Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám

Három angol Coventryből (5. oldal) Az ígéret földje (5. oldal) Pedagógus akire furcsán néznek (4. oldal) Tőzsdenyitás előtt (4. oldal) GORBACSOV FELTÉTE­LEKHEZ KÖTI, DE: Németország NATO-tag lehet Moszkva kész elfogadni az egyesült Németország NATO-tagságát, ha ez társult viszonyt jelent, s ha Washington is beleegyezik a két katonai tömb közele­désébe és reformjába. Ezt Mihail Gorbacsov jelentette be kedden a szovjet parlament előtt a washingtoni csúcstalálkozóról tartott beszámolójában. A németkérdés kapcsán, amelynek a csúcstalálko­zón is jelentős teret szenteltek, Gorbacsov hangoztat­ta: olyan lépéssel kell előmozdítani a megoldást, amely nem diszkriminálja egyik felet sem, és össz­hangban áll az európai folyamatokkal is. — Az új, egységes Németországnak nem egy pillérre, a nyugati­ra kellene épülnie, hanem a keletivel együtt kettőre — mondotta. Megítélése^szerint Németország társult tagsága a két katonai szervezetben összekötő eleme lehet az új európai struktúrák kialakukásának. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a NATO és a VSZ valamilyen forrrtában jóval hosszabb ideig fenn­maradjon, mint arra ma számítani lehetne. Hozzátet­te: a két tömb megállapodást köthetne Németország egyesüléséről, valamint saját szervezeteik átalakításá­ról. Gorbacsov úgy vélekedett, hogy az egységes Né­metország a megteremtését követő — és elengedhetet­lenül szükséges — átmeneti időszak idején teljesítené mind az NSZK-tól, mind az NDK-tól örökölt kötele­zettségeit. — Erre az időre a Bundeswehr a korábbi­akhoz hasonlóan a NATO-nak lenne alárendelve, az NDK haderői pedig az új Németország kormányá­nak. Ezzel párhuzamosan az átmeneti időszak idejére a mai NDK területén maradnának a szovjet csapatok — mondotta. Megjegyezte: Moszkva számára nem jelent problémát az Európában állomásozó, a stabili­tásban meghatározott szerepet játszó amerikai had­erő, amelyet a stratégiai helyzet tényezőjének tekint. Közölte ugyanakkor: Moszkva megadja a lehetősé­get arra, hogy Washington, amennyiben úgy látja, szovjet részről megsértik érdekeit az átmeneti időszak során, egyoldalúan és feltétel nélkül bármikor kilép­jen a (Németországról szóló) megállapodásból és egy­oldalú intézkedéseket tegyen. Ezzel együtt figyelmez­tetett arra, hogy ha a Szovjetunióval nem számolnak a németkérdésben, akkor az komolyan veszélyeztet­heti az európai folyamatokat. A szovjet államfő a NATO-nak címzett üzenetében határozottan értésre adta: a Varsói Szerződés szerve­zetének felülvizsgálatára válaszul elvárja, hogy a NA­TO is hasonló irányban induljon el, mégpedig lehető­leg már a júliusi londoni csúcsértekezletén. •?. r ‘ Cl ' . ../■ JÚNIUS 16-ÁN: Megemlékezés Nagy Imre és a forradalom mártírjainak sírjánál Egy évvel a történelmi fordulatot jelentő, 1989. június 16-i nemzeti temetés után most, június 16-án, szombaton délelőtt 10 órakor a rákoskeresztúri Új Köztemetőben Göncz Ár­pád. a köztársaság ideiglenes elnöke, Szabad György, az Országgyűlés megbizott elnöke, An­tall József miniszterelnök, valamint a Történel­mi Igazságtétel Bizottsága, a Recski Szövetség, a politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői helyezik el a tisztelet és emlékezés koszorúit a 301-es parcellánál, Nagy Imre és mártírtársai és a forradalom hősei tényleges vagy jelképes nyugvóhelyén. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ezen az első szabad kegyeleti napon szeretné, ha az országból minél többen lennének tanúi a meg­emlékezésnek. A 301-es parcellánál este 18 órá­ig kétóránként díszőrségváltásra kerül sor. (MTI). Tovább nőtt a magyar külkereskedelem dolláraktívuma Az idén május végéig a magyar külkereskedelem dollárak­tívuma 338 millió dollar volt — közölték az MTI érdeklődé­sére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­ban. Elmondták, hogy tavaly öt hónap alatt csak 24 millió dollár volt az aktívum. A nem rubelelszámolású kivitel az idén öt hónap alatt 2 milliárd 325 millió dollár volt, ami 19 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az import egymilliárd 987 millió dollár, ami 2,9 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb mértékben az NSZK-ba irányuló export növe­kedett: az idén május végéig 519 millió dollár értékű volt a kivitel, míg az elmúlt évben 392 millió dollár. A rubelelszámolású országokkal szemben öt hónap alatt 284 millió rubelpasszívum alakult ki, ami a január végén bevezetett rubel-exportstop eredménye. Ebben a viszonylat­ban május végéig egymilliárd 862 millió rubel volt az export és kétmilliárd 146 millió az import értéke. A kivitel az elmúlt évi hasonló időszakhoz képest mintegy 32 százalékkal csök­kent, míg a behozatal mintegy 21 százalékkal volt kevesebb. REKORDTERMÉS VÁRHATÓ t Kritikus helyzetben a szőlő- és bortermelők Éppen húsz évvel ezelőtt alakult meg az Országos Szőlészeti Borászati Szak- bizottság, s a tegnap Kiskunhalason, az állami gazdaságban megtartott értekez­letükön megszűnésükről döntöttek. A szakbizottság elnöke, Katona István kifejtette: szükségtelen, hogy párhuza­mosérdekvédelmi szervezetek működje­nek, ez az ágazat megosztását is okoz­hatja, ezért ésszerű a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségéhez csatlakozni, amely a múlt év júliusában alakult. A szövetségnek vannak helyi szervezetei — vagyis gyakorlatilag most is jellemző a párhuzamosság, csaknem ugyanazok vannak a szakbizottságban, mint a szö­vetségben —, amelyek tagjai a területi javaslatokat, elképzeléseket, gondokat szóvá teszik az országos szövetségben. Ugyanakkor e szervezetnek az egész ágazat érdekeit kell szolgálnia már ezekben ,a napokban is, hiszen óriási gondokkal néz szembe valamennyi ter­melő, feldolgozó, felvásárló. A felmé­rések szerint az 1982-es rekordtermésre van kilátás ezen az őszön. Viszont a piac — .a hazai és a külföldi egyaránt — beszűkült, a felvásárló és feldolgozó szervezeteknek nincs pénzük, hogy megvegyék a több mint 5 millió hekto­liter bor előállítására való idei hazai termésmennyiséget. Erre 30 százalékos kamatú hitelt is képtelenek felvenni. A piaci és pénzügyi gondok miatti elkeseredettségének adott hangot vala­mennyi hozzászóló. Ha ugyanis a ter­mést nem tudják értékesíteni, akkor a nagyüzemek és a kistermelők egyaránt tönkremennek. Különösen éles a hely­zet, mivel a szőlőültetvények immár 80 százaléka magánkézben van (bérlet, szakcsoport, saját tulajdon formájá­ban), vagyis a kisgazdaságok kataszt­rófáját okozhatja, ha a kormányzati szervek idejében nem teszik meg a szükséges lépéseket. A pillanatnyi kilá- tástalanságról és a megoldási lehetősé­gekről a szövetség levélben értesíti a Földművelésügyi, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumokat. Az elmúlt években nagy pénzeket fektettek a termelés fenntartásába va­lamennyi szektorban, a hasznot viszont az időjárás (fagy, jég, aszály) „aratta” le. Most a kedvező termés tenné lehető­vé, hogy bevételhez is jussanak, a ko­rábbi évek veszteségeit némileg pótol­ják, s a fejlesztésre, eszközvásárlásra is jusson pénz. A kormánynak intervenci­ós alapot kellene létrehoznia a szőlőfel­vásárláshoz vagy — ami csaknem azo­nos ezzel — állami felvásárlással kelle­ne a helyzetet megoldani. Ez nem ne­vezhető különleges magyar találmány­nak, ugyanis minden kultúmemzet ilyen módszerekkel menti meg a nagy termést, pontosabban: a termelőket. A szőlőléből az év során mustsűrít­mény és párlat egyaránt készithető, aminek nagy részét eddig importból szerezte be az ország. Az nem lenne a legjobb megoldás, ha még az ősszel, bor formájában erőlte­tett exporttal elkótyavetyélnénk azt az értéket, ami most megterem. Bizonyos, hogy a külpiacon leesik a bor ára, s csak nagy állami támogatással lehet majd értékesíteni. Erre a módszerre is szükség lesz, azonban csak a termés egy részénél. Exportálni kell; mégpedig olyan piacokra is, amelyek nem a leg­jobban, vagy a mi szempontunkból nem a legelőnyösebben fizetnek a bo­rért. Az értekezlet résztvevői hangsú­lyozták, hogy szükséges zöld utat en­gedni a szovjet vásárlásoknak annál is inkább, mert az információk szerint a tavalyinál nagyobb vásárlásokra is ké­szek a szovjet kereskedők. Igaz, ez áru­ért árut üzlet, s a bor ellentételezésére alkalmas cikkek köre még mindenki előtt ismeretlen. A helyzet hasonló a többi KGST-partnerrel is. Az NDK ígéretet tett az idei szerződött mennyi­ség átvételére, de a folyamat nagyon lassú, gyorsításához ugyancsak kor­mányzati segítségre lenne szükség. A szőlőtermesztők előtt — számuk félmillió körüli az országban — ezen az őszön „vizsgázik” a kormány agrár- és pénzügypolitikája. Ha képtelen meg­birkózni ezzel a feladattal, olyan rob­banás következhet be, amely elsodor­hatja a kormánykoalíciót. Cs. I. Hazánk vendége a belga királyi pár Uralkodói vendége van hazánknak: háromnapos látogatásra Budapestre érkezett 1. Baldvin belga király és felesége, Fabiola királyné. Kíséretükben van Mark Eyskens külügyminiszter. Kedden délben landolt a magyar és belga zászlók­kal díszített Ferihegyi repülőtéren a királyi pár külön- gépe. A fogadásukra megjelent vendéglátó, Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök és felesége üdvö­zölte Baldvin királyt és feleségét, majd gépkocsiba szállva az ünnepélyes fogadtatás helyszínere, a Kos­suth Lajos térre hajtattak. A Parlament előtti téren katonai tiszteletadással köszöntötték az uralkodópárt. I. Baldvin a magyar nép múltja előtti tiszteletadás­sal kezdte magyarországi programját. Koszorút he­lyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően a Parlamentbe vezetett a királyi pár útja: Göncz Árpád és felesége a Nándorfehérvár Teremben találkozott Baldvin királlyal és Fabiola királynéval. A találkozót követően, rendhagyó módon, maga Göncz Árpád tájékoztatta az MTI munkatársát a királyi párral folytatott kötetlen, őszinte — s mint mondta —, nagyon személyes beszélgetésről. A leglé­nyegesebb a mi számunkra, hogy amióta megszületett a magyar demokrácia, Baldvin király az első államfő, aki — ráadásul egy velünk azonos nagyságrendű, rendkívül sikeres nyugat-európai ország képviselője­ként — látogatást tesz Magyarországon. Az államfői találkozót követően Szabad György­höz, az Országgyűlés megbízott elnökéhez kaiauzol­(Folytatás a 2. oldalon) A TÁRSADALOM ZÖME ELLENE VAN — VZ ÚJ RENDSZER KÉSZ A GESZTUSRA A bűnözés rekordokat dönt, mégis lesz közkegyelem I Rendkívüli ülésszak: június 18-án Szabad György elnökletével néhány perccel 10.30 óra után tegnap folytatta munkáját a par­lament. A május 24-én megkez­dett ülésszak keddi munkanap­ján 308 képviselő vett részt. Sza­bad György a napirendet ismer­tetve elmondta, hogy az elhatá- rozottak szerint megvitatják a országgyűlési bizottsági tagság­ra vonatkozó összeférhetetlen­ségről szóló országgyűlési hatá­rozati javaslatot, valamint a közkegyelem gyakorlásáról szó­ló törvénytervezetet. Hozzáfűz­te: mindemellett interpellációk­kal és kérdésekkel is foglalkoz­niuk kell a képviselőknek. A napirend előtt kért szót Molnár Péter (Fidesz), és arra hívta fel képviselőtársai figyel­mét, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságban született döntés — amely a bizottság ese­tében zárt ülések tartását ren­deli el — veszélyezteti a nyilvá­nosságot. A képviselő rámuta­tott, hogy a házszabály értelmé­ben csak államtitkokat érintő kérdések tárgyalásakor lehet zárt üléseket tartani. Rávilágí­tott arra is, hogy e bizottság munkája során különösen szükséges a nyilvánosság kont­rollja. (Folytatás a 2. oldalon) Normalizálódik a helyzet Kirgíziában Kohl a szovjet indítványról Helmut Kohl szövetségi kan­cellár kedden elutasította Mi­hail Gorbacsov szovjet elnök­nek azt a véleményét, hogy az eljövendő egyesült Németor­szágnak társult tagnak kellene lennie a NATO-ban és a Varsói Szerződésben. A CDU/CSU-képviselőcso­port ülésének szüneteben újság­íróknak nyilatkozva Kohl kifej­tette, hogy a javaslat nem reális, és ezért elfogadhatatlan. Gor­bacsov szerinte teljes mérték­ben félreismerte a NATO értel­mét és lényegét. Míg ugyanis a nyugati szövetség a szabad vi­lág népeinek összefogásán alapszik, addig ugyanez nem ál­lítható a Varsói Szerződésről. A bonni kormányfő másfelől egyetértőleg nyilatkozott arról a javaslatról — és ésszerűnek is nevezte —, hogy a helsinki fo­lyamatban részt vevő államok megnemtámadási szerződése­ket köthetnének egymással. Je­lezte, hogy ezt a kérdést leg­utóbbi washingtoni látogatása idején megvitatta George Bush amerikai elnökkel is. Bár a halottak száma már 139, a sebesülteké 486, a kirgíziai Os város­ban és környékén a jelek szerint enyhül a feszültség. A kirgiz hírügynökség és a TASZSZ közös keddi jelentése beszá­mol Kirgizia és Üzbegisztán kormány­főjének múlt szombati ősi találkozójá­ról is. A legfeszültebb helyzetű telepü­léseken a rendet a hadsereg és a belügyi csapatok egységei vigyázzák. Apasz Dzsumagulov kirgiz kormány­fő a köztársasági televízióban elhang­zott beszédében elmondta, hogy ko­moly összegeket fordítanak a lakóhá­zak, középületek helyreállítására. A helyzet teljes normalizálása után, fel­téve, hogy nem lesznek újabb villongá­Bács-Kiskun Megye Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága ma 8 órai kezdettel ülést tart. A testület megtárgyalja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illet­ve a megyei tanács tisztségviselői­nek két vb-ülés között végzett — sok, a helyreállítási munkák néhány hónapot vehetnek igénybe. A szombati kormányfői találkozón részt vettek a kirgiziai Os és az üzbe- gisztáni Angyizsan terület vezetői is. Az üzbég miniszterelnök leszögezte: köztársasága nem támogatja egyes ál­lampolgárok és szélsőséges csoportok követelését, hogy Kirgíziában hozza­nak létre autonóm üzbég közigazgatási egységet. Frunzéból, a kirgiz fővárosból is a nyugalom helyreállítását alátámasztó hírek érkeztek. A kijárási tilalom kö­rülményei között az elmúlt éjszaka mindössze egy összecsapás történt: fia­talok egy csoportja kővel, palackokkal dobált meg egy rendőrjárőrt. A tettese­ket őrizetbe vették. testületi feladatokat érintő — tevé­kenységéről szóló jelentéseket, tá­jékoztatókat. Ezt követően a ke­reskedelmi és piacfelügyelőség munkáját vitatja meg, majd egyéb ügyekkel foglalkozik a végrehajtó bizottság. Ma ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents