Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

2 » PETŐFI NÉPE * 1990. június 12. ÍT j Ma érkezik a belga király I Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke meghívá­sára kedden Budapestre érkezik I. Baldvin belga király. Útjára elkíséri felesége, Fabiola királyné. í. Baldvin 1930. szeptember 7-én született Brüsszelben. Ifjú­ságára mély hatást gyakorolt anyja korai halála: Astrid svéd királylány 1935-ben autóbal­eset áldozata lett. A második világháború ide­jén. 1944 júniusában családja fogságba került, majd németor­szági, illetve ausztriai száműze­tés lett a részük. Az amerikai hadsereg 1945-ben szabadította ki a királyi családot, amely Svájcban, a Genfi-tó partján fekvő Pregnyben telepedett le. Az ifjú herceg iskolai tanulmá­A Varsói Szerződés Védelmi Minisztereinek Bizottsága júni­us 13. és 15. között Strausberg- ben tartja soron következő ülé­sét —• jelentette be hétfőn a ke­letnémet leszerelési éfs védebni minisztérium. A tanácskozás résztvevői, az egyes tagállamok védelmi mi­niszterei az ülésen megvitatják a Varsói Szerződés szervezetén belül, a moszkvai PTT-ülés nyomán kialakult helyzetet. Magyarországot Für Lajos honvédelmi miniszter képviseli. IMhar de Muiziere NDK-beli miniszterel- pf'k washingtoni látogatása alkalmával olyan, Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel egyeztetett Németország-politikai tervet kíván előterjesz­teni, amelynek segítségével áttörést lehet elér­ni a hónapok óta tartó nehéz tárgyalásokon. A Süddeutsche Zeitung című napilap fenti ér­tesülését a keletnémet kormányfő közvetlen környezetéből szerezte, és hétfői kiadásában ekiő oldalas jelentésben ismertette. A Washingtonban előterjesztendő terv a a leendő össz-Némelország NA- TO-tagságának elfogadásán alapul, ellen­szolgáltatásként viszont Gorbacsov az észak-atlanti szövetségnek politikai szövet­séggé való átalakítását óhajtja. A jövőben az NDK kialakítandó öt tartománya — a lap tudomása szerint.— átmenetileg különleges státust élvezne. A terv egészen addig marad­na érvényben, amíg mielőbb ki nem alakítot­ták az európai biztonsági struktúrát az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet, az EBEF. jegyében.- Ezen idő alatt — olvasható a jelentés­ben a NATO-csapatoknak távol kell tar­taniuk magukat az NDK jelenlegi területé­től. szovjet kötelékek ellenben még állomé-, sózhatnak ott. Az említett különleges státust a NATO és a Varsói Szerződés között alá­írandó szerződésben szavatolnák. Az NDK- kuldöttségtől származó további értesülések szerint Gorbacsov szilárdan eltökélt szándé­ka a katonai tömbök feloszlatásának előmozdítása A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői vezércikke áttörésként üdvözli azt a tényt, hogy az összeurópai békerendszer mindin­kább alakot ölt, s ebben a múlt héten mérv­adó szerepet töltött be három személyiség: nyait a genfi kollégiumban foly­tatta. Hazatértük után röviddel, 1950 augusztusában az apa, III. Lipót átadta a királyi hatalmat Baldvinnak, legidősebb fiának, aki felvette a királyi herceg cí­met. 1951. július 17-én koro­názták meg Belgium ötödik ki­rályává. Trónra lépte után kilenc év- ' vei a király eljegyezte Dona Fa­biola de Mtora y Aragont, majd 1960. december 15-én házassá­got kötöttek. (MTI) A szinhely a Berlintől mintegy 40 kilométerre lévő Strausberg lesz. Itt találhatóazNDK Lesze­relési és Védelmi Minisztériuma. Ez az intézmény kezdettől fogva Berlin határain kívül működött mivel a városra vonatkozó négy­hatalmi megállapodás értelmé­ben a négy győztes állam — Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország hadseregén kívül egyetlen más államnak sem volt. illetve ma sincs joga fegyveres erőket állo- másoztatni Berlin területén. Sevardnadze, Baker és Genscher külügymi­niszter. A lap hármuk egyetértésének lénye­gét abban látja, hogy a német egység akadá­lyát sikerült arrébb gördíteniük. Ez pedig a németkérdés biztonságpolitikai oldali és a Szovjetunió részvétele az eljövendő Európá­ban. Gorbacsov amerikai útja alkalmával a szovjet elnök a szövetséghez tartozás kérdé­sében tapasztalt nézeteltérések' miatt még nem volt hajlandó feladni a Szovjetunió jo­gait Németországra mint egészre. Ezért áttörésként kell értékelni azt, hogy a három külügyminiszternek a koppenhágai értekezleten sikerült ezt az álláspontot meg­változtatni. Minthogy a Szovjetunió nem tudja érvényesíteni elutasító magatartását az egyesült Németország NATO-tagságával szemben — hiszen minden más állam, bele­értve a VSZ-országokat is, a NATO-ban sze­retné tudni a németeket csak egy út ma, radt: a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek oly mértékben kell megváltoztatnia egymás­hoz való viszonyát, hogy a német NATO- tagság elfogadható legyen a Szovjetunió szá­mára. Olyan szövetségekből, amelyek kato­nailag szembenállnak, olyan szervezeteket kell kialakítani, amelyek elsősorban politikai feladatokat szolgálnak: az együttműködést, a fegyverellenőrzést és a leszerelést. A lap úgy ítéli meg, hogy a bécsi kongresz- szus óta Európának először van esélye arra: olyan békerendszert munkáljon ki, amely minden államának érdekkiegyenlítődésén nyugszik, és amely - másként, mint Metter­nich idejében tiszteletben tartja a népek önrendelkezési jogát, még a németekét is ... — így a tekintélyes lap helyzetelemzése. A CSEHSZLOVÁK VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE A Polgári Fórum a győztes Havel a héten kinevezi a miniszterelnököt (Folytatás a 2. oldalról) kező: Közvélemény az Erőszak Ellen — 29,34 százalék, Ke­reszténydemokrata Mozgalom — 19,2 százalék, Szlovák Nem­zeti Párt — 13,94 százalék, CSKP — 13,34 százalék. A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom-Együttélés Ko­alíció a várakozást messze fe­lülmúlva 8,66 százalékot ért el. Bejutott még a szlovák parla­mentbe (ahol a szövetségi és a cseh törvényhozással ellentét­ben három százalékos a kü­szöb) a Demokrata Párt (4,39 százalékkal) és a Zöldek Pártja (3,48 százalékkal). Mindezek alapján a szlovák parlamentben a Közvélemény az Erőszak Ellen 46 mandátu­mot, a Kereszténydemokrata Mozgalom 30, a Szlovák Nem­zeti Párt 21, a kommunista párt 20, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom-Együtt­élés 12, a Demokrata Párt 6, a Zöldek Pártja pedig 3 mandá­tumot kapott. A Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom, a szlovákiai Kereszténydemokrata Mozga­lom és a Demokrata Párt kép­viselői vasárnap este bejelentet­ték, hogy készek kormánykoa­líciót alakítani. A Független Magyar Kezde­ményezés (FMK) a Közvéle­mény az Erőszak Ellen Mozga­lom közös listáján indult, és mivel a képviselők szerinti ki­mutatás csak szerdán várható, egyelőre nem lehet tudni, hogy az FMK hány mandátumot kapott a szlovák, illetve a szö­vetségi parlamentben. Időközben az előzetes ered­mény alapján ismertté vált a mandátumok pártok közötti megoszlása a szövetségi parla­mentben. A Polgári Fórumnak 114, a Közvélemény az Erő­szak Ellen Mozgalomnak 50, a CSKP-nak 40, a Keresztényde­mokrata Mozgalomnak 33, a Mozgalom az Önigazgató De- mokráciáért-Morva és Szilézia Társaságnak 16, a Szlovák Nemzeti Pártnak 11 és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom-Együttélés Koalíci­ónak 10 képviselői helye van. VSZ védelmi miniszterek tanácskozása DE MAIZIERE TARSOLYÁBAN: Kompromisszumos javaslat VITA AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSRÓL Még nincs döntés az elnökválasztás mikéntjéről (Folytatás az 1. oldalról) A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő — Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes — is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szóban, a voksát, illetve ugyancsak ketten foglalkoz­tak a köztársaság címerére és zász­lajára tett javaslatokkal is. A hosszúra nyúlt — átlagosan 15 perces — és a gondolatokat, állás­pontokat többnyire ismétlő felszó­lalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Tor- gyán József (FKgP-frakció-vezető). Indítványozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Or­szággyűlésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy érdektelen, felesleges felszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatla­kozott Kónya Imre (MDF-frakció- vezető), annyiban módosítva azt: csak azokat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítvá­nyuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslataival az ellen­zéki pártok természetesen nem ér­tettek egyet, elemi jogaik csorbítá­sának minősítették azokat. Aho­gyan Tölgyessy Péter (SZDSZ- frakció-vezető) fogalmazott: a Ma­gyar Köztársaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a „cirokseprő adójáról”. Szóba ke­rült az is: a házszabály avagy a ház- bizottság állásfoglalását kell-e, cél­szerű-e figyelembe venni a javaslat elfogadtatása vagy .elvetése érdeké­ben. Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva még né­gyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás ál­talános vitája. A részletes vitát az illetékes bizottságnak a módosító indítványokkal kapcsolatos állás- foglalását követően, várhatóan a következő ülésen kezdik meg. Ezt követően rátértek a követke­ző napirendi pont, nevezetesen az Országgyűlés Mentelmi és Össze­férhetetlenségi Bizottsága Speidi Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében ké­szített jelentésének tárgyalására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntetőeljárás során a bíróság megállapította, hogy Speidi Zoltán 1989. április 8. óta országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jogára történő hivatkozására tekintettel az eljárást felfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés illetékes bizottsá­gát az ügy kivizsgálására. A Men­telmi és Összeférhetetlenségi Bizott­ság álláspontját Hasznos Miklós is­mertette a plénum előtt. Mint el­mondta: vizsgálatuk során egyértel­művé vált, hogy a cselekményt Speidi Zoltán akkor követte el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sőt a bün­tetőeljárás is még jóval a képviselő- választások előtt kezdődött. így az üggyel nem hozható kapcsolatba a mentelmi jog, fel sem merülhet a zaklatás lehetősége. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy indo­kolt a mentelmi jog felfüggesztése, így a birósági eljárás lefolytatásá­nak nincs semmi akadálya. A vita során szót kért maga az érintett, Speidi Zoltán, s röviden vázolta az ügy előzményeit, ugyanis arról a képviselők nem kaptak előzetes tá­jékoztatást. Ezt egyébként Szabad György (MDF) is nehezményezte, mondván: mindenképpen szükség van az ügy ismeretére, hiszen kü­lönben „meglódulhat a fantázia”. Speidi Zoltán elmondta: újságíró­ként indítottak ellene eljárást an­nak kapcsán, hogy egy szabadalmi csalással foglalkozó cikke miatt konfliktusa támadt a Salgótarjáni Ötvözetgyár igazgatójával. Az Országgyűlés végül 155 igen szavazattal, 75 ellenvéleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság határozati javaslatát. Ezt követően a képviselők — vita nélkül — határoztak arról, hogy sürgősséggel tárgyalják majd a köz­kegyelem gyakorlásáról szóló tör­vényjavaslatot. Személyi kérdésben is dönteniük kellett a képviselők­nek, mivel Balás István (MDF) — megszaporodott bizottsági teendői­re hivatkozva — lemondott jegyzői tisztségéről. Szűrös Mátyás emlékeztette a plénumot, hogy a betöltendő poszt­ra az MDF képviselőcsoportja tesz javaslatot, s egyúttal bejelentette, hogy a frakció jelöltje Horváth Jó­zsef. Az MDF jelöltjét a képviselők titkos szavazással — 266 igen, 8 nem szavazattal — megválasztot­ták az Országgyűlés jegyzőjévé. Ezt követően az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a házbi­zottság sürgős tárgyalást kérve be­nyújtotta az országgyűlési bizottsá­gi tagságra vonatkozó, összeférhe­tetlenségről szóló országgyűlési ha­tározati javaslatot. A sürgősségi in­dítvánnyal az Országgyűlés 222 igen szavazattal egyetértett. Az el­nök ezután arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy — mivel a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság nem kért sürgős tárgyalást, így a — a pornográf és erotikus termé­kek forgalmazásának korlátozásá­ról szóló országgyűlési határozati javaslatot egy későbbi ülésen fog­ják megvitatni. Szabad György azt is bejelentette, hogy a házszabály szerint a tavaszi ülésszak június 15- én véget ér, ám várhatóan rendkí­vüli nyári ülésszakra kerül sor. Ezen mondta — csak olyan in­dítványokat tárgyalnak, amelyeket a képviselőknek legalább egyötöde kezdeményezett. Minden további képviselői javaslattal csak a szep­temberben kezdődő őszi üléssza­kon foglalkozik a plénum. Ezután a képviselő önálló indít­ványok napirendre tűzéséről dön­tött a Tisztelt Ház. Egy kivételével valamennyi indítvány napirendre tűzését indokoltnak tartották a képviselők. Döntésük alapján meg­tárgyalják majd Kőszeg Ferenc és Matyi László, szabaddemokrata képviselők három önálló indítvá­nyát a SZOT és tagszervezetei, ille­tőleg az egykori KISZ és jogutódai, továbbá a Hazafias Népfront elszá­moltatásáról, valamint a szakszér- vezetitagdíj-fizetés önkéntességéről; Soós Károly Attilának az SZDSZ képviselőcsoportja nevében benyúj­tott, a Budapest—Bécs világkiállí­tással kapcsolatos indítványát; Sza- lay Gábor (SZDSZ) indítványát a kormány energiapolitikai koncep­ciójáról; Palkovics Imre (MDF) ön­álló indítványát a Magyar Szak- szervezetek Üdülési és Szanatóriu­mi Főigazgatóságának kezelésében lévő vagyonról és annak működte­téséről; Pap János (Fidesz) önálló indítványát a környezetvédelmi ideiglenes bizottság megalakításá­ról; Bogárdi Zoltán (MDF) javasla­tát a mezőgazdasági állandó bizott­ság létrehozására; valamint Rózsa Edit (SZDSZ) és Deutsch Tamás (Fidesz) közös indítványát gyer­mek- és ifjúsági különbizottság fel­állítására. Szabad György felkérte az illetékes bizottságokat, hogy tár­gyalják meg az önálló indítványok­ban foglaltakat, és készítsék el ál­lásfoglalásukat. Egyetlen önálló in­dítvány napirendre tűzésével nem értett egyet a plénum, mégpedig Mezey Károly (MDF) javaslatával, hogy a bizottsági üléseken a jelenlé­vők tartózkodjanak a dohányzás­tól. Ezzel kapcsolatban szót kért Pusztai Erzsébet (MDF), s bejelen­tette. hogy valamennyi bizottság­ban megállapodtak a dohányzás mellőzésében, így tehát szükségte­len is lenne ezt a témát a plénum elé terjeszteni. Ezzel a hétfői nap tárgysorozatá­nak végére ért az Országgyűlés, így Szabad György este negyed hatkor berekesztette az ülést és közölte, hogy kedden reggel 10 óra 30 perc­kor folytatódik a munka, s az elfo­gadott napirendnek megfelelően a bizottsági tagsággal kapcsolatos ja­vaslatok megtárgyalására, illetve bizottsági tagok megválasztására kerül sor. Ugyancsak kedden elvég­zendő feladat a közkegyelemről szóló törvényjavaslat sürgős megvi­tatása, s ekkor hangzanak el az in­terpellációk és a kérdések is. Az elnök bejelentette, hogy kedden magas rangú vendég tiszteli meg a plenáris ülést: hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik I. Baldvin belga király, s várhatóan beszédet mond az Országházban. Francia álláspont vízumügyben rráfictagrszag mindig is arra törekeded, hogy a nyugat­én répa; 'zösseg egységesen í'ogl'.ijun állást, és döntsön a kelet-cJropai országokkal Icontartcít vízumkényszer könnyítésében vagy- eltörlésé­ben, ugyanakkor mind több nyugati illám mar lépéseket tett. Az új helyzetben most a 'Vanciikna •; is valamilyen mó- aor reagálniuk keli a vízummal úJöndotlák a Maison de !a France utazási cég budapesti képviseletének megnyitása al­kalmából tartott hétfői sajtótá- ékoztatón a Magyarországon járt francia idegenforgalmi mi­niszter kíséretének szakértői. Hozzátették, a magyar kor­mány má* régóta szorgalmazza a vízum eltörlését, az ezzel kap­csolatos javaslatokul czúllal is meglel lék a francia miniszter­nek. A konkrét francia lépése­ket illetően kitérő válaszokat adó párizsi szakemberek végül is csak azt erősítette!' -: ig. hogy a fiataloknak és a jK.:ta- ■os.'.n illa/ ’ .::ai: igyekeznek azonnal kiadni a vízumot a bu­dapesti nagykövetségen. 1993- tól, vagyis a nyugat-európai ha­tárok leépítésétől kezdve úgyis megváltozik a helyzet, minden bizonnyal egységessé válik az útlevél- és a vízumrendszer — mondották. A sajtótájékoztatón az is el­hangzott: a franciák idegenfor­galmi vegyes vállalatokat kí­vánnak létrehozni a magyar cé­gekkel. egyebek között szállo­dák építésére és üzemeltetésére, műemlékek restaurálására, mű­velődési centrumok kialakítá­sára. Bejelentették, hogy fiatal magyar szakemberjelölteket hívnak meg Párizsba, a francia turisztikai lehetőségek tanul­mányozására. Ezt annál is in­kább fontosnak tartják, mert Franciaország évi 16 milliárd dolláros idegenforgalmi bevéte­lével az első helyen áll a vilá­gon. A Maison de la France 29 országban 39 képviselettel ren­delkezik, a most megnyílt bu­dapesti központ Kclet-Európá­ban az első. Népszavazás 350 millióért? AZ MSZP aláírás gyűjtési akciója eredményeként esetleg sorra kerülő népsza­vazás mintegy 350 millió forintba kerülne — közölte az MTI érdeklődésére Tóth Zoltán, a BM választási irodájának vezetője. Hozzátette: ha sor kerül rá, az iroda a kívánt időre megteremti lebonyolításának összes technikai feltételeit. Nem lenne azonban szerencsés, mondotta, ha az önkormányzati választással egy időben tartanák meg, mert elterelhetné a figyelmet az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztásáról. Az elnökválasztási kampány megzavarhatná a választók döntését. A népszavazás kiírásához 100 ezer választópolgár aláírására van szükség. Az aláírásgyűjtő íveken olvashatónak kell lennie a választópolgár nevének, lakcímé­nek, személyi számának és természetesen az aláírásának is. Előírás továbbá, hogy minden egyes íven közérthető fogalmazásban szerepeljen az aláírásgyűjtés oka, illetve célja. Mindezek fontosságának illusztrálásaként Tóth Zoltán emlékeztetett arra, hogy a novemberi népszavazást megelőzően az SZDSZ több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze, s ezek közül mindössze csak 114 ezer felelt meg maradékta­lanul a törvényben szereplő követelményeknek. • • Ütemterv szerint halad a szovjet csapatok kivonása Továbbra is ütemterv szerint halad a szovjet csapatok kivonása Magyaror­szágról. Keleti György ezredes, a HM szóvivője ezzel kapcsolatos tájékozta­tójában azt is elmondta az MTI tudósí­tójának, hogy az elmúlt héten 12 csa­patvonat és 7 anyagvonat hagyta el az országot, s ezzel együtt eddig összesen 223 szovjet katonai szerelvény gördült át a határon. Ez 16,5 százaléka annak az 1352 szerelvénynek, amely a hazánk területén állomásozó szovjet csapatok — személyi állomány és haditechnika — teljes kivonásához szükséges. (MTI) Szűrös Mátyás az Európa Tanács közgyűléséről Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Brüsszelben megtartott konzultatív tanácskozásá­ra meghívta Csehszlovákia, Lengyelország és Ma­gyarország parlamenti küldöttségeit is — a,keleti tömb országai közül azét a három országét, ame­lyekben már lezajlottak a demokratikus választá­sok. A tanácskozáson hazánkat a Szűrös Mátyás alelnök vezette parlamenti küldöttség képviselte. Az elmúlt hét végén lezajlott tárgyalásokról Szűrös Mátyás az MTI munkatársának elmond­ta: mind a házigazda belga (kétkamarás) parla­ment vezetőivel, mind pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének valamennyi delegáci­ójával folytatott megbeszéléseiken kitűnt: Ma­gyarország felvétele az Európa Tanácsba szinte már eldöntött kérdés, hazánk várhatóan novem­ber közepén lesz teljes jogú tagja a nemzetközi testületnek. Tárgyalópartnereinket a konzultáci­ókon elsősorban Magyarországnak a Varsói Szerződéshez való viszonya, a nemzetiségi kér­dés, a piacgazdaság feltételeinek megteremtése, s ezzel összefüggésben a szociálpolitika, továbbá az alkotmánymódosítás folyamata érdekelte részletesebben. (MTI) Az Austria lottó nyeremény­jegyzéke A Lottóunió Kft. közlése szerint a 23. heti osztrák lottó nyereményei, az illeték levoná­sa után, a következők: 6 találatos 1 db. nyereménye 11 000 973 ATS; 5 plusz 1 -és 3 db, nyereményük egyenként 1 222 330 ATS; 5 találatos 217 db, nyeremé­nyük egyenként 25 347 ATS; 4 találatos 13 069 db. nyeremé­nyük egyenként 561 ATS; 3 találatos 252034 db, nyere-1 ményük egyenként 36 ATS. A jokerszámra fizetett nyere­mények: joker nem volt. A következő hétre átvitt nye­remény összege 2 316 233 ATS. A jokerszám egymás melletti utolsó 5 számjegye egyenként 100 000 ATS, 4 számjegye egyenként 10 000 ATS, 3 szám­jegye egyenként 1000 ATS, és a 2 számjegy egyenként 100 ATS. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents