Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 31. ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT ? Hol van és mit ábrázol? liXÉDÜLALLÓ MŰREMEK PA MUTÁR UK, VIDEOKAZETTÁK, A UTÓ ÜG YNÖKSÉG Élénkülő kereskedelmi tevékenység Bácsalmáson (Tudósítónktól) . Bácsalmáson növekszik az üzletek száma, jó néhányan vállalkoznak kereskedelmi tevékenységre, mint ezt Patocskai Jánostól a városi tanácsnál megtudtam. Az előző évekhez képest több a piacozó és a butikok száma is emelkedik. A közelmúltban megkezdték a vállalkozói igazolványok kiadását, amelyeket kiskereskedők és kisiparosok kapnak. A jobb építőanyag-ellátás érdekében — ezenkívül — a bácsalmási áfész nyitott egy telepet. Kisvárosi rangunkat jelzi, hogy videokazetták kölcsönzésére is van lehetőség. Működik egy autóügynökség, a magánbutikok mellett pedig a Pamutfonóipari Vállalat nyitott egy mintaboltot, amelyben saját termékeit árusítja. Arra vonatkozóan, hogy milyen panaszok érkeznek mostanában az áruellátással kapcsolatban, az időnkénti gázhiányt említette a tanács kereskedelmi ügyekkel foglalkozó szakembere. Szükség lenne — a tervek közt is szerepel — egy nagyobb kölcsönzőre, ahonnét tartós fogyasztási cikkeket vehetne igénybe a lakosság. Erről Zátonyi Sándort, a bácsalmási áfész elnökét kérdeztem meg, aki a következőket mondta: — Mivel a vállalkozások korát éljük, felkészülünk az erős versenyre. Munkánk során figyelembe vesszük dolgozóink es a tagság érdekeit is. Kipróbáljuk a bérleti üzemeltetési formát, # Az új Bambino cukrászda és söröző. (Besír Lászlóné felvétele) amelyben a dpjgozók nagyobb önállóságot kapnak s — eredményesebb gazdálkodás esetén - nagyobb jövedelmet is. Számolunk a Jugoszlávia felőli forgalommal. Belvárosi üzleteinket szeretnénk minél jobban kihasználni. A közelmúltban régi óhajunk vált valóra. Bambino néven városi színvonalú cukrászdát, továbbá sörözőt és bárt nyitottunk. Sajnálatos, hogy a fejlődő kisvárosban elszaporodtak a kereskedelmi betörések. Nemrégiben az egyik gázpalack-cseretelepet részben ezért kellett bezárni. Tiszavirág-életűvé vált igy ez a forgalmazás, holott a lakosság jobb ellátását szolgálhatta volna, megkímélve egyebek közt a nyugdíjasokat a fáradságos utazástól. Juhász Jenő Bécsi szelet 61 forintért és 720-ért A vállalkozók lapja, a Privát Profit júliusi számában több vállalkozósztori is olvasható, a szereplők és a tanulságok azonban meglehetősen különbözőek. , A napjainkra sikertermékké lett MON- X védőszemüveg konstruktőre, Keveházi Gábor balett-táncos, az Interkoncert Részvénytársaság alapítója és egy Svédországból hazatelepült bűtorkészítő mondja el tanulságos tapasztalatait a vállalkozások mai hazai világáról. A júliusi lapszámban összeállítás foglalkozik a vendéglátásban működő magánvállalkozásokkal, a működés szabályaival, feltételeivel és még olyan érdekességekkel is, hogy 1990 tavaszán Magyarországon hol mennyibe kerül egy bécsi szelet. Igazán nem lehet azt mondani, hogy nem széles a mezőny: a legolcsóbb 61 forintba, a legdrágább 720 forintba került a Privát Profit körkérdésére adott válaszok szerint. A vállalkozóknak szóló hasznos adó- és hiteltanácsokon kívül ezúttal is több száz külföldi üzleti ajánlat olvasható a lap júliusi számában. Szent László hermája Kiállításon mutatják be Győrött a hosszú ideig elzárt Szent László-hermát. A győri székesegyház alapjait első nagy királyunk, Szent István rakta le. Az első írásbeli adatra a templomról Hartvik győri püspök (1088—1105) Agenda Pontificálisában lelünk. Tehát akkor már bizonyosan állt a győri püspöki templom. A középkori székesegyháznak több kápolnája van. Közülük a leghíresebb a gótikus Szent László-kápolna, amelyet az 1400-as évek kezdetén Héderváry János győri püspök építtetett temetkezési helyéül, ezért nevezik Héderváry-kápolnának is. A II. világháború idején elég sok kár érte. Az OMF közreműködésével tíz esztendővel ezejőtt eredeti popipájában felújították. Ebben a kápolnában őrzik Győr egyik legnagyobb kincsét, az európai ötvösművészet remekét, Szent László hermáját, amely Győr jelképévé is vált. Szent László ezüst, aranyozott, sodronyzománcozott ereklyetartója a Báthoryak kincstárából került Nagyváradra. Onnan Náprági Demeter egykori erdélyi püspök 1600 táján hozta Győrbe. A Szent László-herma feltehetően a Kolozsvári testvérek alkotása, és műhelyük első ismeri darabja, amely a XIV. század utolsó negyedében készülhetett. Stílusa megegyezik a prágai Szent György-szoboréval, de a művészettörténészek szerint annál stilizáltabb, ünnepélyesebb. Ugyancsak a művészettörténészek véleménye, hogy az ereklyetartó feje csodálatos kisplasztikái mű, teste pedig a mar gyarországi sodronyzománc-művészet egyedülálló remeke. I. B. MEGFEJTÉS: A MEGFEJTŐ NEVE: LAKCÍME: Kezdd újra, Marina! A francia kritikusok fölfigyeltek egy fiatal íróra, aki az elmúlt öt év alatt három könyvvel követelt magának helyet az egyébként arrafelé is zsúfolt könyvpiacon. Marina Vlady. Igen, ez a név a filmplakátok révén vált ismertté. Tehát a tény úgy pontosítható, hogy a szerző már négy évtizedes, eredményes színészkarriert tudhat maga mögött, amikor egy másikat nagy hévvel éppen csak elkezdett. Hogyan lesz valakiből író? Nyilván úgy, hogy elkezd írni. Marina Vlady esetében az Espresso riportere azt tartotta helyénvalónak, ha megkérdezi az írótól, hogyan lett színész, íme a válasz: „Tizenkét éves koromban kaptam az első filmszerepet, kerékpáron és görkorcsolyán vonultam be a mozivászonra. Hihetetlenül elszánt voltam, amit az is bizonyít, hogy a következő levelet írtam Leonide Moguy . filmrendezőnek: Kedves Moguy úr, úgy tudom, hogy a következő filmjéhez szép mellű lányt keres. Nekem ilyen még nincs, de a szerepet eljátszanám. És ha még egy keveset tudna várni, biztos, hogy megduzzad, éppen olyan lesz, mint amilyent ön keres. Bizonyára tud még egy kicsit várni, meglátja, nem bánja meg”. Arra a kérdésre, hogy miért szentelte könyvét az állatoknak — netán azért, mert az embereket ismeri, az állatokat viszont kedveli? - Marina Vlady kétségkívül kiérlelt életbölcsességgel válaszolt: „Az évek során szükségünk van az állandó szeretetre, de az is igaz, hogy könnyebb elviselni a kutyákat, macskákat, madarakat, mint ai új embereket”. AGRÁRVILÁG A Bosnyák Szentesen Sok a szurkoló, de még több az ellendrukker azok között, akik a szentesi KOFA tevékenységét akár szakmaközelből, akár távolról szemlélik. De mi is az a KOFA? A mozaikszó feloldása: Szentesi Korai Forgalmazása Alapáron. Kitalálója Nádor István, a szentesi helyőrségi klub vezetője. Az ő irányításával alakult meg idén május 5-én, a Csongrád megyei városban az új egyesület. A mezőgazda- sági termékbörze alapítóinak az volt az elsődleges céljuk, hogy a termelőhelyek közelében reális áron cseréljen gazdát az áru. A KOFA kezdetben szombatonként tartotta összejöveteleit a szentesi helyőrségi klubban. Magánszemélyek, egyesületek, társaságok, pártok és egyéb szervezetek, intézmények, sőt üzemi konyhák, kórházak, szociális otthonok, iskolák jelentkezését várták a szervezők. A börzének meg kellett felelnie a legszigorúbb kritériumnak: az árak maradjanak alatta a budapesti Bosnyákénak, de magasabbak legyenek a megszokott helyi felvásárlási mércéknél. Ezt alapszabályban is rögzítették. Új módszer, hogy a vevő áralku alapján állapodik meg a termelővel és szállítóval arról, hogy a következő hetekben hova, miből, mennyit kér és milyen áron. A szentesi KOFA szerette volna kiiktatni az eddigi felvásárlóapparátust, hogy ezáltal a kereskedő, termelő, fogyasztó kapcsolatában igazságosabb teher- és jövedelemeloszlás valósulhasson meg. Effajta elképzelésekkel indulhat hát útjára a szentesi kis Bosnyák. Hamar kiderült azonban, erre a tevékenységre szűk keretet nyújt a helyőrségi klub. így június elején „kiköltözött” a szentesi vásártérre — tanácsi engedély birtokában. Azóta szerdánként és szombatonként, általában este 6 órától veszik birtokukba a kiskereskedők ezt az immáron nagybaninak nevezhető zöldségpiacot. Az egyesület taglétszáma időközben 400-ra emelkedett. Megkérdeztük Dávid István agrármérnököt és Gulyás Jánost — aki ugyancsak egyetemi végzettségű szakember —, az egyesület elnökét, illetve titkárát, mit tartanak a nagybani piac főbb kritériumainak. — A legfontosabb, hogy a kereskedelem alapja a tisztesség legyen—válaszolta Dávid István. — Sem a termelő, sem a fuvarozó nem építheti rendszeres kapcsolatait az áru keverésére, a láda mélyére rejtett másod* és harmadosztályú termék fel nem fedezésére. A kocsmáros sem vizezheti sokáig a bort, de a termelő nálunk egyszer sem csinálhatja meg, mert... W... kizárjuk az egyesületből, nem vehet részt a piacunkon, és nyilvánosságra hozzuk minden fórumon, igy a sajtóban is nevét, lakhelyét, s hogy miképp próbálta becsapni munkatársait —- folytatta Gulyás János. — Mert a termelőnek a kereskedő a szó szoros értelmében a munkatársa. Ezért a KOFA piacán mindkettőnek azonos joga és kötelezettsége van. Egyformán kapják meg az országos napi ártájékoztatót, egyformán kell fizetniük augusztustól a fenntartási költségeket, és egyformán foglalhatják el helyüket a vásártéren vasárnap és szerdán este hattól éjfélig. Az egyesület tagjainak évi 1000 forint tagsági díjat kell fizetni, ami a piac fenntartását, a takarítást, a munkadíjakat és az áramszámlát fedezi. Ebben természetesen benne van a helypénz is, 1991. augusztus 1-jéig. A KOFA tehát nem nyereségérdekeit. Célja, hogy tagjai kedvező körülmények között kereskedhessenek. A szentesi KOFA piacán az első héten 45 tonna zöldséggyümölcs cserélt gazdát. Általában a kínált termékek 75-80 százaléka talál vevőre. Az első tapasztalatok tehát kedvezők. Mindenki izgatottan várja a folytatást, hiszen zöldség-gyümölcs eladással nem a KOFA próbálkozik elsőként ebben az országban. Persze, sok múlik az új kormány kereskedelmi intézkedésein is. » Játékunk ezzel réget ért. Rövidesen eredményt hirdetünk. (A szerk.)
