Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-04 / 155. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 4. ÜLÉSEZIK AZ SZKP KONGRESSZUSA Sevardnadze: nem kell állig felfegyverzett hadsereg Ligacsov: változást változtatás nélkül A párt politikai bizottsági tagjainak húsz-húsz perces be­számolóival kezdődött meg kedden reggel az SZKP 28. kongresszusának második munkanapja. Bár egyes küldöttek az elnökséghez küldött cédulákon nehezményezték, hogy a testületi tagok többnyire az általuk irányított bizottságok tevékenységéről számolnak be, s kevésbé önnön személyes szerepükről, a kedd délelőtti öt felszólalás közül is csupán kettő vált személyes hangúvá: Jegor Ligacsové és Eduard Sevardnadzéé. Elsőként azonban Lev Zajkov KB-titkár, PB-tag lépett a szónoki emelvényre. Őt követte a szónoki emelvényen Jegor Ligacsov, aki a KB agrárpolitikai bizottságának elnökeként természetesen elsősorban a mezőgazdasággal, a katasztrofá­lis élelmezési helyzettel foglalkozott. A 67 esztendős politikus, akit a-pártvezetés kemény vonalas vezéregyéniségének tarta­nak, lényegében azokat a nézeteket ismételte meg — a rá jel­lemző hatásos szónoki előadásmódban —, amelyeket leg­utóbb a múlt héten a Pravdának adott inteijújában fejtett ki. Mint önkritikusan elmondta, a meghirdetett célok ellenére sem sikerült érvényesíteni — s ebben saját felelősségét is említette —, hogy a falvak kiemelt elbánást kapjanak a gazdasági, szociális fejlesztés terén. Mint hangoztatta: nagy beruházások és a tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül megoldhatatlan a falvak problémája. Ligacsov egyértelműen kiállt a közösségi, társadalmi tulaj­donformák mellett, mondván, hogy azok egyesítik, míg az általa elutasított magántulajdon eltávolítja egymástól az em­bereket. Álláspontját azért tartotta fontosnak egyértelműen kifejteni, mert — mint mondotta — a tulajdon kérdése nem taktikai, hanem stratégiai kérdés. Ligacsov bírálta azokat, akik a világ és az ország dolgait nem elsősorban osztályalapokról kiindulva közelitik meg, hanem az egyetemes emberi értékek felöl. Mint megjegyezte, a szocialista értékek szélesebb körűek, mint az, egyetemes emberi, értékek. Bírálta a sajtót, amely gyakran ad helyet — mint mondta — a szocializmus és a kommunista párt elleni támadások­nak. A sajtó általa bírált része szerinte azoknak a reformáto­roknak tapsol, akik „szétverik a pártot”. Ugyanezek a sajtó- orgánumok sütik rá egyesekre, Ligacsov szerint, a konzerva­tivizmus bélyegét. Nagy tapsot váltott ki a terem egyik részé­ből felszólalásának az a része, amelyben az Oroszországi KP-t és a hadsereget támadókkal szállt szembe. Leszögezte, hogy nem lát alternatívát az átalakítás politi­kájával szemben, önmagát pedig sem konzervatívnak, sem radikálisnak nem tatja, úgy véli: ő realista. Akkor, amikor a fokozatosságot hirdeti, nem a lassúságnak fogja pártját. Nehéz volt az első másfél nap alapján megítélni az üléste­rem uralkodó hangulatát. A PB-tagok felszólalásai után másodszor vonult le ugyanis felszólaló az emelvényről dü­börgő taps közepette. Áz első tapsvihart még hétfőn az a Jakovlev aratta, akinek helye — ha Ligacsovot a pártvezetés politikai színskálájának egyik szélén helyezik el a megfigye­lők — a Ligacsowal ellentétes oldalon van. Ligacsov után kapott szót Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter érzelmektől fűtött beszédben jelentette ki: nem tart igényt feltétlenül arra, hogy ismét beválasszák a legfelsőbb vezetésbe, mert „nem kötelező ott ülnie”. Síkraszállt az erős, denem állig felfegyverzett hadseregért. — A külpolitika eredményeként el kell érni, hogy az ország­nak ne legyenek ellenségei. — Kelet- és Közép-Európa válto­zásai kapcsán megvédte azt a szovjet álláspontot, hogy az ország nem hajlandó beleavatkozni a térség államaiban vég­bemenő folyamatokba. A német egység ügyéről azt hangoz­tatta, hogy nem lehet megbízható az a garancia, amely egy nagy nemzet mesterséges megosztottságára épül. A külügyminiszter után Jurij Maszljukov miniszterelnök­helyettes, az állami tervbizottság elnöke beszélt elsősorban a gazdasági reform kérdéseiről. Arra utalt, hogy az irányítás régi formája már, az új még nem működőképes. Maszljukovot Vitalij Vorotnyikov váltotta fel, aki a közel­múltig az OSZSZSZK parlamentjének volt elnöke, s akinek tisztét Borisz Jelcin vette át. Beismerte, hogy korábban kéte­lyei voltak az Oroszországi KP szükségességével kapcsolat­ban, de ma már úgy ítéli meg, hogy egyértelműen helyes döntés volt a párt megalakítása. Meglehetősen visszafogott, időnként kissé konzervatív színezetű beszédben adott számot tevékenységéről Vlagyimir Krjucskov, az állambiztonsági bizottság, a KGB elnöke. Krujcskov, bár határozottan kiállt Gorbacsov-mellett, meg­fogalmazásaiban közelebb állt Ligacsovhoz, mint a főtitkár­hoz. Kifejtette egyebek között, hogy bár sokan dicsérik ma a Nyugatot, a kapitalista rendszert, az elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, mert munkanélküliséget idéz elő s a piac szeszélyeinek teszi ki a lakosságot. A KGB ténykedését érintve úgy nyilatkozott, hogy szük­ség van munkájára „a ma is reális katonai fenyegetés” miatt, valamint amiatt, hogy a Nyugat nem fogja vissza, hanem — szerinte — éppen ellenkezőleg: erősíti kémtevékenységét a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió biztonságának politikai eszközökkel törté­nő szavatolása, az egyenlő biztonság és az elégséges védelem elvei mellett foglalt áílást beszédében Dmitrij Jazov marsall. A szovjet védelmi miniszter elkötelezetten kiállt a minőségi­leg új katonai doktrína megvalósítása mellett. Bírálta ugyanakkor a Nyugatot, amiért „nem siet felhagy­ni az elrettentés” taktikájával, noha a Szovjetunió leszerelési lépéseket tesz. A szovjet védelmi képesség fenntartását sür­getve a szovjet védelmi miniszter a minőségi szempontokra helyezte a hangsúlyt. Jazov egyértelműen állást foglalt a fegyveres erők depoliti- zálására, az SZKP szervezeteinek a hadseregből történő ki­vonulása ellen. A valódi függetlenség katonai paktumon kívül lehetséges Nyitott kapuk? Az MTI értesülése szerint az albán kül­ügyminisztérium kész arra, hogy gyorsított eljárás keretében útlevelet adjon annak a négy férfinak, akik a tiranai magyar nagykö­vetségen kértek menedékjogot. A négy albán férfi július 1-jén, a magyar külképviselet falán átmászva jutott be a nagykövetségre. Politikai menedékjogot kér­tek, külföldre szeretnének utazni, ám indo­kaik elsősorban gazdasági jellegűek: a jobb megélhetés lehetőségét keresik. (A négy férfi közül csak egy családos ember.) ' Nemrég Olaszország és Görögország al­bániai képviseletein is menekültek jelentkez­tek. Az albán külügyminisztérium emlékez­tetőt juttatott el mindhárom ország illetéke­seihez. A memorandum hangsúlyozza: Albá­niában életbe lépett az a közelmúltban ho­zott rendelet, amely minden 16 éven felüli állampolgár számára lehetővé teszi a külföl­di utazást. A szabályok szerint mindenki kaphat egyéni útlevelet, amelybe albán ki- és beutazási engedélyt, illetve a célország vízu­mát kell beüttetni. (Az MTI információi sze­rint a rendelet életbe lépése óta többen ma­gyar átutazóvízumot kértek.) Az albán kül­ügyminisztérium arra kérte az érintett kül­képviseleteket, hogy hívják fel a menekültek figyelmét a rendeletre. Az albán illetékesek hajlandók garantálni, hogy a nagykövetség­ről távozó személyeknek nem esik bántódá- suk, minden további nélkül útlevelet kaphat­nak. Úgy tűnik azonban, hogy a menekültek bizalmatlanok, egyelőre senki sem távozott a diplomáciai védettségű épületekből. Az MTI munkatársa kedden délután ter­mészetesen a magyar Külügyminisztérium­nál is érdeklődött, azt a választ kapta, hogy a menekültek ügyével csak szerdán foglal­koznak majd. (MTI)- Magyarország mozgásszabadsá­gának biztosítása érdekében kíván ki­lépni a Varsói Szerződésből, ami egyben indokolja azt is, hogy miért nem törek­szik szövetségre más katonai szerveze­tekkel — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter, a L’Echo de la Bourse belga napilapnak adott, kedden nyilvá­nosságra hozott inteijújában. A külügyminiszter meggyőződése szerint az szavatolja legjobban Magyar- ország függetlenségét, ha nem tartozik valamely katonai paktumhoz. „Ez egy­általán nem jelenti azt, hogy nem törek­szünk jó kapcsolatokra a VSZ más tag­országaival” — mondta Jeszenszky Gé­za. A magyar külügyminiszter szerint a semlegesség napjainkban más jelentő­séggel bír, mint például egy évvel ezelőtt. Semlegességre válsághelyzetben, hábo­rú esetén — ideértve akár a hideghábo­rút is — van szükség. Magyarország az európai biztonsági rendszer és gazdasá­gi, valamint kulturális téren az európai együttműködési rendszer megteremté­sét kívánja előmozdítani. A következő 18 hónap során — mi­alatt végbemegy Magyarország szakítá­sa a VSZ-szel—más országok is követni fogják a magyar példát és a Szovjetunió is más álláspontra helyezkedik a VSZ lé­tezését és tevékenységét illetően — mu­tatott rá a külügyminiszter. Jeszenszky kifejtette, hogy mindig is híve, volt a közép-európai országok fo­kozott együttmúködésenek. A jelen tör­ténelmi periódusban ugyanakkor a kö­zép-európai konföderáció helyett na­gyobb előnyökkel jár az európai konfö­deráció, bár a két folyamat nem ellenté­tesegymással. A miniszter, a Magyaror­szággal szomszédos kelet-európai or­szágokban lezajló folyamatokra utalva, meggyőződését fejezte ki, hogy az euró­pai konföderáció gyorsabban fog létre­jönni, mint ahogy azt ma feltételezni le­het. Jeszenszky Géza egyidejűleg annak a véleményének adott hangot, hogy a szovjetunióbeli eseményeknél is na­gyobb nyugtalanságra adnak okot egyes jelenségek bizonyos szomszédos országokban, ott, ahol a változások ke­vésbé nyilvánvalóak. A miniszter szerint az NDK az EGK- csatlakozással arra az útra lép rá, amelyre Magyarország is törekszik. „Áz NDK megkönnyíti a feladatunkat és segít ab­ban, hogy mi is megtaláljuk a helyünket”. A külügyminiszter végül úgy véleke­dett, hogy Németország NATO-tagsá- ga egyben biztosítékot jelent a jövőre nézve, s a jelek szerint a Szó vjetumó is er­re a végkövetkeztetésre jut. GYORSLISTA Nyereményjegyzék a július 2-án megtartott HA­TOS LOTTO tárgynyeremény-sorsolásról, amelyen a júniusi szelvényeié vettek részt. A nyereményjegyzék­ben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (4000 Ft) B Wartburg Standard típusú személygépkocsira szóló utalvány C Dacia 1310 TLX típusú személygépkocsira szóló utalvány D Szerencseutalvány (30 000 Ft) E Vásárlási utalvány (10 000 Ft) F Vásárlási utalvány (9000 Ft) G Vásárlási utalvány (5000 Ft) A nyertes szelvényeket július 27-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Bu­dapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni.-A hivatalos tárgynyereményjegyzék július 10-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kiren­deltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szege­di és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvé­nyek számait tartalmazza. 008 786 F 2 166 862 F 2 298 592 E 021 959 G 2 180 035 G 2 311 765 F 035 132 D 2 193 208 E 2338 111 G 048 305 G 2 206 381 G 2 351 284 G 100 997 E 2 219 554 G 2 364457 E 127 343 E 2 285 419 F 2403 976 G 2417 149 G 3 299 740 F 9 556 915 E 2 430 322 G 3,312 913 F 9 570 088 F 2 443 495 F 3 326 086 G 9 583 261 F 2 509 360 E 3 339 259 E 9 596 434 F 2 522 533 F 3:365 605 F 9 609 607 F 2 562 052 G 3 405 124 F 9 622780 F, 2 575 225 F 3 444 643 G 9 635 953 F 2 720 128 E 3 484 162 F 9 649 126 G 2 733 301 F 3 497 335 G 9 662 299 F 2 799 166 E 3 510 508 G 9 675 472 F 2 812 339 G 3 523 681 D 9 688 645 F 2 825 512 E 3 536 854 F 9 701 818 F 2 838 685 D 3 550 027 F 9 714 991 F 2 851 858 E 3 576 373 F 9 728 164 F 2 865 031 F 3 589 546 F 9 741 337 G 2 878 204 F 3 602 719 E 9 754 510 D 2 904 550 F 3 642 238 E 9 767 683 G 2 917 723 E 3 655 411 F 9 780 856 G 2 930 896 F 3 668 584 D- 9 820 375 F 2 957 242 G 3 734 449 f 9 833 548 G 2 996 761 F 3 760 795 G 9 846 721 G 3 009 934 F 3 773 968 G 9 886 240 G 3 102 145 F 3 787 141 G 9 899 413 G 3 115318 F 3 800 314 F 9 912 586 G 3 141 664 F 3 813 487 F 9 938 932 G 3 168 010 F 3 839 833 F 9 952 105 D 3181 183 E 3i879 352 F 9 965 278 E 3 207 529 E 3 892 525 F 10 004 797 D 3 220702 E 3 905 698 F 10 017 970 E 3 247 048 F 3 918 871 F 10031 143 D 3 260 221 F 3 945 217 G 10 044 316 E' 3 273 394 F 3 958 390 G 10 057 489 F 3 286 567 F 3 984 736 G 10 0-70 662 F Koronás a címerünk (Folytatás az 1. oldalról) ­Pál László (MSZP) kifejtette, hogy pártja egyetért a privatizáció folytatásával, sőt gyorsításával s ezen belül a kormány szerepének növelésével. Ugyanakkor fenntar­tását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az állami, illetve a volt állami tulajdont rövid távon kormánytu­lajdonná alakítsák, hogy a szüksé­ges törvények megszületéséig így akadályozzák meg a nemkívánatos spontán privatizációt. A hosszúra nyúlt ebédszünetet követően Szabad György bejelen­tette, hogy a keddi ülésnapon a népszavazással kapcsolatos javas­latról nem tudnak dönteni, mert a Házbizottság ülésén több módosító indítvány hangzott el, és azokat még az illetékes bizottságoknak meg kell vitatniuk. Egyúttal azt is közölte, hogy a Házbizottság szer­dán 14 órára rendkívüli plenáris ülésre hívta össze a képviselőket. Ezt követően az ülésnap délutáni szakasza ^-megszakítva az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatos törvénymódosító javaslat vitáját — az interpellációk megtárgyalásá­val folytatódott. Haraszti Miklós (SZDSZ) a saj­tóprivatizációval kapcsolatban in­terpellált a miniszterelnökhöz. Mint mondotta: arra szeretne vá­laszt kapni Antall Józseftől, hogy a Magyar Nemzet című napilap pri­vatizációjával kapcsolatos esemé­nyek megfelelnek-e a nyilvánosság, a pártatlanság és az egész nemzeti érdek szolgálata követelményeinek. Antall József miniszterelnök kije­lentette, hogy a kormányzat nem próbálta befolyásolni a tárgyaláso­kat azért, hogy a lap a kormány számára politikailag elfogadhatóbb ajánlatot válassza. Semmilyen uta­sítás nem született a tárgyalások leállítására, sőt éppen arra tettek javaslatot, hogy ne csupán egy, ha­nem több ajánlatot mérlegeljenek. A miniszterelnök válaszát az Or­szággyűlés 186 igen, 90 nem és 26 tartózkodó szavazat mellett elfo­gadta. Lotz Károly (SZDSZ) az ipari és kereskedelmi miniszterhez fordult interpellációval annak kapcsán, hogy véleménye szerint az ígéretek­kel ellentétben nemhogy javulna, de egyre inkább kedvezőtlenné válik a kül- és belföldi vállalkozásokhoz szükséges gazdasági klíma, s emiatt elbizonytalanodnak a vállalkozók. Dr. Pohankovics István, a tárca po­litikai államtitkára úgy vélekedett: túlságosan sommás ez a megítélés, bár az igaz, hogy a tulajdonviszo­nyok tisztázatlansága eddig nem kedvezett a vállalkozásoknak. A kormány megkezdte vállalkozás­élénkítő programjának kidolgozá­sát, az várhatóan július 5-én kerül a kormányülés napirendjére, s azt követően vitatja meg a parlament. Áz interpelláló képviselő a vá­laszt nem fogadta el, mondván, hogy a kormány programját héza- ’ gok'és bizonytalanságok gyengítik. Az Országgyűlés 163 igen szavazat­tal elfogadta az államtitkár vála­szát. Szalay Gábor (SZDSZ) a ki­emelt, illetve ,a kivételezett nyugdí­jak ügyében intézett interpellációt a népjóléti miniszterhez, mondván: ma, amikor a nyugdijak 91 százalé­ka nem éri el a 7000 forintot, soka­kat irritálnak a közvéleményben el­terjedt számadatok egyesek nyugdí­járól. Kelemen András népjóléti minisz­tériumi államtitkár elmondta, hogy ■ összesen 1597-en kapnak 20 ezer forint feletti nyugdíjat. Ezen belül 323-an élveznek 25 ezer forintnál magasabb összeget. A kivételezet­tek nagyobbik hányadának nyugdí­ja nem haladja meg a 30 ezer forin­tot, hatan kapnak 45 ezer és 50 ezer forint közötti összeget, két személy­nek a nyugdíja pedig meghaladja az 50 ezer forintot. Az államtitkár ne­veket nem volt hajlandó említeni. Szalay Gábor is és az Országgyűlés is elfogadta az államtitkár válaszát. Az interpellációkat kérdések követ­ték. A délutáni szünetet követően a címerre vonatkozó javaslat részleg tes vitájára került sor. Kéri Kálmán (MDF) sürgette a koronás címer állami jelképpé emelését. Mint mondotta: ennek a jelképnek még az uniformisgoipbon is Ott a helye. Zétényi Zsolt (MDF) szintén a ko­ronás címer mellett' tette le voksát, meglehetősén támadó hangon szól­va az SZDSZ állásfoglalásáról. Ta­más Gáspár Miklós azonnal szót kért, és az SZDSZ nevében kifejtet­te: pártjának nincs kötelező állás­pontja a címerről. Ezt jelzi az is — mondotta —, hogy éppen Teliér Gyula, az SZDSZ egyik tagja fejtet­te ki határozott véleményét a koro­nás címer elfogadása érdekében. Visszautasította ugyanakkor, hogy MDF-es képviselőtársa valóságos­nak tüntette fel a kérdésben a pár­tok között meghúzódó látszatellen­téteket. Bejczy Sándor (FKgP) kö­vetelte az elnöktől, hogy végre zárja le az új érvekkel már amúgy sem szolgáló vitát. Salamon László, az alkotmány- ügyi, törvény-előkészítő és igazság­ügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület szótöbbséggel elve- —tette Kőszeg Ferene törvénymódo­sító javaslatát. Az Országgyűlés 213‘éllenző szavazattal ugyancsak a módosító indítvány ellen foglalt ál­lást. A kormány eredeti javaslatával 258-an értettek egyet, azaz az összes képviselő 67 százaléka. Ellene 28- an voltak, 35-en pedig'tartózkod­tak-.a véleménynyilvánítástól. Ez azt jelentette, hogy az Országgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel Magyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes cí­mert. A képviselők felállva tapsol­ták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezelésé­ről és hasznosításából szóló törvény módosításának általános vitájában a képviselők heves, személyes indu­latoktól sem mentes, a vagyonügy­nökség tevékenységét, vezetőjének személyét is érintő szócsatába bo- ! nyolódtak. A képviselők többsége úgy hatá­rozott, hogy későj)b részletes vitára bocsátja a törvényjavasjatot. A Ház megbízott elnöke felkérte a gazdasági bizottságot, hogy vitassa meg a benyújtott módosító indítvá­nyokat. A népszavazásróli és a népi kez­deményezésről szóló törvény mó­dosításának tárgyalása bevezetése­ként Balsai István igaáságügy- miniszter ismertette a kormány mó­dosító javaslatait. Mint mondotta, ezek legfőbb célja, hogy a népsza­vazást a lehető legsikeresebben és zökkenőmentesebben lehessen le­bonyolítani. Javasolja a kormány, hogy á népszavazás esetén is a vá­lasztási törvény előírásait alkal­mazzák a nyilvántartásba vételkor, ám a névre szóló értesítés helyett a tanács hivatali helyiségében nyolc napra közszemlére kell kitenni a szavazók «nevét, a szavazás idő­pontját, valamint címét tartalmazó hirdetményt. Ugyancsak a javaslatok között szerepel, hogy tekintsenek el új sza­vazókörök kialakításától, a népsza­vazást az országgyűlési képviselők választására létrehozott szavazókö­rökben folytassák le. A törvényjavaslathoz többen is benyújtottak módosító indítványt, ezért külön kellett lefolytatni az ál­talános és a részletes vitát. A keddi ülésnapon csak az előbbire kerülhe­tett sor. Záró napirendi pontként az or­szággyűlési képviselők választásá­ról szóló törvény ^módosításával foglalkozott a T. Ház. A beterjesztett törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés szakbi­zottsága támogatta, a Magyar Szo­cialista Párt parlamenti csoportja pedig további módosító indítványt tett. Ez utóbbi miatt külön-külön általános és részletes vitában kell tárgyalni e napirendi pontot. Mivel ' aTáTtSIátfCs vitában senki sem kért szót, így a megbízott házelnök az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságnak adta ki áz MSZP módosító indítványát ál­lásfoglalásra. A részletes vitát vár­hatóan szerdán folytatják. Az Országgyűlés szerdán a rend­kívüli ülésszakba iktatott rendkívü­li ülésnapot tart, amelyet délután 2 órakor kezdenek. (MTI) Kedvező idegenforgalmi gyorsmérleg Az Országos Idegenforgalmi Hivatalból kapott tájékozta­tás szerint az év első öt hónapjában )0,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 83,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A konvertibilis-elszámolású országokból 2,7 millióan érkeztek, például Ausztriából csak­nem 1 millió 700 ezren, az NSZK-ból 446 ezren, Olaszor­szágból 121 ezren, a skandináv országokból 49 ezren, s az Egyesült Államokból pedig 55 ezren. Á MNB által kimutatott állami devizabevétel az első négy hó­napban (a májusi adat még nem áll rendelkezésre) elérte a 15,3 milliárd forintnak megfelelő valutaösszeget, ez 82 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét. Ezen belül a rubel reláci­ójú bevétel 60,9 millió transzferábilis rubelt tett ki; a konvertibilis elszámolású bevétel pedig 209,4millió dollárt, ami 97 százalékkal több, mint az előző ev hasonló időszakában volt. A külföldre utazó magyarok száma az első öt hónapban 4.6 millió volt, 14,1 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első öt hónapjában volt. A devizakiadás az első négy hónapban 13.6 milliárd forint volt, ebből 104,9 millió transzferábilis rubel és 159,1 millió dollár. Mégsem kapnak segélyt a császártöltési milliomosok (Folytatás az I. oldalról) elég. Ám többen vannak, akik megérdemel­nék, például az utcánkban egy szerencsétlen asszonyka. Aztán kellene építeni egy szociá­lis otthont. Arra nincs pénz, de fölösleges segélyre igen? Közszájon forog több személy is, akik élvezik a tanács „bizalmát” alap­talanul. Nem jól van ez így, egyre inkább bizalmatlan a nép. — Felemlítettem falugyűlésen, hogy a szo­ciális támogatások elosztása körül gond van. Hogyan kaphat segélyt, aki nyaralótulajdo­nos? — kérdezi Ámann József. — A periféri­án lakók közül egyik ismerősöm, akinek ápolóra lenne szüksége, pedig kimarad. Az volna a helyes, ha kifüggesztenék a névsort, akkor nem találgatnának, megnyugodna a falu. Úton-útfélen azt hallani, megy a svind­li. A tanácselnök azzal védekezik, nem lehet igazságosan elosztani a keretet. A népfron­tos Vass Toncsi megígérte: kifüggesztik a névsortv'Ezt viszont megkontrázta a művelő­dési hjz igazgatója, hogy személyiségi jogo­kat sértene. Ki tud már itt eligazodni? Min­denki mást beszél. Többen azt mondják, ez csak handabanda, az igazságra kíváncsiak! — Angeli Istvánná nyomorék férjét gon­dozza, és nyolcvanhárom éves édesanyját, akit forgatni kell az ágyban, mert magatehe­tetlen. A telefonkábel fektetésekor portájuk előtt gödröt ástak, kellett a szereléshez. Azonban a lejtős utcáról odasodródott áz esővíz, megrepedtek a falak, ha nem tá­masztják alá, rájuk dől a ház. Az idős asz- szony sírva panaszkodik: — Rohantunk a tanácshoz, adjanak se­gélyt vagy kamatmentes kölcsönt, hogy vala­melyest rendbe hozzuk magunkat, különben ott veszünk a falak alatt. Egy fillért sem kaptunk, csak jó tanácsot, hogy követeljük a postán a kárt, azok vezették a telefont. Nem mentünk a postán semmire. Majd a megyei tanácsnál próbálkoztunk, onnét is elutasítottak bennünket. Összetört nyugdíja­sok vágyunk, egy életen át kuliztunk, ennyit érdemiünk? Még a bűnözőnek is jobban megy sora. A vébétitkár Vancsik meg azt vágta á fejünkhöz, ott a két gyerek, segítse­nek azok, ők örökölnek. Próbálkoztunk a helyi téesznél, vállalják a rendbetételt. Nem vállalták. Hajóson sajnáltak meg bennünket, az ’ottani tsz-brigád renovált. Az OTP-től vettünk fel kölcsönt, a kis nyugdíjból a ka­matra sem futja. Meg vagyunk mi verve ezzel a tanáccsal. Vapcsik György vébétitkárral a tanácshá­zán beszélgetünk. A felhozott panaszokat kapáiból visszautasítja. Készségesen előte­remti a szociális segélyben részesülők névso­rát. Hivatalos kimutatás, nem kétséges, való­di a lista. A keresett nevek közül csupán egyet találok a sorban, az is idős bácsi. Mell­be vág a váratlan fordulat, A kiosztandó segélyeket a nyugdijak nagysága határozza meg. Minden adat pontosan vezetve. — .Sok mindent beszélnek itt az emberek — mondja kedvetlenül Vancsik György. — Többek között, hogy apósom is rendszeresen támogatott. Nos, mióta ebben a székben ülök,;egy fillért nem kapott, és nem is fog. Annak ellenére, hogy az elosztás a szakigaz­gatási szerv feladata, évek óta a végrehajtó bizottság dönt. Több mint háromszázan ré­szesülnek szociális egélyben, a nagycsaládo­sok iá. Igazságos elvek szerint, nem protekci­ós alapon. Aki objektíve rászorult, azon se­gítünk. Különben is, bárki beletekinthet a névsorba, nincs titkolnivalónk, de nem füg­gesztjük ki, mert az érintettek részéről kelle­metlen lenne. — Engedje meg, hogy szaván fogjam tit­kár úr! Ángeli Istvánék nyomorult családjá­nak kérelmét visszautasították. Hát ők nem objektíve rászorulók? — Nézze, én igényeltem részükre a megyé­től segítséget. Három napja válaszoltak) hogy nem férnek bele a kétszázmilliós keret­be, ami különben sem vonatkozik a magán­lakások felújítására. Elismerem, hogy sze­rencsétlenek. De hát van két gyerekük, ve­gyék őket pártfogásba azok is. Különben a néni férje egy alkalommal már kapott rend­kívüli segélyt. (Kétezer forintot — a szerk.) Ha minden ilyen házat a tanácsnak kéne felújítani, nem lenne elég rá a költségvetés. Jó volna tudni, van-e takarékkönyvük. Mert Császártöltésen csaknem minden idős házas­párnak komoly betétje van. Nem a semmiből jött össze az a több mint százmillió forint a helyi OTP-ben. Meghökkenek Vancsik Qyörgy feltétele­zésein. Csupán azt nem értem, mire föl a gyanúsítgatás. Miért vettek volna föl Angeli- ék öregségükre, magas kamatra kölcsönt, Ka betétkönyvek lapulnak a ládafiában? így az­tán továbbra is nyitott kérdés marad: miért maradnak ki a kedvezményezettek köréből egyesek, .akik valóban rászorulók? Azt ugyan nem állíthatjuk, hogy a bőségben „szenvedők” érdemtelenül jutnak anyagi előnyökhöz, hiszen a tűzetés névsorvizsgálat sprán sem tudtunk bizonyítékokat szerezni, ám a császártöltésiek egy része még mindig kételkedik. Ki gondolná, hogy egy gazdag tanáccsal szemben is adódhatnak bizalmat­lansági problémák? Zs. Kovács István

Next

/
Thumbnails
Contents