Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-11 / 135. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1990. június 11. Kik menekülnek Magyarországra? Beszélgetés a Belügyminisztérium illetékesével Az elmúlt hetekben, hónapokban egyre gyak­rabban olvashattunk a menekültügy kapcsán ar­ról, hogy Magyarország tranzitországból befoga­dó állammá vált. S a menekültek továbbra is ér­keznek hazánkba. A jelenlegi helyzetet világítja meg dr. Márkus István, a Belügyminisztérium Me­nekültügyi Hivatalának helyettes vezetője. — A szigorúan vett menekültügy mellett Ma­gyarország mostanra egyfajta népvándorlás terüle­tévé vált. Legalább fél tucat jogszabály, így — egyebek között —- a ki- és bevándorlási törvény, a munkavállalásról szóló rendelkezés, vagy éppen a genfi menekültügyi konvenció értelmében tartóz­kodhatnak külföldiek hazánkban. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott ország állampolgára meg­kapta a menekült státust Magyarországon, tehát kevés kivétellel ugyanolyan jogok illetik meg, mint honfitársainkat. A menekült státus megadását az kérheti, akit hazájában politikai, vallási, vagy egyéb okok miatt üldöznek. Ez nagyon szűk cso- - portot jelent. A hazai menekültügy szempontjából sajátos helyzet alakult ki az elmúlt két és fél évben. 1988—-1989-ben 34 ezer, főleg magyar nemzetiségű román állampolgár hagyta el Romániát, és nem akart visszatérni oda. Emberiességi okokból az előző magyar kormány és a parlament úgy dön­tött, hogy ezeket az embereket is az anyanemzet­hez tartozónak tekinti, és befogadja. A romániai forradalom után azonban a román állampolgárok egy része visszatért hazájába, a magyar anyanyel­vűek többsége azonban Magyarországon maradt. Miért menekülnek? — Jelenleg hány menekült tartózkodik hazánk­ban? — Eddig 1379-en kapták meg a menekült stá­tust. Erre 1989. október 15., tehát a genfi menekült- ügyi konvencióhoz való csatlakozásunk után volt lehetőség. Elutasitottunk mintegy 350 kérelmet, s jelenleg 750 van elbírálás alatt, Jogszabály hiányá­ban azonban az 1989 decemberéig (a romániai forradalomig) érkezettek is ún. területi jogú mene­kültek. Ezek száma megközelíti a 26-28 ezret. Ők kiegészültek a családegyesítésekkel, illetve azok­kal, akik még a forradalom előtt megkapták a magyar hatóságoktól az áttelepülési engedélyt, Romániából való kiutazásuk azonban csak az idén történt meg. így ma körülbelül 30 ezres menekült­csoportról beszélhetünk. A marosvásárhelyi véres események után mintegy 7 ezren jelentkeztek a menekültügyi hatóságoknál, és ebből mintegy 2 ezren kérték a menekült státus megadását,, s -1379- en meg is kapták azt. Április hónapban egyébként nagyon sokan jöt­tek Romániából, most valamivel csendesebb idő­szak van. — A romániai választásokat követően tapasztal­ható-e valamiféle megnyugvás a menekültek köré­ben? — Úgy tűnik, hogy a helyzet hangulatilag kon­szolidáltabb. A szenvedélyek mintha a korábbi szinten maradtak volna, s ez pozitív irányú válto­zás. Mi, miként eddig is, úgy vélekedünk, hogy a . menekültügy megoldásának kulcsa Romániában van. — Most hetente mennyien érkeznek Romániából? — Áprilisban, a marosvásárhelyi események idején 800—1200 ember érkezett, most ez a szám száz körül van. — Különbséget tesznek-e a magyar hatóságok a politikai, illetve a gazdasági okokból menekültek között? — A menekültügyi eljárásnál a gazdasági okok csupán a sokadik helyen szerepelnek. Döntő jelen­tőségű a politikai, a vallási, a nemzetiségi, vagy a faji okokból történő üldöztetés, vagy az attól való megalapozott félelem. Minden állam megelégszik a körülmények mérlegelésével, hiszen az ügy jelle­ge olyan, hogy akinek menekülnie kell, sajnos, az otthagy csapot-papot. Az illető bizonyítani csak nagyon ritkán tud. A hatóságok nagyon alapos meghallgatás során, illetve a körülmények vizsgá­latával kiderítik a valós, illetve a nem megalapo­zott állításokat. — A klasszikus értelemben vett menekültek nagy része tehát Erdélyből érkezett. Jöttek máshonnan is? — Azzal, hogy csatlakoztunk a genfi menekült- ügyi konvencióhoz, a menekültügy megszűnt „csu­pán” nemzeti, nemzetiségi problémának lenni. Magyarországnak diszkriminációmentesen mene­kült státust kell adnia mindazoknak, akik a mene­kültté nyilvánítás egyezményes feltételeinek megfe­lelnek. Nem csak Erdélyből érkeznek — A magyar nemzetiségű román állampolgárok mellett kik kaptak október 15. óta politikai mene­kült státust Magyarországon? — Az erdélyieken kívül néhány tucat más kelet­európai állampolgár kapott menekült státust. Szovjetek, bolgárok és néhány jugoszláv. Cseh­szlovákiából jöttek szlovákok és magyarok is. Eze­' két az embereket hazájukban politikai, vallási meggyőződésük miatt üldözték, vagy éppen embe­ri jogaiktól fosztották meg. — Volt olyan eset, hogy szovjet zsidó kért mene­kült státust? — Egy ilyen eset vo)t, amikor is az illető nem státust akart, hanem egyáltalán: Magyarországon kívánt maradni. Ez azonban lehetetlen, hiszen ő jogi értelemben nem menekült, minthogy konkré­tan Izraelbe kérte a kivándorlást a Szovjetunióból. A kormányok közötti megállapodás alapján tehát ő csak Izraelben telepedhet le. Magyarország csu­pán tranzitországként szolgál. — Az érintett európai államok vezetése reagált-e valamilyen módon a magyar döntésekre? — Semmiféle hivatalos, vagy nem hivatalos rea­gálás nem történt az érintett országok vezetése részéről. Egyetlen eset fordult elő, hogy bűncselek­ménnyel vádolták és kiadását kérték annak a sze­mélynek, aki megkapta a menekült státust. A vá­dak azonban megalapozatlanok voltak, így eluta­sítottuk a bukaresti hatóságok kérelmét. — Hány befogadóállomás van Magyarországon, és hogyan fogadja az érintett terület lakossága a menekülteket? — Békéscsabán és Hajdúszoboszlón továbbra is működik befogadóállomás, június 1-jétől pedig a bicskei átmeneti szálláshely szintén befogadóállo­másként szolgál. Itt szintén lefolytathatják a mene­kültügyi eljárást. Átmeneti szállás van Tahiban és a Rómaiparton, másutt Budapesten nincs. Még 2-3 héttel ezelőtt is zsúfoltak voltak ezek a szállá­sok, most már létszámcsökkenés tapasztalható. A kérdés második részére azt felelhetem, hogy amíg az 1988-as évet menekültügyben kicsit az eufória jellemezte a közvélemény részéről, addig a mai, nehezebb állapotok miatt a tolerancia mellett a türelmetlenség jelei is megmutatkoznak. Nyil­ván, ahol szám szerint is többen vannak jelen a menekültek, ott időnként feszültebb a viszony köz­tük és a lakosok között. Szabó Béla SAJTÖPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN Azonnal intézkedett a kiskőrösi hatóság Május 28-án megjelent Sajtó­posta rovatunkban tolmácsoltuk a Kiskőrösön lakó Körmendy Sarol­ta panaszát: a Mészáros utca 22. szám alatti, többlakásos bérle­ményben sok lakó nem jól érzi ma­gát, mert a szomszédaik kutyákat tartanak, korántsem higiénikus körülmények közepette, ráadásul egész éjszaka ugatnak az ebek, fel­verve így az emberek nyugalmát. Megjegyeztük még, hogy olvasónk a tényekre alapozott kifogásaival már fordult a helyi tanácshoz és köjálhoz, ám hiába. E soraink közzétételének dél­előttjén, vagyis azonnal a helyszín­re siettek a Kiskőrösi Városi Ta­nács V. B. hatósági osztálya szak­emberei, akik összesen 7 kutyát találtak a 150 méter hosszú sorház — ezen belül tizenöt alacsony komfortfokozatú lakás van — kö­zös udvarán, ahol a fennálló ren­delkezések értelmében tilos az ilyen állatok tartása. Ezenkívül rá­bukkantak nagy mennyiségű lim­lomra, amelyet az egyik lakó a sze­méttelepről, szállított oda. Az ügybeni megállapításáról és intézkedéséről a következőkről tá­jékoztatta lapunkat dr. Szentendrei István hatósági osztályvezető: A régi épületben főleg kis jöve­delmű, idős emberek élnek, akik között vannak korlátozott belátási képességűek is, görcsösen ragasz­kodva szokásaikhoz, kedvenc álla­taikhoz. Velük szemben csak végső eszközként jöhet számításba a sza­bálysértési eljárás. Munkatársaim írásban szólítot­ták fel a kutyák gazdáit: maradék­talanul tegyenek eleget az ebtartás és a közegészségügy előírásainak, s e végrehajtást a közterület-fel­ügyelet rendszeresen ellenőrzi. Aki elmulasztja ebbéli kötelezettsége teljesítését, nem kerülheti el a fele­lősségre vonást. ÜZENJÜK Apátinénak, Bajára: Az 1990. évi XV. törvény lényegesen egyszerűsítette az örökbefogadás sza­bályait. Ezek sorában feltehetően sokakat érintő változás, hogy az anya a gyermeke megszületése előtt is nyilatkozhat a gyermeke örökbefogadásá­ról, ami annyit jelent: a kisbaba a szülészetről egyenesen a nevelőszülőjéhez kerül. Persze, előfor­dulhat, hogy az ifjú anyuka e döntését később megbánja, s erre való tekintettel írja elő a törvény: az örökbefogadási döntés visszavonható a gyer­mek két hónapos koráig. Ha Ön ez ügyben még részletesebb felvilágosításra tart igényt, javasoljuk, forduljon a helyi városi tanács gyámügyi hatósá­gához. „Autótulajdonos” jeligére, Bácsalmásra: Szomo­rúan hallgattuk telefonos panaszát arról, mennyi kárt okozott gépkocsijában egy kontár szerelő. Noha érthető az emiatti felháborodása, válaszunk mégsem kedvező, hiszen a hatályos törvényerejű rendelet kimondja, hogy az iparjogosítvány nélkül vállalt és végzett javítás után nem érvényesülhet a jótállási, valamint a szavatossági igény, mert erre vonatkozóan semmisnek tekintendő a felek közöt­ti szerződés. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása azonban kimondja: ha a megfelelő szakismerettel rendelkező szerelő mulasztásból követ el hibát, okoz kárt, annak megtérítését az általános kártérí­tési törvény értelmében kérheti bírósági úton a károsult. Bereiéknek, Kiskőrösre: Ez évtől kezdődően 100 forintot kell fizetni az elsőfokú államigazgatási eljárásért — néhány kivételtől eltekintve —, felleb­bezés esetén pedig a vitatott összeg minden, meg­kezdett 10 ezer forintja után 50 Ft, legalább azon­ban 200 Ft az ilyen jogcímen fizetendő illeték. Ezzel kapcsolatosan bővebb információt a tavaly megjelent Magyar Közlöny 98. számában olvas­hat, amelyhez hozzá lehet jutni például a helyi könyvtárban. „Csikériai lakos” jeligére: Értesülése helytálló, ugyanis a budapesti Dragon Kft. valóban testőr­képző tanfolyamot tart idén június 6. és augusztus 3. között, a felvételi vizsgán megfelelt 19—35 év közötti nők és férfiak részére. Tudomásunk szerint az összesen 160 órás foglalkozás alatt a hallgatók többek között kriminalisztikát, fegyverhasznála­tot, közelharcot tanulnak, valamint egészségügyi és jogi ismereteket szereznek. A képzés dija megha­ladja a 10 ezer forintot. E tanfolyamot sikeresen elvégzett testőrök vállalatoknál, intézményeknél és magáncégeknél láthatnak el vagyon- és személyvé­delmi feladatokat. „Építkezni szándékozunk” jeligére, Tiszaalpárra: Az állam továbbra is jelentős összeggel támogatja a lakást (házat) építeni akaró fiatal házaspárokat. (Fiatalnak az a feleség és férj számít, aki a pénzin­tézeti kölcsönszerződés megkötésekor még nem töltötte be a 35. életévét.) Az első gyermek után 50 ezer, a második után 150 ezer, a harmadik után 400 ezer és minden további gyermek után, gyerme­kenként, 100 ezer forintot kaphat szociálpolitikai kedvezményként az igénylő, aki az OTP-nél ennél részletesebb tájékoztatásban részesülhet. Ez utób­bi természetesen levélben is kérhető. Ficzere Balázsnak, Kalocsára: Nemsokára bővül majd a hazai műholdas televíziómüsor, ugyanis a tervek szerint az Astra, s a TV SAT sugározni fogja az első nyugatnémet televízió, az ARD prog­ramját. Erről konkrétabbakat a Telehold című lap közöl. Fogarassy Lászlónak, Kiskunhalasra: A házi­szárnyasok sorában az egyik legértékesebb állat a liba, amelynek nemcsak a húsa, mája igen keresett cikk, hanem a tolla is. Hogy ez utóbbi is megfelel­jen a minőségi követelménynek, célszerű megszív­lelni a szakember tanácsát. Eszerint a 9-10 hetes libának érett már a tolla, ami könnyen kihúzható, hiszen a csévéje kemény és száraz. A libát a tépés előtti napon meg kell fürdetni, s a szárítása idejére tágas, levegős helyiségben javasolt tartani. Végül annyit: ha Ön szerződéses libatenyésztéssel kezd foglalkozni, a teendőit illetően feltétlenül kérjen felvilágosítást a felvásárló gazdaság állattenyésztő­itől. Mézes Lászlónak, Kecskemétre: Ezekben a he­tekben gyakran lehet találni árokparton, nyirkos réteken és másutt martilapu nevű gyógynövényt, amelynek sötétzöld színű leveleit sokan gyűjtik. A vékony rétegben papíron megszárítandó drog tea készítéséhez használható oly módon, hogy 1 -2 kávéskanálnyi martilapulevelet leforrázunk 2 dl vízzel és 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. A naponta, evés után, háromszor és természetesen forrón fogyasztandó tea — ebben méz is keverhető — a hörgő görcsét oldja, így elsősorban az asztmás betegségben szenvedőknek hatásos. „Veszélyben vagyunk” jeligére, Kunszentmiklós- ra: a KRESZ előírása szerint áthaladási elsőbbség illeti meg azokat a gyalogosokat, akik az útburko­lati jelzésen (zebrán) mennek át. A mindezt figyel­men kívül hagyó járművezetők közlekedési sza­bálysértést követnek el, s ez esetben jogos a rend­őrhatósági felelősségre vonásuk. Reménytelennek látják a jövőt KECSKEMÉTIEK PANASZAI NYOMÁBAN Megfelelő a csomóponti járműforgalom Legfőbb szórakozás A Szovjetunióban jelenleg a la­kosság közel egynegyede (67,5 mil­lió ember) 15—30 év közötti fiatal. Az erősebb nem többségben van: 665,5 ezerrel többen vannak a 16 —29 év közötti fiatalemberek, mint a női nem képviselői. A fenti adatok csak látszólag imponálóak, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint egészében csökken a fiatalok száma. Sőt, de­mográfusok előrejelzése szerint, 1994-ben 5 millióval kevesebben lesznek, mint tíz évvel ezelőtt. A döntő ok a születések számá­nak csökkenése. Az esetek többsé­gében a fiatal házasok csak egy gyereket akarnak, és csak 5 száza­lékuk gondolkodik úgy, hogy vál­lal két-három gyereket. Pedig a két-három gyerekes családok biz­tosítanák a lakosság természetes szaporulatát. Egyre nagyobb az olyan felnőttkorú fiatalok száma, akik nem kívánnak házasságban élni, a 25-30 évesek 25 százaléka nőtlen, illetve nem ment férjhez. A születések számának csökke­nése és a családi élet presztízsének — a magnó hanyatlása jórészt a fiatalok nehéz anyagi körülményeinek következ­ménye. A megkérdezettek 42-45 százaléka állandó anyagi gondok­kal küzd, 9-16 százaléka azt mond­ja, hogy egyik fizetéstől a másikig nem tud kijönni a pénzéből. Kö­rülbelül minden ötödik családos fiatal pár hónapról hónapra tengő­dik. A fiatalok több mint kéthar­mada kap anyagi támogatást a szüleitől. A családosoknak körülbelül a fele él olyan lakáskörülmények kö­zött, amelyek a minimális követel­ményeknek sem felelnek meg. Éves átlagban mindössze 7-8 százalék azoknak az aránya, akik lakásépí­tésbe foghatnak. A kilátástalan helyzet miatt nö­vekszik az öngyilkosságok száma: 1988-ban 10 ezer fiatal végzett ma­gával! Terjed a bűnözés: a fiatalok aránya 55,2 százalék. A kábítósze­resek száma 1984—1989 között 3,5-szeresére növekedett az ifjúság körében. A fiatalok legnagyobb társadal­mi szervezete a Komszomol (32,2 milliós tagsággal), de a taglétszám állandóan csökken, az elmúlt öt év alatt 11 millióval. Ezzel a folya­mattal párhuzamosan nő az alter­natív ifjúsági szervezetek száma, de szociológusok adatai szerint a fiataloknak mindössze 10-13 szá­zaléka vesz részt állandó jelleggel az alternatív mozgalmakban, a többi csak esetenként. Egészében véve a szovjet fiatalok politikai ak­tivitása csekély, gyéren képviselte­tik magukat a parlamentben is. A 2249 képviselő közül csak 187 fő 21—30 év közötti fiatal. Körülbelül 65 százalékuk he­lyesli a peresztrojkát, de elenyésző a százalékaránya azoknak, akik saját bevallásuk szerint aktivan tá­mogatják is. A fiatalok egyharma-. da-egynegyede szkeptikus, nem hi­szi, hogy valami is megváltozhat ebben az országban. A modern zene áll a fiatalok ér­deklődésének középpontjában. Szociológusok adatai szerint 63 százalékuk magnóra veszi kedvenc számait, és a 89 százaléknak a magnózás a legfőbb szórakozása. Hetenként átlag 6 órát ülnek a tévé előtt, és csupán két órát sportol- nak. (APN) irányítása A kecskeméti Petőfi Sándor utca 9—11. szám alatti ház lakói — Ki­rály Jánosné, Zsembery Lászlóné, Varga Lajosné és mások — írták alá a megyei város tanácselnöké­hez címzett levelet. íme ennek lé­nyege: Az épülettől alig 50 méternyire van a forgalmi csomópont, ahol az E5-ÖS főútvonal is átvezet. E he­lyütt éjjelente sárgán villog a jelző­lámpa. Talán ez lehet az oka, no, meg a gyér közvilágítás, hogy sok az ottani baleset. Például április 27-én, a késői órákban egymás után két ütközés is történt, ami félelmetes- csattanás- sal járt. E zajra felriadt a környék­beli családok zöme. Az emberek úgy vélik, hogy a karambolok nagy része megelőz­hető lenne, ha a csomóponti lámpa mindig teljes programmal működ­ne, tehát folyamatosan váltana a zöld-sárga-piros fényre. Állítólag takarékosságból villog a jelzőkészülék sárgán éjszaka, de ennek költségét talán fedezné az, ha megszűnne a Május 1. téri em­lékmű díszkivilágitása. E közérdekű bejelentéssel fog­lalkozott a Kecskeméti Megyei Vá­rosi Tanács V. B. műszaki osztá­lya, amelynek megállapításait Öveges László osztályvezető fog­lalta össze: A csomópont lámpái, valamint az E5-ÖS főút városi szakaszain lé­vő hasonló szerkezetek éjszakán­ként egyformán sárga fényt szór­nak. Ez a villogás elegendő a mér­sékeltnek minősíthető éjjeli jármű- forgalom biztonságos irányításá­hoz. Ha ekkor is éppúgy működ­nének a lámpák, mint nappal, a várakozást fölöslegesnek tartva, a sofőrök a piros fény ellenére to­vábbhajtanának. Ami pedig az áramfogyasztást illeti, a jelzőbe­rendezések sárga villogásáért is ugyanannyi díj fizetendő, mintha folyamatos üzemmód szerint mű­ködnének. Végül annyit: a csomópontban korszerű nátriumlámpák adják a közvilágítást, amely — a panaszo­sok állításával ellentétben — meg­felel a forgalmi követelmények­nek. Mindezekhez még a következő­ket fűzte hozzá hsa Ernő, a megyei városi tanács csoportvezető főmér­nöke: — Köztudomású, hogy a villogó sárga fény veszélyes helyzetre fi­gyelmeztet, ahol fokozott óvatos­sággal szabad közlekedni. Ilyen­kor a jelzőtáblák utasításait kell betartaniuk a sofőröknek. Akik nem így, vagyis a KRESZ előírása­it megsértve cselekednek, azok idé­zik elő a baleseteket. Sajnos, ilye­nek sokan vannak. Szerkeszti: Velkci Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefon: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents