Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-06 / 157. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 157. szám Ára: 4,30 Ft 1990. július 6., péntek DEMSZKY GABOR A CARLOS-ÜGYRŐL A LOTTO NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájé­koztatása szerint a lot­tó 27. játékhetén a kö­vetkező nyerőszámo­kat húzták ki: 12, 59, 62, 69, 90. Lapzártakor érkezett: MDF-klub Az MDF klubjában, az Erdei Ferenc Művelődési Központban ma este, 6 órakor dr. Molnár István, Kecskemét rendőrkapitá­nya lesz a vendég. A résztvevők a megye- székhely közbiztonságá­ról beszélgetnek. A parlament nemzetbiztonsá­gi bizottsága mindeddig egyet­len szó kommentárt sem fűzött Horváth Balázs belügyminiszter minapi bejelentéséhez: a hírhedt nemzetközi terrorista, Carlos több ízben is hazánkban tartóz­kodhatott. Mit tud minderről a parlamenti bizottság— kérdez­tük dr. Demszky Gábort, a bi­zottság elnökét. — Bizottságunk sem a Car- los-üggyel, sem a nemzetközi terrorizmus magyarországi kapcsolataival, az itteni „elv­társi vendéglátással” még nem foglalkozott. Valószínűleg a jö­vő héten térünk ki erre a kér­désre. Pluszt tehát mindahhoz* amit Horváth Balázs elmon­dott, nem tudok hozzátenni. Egyetlen információm van csu­pán: a kérdéses iratokat a Nem­zetbiztonsági Hivatal már átad­ta az ügyészségnek. Tizenhá­rom aktáról vai\ szó. — Csak...?- Adataink vannak arról, hogy lényegesen több doku­mentum lehet irattárakban. Úgy gondolom, hogy ezeknek a tanulmányozása nem csupán a nemzetközi terrorizmus általá­nos " megítéléséhez, adhatna újabb fogódzót, hanem magá­nak az állampárti rendszernek a természetéről is adalékokat nyújthatna. Ebből a szempont­ból szerencsés lenne, ha az álla­mi és pártvezetők és a terroris­ták kapcsolatairól készült do­kumentumok napvilágot lát­hatnának. így tehát azt hiszem, hogy bizottságunknak föl kell vetnie: történészekből vagy épp a Nyilvánosság Klub szakértői­ből álló teamnek meg kellene vizsgálnia ezeket az iratokat és közre kéne adni a kapcsolatok­ra vonatkozó dokumentumo­kat. Nemcsak a felelősök meg­találására, tisztázásra is szük­ség van. (Folytatás a 2. oldalon) Esza kezdte a koreai háborút? A koreai háborút az északi fél robbantotta ki. Kim ír Szén volt a háború ürügyéül szolgáló határinci­dens értelmi szerzője. A Dél elleni invázió tervét előzetesen egyeztette Sztálinnal, és elnyerte a Kreml urá­nak jóváhagyását. Ámítás tehát a phenjank. vezetésnek az az állítása, hogy a déli fél volt az agresszor, Észak csak védekezett. Ezt állította egy volt észak-koreai diplomata és főtiszt a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilapnak adott nyilat­kozatában. A nyilatkozó, Li Szán Cső a ko­reai háború idején (1950—53) az északi hadsereg vezérkari főnökének helyettese volt, később, 1955—56- ban pedig a KNDK moszkvai nagy­követe. Kim ír Szén észak-koreai diktátorral támadt ellentéte miatt 1957-ben menedéket kért és kapott a szovjet hatóságoktól. Mostani leleplezését azzal indo­kolta, hogy lelkiismerete nem enged­te tovább hallgatni. Nyugati hírügy­nökségek mindenesetre felhívják a figyelmet a lelkiismereti parancs idő­zítésére: a leleplező nyilatkozat ak­kor jelent meg egy szovjet lapban, amikor a Szovjetunió rendezni akar­ja diplomáciai kapcsolatait Dél- Koreávat. AMIT MÁR ÉVEK ÓTA TUDNAK — CSAK NYILVÁNOSSÁGOT NEM KAPHATOTT Lőszert pakol a szovjet harcos a videón A Kiskunsági Nemzeti Park területén fel nem robbant lősze­rekről évek óta tudnak a terület kezelői, de jelzéseik korábban sü­ket fülekre találtak. Dr. Iványosi Szabó András, a nemzeti park igazgatóhelyettese szerint ez a probléma 1975, vagyis a fennál­lásuk óta nem rendeződött. — Az orgoványi és a bócsai lőtereken a gyakorlatokat folya­matosan tartották, ugyanakkor a lövedékek nem minden esetben robbantak föl. Ezért tulajdon­képpen mindig megvolt a veszé­lye annak, hogy ezeken a terüle­teken járva egyszer valaki megsé­rül. A veszély a szovjet csapatok kivonásának kezdetétől csak nö­vekedett. Egyrészt azért, mert a Dunántúlról ide telepített csapa­tok jelenléte miatt fokozódott a lőterek igénybevétele, másrészt azért, mert — új jelenségként ta­pasztaltuk — a feleslegessé vált íőszerkészlettől mindenáron sza­badulni akarnak a katonák. A lényeg az, hogy a területkeze­lőink sorra jelezték: úton-útfélen találnak friss ásásnyomokat, a felszínen elhagyott lövedékeket. Ami a legaggasztóbb, hogy nem­csak a lőtereken, hanem a védő­övezetükben, az erdős, borókás részeken is. Igaz, a szovjet csapa­tok kezdettől lazán kezelték eze­ket a határokat.. .. H Panaszos szendvicsemberek Moszkvában Az SZKP kongresszusának megnyitásával pár­huzamosan a Kreml előtt, a Vörös téren, illetve a küldötteknek otthont adó Rosszija szálló körzeté­ben megjelentek a plakátos tüntetők, a „szendvics­emberek”. Sokan azért érkeztek Moszkvába, mert már csak a kongresszustól várják panaszaik orvos­lását. A moszkvai városi tanács azonban egyelőre csak £gy megmozdulást engedélyezett, azt is a Gorkij- parkban: kedden este a régióközi képviselőcso­port, a „Demokratikus Oroszország” platform, a Választók Egyesülete szervezésében tiltakozó nagygyűlés lesz, amely a jobboldali erők előretöré­sének veszélyére figyelmeztet. A Moszkovszkaja Pravda keddi számában éle­sen elítélte a rendőrség brutális hétfői fellépését a Vörös téren, amikor a kongresszusi megnyitóra induló küldöttek több száz tüntető-sorfala között tették meg a Kreml faláig vezető utat. Hajléktalan többgyermekes családok, menekültek igyekeztek elmondani sérelmeiket a küldötteknek, de a rend­őrök — a moszkvai városi tanács rendeletére hi­vatkozva — erőszakkal léptek fel ellenük, több családot rendőrautókba tuszkoltak. A jelenlévőket nemcsak a rendőri brutalitás háborította fel, ha­nem az is, hogy az elhaladó kongresszusi küldöttek közül senki sem mutatott érdeklődést a nehéz sor­sú családok iránt — írja a Moszkovszkaja Pravda. NATO-csúcsértekezlet Londonban A NATO marad, de inkább barátja, semmint ellensége kí­ván lenni a Szovjetuniónak — ezt az üzenetet szándékoznak küldeni a brit fővárosban csü­törtökön délelőtt kezdődött kétnapos csúcsértekezletükről az Észak-atlanti Szövetség ál­lam- és kormányfői. Úgy tud­ják, hogy George Bush ameri­kai elnök javasolni fogja kollé­gáinak: a szövetség nevében küldjenek rendkívüli követet Moszkvába üzenetük tolmá­csolására. Értesülések szerint Manfred Wörner NATO-főtit- kár, Vagy James Baker ameri­kai külügyminiszter vinné va­sárnap a „baráti kéznyújtás” üzenetét Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek. London két napra „biztonsá­gi övezetté” nyilvánított klub­negyedének központjában, a Lancaster House tanácstermé­ben Manfred Wörner NATO- főtitkár és a házigazda szerepét betöltő Margaret Thatcher brit kormányfő megnyitóbeszédé­vel kezdődött 10.00 órakor a szövetség történetének legfon­tosabb csúcsértekezlete. Részt­vevői azt a feladatot tűzték ma­guk elé, hogy a hidegháborús konfrontáció katonai szerveze­tét — lényegi vonásainak és alapelveinek megőrzésével — az együttműködés politikai szö­vetségévé alakítsák át. Előzetes tájékoztatás szerint ezúttal nem készülnek ugyan nagy horderejű érdemi dönté­sekre, de londoni tanácskozás sukat mégis fordulópontnak te­kintik a szövetség történetében. A fordulat irányát kívánják ki­jelölni a NATO stratégiájának és szerepének átfogó felülvizs­gálatát kezdeményezve, hogy — mint hangsúlyozzák — „az új történelmi követelmények­nek megfelelő hiteles választ adhassanak a kommunizmus kelet-európai összeomlására”. Nem lesz kopogtatócédula a népszavazás előtt — A július 29-ére kiírt népszavazás lebonyolítása némileg el fog térni a tavaly megismert gyakorlattól — mondta Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője csütörtökön az MTI érdeklő­désére. A választópolgárok ez alkalommal nem kapnak külön értesítést (kopogtatócédulát) a névjegyzékbe történt felvételükről. A névjegyzékek természetesen elkészülnek, és a helyi tanácsokon meg lehet tekinteni őket. Ott lehet jelezni a lista összeállításával kapcsolatos problémákat is. A panaszokat a helyi vb-titkár bírálja el, de döntése ellen még bírósági fellebbezésre is mód van. A szavazásra ugyanazokban a helyiségekben kerül majd sor, ahol az országgyűlési képviselőkre is voksolhattak az állampolgá­rok. A szavazohelyiségek pontos címét plakátokról és a tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban elhelyezett címjegyzékekből is meg lehet majd tudm. A július 1-je előtt lakóhelyet változtatott választópol­gárok már az új lakásuk szerinti névjegyzékben szerepelnek. A ké­sőbb elköltözötteknek azonban — ha élni kívánnak szavazati jogukkal — igazolást kell kérniük a régi lakóhelyük tanácsától. Ezzel a dokumentummal kérhetik felvételüket az új lakóhely vá­lasztói névjegyzékébe. Ugyanezt az eljárást kell követniük mind­azoknak, akik július 29-én nem az állandó lakóhelyükön szeretné­nek szavazni a köztársaságielnök-választás módjáról. Fontos vál­tozás a korábbiakhoz képest, hogy — a parlament július 4-ei döntése szerint — az igazolást csak személyesen iehet igényelni! Ez azt jelenti, hogy a tartósan ideiglenes lakhelyen élőknek, a július 29-én vakáción levőknek a következő három hét folyamán fel kell keresniük az állandó lakásuk szerinti tanácsot. Tóth Zoltán elmondta továbbá, hogy a szavazás technikai lebo­nyolítása valószínűleg ez alkalommal is a tanácsi apparátusok feladata lesz, ám ehhez a szükséges anyagi fedezetet még meg kell teremteni. — Ön azt mondja, hogy azonnal jelezték mindezt a feletteseiknek. Pontosan ki­nek? — Akkori 'főhatóságunknak és a Déli .Hadseregcsoport­nak. Tíz esztendeje például nem­mm csak emiatt, hanem a sorozatos erdőtüzek miatt is szóltunk. A szovjet parancsnokság szinte egyáltalán nem reagált, a fő­hatóság pedig, az akkori po­litikai szituációból következően, eléggé bátortalan magatartást ta­• Kaskantyú mellett, a nemzeti park területkezelőjének 15 eszten­dős fia, a környéken talált lősze- rekkeL núsított. Ez így folytatódott (Folytatás a 2. oldalon) . IN MEMÓRIÁM Néhány éve még nemigen me­rülhetett volna fel, hogy a II. vi­lágháborúban elpusztult milliók emlékét köztereken örökítsék meg. Mára egyik település a má­sik után avat szobrot, emléktáb­lát az ártatlanul odaveszett em­bereknek. Alig akad olyan csa­lád, amelyikben ne siratnának egy apát, testvért vagy fiút, akit hiába vártak hosszú eveken át y- méga bizonyossá vált halálhí­re ellenére is—haza. | Halason két esztendeje terve­zik Vass Lajos tanár, tanácstag kezdeményezésére egy emlék­mű felállítását. Előbb a nép­front, majd a városvédők ka­rolták fel a kezdeményezést, amely nagyon lassan, de mos­tanra már a megvalósulás re­ményével halad előre- Időköz­ben a megye 250 ezer forinttal, a város 400 ezerrel járult hozzá a leendő emlékműhöz. Június közepén a Dóka József építész készítette terv makettjét megtekinteni gyűltek össze az egyházak, egyesületek és pártok képviselői a tanácsházán. A hozzátartozók által gyűj­tött támogatások mellé itt újabb felajánlásokat tettek. Van, aki társadalmi munkát, az izraelita hitközség pedig anyagi támogatást ígért, mivel az em­léktáblára természetesen a kon­centrációs táborok áldozatai­nak nevei is felkerülnek majd. Novemberre alapkőletételt, jövő májusra pedig ünnepélyes átadást terveznek a városvé­dők. Addig is közszemlére bo­csátják a valamikori ország­zászló helyére állítandó emlék­mű makettjét, a lakosság véle­ményére igényt tartva. Az áldo­zatok adatainak gyűjtése még nem lezárt, kérik tehát a kör­nyékbeli községekben élő hoz­zátartozókat is, pontosítsák a leendő emléktábla névsorát. Véleményt, érdeklődést, segít­séget a városvédők irodájában lehet tenni (Kiskunhalas, Szilá- dy Áron u. 4.). a I Ijp11 [I KMIKWUIMIKIIB

Next

/
Thumbnails
Contents