Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-04 / 155. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 4.

ÜLÉSEZIK AZ SZKP KONGRESSZUSA

Sevardnadze: nem kell állig felfegyverzett hadsereg

Ligacsov: változást változtatás nélkül

A párt politikai bizottsági tagjainak húsz-húsz perces beszámolóival kezdődött meg kedden reggel az SZKP 28. kongresszusának második munkanapja. Bár egyes küldöttek az elnökséghez küldött cédulákon nehezményezték, hogy a testületi tagok többnyire az általuk irányított bizottságok tevékenységéről számolnak be, s kevésbé önnön személyes szerepükről, a kedd délelőtti öt felszólalás közül is csupán kettő vált személyes hangúvá: Jegor Ligacsové és Eduard Sevardnadzéé.

Elsőként azonban Lev Zajkov KB-titkár, PB-tag lépett a szónoki emelvényre. Őt követte a szónoki emelvényen Jegor Ligacsov, aki a KB agrárpolitikai bizottságának elnökeként természetesen elsősorban a mezőgazdasággal, a katasztrofális élelmezési helyzettel foglalkozott. A 67 esztendős politikus, akit a-pártvezetés kemény vonalas vezéregyéniségének tartanak, lényegében azokat a nézeteket ismételte meg — a rá jellemző hatásos szónoki előadásmódban —, amelyeket legutóbb a múlt héten a Pravdának adott inteijújában fejtett ki.

Mint önkritikusan elmondta, a meghirdetett célok ellenére sem sikerült érvényesíteni — s ebben saját felelősségét is említette —, hogy a falvak kiemelt elbánást kapjanak a gazdasági, szociális fejlesztés terén. Mint hangoztatta: nagy beruházások és a tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül megoldhatatlan a falvak problémája.

Ligacsov egyértelműen kiállt a közösségi, társadalmi tulajdonformák mellett, mondván, hogy azok egyesítik, míg az általa elutasított magántulajdon eltávolítja egymástól az embereket. Álláspontját azért tartotta fontosnak egyértelműen kifejteni, mert — mint mondotta — a tulajdon kérdése nem taktikai, hanem stratégiai kérdés.

Ligacsov bírálta azokat, akik a világ és az ország dolgait nem elsősorban osztályalapokról kiindulva közelitik meg, hanem az egyetemes emberi értékek felöl. Mint megjegyezte, a szocialista értékek szélesebb körűek, mint az, egyetemes emberi, értékek.

Bírálta a sajtót, amely gyakran ad helyet — mint mondta — a szocializmus és a kommunista párt elleni támadásoknak. A sajtó általa bírált része szerinte azoknak a reformátoroknak tapsol, akik „szétverik a pártot”. Ugyanezek a sajtó- orgánumok sütik rá egyesekre, Ligacsov szerint, a konzervativizmus bélyegét. Nagy tapsot váltott ki a terem egyik részéből felszólalásának az a része, amelyben az Oroszországi KP-t és a hadsereget támadókkal szállt szembe.

Leszögezte, hogy nem lát alternatívát az átalakítás politikájával szemben, önmagát pedig sem konzervatívnak, sem radikálisnak nem tatja, úgy véli: ő realista. Akkor, amikor a fokozatosságot hirdeti, nem a lassúságnak fogja pártját.

Nehéz volt az első másfél nap alapján megítélni az ülésterem uralkodó hangulatát. A PB-tagok felszólalásai után másodszor vonult le ugyanis felszólaló az emelvényről dübörgő taps közepette. Áz első tapsvihart még hétfőn az a

Jakovlev aratta, akinek helye — ha Ligacsovot a pártvezetés politikai színskálájának egyik szélén helyezik el a megfigyelők — a Ligacsowal ellentétes oldalon van.

Ligacsov után kapott szót Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter érzelmektől fűtött beszédben jelentette ki: nem tart igényt feltétlenül arra, hogy ismét beválasszák a legfelsőbb vezetésbe, mert „nem kötelező ott ülnie”.

Síkraszállt az erős, denem állig felfegyverzett hadseregért.

— A külpolitika eredményeként el kell érni, hogy az országnak ne legyenek ellenségei. — Kelet- és Közép-Európa változásai kapcsán megvédte azt a szovjet álláspontot, hogy az ország nem hajlandó beleavatkozni a térség államaiban végbemenő folyamatokba. A német egység ügyéről azt hangoztatta, hogy nem lehet megbízható az a garancia, amely egy nagy nemzet mesterséges megosztottságára épül.

A külügyminiszter után Jurij Maszljukov miniszterelnökhelyettes, az állami tervbizottság elnöke beszélt elsősorban a gazdasági reform kérdéseiről. Arra utalt, hogy az irányítás régi formája már, az új még nem működőképes.

Maszljukovot Vitalij Vorotnyikov váltotta fel, aki a közelmúltig az OSZSZSZK parlamentjének volt elnöke, s akinek tisztét Borisz Jelcin vette át. Beismerte, hogy korábban kételyei voltak az Oroszországi KP szükségességével kapcsolatban, de ma már úgy ítéli meg, hogy egyértelműen helyes döntés volt a párt megalakítása.

Meglehetősen visszafogott, időnként kissé konzervatív színezetű beszédben adott számot tevékenységéről Vlagyimir Krjucskov, az állambiztonsági bizottság, a KGB elnöke. Krujcskov, bár határozottan kiállt Gorbacsov-mellett, megfogalmazásaiban közelebb állt Ligacsovhoz, mint a főtitkárhoz. Kifejtette egyebek között, hogy bár sokan dicsérik ma a Nyugatot, a kapitalista rendszert, az elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, mert munkanélküliséget idéz elő s a piac szeszélyeinek teszi ki a lakosságot.

A KGB ténykedését érintve úgy nyilatkozott, hogy szükség van munkájára „a ma is reális katonai fenyegetés” miatt, valamint amiatt, hogy a Nyugat nem fogja vissza, hanem

— szerinte — éppen ellenkezőleg: erősíti kémtevékenységét a Szovjetunióval szemben.

A Szovjetunió biztonságának politikai eszközökkel történő szavatolása, az egyenlő biztonság és az elégséges védelem elvei mellett foglalt áílást beszédében Dmitrij Jazov marsall. A szovjet védelmi miniszter elkötelezetten kiállt a minőségileg új katonai doktrína megvalósítása mellett.

Bírálta ugyanakkor a Nyugatot, amiért „nem siet felhagyni az elrettentés” taktikájával, noha a Szovjetunió leszerelési lépéseket tesz. A szovjet védelmi képesség fenntartását sürgetve a szovjet védelmi miniszter a minőségi szempontokra helyezte a hangsúlyt.

Jazov egyértelműen állást foglalt a fegyveres erők depoliti- zálására, az SZKP szervezeteinek a hadseregből történő kivonulása ellen.

A valódi függetlenség katonai paktumon kívül

lehetséges

Nyitott kapuk?

Az MTI értesülése szerint az albán külügyminisztérium kész arra, hogy gyorsított eljárás keretében útlevelet adjon annak a négy férfinak, akik a tiranai magyar nagykövetségen kértek menedékjogot.

A négy albán férfi július 1-jén, a magyar külképviselet falán átmászva jutott be a nagykövetségre. Politikai menedékjogot kértek, külföldre szeretnének utazni, ám indokaik elsősorban gazdasági jellegűek: a jobb megélhetés lehetőségét keresik. (A négy férfi közül csak egy családos ember.) '

Nemrég Olaszország és Görögország albániai képviseletein is menekültek jelentkeztek. Az albán külügyminisztérium emlékeztetőt juttatott el mindhárom ország illetékeseihez. A memorandum hangsúlyozza: Albániában életbe lépett az a közelmúltban hozott rendelet, amely minden 16 éven felüli állampolgár számára lehetővé teszi a külföldi utazást. A szabályok szerint mindenki kaphat egyéni útlevelet, amelybe albán ki- és beutazási engedélyt, illetve a célország vízumát kell beüttetni. (Az MTI információi szerint a rendelet életbe lépése óta többen magyar átutazóvízumot kértek.) Az albán külügyminisztérium arra kérte az érintett külképviseleteket, hogy hívják fel a menekültek figyelmét a rendeletre. Az albán illetékesek hajlandók garantálni, hogy a nagykövetségről távozó személyeknek nem esik bántódá- suk, minden további nélkül útlevelet kaphatnak. Úgy tűnik azonban, hogy a menekültek bizalmatlanok, egyelőre senki sem távozott a diplomáciai védettségű épületekből.

Az MTI munkatársa kedden délután természetesen a magyar Külügyminisztériumnál is érdeklődött, azt a választ kapta, hogy a menekültek ügyével csak szerdán foglalkoznak majd. (MTI)- Magyarország mozgásszabadságának biztosítása érdekében kíván kilépni a Varsói Szerződésből, ami egyben indokolja azt is, hogy miért nem törekszik szövetségre más katonai szervezetekkel — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter, a L’Echo de la Bourse belga napilapnak adott, kedden nyilvánosságra hozott inteijújában.

A külügyminiszter meggyőződése szerint az szavatolja legjobban Magyar- ország függetlenségét, ha nem tartozik valamely katonai paktumhoz. „Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem törekszünk jó kapcsolatokra a VSZ más tagországaival” — mondta Jeszenszky Géza.

A magyar külügyminiszter szerint a semlegesség napjainkban más jelentőséggel bír, mint például egy évvel ezelőtt. Semlegességre válsághelyzetben, háború esetén — ideértve akár a hidegháborút is — van szükség. Magyarország az európai biztonsági rendszer és gazdasági, valamint kulturális téren az európai együttműködési rendszer megteremtését kívánja előmozdítani.

A következő 18 hónap során — mialatt végbemegy Magyarország szakítása a VSZ-szel—más országok is követni

fogják a magyar példát és a Szovjetunió is más álláspontra helyezkedik a VSZ létezését és tevékenységét illetően — mutatott rá a külügyminiszter.

Jeszenszky kifejtette, hogy mindig is híve, volt a közép-európai országok fokozott együttmúködésenek. A jelen történelmi periódusban ugyanakkor a közép-európai konföderáció helyett nagyobb előnyökkel jár az európai konföderáció, bár a két folyamat nem ellentétesegymással. A miniszter, a Magyarországgal szomszédos kelet-európai országokban lezajló folyamatokra utalva, meggyőződését fejezte ki, hogy az európai konföderáció gyorsabban fog létrejönni, mint ahogy azt ma feltételezni lehet. Jeszenszky Géza egyidejűleg annak a véleményének adott hangot, hogy a szovjetunióbeli eseményeknél is nagyobb nyugtalanságra adnak okot egyes jelenségek bizonyos szomszédos országokban, ott, ahol a változások kevésbé nyilvánvalóak.

A miniszter szerint az NDK az EGK- csatlakozással arra az útra lép rá, amelyre Magyarország is törekszik. „Áz NDK megkönnyíti a feladatunkat és segít abban, hogy mi is megtaláljuk a helyünket”.

A külügyminiszter végül úgy vélekedett, hogy Németország NATO-tagsá- ga egyben biztosítékot jelent a jövőre nézve, s a jelek szerint a Szó vjetumó is erre a végkövetkeztetésre jut.

GYORSLISTA

Nyereményjegyzék a július 2-án megtartott HATOS LOTTO tárgynyeremény-sorsolásról, amelyen a júniusi szelvényeié vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták:

A Vásárlási utalvány (4000 Ft)

B Wartburg Standard típusú személygépkocsira szóló utalvány

C Dacia 1310 TLX típusú személygépkocsira szóló utalvány

D Szerencseutalvány (30 000 Ft)

E Vásárlási utalvány (10 000 Ft)

F Vásárlási utalvány (9000 Ft)

G Vásárlási utalvány (5000 Ft)

A nyertes szelvényeket július 27-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni.-A hivatalos tárgynyereményjegyzék július 10-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szegedi és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számait tartalmazza.

008 786 F

2 166 862 F

2 298 592 E

021 959 G

2 180 035 G

2 311 765 F

035 132 D

2 193 208 E

2338 111 G

048 305 G

2 206 381 G

2 351 284 G

100 997 E

2 219 554 G

2 364457 E

127 343 E

2 285 419 F

2403 976 G

2417 149 G

3 299 740 F

9 556 915 E

2 430 322 G

3,312 913 F

9 570 088 F

2 443 495 F

3 326 086 G

9 583 261 F

2 509 360 E

3 339 259 E

9 596 434 F

2 522 533 F

3:365 605 F

9 609 607 F

2 562 052 G

3 405 124 F

9 622780 F,

2 575 225 F

3 444 643 G

9 635 953 F

2 720 128 E

3 484 162 F

9 649 126 G

2 733 301 F

3 497 335 G

9 662 299 F

2 799 166 E

3 510 508 G

9 675 472 F

2 812 339 G

3 523 681 D

9 688 645 F

2 825 512 E

3 536 854 F

9 701 818 F

2 838 685 D

3 550 027 F

9 714 991 F

2 851 858 E

3 576 373 F

9 728 164 F

2 865 031 F

3 589 546 F

9 741 337 G

2 878 204 F

3 602 719 E

9 754 510 D

2 904 550 F

3 642 238 E

9 767 683 G

2 917 723 E

3 655 411 F

9 780 856 G

2 930 896 F

3 668 584 D- 9 820 375 F

2 957 242 G

3 734 449 f

9 833 548 G

2 996 761 F

3 760 795 G

9 846 721 G

3 009 934 F

3 773 968 G

9 886 240 G

3 102 145 F

3 787 141 G

9 899 413 G

3 115318 F

3 800 314 F

9 912 586 G

3 141 664 F

3 813 487 F

9 938 932 G

3 168 010 F

3 839 833 F

9 952 105 D

3181 183 E

3i879 352 F

9 965 278 E

3 207 529 E

3 892 525 F

10 004 797 D

3 220702 E

3 905 698 F

10 017 970 E

3 247 048 F

3 918 871 F

10031 143 D

3 260 221 F

3 945 217 G

10 044 316 E'

3 273 394 F

3 958 390 G

10 057 489 F

3 286 567 F

3 984 736 G

10 0-70 662 F

Koronás a címerünk

(Folytatás az 1. oldalról) Pál László (MSZP) kifejtette, hogy pártja egyetért a privatizáció folytatásával, sőt gyorsításával s ezen belül a kormány szerepének növelésével. Ugyanakkor fenntartását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az állami, illetve a volt állami tulajdont rövid távon kormánytulajdonná alakítsák, hogy a szükséges törvények megszületéséig így akadályozzák meg a nemkívánatos spontán privatizációt.

A hosszúra nyúlt ebédszünetet követően Szabad György bejelentette, hogy a keddi ülésnapon a népszavazással kapcsolatos javaslatról nem tudnak dönteni, mert a Házbizottság ülésén több módosító indítvány hangzott el, és azokat még az illetékes bizottságoknak meg kell vitatniuk. Egyúttal azt is közölte, hogy a Házbizottság szerdán 14 órára rendkívüli plenáris ülésre hívta össze a képviselőket.

Ezt követően az ülésnap délutáni szakasza ^-megszakítva az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatos törvénymódosító javaslat vitáját — az interpellációk megtárgyalásával folytatódott.

Haraszti Miklós (SZDSZ) a sajtóprivatizációval kapcsolatban interpellált a miniszterelnökhöz. Mint mondotta: arra szeretne választ kapni Antall Józseftől, hogy a Magyar Nemzet című napilap privatizációjával kapcsolatos események megfelelnek-e a nyilvánosság, a pártatlanság és az egész nemzeti érdek szolgálata követelményeinek.

Antall József miniszterelnök kijelentette, hogy a kormányzat nem próbálta befolyásolni a tárgyalásokat azért, hogy a lap a kormány számára politikailag elfogadhatóbb ajánlatot válassza. Semmilyen utasítás nem született a tárgyalások leállítására, sőt éppen arra tettek javaslatot, hogy ne csupán egy, hanem több ajánlatot mérlegeljenek.

A miniszterelnök válaszát az Országgyűlés 186 igen, 90 nem és 26 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.

Lotz Károly (SZDSZ) az ipari és kereskedelmi miniszterhez fordult interpellációval annak kapcsán, hogy véleménye szerint az ígéretekkel ellentétben nemhogy javulna, de egyre inkább kedvezőtlenné válik a kül- és belföldi vállalkozásokhoz szükséges gazdasági klíma, s emiatt elbizonytalanodnak a vállalkozók. Dr. Pohankovics István, a tárca politikai államtitkára úgy vélekedett: túlságosan sommás ez a megítélés, bár az igaz, hogy a tulajdonviszonyok tisztázatlansága eddig nem kedvezett a vállalkozásoknak. A kormány megkezdte vállalkozásélénkítő programjának kidolgozását, az várhatóan július 5-én kerül a kormányülés napirendjére, s azt követően vitatja meg a parlament.

Áz interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, mondván, hogy a kormány programját héza- ’ gok'és bizonytalanságok gyengítik. Az Országgyűlés 163 igen szavazattal elfogadta az államtitkár válaszát.

Szalay Gábor (SZDSZ) a kiemelt, illetve ,a kivételezett nyugdíjak ügyében intézett interpellációt a népjóléti miniszterhez, mondván: ma, amikor a nyugdijak 91 százaléka nem éri el a 7000 forintot, sokakat irritálnak a közvéleményben elterjedt számadatok egyesek nyugdíjáról.

Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár elmondta, hogy ■ összesen 1597-en kapnak 20 ezer forint feletti nyugdíjat. Ezen belül 323-an élveznek 25 ezer forintnál magasabb összeget. A kivételezettek nagyobbik hányadának nyugdíja nem haladja meg a 30 ezer forintot, hatan kapnak 45 ezer és 50 ezer forint közötti összeget, két személynek a nyugdíja pedig meghaladja az 50 ezer forintot. Az államtitkár neveket nem volt hajlandó említeni. Szalay Gábor is és az Országgyűlés is elfogadta az államtitkár válaszát. Az interpellációkat kérdések követték.

A délutáni szünetet követően a címerre vonatkozó javaslat részleg tes vitájára került sor. Kéri Kálmán (MDF) sürgette a koronás címer állami jelképpé emelését. Mint mondotta: ennek a jelképnek még az uniformisgoipbon is Ott a helye. Zétényi Zsolt (MDF) szintén a koronás címer mellett' tette le voksát, meglehetősén támadó hangon szólva az SZDSZ állásfoglalásáról. Tamás Gáspár Miklós azonnal szót kért, és az SZDSZ nevében kifejtette: pártjának nincs kötelező álláspontja a címerről. Ezt jelzi az is — mondotta —, hogy éppen Teliér Gyula, az SZDSZ egyik tagja fejtette ki határozott véleményét a koronás címer elfogadása érdekében. Visszautasította ugyanakkor, hogy MDF-es képviselőtársa valóságosnak tüntette fel a kérdésben a pártok között meghúzódó látszatellentéteket. Bejczy Sándor (FKgP) követelte az elnöktől, hogy végre zárja le az új érvekkel már amúgy sem szolgáló vitát.

Salamon László, az alkotmány- ügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület szótöbbséggel elve- —tette Kőszeg Ferene törvénymódosító javaslatát. Az Országgyűlés 213‘éllenző szavazattal ugyancsak a módosító indítvány ellen foglalt állást.

A kormány eredeti javaslatával 258-an értettek egyet, azaz az összes képviselő 67 százaléka. Ellene 28- an voltak, 35-en pedig'tartózkodtak-.a véleménynyilvánítástól. Ez azt jelentette, hogy az Országgyűlés

kétharmados szavazattöbbséggel Magyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. A képviselők felállva tapsolták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt.

Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításából szóló törvény módosításának általános vitájában a képviselők heves, személyes indulatoktól sem mentes, a vagyonügynökség tevékenységét, vezetőjének személyét is érintő szócsatába bo- ! nyolódtak.

A képviselők többsége úgy határozott, hogy későj)b részletes vitára bocsátja a törvényjavasjatot. A Ház megbízott elnöke felkérte a gazdasági bizottságot, hogy vitassa meg a benyújtott módosító indítványokat.

A népszavazásróli és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosításának tárgyalása bevezetéseként Balsai István igaáságügy- miniszter ismertette a kormány módosító javaslatait. Mint mondotta, ezek legfőbb célja, hogy a népszavazást a lehető legsikeresebben és zökkenőmentesebben lehessen lebonyolítani. Javasolja a kormány, hogy á népszavazás esetén is a választási törvény előírásait alkalmazzák a nyilvántartásba vételkor, ám a névre szóló értesítés helyett a tanács hivatali helyiségében nyolc napra közszemlére kell kitenni a szavazók «nevét, a szavazás időpontját, valamint címét tartalmazó hirdetményt.

Ugyancsak a javaslatok között szerepel, hogy tekintsenek el új szavazókörök kialakításától, a népszavazást az országgyűlési képviselők választására létrehozott szavazókörökben folytassák le.

A törvényjavaslathoz többen is benyújtottak módosító indítványt, ezért külön kellett lefolytatni az általános és a részletes vitát. A keddi ülésnapon csak az előbbire kerülhetett sor.

Záró napirendi pontként az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény ^módosításával foglalkozott a T. Ház.

A beterjesztett törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés szakbizottsága támogatta, a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja pedig további módosító indítványt tett. Ez utóbbi miatt külön-külön általános és részletes vitában kell tárgyalni e napirendi pontot. Mivel ' aTáTtSIátfCs vitában senki sem kért szót, így a megbízott házelnök az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságnak adta ki áz MSZP módosító indítványát állásfoglalásra. A részletes vitát várhatóan szerdán folytatják.

Az Országgyűlés szerdán a rendkívüli ülésszakba iktatott rendkívüli ülésnapot tart, amelyet délután 2 órakor kezdenek. (MTI)

Kedvező idegenforgalmi gyorsmérleg

Az Országos Idegenforgalmi Hivatalból kapott tájékoztatás szerint az év első öt hónapjában )0,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 83,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A konvertibilis-elszámolású országokból 2,7 millióan érkeztek, például Ausztriából csaknem 1 millió 700 ezren, az NSZK-ból 446 ezren, Olaszországból 121 ezren, a skandináv országokból 49 ezren, s az Egyesült Államokból pedig 55 ezren.

Á MNB által kimutatott állami devizabevétel az első négy hónapban (a májusi adat még nem áll rendelkezésre) elérte a 15,3

milliárd forintnak megfelelő valutaösszeget, ez 82 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét. Ezen belül a rubel relációjú bevétel 60,9 millió transzferábilis rubelt tett ki; a konvertibilis elszámolású bevétel pedig 209,4millió dollárt, ami 97 százalékkal több, mint az előző ev hasonló időszakában volt.

A külföldre utazó magyarok száma az első öt hónapban

4.6 millió volt, 14,1 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első öt hónapjában volt. A devizakiadás az első négy hónapban

13.6 milliárd forint volt, ebből 104,9 millió transzferábilis rubel és 159,1 millió dollár.

Mégsem kapnak segélyt a császártöltési milliomosok

(Folytatás az I. oldalról)

elég. Ám többen vannak, akik megérdemelnék, például az utcánkban egy szerencsétlen asszonyka. Aztán kellene építeni egy szociális otthont. Arra nincs pénz, de fölösleges segélyre igen? Közszájon forog több személy is, akik élvezik a tanács „bizalmát” alaptalanul. Nem jól van ez így, egyre inkább bizalmatlan a nép.

— Felemlítettem falugyűlésen, hogy a szociális támogatások elosztása körül gond van. Hogyan kaphat segélyt, aki nyaralótulajdonos? — kérdezi Ámann József. — A periférián lakók közül egyik ismerősöm, akinek ápolóra lenne szüksége, pedig kimarad. Az volna a helyes, ha kifüggesztenék a névsort, akkor nem találgatnának, megnyugodna a falu. Úton-útfélen azt hallani, megy a svindli. A tanácselnök azzal védekezik, nem lehet igazságosan elosztani a keretet. A népfrontos Vass Toncsi megígérte: kifüggesztik a névsortv'Ezt viszont megkontrázta a művelődési hjz igazgatója, hogy személyiségi jogokat sértene. Ki tud már itt eligazodni? Mindenki mást beszél. Többen azt mondják, ez csak handabanda, az igazságra kíváncsiak!

— Angeli Istvánná nyomorék férjét gondozza, és nyolcvanhárom éves édesanyját, akit forgatni kell az ágyban, mert magatehetetlen. A telefonkábel fektetésekor portájuk előtt gödröt ástak, kellett a szereléshez. Azonban a lejtős utcáról odasodródott áz esővíz, megrepedtek a falak, ha nem támasztják alá, rájuk dől a ház. Az idős asz- szony sírva panaszkodik:

— Rohantunk a tanácshoz, adjanak segélyt vagy kamatmentes kölcsönt, hogy valamelyest rendbe hozzuk magunkat, különben

ott veszünk a falak alatt. Egy fillért sem kaptunk, csak jó tanácsot, hogy követeljük a postán a kárt, azok vezették a telefont. Nem mentünk a postán semmire. Majd a megyei tanácsnál próbálkoztunk, onnét is elutasítottak bennünket. Összetört nyugdíjasok vágyunk, egy életen át kuliztunk, ennyit érdemiünk? Még a bűnözőnek is jobban megy sora. A vébétitkár Vancsik meg azt vágta á fejünkhöz, ott a két gyerek, segítsenek azok, ők örökölnek. Próbálkoztunk a helyi téesznél, vállalják a rendbetételt. Nem vállalták. Hajóson sajnáltak meg bennünket, az ’ottani tsz-brigád renovált. Az OTP-től vettünk fel kölcsönt, a kis nyugdíjból a kamatra sem futja. Meg vagyunk mi verve ezzel a tanáccsal.

Vapcsik György vébétitkárral a tanácsházán beszélgetünk. A felhozott panaszokat kapáiból visszautasítja. Készségesen előteremti a szociális segélyben részesülők névsorát. Hivatalos kimutatás, nem kétséges, valódi a lista. A keresett nevek közül csupán egyet találok a sorban, az is idős bácsi. Mellbe vág a váratlan fordulat, A kiosztandó segélyeket a nyugdijak nagysága határozza meg. Minden adat pontosan vezetve.

— .Sok mindent beszélnek itt az emberek — mondja kedvetlenül Vancsik György. — Többek között, hogy apósom is rendszeresen támogatott. Nos, mióta ebben a székben ülök,;egy fillért nem kapott, és nem is fog. Annak ellenére, hogy az elosztás a szakigazgatási szerv feladata, évek óta a végrehajtó bizottság dönt. Több mint háromszázan részesülnek szociális egélyben, a nagycsaládosok iá. Igazságos elvek szerint, nem protekciós alapon. Aki objektíve rászorult, azon segítünk. Különben is, bárki beletekinthet a

névsorba, nincs titkolnivalónk, de nem függesztjük ki, mert az érintettek részéről kellemetlen lenne.

— Engedje meg, hogy szaván fogjam titkár úr! Ángeli Istvánék nyomorult családjának kérelmét visszautasították. Hát ők nem objektíve rászorulók?

— Nézze, én igényeltem részükre a megyétől segítséget. Három napja válaszoltak) hogy nem férnek bele a kétszázmilliós keretbe, ami különben sem vonatkozik a magánlakások felújítására. Elismerem, hogy szerencsétlenek. De hát van két gyerekük, vegyék őket pártfogásba azok is. Különben a néni férje egy alkalommal már kapott rendkívüli segélyt. (Kétezer forintot — a szerk.) Ha minden ilyen házat a tanácsnak kéne felújítani, nem lenne elég rá a költségvetés. Jó volna tudni, van-e takarékkönyvük. Mert Császártöltésen csaknem minden idős házaspárnak komoly betétje van. Nem a semmiből jött össze az a több mint százmillió forint a helyi OTP-ben.

Meghökkenek Vancsik Qyörgy feltételezésein. Csupán azt nem értem, mire föl a gyanúsítgatás. Miért vettek volna föl Angeli- ék öregségükre, magas kamatra kölcsönt, Ka betétkönyvek lapulnak a ládafiában? így aztán továbbra is nyitott kérdés marad: miért maradnak ki a kedvezményezettek köréből egyesek, .akik valóban rászorulók? Azt ugyan nem állíthatjuk, hogy a bőségben „szenvedők” érdemtelenül jutnak anyagi előnyökhöz, hiszen a tűzetés névsorvizsgálat sprán sem tudtunk bizonyítékokat szerezni, ám a császártöltésiek egy része még mindig kételkedik. Ki gondolná, hogy egy gazdag tanáccsal szemben is adódhatnak bizalmatlansági problémák? Zs. Kovács István