Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

■ vO1' 9) .... 1 "­( C Á­-------ffagggguxrz----------rr-1—--------------=-~----!-------­BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 136. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 12., kedd MA Félegyháza alulnézetben (4. oldal) Csemegekukorica lesz, a kutató elmegy (5. oldal) V"!' ' - ' • . y ■' I A két Magyarország (4. oldal) A környezetszennyezők és a tolvajok házhoz jönnek (4. oldal) A CSEHSZLOVÁK VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE A Polgári Fórum a győztes Havel a héten kinevezi a miniszterelnököt Václav Havel csehszlovák köztár­sasági elnök szoká­sos vasárnapi rádi­óbeszélgetésében közölte, hogy a hé­ten ki akarja nevez­ni az új csehszlovák miniszterelnököt. „Kitűnőnek és örömtelinek” ne­vezte a szabad vá­lasztások légkörét. A csehszlovák el­nök foglalkozott a nemzetiségi problé­mával is. Mint mondotta, az utób­bi években elég fi­gyelmet fordítottak az emberi jogokra, most arra van szük­ség, hogy a kisebb­ségek jogaira össz­pontosítsanak. „Nem fogadom el a kollektív bűnösség elvét, ugyanakkor el kell ismerni a kol­lektív jogokat” — jelentette ki. Rendkívüli ta­nácskozáson érté­kelte a -csehszlová­kiai választások eredményét vasár­nap a CSKP veze­tősége. A Ladislav Adamec pártelnök által vezetett ta­nácskozáson azt hangoztatták, hogy a párt által elért eredmény (a CSKP az ország második legerősebb pártja a fölényes győzelmet aratott Polgári Fó­rum /Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom után) arról tanúskodik, hogy minden politi­kai nyomás ellenére sikerült fenntartani a pártot, megaka­dályozni szétesését és megvédeni legali­tását. A tanácskozás után tartott sajtótá­jékoztatón Ladislav Adamec azt han­goztatta, hogy a de­mokratikus szabá­lyok szerint kíván­nak ellenzékiek len­ni. * A vasárnap este közzétett hivatalos adatok szerint a szlovák pártokra le­adott szavazatok megoszlása a követ­( Folytatás a 2. oldalon) Antall József Franciaországba utazik Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterel­nöke Michel Rocard francia miniszterelnök meghívá­sára június 22-én kétnapos munkálátogatásra Párizs­ba utazik. Mint arról László Balázs kormányszóvivő az MTI munkatársát tájékoztatta: a magyar miniszterelnök bonni látogatását befejezve indul a francia fővárosba. Antall József találkozik Francois Mitterrand köztár­sasági elnökkel. A tervek szerint megbeszélést folytat az ellenzéki pártok vezetőivel, illetve francia gyáripa­rosokkal, s más jelentős gazdasági érdekeltségek veze­tőivel is. Gyásznap Kirgíziában Kirgíziában hétfőn egynapos gyásszal emlékeztek meg az elmúlt napok véres kirgiz—-üzbég összecsapá­sainak áldozatairól. A szovjet hírügynökség hétfő dél­előtti jelentése 116 halottról, 468 sebesültről írt, hoz­zátéve, hogy a viszály kirobbanása óta mintegy ötszáz gyújtogatás történt. Hétfőn á köztársaságban zárva tartottak a szórakozóhelyek, félárbocra eresztették a zászlókat. A köztársaság déli részén — a TASZSZ-nak a kir­giz belügyminisztériumtól származó értesülései szerint — lassan stabilizálódik a helyzet. Os városában ismét működik a térség legnagyobb selyemkombinátja, nyitva tartanak az üzletek, megindult a közlekedés. A városban és környékén a különböző nemzetiségek­hez tartozó köztiszteletben álló személyiségek a lako­sokkal találkozva keresik a válságból kivezető utat, a súlyos szociális gondok megoldását. Frunzéban, Kirgizia fővárosában a jelentés szerint a múlt csütörtökön életbe léptetett rendkívüli állapot óta nyugalom van. Litván küldöttség Moszkvában Nyikolaj Rizskovval kíván tárgyalni egy litván kor­mányküldöttség, amely Kazimiera Prunskiene vezeté­sével hétfőn érkezett Moszkvába. A moszkvai litván képviselet délutáni közlése sze­rint egyelőre nincs meg a tervezett találkozó pontos időpontja, de a vilniusi küldöttség készül az elsősor­ban gazdasági témák megvitatására. Algirdas Brazauskas miniszterelnök-helyettes azt közölte a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában, hogy a moszkvai látogatást egynaposra tervezték. Szavai arra engednek következtetni, hogy a litván küldöttség látogatása szoros összefüggésben van a szovjet gazda­sági blokád nyomán Litvániában kialakult súlyos gazdasági helyzettel. ügpg} VITA AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSRÓL VITA A VITÁRÓL Ma beszédet mond 1. Bal (hin király 3« m Az utóbbi hetekben már meg­szokottá vált hosszadalmas ügy­rendi vita mellőzésével fogadták el a képviselők Szabad György­nek, az Országgyűlés megbízott elnökének javaslatát a hétfői és a keddi ülésnap tárgysorozatá­ról. Az elnök hétfőn délelőtt fél 11 után néhány perccel nyitotta meg a május 24-én megkezdett ülésszak újabb ülésnapját. Bejelentette, hogy a plenáris ta­nácskozáson 314 képviselő van je­len, majd javaslatot tett a tárgyalási menetre. Eszerint az alkotmánymó­dosítási törvényjavaslat feletti álta­lános vitát folytatják, majd azt kö­vetően az Országgyűlés megtárgyal­ja a Mentelmi és Összeférhetetlensé­gi Bizottság Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével kapcsolatos hatá­rozatijavaslatát; dönt képviselői ön­álló indítványok napirendre tűzésé­ről, illetve két előterjesztés sürgős tárgyalásáról. A kétnaposra terve­zett ülésen várhatóan napirendre ke­rül a közkegyelemről szóló törvény- javaslat, a bizottsági tagsággal kap­csolatos országgyűlési határozati ja­vaslat. Az elnök indítványozta, hogy az interpellációkat és a kérdéseket kedden, az ebédszünet után tűzzék napirendre. Szabad György bejelen­tette, hogy új jegyző megválasztása vált szükségessé, erre szintén ezen az ülésszakon kell sort keríteni. A tár­gyalási menetre tett elnöki javaslat­tal 300 képviselő értett egyet. Még mielőtt az elfogadott napi­rendi pontok megtárgyalására tér­tek volna, az elnök bejelentette: a legfőbb ügyész helyettese indítvá­nyozta Szabó Lukács (MDF) men­telmi jogának felfüggesztését; az ügyet a Mentelmi és Összeférhetet­lenségi Bizottság vizsgálja felül, majd javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Ezt követően — szintén napirenden kívül — Fodor István (független) kért szót, s rövid meg­emlékezést tartott Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány miniszterelnökéről születésé­nek 100. évfordulója alkalmából. Az Országgyűlés a megemlékező gondolatokat követően folytatta — hivatalos napirendjének megfe­lelően — az alkotmánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igénybe N vevő törvényjavaslat-tárgyalásban i mmwm mmmm m *t«n 26 hozzászólás hangzott cl bele­értve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kértek szót. Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot elemezve a képvi­selők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az " MDF és az SZDSZ közötti megál­lapodásról, a nemzetiségek jogai­nak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizal­matlansági indítványról, az úgyne­vezett kétharmados szabályról, il­letve a négyféle szavazási módról valamint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket — csakúgy, mint egy héttel ezelőtt. (Folytatás a 2. oldaton) mmsn PUCCSVESZEL r NINCS Sevardnadze—Genscher találkozó Kire hallgat a szovjet hadsereg? A szovjet hadsereg tisztikarának jelentős része úgy érzi, hogy nem tartozik engedelmességgel a kommunista pártve­zetésnek — állítja egy szovjet tábornok. Venyedikt Fjodorov leningrádi vezérőrnagy véleményét a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli napilap tárta a nyilvánosság elé hétfői számában. A szovjet tábornok, állítását indokolva, két tényezőre hívta fel a figyelmet. Az egyik az SZKP mély válsága, a másik pedig a hadsereg demokratizálódása. Az utóbbi sze­rinte a ranglétra középső és alsó fokain álló tisztek körében oly mértékben előrehaladt, hogy a parancsnoki állomány e része lelkiismeretére hallgatva mérlegelné, hogy teljesítse-e a felső pártvezetés utasításait. Ezt helyeslőleg említette a tá­bornok, mert mint mondta, „történelmünk során túl sok parancsot teljesítettünk gondolkodás nélkül, katasztrofális következményeket idézve elő”. Venyedikt Fjodorov vezérőrnagy nem osztja ugyanakkor a katonai államcsíny miatt aggódók véleményét. (Kivált nyuga­ti politikusok, diplomaták, újságírók szokták emlegetni egy ilyen fordulat eshetőségét.) A hadsereg „függetlenedése” a tá­bornok szerint nem ilyen irányba mutat. Érvelése szerint egy katonai puccs több okból valószínűt­len. Egyrészt azért, mert a hadsereg vezetése nem összeforrott, másrészt pedig azért, mert nincs a katonai vezetők között olyan nagy befolyású személyiség, aki képes lenne egy puccs megszervezésére. Megítélése szerint az államcsínyre hajlamos katonai vezetőknek nincs tekintélyük a tisztikar alsóbb régiói­ban, pucesot előkészítő parancsaikat nem teljesítenék. „VÁLLALOM SZEPTEMBER 23-ÁN, 0 ÓRA 00 PERCIG” Lelkész társadalmi tanácselnök-helyettes Tiszakécskén---- ---------.____.____________________________ T iszakécske Város Tanácsa tegnapi ülésén egye­bek között személyi ügyben döntött. A testület által levezető elnökké választott Petrik András ta­nácstag bejelentette, hogy Kovács Miklós társadal­mi tanácselnök-helyettes lemondott tisztségéről. A tanács tudomásul vette lemondását, majd úgy döntött, hogy az új önkormányzati választásokig másik társadalmi tanácselnök-helyettest kell vá­lasztani. Miután dr. Simon Jenő vb-titkár is e javaslat mellett volt —- mert egyedül nem tud négy-öt funk­ciót egyidejűleg felelősséggel ellátni —, szavazásra került sor, melynek eredményeként egyedül Sipos Árpád református lelkészt vették fel a listára. Ezután a törvényeknek megfelelően titkos sza­vazás következett. A református lelkészre a har­mincegy szavazó tanácstag közül huszonkilencen voksoltak. Tiszakécskén tehát lelkész a helyi ál­lamhatalmi szerv feje, rövid ideig. Ugyanis, amint „székfoglalójában” mondotta, miután megkö­szönte a bizalmat, e megtisztelő tisztséget ez év szeptember 23-án, 0 óra 00 percig vállalja.) Az önkormányzati választásokig. R. M.). Hangsú­lyozta továbbá: e munkát nem hatalomnak, ha­nem felelősségnek tekinti. A tanácsülés egyéb ügyek tárgyalásával folyta­tódott és fejeződött be. R. M. Bizonyos haladást sikerült elérni a breszti egynapos munkatalálko­zón — közölte Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter megbeszéléseiket követő sajtóértekezletükön. A két külügyminiszter közel hét­órás megbeszélésein részletesen át­tekintette a német egyesítéssel és a kollektív európai biztonsági rend­szer kialakításával összefüggő kér­déseket. A szovjet tévé helyszíni beszámolója szerint szó volt arról is, hogy lehetséges-e valamiféle kompromisszum az egyesített Né­metország NATO-tagságára vo­natkozóan. A szovjet hírügynökség jelentése szerint Sevardnadze és vendége ki­fejezésre juttatták: meggyőződé­sük, hogy a német egyesítésnek az európai békét és biztonságot erősí­tő tényezővé kell válnia, míg az egyesítés külső aspektusainak ren­dezése elő kell hogy mozdítsa az európai folyamatot és újabb im­pulzust kell hogy adjon a kedvező európai változásoknak. A két külügyminiszter közös saj­tóértekezletén nyíltnak és konst­ruktívnak minősítette a tárgyaláso­kat, amelyeken bizonyos haladást sikerült elérni. A tárgyalások lég­körét a teljes bizalom és egymás megértésének szándéka jellemezte. Genscher és Sevardnadze megálla­podott, hogy a Hatok június 22-én esedékes találkozóját megelőzően még tárgyalóasztalhoz ülnek. Bolgár választási előzetes A vasárnapi bolgár' nemzet- gyűlési választások eredményei­ről hétfőn késő délutánig hiva­talos közlés nem hangzott el. Ennek hiányával indokolva el­maradt a bárom legfontosabb politikai erő — a Bolgár Szocia­lista Párt, a Bolgár Demokrati­kus Erők Szövetsége és a Bolgár Földműves Népi Szövetség — vezetőinek, Alekszandr Lilov- nak, Zseljo Zselevnek és Viktor Valkovnak közös nemzetközi sajtóértekezlete is. Újságírókörökben forgalom­ban van egy nem hivatalos, de állítólag a szavazatok több mint 50 százalékára támaszkodó in­formáció. Eszerint a BSZP meg­szerezte a szavazatok 47,9 szá­zalékát, s ezzel a pártlistán 99 képviselői helyet, a lehetséges 200-ból. Mögötte a DESZ van, amely 35,6 százalékkal, és a pártlistán 73 képviselői hellyel dicsekedhet. A BFNSZ követi őket 8,1 százaléknyi vokssal és 16 mandátummal, negyedik az Ahmed Dogan vezette tőrök— muzulmán párt (Mozgalom a jogokért és a szabadságért), 5,7 százalékkal és 12 képviselői hellyel. Az első hivatalos közlés az egyéni választási körzetekről hangzott el, s az derül ki belőle, hogy 23 mandátum sorsát isme­rik; 1 l-et ellenzéki, 10-et szocia­lista, kettőt török—muzulmán képviselőjelölt nyert el. | Még nincs döntés I 1 «I p ji i v f a9? ff 1 Q7 pinnkviiiqrftúq nnkőnriprfil B í ! (ML Of 111 fi f Ili p \ ■■ . ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents