Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-06 / 131. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 6. VITA AZi IRÓNIA JEGYÉBEN (Folytatás az I. oldalról) módosításnak bevezeti a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak hathatósabb védelme érdekében a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának intézményét. A parlamenti pártfrakciók vezetői, illetve a képviselők a kormányprogram vitájához hasonlóan meghatározott sorrendben — SZDSZ, FKgP, MSZP, Fidesz, KDNP, függetlenek, MDF — kaptak szót. A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos főbb elképzeléseit a frakcióvezető, Tölgyessy Péter körvonalazta, s az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősiteni a vitában a frakció többi tagjai.' Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást alapvetően három indok teszi szükségessé; a hatályos alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott alkotmánymódosítási szüu-ghe/ való visszatérés; valamint az ország kor mányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Fzzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül, v,.g\ a parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője a minis/tci elnök-e, vagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a kétharmados tc.br,só- gű elfogadáshoz kötött törvények számának szűkítését. Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék hatályon kívül az előző parlament márciusi döntését, amely behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy ■ a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a „konstruktív bizalmatlanság" intézményének bevezetését. Hankó Faragó Miklós, több hozzászólásra reagálva, visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve neríjelemhet k tételező erőt. Tamás Gáspár Miklós kifejtette: az, hogy az alkotmányos monarchiákban a legstabilabb és a legjobban meggyökeresedett a liberális demokratikus rend, arra vezethető vissza, hogy ezekben a monai- chiákban az államfői tisztség pusztán szimbolikus, s nem tömegszenvedélyek és politikai indulatok, a népet megosztó párt- küzdelmek tárgya. Ezt a szimbolikái igyekszik megvalósítani, keserű parik űz- delmek után, az MDF és az SZDSZ javaslata— hangoztatta Tamás Gáspár Miklós. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt. A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős miniszter- elnöki rendszerhez. A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre. a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. A törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek — mondotta —, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Visszatérve a kormányozhatóság kérdésére, kijelentette: egy demokratikus parlamentnek és törvényhozásnak a hatalmi ágak megosztása és egyensúlya szempontjából nem lehet célja a jogvisszavétel. Márpedig az, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza meg — a módosítás szerint —, éppen ezt jelenti. Dr. Demszky Gábor (SZDSZ) még a múlt héten kívánt élni a képviselői kérdés föltevésének jogával, írásban be is adta, ám úgy alakult, hogy a plénum előtt már nem fogja ismertetni. Tudniillik közben a kormány „vette az adást” és intézkedett. — A miniszterelnök úrhoz négy megyei tanácselnök korengedményes nyugdíjaztatása tárgyában intéztem — volna — kérdést, továbbá azt a kormány- határozatot firtattam, mely 50 millió forintot biztosít választott tanácsi vezetők korkedvezményes nyugdíjazására. Valójában 100 millió forintról van szó, hiszen a munkáltatónak az igazi nyugdíjkorhatárig fennmaradó időre eső munkabér felét kell letennie, a másikat a költségvetés fedezi. Ez a korkedvezményes határozat egyébként a Németh-kormány egyik utolsó húzása volt, május 10-en keit. Kérdésem arra vonatkozott: tervezi-e az Antall-kormány e rendelkezés felülvizsgálatát. Nos, bár — mint mondottam — a kérdést nem tudtam föltenni, a kormány a múlt heti ülésén már döntött: felülvizsgálja a kedvezményes nyugdíjak rendszerét, ezt a bizonyos Németh- kormány által hozott rendelkezést pedig csak a legindokoltabb esetben engedi alkalmazni. — Általában a magas nyugdíjak ellen volt kifogás vagy a kivételezés ellen? — A volt nómenklatúra saját magát hozta kivételezett helyzetbe. Ezt meg kell szüntetni. Tarthatatlan, hogy utolsó hűségdíjat kapjanak mindazok, akik egyként kiszolgálták a Németh-, a Grósz-, a Lázár- vagy a Fock-kormányt. Én jeleztem a miniszterelnök úrnak, hogy figyelemmel fogjuk kísérni a felülvizsgálatot. Ugye nem biztos, hogy feltétlenül meg kell adni a korkedvezményt azoknak, akik a korhatár alatt vannak és akik — más munkahelyen, és nem feltétlenül vezető posztokon — még bizonyíthatnak. B. J. Katona Béla arról szólt, hogy demokratikus jogállamban az alkotmányt olyan meghatározó jellegű és hosszú távú alaptörvénynek tekintik, amelyet ritkán és csak nagyon indokolt esetben módosítanak. Kijelentette: a tavaly októberben módosított alkotmányra már nem érvényes a sztálinista jelző. Nagy Attila sajnálatosnak tartotta egyebek között, hogy a plénum előtt elhangzott szónak nincs súlya, mert egyelőre még a megértő egymásra figyelés helyett a frakciófegyelem érvényesül. Sőt, egyes képviselők olykor olyan megjegyzéseket tesznek, mintha az őszinteség és a megfontolás bizonyos székekhez kötött privilégium lenne. Személyes hangvételű véleményének kifejtését követően arra az ellentmondásra világított rá: míg nemrégiben az MDF és a Független Kisgazdapárt képviselői azt kérték, hogy a plénum ne hátráltassa hosz- szas vitákkal a nemzet és az átalakulás szempontjából nélkülözhetetlen törvények megalkotását, addig az előterjesztett 94, kisebb módosító javaslat nem a megkezdett átalakulást folytatja a társadalom érdekei és szabályai szerint, hanem a kormány pozícióját kívánja elsődlegesen biztosítani. Vagyis: a törvényjavaslat kifejezetten a hatalom pozícióinak rendezésével foglalkozik. Ráadásul a minősített kétharmados többség ilyen mértékű beszűkítése azt eredményezi, hogy erős parlament helyett erős koalíció jön létre, és éppen az elieiizékl pártoknak a kezéből veszi ki azt esz közt, amellyel alkura, kompromisz- -zmnni kényszeríthetik a kormányt Vagy a koalk':ó., pártokat. A Fidesz parlamenti képviselői azon a '..•ietnényen voltuk, hogy bár az MDF és a - SZDSZ között létrejött megállapodás teny c üdvözlendő, ám az e kompromisszu- •no! tükröző alkotmánymódosítási tervezet. sok tekintetben kívánnivalókat hagy maga után. Mint Fodor Gábor ironikusan megjegyezte: a Fidesz még a választások Jön a nagykoalíció mellett érvelt, s most örömmel látja, hogy ha a kormányban nem is, de a parlamentben egymásra talállak a szabad és a magyar demokraták. Rátérve az alkotmánymódosítási törvényjavaslatra, Fodor Gábor úgy ítélte: a dokumentumban is tetten érhető az a kapkodás és előkészitetlenség, amely jellemzője volt a kétpárti megállapodásnak is.Or- bán I 'ik tor rámutatott: félő, hogy a konst- rukih bizalmatlansági indítvány beiktatásánál nem annyira a szakmai hozzáértés, hanem a politikai lojalitás lenne meghatározó szempont a kormánytagok kiválaszt t i tanúi. A vitában a Fidesz parlamenti képviselői több konkrét módosító javaslatot is tettek. így például — egyetértve azzal, hogy az. alapintézmények körére a kétharmados szavazati aránynak kell vonatkoznia javasolták az alapintézmények körének tágabb értelmezését. Ellenérzésüket fogalmazták meg a tekintetben is, hogy az alkotmánymódosítási tervezet szerint a köztársasági elnök mandátuma hosszabb, mint a parlamenté. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője pártja véleményét tolmácsolva leszögezte: tiszteletben tartják a megállapodásokat, így a kereszténydemokrata képviselők többsége a törvényjavaslat előterjesztőivel egyetértésben szavaz majd. A független képviselők csoportjának álláspontját megbízott előadóként Czoma László foglalta össze. Abból kiindulva, hogy a lehető legkisebbre kell szorítani az alkotmánymódosítások körét, rámutatott: csak azokat a legszükségesebb módosításokat kell végrehajtani, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ország kormányozható legyen az új alkotmány megalkotásáig. Az alkotmánymódosítás — Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője szerint — mindenképpen szükséges ahhoz, hogy stabil és megfelelő hatékonysággal működő kormány jöhessen létre. Az alkotmány módosításának pedig a másik fontos indoka: olj?an államszervezeti modell létrehozása, amely a legnagyobb alkotmányjogi biztosítékot nyújtja a valódi, stabil parlamentáris demokrácia kialakulásához. Az MDF véleménye szerint ez az államszervezeti modell — amelynek szerves része a köztársasági elnök parlament által történő megválasztása — alkalmas erre. Kónya Imre nem zárta ki egyúttal azt, hogy egy szilárd, már kialakult parlamentáris rendszer keretei között másfajta államszervezeti konstrukció is elképzelhető, amelynek része például a köztársasági elnök közvetlen megválasztása. Mivel csütörtökön tartja soros ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé, az Országgyűlés döntött arról, hogy Antall József miniszterelnök képviselje a megbeszélésen hazánkat. A képviselők egyetlen ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el Katona Tamás külügyminisztériumi politikai államtitkár előterjesztésében azt a határozati javaslatot, amely szerint az Országgyűlés a VSZ Politikai Tanácskozó Testületébe, a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként, a miniszterelnököt jelöli ki. A plénum ülésén rövid ideig részt vett Rita Süssmuth, az NSZK parlamentjének elnöke és kísérete, valamint Michael Howard brit foglalkoztatási miniszter és kísérete. Az Országgyűlés keddi ülésnapjának lezárásakor az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a parlament soron következő plenáris ülését június 11-én, hétfőn 10.30 órakor tartja. A képviselők folytatják az alkotmánymódosítási törvényjavaslat általános vitáját, s amennyiben a szükséges bizottsági előkészítés megtörténik, várhatóan napirendre kerüi a közkegyelem gyakorlásának törvényjavaslata. Ugyancsak foglalkozni kívánnak Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével. Az elnapolt interpellációkat és kérdéseket június 12-én, kedden tárgyalják. (MTI) • Dr. Kónyáné Kutrucz Katalin • Göncz Árpád fogadja a Bundestag elnökét. DR. DEMSZKY GÁBOR (SZDSZ) Visszavonta, de már intézkedtek is Százmillió a nómenklatúrának ? A finn miniszterelnök Bács-Kiskunban (Folytatás az 1. oldalról) Hyvinkäät a magyarországi kapcsolata miatt.” A finn miniszterelnök a főtéren meghallgatta a harangjátékot, majd rövid sétát tett a belvárosban. Ezt követően a Kodály-inté- zettel ismerkedett, s az intézet munkájáról szóló tájékoztató után megtekintette a Kodály Zoltán életének, munkásságának főbb eseményeit megörökítő kiállítást, majd egy párperces filmet vetítettek a zenepedagógiai intézetről, az ott folyó tevékenységről. A miniszterelnöki látogatás a Népi Iparművészeti Múzeum értékes gyűjteményének megtekintésével folytatódott, majd Harri Hőiken, Gaborják József társaságában, kíséretével együtt Bugacra utazott. A finn miniszterelnök megtekintette a hagyományos lovasbemutatót, a látványos folklór- programot, ismerkedett az egykori pásztorélet emlékeivel, szokásaival, majd a délután folyamán visz- szatért Budapestre. A kecskeméti tartózkodása során Harri Hoiked nyilatkozatot adott az újságíróknak. A Petőfi Népe tudósítójának kérdése: • Parolázás a bugaci pusztán. (Méhesi Éva felvételei) — A két ország közötti hagyományos baráti, rokoni kapcsolatok mellett most a gazdasági együttműködés is erősödik. Ez egyértelmű segítség Magyarország számára a korszerű technika megszerzésében, s az Európához történő felzárkózásban is. De vajon mit jelent, miért fontos ez a kapcsolat Finnországnak? Harri Holkeri miniszterelnök válaszában azt hangsúlyozta, hogy az együttműködés sok szempontból Finnországot is gazdagítja, hiszen a gazdasági jellegű kapcsolat számos tekintetben összefonódik a kultúrával, s az erősödő gazdasági kontaktusok tovább mélyíthetik a két opszág között meglévő, hagyományosan értékes kulturális együttműködést. V. T. A ROMÁN TÖRTÉNÉSZEK TRIANONRÓL Az önrendelkezési elvek csak a románokra vonatkoztak A trianoni szerződés a jog erejével megtámadhatatla- nul szentesítette a román nemzet igényét Erdélyre hangoztatták a román televízió hétfő esti adásában. Alexandra Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti történészek áttekintették az első világháborút lezáró, párizsi békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni békeszerződés által szentesített Nagy-Romá- nia létrejötte nem történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése volt. Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antanthatalmak és Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták, hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást, mert az ideológiai előítéletekre épült, mégis egyértelműen kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban Romániára rákényszerí- tették a nemzetiségi előírásokat, de — értékelésük szerint - ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott nemzetiségi jogokra. A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést. Rámutattak: a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt testvériségbe. „NEM APÁM ERŐLTETTE NAGY IMRE KIVÉGZÉSÉT” Hruscsov fiának könyve, magyarul Az amerikai kiadással egy időben jelenik meg magyarul Szergej Hruscsovnak, a volt szovjet pártfőtitkár és miniszterelnök fiának Összeesküvés apám ellen című könyve — hangzott el kedden a Hírlapkiadó Váltalat nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyen a könyv szerzője is részt vett. Szergej Hruscsov könyvéből egyértelműen kitűnik, hogy az apja félreállítására szőtt összeesküvés élén maga az utód, Le- onyid Brezsnyev állt, de részt vett benne számos ismert párt- és állami vezető is. A könyv bemutatása során a szerző hangsúlyozta: könyvével elsősorban apja jó hírét kívánta helyreállítani. Úgy érzi azonban, hogy megbízhatóan dokumentált munkája amely számos tényt a világon először ismertet — a Brezsnyev-korszak analízisével a történészek számára is forrásértékű lehet. Egy kérdés kapcsán az író szólt arról is, hogy ismeretei szerint sem apja erőltette Nagy Imre kivégzését. (MTI) A TELEKOMPLEX Kábel TV Egyesülés Igazgató Tanácsa (6500 Baja, Tóth K. u. 19.) 3 évi határozott időre pályázatot hirdet az egyesülés ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére Feladata: Baja város kábeltévé-beruházásának menedzselése, különös figyelemmel a lakossági kapcsolatokra és lakossági szolgáltatásra. Pályázati feltételek: Felsőfokú iskolai végzettség. A pályázat elbírálása során előnyben részesül a nyelvtudással (elsősorban német) rendelkező személy. Az állás elfoglalásának határideje: a pályázat elbírálását követően, 1990. augusztus 01. Bérezés: Az érvényben lévő jogszabálynak megfelelően, megegyezéssel. A benyújtandó pályázat tartalmazzon: ► szakmai önéletrajzot, ► a végzettségről szóló okmányt, ► vezetői és a bérezéssel kapcsolatos elképzelését, ► erkölcsi bizonyítványt (30 napnál nem régebbit). A pályázatokat 1990. június hó 30. napjáig bezárólag kell benyújtani Baja Városi Tanács V. B. személyzeti osztályvezetőnél (Méder Attiláné). Postacím: 6501 Baja, Béke tér 1. Tel.: 06-79/12-577. A pályázattal kapcsolatban az egyesülés eddigi tevékenységéről a helyszínen, illetve a Baja Városi Tanács V. B. személyzeti osztályvezetőjénél lehet érdeklődni. X X X X X X x X X X X X X X X 1 X x X x X X X X X X X X X X I X X X X X X X X X
