Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-06 / 157. szám

199«. július 6. • PETŐFI NÉPE • 5

A

bükkaljai település arról volt nevezetes, hogy kapa- és kaszanyéllel látta el az Alföldet. Mindenféle, fából

Szerszámnyelek

való szerszámot szállítottak a parasztember számára.

Ezek egy részét ma sem lehet nélkülözni, ráadásul ők az évszázadok óta bevált anyagból és formában készítik.

A Tóth família ma is ebből él. Ujj Tóth Lajos már nem a vásárokban, hanem az Erdei Termék Vállalaton keresztül értékesíti a sok-sok szerszámnyelet. Bár gépekkel felszerelt nagy műhelye van, a kaszanyél megalkotásához édesapja öreg műhelyét és faragószékét használja. (MTI-fotó)

HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL

SZUPERVONAT — ÓCEÁNTÓL ÓCEÁNIG

Dél-Amerikában a következő tíz évben három grandiózus közlekedési tervet akarnak megvalósítani:

Vasútvonalat építenek, amely összekötné az Atlantióceánt a Csendes-óceánnal. A 3481 kilométeres „Los Liber- tadores” vasút Buenos Airest kapcsolná össze a perui Mata- rani kikötőjével, és a forgalmat egy 204 kilométeres szakaszon a Titicaca-tavon bonyolítanák le komphajókkal.

Egy másik terv szerint vízi utat létesítenének az Ezüstfolyó (Rio de la Plata) medencéjében, Brazília, Paraguay, Bolívia, Uruguay és Argentína között. A hajók a Pafaná és az Uruguay folyón és mellékfolyóm közlekednének. Ezáltal a tengertől elvágott Bolívia és Paraguay is kiutat nyerne az Atlanti-óceánhoz.

A dél-amerikai térség 90-es években remélt integrálódása ^ szempontjából ^ legfontosabbnak egy országút felépítését

tartják, a brazil Säo Paulo városa és a chilei Antofagasta kikötője között. Közismert, hogy Säo Paulo nemcsak Brazília, hanem egész Dél-Amerika legfontosabb ipari övezete. (MTI)

JÖNNEK A KOREAIAK

Százhetvennégy százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben Dél-Korea exportja a kelet-európai országokba, a múlt évi azonos időszakhoz képest. A szöuli kereskedelmi és ipari minisztérium által közzétett adatok szerint ennek az összértéke közel 101 millió dollár volt. A legerőteljesebben a Jugoszláviával, Bulgáriával. Magyarországgal és Csehszlovákiával bonyolított forgalom nőtt. Az exportcikkek listáját az elektronika és az elektromos háztartási készülékek vezetik. A szöuli kormány három beruházást engedélyezett az első negyedévben, mindhármat Magyarországon. (MTI)

Katasztrofális

benzinhiány

miatt

veszélyben

a szovjet

aratás

A szovjet gazdaság mindinkább elkerülhetetlennek látszó összeomlása a nyugati elemzők szerint ezen a nyáron az aratás csődjével veszi kezdetét. Sajnos, ezt a pesszimista jóslatot az elmúlt hetek eseményei alátámasztják: egyre drámaibb a nagy birodalomban az üzemanyag- hiány. Elsősorban az elavult termelőberendezések, valamint a szociális és -etnikai zavargások miatt az elmúlt évhez képest, egyes becslések szerint, máris tíz százalékkal csökkent a szovjet kőolaj-kitermelés. A CIA információi szerint a kitermelés csökkenése körülbelül azonos nagyságú, mint a Szovjetunió nyugat-európai kőolajexportja. A Nyugatra irányuló szállításokat máris jelentősen visszafogták, és az amerikai hírszerzés szerint ebben az évben az Ígéretek ellenére a keleteurópai szállításokban is jelentősebb fennakadásokra lehet számítani.

Az Izvesztyija minapi beszámolójából kiderül, hogy az üzem- anyaghiány valóságos katasztrófa- helyzettel fenyegeti a szovjet birodalmat. Már a mentőautókat is alig tudják üzemeltetni a gabonatermő országrészeken, mjvel a benzintartalékok szinte mindenütt kimerültek. Különösen Ukrajnában súlyos a helyzet, ahol még csak elképzelés sincs arra, hogy honnan teremtik elő az aratáshoz szükséges üzemanyagot. A központi elosztási rendszer a hiány és az általános zűrzavar miatt egyre kevésbé működik, a köztársaságok bojkottálják az egymásnak való szállításokat. Már az is megoldhatatlan feladat, hogy az elkészült traktorokat, kombájnokat a vásárló gazdaságokhoz eljuttassák, az üzemeltetés pedig végképp reménytelen a benzin hiányában. A szovjet kormány lapjának prognózisa szerint hamarosan továbbgyűrűzik az üzem- anyaghiány, és az egész élelmiszer- gazdaságot leállással fenyegeti. Már ott tartanak, hogy az élő állatokat képtelenek elszállítani a vágóhidakra.

EGY ERDÉLYI ÚJSÁGÍRÓ JEGYZETEI I.

Svédország dicsérete

Meddig tart a csúnya álóm? Olykor csak néhány pillanatig. Akkor felébred az ember, és rácsodálkozik a körülötte lévő világra. És megpróbálja elfelejteni mindázt, amely' csúnyaságával megriasztotta és életbe vetett hitét csorbította. Vannak visszatérő, borzalmas álmaink. Ismerek egy embert, aki évek óta mohás, mély kútból menekül a hőn óhajtott napvilágra. Minden hasonlat sántít. Miként is hasonlíthatnám a magam kútját a szülőföldemhez? Pedig, kérem, higy- gyék el, közel járok az igazsághoz, amikor azt mondom: mély kútból jövök, és alig hiszem, hogy kimásztam belőle.. Töbhmint harminc éve újságírással foglalkozom, és egyszer, egyetlenegyszer sem engedték, hogy a szocialista táboron kívülre utazzam. A hetvenes évek elején azzal biztattak, hogy Finnországba küldenek egy hétre, aztán Svédországot emlegették. Végül semmi sem lett belőle. így aztán kevéske finn tudásom elporladt, a svéd nyelvnek neki sem kezdtem, és angolul sem tanultam meg. Miértem volna vele?

És most itt állok, romániai magyar nyugdíjas újságíróként, a forradalom előtti és utáni féléves ismételt könyörgés után, számomra is megnyíltak Svédország kapui, eljöhettem, végre láthatom a lányomat, aki ezt a gyönyörűen érdekes földet választotta hazájának.

Es most azt kérdik tőlem, milyennek látom ezt az országot? Udvariatlanság lenne, hogy csupa jót mondjak róla, és csakis a szépet lássam itt. Minden ember visel egyféle szemüveget: az idegen tájat a szülőföldjéhez hasonlítva énekeli. Ézt teszem magam is.

Svédország emberközpontú ország. A háború után valami ilyesfélére gondoltak nálunk azok, akik a szocializmusról és a kommunizmusról ábrándoztak. Itt rend van, önkéntesen vállalt fegyelem, tisztaság, és tisztelet a másik ember iránt, a természet és a jól elvégzett munka tisztelete. Mi, erdélyiek szeretjük magunkat az európai országok közé sorolni. Valamikori háromnyelvű országrészünkben jó volt a németes pontosság, a magyaros becsület és a románös meg- gondoltság. Az elmúlt fél évszázadban erényeink szétfoszlottak a hatalom diktálta falurombolásban, a mesterséges városba özönöltetésben, és a más országrészekből való állandó betelepítések miatt. Ezek áldozatául esett a rend, a fegyelem, a tisztaság, a szavatartóság és még sok más minden, melyek nélkül nincs európaiság. Kultúránk elsatnyult, megmaradt műveltségünk legfermebb szakmai barbárságunkat bizonyítja. Visszalépünk egy olyan primitív korba, ahol az amberek legfontosabb teendőjüknek a mindennapi élelem beszerzését

tartják. Mindaz amit itt, ma, Svédországban megszokottnak tartanak, ez nekünk még nagyon sokáig csak vágyálmunk lesz.

Éppen az elmúlt évben volt háromszázharminc éve annak, hogy az érdé-- lyiek számára oly tragikus körülmények között, rövid ideig kapcsolatba kerültünk Svédországgal. Az erdélyiek lengyelországi kalandja előtti időszakban, azt hiszem, sok mindenben jobban álltunk, mint a svédek, de a máig tartó balsorsunkban sokszor cseréltünk volna velük, és egyre inkább kialakult bennünk, hogy álmáink földje Európa, és példaképünk benne ez az évszázadok óta békés északi ország. Visszatekintve ' a történelemre, nagyon sokan egyszerűen nem értik, hogy az elmúlt négy évszázadban mi történt velünk. En azt mondom, hogy önhibánkon kívül jutottunk mostani mostoha helyzetünkbe.

Az egykori önálló Erdélyt századunk-’ ban is többször feldarabolták, részeket belőle ide-oda csatoltak. Most, amikor valahol fölmutatom az útlevelemet, azt mondják rólam, hogy román vagyok. Ilyenkor elfog a keserűség, hiszen nemzetiségem háttérbe szorításával kevesebbnek érzem magam, minden porci- kám tiltakozik az ellen, hogy magamra vegyem román hazámfiainak a szokó-. sát, a viselkedését, az erkölcsét. A svédek ne haragudjanak, de mi, romániai magyarok nem tudjuk elfogadni neheztelés nélkül azt, hogy egy kalap alá soroljanak a románakkal. Ezzel nem' azt akarom hangsúlyozni, hogy különbek lennénk a románoknál. A nacionalista gőg rég nem illik Európába. Különben is, ma már az emberi értékek meghatározásában nem a nemzetiség a fontos, a svédek sem ilyenek vagy olyanok, hanem egyik 'ilyen, a másik , meg más; természete, vérmérséklete és neveltetése szerint. Mi a balkanizmus leheletének közelében élünk, és állítom, hogy a Balkán egyelőre még nem Európa. Nálunk, olykor, felelős emberek szájából is elhangzik a meggondolatlan kijelentés, miszerint nincs is Szükségünk Európára. Azt hiszem, éppen az ilyen kijelentések azok, amelyek kiváltják belőlünk az elhatárolódás igényét.

Ennek ellenére állítom, hogy bárhonnan is jön, és bárhol is jár az ember: keresnie kell azt, ami bennünket összeköt. Svédország tele van ilyen alkalmakkal és lehetőségekkel.

Tar Károly

(Folytatjuk)

Megrendíti a márkát a valutaunió?

A feketepiacon az elmúlt hetekben mintegy tíz százalékkal csökkent a nyugatnémet márka árfolyama. Sokan ezt az eddig legerősebbnek bizonyult valuta megingása biztos jelének tartják. A devizaszámla-tulajdonosok közül is nem kevesen döntöttek úgy az elmúlt napokban, hogy még az átváltási árfolyam veszteségét is vállalva, ezután dollárban, schillingben őrzik pénzüket.

Az igazi kérdés az, hogy megala- pozott-e a márka hosszú távú értékvesztését feltételezni, vagy csupán egy átmeneti megingásról van szó?

A pénzvilág a valós gazdasági folyamatokon kívül nem kis mértékben tömeglélektani hatások alatt is áll, ezért ma igén kockázatos lenne prognózisra vállalkozni. Érdemes viszont megismerkedni azokkal a gazdasági, pénzügyi összefüggésekkel, amelyek biztos, hogy meghatározó szerepet fognak játszani az elkövetkező hónapokban a nyugatnémet márka sorának alakulásában.

Á két német állam július elsejétől életbe lépett valutaunióját szakértők a világtörténelem legnagyobb közgazdasági kísérletének nevezik, hiszen sohasem volt még arra példa, hogy egy ország — a gazdaságát — békeidőben — lényegében feltétel nélkül egy másik ország gazdaságának rendelje alá. Ma még senki sem tudja, mekkora lesz a keletnémet munkanélküliség — de milliós nagyságrendben gondolkodnak —, mi lesz a volt NDK iparával, mezőgazdaságával. Egy biztos, az NSZK történetének legnagyobb gazdasági leckéjét kapta, s ez még a világgazdaság lokomotívjának nevezett nemzetgazdaságot is megrendítheti. Azt minden szakértő kijelenti, hogy pár év — három? öt? tíz? — múlva az egyesült Németország a világ feltehetően legerősebb gazdasági hatalma lesz. Es addig? Addig azon áll vagy bukik a dolog, hogy mennyire sikerül kézben tartani a keletnémet átalakulás gyeplőjét, ellenállni a keleti országrész azonnali, jelentős életszínvonal-emelést követelő nyomásának. Milyen gyorsan sikerül a tervgazdaság utolsó bástyájának számító keletnémet gazdaságot piaci pályára állítani, s mindez nem vezet-e politikai feszültségekhez mindkét országrészben, aminek, sajnos, máris vannak jelei.

