Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-09 / 134. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 9. A tábornokoknak nem tetszett (Folytatás a: l. oldalról) az ütemterv szerint zajlik a szovjet egységek kivonulása. Az elszámo­lás körüli vitás kérdések kapcsán Für Lajos és partnere között egye­tértés mutatkozott abban, hogy ezeket a problémákat ki kell venni a katonák kezéből, s magasabb szinten kell döntést hozni megol­dásuk érdekében. — A tárgyalásokon közöltem, hogy ebben az évben nem veszünk részt a VSZ hadgyakorlatain, s tel­jesen nemzeti parancsnokság alá vonjuk a honvédséget. Elmond­tam, hogy ez egyrészt összefügg a VSZ most kezdeményezett felül­vizsgálatával, másrészt azzai. hogy Magyarország szeretné, ha jövő év végéig megszűnne VSZ-tagsága. Addig is azonban a politikai jelleg­re kell helyezni a hangsúlyt. Har­madrészt az ország gazdasági heh - zete sem teszi lehetővé, hogy ma milliókat költsünk a gyakorlatok­ra — mondotta Für Lajos. Szavai szerint a szovjet honvé­delmi minisztérium vezetése, elén Dmitrij Jazov marsallal, megértés­sel fogadta ezt. ’ Ugyanakkor a Varsói Szerződés legfőbb katonai vezetőinek, akik ugyancsak részt vettek a tárgyaláson, ez nem iga­zán tetszett. A VSZ PTT ülését értékelve Für Lajos elégedetten nyugtázni, hogy a magyar elképzeléseket sikerüli beépíteni a nyilatkozatba. — Korábban úgy gondoltam, hogy partnereink jóval határozot­tabban kiállnak majd mellettünk. Egyedül a csehszlovákok állás­Új Marshall- segély Kelet-Európának? (Folytatás a: l. oldalról) magyar kisebbséggel kapcsolatos ma­gyar álláspont iránt. A találkozó alkalmával rendezeti sajtóértekezleten jelen volt Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is. Az MTI tudó­sítója megkérdezte tőle. hogyan áll an­nak, az általa először Budapesten, má­jusban kifejtett Európa tanácsi elgon­dolásnak, a „Strasbourg! tervnek” a ki­dolgozása, amelynek értelmében a strasbourgi testület kezdeményezne egy, Közép-Kelet-Európa megsegítésé­re irányuló „új Marshall-tervet"? (Amely a már eddig nyújtott segítséget, hiteleket és más erőforrásokat össze­fogva öszesen 400 milliárd dollárt irá­nyítana a térség „újjáépítésére”.) Anders Björck elmondta, hogy jelen­leg a terv részletein az Európa Tanács strasbourgi gazdasági osztálya dolgo­zik azzal a céllal, hogy a parlamenti közgyűlés elé terjessze. Ehhez hozzá­tartozik a politikai előkészítő munka is, hiszen, fejtette ki, egy ilyen tervhez meg kell nyerni a kormányok és parla­mentek támogtását. pontja volt közeli a miénkhez, a többiek csak általánosságokban foglalkoztak a VSZ jövőjével. — A magyar álláspont, ha nem maradt is teljesen magára, külön­bözött, esetenként komolyan eltért a tagállamok véleményétől. Az el­fogadott nyilatkozat azonban, amely új helyzetet, fordulatot tük­röz. rendkívül békülékeny hangne­met üt meg a NATO irányában, majdhogynem baráti gesztust tesz az atlanti tömb felé — állapította meg Für Lajos. Személyes benyomásait össze­gezte azt mondotta, hogy Dmitrij Jazov nagyon megértő ember be­nyomását keltette, olyannak, aki. elfogadja a magyar álláspontot. A VSZ vezetőiről azonban már nem lehet ugyanezt elmondani — fűzte hozzá. Für szerint magyar szempontból több oknál fogva em lett volna értelme felesleges feszültséget kelteni a tárgyaláso­kon. Utalt egyebek között arra, hoc\ a Szovjetunióból származó haditechnika döntő része egysze­rűét'. működésképtelenné válnék, ha a szovjet fél esetleg akadályokat gördítene az alkatrészellátás útjá­ba. A találkozón szóba került a k. u nszentmiklósi helikopter-lőté- ren történt baleset is, amely miatt Jazov marsall sajnálkozását fejezte ki és közölte, hogy a megsebesült gyermekek szüleitől külön is elné­zést lógnak kérni. Für az incidens okairól kijelentette, hogy azok egyértelműen a figyelmetlenségből fakadnak. Á Nyugat érdeke kímélni Keletet a „pusztulásból”-— A Nyugatnak közös erőfeszí­tésekkel kell kiemelnie Közép- Kelet-Európát a gazdasági és kör­nyezeti pusztulásból, az erkölcsi válságból —- hangoztatta csütörtö­kön Helmut Kohl. A bonni kancel­lár a Harvard egyetem végzős diák­jai előtt beszélt — ugyanazon a fó­rumon, ahol George Marshall tá­bornok 1947-ben meghirdette Eu­rópa újjáépítésének róla elnevezett tervét. A Nyugat beruházásai Európa másik felének újjáépítésére ugyan­úgy megtalálják majd jutalmukat, mint a Marshall-terv, mondotta Kohl, hiszen a Nyugatnak közös érdeke, hogy Közép- és Kelet- Európa ismét virágzó térség legyen, ahol szabadság és demokrácia van. Sajtóértekezletén a bonni kancel­lár közölte: nem tűzték még ki az össznémet választások időpontját. A kérdésre, nem tart-e az infláció felgyorsulásától a keleti márka át­váltása következtében, Kohl kije­lentette, hogy maradéktalanul meg­bízik a bonni szövetségi bankban. A magyarországi németek a földkérdésről A magyarországi németek számára súlyos igazságtalanság lenne, ha a föld tulajdoni viszonyait az 1947-es állapotnak megfelelően állítanák vissza — hangsúlyozták a Magyarországi Németek Szövetsége Elnökségének pénte­ken tartott ülésén, amelyen országgyűlési képviselők és a német egyesületek vezetői is részt vettek. Hangsúlyozták: a Független Kisgazdapárt tidajdonre- formra, illetve a tulajdon visszajuttatására vonatkozó javaslatát igazságta­lannak tartják, mert 1947-re már befejeződött a magyarországi németek vagyonának elkobzása. Ez kollektív büntetés volt, mellyel azokat büntették, akik az 1941-es népszámláláskor német anyanyelvüeknck, illetve német nemzetiségűeknek vallották magukat. (MTI) Július 1-jétől drágább lesz az ÁB-Casco Az Állami Biztosító július l-jétől felemeli a Casco-díjakat — jelentet­ték be a cég pénteki sajtótájékoztatóján. Miután a kárstatisztikák alapján a biztosító azt állapította meg, hogy Budapesten és Pest megyében lényegesen több az autós baleset, mint az ország más területein, itt 40, a többi megyében pedig egységesen 30 százalékkal emelik a díjat. Ugyancsak július 1 -jétől kétszeresére emelik a külföldre utazók kiegészítő Cascójának díjtételeit. Valamivel kisebb mértékben drágul az Európa-Casco — amely elsősorban azok számára gazdaságos, akik egy évben háromnál több alkalommal utaznak külföld­re —, mert ennél a konstrukciónál az autó biztosítása ugyan szintén 30, illetve 40 százalékkal kerül majd többe, viszont a betegségre, a poggyász­ra és a jogvédelemre vonatkozó díjak nem változnak. Mindeddig nem volt tisztázott az extra tartozékok — dísztárcsák, antennák, tükrök, rádiók, magnók, különleges lökhárítók — biztosításá­nak feltétele. Ezentúl, ugyancsak júliustól, 1-5 százalékkal magasabb díj ellenében, az ÁB a Casco alapján ezeknek a tartozékoknak a kárát is megtéríti. Az ÁB egyébként azt tervezi, hogy január 1-jétől újfajta, az igényekhez jobban alkalmazkodó módozatot dolgoz ki. Nagyobb lesz a választék az önrészesedési lehetőségek közül, viszont az állami vállalatok és a ma­gánautósok ugyanazt a fajta Cascót köthetik. Az Állami Biztosító Casco-díjainak emelése csak azokat érinti, akik július 1-jétől, újonnan kötik meg a biztosítást. (MTI) Hetvennyolcra emelkedett az öt nappal ezelőtt kezdődött kir- gíziai zavargások halálos áldo­zatainak száma, míg a sebesül­tek száma eléri a háromszázhar­mincat. Továbbra is súlyos a helyzet Os városában és környékén, ahol a hét elején rendelték el a rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat. A kirgiz fővárosban viszony­lagos nyugalom volt a péntekre virradó éjszakán. Ott is rendkí­vüli állapot van érvényben. Az Üzbegisztánnal határos an- dizsani körzetben pénteken lépett érvénybe a rendkívüli állapot. A szovjet parlamentben csü­törtökön elhangzott tájékozta­tásában a szovjet belügyminisz­ter elmondta, hogy az üzbégek és a kirgizek közötti konfliktus könnyen átterjedhet a szomszé­dos Üzbegisztán területére is. Vagyim Bakatyin hangsúlyozta, hogy a belügyi szervek tehetetle­nek a „középkori nacionaliz­mussal” szemben, s szorgalmaz­ta, hogy az egyes köztársaságok sürgősen fogadjanak el egy olyan nyilatkozatot, amelyben garantálnák a területükön élő összes nép, mindenekelőtt a nemzeti kisebbségek jogait. A zavargásokban a feldühö­dött tömeg több mint kétszáz la­kóházat felgyújtott, s több helyen támadást intézett a helyi rendőr­ségek ellen. Frunzéban a tömeg csütörtökön politikai követelése­ket is támasztott. A helyi párt­székház és a kormány épülete előtt mintegy négyezres tömeg követelte a vezetés lemondását. A nap folyamán Frunzéban gyászszertartáson emlékeztek meg az elmúlt napok halálos ál­dozatairól. Növekvő rezsi, apadó források (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly már 10 ezernél több gép­kocsit javítottak me£ egy év alatt a nagyrészt újjávarázsolt csarno­kokban. Az eddigi töretlen fejlődés azonban a múlt esztendőben meg­torpant. A régi mellett hozzáláttak egy új karosszériaműhely építésé­hez. Megvásárolták a betoneleme­ket, kiásták az alapokat, vettek egy darut is, de énnél tovább már nem jutottak. A betonelemek most az udvar végében, a kiásott gödrök szomszédságában hevernek a fű­ben. A darura pedig már vevő is jelentkezett, s lehet, el is adják, ha ez az összeg hiányzik az idei pozi­tív mérleghez. Mi történt ezzel, az eddig jól működő szervizzel? Az okokat vizsgálva Mészáros György igazga­tó először az adókedvezmény csökkenését említi. Mint mondja, a kedvezmény az idénre a felere olvadt, ami máris félmilliós kiesést jelent. Ugyanakkor a leányvállalat alapítója (az ipari szövetkezet) a korábbinál hétszázezer forinttal többet kér, költségtérítésként, a szerviztől 1990-ben. Az Autótech­nikai Vállalat (amelyik társuk volt az alkatrészboltban) tavaly, év közben, kivonta a pénzét. A Mer­kur (akiknek a garanciális javítá­sokat végzik) most jutott hasonló döntésre. A felsorolásból egyértelműen ki­tűnik: erőteljesen apadnak min­denfelől az ISZK Autójavitó pénz­forrásai. Ezért lassult le a fejlődés. Ráadásul az idei év nagyon gyen­gén indult. Mészáros György sze­rint mostanra megtöbbszöröző­dött az úgynevezett „kapu alatti javítások” száma. Az igazgató az ő élénkülő tevékenységüknek tu­lajdonítja, hogy az első két hónap­ban alig akadt a szerviznek tenni­valója. Jelenleg nem unatkozhat­nak a szerelők, hiszen van a tele­pen „beteg” autó bőven. Csakhogy a gépkocsi hibáinak orvoslása egy­re kevésbé üzlet. A rezsi ugyanis szüntelenül nő, amit a javítási dí­jak emelésével nem követhetnek. Nincsenek tehát irigylésre méltó helyzetben. Csökkenteniük kell költségeiket. Csak így tudnak tal­pon maradni. Ezért például újab­ban, ha elromlik, maguk javítják meg az emelőiket. Május 7-én Kiskőrösön, a Dó­zsa György úton újabb autóalkat­rész-boltot nyitottak. Ennek for­galmával, hasznával is segíteni sze­retnék a szerviz gazdálkodását. Az igazgató bízik benne, hogy hama­rosan hírül adhatjuk: tovább fejlő­dik a kiskőrösi autójavító. G. B. Képviseletet nyit az Európai Közösség Budapesten (Folytatás az I. oldalról) az Európai Közösség jövőbeli kapcsolatát. Megvitattuk az Európai Közösség és Magyarország közötti társulási egyez­mény lehetőségeit, az igen szoros kapcsolatnak azt a koncep­cióját, amelyet egy ilyen egyezmény foglal majd magában. A közösség legmagasabb fóruma, az Európa Tanács — az állam- és kormányfők értekezlete — már elfogadta ezt a koncepciót, mi ennek részleteit dolgozzuk ki. Reméljük, hogy az érdekelt országokkal, köztük Magyarországgal va­lamikor, az év végén megkezdhetjük az előkészítő megbeszé­léseket, mivel addig még számos belső eljárást le kell folytat­nunk. Mi a lehető legszorosabb együttműködésre törek­szünk ebben az időszakban, amikor a reformfolyamat tart Magyarországon és a magyar gazdaság átalakulóban van. Az MTI tudósítója megkérdezte: szó volt-e az eszmecserén Magyarországnak arról a távlati törekvéséről, hogy a közös­ség teljes jogú tagjává váljon? Andriessen így felelt: — Erről szó volt, de úgy gondolom, a magyar hatóságok is realisták, világosan látják, hogy ez időbe telik. Ők most fel akarnak készülni arra, hogy képesek legyenek egy csatlakozási kérelem benyújtására, ha ennek eljön az ideje. Nem vitattuk meg azonban az időpontot. Ez elsősorban a magyar hatóságokra tartozik. Mi, a magunk részéről, készek vagyunk a lehető legszorosabban kapcsolni Ma­gyarországot az Európai Közösséghez, hogy amikor eljön az ideje, ez a folyamat — a csatlakozás — ne legyen nagyon nehéz. Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának látogatása börtönökben Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsá­gának tagjai pénteken délelőtt a váci és a márianosztrai büntetés­végrehajtási intézetbe látogattak, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek a börtönviszo­nyokról. Vácott Somogyi József alezredes, az intézet helyettes pa­rancsnoka a képviselőknek tar­tott tájékoztatójában elmondta: a Mária Terézia idején épült bör­tön falai között jelenleg 910 köz­törvényes elítélt tölti büntetését, többnyire lopás, betörés, rablás, gyilkosság terheli számlájukat; politikai fogoly nincs közöttük. A rabok többsége termelő tevé­kenységet végez mérőeszköz­gyártó és asztalosüzemükben. Mivel az elítéltek képzettsége ál­talában alacsony, lehetővé tették számukra, hogy elvégezzék az ál­talános iskolát, néhány hónapja pedig lelkigyakorlatra is lehető­ségük nyílik, istentiszteleten ve­hetnek részt. A büntetés-végre­hajtás keménysége némiképp enyhült, megszűnt például a sö­tétzárka mint fegyelmezési esz­köz. Nem javultak viszont a sza­badulás utáni feltételek, az elítél­tek gyakran csekély összeggel, la­kás, családi háttér nélkül kell hogy új életet kezdjenek. Ezért is magas a visszaesők száma; ezek­nek az embereknek nagyobb tár­sadalmi segítségre lenne szüksé­gük a beilleszkedéshez. Mészáros István, a parlamenti bizottság alelnöke a látogatás után az MTI munkatársának el­mondta: a bizottság elhatározása szerint ezentúl rendszeresen fel­keresi a büntetés-végrehajtó inté­zeteket, hogy a börtönvilág elszi­geteltsége, misztikuma oldódjon, a rabok érezzék: a társadalom nem feledkezik meg róluk. Az erősebb társadalmi kontroll által inkább elkerülhetővé válnak az esetleges visszaélések, az emberi jogok kevésbé szenvedhetnek csorbát. Az elítéltet is megilleti az emberi méltóság megőrzésének lehetősége, fizikai, pszichikai kényszer, nem alkalmazható vele szemben. Az elítéltek véleménye szerint egyébként az elmúlt idő­ben a bánásmód javult, elviselhe­tőbb a börtönélet, ám így is számtalan feltételt kellene javíta­ni. Fontos lenne például, hogy a termelőegységekben az elavult géppark helyett korszerű techni­kával piacképes cikkek gyártásá­ra álljon át a börtön, így ugyanis a rabkereset is magasabb lehetne, kevésbé kiszolgáltatottá válna az új élet kezdésénél a szabadult. (MTI) Földről, szövetkezetekről, tulajdonról (Folytatás az 1. oldalról) technikai lebonyolításáról is szólt, amelyhez az önkormányzati tör­vény adja meg a szükséges alapot. Hangsúlyozta, hogy mindenben fokozatosságra van szükség, azért hogy a termelés ne torpanjon meg, és vissza se essen. Várhatóan, az országban 1-2 millió hektár tulaj­donosi helyzete változik. A reha­bilitációs folyamatban arra is szükség van, hogy a földdel való spekulációt, nyerészkedést meg­akadályozzák. Arról viszont nincs szó, hogy az egyházi és nagybirto­kosi földeket visszaadják, mint ahogyan nem célja a kisgazdapárt­nak az sem, hogy szétverje a szö­vetkezeteket, nagyüzemeket. Több vitatott pontra mutattak rá hozzászólásukban a résztvevők. Egyebek között: a szövetkezeti va­gyonfelosztás ne csak a tagként el­töltött idő alapján történjen, az a földterület, amelynek nincs kimu­tatható tulajdonosa, továbbra is a szövetkezeté maradhasson, érvé­nyesüljön a szektorsemlegesség, le­gyen áfamentes a kisgépvásárlás, ne kelljen illetéket fizetni a vissza­adott föld után stb. Mindenki sür­gette az új földtörvény azonnali kimunkálását, mert ennek hiánya a bizonytalanság forrása, ami már­is megmutatkozik a beruházások, Román klórfelhők Bulgária fölött A Duna partján épült Ruszét, a „legeurópaibb bolgár várost” né­hány napja újra döntötték a román partról érkezett, mérgező klórgáz­felhők. Pénteki sajtójelcntések sze­rint a város 36 pontján végzett méré­sek a megengedett szennyezettség háromszorosát is kimutatták. A romániai Giurgiu vegyi gyára már évek óta mérgezi Rusze levegő­jét, s az utóbbi időben újra intenzí­vebben. A városban megszaporodtak az ez elleni tiltakozások, lakossági tüntetések. Az akuttá lett probléma témája volt annak a találkozónak is, amely a bolgár és a román miniszter- elnök között Moszkvában jött létre, a VSZ-találkozó idején. Szombaton pedig Bukarestbe utazik a bolgár környezetvédelmi miniszter, hogy román kollégájával sürgős megol­dást keressen a problémára. fejlesztések csökkenésében, ami a szövetkezetekben az idén csupán 30 százaléka a tavalyinak. Volt, aki így fogalmazott: ha nem oldják fel gyorsan a mostani bizonytalan­ságot, az őszi vetés is veszélybe kerülhet. Záporoztak a kérdések, elsősor­ban a földtulajdonnal és a szövet­kezeti vagyon nevesítésével (föl­osztásával) kapcsolatban. Milyen lesz a támogatási és adó­politika; hogyan tudják visszafizet­ni (és kik) a szövetkezet által fel­vett hiteleket; milyen garanciát építenek a törvénybe annak érde­kében, hogy a földet az új tulajdo­nosok meg is műveljék; visszaállít- ják-e az aranykorona-értékelést; meggátolják-e az indokolatlan me- zőgazdaságitermék-exportot; lesz- e védővám; a külföldi hiteleket megkapják-e a magángazdák a föl­ajánlott 6 százalék kamatra stb., stb. A földtulajdonnal kapcsolatos nyilvántartások hiányossága, a földhivatalok olykor áldatlan helyzete ugyancsak szóba került. Antal Gábor, a Bácskai és Duna- melléki Tsz-szövétség titkára visz- szautasította a kisgazda (és más) párttól elhangzó véleményt, mely szerint a mezőgazdasági ágazat működőképtelen. Ennek ellenke­zőjét a hazai élelmiszer-termelés európai színvonalával, az évek óta zökkenőmentes ellátással bizonyí­totta, és azzal, hogy 1,1 milliárd dollár értékű exportot produkált az ágazat, s az export-import egyenlege is pozitív. Szerinte a ma­gyar gazdaság leginkább működő­képes ágazata a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés, noha bizonyos módositások, átalakítások szüksé­gességét nem vitatta. A fórumon ugyancsak kritikaként hangzott el a mezőgazdasági vezetőket lejára­tó „zöldbáró, vörösbáró” megbé­lyegzések használata. Az egyik hozzászóló kijelentette: ha a kis­gazdapárt továbbra is kormányzó párt akart maradni, sürgősen hagyjon fel az efféle megjegyzések­kel. Ugyancsak többféle bírálat hangzott el amiatt, hogy a külön­böző intézkedésekkel — például a vagyon- és földosztás — kapcso­latban nem kérdezik meg a szövet­kezeti tagságot, nem kérik ki véle­ményüket, sőt, diktatórikusnak nevezhető módszereket erőltetnek rá a szövetkezetekre, a parasztság­ra. A kormány és a kisgazdapárt is a jó megoldásokat keresi — fejtette ki válaszában Pohankovics István —, s a kritikai megjegyzések több­ségét elfogadva, megerősítette a párt agrárpolitikája főbb vonásai­nak helyességét. Cs. I. Az AGENT-INFO Kft. a szolgáltatást kínál AGENT-INFO kii működő és megalakulás előtt álló TÁRSAS VÁLLALKOZÓK reszere Szolgáltatásaink: — jogi szaktanácsadás; — gazdasági társaságok alapítása, cégbejegyzésig; — társaságok működésével kapcsolatos szabályzatok elkészítése; — közgazdasági, számviteli tanácsadás; — társaságok nyilvántartási, elszámolási szabályzatai; — számítástechnikai tanácsadás; — számítógépes nyilvántartások bevezetése (program, eszköz kiválasztással). Tanácsadás: minden héten hétfőn csütörtökön 14.00—16.00 óráig, 13.30—17.30 óráig a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának épületében, Kecskemét, Irinyi út 17. 6001 Kecskemét Pf. 99 Tel.: 76/47-848 76/47-211/40 Fax: 76/47-848 Tx.: 26-583 1708

Next

/
Thumbnails
Contents