Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-13 / 137. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 13. LITVÁNIA TARTSA TISZTELETBEN AZ ALKOTMÁNYT A Baltikum elszakadhat, de... Ha a litván parlament felfüggeszti függetlenségi határozatának gyakorlati megvalósítását, megkezdődhetnek a tárgyalások Vilnius és Moszkva között—jelentette ki kedden a szovjet legfelsőbb tanács előtt Mihail Gorbacsov. Bár a szovjet elnök a „megvalósítás felfüggesztése” kifejezést használta, s nem a függetlenségi nyilatkozat „visszavonásáról” beszélt, mint a korábbiakban, vijágossá tette, hogy ez nem jelent módosulást álláspontjában. ' — A függetlenségi határozat gyakorlati megvalósítását legalább a tárgyalások idejére fel kell függeszteni. Ezzel visszatérnénk a március 10-ei helyzethez (tehát a március 11-ei, függetlenségi nyilatkozat előtti helyzethez) — mondta Gorbacsov. Hangsúlyozta, hogy a balti köztársaságoknak joguk van kiszakadni a Szovjetunióból, de el kell fogadniuk azt az ügymenetet, amelyet erre nézve előír a szovjet alkotmány. (A szovjet alkotmány népszavazáshoz és többéves átmeneti időszakhoz köti a tagköztársaságok kiválását.) Vilnius és Moszkva viszályának labirintusában megnehezíti az eligazodást, hogy bizonytalan a függetlenségi nyilatkozat „visszavonása” és a „megvalósításának ideiglenes felfüggesztése” kifejezések értelmezése. Moszkva kezdetben a függetlenségi nyilatkozat „visszavonását" követelte. A balti köztársaság parlamentje kereken Visszautasította ezt, ellenben hajlandóságán nyilvánította „a megvalósítás ideiglenes felfüggesztésére”. Később olyan hírek láttak napvilágot, hogy Moszkva beéri a függetlenségi nyilatkozat „felfüggesztésével”, de nem tisztázódott egyértelműen, hogy ugyanazt érti-e rajta, mint Vilnius. Gorbacsov most a szovjet parlamentben szintén a „felfüggesztés” kifejezést használta, de ezúttal eléggé világossá vált, hogy lényegében a „visszavonással” azonos értelemben. A jelenlegi litván vezetők ettől eltérően értelmezik ezt a kifejezést. Számukra ez azt jelenti, hogy Litvánia többé már nem, még ideiglenesen sem tartozik a Szovjetunióhoz. Következésképpen a kiszakadásnak a szovjet alkotmányban előírt hosszú útját sem kívánják végigjárni. ÖLBETETT KÉZZEL ÜL T A SZOVJET LÉGVÉDELEM Á pilóta virágot hozott Gorbacsovnak. Egy csokor virágot és Mihail Gorbacsovhoz címzett német nyelvű üzenetet hagyott Batumi légikikötőjében annak a könnyű sportrepülőgépnek a pilótája, amely a hét végén sértette meg a Szovjetunió légterét, s sértetlenül távozott egymotoros gépével erről számolt be keddi számában az Izvesztyija. A gép szombaton, fényes nappal repült be Törökország irányából a Grúziához tartozó Adzsar Autonóm SZSZK területére, s akadálytalanul leszállt a tengerparti Batumi repülőtéren. 30-40 másodperc múlva már startolt is vissza a gép, s újból átsurrant a határon. Az ismeretlen pilóta szovjet elnökhöz intézett levelében támogatásáról biztosítja az átalakulás politikáját, s azt kéri: tettét ne ítéljék meg huligán akcióként. A német nyelvű levélből az Izvesztyija arra következtet, hogy a szerző NSZK-állampolgár, s tettét Rust vörös téri leszállásához hasonlítja. (Mathias Rust három éve landolt Cessna gépével sikeresen a Kremlnél), hiszen a szovjet légvédelem ezúttal is ölbe tett kézzel ült, csak az éber határőrök nyitottak tüzet-géppisztolyokból a kora délutáni órákban távozó határsértő gépre. / A tekintélyes szovjet napilap epés hangú kommentárban hívja fel a figyelmet arra, hogy hosszú ideig a % szovjet légvédelem és a légierő vezérkarának illetékesei sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók a szemtanúk értesüléseit, csak „nemzetközi incidensről” beszéltek. Az Izvesztyija felháborodottan ír arról, hogy csak hétfőn, késő este adott rövidke tájékoztatót a szovjet védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségen keresztül, sommásan „provokációnak” minősítve az esetet. A batumi leszállás pikáns történetét pedig a közleményben azzal intézték el, hogy „a repülőgép a polgári légiközlekedés repterén szállt le Batumiban”. Hála istennek, hogy az újsütetű Rust volt annyira tapintatos, s nem egy katonai légi- támaszpontot választott ki erre a célra! — jegyzi meg az Izvesztyija. A lap nem fogadja el a katonáknak azt a mentegetőzését, hogy az incidens túl gyorsan zajlott le, s ezért a légvédelem „nem lépett akcióba”. Egyszerűen az történt, hogy a katonák nem vették észre, elbambul- ták az alacsonyan szálló gépel, az újabb légi határsértőt, aki a határőrök fegyverei által leadott „díszsortü- zek" kíséretében távozott állapítja meg az Izvesztyija. A szocialista párt győzelme várható Bulgáriában Nincs még hivatalos információ a bulgáriai választások vasárnap megtartott első fordulóján a pártokra adott szavazatokról. Az egyéni választókörzetekről viszont csaknem teljes az eredmény: a legutóbbi jelentés szerint a 200-ból 115-ben eldőlt a verseny (85 körzetben csak a második forduló hoz döntést). Eszerint a Bolgár Szocialista Pártnak 72, a Demokratikus Erők Szövetségének 32, a török—muzulmán pártnak (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) 8 jelöltjét választották meg. Kívülük egy-egy jelöltet a nem marxista szociáldemokrata párt cs a hazafias szövetség részéről, illetve egy független jelöltet. A megválasztottak között van Alekszandr Lilov, a BSZP főtanácsának elnöke. A második fordulóban dől viszont el, hogy egyéni választókörzetében képviselő lesz-e Dobri Dzsurov nemzetvédelmi miniszter, az összes közvéleménykutatás által legnépszerűbbnek kihozott szocialista vezető, valamint Lukanov miniszterelnök és Szemerdzsiev belügyminiszter. ■ A Bolgár Földműves Népi Szövetségnek egyetlen jelöltje sem kapta meg az egyéni választási körzetekben a voksok több mint 50 százalékát, de még versenyben sem maradt senki ebből a pártból. így meg kell elégedniük a pártlistáról bejuttatott mandátumokkal, amelyek'száma 16 körül lesz. Korrupt káderek alkonya Rájár a rúd Csianghszi kínai tartományban azokra a káderekre, akik korrupció segítségéveljutottak magánlakásokhoz, sőt magánvillákhoz. A Zsenmin Zsipao jelentése szerint az utóbbi hónapokban több mint száznyolcvan olyan kádert vontak felelősségre a tartományban, akik hatalmukkal visz- szaélve tettek szert luxuslakásokra. A káder azonban nem elveszett ember Kínában, akkor sem, ha korrupt. A hírből ugyanis kiderül, hogy a száznyolcvan közül mindössze huszonötöt állítanak bíróság elé. Á nagy többséget a kommunista párton belül részesítik figyelmeztetésben es hasonló pártbüntetésben. A pártlap beszámol róla, hogy az áprilisban megkezdett korrupcióellenes kampány során kiderült: Csianghszi tartományban több mint 11 000 párt- és állami alkalmazásban lévő káder sértette meg a szabályokat azzal, hogy magánházakat, lakásokat, vagy villákat épített korrupció útján szerzett pénzből, sőt az állam pénzéből. Az ily módon készült magánházak alapterülete összesen megközelíti a 300 000 négyzetmétert, és az épületek csaknem 12 millió jüanba kerültek az államnak. A leleplezett káderektől eddig 200 000 négyzetméter alapterületet koboztak el és több mint hétmillió jüant fizettettek vissza az államkasszába. Mind súlyosabb a galvestoni olajszennyeződés Elsüllyedéssel fenyeget a Mexikói-öbölben napok óta égő tartályhajó, ami azt jelentheti, hogy végül is mintegy száznegyvennyolcmillió liter olaj kerül a tengerbe. Ez a mennyiség háromszor any- nyi lenne, mint az eddigi legsúlyosabb katasztrófánál: tavaly a Valdez tartályhajó süllyedt el az alaszkai partoknál, súlyos olajszennyeződést okozva. Miközben a tűzoltók reménytelennek látszó küzdelmet folytatnak a Mexikói-öbölben lángoló hajó körül, erősödik a tiltakozás, különösen az illetékesek lassú reagálása miatt. Kiderült, hogy az olajiparáról ismert Texasban nincsenek a hasonló balesetek leküzdésére szolgáló korszerű berendezések, azokat a hollandiai Rotterdamból kellett megrendelni, ami napokba tellett. A légi úton érkezett technikát még hétfőn sem tudták alkalmazni. A Valdez balesete után ugyan döntés született, hogy — az olaj- társaságok költségére —1 különleges mentőalakulatokat állítanak fel, mivel számítani lehetett az esetek ismétlődésére, ám az alakulatoknak még nyoma sincsen. A baleset közelében, a strandokon a hét végén csúcsforgalom volt. A texasiak siettek élvezni a természetet, amíg lehet — hátha a jövő hét végére az olajszennyeződéstől már nem lehet a vízbe bemenni. Hazánk vendége a belga királyi pár (Folytatás az 1. oldalról) ták kísérői a királyi párt. A Parlament Delegációs termében lefolyt néhány percnyi ismerkedő beszélgetés után közösen indultak az Országgyűlés plenáris ülésére, amelyen a belga király beszédet mondott. A gazdasági szabadságjogokról szólva leszögezte: ott. ahol az embereket arra ösztönzik, hogy kamatoztassák tehetségüket, ahol bátorítják a gazdasági vállalkozásokat, az alkotó felelősségtudat felszabadítja az energiákat és előrevisz. Az egyéni, a szociális, gazdasági vagy politikai szabadságjogokat vizsgálva úgy látjuk, hogy Magyarországnak óriási esélye van a sikerre, feltéve, ha a külső tényezők — az európai népek szolidaritása és kontinensünk kollektív biztonsága — szilárdan biztosítottak. A gazdaság fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseket azonosként értékelte, s reményét fejezte ki, hogy az együttműködés gyümölcsöző lesz, s népeink egyre inkább ráébrednek érdekközösségükre. — Együttműködésünk célja ezen a földrészen nemcsak az, hogy anyagi jólétet és biztonságot teremtsünk népeink számára — hangsúlyozta,—, hanem az is, hogy előmozdítsuk azokn'ak a szellemi értékeknek az érvényesülését, amelyek közös, keresztény civilizációnk alapját képezik. A bűnözés rekordokat dönt, mégis lesz közkegyelem Nyáron is készek dolgozni a honatyák (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően az MDF képviselőcsoportjának padsorából Grezsa Ferenc kapott szót, és felolvasta az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint az MDF-es képviselők úgy látják, hogy jelenleg kettős hatalmi rendszer van hazánkban, mivel a városokban, településeken, az egyes kerületekben, a gyárakban és az üzemekben még mindig él a régi rendszer. Ennek jegyében ugyancsak tovább folyik a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás és a hatalmi átmentés. Mindezek tükrében az MDF képviselőcsoportja különösen fontosnak tartja az Önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, mert határozott álláspontjuk, hogy csak az őszi helyhatósági választások után lehet befejezettnek tekinteni a rendszerváltást. Ezért leszögezik, hogy a nyári időszakban is folytatni kívánják a parlamenti munkát, mindaddig, amíg megszületik az önkormányzati törvény. A nyilatkozat elhangzása után azonnal szót kért Pozs- gay Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Bejelentette: a szocialista képviselők is csatlakoznak az MDF indítványához. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője ugyancsak lelkesen csatlakozott az MDF felhívásához, bejelentve, hogy akár egész nyáron át hajlandók dolgozni annak érdekében, hogy ne csupán az önkormányzatok ügyét rendező törvény, hanem a földtörvény is megszülessen. Orbán Viktor, a Fidesz-frakció vezetője is egyetértett azzal, hogy a nyári hónapokban rendkívüli ülésszakon folytassa munkáját a parlament, de csak azzal a feltétellel, hogy végérvényesen rendezzék a képviselők jogállását, mielőtt az önkormányzati és más jelentős törvényeket megalkotják. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően az országgyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi határozattal foglalkozott a plénum. Szabad György ismertette az országgyűlési határozati javaslat módosított szövegét, miszerint a képviselők jogállásáról szóló törvény hatályba lépéséig miniszter, illetve politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő nem lehet tagja országgyűlési bizottságnak. A javaslattal kapcsolatban senkinek sem volt észrevétele, így a döntés hamar megszületett, a képviselők 316 igenlő szavazattal elfogadták az indítványt. Ki kerüljön szabadlábra? Déltájban kezdte meg a plénum a társadalomban korábban nagy érdeklődést kiváltó téma, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Á törvényjavaslatot a szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából, s egyúttal Nagy Imre és mártírtársai haláláról megemlékezve terjesztette elő a kormány. Balsai István igazságügy-miniszter szóbeli indoklásában egyebek között arról szólt, hogy a közkegyelem valódi célja a megbocsátás, ám a realitásoktól szakadna el az a törvény, amely differenciálás nélkül részesítene kegyelemben minden elitéltet. A miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslat kidolgozásánál nem tévesztették szem elöl a társadalom szempontjait, azt, hogy emelkedik a bűnözés tendenciája, romlik a közbiztonság. Éppen ezért a kegyelmi rendelkezés során figyelembe veszik az elítélt személyiségét, továbbá az elkövetett bűncselekmény súlyát és jellegét. A törvényjavaslat meghatározza azokat a körülményeket, amelyek a kegyelem gyakorlását kizárják. Nem részesülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, államtitok vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette miatt ítéltek el, a többszörös visszaesők, valamint az emberölésért elítéltek. Ugyancsak nem számíthatnak kegyelemre azok, akiket maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, kábítószerrel elkövetett visszaélés, pénzhamisítás, rablás, kifosztás, halált okozó vagy különösen súlyos következménnyel járó zendülés, szándékos emberöléssel végződő elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, zsebtolvajlás bűntette miatt ítéltek el, illetve ellenük büntetőeljárást folytatnak. Balsai István hangoztatta: bár a lopás és a zsebtolvajlás nem tartozik a legsúlyosabb bűncselekmények közé, mégis kezdenek olyannyira elterjedni, hogy egyre inkább irritálják a lakosságot. Ézek az elszaporodó bűncselekmények keltik főként azt a benyomást, hogy romlik a közbiztonság. Ez a szempont indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit is kizárják a közkegyelemből. A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat a szabadságvesztés végrehajtásának teljes elengedését az egy évet meg nem haladó büntetésekre korlátozza, de ebből is kizárja a visszaesőket. Az egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó szabadságvesztés teljes elengedését csak a gondatlan bűncselekmények miatt elítéltek, valamint bizonyos humanitárius és szociális szempontok fennállása esetében tartják indokoltnak. A három évet meg nem haladó szabadságvesztés tartama egy- harmadával, az a fölötti szabadságvesztés időtartama pedig egynegyedével csökken a javaslat szerint. A közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatja kifejezésre az a rendelkezés — mondotta Balsai István —, hogy az egyébként kizáró körülmény alá eső elítéltek szabadságvesztésének tartama az egynyolcadá- val csökken. Mindez azt jelenti, hogy — az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével — valameny- nyi, mintegy 12 ezer szabadságvesztésre elítélt részesül a kegyelem valamilyen, differenciált formájában. Az eljárási kegyelmet illetően a törvényjavaslat úgy differenciál, hogy az 1990. június 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem feltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy nem folytatják az olyan bűntett miatt indított eljárást, amelyre a törvény három évnél kevesebb szabadságvesztést ír elő. Balsai István a társadalom megnyugtatására hangoztatta: a kegyelemben részesülő elítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabadlábra. Ha három éven belül újból bűncselekményt követnek el, a kegyelem hatályát veszti. Végül utalt arra: Szokolay Zoltán MDF-képviselő javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadságvesztése büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne terjedjen ki. A miniszter ezt a módosító indítványt elfogadhatónak tartotta és kérte, hogy az Országgyűlés ezzel a változtatással fogadja el a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát. Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiával kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével megrendül a köz- biztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a rendszerváltás az ő életükön is éreztesse a hatását. A bizottság egyik legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál. Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés. A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elitélteket, mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket is kizárja a közkegyelemből. Darvas Iván (SZDSZ) színházi produkciónak is beillő, a teremben többször derültséget keltő, de mélyen elgondolkodtató „szűzbeszédében” mélységesen elítélte, bátortalannak, szűkkeblűnek, * szívtelennek minősítette a törvényjavaslatot. Szabó János (FKgP) ugyancsak azt hangoztatta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, bár — mondotta a pártfegyelemre tekintettel igennel fog szavazni. Ellenérvként teljesen más szempontokat sorolt fel, mint a szabaddemokrata képviselők. Úgy vélte: a bűnözés’ oly mértékben nő, s olyannyira romlik a közbiztonság, hogy indokolatlan a közkegyelem gyakorlása. A képviselők megszakítva a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitáját — hozzákezdtek a már több ülésnap óta húzódó interpellációk tárgyalásához. A többi között interpelláció hangzott el temetők elhanyagoltsága, a Demisz-székház eladása, a nagytétényi Metallokémia gyár okozta környezetszennyezés, az Üdülési Főigazgatóság, valamint a szénbányászat aktuális gondjainak tárgyában. Az interpellációkat kérdések követték. Tizenkét képviselő kérdéseirevmaszoltak vagy kíséreltek meg Válaszolni az illetékes miniszterek. Mindezek alapján elhangzott például: A népjóléti tárca támogatja, hogy a közlekedési kedvezmény korhatárát a nyugdíjasok esetében 65 évre szállítsák le. Szó volt arról is, hogy a hit- és erkölcstan oktatása nem lesz kötelező, az illetékes miniszter kijelentését félreértették. Hosszabb időt vett igénybe a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal kapcsolatos kérdések tárgyalása. Végezetül elhangzott: az alapítvány megszüntetése jelenleg több ezer gyermek nyári üdültetését, táborozását tenné lehetetlenné. A kormány egyébként a megyei (fővárosi) tanácsoknak a nyári üdültetésre a központi ifjúsági alapból normatív támogatásként 18,1 millió forintot adott. A nemzeti és a regionális alapítványok tulajdonába került vagyon szinten tartására 20 millió • forintot a kormány már akár holnap átutalhat. A gyermek- és ifjúsági turizmushoz, a kedvezményes kölcsönzéshez eddig, ez évben 7 millió forinttal járult hozzá, míg a táborozáshoz - pályázat útján — 15 millió forintot ad. Az Országgyűlés háromnegyed hatkor — az interpellációk és a kérdések megtárgyalását követően — tért vissza újból a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjáVaslat vitájára. Oláh Sándor, a kisgazdapárt képviselője arra figyelmeztetett: még nem történt meg teljes egészében a rendszerváltás, így tehát a nemzetnek nincs oka arra, hogy örömében kegyelmet osztogasson. Gusztustalan provokációnak minősítette egyébként a törvényjavaslat megszületésének módját, szerinte a korábbi kormány amnesztiajavaslatának kiszivárogtatói nyomást akartak gyakorolni a társadalomra ép a parlamentre. Salamon László (MDF) ügyvédi hivatásához méltó védőbeszédet tartott a törvényjavaslat mellett. A vitában felmerült aggályokra válaszolva egyebek között kifejtette, hogy ha valóban vannak olyanok, akik államellenes bűncselekmény címén ülnek magyar börtönökben, akkor nekik nem amnesztia jár, hanem perújrafelvétel, valamint erkölcsi és anyagi rehabilitáció. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a mellékbüntetésekre, így például a vagyonelkobzásra is terjedjen ki a kegyelem, hiszen mint mondta az amnesztiának nem célja a kártérítés. az elítélt elégedjen meg az állam kegyelmi gesztusával. Este háromnegyed hétkor került sor a határozathozatalra. A képviselők elsőként Szokolay Zoltán módosító indítványáról szavaztak, s 280-an voltak amellett, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés büntette ne essen az eljárási kegyelem hatálya alá. A plénum elutasította Torgyán József módosító javaslatát, amelynek lényege az volt, hogy a közkegyelem ne terjedjen ki az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére. Végül az elfogadott módosító javaslattal kiegészített, közkegyelemről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 207 igenlő, 37 ellenző szavazattal, 41 tartózkodás mellett elfogadta. A plénum — a keddi ülésnap utolsó momentumaként — bizottságok kiegészítéséről, azaz bizottsági tagok megválasztásáról határozott. Mielőtt Szabad György berekesztette volna az ülést, bejelentette, hogy a miniszter- elnök és az ideiglenes köztársasági elnök kezdeményezte a rendkívüli ülésszak összehívását. Szabad György emlékeztette a képviselőket, hogy a rendkivüli ülésszakra módot ad az alkotmány, s erre csak azok az előterjesztések kerülhetnek, amelyeket előzetesen megjelölnek. Ennek értelmében a törvényhozás — immár a nyári rendkívüli ülésszakot megkezdve — június 18-án, azaz jövő hétfőn folytatja munkáját. (MTI)