A nyugatnémet gazdaság jelenleg sziklaszilárd, a bérszínvonal alig emelkedett, tekintettel a nagy bevándorlásra. A bruttó nemzeti termék (GNP) az év első három hónapjában 2,5 százalékkal emelkedett, ami az egész évre vetítve négy- százalékos növekedést jelent. Énnek ellenére a 18 jelentős valutából képzett úgynevezett valutakosárhoz képest az év eleje óta egy százalékkal csökkent a márka értéke. A pénzügyi szakértők szerint ennek elsősorban az az oka, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság a valutaunió gyakorlati hatását illetően.

A magyar gazdaságra néhány összefüggésben, sajnos, egészen biztosan rossz hatással lesz a valutaunió. A keletnémet—magyar gazdasági kapcsolatok máris szétzilálódtak, senki senrtudja, hogy már a második félévben is, mit, mennyiért tudunk adni-venni a volt NDK- ban. A márkában felvett magyar hitelek is jelentősen megdrágulnak a nyugatnémet kamatszint hónapok óta tartó emelkedése miatt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a keletnémet területeken máris - csak a világháború utáni újjáépítéshez hasonlítható méretű — beruházási láz tört ki.

Ami pedig a devizaszámla-tulajdonosok kilátásait illeti, valószínűleg az a prognózis a legrealistább, amely rövid távon a márka további, de nem túl jelentős értékcsökkenésével számol. Hosszabb távon azonban — egy-két éven belül — minden esély megvan arra, hogy a világgazdaságban —: többek között épp a márka hallatlan stabilitásával — kulcsszerepet játszó NSZK mindenáron fenntartja, sőt, növelni fogja valutája vásárlóerejét. Ehhez a német gazdaságban hatalmas belső tartalékok is rendelkezésig állnak.

P. É.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

I pipÉ I KECSKEMÉT: az ügyelet I I nlojc hétfőtől péntekig 18 I mái ól reggel 8 óráig tart;

1 I i/ombaton, vasárnap és ünnepnapokon a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye ic Illőiteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488); központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jákabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 33); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-338); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Egészségház.'T.: 42-152); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844); Tiszaalpár: dr. Hudák J. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 71. T.: 44-055).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Po- kornj u., T.: 12-149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el.

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11- 922). Fogászati ügyelet a város és. a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi szakorvosi' rendelőintézetben: Kiskörös, Petőfi tér

1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi és kaskan- tyúibetegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7- óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori,- pe- tőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye cs telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géder- lak', Homokmégy, Miske, Dunaszent- benedek, Öregcsertö-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46).'

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (J.: 21-011);-itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket.

. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17); Szánk, Jászszentlászló: dr. Rácz Gy. (Jászszentlászló, Alkotmány u. 13. T.: 31-628).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő •:>ogy szertárak tartanak úgyeletet:

KECSKEMÉT: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás:

Hősök tere; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. LA.: Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u.

1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 1.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reg- i'd 7 órától hétfő reggel 7 líráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja. Bátmonostor, Szeretnie: dr. Majer J. (Baja, Szegedi út 10); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek- csanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádud- ■ var, Petőfi u. 84. T.: 13); Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u, 7/A); Felső- Szentiván, Csávoly, Bücsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31); Bácsborsód, Madaras, Katy- már. dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYÉ KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa. Magyar u. 3. T.: 800); Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszent- miklós,^ 310); Solt, Újsolt, Dunacgy- háza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh L-(Solt, Lepke u.

4. T.: 303); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géder- lak, Úszód, Dunaszentbenedék: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.); Szak- már, Öjfegcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8); Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok. Miske, Drágszél: dr. Kunváry

J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u.

1.)

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454);. Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22.

T.: 42); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.:

43- 192); Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56- 375); Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161):

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Hajdú Á. (Kiskörös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Radnóti u. 16. T.: 74-551); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53- 448); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12. T.: 45-017); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Judák R. (Bocsa, Tanács u. 11. T.: 53-140); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga

J. (Csengőd. Szent I. u. 15. T.: 41- 130); Kecel. Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5. T,: 21-980).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645); Kiskunfélegyháza. Gátér, Pálmo- nostora, Pétőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447)5 Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.:

44- 111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Cső-j lyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28, T.: 31i-942); Búgac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Mészáros 1. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.; 21-748); Zsana, Harka- kötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Kiserdő u. 16. T.: 22-214); Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28); Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia. Ady E. u. 216); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8. T.: 936); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.).

4

kV

r