladata az erkölcsi talpra állítás, megújulás is.

Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy meggyőződhessünk arról: ezek jórészt csak frázisok, választási szólamok voltak.

Elegendő volt ugyanis a művelődési és közoktatási miniszternek egy mértéktartó rendelete a hitoktatásról, és a sajtó, rádió, tv máris hangot váltott. Valóságos hisztériakeltés folyik napjainkban az iskolai hitoktatás, a hitoktatási rendelet végrehajtása ellen. Nem értjük ezt á magasra csapó ellenindulat-hullá- mot, páni félelmet, amely az általános hitoktatás bevezetésének tervét övezi. Az emberben ennek kapcsán önkéntelenül is fölvetődik a kérdés: történt ebben az országban változás, rendszerváltás?!...:— hiszen ez a hang a régi, 40 évig ilyeneket hallottunk. Vagy még mindig nem látják egyesek, hogy hova vezetett a marxista-ateista szellemű nevelés? És hogyan képzeli el a hittant ellenzők tábora jövő iskolai oktatását? Mit lehet ott tanítani egyáltalán? És milyen szellemben? Milyen irányt mutassunk a felnövekvő generációnak, milyen támpontot adjunk nekik? Ha megismerik a keresztény hit alapjait, törvényeit, biztosan keresztények is lesznek? És ha azok lesznek, az olyan nagy tragédia?

Folytathatnánk a kérdések sorát, de inkább a véleményünket mondjuk el a hitoktatással kapcsolatban:

A Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun Megyei Szervezete egyetért az erre vonatkozó miniszteri rendelet szérint a fakultatív általános és középiskolai hitoktatással (a falvakban ez megvolt eddig is, most mégis mindenki úgy tesz, mintha ez teljesen új gyakorlat lenne) és a hitoktatók tantestületi tagságával. Jobb volna azonban, ha az iskolai gyakorlatnak megfelelően értékelni is lehetne a tanulók teljesítményét, akkor egyenrangúnak éreznék a többi tárggyal. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az általános (nem a kötelező) hitoktatás hívei vagyunk, azért úgy tartjuk helyesnek, ha azok a szülők közlik szándékukat az iskola igazgatójával, akik nem akarják hittanra taníttatni gyerekeiket.

Az egyházaknak pedig törekedni kell arra, hogy ezt a több mint 40 éve nélkülözött lehetőséget minél szé- leskörűbben kihasználják, minél több jó hitoktatót küldjenek az iskolákba, minél jobb tantervet állítsanak össze (erre rendelkezésre áll egy egész nyár!)

Általában nem vitatkozni, gáncsoskodni kell a hitoktatási rendelettel kapcsolatban, hanem megvalósítani azt, mert meggyőződésünk, hogy ez gyermekeink, de az egész ország érdeke is.

A Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun Megyei Szervezete nevében Besesek Béla és dr. Molnár Sándor

Érvek az önkormányzati törvénytervezet mellett

A kormány olyan alaptörvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely megnyitja az utat az önkormányzatiság felé. Az önkormányzatiság nemcsak törvényt jelent, hanem egyrészt góndolkodásmódot, másrészt alapvető és a jövő sorsunkat meghatá- ; rozó kapcsolatrendszert — mondotta Horváth Balázs belügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a helyi ön- kormányzati törvénytervezettel kapcsolatos félreértéseket igyekeztek eloszlatni a Belügyminisztérium vezetői.

Már az elmúlt év végére elkészültünk ázönkormányzati törvényjávaslattal és a végrehajtási szabályozással, valamint rendelkezésre állnak a közigazgatási bíráskodásról, a helyi közszolgálatról, a helyi adókról, az államháztartásról szóló törvénytervezetek javaslatai is — jelentette be Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár. Ha a parlament szeptember—októberi ülésein megtárgyalja és elfogadja ezeket a kerettörvényeket, akkor novemberben már működőképesek lesznek az önkormányzatok. A tanácsi és önkormányzati rendszer váltásánál számolni kell azzal az átfutási' idővel, .amelyet a több mint 1700, tanácsi munkára vonatkozó jogszabály átértékelése, számos jogszabály megszüntetése igényel. Sok támadás érte a szakembereket azért is, hogy a törvénytervezet az MDF érdekeit képviseli. Ez azért sem lehet így — állította az államtitkár —, mert az előkészítő munkák már két éve megkezdődtek és már akkor több párt szakembere vett részt e tevékenységben.

A főispán vagy kormánymegbízott rendszere is vitákat váltott ki nemcsak az elnevezését illetően, de tartalmában is. Az európai gyakorlatban e jogintézményt kétféle módon működtetik, mi a liberálisabb^. kívánjuk bevezetni, amely szerint önkormányzati törvény- sértő döntést csak bíróság vagy Alkotmánybíróság semmisíthet meg. A parlamenti képviselők körében merült ugyanis fel az az aggály, hogy a főispánnak intézkedési joga lenne az ön- kormányzatok felett. Ezzel szemben a főispán — a tervezet szerint — csak törvényességi ellenőrzési jogot gyakorolhat. Erre a jogintézményre azért lenne szükség, mert ha az önkormányzat törvénysértő döntést hoz, akkor valakinek ezt a bíróság elé kell vinnie. Ez lenne a főispán (kormánymegbízott) feladata.

Az önkormányzatok működésének anyagi feltételeiről Kara Pál helyettes államtitkár tájékoztatott. Elmondta,

hogy a törvény szerint a kötelezően előírt feladatokra — így például az alapfokú oktatásra, az orvosi ellátásra - garantált állami támogatást kap minden önkormányzat. Ez a központi költségvetés felelőssége. További anyagi fedezetet jelentenek a saját bevételek, valamint az átengedett források. A törvénytervezet a helyi önkormányzatok számára a legnagyobb pénzügyi önállóságot és mozgásteret biztosítja a felhasználás tekintetében. A helyi adókról szóló törvénytervezetben 5-fé- le adónem szerepel. Az önkormányzati testület dönti el minden településen, hogy ezek közül melyiket vezeti be. Az elmúlt évtizedek hibás politikája miatt hátrányos helyzetbe került, elsorvasztott településeket kiegészítő állami támogatás illet meg. Felmerült az a kérdés is, hogy ha különböző pártok emberei vezetik az egyes városokban az önkormányzatokat, akkor a nem kormánypárti vezetés alatt álló helységek nem kerülnek-e anyagi szempontból hátrányos helyzetbe? — Ilyen nem fordulhat elő —-jelentette ki Kara Pál. Az Országgyűlés nem érdekelt abban, hogy olyan törvényt hozzon, ami egy közigazgatási terület működését korlátozza, pártszempontok alapján. (MTI)

NATO-MEGHIVAS

Gorbacsov

elfogadja

A szovjet elnök pénteken jelezte, hogy elfogadja a NATO-csúcs- értekezlet résztvevői által hozzá intézett, s a szövetség brüsszeli központjába szóló, személyes meghívást.

Mihail Gorbacsov a pártkongresszus pénteki munkanapjának egyik szünetében, újságíróknak nyilatkozva kijelentette: bár még nem kapott hivatalos meghívást, „mindig készen áll az utazasra”.

Kádár

Jánosra

emlékeztek

A Munkáspárt jó szívvel vállalja a kádári örökségből mindazt, ami előremutató, maradandó érték — hangsúlyozta Thürmer Gyula, a párt vezetője a Kádár János halálának első évfordulóján, Budapesten, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában tartott megemlékezésen, majd megkoszorúzták Kádár János sírját.

„A magyarok nem néztek oda olyan nagyon”

A volt keletnémet kémfőnök Carlosékról

Marcus Wolf a feloszlatott keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi felderí- , tési osztályának egykori vezetője a Süddeutsche Zeitung című lap számára adott nyilatkozatában cáfolta, hogy hírszerző szolgálata kapcsolatban állt a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű nyugatnémet terror- szervezettel, vagy hogy irányított volna ter- rorista-rajtaütéseket.

A hivatalából 1987 márciusában távozott Wolf ugyanígy tagadta, hogy szervezete bármikor előmozdított vagy befolyásolt arab terroristaakciókat. Arra hivatkozott azonban, hogy a PFSZ-hez'mint az ENSZ által is hivatalosan elismert nemzeti felszabadítási szervezethez, politikailag legitim kapcsolatok fűzték, és vele olyan állami szerződések voltak érvényben, amelyek számos kérdést átfogtak. Ezek egyike volt, Wolf szerint,-az együttműködés a biztonság, valamint az elhárító- és a hírszerző szolgálatok területén.

A lap munkatársa a beszélgetés során felidézte, hogy Carlos, a nemzetközileg leginkább keresett terrorista a nyolcvanas évek elején időnként Magyarországon tartózkodhatott és ezért Kádár János pártvezetőnek köszönetét nyilvánította. — Volt-e oka Car- losnak arra, hogy hálás legyen a NDK-vezetésnek is? — hangzott a Süddeutsche Zeitung kérdése.

Wolf nemmel válaszolt, és hozzáfűzte: hallomásból és magyar kollégákkal folytatott beszélgetésekből értesült arról: Carlos a magyaroknak azért lehetett hálás, hogy bizonyos dolgoknál nem néztek oda olyan naL gyón. Ahhoz, hogy megszabaduljanak tőle, nem akartak veszélyt vállalni — mondta.

Wolf — szavai szerint—homályosan emlékszik arra, hogy a Carlos-csoport egyszer megfenyegette az NDK párizsi nagykövetségét, arra az esetre, ha bizonyos dolgokhoz nem járulnak hozzá. Wolf nem tudja, hogy Carlos milyen utakon közlekedett, de abból indul ki, hogy az NDK, tehát Berlin-Schöne- feld szerepet játszott. Saját értesülései mindazonáltal nincsenek erre vonatkozólag, soha nem találkozott Carlosszal, és azt sem tudja, hogy él-e még. Wolf elismerte: a Carlos- epizód, továbbá az a körülmény, hogy Ber- lin-Schönefeld terroristák áteresztő zsilipéül szolgált, hitelüktől megfosztani látszik a kelet-európai tömbhöz tartozó államoknak azokat a korábbi állításait, miszerint semmi közük a nemzetközi terrorizmushoz.

Wolf egyébiránt 2000-re becsülte azoknak a keletnémet ügynököknek a számát, akik az ő hivatali ideje alatt tevékenykedtek az NSZK-ban. (A lap emlékeztet: nyugati szakértők szerint még 4000 ügynök él itt álcázva.)

Az egykori kémfőnök volt NDK-ügynö- kök esetleges további tevékenységét azért is tartja veszélyesnek az eljövendő egységes Németország biztonsági érdekeire nézve, mert a még bujkáló vezető hírszerzők nemcsak a keleti szolgálatokat érdeklik, hanem akadnak érdeklődők, sok pénzzel, a Közel- Keleten és máshol is —jelezte Wolf. Ő maga — mondotta — nem hajlandó kiszolgáltatni volt embereit, és úgy tartja: a német—német kémproblémát olyképpen lehetne rendezni, ha a felek megegyeznének abban, hogy a korábbi ügynökök, tevékenységük megszüntetésekor, mentesülnének a büntetőjogi következményektől. *

MEG EGYÜTT LÉTEZIK AZ MHSZ ÉS AZ MTTSZ

Kié lesz a vagyon?

■ Pénteken délelőtt, a Magyar Honvédelmi Szövetség átalakulásának jelenlegi helyzetéről, az eddig felvetődött jogi és gazdasági nehézségek megoldásának lehetőségeiről tartottak sajtótájékoztatót a Honvédelmi Minisztériumban. Kelemen József vezérőrnagy, az MHSZ átalakulásának miniszteri biztosa áttekintést adott az MHSZ működéséről, hangsúlyozva, hogy ez a szervezet igen jelentős munkát végzett a honvédelmi nevelésben és felkészítésben,! valamint a technikai sportok ápolásában. Évente 13 ezer gépkocsivezetőt, 400 ejtőernyőst, 100-200 búvárt és ezer radiótávírászt képezett ki a honvédség számára. Emellett tartalékosok továbbképzését is felvállalta, bázisa volt a magyar sportlövészetnek, modellezésnek és a repülésnek, a fiatalok szabad ideje hasznos eltöltésének. A tábornok egy tévhitet is eloszlatott; ugyanis nem a pártközpont nevezte ki az MHSZ vezetőit, hanem azokat a honvédség vezényelte a szervezethez.

Ez év márciusában — a februári alakuló ülést követően — bejegyezték a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetségét, de ugyanakkor

még működik az MHSZ is. Miután az MTTSZ az MHSZ jogutódjának vallja magát, gyakorlatilag átalakulás történik, nem pedig felszámolás és átmentés. Két miniszteri biztos gondoskodik arról, hogy a vagyonleltárt a realitásoknak megfelelően állítsák össze, illetve osszák el a jogutód szervezetek között, ugyanis már alakuláskor kivált az MTTSZ-ből a repülőszövetség és a Budapesti Lövészegylet. Ä tábornok kétségét fejezte ki afelől, hogy a repülőszövetség állami támogatás híján képes les?: megoldani feladatait, ugyanis a repülőgép- vezető-előképzésben igen jelentős munkát végeztek, de a honvédség rendkívüli esetben számít sebesültszállító és futárszolgálatukra is. A Magyar Honvédség egyébként az MTTSZ- től — amelynek keretében már 3500 klub működik, 200 ezer taggal — évente 11 ezer gépjárművezető, négyszáz ejtőernyős, 700 rádiótávirász kiképzését rendelte meg, amelyért természetesen a piaci törvényeknek megfelelően fizetnek.

Ezután dr. Móricz Gábor ezredes és dr. Deme Károly ezredes közgazdasági és jogi kérdésekről tájékoztatta az újságíróit- ■ Gémes Gábor

A KECSKEMÉTI VÁROSATYÁK DÖNTÉSE

Egyetem legyen a szovjet laktanyákból

(Folytatás az 1. oldalról) e díjtételek, s hogy az ebből befolyt pénzösszegeket a közterületek karbantartására kívánják fordítani. A felszólaló honatyák viszont nem látják indokoltnak a díjak túlzott, sok esetben tízszeres megemelését, ezt vállalkozásellenesnek, árfelhajtónak tartják. Ez utóbbi szemlélet győzött, legalábbis egyelőre, ezért e témát a testület visszautalta újratárgyalásra a szakigazgatási, az érdekképviseleti szerveknek.

A megyei város tanácsa tegnapi ülésén komoly lépést tett az Euró: pához való csatlakozáshoz. Két tartózkodással és egy ellenszavazattal úgy döntöttek, hogy az április óta a tanács kezelésében lévő volt szovjet laktanyaegyüttest felajánlja a Közép-Európa Egyetem megvalósítására, egészen pontosan, ezzel alapítványt hozott létre. Ez a döntés sem volt egészen vita nélküli. A tanácstagok tájékoztaKorlátozzák

tást kértek a jelen lévő Szirmai Pétertől, az Egyetemalapítók Egyesületének titkárától is, aki részletesen beszámolt arról, hogy nem csak Európában, világszerte óriási az érdeklődés az egyedülálló kecskeméti lehetőség iránt. Ritkán tapasztalhattuk — legalábbis kecskeméti tanácsülésen —, hogy a pozitív döntést nagy tapssal jutalmazták a tanácstagok es a meghívottak egyaránt. Minden bizonnyal eldőlt tehát a volt szovjet laktanyák sorsa. Egyébként Bács-Kiskun Megye Tanácsa már korábban felajánlott

1,5 millió forintot az állagmegóvásra, amennyiben ilyen célra hasznosítják ezeket az épületeket. Ez ugyan nem nagy összeg, de arra mindenképpen elegendő, hogy napokon belül megkezdhessék azokat a felméréseket, melyek a csúnyán leromlott épületek állagmegóvásának megkezdéséhez szükségesek. Rapi Miklós

a vezetői prémiumokat

(Folytatás az 1. oldalról)

Foglalkozott a kormány a Ford Motor Co. magyarországi székhelye létesítésének állami garanciáival is. A gazdasági társaságként létrejövő, 100 százalékosan amerikai tulajdonban lévő cég 60-70 millió dollár értékű beruházással gépkocsialkatrész-gyártó üzemet kíván kialakítani a Videoton székesfehérvári telephelyén. Az új üzem - amely a tervek szerint már az 1993-as Ford-modellekhez is gyártana alkatrészeket — körülbelül 200 magyar munkavállalónak ad munkalehetőséget.

László Balázs emlékeztetett arra, hogy az amerikai céggel még az előző kormány folytatott tárgyalásokat a kormánygaranciákról, ám ezeket a jelenlegi kabinet túlságosan engedékenynek találta. Ezért új tárgyalásokat kezdtek a Forddal a kondíciókról. A megállapodás szerint az első 10 évben mentesül az adófizetés alól az amerikai cég. Ugyanakkor a Ford kötelezettséget vállalt arra, hogy az így megtakarított adó értékének megfelelő ősz- szeget Magyarországon fekteti be. A kormány ülésén egyébként megállapodtak arról is, hogy a külföldi befektetések megkönnyítése érdekében beruházási kódexet dolgoznak ki.

Előterjesztést fogadott el a kormány a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény módosításával kapcsolatban. Technikai kérdésről van szó — mondotta László Balázs :—, ám sokakat kedvezően fog érinteni. Eszerint az adóhatóság által feltárt, jóhiszeműen be nem vallott jövedelemrész összegét annak az évnek a jövedelméhez kell hozzászámítani, amelyben valójában megszerezték.

A rendőrségről szóló rendeletet is módosítja a Minisztertanács, újraszabályozza a rendszámtáblák kiadásának rendszerét. Ezután a rendőrség engedélye alapján az értékesítő cég, vagy akár egyéni vállalkozó is kiadhatja — megfelelő összeg ellenében — a gépkocsi tulajdonosának a rendszámtáblát.

A Bécs—Budapest világkiállítás felügyeletével is foglalkozott a Miniszter- tanács. Rövidesen várható a végleges kormányzati döntés a világkiállításról

— mondotta a szóvivő —, de addig is szükségesnek tartják, hogy létrehozzanak egy kormánybizottságot, amelynek élén Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági- kapcsolatok minisztere áll. A dunai" vízlépcső kormánybiztosát is kijelölték Sámsondi Kis György, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium főtanácsosa személyében. Botos Józsefet az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetésével bízták meg.

Ezen az ülésén is részletesen foglalkozott a kormány a gazdasági gyorscsomag terveivel, ezekről Matolcsy György, a miniszterelnöki hivatal államtitkára a közeli napokban ad tájékoztatást. László Balázs kiemelte: a kormány koncepcionális állásfoglalást hozott arról, hogy privatizációt és nem reprivatizációt tervez, azaz az eredeti tulajdonos legfeljebb csak elővásárlási jogot élvezhet.

A szándékok szerint megváltoznak az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok annak érdekében, hogy erősödhessenek a piaci viszonyok, s az állami vagyon védelme az eddiginél hatékonyabb lehessen.

Ehhez tartozik az is, hogy a vállalati tanácsok — a jogszabály megjelenésétől számítva 60 napon belül — értékeljék újra az igazgatók tevékenységét és erősítsék meg, vagy mentsék fel őket. Amennyiben ez utóbbi történne, írjanak ki nyilvános pályázatot az állás betöltésére.

A foglalkoztatási alap idei felhasználása is szerepelt a kormány ülésének napirendjén. Megállapították, hogy az alap kimerülőben van, így pótlólagos pénzekkel kell feltölteni. Áz előrejelzések szerint az idén 30-40 ezerrel növekedhet a munkanélküliek száma, s év végére megközelítően 80-100 ezer munkanélküli lesz Magyarországon. Nő a munkanélküliség időtartama is, ma már átlagosan 100 nap. Mivel külföldről érkező támogatások nem fordíthatók munkanélküli-segélyre, így a kormány tervezi, hogy olyan közhasznú infrastrukturális beruházásokat szervez, amely munkaalkalmat teremt, s egyúttal vonzóbb a külföldi tőke számára is. (MTI)

1

%