Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-07 / 158. szám

1990. július 7. • PETŐFI NÉPE • 3 HA IGEN, AZONNAL FELLEBBEZNEK A BELÜGYMINISZTERHEZ? Megkezdi a munkát a megyei vagyoneilenőrző bizottság Az állami ingatlaneladást vizsgálják A Magyar Közlöny 1990. június 4-ei, S3, számában jelent meg a földtörvény módosítása, kiegészítése, amely­nek egyik célja a kialakuló helyi önkormányzatok tulajdo­ni alapjának védelme. A jogszabály a megyei vagyonel- ellenőrző bizottságok létrehozásáról is rendelkezett, kije lölvén a bizottságok vezetőjének a megyei vb-titkárokat. A Bács-Kiskun Megyei Tanácsnál dr. Árvay Árpád vb- titkárt kérdeztük a bizottság megalakulásáról és az előtte álló feladatokról. — Legfontosabb, hogy a törvény a bizottságok hatás­körébe utalja a leendő önkormányzati tulajdon forgal­mának ellenőrzését — mondja a vb-titkár. — Vagyis a vagyoneilenőrző bizottság engedélye nélkül ilyen ingat­lant értékesíteni nem lehet. — Hány tagú a bizottság, és megalakult-e már? — A bizottság — a vezetőn kívül — hattagú, tagjait, a belügyminiszter jóváhagyásával, a vb-titkár nevezi ki. A pártok által delegált képviselők mellett vannak más jogi szakértők is. A személyi javaslatot már továbbítot­tam a Belügyminisztériumba. A megalakulás majd csak ezután következhet, mivel a működéssel kapcsolatos bel­ügyminiszteri rendelet még nem lépett hatályba. Mi egy tervezetet ismerünk, de legfrissebb információink szerint a 62. számú Magyar Közlöny tartalmazza ezt a rendele­tet. — Mi az akkor, amit már tud? — A bizottság ülései nyilvánosak, azokon részt vehet­nek az érdekelt társadalmi Szervezetek vagy állampolgá­rok. A bizottság a döntést szavazattöbbséggel hozza, s a vezetőn kívül még legalább három tag szükséges a hatá­rozatképességhez. — Vannak már jelentkezők, akik a bizottsági állás- foglalást várják? — Eddig mintegy ötven érdekelt keresett meg bennün­ket írásban. Beadványukra válaszoltunk is. Egyrészt, ahol szükséges volt, ott kértük a dokumentumokhoz a hiánypótlást, másrészt megírtuk, hogy nem a bizottságon múlik az engedélyek kiadásának késése. S nem a megyei tanács késlelteti vagy akadályozza a bizottság megalaku­lását. Amint lehet, munkához látunk, addig pedig türel­met, megértést kérünk. — És van türelem? — Az ügyfelek sürgetnek. De egyelőre még nem tehet­tünk semmit. — Most viszont megtudta, hogy a rendelet immár megjelent a 62. Magyar Közlönyben. Rövidesen tehát munkához látnak. Milyen ügyek tartoznak a bizottság­hoz? — Elsősorban a tanácsok, vagy az általuk alapított, illetőleg felügyeletük alá tartozó gazdálkodó szervek in­gatlanértékesítése, vagy ha ingatlanaikat, földet, házat vállalkozásba akarják apportként bevinni. Van egy ha­tár, amelynek eléréséig a vagyoneilenőrző bizottság ille­tékes. Hozzá tartoznak az ingatlanügyek, nem pénzbeni hozzájárulás esetében 20 millió forintig, illetve a mérleg szerinti összes eszköz 10 százalékáig. Lízing vagy eladás esetén 30 millió forintos értékhatárig. Nem terjed ki a bizottság hatásköre — az újabb módosítás alapján — az állami bérlakások bérlő részére történő eladására, OTP- lakások és az ingatlanközvetítők által értékesítésre vásá­rolt lakások eladásának ellenőrzésére. — Ki fordulhat a bizottsághoz? — Az, aki az ingatlannal rendelkezik. Tehát nem a vevő, vagy a megalakítandó társaság képviselője. A kére­lemnek az 1990. évi VIII. törvény alapján tartalmaznia kell a tervezett szerződés megnevezését, az értékmegjelö­lést, a vagyonértékelő által megállapított értéket, s a szerződés egyéb lényeges feltételeit. — A bizottság ennek alapján az ügyletet engedélyezi vagy elutasítja. Mi történhet ezután, lehet-e fellebbez­ni? — A döntéssel szemben a belügyminiszterhez lehet fellebbezni az ügyfélnek. És itt most ügyfél minden ál­lampolgár, tehát bárki fellebbezhet a bizottság illetékes­ségi területén. — Ezt úgy értsem, hogy, mondjuk, egy hercegszán­tói lakos is egy tiszakécskei ügyben? — Igen. S ez a joguk megvan a társadalmi, politikai szervezeteknek is. Az anyagokat ismerhetik, mert az ülé­sek nyilvánosak. A KDNP megyei szervezetétől kaptam egy levelet, amelyben leírják, hogy minden olyan döntést, amely az ingatlanértékesítés engedélyezésével végződik, megóvnak. — Ez tehát azt jelenti, hogy minden ilyen ügy szinte automatikusan megy a belügyminiszterhez. És meddig tart az eljárás? — Az általános szabályok az érvényesek. Vagyis a bizottságnak van 30 napja, ez — indokolt esetben — meghosszabbítható még 30 nappal. A fellebbezésre 15 nap áll rendelkezésre, s utána a másodfokú döntésre további 30 nap. — Ha sok lesz az ügy, akkor gyakran üléseznek? — Amennyiben szükséges, hetente kétszer iá. A bizott­ság felkért tagjai ezért egyébként megfelelő díjazásban részesülnek. A költségeket á kormány vállalta magába. Váczi Tamás 13 MILLIÓS STRAND — TIZENHARMADIK ATOL Mélykúton már strand is van a kúthoz Régóta szeretnének termál- kútjukhoz strandfürdőt a mélykútiak. Három éve bocsá­tott ki kötvényeket —12 millió forint értékben — a nagyközsé­gi tanács e célra. Az elmúlt év őszén a medence alapjait készí­tették el. Az egykori tó, majd tisztasági fürdő helyén, szép zöld környezetben, úgy alakí­tották ki a medencét, hogy csak egy élő és három kiszáradt fát kellett kivenni. Az is megköny- nyítette a már több mint 13 milliós beruházást, hogy öltö­zőt, meleg vizes zuhanyzót, bü­fét nem kellett külön építeni, ugyanis a szomszédos sport­csarnokban levők is használha­tók erre a célra. A 13,5 x 25 méteres medence oldalához a földfeltöltést a he­lyi mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek társadalmi munká­ban végezték. Az olasz import medence változó mélységű — tíz méter hosszon 90 cm-es, a többin 165 cm-es. A munkálatok fővállal­kozója az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kivitelező részlege, az alvállalkozó pedig a VIKUV uszodalétesítési osz­tálya. Az 520 köbméteres me­dencében öt úszópálya van, s kétféle módszerrel működtet­hető. Jelenleg három szivattyú­wmmmi vaj, vízforgatással, háromórán­ként teljesen átcsérélődik a me­chanikailag és vegyszerekkel tisztított víz. Mivel van egy ter­málvizes kútjuk is—nagy jód- és oldottsó-tartalómmal — így töltő-ürítő módszerrel is üze­meltethetik a létesítményt; Az 1 rész termálvízhez 2 rész ivóvi­zet keverve állandó jelleggel töltődhet a medence, s a túlfo­lyón távozhat a víz a csatorná­ba'. A július 12-ei műszaki át­adás-átvétel és üzembe helyezés után 13-án, pénteken már úsz­hatnak is, akik túlteszik magu­kat a babonákon. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) Beiktatták a Legfelsőbb Bíróság új elnökét Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke pénteken beiktatta dr. Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság új elnökét. Mint mondta: a jogállammá alakuló Magyarország fejlődése szem­pontjából mérföldkő, fontos esemény, hogy a népszuverenitást reprezentáló Országgyűlés által választott elnök megkezdi -működését. Gáz van? Nincs gáz?! A múlt héten — Csak egy rendelet meg egy hirdetés született... címmel — riportot közöltünk propán-bután gázzal üzemelő autókról; a közúti ellenőrzés lehetőségeiről, „eredményeiről”. Az írás kapcsán sokan hívtak telefonon, s fogtak levélíiáshoz, hogy elmondják véle­ményüket. Többen szóltak indulatosan azokról, akik egyáltalában meg merik piszkálni” ezt az egyébként közismert ügyet. „Nincs fontosabb témájuk?” — kérdezte Borbély Gábor kiskun- majsai olvasónk, aki, mint azt őszintén vallotta — szintén tiltott energiaforrással üzemelteti magángazdaságának jármüveit. Tucatnál is több perlekedő forszírozta: mindenkinek nem, de a kistermelőknek jogos kilencforintos üzemanyaggal járniuk a har­mincforintos helyett, mert ők sokat dolgoznak; hajnali kelés, kapálás, autózás, piac stb. Egyébként pedig — tipikus érvelés — vannak, akik milliós személygépkocsikkal rohangálnak, amit (merthogy dízelüze­mű) hasonlóan olcsó fűtőolajjal üzemeltetik. Nekik lehet? Ezzel kelle­ne foglalkozniuk. Többen a gázüzem környezetkímélő természetére hívták fel a figyel­met. Mert a benzines járművek csak rontják az amúgy is romlott áert, és a fejlett nyugati országokban kifejezetten pártolják is ezt az alterna­tiv energiaforrást. Egy Lajosmizséről postázott, tanulmányértékű elemzésben — négy név zárta a többoldalas írást, de aláírás nem volt; NEM írom le tehát a szerzők? nevét — a kisember nevében emel szót. A Dégáz illetékese - így a levél — biztosan nem tudja, mit is jelent a kisembernek összekuporgatni a kocsi árát, megvásárolni a drága palackokat, meg a karburátort. Ha ezt leszerelik, kezdhet mindent elölről. Kaptunk fenyegetést is „Ha a zöldség- és gyümölcstermelők nem tudják háborítatlanul élvezni a gázos autózás előnyeit — vigyázat rendőrség és útfelügyelet! — drága lesz az áru (sajnos, a gyümölcspia­con egyformán borsosak az árak a gázos és a benzines zöldségesek­nél!). Sokan hívták fel a figyelmünket, hogy a magyar vámhatóságok hivatalos tarifák szerint vámolják az Olaszországból és Jugoszláviá­ból importált gázkészülékeket, vagyis közvetve legitimmé teszik azt, ami egyébként tilos. Olyan ez — írta Vörös Ferenc Kiskunfélegyházá­ról —, mintha az LSD-t be lehetne hozni az országba, a határnál keményen fizetni is kellene a kereskedőnek, csak a fogyasztásért büntetnének szigorúan a hatóságok. Számos kérdést, is kaptunk. Milyen kocsival jár a Dégáz ületékese (?) vagy cikk szerzője? (Trabanttal.) Mit szólna a szolgáltató, ha jóval kevesebb PB-gáz fogyna, mint idáig? Ki térítené meg az elmaradt hasznot. Egyáltalában: Kinek mi köze van, hogy ki mivel autózik? * * * Hangos és halk szavak társadalmunk egyik visszás jelenségéről, őszintén szólva csak azt