Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-24 / 172. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 24. ISMERJÜK-E BÁCS-KISKl NT? Hol van és mit ábrázol? Megfejtés: A megfejtő neve: Lakcíme: A védelem előtt rehabilitáció Kabinetiroda a Környezetvédelmi Minisztériumban — A környezetvédő mozgalmak ko­rábban inkább ellenfélnek, mint part­nernek tekintették a környezetvédelmi tárcát. Megvaltoztatható-e ez á hely­zet? — kérdezte Perjés Andrást, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium most kiJ alakítandó Kabinetirodájának vezető-^ jét az MTI munkatársa. Többek között ugyanis éppen az lesz a kabinetiroda feladata, hogy tartsa, ápolja a tárca kapcsolatait a pártokkal és a környe­zetvédelmi {mozgalmakkal. — Perjés András a kérdés lényege szempontjából alapvető tapasztalat­nak mondta azt, hogy a zöldek Nyu- gat-Európában és a tengeren tálon is bírálják az állami környezetvédelmi irányítást, ennek ellenére konstruktív együttműködés figyelhető nieg a nem hivatásos és a hivatásos környezetvé­dők között. Mi is erre törekszünk — hangsúlyozta a kabinetfőnök. Több ország — közöttük az NSZK, Svájc és. Kanada — nagykövetségét már meg is kértük, hozzon össze minket e téma­kört jól ismerő szakemberekkel. Hasz­nosítani kívánjuk tapasztalataikat. Ezekben az országokban össztársa­dalmi üggyé vált a környezetvédelem, s nemcsak az egyes részterület érdekli az állampolgárokat. Nálunk ebben a vonatkozásban is nagy az elmaradás: nem csak egyszerűen kevesebben érzik fontos ügynek a környezetvédelmet, hanem, akik foglalkoznak vele, azok is rendszerint egyes szakterületekre, pél­dául a levegőszennyezésre, a talaj- szennyezésre vagy konkrétan települé­sük gondjaira szűkítve látják a teendő­ket. Ilyen módon eleve csökken á mun­kájuk hatékonysága. A kabinetiroda munkatársainak kiválasztásakor ép­pen ezért az egyik fő cél az volt, hogy a környezetvédelmi feladatok komplex kezelésére alkalmas szakemberek dol­gozzanak nálunk. A feladatokat tekintve az a vélemé­nyünk, hogy a hazai környezetnek egyelőre nem is annyira védelemre, mint inkább rehabilitációra van szük­sége. Az ezzel kapcsolatos operatív fel­adatok a minisztérium szakmai főosz­tályaira, osztályaira várnak. A kabi­netiroda inkább a koncepciókkal, az elvi jelentőségű kérdésekkel foglalko­zik majd. Egyik 15 fős részlegünk tartja majd a kapcsolatot a Parlamenttel, a pártok­kal, a környezetvédő mozgalmakkal, a sajtóval és napra készen informálja a minisztérium vezetését. Egy másik 15 fős stáb a minisztérium főosztályaitól, osztályaitól független szakemberekből áll majd, ők foglalkoznak az említett koncepciók kidolgozásával. Munkáju­kat további szakértők is segítik megbí­zásos alapon, mellékfoglalkozásban. A szekértőket nagyon szigorú követel­mények érvényesítésével választottuk ki. Az volt a cél, hogy a sok hangos önjelölt közül is biztosan szűrhessük ki a legrátermettebbeket. (MTI) A LEHETŐSÉGEK ÚTJA — MEGLEPETÉSSEL Kft-vé alakul a kisszövetkezet S ha az üzlet meghiúsul, Pár évvel ezelőtt akik vállalkozni akartak, szívesen alakítottak kisszövetkezetet. Ez a gazdasági forma ugyanis viszonylag könnyű mozgási lehetőséget nyújtott azok számára, akik újonnan akartak betörni a piacra. A hagyományos szövetkezetekkel, s még in­kább a vállalatokkal szemben valósággal irigylésre^méltó szabadságot élveztek a gaz­dálkodásban. A (kis)szövétkezés hívei azon­ban mostanában mintha másként gondol­koznának: szívesen választanak másfajta gazdasági formát, s egyre többen kacérkod­nak az átalakulás gondolatával. Sók kisszö­vetkezetnek a túlélést jelenti ez a megoldás. Mert például, ha kft.-t alakítanak, olyan társsal szövetkeznek, aki a pénzét hozza a vállalkozásba. A tőkeszerzésnek (Magyar- országon) ez egy újszerű és jól bevált formá­ja. Jól jön a minőségjavítás A kecskeméti Technológiai Szerelő Kis­szövetkezet (Technoszöv) közgyűlése nem a pénz hiánya miatt döntött az átalakulás mellett. A munkájukhoz van elegendő for­gótőkéjük, gépük, felszerelésük. De — mint Bekker József elnök elmondta: kisszövetke­zeti tagokként enyhén szólva nem érezték jól magukat a bőrükben. t—A kisszövetkezeti forma átmenet a ma­szek és a közösségi tulajdonra építő gazda­sági formáció között. Sosem tudhattuk biz­tosan, mikor minek fognak tekinteni ben­nünket. — S ez a döntéseikben zavarba hozta a szövetkezetieket ? — Dehogy bennünket! A jogszabályalko­tókat! Az adott szituációban újra meg újra el kellett dönteniök, minek tekintsenek ben­nünket. S ez végül sosem nekünk kedvezett. Ha egy jogszabály a maszeknak előnyös volt, a kisszövetkezetet nem sorolták annak érvényességi körébe. '?? kedvezőtlen jogsza­bály viszont annál inkább vonatkozott ránk is. Sok kedvezménytől estünk el a gazdasági formánk miatt! Döntésünk másik oka az volt — s ez minden szövetkezetre vonatko­zik, jí-f.hogy elmosódott a tag és a szövetke­zet közötti tulajdonosi viszony. Annak elle­nére, hogy a saját anyagi befektetésükkel hozták létre a szövetkezetét. A jogszabályok degradálták bérmunkás viszonnyá a kap­csolatokat! Kft.-tagként közvetlenebb lesz a tag anyagi érdekeltsége, nagyobb a kocká­zatvállalása, következésképpen jobb a mun­kához való viszonya. Szellemi tőkéstársat keresnek Mindebből talán az tűnhetne ki, hogy eb­ben a szövetkezetben tulajdonképpen min­den jól megy, csak azt szeretnék, ha egy kicsit még jobban menne. Persze ez is igaz — s ha a piaci verseny csakugyan erősödni fog a magyar gazdaságban, akkor ennek a „minőségjavításnak” még nagyobb lesz a jelentősége a közeli jövőben. De a legdön­a cégbíróság fizet? több érv mégiscsak az, hogy a kiegyensúlyo­zottan gazdálkodó, dinamikusan fejlődő kisszövetkezet az utóbbi időben egyre nehe­zebben jut megrendeléshez. — Üzemi hűtőberendezések, baromfi- és állatihulladék-feldolgozó üzemek technoló­giai szerelését vállaljuk — mondta az elnök —ám a fizetőképes kereslet rohamosan csökken. A cégeknek legfeljebb felújításra van pénzük, azt is akkor rendelik meg, ha már elkerülhetetlen. Ezért szeretnénk tevé­kenységünket bővíteni. Ezt pedig saját erőből nem tudják megol­dani, nincs hozzá megfelelő szellemi kapaci­tásuk. Ezért keresnek vállalkozótársat: kft.-t alakítva egyszerű az ilyen közös vállalkozás útja-módja. Tisztázatlan jogi háttérrel nem megy! — Mégis, milyen tevékenységre gondol­nak?- Sokféle lehetőség vetődött már fel, több céggel, köztük tőkésekkel is tárgyalás­ban vagyunk. De konkrét megállapodást senkivel nem kötöttünk, mert a cégbíróság még nem jegyzett be bennünket. Március másodikán döntött a közgyűlésünk az átala­kulásról, de azóta még csak azt sem tudták megígérni a cégbíróságon, hogy legkésőbb mikor számíthatunk a bejegyzésre. Mi csak egy kicsi cég vagyunk, ennek arányában csu­pán 100 ezer forintot fizetünk ezért a műve­letért: ebből is láthatja, hogy a cégbíróság megkéri az árát. Ha az általa meghatározott határideig mi nem teljesítünk valamit — pél­dául nem produkáljuk a kért dokumentu­mot —, akkor szankcionálnak. Őket pedig semmiféle határidő nem köti a borsos vállal­kozási tarifáért! Érthető, hogy Bekker József türelmetlen. Mert igaz, hogy a már megrendelt munká­ban nincs fennakadásuk, a termelés megy tovább. De az ügyvitelükben zavart, ne­hézséget, pluszmunkát, pluszköltséget jelent a késlekedés —, külső kapcsolataikban pe­dig teljes káoszt. Ugyan melyik cég köt ve­lük vállalkozási szerződést kft.-társként, hi­szen még nem is kft. ez a kisszövetkezet! Tisztázatlan jogi háttérrel senki sem köt ve­lük üzletet! — Azt ne higgye, hogy csak a mi ügyün­ket húzzák-halasztják — tette hozzá az el­nök. — Mindenkinek hosszú hónapokat, féléveket kell várakozni a bejegyzésre. És sürgősségi felárat számolnak fel, ha az em­ber „sürgősre” kéri az ügyét! Érti ezt? Sem­miféle konkrét határidőt nem vállalnak, de sürgősségi felárat kérhetnek ...! Ilyesfajta helyzetben mit tett pár évvel ezelőtt a cégvezető? Felhívta az „összekötte­tését”, s ha a nagyházból odaszóltak, az ügy máris elintéztetett. Mit tehet ma a lehetetlen helyzetben levő cég vezetője? Ha „jó szöve­ge” van, ideig-óráig még fel is tartóztathatja ügyfelét. S ha mégis elúszik az üzlete- talán a cégbíróságtól kérjen kártérítést? Almúsi Márta KELETNÉMET MEZŐGAZDASÁG Csődbe jut vagy felvirágzik? Az NDK integrációja komoly problémákat idézhet elő az EGK egységes mezőgazdasági politikájában derül ki abból a bizottsági jelentésből, amelyet a 12 tagország mezőgazda- sági minisztereinek luxemburgi értekezletén tet­tek közzé. A miniszterek üdvözölték a berlini kormány­zatnak azt a döntését, hogy július 1-jével (azaz a pénzügyi unió életbe lépésével) megkezdik a közösség egységes mezőgazdasági politikája alapvető elveinek az átültetését. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy megfelelő intézkedé­sek meghozatala nélkül az EK mezőgazdasági termelésének egyes ágazataiban gondot okoz majd az NDK mintegy 600 ezer mezőgazdasági dolgozójának az integrációja. Mindenekelőtt itt gabonáról, olajos növényekről, tejtermékek­ről és a húskészítményekről van szó, amelyek­nek a szállítását a közösség szigorú előírások­kal szabályozza. A miniszterek véleménye sze­rint az NDK-nak — már az NSZK-val történő egyesülést megelőző átmeneti időszakban is —- csökkentenie kell ezen termékek előállítását. További nehézségeket okoz majd, hogy az NDK-ban termesztett zöldségek és gyümölcsök sok esetben nem felelnek meg a közöspiaci szabványoknak. Ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy elárasztják majd az NDK-piacát az EK lényegesen jobb minőségű mezőgazdasági termékei, ami végső soron a csőd szélére juttathatja az ország mezőgazdasá­gát. Ezzel kapcsolatban a miniszterek úgy fog­laltak állást, hogy az EK korlátozott időre kész határt szabni egyes mezőgazdasági termékek kivitelének. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Közös Piac az NDK bekapcsolódásával egyidejűleg kénytelen lesz növelni egyes olyan termékek felvásárlási mennyiségét, amelyeknek a terme­lését éppenséggel igyekszik visszaszorítani. Ezzel kapcsolatban olyan intézkedéseket he­lyeztek kilátásba a miniszterek, amelyek a ter­melésbe bevont földek parlagon hevertetésére ösztönöznek az NDK-ban. Azok a termelők, akik földjeik 30 százalékát parlagon hagyják, rendkívüli jutalmazásban részesülnek majd. Új könyvek Opening Strategies. (Kazetta, 2 db, 395 Ft) — Opening Strategies (Könyv, 360 Ft) — lan Felming: Gömbvillám akció. (Fabula, 90 Ft) - Fay Weldon: Nőstény ördög. (Vénusz— Maecenas, 99 Ft) — Barabás Tamás: Mezei Mária. (Officina—Nova, 236 Ft) — Fortuna. Hasonmás kiadás. (Képzőművészeti K., 110 Ft) — Kácsor László: A folyók élni akárnak. (Gondolat, 290 Ft) — Korponay Béla: Egy angol—magyar esetgrammatika vázlata. (Tan­könyv., 70 Ft) — Ligeti Róbert: Botond. (Ol­vass magadnak) (Magán, 25 Ft) — A magyar helyesírás szabályai. 11. kiad. (Akadémia K., 68 Ft) — „Puska” helyett... spanyol nyelvtani segédkönyv tanulóknak. (Első Vertikális Kis­szövetkezet, 39 Ft) — James Thurber: A 13 falióra. (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó—Bembo, 65 Ft) — Bánlaki Pál: Értelmiség egy kisváros­ban. Szociológiai tanulmányok. (Akadémia, 70 Ft). RÉDEY PÁL: Lóci térképet rajzol Mintha csak Lócit látnám!' A nagy, András-kereszt lábakon nyugvó kerti asztal lapjára volt szüksége. Arkuspapírt, körzőt, vo­nalzót a papa készletéből szerzett. Alátétül egy kiolvasott újság felelt meg. Három-négyszer fordult, amíg a napsütötte udvarra kerültek a szükséges holmik. Minden, Ceruza, kréták, színes filctollak, radír, s egy nagyméretű mesekönyv, melynek belső borítóján kiterítve, egy síkban volt látható glóbusunk. Az öt világ­rész óceánoktól nyaldosott, tépett partokkal. A hatalmas okker-foltok csendben ringtak a zúgó habokban. Nem zavarta őket a tűző nap, de a tengerkékje sem. A pöttöm emberke —neve az első emberé: Adám—ak­kurátusán helyezett mindent maga elé. Kicsi élele nagy vállalkozásába kezdett: lemásolni a mesekönyv bel­ső borítóján elterpeszkedő Földün­ket. Még mit sem tud a kopernikuszi világképről. Lelkében egy síkba, két dimenzióba sűrűsödik a világ. Talán, mint Ptolemaiosnál, aki határozot­tan állította, hogy Földünk közép­pontja a világegyetemnek, s lebeg, mint egy tányér a nagy semmiben, az űrben. A mesekönyv belső borítója még így is zavarba ejtő■ Mert tányér helyett egy zsebkendőrefeszül mind­az, amelynek görbülete, kör és gömb alakja van. Mégis ez tetszik neki, ezt kellene lemásolni. Lelkében ketyeg valami a méretarányosságról, mivel az ár­kuspapír kisebb az előtte heverő térképnél. Apjától látta, hogy ilyen­kor körzőt, vonalzót használ. Hu-' nyorít és méricskél. így születtek a házak, épületek. Szerkesztve, ter­vezve. Kisebbek a valóságnál, mégis felismerhetők a pauszpapíron. Ezért gondolkodik ő is így és mun­kába kezd. Jó szeme van. Megszületnek az első girbe-gurba vonalak, S lassan kibontakoznak a fehér semmiben a földrészek. Ülök mellette és nézem. Az .öt világrész vonalai úgy rajzolódnak ki tündérujjai vezetésével, és pontosan olyan alakzatot kapnak, amint azt az első felfedezők rajzolták, illető­leg látták. Hérodotosz, vagy Stra­bo, a nagy görög utazók, vagy Vas­co da Gama, aki körülhajózta Afri­kát. Nem különben Magellan, aki megpillantotta a Tűzföldet, de még Cook kapitány sem láthatta más­ként a 18. században. Kolumbus legalább úgy eltájolta magát, mint nyolcéves unokám, Adám. India, Haiti és Kuba egymásba tolódott, akárcsak Adám tagolt vonalai. Pe­dig Kolumbus tudott már valamit a Föld kerekségéről. Hitt is benne és ez késztette a bátor genovai fiajóst a nagy kalandra: Az Atlanti-óceán nagy ívben gör­bül a születő térképen. Három föld­rész partjait mossa. A nagy burgo- nyagumók közül egyedül Afrika ha­sonlít kissé önmagára. Európa, ez a bonyolult világrész sehogyan sem akar belesimulni Afrika ölébe, és baj van Skandináviával is. A nyu­gati partok sem békülnek meg az óceánnal. Már Ázsia tűrhetőbb, s Amerika is elfogadhatóbb. Ez a pa­pír felső szélétől az alsóig, egyvég- tében a Tűgföldig tart. Mondom is magamban: Európa, te vagy a leg­nehezebb eset! A parányi ujjak is ezzel viaskodtak legtöbbet. Es ami­kor véget ért vonalvezetése valahol a Boszporusznál, nagyot sóhajt a kis mester, leteszi ceruzáját, pihe­nésre szánja magát. Lóci, azaz Adám, térképet raj­zolt. S bennem zúgott ez idő alatt nem csak a térkép tengere (Koszto­lányi), de az egész történelem. Tű­nődtem a gyermek térképe felett, így készen valóban el lehetne he­lyezni akármelyik tengerészeti mi­nisztérium archívumában, hiszen szakasztottan olyan, amilyennek látták és ábrázolták a,,16—17. szá­zadban. Mert gondolom, hogy Ko­lumbus híres felfedezése után kere­ken egy és negyed század múltán, amikor a rozoga halászbárka, a Mayflower utasai Plymuthban ki­kötöttek (1620), ők sem látták másképpen. Tűnődtem azon, ha ilyen, kezdetleges térképük lehetett, amilyent Ádám is rajzolt, honnan volt a bátorságuk, hogy nekivágja­nak az ismeretlen óceánnak? Mi­lyen hit lobogott abban az üldözött negyven puritánban, akik még a ha­jón fogalmazták nieg szándékukat, hogy „igazságos és mindenkire egy­formán érvényes törvényeket fo­gunk alkotni?’’ Talán eszükbe sem jutott, hogy száz évvel korábban megelőzte őket egy Cortez és egy Pizarro nevű úriember. Adám újra nagyot sóhajtott és színezésbe kezdett. A mesekönyv belső borítója csak a földrészek raj­zolatát nyújtotta, s ez könnyített helyzetén. Mit is kezdett volna ez az emberpalánta a közel kétszáz or­szággal, amelyeket határok közé szorítottak ? 0 e pillanatban földré­szekben gondolkodott. Semmit sem tud az 'emberi sorsokat megpecséte­lő határokról, szögesdrótokról, ak­nazárakról, falakról. Nem tud ar­ról, hogy ezek a határok barátokat és ellenségeket választanak szét. Hogy ezek a határok ketrecek, s ezekre áll, amit Vörösmarty mon­dott: „ha a kutyákat egy ketrecbe zárják, egymást marják". Mon­dom, a másolandó térképen hiá­nyoznak a határok. (Mert a hatá­rokat mindig a nagyok, s az erőseb­bek húzzák meg. Nagyhatalmak és nagy, erős emberek, mint Caesar, Napóleon, Hitler vagy Sztálin. S a határok arra szolgálnak, hogy elvá­lasszanak kisembereket egymástól. Aztán azt tanítják, hogy a túlsó ol­dalon nincsenek barátok: Ezért vé­dekezni kell. S addig késztetik a kisembereket védekezésre, mígnem háború lesz belőle. A. határokat csak a felnőttek értik. Azok aztán igazán!) A gyermeki szívben nincsenek határok. Miként Adáméban sem. Nem is értik. Hiszen a túlsó oldalon is labda a labda, golyó a golyó, ka­rika a karika és baba a baba. Ezért más világ az ő világuk, s akkor kez­dődik rontásuk, amikor határokra tanítjuk őket. Nos, Adám ujjai nyomán új világ született. Határ nélküli kontinen­sek. Micsoda boldog jövőt rajzolt meg akaratlanul e pöttöm emberke, amikor okkerszínűre mázolta egy- végtében kontinenseit! Lóci térképe egy új, boldogabb világ képét sejtetik belünk.

Next

/
Thumbnails
Contents