Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-28 / 176. szám
2 • PETŐFIN* PE • 1990. július 28. Kolera Romániában Tovább emelkedett a kolerában megbetegedett személyek száma Romániában: a bukaresti egészségügyi minisztérium pénteki jelentése szerint eddig 21 kolerás megbetegedést rögzítettek. A minisztériumi közlemény adatai jelzik, hogy a Duna- delta vidékén található Tulcea megyében 18, a szomszédos Galac megyében pedig 2 esetet mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen. Ugyancsak regisztráltak egy megbetegedést a Duna deltájától távolabb eső Práhova megyében is, de ez utóbbi betegről kiderült, hogy korábban ő is az adott térségben járt. A román egészségügyi minisztérium ezért kéri a Duna- delta vidékének a lakóit, valamint az oda látogatókat, hogy kizárólag forralt vizet igyanak, és a legártalmatlanabbnak tűnő gyomorpanasszal is forduljanak azonnal orvoshoz. Az MTI bukaresti értesülései szerint a térségben gyakran fordul elő kisebb-nagyobb mérvű korelajárvány. Jelentős mértékű megbetegedési hullám legutóbb, a nyolcvanas évek elejen volt a Duna deltavidékén, de az akkori járvány nagyságáról hivatalos helyen megbízható adatokat nem közöltek. Csődlistán a kádgyár (folytatás az 1. oldalról) rad-e az üzem? Úgy gondolom, igen, de nem népgazdasági érdekből, hanem mindenekelőtt üzleti szempontokból. Ha konjunktúra van, mégpedig a konvertibilis piacokon, mivel nyugaton korábban nagyon sok kádgyárat bezártak. Másrészt meglehetős pontossággal lehet tudni, mit is kellene tenni az üzem érdekében. —Vázolná ezeket az elképzeléseket? — Először is, valamilyen módon biz- tositani kell a forgóeszközöket. Másodszor: műszaki megújításra van szükség a versenyképesség érdekében. Harmadszor: rendezni kell a tulajdonlással és a vállalati dolgozó kollektíva jövedelmével kapcsolatos kérdéseket. — Mindehhez nem kevés pénz kell. Optimális esetben mekkora összegre volna szükség? — A konszolidált üzletmenet biztosításához nagyjából 160-180 milliós forgóeszközre és közelítően 200 milliós beruházásra volna szükség. A jövedelmi viszonyok rendezése 10-15 millióból megindulhatna. Az említett összegek egy külföldi tőkés számára valójában nem jelentősek. — Van-e a láthatáron olyan tőkés partner, aki befektetne a gyárba? — Úgy tűnik, több is. Bár szándékaik komolyságáról ezidáig nem tudtunk meggyőződni, mivel a szóba jöhető nyugatiak érdemben senkivel nem tudnak tárgyalni. A vállalat képviselői nem rendelkeznek tulajdonosijogosítványokkal, bár ez nem is lehet törekvés a vezetés részéről. 1989 októbere óta a tulajdonos, az állam döntését próbáljuk előcsalogatni — tizedik hónapja eredménytelenül. — Lekerülhct-e az említett csődlistáról a vállalat rövid időn belül? — Ha a csődállapot alatt a tartós fizetésképtelenséget értjük, akkor nem. — Mennyiben függ a gyár jövője a kormányzati politikától, illetve önöktől, a ve- / zetőktől? — Ma a vállalat vezetése azért felelős, hogy egyáltalán életben tudja tartani a céget a döntéshozatalig. Biztosítsa a dől- • gozóknak legalább a jelenlegi fizetését. Harmadszor: hogy meg tudja győzni a döntéshozókat a helybeli elképzelésekről. — És ki tudják húzni a döntésig? — J981 óta, az önállósodást jelentő alapítás óta ezt tesszük. Hisz már az alapítás is a működési feltételek hiányában történt. —Kell-e aggódnia a 600 dolgozónak a munkahelye miatt? —A vállalat dolgozói annyiban alhat- nak nyugodtan, amennyiben a gazdasági racionalitást figyelembe veszi a kormány. — Akármi is történik, az 600 család sorsát fogja befolyásolni. A dolgozók bele- szólhatnak-e a vállalat sorsának alakításába? • — Véleményem szerint nem annyira, mint ahogy azt helyzetük indokolná. Ennek okát főként abban látom,' hogy a munkavállalók hatékony érdekképviselettel nem rendelkeznek. — Ha tegyük fel, csődeljárást indítanak mégis az üzem eÚen, akkor ez a végleges bezárást jelentené? — Korántsem biztos, hogy a gyárkaput végleg bezárnánk. Elsősorban a működés újraszervezése történne meg, esetleg részbeú vagy egészben történő eladásról is szó lehet, sőt a fuzionálás lehetőségét sem lehet kizárni. —Folyik a rendszerváltás; vajon nőtt e a vállalat mozgástere ez alatt a néhány hónap alatt? — Egy mondatban: korlátlan szabadság köszöntött be — az ezzel élés legcsekélyebb eszköze nélkül. Barta Zsolt A kormány befűt a lakosságnak VÁLASZ CIKKÜNKRE Nincs min csodálkozni! (Folytatás az 1. oldalról) nagyvárosokban élőknek csupán 1,70 forintot kellett fizetniük az áram kilowattórájáért, addig a községekben élőknek 2,45-be került a villamos energia. Most egységesen a falun*érvényes díjszabás, a kilowattóránkénti 2,45 forint lesz érvényben.) Az éjszakai áram díja országosan egységesen 44,4 százalékkal növekszik, a jelenlegi 0,9 forint/kWh-ról 1,30-ra. Mind a gáz-, mind az áramdíjak emelésére érvényes, hogy — a mérők kéthavonkénti leolvasása miatt — csak az árváltozás időpontját két hónáppal követő fogyasztást számolják el a felemelt áron. A távhőszolgáltatás — a fogyasztói, árhoz viszonyítva — 175 százalékos mértékű árkiegészítésben részesült eddig. A kormány az árkiegészítés fokozatos leépítését tekinti céljának. Ennek egyik lépése a mostani 42 százalékos mértékű fogyasztóiár-emelés. Ezzel azonos mértékben, 42 százalékkal növekszik a meleg víz díja. Az eddigi köbméterenkénti 22,20 helyett augusztus 1-jétől 31,50 forintot kell fizetni. A szakemberek számításai szerint egy 1,5 szobás budapesti lakásban élő háromtagú család éves rezsiköltségét mintegy 3300 forinttal növelik a mostani árintézkedések. A kormány csütörtöki maratoni ülésén S délelőttől hajnali egy óráig — meghallgatta a készülő versenytörvényről, ártörvényről és a kartellhivatalról szóló előzetes beszámolót. E jogszabálytervezetek immár kidolgozott formában várhatóan két hét múlva kerülnek ismét a kormány elé. A tervezet szerint a megszűnő árhivatal helyébe versenyhivatal lép. Az eddigi alacsonyabb szintű, kusza szabályozás helyett pedig egy átfogó ártörvény lép életbe. Ezzel együtt létrehozzák a tisztességtelen piaci magatartást tiltó törvényt is. A kartellek, a különféle fúziók ellenőrzését a kartellhivatal látná el, amely egyben vizsgálná a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés eseteit is. László Balázs szóvivő bejelentette azt is, hogy megalakult a privatizációs kormánybizottság, amely a tulajdonreform és a privatizáció koncepciójának kidolgozásával foglalkozik. A testület élén a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai államtitkára, Matotcsy György áll. A kormány meghallgatta Pálos Miklós miniszterelnökségi politikai államtitkár beszámolóját a pápalátogatás előkészületeiről. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a katolikus egyházfő jövő nyáron esedékes látogatásának programja már naprakészen összeállt. A tervek szerint II. János Pál augusztus 16-ától 20-áig tartózkodik Magyar- országon. A kormány áttekintette a nagymarosi beruházással kapcsolatos osztrák kártérítési követeléseket is. Ezzel kapcsolatban elismerte az eddigi fizetések megalapozottságát, ugyanakkor nem kíván hozzájárulni további számlák elismeréséhez a készültség fokának alapos felméréséig. Egyetért viszont azzal, hogy az Oviber kezdjen tárgyalásokat az osztrák fővállalkozóval, korrekt egyezségre törekedve az elszámolások ügyében. A kormány áttekintette a minisztériumok statútumait. Ezzel kapcsolatos változás, hogy a szakképzés irányítása döntő részben az új Munkaügyi Minisztérium feladata lesz. Az építőipar felügyeletét az Ipari és Kereskedelmi ,,J^Íhi^g,riUiJt)tó9 |E A Környezetvédelmi Miniszterjum kaRja meg a területfejlesztés központi igazgatást feladatait. Az államtitkok, szolgálati titkok kezelésének szabályozása továbbra is a Belügyminisztérium lűífásköíében marad. A minisztériumok hatáskörének kormányvitájáról a tájékoztatón megjelent Balsai István igazságügyminiszter adott bővebb felvilágosítást. Érdekességként elmondta, hogy az áttekintés során kiderült: a közvetlen pártirányítás alá tartozó külügyminisztérium ügykörére gyakorlatilag semmilyen jogszabály nem vonatkozott mind a mai napig. A kormány most változtatott ezen az „ex-lex” állapoton. Balsai igazságügy-miniszter készülő jogszabálytervezetekről is beszámolt: Közölte: a kormány elhatározta az állami vállalatokra vonatkozó törvény végrehajtásáról intézkedő, többször módosított kormányrendelet ismételt módosítását. Ennek lényege: a kormány elrendeli, hogy szeptember 15-éig mindenhol ismételten létre kell hozni a vállalati tanácsot, ott is, ahol a közelmúltban voltak választások. Az ismételt választás célja, hogy olyan legitim munkahelyi testületek jöjjenek létre, amelyek felelősen, jogszerűen dönthetnek a vállalatvezetők megmérettetése ügyében. Az újjáalakult vállalati tanácsok kétharmados szavazattöbbséggel elbírálják^alkalmasak-e a vállalatok vezetői munkakörük további betöltésére; ha a vezető nem kapja meg a testület bizalmát, akkor pályázati úton intézkednek az állás betöltéséről. Balsai István mindazonáltal nem tagadta, hogy a kormány a vezetőcserék egyszeri aktusára kívánná csupán a vállalati tanácsok legitimitását, s a továbbiakban tjem számít közreműködésükre a gazdasági célok valóra Máltásában. Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó törvényjavaslat is a kormány elé került. Az egyik értelmében — parlamentijóváhagyás esetén — megszűnik a társadalmi szervezetek kezelői jogának intézménye. Bár a törvény hatályba lépésekor megszűnik a kezelői jog, a társadalmi szervezetek döntő többsége — a vagyonhoz fűződő jogviszonyuk egy későbbi rendezéséig — tovább használhatná ingatlanjait. A tervek szerint a kormány október végéig tenné le javaslatát a parlament elé arra vonatkozóan, hogy miként rendezzék az egyes társadalmi szervezetek vagyonhoz fűződő viszonyát. Három variáció képzelhető el: a társadalmi szervezetek —jellegüktől, a társadalomban elfoglalt helyüktől függően — tulajdonként kapnák meg az ingatlanokat; ingyenes használatba kapnák azokat; vagy bérleti szerződés alapján hasznosítanák. Az október végéig terjedő átmeneti időszakban a megszüntetett kezelői jog alapján valamennyi érintett társadalmi szervezet ingatlanja a Pénzügyminisztérium kebelén belül működő, zárolt állami vagyont kezelő és hasznosító intézmény fennhatósága alá kerül. Az augusztus 1-jén életbe lépő energiaár-emelések átlagos mértéke: Energiahordozó, ill. szolgáltatás Áremelés mértéke, százalék Támogatás / h ■; 2. ' 3. Szén 45 támogatott Brikett 35 támogatott Koksz 35 támogatott Tűzifa 30 támogatott H lU 19,6 &«(**-— < ü Propán-bután gázkeverék Mezőgazdasági 30 — hulladék-biobrikett 30 támogatott Vezetékes gáz ezen belül: 26,9 egyes városok és zalai falvak 30,5 — a többi helység 25 — T ávhőszolgál ta tas 42 támogatott Villamos energia ezen belül: 25,8 nappali áram Budapesten kiemelt városokban 44,1 — egyéb városokban 19,5 községekben 0 — éjszakai áram 44,4 Átlagos áremelés mértéke: 29,7 Egyes energiahordozók és szolgáltatások termelői árai és fogyasztói ár- (és díj-) változása Megnevezés Menny. egys. Jelenlegi term, ár fogy. ár Ft Ft Fogyasztói áremelés százalék Új fogy. ar Ft 1. 2. 1 3. ’4. 5. 6. Szén (pu.-i telepi ár) Berentei mosott Rostált akna 100 kg 240,90 78,0 45 40,1 109,30 Oroszlányi szérelt dió 100 kg 363,70 151,40 48,6 165,0 Brikett (pu.-i telepi ár) Mecseki 100 kg 100 kg 377,80 116,20 35 32,2 155,0 Dorogi 100 ki 413,60 123,40 36,2 168,10 Koksz (pu.-i telepi ár) DV dió I. 100 kg 100 kg 611,60 358,80 35 34,3 482,0 Tűzifa (Bp. pu.-i > telepen) 100 kg 191,0 168,0 30 218,40 Háztartási tüzelőolaj (HTO) liter 7,60 9,20 19,6 11,00 Propán-bután ‘gázkeverék: T3/ ’; “ 5 kg-nál nagyobb palackban IV. 16— 100 kg 8,20 6,80 30,0 8,80 X. 15—IV. 15-ig. 100 kg 8,20 9,20 30,0 12,00 Távfűtés légm3/ év 118,80 43,20 42 61,30 Melegvízszolgáltatás m3 Villamos energia kWh nappali díj Budapesten kWh Kiemelt városban kWh Városban kWh Községben kWh éjszakai díj kWh 61,05 22,20 42 31,50 3,49 ' 25,8 (átlag) 1,70 44,1 2,45 1,70 44,1 2,45 2,05 19,5 2,45 2,45 0 2,45 0,90 44,4 1,30 A kezelői jog megvonása ugyanakkor az átmeneti időszakban nem érinti a társadalmi szervezetek birtoklási jogát, s nem vonja el azokat a jövedelmeket sem, amelyek ingatlanjaik hasznosítására kötött szerződéseik alapján folynak be a társadalmi szervezetek kasszájába. Ez a fő szabály azonban nem vonatkozik arra a nyolc társadalmi szervezetre, amely — a kormány döntése szerint — a letűnt politikai rendszerhez a leginkább kötődött. Ide tartozik a Magyar Szocialista Párt —jogelődjével, az MSZMP-veJ —, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség — az Úttörőszövetséggel egyetemben —, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége, az Országos Béketanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Szövetsége, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség. Az ő esetükben a kezelői jog megszűnése egyben azt is jelenti, hogy a törvény hatályba lépésének pillanatától fogva elesnek azoktól a bevételektől, amelyek ingatlanjaik továbbhasznosítási szerződései alapján folynak be hozzájuk. Ezeket a bevételeket a kincstárba kell befizetniük. A törvénytervezet megoldja az elszámolással kapcsolatos problémákat is. A tervezet szerint ugyanis a társadalmi szervezetek az 1949. január 1-jétől 1990. augusztus 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan kötelesek lesznek — értékhatár nélkül — minden olyan ingatlannal elszámolni, amely a kezelői jog alapján birtokukban volt. Az elszámolási kötelezettség kiterjed minden olyan ingóságra, gépre, berendezésre, felszerelésre, járműre, jóléti állóeszközre, amely beszerzési értéke meghaladja az 50 ezer forintot. A védett műalkotásokkal kapcsolatos elszámolási kötelezettség értékhatár nélkül érvényesül. Az elszámolás kötelezettsége kiterjed a szervezet által alapított vagy a részvételével működő gazdálkodó egységek és alapítványok körére is. ILIESCU SZERINT: A bányászok helyesen cselekedtek Ion Iliescu román elnök szerint a júniusi megmozdulásokat leverő bányászok maguktól utaztak Bukarestbe, látva a televízióban, hogy mi folyik a fővárosban. Az olasz televíziónak adott interjúban, amelyet csütörtökön a román televízió is sugárzott, Ion Iliescu tagadta, hogy ő hívta volna Bukarestbe, a bányászokat. — A bányászok hasznosan cselekedtek, segítettek megtisztítani az Egyetem teret, eltüntetni a vandalizmus nyomait és helyreállítani a forgalmat ^ nyilatkozta a román elnök. Elismerte, hogy a bányászok is követtek el erőszakos cselekményeket, de ezt azzal magyarázta, hogy „a szélsőségesség egyik félről átragad a másikra”. Hazája nemzetközi megítélését illetően a román elnök úgy vélekedett,, hogy a Nyugat nagyobb /visszafogottságot tanúsít a szovjet változásokkal kapcsolatos megnyilvánulásaiban, mint a romániai eseményekkel szemben. Tantestület és demokrácia Tisztelt Szerkesztőség! Tudjuk, hogy a testületi állásfoglalások közlése általában nem színesebbé, hanem szürkébbé teszi az újságot, mégis kérjük, hogy július 19-ei számukban (koloh) szignóval az első oldalon megjelent írásukra ilyen formában válaszolhassunk. Az újságíró kommentárt fűz az MDF kecskeméti választmányának a lap hasábjain (a második oldalon) közelmúltban közzétett állásfoglalásához. Az említett állásfoglalás az MDF kecskeméti szervezetének sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága öt évre nevezett ki intézményvezetőket, akiket az új önkormányzat így ,,örökölni” kénytelen. A kommentárban azonban — szerintünk — van egy komoly csúsztatás és egy tárgyi tévedés, s ezeket nem hagyhatjuk szó nélkül. Az újságíró megszólítja dr. Nagy Károlyt, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát: „ ... csodálkozom az MDF kifogásán, s nem értem, miért akarja, hogy e testület a jogszabályokat megsértve hozzon döntést.” Ezután levonja azt a következtetést, hogy „ .. .dr. Nagy Károly érvei meg- győzőbbek, mint azok, amiket az MDF állásfoglalásában olvashattunk.” A csúsztatás itt van! Hisz néhány sorral feljebb éppen az újságíró idézi a mi állásfoglalásunkat, miszerint: „Utólag úgy látjuk, hogy javaslatunk elfogadására lehetett volna jogszabálynak megfelelő megoldást is találni ...” A szerzőnek szíve joga, hogy következtetését levonja, ám a fentiekre figyelemmel ki-ki megítélheti, hogy igaza van-e, vagy sem. Szervezetünk sem a vb ülésén, sem azt követően nem akarta a végrehajtó bizottságot a jogszabályok megsértésére rávenni. Igaz, hogy a 6/1988. szám alatt módosított, 27/1986. számú Művelődési Miniszteri rendelet 15. § 1. bekezdése kimondja: „A megbízó a tantestület egyetértésével bíró pályázó megbízását csak rendkívül indokolt esetben ... mellőzheti”, ám állásfoglalásunkban éppen erre mutattunk.rá,lA megbízás mellőzése megfelelt volna a jogszabálynak, ha a vb — mint ittuk, „a rendszerváltást erre okot adó körülményként felfogva” rendkívül indokolt esetet állapít meg. Ehhez azonban politikai döntést kellett volna hozni, ami elmaradt. Emiatt sajnálkoztunk. A szerző súlyos tárgyi tévedése a demokrácia fogalmának értelmezésében van. Azfjrja: „ .. .annál demokratikusabb módot nehéz lenne találni, mint amikor egy közösség — adott esetben a tantestület — maga választja meg a vezetőjét!’. Ez a gondolkodásmód a létező szocializmus által fából vaskarikaként kitalált „munkahelyi demokrácia” fogalomkörében mozog, aminek az igazi demokráciához vajmi kevés köze van; illetőleg akkor lenne csak helytálló, ha az iskola a tantestület tulajdona völna. Ám az iskola közintézmény, az felel tehát meg a demokráciának, ha ott a közakarat érvényesül. A képviseleti demokráciának megfelelően a közakarat letéteményese pedig — minden településen — a szabadon választott önkormányzati testület, amejy ráadásul anyagilag is fenntartója az iskolának, s az ott folyó oktatónevelő munkával kapcsolatban politikai felelősséget visel! (Ez alatt természetesen nem annak politikai tartalmát kell elsősorban érteni.) A demokráciának a kommentátor által képviselt furcsa megközelítése éppen azt nem tenné lehetővé, hogy a nép — választott képviselői által — beleszólhasson saját iskoláinak vezetői megbízatásaiba! Természetesen egyetlen párt sem azonosíthatja magát a néppel, ám a szabadon választott önkormányzati testület joggal tarthatja magát a nép — tehát az iskolafenntartó! — képviselőjének. Az újságíró szűkkeblű demokráciaértelmezése kirekeszti az iskola közösségéből a szülőket is. A Magyar Demokrata Fórum programja szerint az igazgatókat az iskolaszék nevezi majd ki, amely az iskolafenntartó (tehát az önkormányzat), a nevelőtestület és a szülők képviselőiből áll. Úgy hisszük, ez az, aminél „demokratikusabb módot nehéz lenne találni!” A mostani kinevezéseknél a tanács — tehát az iskolafenntartó — a köny- nyebbik megoldást választotta, hogy elháríthasson magáról minden felelősséget; s nem szólhattak bele'a dologba a szülők sem. Minden okúnk megvolt tehát arra, hogy azföt évre szóló megbízatásokat nehezményezzük. Az MDF Kecskemét Városi Szervezetének Elnöksége VÁLASZ A VÁLASZRA:__________ En változatlanul csodálkozom! A Magyar Demokrata Fórum kecskeméti szervezete „csúsztatással" vádol. Csak azért, mert nem vagyok hajlandó úgy értelmezni egy érvényben lévő jogszabályt, ahogy ők: az MDF esetleges sikereit tartva szem előtt, amiket a közelgő helyhatósági választásokon elérni remél. Az általuk is említett MM-rendelet az oktatási intézmények vezetőinek kinevezéséről szól és nem a politikai helyzet alakulásáról. Ahogy az idézett „rendkívül indokolt eset" sem a politikai erőviszonyok módosulásaira vonatkozik, hanem az igazgatói posztra pályázókra. Egészen addig, ámíg nem módosítják ezt a rendeletet. Márpedig az MDF dirigálta Művelődési és Közoktatási Minisztérium ez ideig nem rukkolt elő ilyennel. Még egy kurta körlevélke sem született, miszerint: rendkívül indokolt esetnek az tekinthető,, amit az MDF kecskeméti szervezete annak tart. így hát változatlanul a pályázókra vonatkozik ez a kitétel is. Vádlómnak figyelmébe ajánlom a Magyar Nemzet címet viselő napilapot, különösen annak július 21-ei számát. Ebben nyilatkozik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára, Honti Mária, Az iskola nem lehet politikai harcok színtere cím alatt. Elgondolkodtató ... Az MDF nem csupán csúsztatással vádol, súlyos tárgyi tévedéssel is, ami ugyebár nem más, mint „az újságíró szűkkeblű demokrácia-értelmezése". Hogy a tévedés és a szűkkeblűség között mi a különbség, azt most ne firtassuk. Ettől függetlenül, demokratikusabb módját ma változatlanul nem látom az igazgatóválasztásoknak, mint azt, hogy a tantestület titkos szavazással választ. Ezt aposztrofálhatja az MDF úgy, mint , fából vaskarikaként kitalált munkahelyi demokráciát", és hivatkozhat az MDF, programjában szereplő, majdani iskolaszékekbe, amelyek az önkormányzat, a nevelőtestület és a szülők képviselőiből állnak, de ez még önmagában nem garancia a demokráciára. A pártállam idején is rengeteg bizottság szerveződött a demokrácia jegyében, csakhogy többségük az uralkodó párt tagjaiból... Kívánom, hogy az iskolaszék valóban demokratikus gyülekezet legyen. Ez azonban még csak elképzelés. íme egy mondat Honti Mária említett nyilatkozatából: „A helyhatósági választások után várhatóan valamelyest tisztázódni fog az iskolák újfajta fenntartásának és újfajta irányítási mechanizmusának kérdése is, ám erről e pillanatban még nagyon keveset tudunk .. Nem úgy, mint az MDF kecskeméti szervezete. Éppen ezért: én változatlanul csodálkozom. S ha már nem voltak híján az igyekezetnek, hogy elmémet jogszabály- és demokráciaértelmezés ügyében megvilágítsák, ugyan „gyújtsanak már gyertyát" az illetékes tárca MDF-es vezetőinek is a kecskemétiek. (koloh) J m A SZÜV-REKORD KFT. számítógépszervizajánlata: RECORD — Commodore—64, 128, Plus/4, 16; — IBM PC, XT, AT; — ABVS—250, 500, 100; — PCI—63, 100, 150 típusú szünetmentes tápegységek V átalánydíjas műszaki ellátása. ' , • . x __________ 21041