furcsállottam a véleményeket hallgatva, olvasva, hogy arról senki sem szólt: Magyarország tényleg Európa része kíván lenni, akkor itt is végre rendnek kell lenni, tisztes, népba­rát törvények, tekintélyes és „hatékony” hatóságok és kemény követ­kezetes szankciók kellenének. Ez talán a hallgatag többség véleménye! Mindez, persze, nem jelenti azt, hogy bűnöző az, aki — ha lehet — az olcsóbb üzemanyagot választja, vagy hogy a PB-gáz égése nem termel kevesebb szénmonoxidot, mint a 32-es keveréké. Farkas P. József Világbanki hitel mezőgazdasági vállalkozóknak ■ A Földművelésügyi Minisztérium il­letékesei megkezdték a tárgyalásokat a hazai bankokkal arról, hogy mikép­pen lehetne a mezőgazdasági vállalko­zókat lehetőség szerint egyszerűsített eljárással hozzájuttatni az 5. világbanki agrárprogram által kilátásba helyezett mintegy 100 millió dolláros hitelhez, vagy annak egy részéhez — erről tájé­koztatták az MTI-t a Földművelésügyi Minisztériumban. Müller László osztályvezető elmond­ta, hogy az előzetes elemzések szerint nagy érdeklődés mutatkozik a kister­melők és a leendő vállalkozók körében a hitelek igénybevételére. Az integrált agrár exportprogramban várhatóan fő­ként a kisüzemek, kistermelők lesznek érdekeltek. A korábbi világbanki prog­ramokkal ellentétben ez az új kiírás nem határoz meg konkrét célokat — mint a nagyüzemek esetében —, hanem lehetővé teszi, hogy hitelből bármilyen jól jövedelmező tevékenységre beren­dezkedhessenek az érintettek. Olyan exportbővítő vállalkozásokra nyílik le­hetőség, amelyek kellő jövedelme­zőséget ígérnek az állattenyész­tésben, a növénytermesztésben, vagy akár a vállalkozói élelmiszer-feldolgo­zásban, s a falusi turizinus föllendítésé­re is kínálkozik pénzforrás. A lényeg: a program céljait nem írták körül tüze­tesen, a legjobb ötleteket „díjazzák” majd a vállalkozók pályázatainak elbí­rálói. A pályázatokról az FM-ben közöl­ték: tekintettel lesznek arra, hogy a vállalkozók sem a pénzügyi lebonyolí­tásban, sem a hiteladminisztrációban nem jártasak, ezért egyszerűsített eljá­rással teszik hozzáférhetővé az érdeklő­dőknek a világbanki összegeket. Annyi azonban máris biztos: ahhoz, hogy va­laki élhessen a lehetőséggel, vagyoni háttérrel kell rendelkeznie, ez a hitel felvételének egyik feltétele. Az igényel­hető összeget nem határozzák meg, ám azt minden bizonnyal befolyásolni fogja a rendelkezésre álló saját tőke nagysá­ga. Amennyiben a vállalkozók különö­sen jó ötletekkel jelentkeznének, ám ehhez részben hiányozna a vagyoni háttér, úgy a hitelgarancia-alapítvány­ból is — ennek létrehozását már elha­tározták — kellő fedezetet kaphatnak a termelők. A pályázatokat nagy jár­tassággal rendelkező intézményrend­szer készíti majd el, a vállalkozójelöl­tek fölkérésére. Egyebek között például az Agrober szakemberei vállalkoznak arra, hogy az előírásoknak megfelelően úgy készítik el a hiteligényléshez szükséges dolgoza­tokat, hogy azok tartalmukban és for­májukban egyaránt megfeleljenek a banki előírásoknak. • A fejlesztések még az idén megindul­hatnak a világbanki agrárprogram újabb hitelének felhasználásával. Jövő­re, a mezőgazdasági vállalkozások vár­ható fellendülésével egy időben, teljes egészében