Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-28 / 176. szám

1990. július 28. • PETŐFI NÉPE • 3 REPTÉR MARAD-E A REPTER ... A „kígyómarta” kadafalviak a gyíktól is reszketnek Észérvek kontra gazdasági vállalkozás A szovjet katonai egységek tá­vozása feletti öröm igencsak véges­nek tűnik. A lerobbant épületek, laktanyák és a hátrahagyott rob­banóképes lövedékek mind több fejtörést okoznak a létesítmények felújításán és gazdaságos hasznosí­tásári munkálkodóknak. Indula­toktól sem mentes viták közepette marakodnak a koncon, s ember legyen a talpán, aki a sok-sok aján­lat, lehetőség közül kiválasztja a legjobbat úgy, hogy senkinek se maradjon kesernyés a szájíze a döntés után. Legújabban a Kecs- kemét-Kadafalva melletti helikop­ter le- és -fölszálló bázis körül (és érte) folyik az adok-kapok. A léte­sítmény egyike azoknak a szovjet egységek áltál hátrahagyott keve­seknek, amely viszonylag jó álla­potban került magyar kezre. Ért­hető, hogy sokan szeretnék meg­szerezni , * — Minket a tanács bátorított, Fáyné, az elnökhelyettes útmutatá­sai alapján készítettük el a pályáza­tunkat. Erre mi történik ? A napok­ban levélben értesített bennünket, hogy a terület repülőtérként történő használatát nem támogatja! — do­hogott Bálint Imre kecskeméti vál­lalkozó, aki társaival harminc évre szeretné kibérelni a helikopter­bázist. — Tessék itt vannak az el­képzeléseink, szerintem a város, a helyi lakók is nyernének azzal, ha mi kapnánk meg a területet. Mit szeretnének Bálinték? Elő­ször is két helikoptert vásároltak, amelyekkel Bács—Csongrád—Bé­kés mezőgazdasági területein vé­geznek növényvédelmet, gyomir­tást, permetezést. Később kiter­jesztenék a vállalkozást orvosi se­gítségnyújtásra, erre különösen az M5-ÖS autópálya elkerülő szaka­szának elkészülte után gondolnak. Az idegenforgalmat és a valutabe­vételt növelő céllal indítanák be a repülőgépvezető-kiképzést, a sár­kányrepülő- és ejtőernyős okta­tást. Az épületek felújítása és a technikai felszerelések korszerűsí­tését követően szeretnének bekap­csolódni a belföldi légiközlekedés­be, a világkiállítás idején pedig — árutóvábbításra — nagy teljesít­ményű gépeket fogadnának. Ézzel szerintük Kecskemétnek nagyobb az esélye arra, hogy bekapcsolód­jon a nagyszabású esemény prog­ramjaiba. Tárgyalnak külföldi cé­gekkel, akik a terület megszerzése után jelentős összegekkel támogat­nák a vállalkozást, lehetőség adód­na munkahelyteremtésre, jövedel­mező raktározásra is. ifo A bázis kitünően alkalmas el­képzeléseink megvalósítására, s állí­tom: csak reptérként üzemeltethető gazdaságosan. Az objektum tűrhető műszaki állapotban van, szakértő kollégáimmal alaposan feltérképez­tük. A repülőtér fölszámolása, eset­leg más célra való hasznosítása, áta­lakítása sok-sok millió forintba ke­rül. Nem értem, miért kell egy kész, értékes létesítményt lerombolni, ami tulajdonképpen az ölünkbe hullott? — nézett rám kérdőn a vállalkozó. Csöndesen jegyeztem meg, hogy Kadafalván nagyon rossz állapot­ban van az általános iskola, s a he­lyi lakóknak is elegük lehet már a helikopterek zajából... — Tudomásunk szerint az iskola felújítása folyamatban van, lehető­ségeink szerint mi is részt vállal­nánk a munkálatokból. Egyébként évente öt-hat első osztályos tanul Kadafalván, a reptér pedig több tíz­milliót ér.. Volt egy falufórumsze- rűség, ahol elmondtuk, a mi gépeink zajszintje jóval alatta marad a szov­jet gépekének. Eddig huszonnégy tonnás monstrumok idegesítették a helyi lakókat, míg mi másfél tonná­sokat használunk... Dr. Fáy Ferencné tanácselnök­helyettes láthatóan örült annak, hogy kifejtheti véleményét a ka­dafalvi reptérről. Egyébként az említett falufórumon is elmondta már a nézeteit. Hozzá futottak be a különböző ajánlatok, amelyek a terület további hasznosítására ké­szültek. — Három hasonló pályázat vagy inkább igény érkezett hozzám. Mindannyian magánvállalkozók, s egy iparos kivételével továbbra is repülőtérként szeretnék használni a létesítményt. Első hallásra az ötle­teket jónak tartottam, hiszen támo­gatni kell a vállalkozókat, s minden jelentkezőnek elmondtam: mivel a létesítmény nem a tanácsé, igényü­ket jelentsék be az illetékes főigaz­gatósághoz, s ha megkapják a la­kók hozzájárulását, valamint a Honvédelmi Minisztérium is meg­adja az engedélyt, úgy a magunk részéről támogatjuk a repülőtér fennmaradását. Ekkor még mit sem tudtam az ott lévő épületek állapo­táról, a lakók véleményéről és arról, hogy a tanács annak idején beszállt- e az építkezésbe. — Mikor, minek a hatására szü­letett meg az a döntés, amely sze­rint a terület a jövőben nem hasz­nálható repülőtérként, vagyis an­nak, aminek épült? — A kadafalviak lakossági fóru­mot szerveztek, amelyre meghívtak. Előtte jártam a repülőtéren és ala­posan megdöbbentem! Két olyan épületet találtam, amely jelentékte­len felújítást követően oktatás cél­jára alkalmas. A központi fűtés be­rendezései akkor még megfelelő ál­lapotban voltak, s kértem szovjet tárgyalópartneremet, hogy hagyják a helyükön őket. A fórumon a jelen­lévők egyértelműen a repülőtéri hasznosítás ellen foglaltak állást, pedig a vállalkozók is vázolták el­képzeléseiket a kadafalviak előtt. — A tanács tehát nem támogat­ja Bálinték tervei)...? — Nézze, a repülőtér eleve rossz környezetben épült, s az építkezés anyagi és jogi körülményei még a mai nap sem tisztázottak. Megbíz­tam a műszaki osztályunkat, véle­ményezzék, hogy szakmai telepítés­re alkalmas-e a terület. A vizsgálat egyértelműen megállapította', hogy a lakóépületek közelsége miatt nem üzemeltethető tovább a repülőtér. — Elképzelhető-e valamilyen kompromisszumos megoldás? — Úgy tudom, Mer ász József tanácstag javasolta, hogy a repülő­teret egy távolabb eső részen alakít­sák ki. Ok azonban a teljes objek­tumra tartanak igényt. — Tehát a döntés végleges: isko­lának használják a jövőben az egy­kori szovjet helikopter bázist. I—- Nem mondható véglegesnek, hiszen az egész ügy még képlékeny állapotban van. Az iskolakénti hasznosítás is csak elképzelés, a döntési javaslatot a Zárolt Állami Vagyonkezelő és Hasznosító Intéz­mény készíti elő. A vállalkozókkal együtt mi is benyújtottuk a pályáza­tunkat, válasz még nem érkezett. Közben megkezdtük a régi általá­nos iskola fűtésének korszerűsíté­sét. — A tanács tehát rendíthetetlen. — A döntő szót csak a helyi lakosság teljes egyetértésével mondhatjuk ki! — válaszolta a kecskeméti tanács elnökhelyettese. Mérász József kadafalvi tanácstag jól ismeri választói véleményét: — Bár Bálinték falufórum- szerűségnek titulálják az említett falugyűlést, az hűen reprezentálta a település lakóinak a véleményét. A vállalkozóknak számolniok kell azzal, ha később valóban dönteni kell, akkor az ott élők egyöntetűen a repülőtér további fenntartása el­len foglalnak állást. Ez így volna akkor is, ha koncepciójukkal nem állna szemben egy iparosnegyed ki­alakításának a terve, amely jólfize­tő munkahelyekkel és adóbevételek szempontjából is nagyságrendekkel tud többet nyújtani a városrésznek, így két szempontból is kétséges, hogy a reptér koncepciója nyerné el a támogatást. Egyébként a telepü­lés lakói nyíltak mindenféle elkép­zeléssel szemben, de egyet tudomá­sul kell venni; csak a számukra elő­nyöset támogatják! Itt tart jelenleg a kadafalvi heli­kopterkikötő ügye. A tanács a la­kók és a műszaki osztálya vélemé­nye alapján nem támogatja a rep­tér további létét. Ám még azt sem tudja: most milyen feltételekkel kaphatja meg (vissza)? Az egykori „tulajdonos” állítja: szovjet kato­nák építették és most követelik vissza az árát. Mennyit? Úgy het- venmilliót. Innentől kezdve azt hi­szem lényegét vesztik az eddigi vi­ták, tárgyalások: Azé lesz a reptér, aki lepengeti érte a potom hetven- milliót. Es utána azt csinál vele, amit csak akar. Rajtmár István Mit mondanak a térképek, táblázatok? Tizedszer, századszor is elhivatottsággal, szeretettel Mozgássérültek nyári tábora a Tiszaligetben Parádsasvár, Parádfiirdő, majd Baja ■ után idén első alkalommal vert tanyát — a szó jelképes értelmében — a moz­gássérült fiatalok nyári tábora a szol­noki Tiszaligetben. A vöröskereszt ti­zedszer szervezi meg ezt a programot, adományokból, munkahelyek, magán- személyek pénzbeli felajánlásaiból. A gondozók nem kis feladatra vállal­koznak. Összesen 30 felnőtt foglalkozik az 35, részben mozgásában korlátozott, részben halmozottan hátrányos helyze­tű 8 és 25 év közötti gyerekkel, fiatallal. Önként, szabad idejüket is feláldozva, társadalmi munkában. Nagy tisztelettel SOTÓljá segítőit a táborvezető, Nagyné Újvári Paulina: Szalai Balázst, Takács Lászlónét, Bencsik Ferencnét, Scheidt Zsófiát, akik a többiekkel együtt megfe­szített munkát végeznek, hogy a tábor lakói a hét folyamán jól érezzék magu­kat. Sok közülük visszatérő munkatárs, míg mások újak, de a régiekhez hasonló lelkesedéssel látják el feladatukat. S mi­vel itt pszichikai gondozásra fokozot­tan szükség van, arról Galló Gyöngyi pszichológus gondoskodik, míg az egészségi állapotra dr. Kovalcsik István gyermekorvos felügyel. A fiatalok között is akad olyan, aki 10 éve résztvevője a táborozásoknak. Mások később kapcsolódtak be, s ők is jól érzik magukat. Nem is csoda, mert a tábor szervezői változatos, érdekes programról gondoskodtak idén is. Ta­lán első olvasásra furcsának tűnik, mégis igaz: sportvetélkedő — benne tolókocsiverseny, akadályverseny, számháború, sétahajózás a Tiszán, be­vásárlás a boltban — sokaknak ez új­donság, utána salátakészítési verseny r- az egészséges táplálkozás jegyében. Nem maradhat el a gyöngyfűzés, báb­készítés, agyagozás, rajzolás, festés. S ami mindebben a legjobb: semmi sem kötelező. Az egyetlen kötöttség az ét­kezések ideje. Utána azonban szabad a vásár. Hegyi Füstös László ismert grafikus — ugyancsak visszatérő segítő — érde­kes rajzfoglalkozásokat vezet. Hatal­mas munkát végeznek a gondozók, el­ismerés érte — mondja, amikor a saját élményeit is meséli: „Laci — mondta az egyik kislány — én nem gondoltam, hogy életemben sárkányt eresszek.” S a maga készítette kis szerkezet ~ húsz percig készült csak egy csomó, dó elké­szült — a tolókocsi fölött repkedett a szélben. Megrázónak érezte, amikor a másik kis táborozó megkérte: Légy szí­ves tedd a kezem a korlátra! Aztán a másik kezét mellé, hogy így megka­paszkodva tudjon tovább haladni. Ottjártunkkor Probstner János, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stú­dió vezetője tanította agyagozni az ér­deklődőket. Készültek állatfigurák, tálkák, kosarak, vázák — amelyeket a kiégetés után ki-ki magával vihet. A hosszú asztalnál egy hely sem ma­radt üres, jóllehet ez sem volt kötelező program. Miként a Bohém Ragtime Band kis műsora. A Lions Klub kecs­kémét—monori szervezete hívta meg a zenekart, s azt a gitárost, akivel együtt énekeltek a táborlakók. A Lions Klub a hátrányos helyzetűek támogatására 9 ... és közönsége. (Bálint \ ilmos feltételei) 9 Zenehallgatás, süteménykínálás közben. alakult nemzetközi szervezet. A helyi csoport képviseletében dr. Kalmár Éva adfa át a játékkészítésre használható anyagokat és az összegyűjtött ruhákat, melyekből a gyerekek tetszés szerint válogathatnak. S a fiatalok, akikért a tábort szervez­ték: nos, ők igen jól érzik magukat. Vidámak, néha ironizálnak is saját helyzetükön, kis titkokat is őriznek, ki­alakulnak új barátságok gyerekek közt, erős ragaszkodás egy-egy gon­dozó iránt. Egyfajta sorsközösség, amelyet az egyik fél vállal, s amelyre a másik, a kiszolgáltatott — elfogad­va az előbbiek segítségét — rákény­szerül. De itt a táborban ez mellé­kessé válik, a gyerekek táboroznak. V. T. Könyv megyénk környezeti állapotáról Az OTP első félévi mérlege Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint a pénzintézetek fiókjainál elhelyezett lakossági betétek összege júnips 30-án 216,6 milliárd forintot tett ki, ez 12,1 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején. (A múlt év első felében a csökkenés még mindössze 7,5 milliárd forint volt hat hónap alatt.) A devizabetét-állomány növekedett. A félév végi összege megközelítette a 38,5 milliárd forintot. E növeke­dés 12,8 milliárd forintnak felel meg. Az elmúlt év első félévében csak 3,7 milliárd forintnyi devizamegtakarítás-növekedést regisztrálhattak. Az új feltételű — magasabb kamatozású—hosszú lejáratú hitelállomány június 30-án 40,2 milliárd forint, 11,2 milliárd forinttal több, mint az év elején. A régi — kedvezményes kamatozású—hitelek állománya viszont csökkent, a jelenlegi 215,2 milliárd forint 17,9 milliárd forinttal kevesebb, mint egy félévvel ezelőtt. Ez abból adódik, hogy a kamatadó bevezetése előtt nagyon sokan visszafizették tartozásu­kat. A rövid lejáratú hitelek — áruvásárlási és személyi kölcsönök — állománya a félév végén 22,1 milliárd forint volt, 2,5 milliárd forinttal több, mint az év elején. A viszonylag kismértékű növekedésnek a kamatok emelkedése az oka. Az OTP az első félévben 0,8 milliárd forintnak megfelelő szocialista valutát értékesített 319 ezer ügyfél részére. (Tavaly 240 ezren, 0,4 milliárd forint értékű valutát vásároltak ugyanennyi idő alatt.) A konvertibilis fizetőeszközök értékesí­tése jelentős mértékben csökkent, míg tavaly csaknem 1,5 millióan 10,5 milliárd forint értékben vásároltak konvertibilis valutát, idén az első félévben a korlátozó intézkedések miatt mindössze 328 ezren tudtak az OTP-hez fordulni valutáért, s összesen 1,3 milliárd forint értékű fizetőeszközhöz jutottak. Az OTP vásárlása és visszavásárlása a szocialista valutákból fél év alatt 0,2 milliárd forint értékű volt, szemben a múlt évi 0,6 milliárd forinttal. Konvertibilis valutát viszont az OTP az elmúlt év első felében 0,6 milliárd, az idén 1 milliárd forint értékben vásárolt a lakosságtól. Az értékpapír-forgalom a takarékpénztárakban szániottevően növekedett. Fél év alatt letéti jegyből 4,7 milliárd forintnyit adtak el, és 2,5 milliárd forint értékben vásároltak vissza. Tavaly az eladás 2,5, a vásárlás és visszaváltás 0,4 milliárd forintot tett ki. Pénztárjegyből 10,5 milliárd forintért értékesítettek, és 5,7 milliárd forintért vettek, illetve váltottak vissza. Az OTP-nél kincstárjegy-értékesítés tavaly az első félévben 1,6 milliárd, az idén 2,5 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. A visszavásárlás értéke az elmúlt év első felében 3 milliárd forint volt, az idén csak 2 milliárd. (MTI) Vízkezelési tedmolágia alkalmazását igénylő víz □ n ra u/l 11/2 11/3 O lelaj - partíszüctísü és karsztvíz kút • Rétcnvlz kút 9 A könyv 3. számú ábrája megyénk felszín alatti vízkészletének álla­potát mutatja. Mindössze 12 példány készült abból a külalakját tekintve szerény, ám igen tartal­mas könyvből, amelyet tavaly ősszel állított össze az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság (Adukövizig) környezetvédelmi osztálya. A kiadvány borítólapján az alábbi szöveg olvasható: Bács-Kiskun megye környezeti állapota, Baja, 1989. Rögtön az első oldalon feltün­tették a munka társszerzőit is. A felsorolás­ban nyolc megyei és környékbeli, e témával foglalkozó intézmény neve szerepel. Ezek közé tartozik a Bács-Kiskun.Megyei Köjál is, amelynek igazgató-főorvosával, dr. Tempfli Ágnessel lapozgatjuk a 114 oldalas, térképekkel, táblázatokkal, grafikonok­kal illusztrált dolgozatot. A leírtak alapján megállapíthatjuk: sző­kébb hazánkban az ipari üzemek kevesebb szennyezöanyagot bocsátanak ki, mint az ország más térségeiben. Ám a homokos, la­za talaj, az errefelé szokásos szél miatt a le­vegő porszennyezettségének dolgában már sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk. A porhoz kötött növényi pollen pedig erő­sen allergizáló hatású. Df. Tempfli Ágnes a gyógyító orvosok tapasztalatait figyelembe véve ennek tulajdonítja, hogy az allergiás megbetegedések számát tekintve országo­san már az élre kerültünk. Mérések igazolják, hogy a megyeszékhe­lyen az utóbbi években ugrásszerűen meg­nőtt a közúti közlekedés okozta légszeny- nyeződés. A megyei köjál munkatársai egy hónapja folyamatosan mérik ezeket az érté­keket a belváros különböző pontjain egy, a közelmúltban vásárolt korszerű, osztrák gyártmányú szénmonoxid-mérő berende­zéssel. A levegő mellett az intézmény dolgozói rendszeresen vizsgálják vizeink állapotát is. Hogy ménnyire komoly ez a feladat, annak alátámasztására elég egyetlen számadat: évente 90 ezer vízvizsgálatot végeznek. Bi­zony az itt nyert eredmények sem szivderí- tőek. Az úgynevezett első vízadóréteg, amelyből az ásott kutak „táplálkoznak” az egész megyében nitrátos szennyezettségü- ek. Ezt inni nem lehet, legfeljebb locsolásra használható. Bács-Kiskun megye északke­leti részén, Tiszakécske környékén a fúrott kutak vizében ammónia szennyeződést ta­láltak. A Duna mentén, Kalocsától északra pedig a sótartalom magasabb a kívánatos­nál. A^délvidéken sok kút arzénnal szennye­zett. Ám ezek vize ma már iható, mert egy program eredményeként valamennyit vízkezelő berendezéssel szerelték fel 1990- re. 'Ennyit a levegő és a vizek állapotáról a teljesség igénye nélkül, hisz a dolgozat ennél jóval aprólékosabb elemzésekre vállalko­zik. Górcső alá veszi környezetünk egyéb területeit is. Vizsgálja a zajszinteket, a termőföldek, a védett természeti területek állapotát és még számtalan fontos kérdést. Vagyis a bajai Adukövizigesek által szer­kesztett könyv egy komplex, átfogó mun­ka. Az első ilyen jellegű vállalkozás. Mert bár az 1976-os környezetvédelmi törvény megalkotását követően kialakult egyfajta laza együttműködés a környezetvédelem­mel foglalkozó intézmények között, de ez távolról sem volt olyan szintű, mint ami­lyet romló környezeti állapotunk megkí­vánt volna. Az illetékes cégek tehát összefogtak, s elkészítették *a kiadványt, melyet a hírek szerint hamarosan újabb követ, még fris­sebb adatokkal. A leírtak rámutatnak, hol mit kell tenni ahhoz, hogy megóvjuk kör­nyezetünket, lefékezzük, megállítsuk a ká­ros folyamatokat. G. D.

Next

/
Thumbnails
Contents