Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-23 / 171. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 199«. július 23.

Honecker nem kap menedéket Chilében

A chilei kormány — Bonn hivatalos közbelépésére — megtagadta a beutazási engedély iüeg- adását Erich Honecker volt keletnémet párt- és állami vezetőnek. A Welt am Sonntag című hetilap első oldalas jelentése szerint Santiago eredetileg hajlandó lett volna menedéket adni a 77 éves Honeckernek és feleségének. Ilyen értelmű kérvényt terjesztett elő ugyanis a bukott kelet-berlini vezető leánya, Sonja Yaniz, aki a közelmúltban települt át a

dél-amerikai országba chilei férjével.

A bonni külügyi hivatal — mint a tekintélyes hetilap vasárnap jelentette —| közölte a chilei kormánnyal, hogy Honecker befogadását igencsak barátságtalan

lépésnek tekintené, mivel az egykori párt- és állami vezetőt politikai felelősség terheli az NSZEP- rendszer hosszú éveken át kifejr tett bűnös tevékenységéért. A lap az NDK belügyminisztériumától szerzett értesülésekre hivatkozva azt is közli, hogy a főállamügyészség utasítására a Hone- cker-házaspártól bevontak minden személyes igazoló okmányt.

RMDSZtanácskozás

Csíkszeredán

CSÍKSZEREDA

Helyes volt a döntés, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzati munkában. A választások után kiderült ugyanis, hogy a többséghez jutott Nemzeti Megmentési Front nem is szándékozott koalíciós kormányt létrehozni — így összegezték az RMDSZ választások utáni tevékenységét az országos választmányi ülés szombati zárónapján Csíkszeredán. Természetesen az RMDSZ-nek ez a különállása nem jelentett és jelent teljes elzárkózást, mert szakemberekkel bizonyos szakkérdésekben az építő munka jegyében a szövetség minden politikai párttal, csoportosulással és kormányzati szervvel együttműködik — szögezték le.

A romániai magyarság érdekképviseleti szervének kétnapos tanácskozásán tárgyaltak a szövetség stratégiájáról és úgy határoztak: a jövőben a politikai feladatokon kívül gazdasági, kulturális és társadalmi téren is az aktívabb tevékenység érdekében összehangoltabb munkára van szükség. A magyar nemzetiség művelődési helyzetéről megállapították, a helyi kezdeményezésekkel sok helyütt hagyományokat keltettek életre, pezsgőbb lett a kulturális élet, de szükség van országos kulturális koordináló központ létrehozására. Ennek feladata lenne a különböző kulturális egyesületek tevékenységének összefogása.

Szőcs Géza, a szövetség főtitkára javasolta, hogy a szövetség újítsa meg szervezeti munkáját országos és helyi szinten. Foglalkozott az országos választmány Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének rendkívüli kongresz- szus összehívását szorgalmazó javaslatával. A testület úgy határozott, hogy tovább vizsgálja a kezdeményezést és Tőkés Lászlóval — aki magyarországi útja miatt nem vehetett részt a Csíkszeredái tanácskozáson — ebben a kérdésben konzultál, áttekintve az iskolaüggyel és a kivándorlás kérdéseivel összefüggő feladatokat.

BALTI KÖZTÁRSASÁGOK

„Megalázó és tragikus évforduló”

RIGA

A Lett Legfelsőbb Tanács szombaton Rigában közzétett sajtónyilatkozatától elfogadása pillanatában törvénytelennek nyilvánította azt az 1940. július 21-éii hozott parlamenti döntést, amelynek értelmében Lettország a Szovjetunió tagköztársasága lett.

A lett törvényhozás szerint az éppen ötven évvel ezelőtt elfogadott határozat egyet jelentett Lettország függetlenségének megszüntetésével. A közlemény szerint: „Ettől a pillanattól kezdve a lett lakosság számára megkezdődött a terror és a népirtás időszaka, amelynek következményei ma is érezhetőek”. Ezért

— hangsúlyozta a közlemény — „ennek a megalázó és tragikus évfordulónak az ünneplését a parlament Lettországra és a lett lakosságra nézve mélyen sértőnek érzi” .

A szombati moszkvai lapok az évforduló alkalmából tudósokat, szemtanúkat szólaltattak meg arról, hogy a belépés a Szovjetunióba három balti köztársaság népeinek döntése nyomán történt. A Pravda szerint az ötven évvel ezelőtti eseményről éveken át hangoztatott leegyszerűsítő, egyoldalú álláspontot egy másik előjelű, nem kevésbé primitív változat váltja fel. Ha átesünk a ló egyik oldaláról a másikra, nem valószínű, hogy eljuthatunk a legfontosabbhoz — az igazsághoz — írta a Pravda.- Ugyancsak a Pravdában az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának egyik tagja kifejtette: semmilyen forrás nem erősíti meg azt a napjainkban hangoztatott feltevést, amely szerint a balti köztársaságok és Moldávia egyesülése a Szovjetunióval az 1939-es titkos protokollok következtében történt.

A R a bocsa ja Tribuna, bár elismerte, hogy Sztálin politikája durva Volt, elutasította azt a feltevést, hogy erőszakot alkalmaztak a lakossággal szemben. A „Szovjetunió soha nem harcolt a balti köztársaságok ellen, nem foglalta el úgy Lettországot, Litvániát és Észtországot, ahogyan Németország tette Lengyel- országgal” — hangsúlyozta az újság.

A Szovjetszkaja Rosszija szerint a Sajudis, a lett és észt népfront álláspontja az 1940. július 21-ei határozattal kapcsolatban „törvényszerű, hiszen ezek a szervezetek, amelyek tagjai őseiktől örökölték a gyűlöletet a Szovjetunió és az októberi forradalom iránt, a régi rendszert állítják vissza.” \

Falugyűlés Lakiteleken

• r t ’ i&ii iSás -ttPi—n iísis&aí,

f i íolvlalás az I. oldalról)

rosi Júlia népdalénekes, Birinyi József népzenész tartott előadást. Ugyanitt politikai vitafórumot rendeztek, amelyre meghívták Bethlen Istvánt, az MDF elnökségének tagját, Gálfalvi György marosvásárhelyi írót. Gyarmati Dezső képviselő, olimpiai bujndkol, dr. Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét, Lezsák Sándort, az MDF ügyvezető alelnökét és Tollas Tibort, a Nemzetőr című újság főszerkesztőjét. (A vitafórumra későbbi lapszámunkban még visszatérünk.)

G. B.

j' tátwjfl*'lg«**

Havel Romániába látogat

AZ ÖNGYILKOSOK ÉS A BIZTONSÁGI SZERVEK KEDVENCE

Sztálin

elvtárs

ajándéka

Honnan a legszebb Varsó látképe? A kultúra palotájának negyvenedik emeletéről? Miért? Mert onnan nem látni a kultúra palotáját. Ez a régi lengyel vicc fejezi ki a legtömörebben azt a közutálatot, amelyet a varsóiak városuk talán legjellegzetesebb épülete iránt táplálnak. Harmincöt évvel ezelőtt, július 22- én adták át ezt a fantasztikus épületmonstrumot, mint Sztálin elvtárs ajándékát a lengyel népnek. Nem mondhatni, hogy egyedülálló jelenség ez a palota, hiszen hat ikertestvére ékesíti Moszkvát. Tervezője mindegyiknek Lev Rudnyev híres szovjet építész volt, aki tulajdonképpen az Empire State Building modellje alapján alkotta ezeknek az épületeknek terveit.

Az építést 1952. május 3-án kezdték el, és a tempóra jellemző, hogy 3 év alatt felépítették. Ugyancsak e tempónak volt köszönhető, hogy a munkák során 14 munkás vesztette életét, valamennyien szovjet állampolgárok, ugyanis munkások ezreit hozták a Szovjetunióból, a lengyelek csak besegítettek az építkezésen.

A kultúra és tudomány palotája 3,3 hektáron terül el, 40 millió téglát használtak fel falaihoz, vízvezeték-hálózata 27 kilométer hosszú, 150 kilométernyi az elektromos hálózat. A tetején elhelyezett tv-anten- nával együtt 230,7 méter magas. Háromezer-kettőszáz- nyolcvannyolc helyiség található benne, 42 emelete van a föld felett és két emelete a föld alatt. Annyi villanyáramot fogyaszt, mint egy 100 ezer lakosú város.

Átadása óta az öngyilkosok és a biztonsági szervek kedvence volt ez az épület. Varsóban máig emlékeznek arra a fiatal párra, akik kéz a kézben ugrottak le a rettenetes magasságból, mert nem lehettek egymáséi. Ami a biztonsági szolgálatot illeti, a kultúra és tudomány palotájában dolgozóknak, mintegy ezer embernek az ötvenes években megtiltották, hogy bárkinek is elárulják, hol dolgoznak, és az éber őrök egy alkalommal még Bierutot, a lengyel pártvezért sem engedték be, mert nem volt nála belépési engedély.

A lengyelek szívesen megszabadulnának az épülettől, de nem tudnak. Mint kiderült, a hordfalak tízszeres teherbírásra képesek, az építkezésre felhasznált acéielemek pedig egy, a világháborúban a lengyel partoknál elsüllyesztett német csatahajó páncéljából készültek. Hongkongi építészek egy csoportja javaslatot készített a palota külső képének átformálására, de e terv végrehajtása hihetetlen összegbe kerülne. Most jelentkezett megváltóként egy lengyel származású amerikai milliomos, aki már alá is írta a szándéknyilatkozatot a varsói tanáccsal, hogy létesítsenek vegyes vállalatot az épület hasznosítására — a felújítás után Sztálin ajándéka a kultúra és a tudomány helyett a nagytőke palotája lenne, a Kelet- Európában működő világcégek regionális központja. '

Barabás T. János (Varsó)

(Folytatás az 1. oldalról)

Iliescu megvonta a. választások óta eltelt időszak román politikájának mérlegét. Sajnálkozva állapította meg, hogy az elért eredmények ellenére nem talált megfelelő visszhangra a politikai erőket társadalmi megbékélésre szólító felhívása. Ismertetve az ország előtt álló politikai és elsősorban gazdasági feladatokat, az elnök ismételten utalt a nemzeti összefogás szükségességére.

Szólt arról, hogy a román vezetés egyik fő célja: megváltoztatni a Romániáról kialakult rossz megítélést. Szeretnénk azt, hogy Roazoknak a termékeknek az aránya, amelyek a liberalizált áruk körebe ! tartoznak. Ezek elsősorban anyagok és alkatrészek, továbbá korszerű gépek és berendezések. Az import 48 százaléka származott az .EGK tagországaiból, s ennek •mintegy, a felét az NSZK-ból vásároltuk. Összességében a nem rubelJ elszámolású forgalom egyenlege az első félévben 550 millió dollár aktívummal zárult.

• A rubelelszámolású export az év első felében 2,6 milliárdot tett ki, 'ez 29 százalékkal kevesebb, mint a •múlt év első felében. Az export .áruösszetétele valamelyest valto- jzott, a korábbinál kevesebb gépet és berendezést, .valamint anyagot és alkatrészt szállítottunk a KGST-tagországokba. Legnagyobb mértékben a Csehszlovákiámániáról valós kép alakuljon ki - mondta —, arra törekszünk, hogy mindenki megértse az ország gyengeségeit, a hosszan tartó diktatúra időszakából öröklött nehézségeket. Először szólt arról, hogy a Romániáról kialakult képért elsősorban az országban végbement események okolhatók, nem pedig a külföld.

Úgy értékelte: az elnöknek megfelelő a kapcsolattartása a belpolitikával. Minden héten pénteken találkozik szűk körű megbeszélésre a kormányfővel, a képviselőház és a szenátus elnökével.

ba irányuló export csökkent — mintegy 30 százalékkal — a Szovjetunióba 25, az NDK-ba pedig 13 százalékkal kevesebb árut szállítottunk, mint tavaly az első félévben. A rubelelszámolású országokból 2,7 milliárd rubel értékben importáltunk, s ez csaknem 20 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Energiahordozókból és, villamos energiából 134 millió rubellel kevesebbet vá: sároltunk, mint az elmúlt esztendő első felében. A KGST-országok- kal folytatott kereskedelmünk egyenlege az első félév végén 58 millió rubeles passzívumot mutatott, ami kevesebb a tervezettnél, Május végén az egyenleg még 281 millió rubeles passzívumot mutatott, azóta azonban a kivitel kisebb .mértékbén csökkent, mint a behozatal, (MTI) . •

Minden ágazatban nőtt a dollárexport

(Folytatás az 1. oldalról)

ISI

Nem visszalépés — módosítás

(Folytatás az 1. oldalról) kori eszmecseréjükön hat egyházat képviselt, s arra is felmerült az igény, hogy valamennyi egyházzal konzultálva találjanak mindenkit , kielégítő megoldást; összehívták a 35 bejegyzett egyház képviselőit, s a 23 megjelenttel tekintették át ismét a hitoktatással összefüggő kérdéseket.

— Az egyeztetés alkalmával módosítottunk a hitoktatók dotálásának eredeti tervén — közölte az államtitkár. — Eredetileg úgy foglaltunk állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizesse. Ez ellenérzéseket keltett a pedagógusokban: úgy érezték, mindez saját bérkeretük terhére történne, így hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Elfogadtuk az érvet, de továbbra is úgy ítéltük meg, hogy a hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan megoldásra gondoltunk, hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon bizonyos külön keretet a hitoktatók számára.

;|||| Jóllehet a minisztérium először azt szorgalmazta, hogy a hit- pktató legyen tagja a tantestületnek, változás történt e kérdésben is. Beláttuk ugyanis, hogy a kisebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a követelményeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint a tantestület tagjaitól elvárnak: például azt, hogy a tantestület tagja főállású dolgozó legyen. Mindez persze a távolabbi jövőben elképzelhető, hiszen egyes vidéki tanárképző főiskolákon — így Kecskeméten, Nagykőrösön, Kaposvárott -ír- egyszakos, illetve két- három szakos tanárképzés keretében hitoktatókat is képeznek majd. Ők nyilván, főállásúként, majdan tagjai kívánnak lenni a tantestületeknek. Ugyanakkor ma is fontosnak tartjuk, hogy a hitoktató a gyermekek érdekében valamiképp részt vegyen a tantestület munkájában.

— Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az iskolák, hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást — folytatta az-államtitkár. Ez nem azt jelenti, í hogy ne lehetne beiratkozni az iskolába, hanem arról van szó, hogy az egyházak döntenek a hitoktatók személyéről és a tananyagról, valamint ők ellenőrzik az oktatás folyamatát Ar-r Az egyház tehát úgy is megszervezheti az oktatást, hogy felkéri az iskolát: gyűjtse össze, kik kívánnak hittanra járni — hangsúlyozta az államtitkár.

— Azt, hogy az iskolai bizonyítványba kerüljön-e a hittanon való részvétel, vagy sem, a megbeszélésen megjelentek nem tartották fontos kérdésnek. Mégis, nehogy úgy tűnjék, bármi módon át kívánjuk hágni a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy döntöttünk: amennyiben igényli, az egyház adjon ki bizonyítványt.

Az egy héttel ezelőtti megállapodásra érkezett visszajelzések szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent a „védett idő”, amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák, amikor a gyerekek már elfáradtak. Ez nem így van — hangoztatta Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vonatkozik, hogy az iskolának hetenként két órát kell biztosítania hitoktatásra, de nem köti ki, hogy az délután legyen. Minden iskolának meghatározott heti óraszáma van, ami a délelőtti órákat tekintve 30 óra. Ha a tanterv szerinti heti óraszám 28-nál kevesebb, a hittanra szánt két óra belefér a délelőtti beosztásba. Amennyiben a tanterv szerinti heti óraszám 29 vagy annál több, akkor az iskola és a hitoktató megállapodásán múlik, hogy a hittant, avagy más órákat csoportosítanak át délutánra. Az időpontot és a helyszínt egyébként a helyi adottságok erőteljesen befolyásolják majd. A hittanoktatás bevezetésének részleteit a minisztérium végrehajtási utasításban szabályozza, amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak.- Én nem nevezném visszalépésnek az említett módosításokat, bár néhányan éppen száznyolcvan fokos fordulatként értékelik azokat.' Vélhetőleg az elkövetkező átmeneti két-három és'zfendő' után alakul ki a hitoktatás végleges for- májafr- mondotta végül az államtitkár. (MTI)

Nagygyűlés Soltvadkerten

(Folytatás az 1. oldalról)

portszubvenció megvonása a kistermelőket, magánvállalkozókat nem érinti olyan súlyosan, mint a monopolhelyzetben lévő felvásárló, feldolgozó és kereskedelmi vállalatokat. Visszautasítunk minden olyan támadást, — mondta Nagy Ferenc József — amely szerint a kisgazdapárt, a földművelésügy élére kerülve, a támogatások csökkentésével, revansot akar venni a nagyüzemeken! A párt földprogramja sem a nagyüzemek ellen irányul. Azok a szövetkezetek, amelyek a tagság akaratából is jól működnek, maradjanak meg, alakuljanak át valós szövetkezetekké, hiszen senki sem akarja szétverni őket. Beszéde további részében azonban a pártelnök miniszter már azokat a — pontosan meg nem nevezett, jelenlegi hatalmukat féltő, személyeket emlegette, akik a kisgazdapárt ellen hangolt tsz-tagság háta mögött állnak.

A miniszter végezetül dióhéjban ismertette a tárca elképzeléseit a világbanki agrárhitelek odaítéléséiről: ezeket főleg olyan magánvállalkozók kapnák, akik vállalkozásaik révén képesek lesznek megtörni a nagyvállalati monopóliumokat. A minisztérium szeretné elérni, hogy a hitelt 7—10 éves lejáratra, 4,5—8 százalékos kamatra adják.

Minden esélyünk megvan arra, hogy akaratunk, szívósságunk és jogos követeléseink alapján megnyerjük a vidéki választásokat — jelentette ki a nagygyűlés másik szónoka, Gerbovics Jenő főtitkár- helyettes, tárca nélküli miniszter, az őszi önkormányzati választásokat nevezve a hatalomátvétel igazi, végső lépésének. Mint mondta, a kisgazdapártnak ma csak 44 képviselője van, ám a vidék hatalma tiszteletadásra fogja kényszeríteni a parlamentet is.

Sok vád éri a kisgazdapártot, de azt minden ellenfelünknek el kell ismernie, hogy a kisgazdák kezdettől fogva tudták, mit akarnak: reprivatizációt, a magántulajdon rangjának visszaállítását és a jogsértések orvoslását — mondta Gerbovics Jenő. Beszéde végén kifejtette: sürgősen szükség van egy érdekvédelmi szervezetre, hogy a parasztság nélkül annak sorsáról többé semmilyen kormány •< se dönthessen. M, Á.

Az állami gazdaságok annyi búzát vetnek, mint tavaly

(Folytatás az 1. oldalról)

Mindez azért figyelemre méltó, mert az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy ha a kormány nem emeli az étkezési búza felvásárlási árát, a termelők kisebb területen vállalkoznak a növény termelésére. Tény, hogy az alacsony ár az állami mezőgazdasági nágy- üzemek számára is kedvezőtlen, ám ebben az üzemi körben azzal is tisztában vannak, hogy a búzatermő terület drasztikus csökkentése másoknak, így a kik- és a középméretű üzemeknek is hátrányos. Egyebek között azért is, mivel az állami gazdaságoknak még mindig jelentős szerepük van a megfelelő minőségű búzavetőmag előállításában.

Az egyesülés elnöke arról is szólt, hogy a búzát termelő állami gazdaságok sincsenek könnyebb helyzetben más üzemeknél, ezért kénytelenek a növény termeléséhez a drága műtrágyákból kevesebbet felhasználni; helyette inkább a helyben meglévő, olcsóbb szervestrágyát alkalmazzák. Ezenkívül péhány energiaigényes művelet kiküszöbölésével próbálják a termelés költségeit elfogadható szünten tartani. (MTI)

■'s*

iV

t