kibontakozhat az exportbő­vítést serkentő folyamat. A program azonban nem csak a kistermelők szá­mára nyújt lehetőséget az exportjuk növelésére, a hitelből — a kiírás értel­mében — más mezőgazdasági terme­lők, így a nagyüzemek szintén részesül­hetnek. TÍZ NAPJA TŰNT EL Tovább keresik Kiss Károlyt Ki látta a kiskunhalasi Kiss Károlyt? A kérdést a Petőfi Né­pe olvasóinak is föltette — még a múlt szombaton — a feleség, kérve: aki tud valamit, értesítse őt. Hétfői lapunkban az asz- szony válaszolt kérdéseinkre. Most a rendőrség illetékesét. Fazekas Sándor őrnagyot, a kiskunhalasi kapitányság he­lyettes vezetőjét kértük arra: ossza meg olvasóinkkal infor­mációit. ||||| Július 26-án, 18 óra 40 perckor Kiss Károlyné telefo­non jelentette be az ügyeletén, hogy félje nem ment haza. Az általa elmondottakra való te­kintettel járőreink azonnal azt az utasítást kapták, hogy kezd­jék meg az adatgyűjtést, egyút­tal a feleséget arra kértük, 27- én délelőtt jöjjön be, és fényké­pet is hozzon, hogy annak bir­tokában folytathassuk a kere­sést — ha addig Kiss Károly nem kerülne elő. Az asszony 27-én délután tette meg kapi­tányságunkon írásban is a beje­lentést. Az általa átadott fény­képről több tucat másolatot ké­szíttettünk, és folytattuk az adatgyűjtést Halason és Kunfe- hértón. 28-án vetődött föl, hogy 26-án 16 óra körül láttak egy hasonló öltözékű férfit Kunfehértó környékén. Ezért itt tíz nyomozónk több mint 50 emberrel beszélt, és nyomköve­tő kutyákat is készenlétbe he­lyeztünk. Sajnos, semmilyen adatot nem sikerült beszerez­nünk. — Mit tettek ezután? — Június 29-én — Kiss Ká­roly lányának a részvételével — 2 nyomozó és 32 határőr ka­tona bevonásával — hatórás munkával átfésültük azt a terü­letet, ahol utoljára vélték látni a férfit. De eredménytelenül, nem találtunk rá. Július 2-án orszá­gos körözést bocsátottunk ki, majd július 5-én 40 határőr és 6 rendőr az ingoványos, nádas te­rületeket vizsgálta át. — Mindeddig ügy tűnik: Kiss Károly nyom nélkül eltűnt. — Június 26-án délután lát­ták utoljára, ezt követően való­ban nincs róla semmilyen ada­tunk. — Mekkora erőt mozgó­sítottak? — Azt nyugodtan kijelenthe­tem, hogy máris több száz em­berrel beszéltünk. Kikérdeztük a MÁV és a Volán dolgozóit, a taxisokat, a mező- és a vad­őröket, rengeteg üdülőt — ám eddig hiába. — Mindig így szokták? — Amit ez esetben tettünk; az néhány vonatkozásában több is, mint amire a szabályzat kötelezne bennünket. — Meddig folytatják a munkát? — Ameddig valamit ki nem derítünk. Az adatgyűjtés e pil­lanatban is tart. — Mennyire gyakori az eltűnés? — Évente mintegy száz ha­sonló ügyünk van. Jelenleg Kiss Károly on kívül 10 másik - eltűntet is keresünk. — Kiss Károly ügyéből talán azért lett ügy, mert igen szokatlan, hogy nem a rendőrség, hanem a csa­lád keresi, keresteti. —I Igen, ez abszolút nem ál­talános, én például saját praxi­somban ilyesmivel még nem is találkoztam. Teli van a város saját készítésű plakátokkal. Ez nem tilos, sőt, de a mi munkán­kat nem befolyásolja. Most ép­pen azt próbáljuk elintézni, hogy a tévében is bemutassák a férfi fényképét, most ezt kéri a család. Ki tudja, hátha ez vezet nyomra? (B)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents