Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-04 / 129. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 4. Uj szovjet-amerikai egyezmények Az MDF HL országos gyűlése (Folytatás az 1. oldalról) az űrfegyverek csökkentéséről. A HTF-szerződés több fontos további kérdésében megegyeztek, mások még megoldásra várnak Genfben. Egyezmény született a két ország ve- gyifegyver-készleteinek radikális csök­kentéséről: azokat a jelenlegi amerikai készletek 20 százalékára mérséklik. A fennmaradó készletet a nagyhatal­mak csak akkor kívánják felszámolni, ha majd valamennyi ország csatlako­zott a vegyi fegyvereket eltiltó megálla­podáshoz. A most az ellenőrzésről született megállapodással érvénybe léphetnek az atomkísérletek korlátozásáról a hetve­nes években született egyezmények. Ugyancsak közös nyilatkozat mond­ja ki, hogy a két hatalom felgyorsítja a hagyományos haderők csökkentéséről folyó tárgyalásokat, s ott még az idén megállapodásra törekszik. A bécsi fó­rumon a Szovjetunió újabban lelassí­totta a munkát; jóllehet a szakkérdé­sekben az álláspontok most sem köze­ledtek, Moszkva elfogadta, hogy az összeurópai, csúcsértekezletre csak a bécsi szerződés megkötése után kerül­jön sor, és érdemi tárgyalást ígért. Az új szovjet— amerikai egyezmé­nyek többek között kiterjesztik a légi és a tengeri közlekedést a két ország kö­zött, intézkednek kulturális központok kölcsönös felállításáról-, további, mind­két oldalról ezer egyetemi hallgató cse­réjéről, együttműködésről az atomku­tatásban. A csúcstalálkozó'kimondatlanul leg­fontosabb kérdésében, a német ügyben semmit nem közeledtek az álláspontok. NDK-benzintalonok érvénytelenítése Az NDK felmondta a szocialista orszá­gokkal — köztük Magyarországgal — korábban kötött szerződést, amelynek értelmében az érintett államok polgárai benzintalonok ellenében vásárolhattak üzemanyagot az NDK területén. A külföldi személyek tulajdonában lé­vő talonok 1990. június 30-án 24.00 órá­ig válthatók be a keletnémet ásvány­olaj-forgalmi vállalat (Minői) benzinkút- jainál. A jegyek névértékben 1990. június 25-éig visszaválthatók a Minői berlini központjában (1086 Berlin, am Zeughaus '1). Július 1-jétől kezdve a benzintalonok már csak 1:3 arányban leértékelve hasz­nálhatók fel űzenranvag-vásárfásra a benzinkutaknál. Átképzési rendszer munkanélkülieknek (Folytatás az I. oldatról) kaptak, utóbbi visszafizetéséért az ál­lam vállalt garanciát. Az átképző köz­pontok nem kormányzati támogatás­ból működnek, hanem a dolgozóikat elbocsátó nagyiparosok befizetéseiből (amit, természetesen, levonhatnak az adóból). — Angliában nagyon sikeres ez a rendszer — mondta Alexander de Gel- sey, magyar származású kenti nagyipa­ros a szombati tárgyaláson. — Termé­szetesen nem biztos, hogy Magyaror­szágon is megfelelő lesz az angol mo­dell. Itt több szempontból is más a helyzeti mint nálunk. Először is hiány­zik az a nagyiparosréleg. amely támo­gathatná az átképzést. Másodszor ná­lunk a nagy cégek segítik a kisüzemeket és a kisvállalkozókat, mert fontosak nekünk, és tudjuk, hogy nélkülük nem boldogulnánk. Ili viszont a nagyok megölik a kicsiket. Gelsey úr szerint a pénz hiánya nem olyan nagy akadály, mint első pillan­tásra tűnik: a gépek, berendezések vá­sárlására például létre lehetne hozni egy nemzetközi alapítványt. A helyiek összefogása, pontos elképzelése és ki­dolgozott project nélkül azonban hiába adják az angolok a modellt, a szakértő­ket, és hiába kutatják fel a pénzügyi forrásokat. Úgy tűnt, a tárgyaláson je­len lévő vállalkozók nem zárkóznak el a közreműködéstől, bár nemigen hit­ték, hogy állami támogatás nélkül létre lehetne ma hozni nálunk egy munka­nélkülieket átképző központot, amely egyúttal azt a feladatot is ellátná, hogy izmosítsa a magyar vállalkozói réteget. Az angol vendégek megtekintették a kecskeméti Rudolf laktanyát, mint szó­ba jöhető épületet, de megállapodás egyelőre nem született a kecskeméti központról. A tárgyalások következő fordulójára a megyeiek már konkré­tabb elképzelésekkel kívánnak kiruk­kolni. M. Á. erről majd a külügyminiszterek tár­gyalnak tovább. George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök szombaton szinte reggeltől estig kötetlen megbe­széléseket folytatott a Camp David-i üdülőben, s utána még mindketten hangoztatták: nézeteltéréseik fennma­radtak, de így is jól megértették egy­mást. A nyilatkozatok megerősítették, hogy a legfontosabb pontokban, a né­met kérdésben és a litván ügyben nem közeledtek az álláspontok. Bush és Gorbacsov szombaton este visszatért Washingtonba. Vasárnap, a közép-európai idő szerint 16 órára ki­tűzött közös sajtóértekezletükkel zá­rult a csúcstalálkozó. A szovjet elnök még aznap Minneapolisba, onnan San Franciscóba látogatott, és hétfőn este onnan repül haza. KÖLCSÖNÖS SZIMPÁTIA RAISZA ÉS BARBARA KÖZÖTT Nem volt túlöltözési verseny A pénteki meleg napsütésben hivata­losan is véget ért a hidegháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió első számú hölgyei között — most ezen a téren is beköszöntött a fáziseltolódást szenvedett enyhülés. Tudvalevő, hogy a sajtóban már-már közmondásos volt az alig leplezett ellenszenv Raisza Gorba- csova és a korábbi amerikai „first lady", Nancy Reagan között. A fagyos múltra fátylat borító ese­mény Boston egyik parkjában történt, ahol is Raisza Gorbacsova rokonszenvé- ről biztosította Barbara Busht, Nancy Reagan fehér házi utódát. Barbara Bush, a Reuter tudósítása szerint, sugárzott az örömtől a kedves szavak hallatán, amelyeket Raisza Gor­bacsova azzal is megpecsételt, hogy ba­rátsága jeléül kezét vendéglátója kezére tette. A két nagyhatalom első számú hölgye — a neves Wellesley College diploma- osztó ünnepsége után — bostoni sétán vett részt, amikor egy riporter rákérde­zett kettőjük viszonyára. „Nagyon, nagyon otthonosan és kel­lemesen érzem magam Mrs. Gorbacsov társaságában, akit rendkívül tisztelek" — hangzott Barbara Bush válasza. „Nem most találkozunk először. Kü­lönösen élvezem, hogy társalgásunk na­gyon nyílt, őszinte és barátságos. Az, hogy lehetnek közöttünk különbségek, semmit sem változtat a hangnemen és szimpátián, amit iránta érzek, és remé­lem, ö is hasonlóképpen érez irántam" — mondotta a maga részéről Raisza Gorbacsova. Ezek a szavak korábban aligha han­gozhattak volna el. A brit hírügynökség elemzése szerint Raisza Gorbacsova annyira fesztelenül érzi magát Barbara Bush társaságában, hogy két egymást követő napon is ugyanazt a ruhát viselte, noha más-más blúzzal, pedig hát Nancy Reagan idején a két első számú hölgy között abban is ádáz verseny dúlt, hogy ki tudja a másikat „túlöltözni". A Suzuki cég döntése végleges (Folytatás az 1. oldalról) cég arra ösztönöz más japán üzemeket, hogy ők is kapcsolódjanak be az alkat­részek szállításába, és alakítsanak ve­gyes vállalatokat magyar üzemekkel. Elmondták, hogy ilyen szándékkal je­lenleg 20 japán alkatrészszállító cég vé­gez felméréseket Magyarországon. Az MTI munkatársának érdeklődésére a Suzuki cég képviselői hangsúlyozták, hogy véleményük szerint az alkatrész- gyártásba bekapcsolódó magyar üze­mekben a gépek, berendezések állapota és a mérnökök szakmai felkészültsége lehetővé teszi a kellq háttéripar kialakí­tását. Ellenben a vezetők szakmai kva­litását gyengének tartják: nem figyel­nek kellőképpen a termékek minőségé­re és a munkafegyelemre. A japán cég azt tervezi, hogy az esz­tergomi üzem beindítását követő egy éven belül a magyar alkatrészek fel­használási aránya 50 százalékos lesz, s ezt a későbbiekben 70 százalékra eme­lik. Meggyőződésünk, hogy a nagy­részt magyar alkatrészekből összesze­relésre kerülő gépkocsik ugyanolyan minőségűek lesznek, mint amilyeneket Japánban készítenek. A japán és a magyar mérnökök már teljes erővel dolgoznak az esztergomi gyár tervezésén, s amint bejelentették a tájékoztatón, az építkezést ez év szep­temberében megkezdik. 1992 októbe­rében gördülnek le a szalagokról az első gépkocsik,'ettől kezdve a harma­dik év végére 50 ezer autót szerelnek össze; s ebből 30 ezret Magyarországon értékesítenek. Az 1000 és 1300 köbcentiméteres, ötajtós Suzuki-autók árát úgy alakítják ki, hogy sokak számára megvásárolha­tó legyen, versenyképes lesz minőség, teljesítmény és élettartam szempontjá­ból is. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) vei ezelőtt írták alá a trianoni békeszerző­dést, amelynek következtében elvesztettük a történelmi Magyarország területének két­harmadát. Hangoztatta: történelmileg ugyan elítéljük a békeszerződést, ám senki sem vi­tathatja el tőlünk a fájdalom jogát. Tisztá­ban vagyunk azzal — szögezte le —, hogy Magyarország mint a helsinki alapokmány aláírója lemondott a határok erőszakos meg­változtatásáról, ugyanakkor , ragaszkodunk ahhoz, ami szintén benne foglaltatik a béke- szerződésben, nevezetesen: a nemzeti kisebb­ségek jogainak garantálásához. Hozzáfűzte: lelkében 15 millió magyar miniszterelnöké­nek érzi magát. Ezt követően Kónya Imre, a párt parla­menti csoportjának vezetője adott rövid tájé­koztatást a 164 képviselő tevékenységéről. Kijelentette: az MDF országgyűlési képvise­lői tisztában vannak azzal, hogy a frakció önmagában semmiféle erőt nem jelent, ha nem áll mögötte a párt tagsága. A 601 helyi csoport képviseletében jelen lévő, több mint 2000 résztvevő ezután szer­vezeti és személyi kérdésekről kapott tájé­koztatást. Lezsák Sándor alelnök azt java­solta, hogy a soron következő, IV. országos gyűlésen — amelyet az őszi helyhatósági vá­lasztások után kívánatos összehívni — újít­sák meg az országos választmányt. A legna­gyobb vitát később éppen ez az indítvány váltotta ki. Felolvasták 17 budapesti kerületi szerve­zet közös levelét, amelyben az aláírók sürgős szervezeti változásokat sürgettek. Vélemé­nyük szerint a helyhatósági választási kam­pány előtt, annak sikere érdekében program­adó gyűlést kell tartani. Az országos választ­mányt pedig haladéktalanul vissza kell hívni és — a megváltozott körülményeknek meg­felelően — újat kell felállítani. Az országos elnökség is megújításra szorul. Többen úgy vélték, hogy parlamenti képviselőket, kor­mánytisztviselőket — elfoglaltságuk miatt — nem célszerű beválasztani e testületbe. MEGALAKULT AZ MDF MEGYEI VÁLASZTMÁNYA Goór Imre az elnök Mint azt a közelmúltban hírül ad­tuk, a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei szervezeteinek egyeztető tanácsa úgy döntött, hogy az MDF megyei testületet hoz létre. Ez a grémium tegnap délelőtt Kis- kunmajsán tartotta alakuló ülését, s mivel Tiszakécske és Bácsalmás nem élt önálló delegálási jogával, az aláb­bi tagok — részben ideiglenes — mandátumát igazolta: Dr. Kozma Huba cs dr. Pánczél Gyula (az MDF megyei listán meg­választott országgyűlési képviselői), Goór Imre, dr. Józsa Fábián, Vass- Eysen Ervin és Bálái Ferenc István A küldöttek egy másik csoportja a mellett tört lándzsát, hogy a választásokon győztes párt ne váltsa le vezetését, ne követeljen tiszt­újítást, hiszen a párt és a kormány különvá­lasztása többpártrendszerben nem indokolt. Ugyancsak nagy visszhangot keltett Kiss Gy. Csaba, az MDF választmányi tagja, a párt liberális szárnya egyik képviselőjének felszólalása, melyben aggodalmának adott hangot az MDF-en belül tapasztalható szét­húzás miatt. Úgy vélte: nem feltétel nélküli egységre van szükség, hanem hidakat kell kiépítem a különböző nézetek között, ezáltal megtartva a belső hatalmi egyensúlyt. Éppen ennek megteremtése indokolja — véleménye szerint is — a társelnök intézményének beve­zetését. Felhívta a figyelmet annak veszélyé­re: ha a párt hivatali apparátusa politikai szerepet vállal. A pártelnök egyik megjegyzé­sére visszautalva úgy vélekedett: a magyar kormány csak saját állampolgáraitól kapta legitimitását. Többen visszatértek az MDF belső helyze­tére. Szóltak arról a jelenségről is, hogy — elsősorban személyi ellentétek miatt né­hány településen a helyi szervezet szétvált, s külön-külön működik tovább. Holott az $ alapszabály szerint egy MDF-csoport van mindenhol. „Az MDF megnyerte a választá­sokat és bomlásnak indult” — fogalmazott egy Békés megyei küldött. „Frakciózás, szét­húzás réme járja be az országos gyűlést” mondotta egy másik hozzászóló az időn­ként követhetetlen vitában. A tanácskozás este fél hatkor foglalt állást a gyűlés központi kérdéséről: a küldöttek úgy döntöttek, hogy ezúttal nem foglalkoz­nak a választmány összetételével. Ezt köve­tően módosították az alapszabályt: az elnök­séget — éppen a korábbi tagok parlamenti leterheltsége miatt — további öt taggal kí­vánták bővíteni. Ám a szavazás eredményé­nek összesítésekor kiderült: estére már nem maradt elegendő számú küldött. Az MDF III. országos gyűlése közfelkiál­tással elfogadta az elnökség nyilatkozatát. (Kecskemét), Rozsnyói Zoltán és Lőrincz István (Lakitclek), Tolnai Endre (Tiszaalpár), Rácz Endre (Gátér), Muszka János (Kunszcnt- miklós), dr. Vidéki Mihály (Szabad- szállás), Vízi Ferenc (Apostag), Haj­dú Gyula László (Kiskunfélegyhá­za), Tóth Rudolf (Csólyospálos), Szűcs József (Petőfiszállás), Rideg István (Kiskőrös), Dudás Sándor (Kecel), Kemény Gábor (Izsák), Ká- konyi Mátyás (Kalocsa), Szabadi József (Kalocsa), Raffai Endre (Úszód), Pajor Kálmán (Kiskunha­las), Szabó K. Ferenc (Tompa), Ba- da János (Pirtó), dr. Csőke István (Baja), Felső István (Érsekcsanád), Facskó Mátyásné (Dávod), Patocs- kai István (Jánoshalma), valamint Valter József (Rém). A A testület ezután megválasztotta saját vezetőségét. A Magyar De­mokrata Fórum Bács-Kiskun Me­gyei Szervezeteinek Választmánya elnökéül Goór Imrét, az elnökség tagjává pedig Bálái Ferenc Istvánt, Rozsnyói Zoltánt, Muszka Jánost, Raffai Endrét, Szabó K. Ferencet és dr. Csőke Istvánt választotta meg. A dokumentum üdvözli a koalíciós kor­mányt, amely óriási felelősséget visel a rend­szerváltás végrehajtásában. Támogatja a „korábbi nómenklatúra vagyoni és politikai elszámoltatását", a volt állami és politikai vezetők nyugdíjazási körülményeinek, a nyugdíjak mértékének, a korengedményes nyugdíjazásoknak a felülvizsgálatát, az irre­ális vezetői jövedelmek megszüntetését. A nyilatkozat leszögezi: kezdődjék el egy egészséges, nyugodt, de határozott vezető­csere. Kezdeményezi továbbá az ország el­adósodásához, a gazdaság tönkretételéhez , vezető folyamatok feltárását, illetve a szemé­lyes felelősség megállapítását. Az MDF III. országos gyűlésének máso­dik munkanapja a késő esti órákban ért vé­get. A tanácskozást várhatóan egy hónap múlva folytatják, amikor ismét szavaznak az öt új elnökségi tag személyéről, s véleményt cserélnek a helyhatósági választásra való fel­készülésről. CSOÓRISÁNDOR VISSZAUTASÍTOTTA A FELKÉRÉST? Antall József nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum szombati or­szágos gyűlésén számos kritika érte a pártot, s magát a párt vezetését. Antall József pártel­nök a véleményekre reflektálva az MTI mun­katársának elmondta: nem érzi sem sértőnek, sem a párt szempontjából károsnak az éles kritikákat, az effajta szabad, nyűt vélemény- nyilvánítás teljesen természetes jellemzője az MDF-nek, amely mindig is vitatkozó párt volt. Ez a fajta vitastüus a polgári pártok sajátossága, s ez különbözteti meg ezeket a bolsevik pártoktól. Az azonban kezdettől fog­va ismeretes volt, hogy a Magyar Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett, mint bármelyik más, magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF végig kiállta a próbát és együtt maradt a leg­nehezebb időszakokban is. A vitából kiérezhető nézetkülönbségek sem­miképpen sem azt jelzik, hogy valamiféle párt- szakadás mutatkozna az MDF-en belül — mondotta Antall József. Éppen ezek azok a viták, amelyek szükségesek a valódi pluralista demokrácia kialakulásához. A felszólalók közül néhányon arra tettek javaslatot, hogy létesítsenek társelnöki funk­ciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban An­tall József elmondta: már régóta szorgalmaz­ta, hogy Csoóri Sándor valamilyen formában ■ — vagy tiszteletbeli elnökként, vagy társel­nökként — vegyen részt a párt irányításában. Eddig azonban erre nem kapott megerősítő választ, bár — mondotta —érthető, ha égy író megőrzi függetlenségét. * * * Az MTI tudósítója igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor vállalná-e a társel­nöki megbízatást. A neves író kitérő választ adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint vissza­utasította a felkérést. (MTI) A KISKUNSÁGI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK ALLASFOGLALASA a földtulajdonreformról A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnöksége kibővített ülé­sen tárgyalt a földtulajdonreformról. Országgyűlési képviselőket is meghívtak az eszmecserére, amelyet a jelenlevők kölcsönösen hasz­nosnak ítéltek meg. Az elnökség a következő állásfoglalást hozta a vita után. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnösége tisztában van ve­le, hogy a piacgazdaságra való áttéréshez hozzátartozik áprivatizáció. Egyetért a tulajdon tiszteletével és sérthetetlenségének garantálásával. Az a véleménye, hogy a földnek és a szövetkezeti közös vagyonnak is tulajdonosra van szüksége. Szükségesnek tartja az egykori földtulajdonosok rehabilitációját, de nem fogadja el szétválasztását a társadalomban tulajdoni sérelmet szenvedettek általános rehabilitásától. Véleménye szerint a tulajdon­sérelmet szenvedettek rehabilitációját jóvátételi törvény megalkotásá­val kellene rendezni. A földtulajdon különválasztása a föld fetisizálá- sát jelenti, és félő, hogy ha csak a földtulajdon rendezésére kerül sor, a társadalom egyéb károsultjai célpontnak tekintik a parasztságot. Szövetkezeteink aggodalommal fogadják, ezért az elnökség nem támogatja az egykori földtulajdonosoknak a jelenleg is mezőgazda­ságból élők hátrányára történő rehabilitálását. Az agrárpolitika atro­citásainak szenvedő alanyai nemcsak azok voltak, akiktől a földet el­vették, padlását lesöpörték, a falvakból való elmenekülésre kényszerí­tették, elüldözték, hanem azok is, akik mindezek ellenére maradtak és megművelték a földet. Ennek figyelembevételével lehet az egykori tu­lajdonosokat visszahelyezni tulajdonukba. A földtörvény nem lehet a rehabilitálás és jóvátétel eszköze. A föld- tulajdon reformja az általános tulajdonreformnak része, így a földtör­vény a tulajdonreformról szóló törvény egyik része lehet, és mint ilyen, átmeneti. Fontosnak tartjuk a törvény mielőbbi meghozatalát. Amennyiben a parlament elé olyan törvénytervezet kerül, miszerint az egykori tulajdonosok kérelmére vissza kell adni a földet, amelyet tőlük különböző jogszabályok alapján elvettek, az elnökség a követ­kező észrevételeket teszi: A földvisszaigénylések összesítése után a kormány hozza nyilvá­nosságra, hogy a visszaosztásra van-e elegendő terület.- Meg kell határozni az igények kielégítésének sorrendjét, nemcsak a felső, hanem az alsó határát is, továbbá azt, hogy a törvényes öröklés Sorrendjében az igények kielégítésével meddig lehet visszamenni. A földtulajdon rendezésével egy időben dönteni kell a földdel kapcsolatban felvett fejlesztési hitelek (melioráció, öntözés, ültetvény- telepítés stb.) sorsáról is. A visszaosztás után fennmaradó közös szövetkezeti tulajdonban lévő földet a szövetkezeti tagok és dolgozók kaphassák, illetve vásárol­hassák meg szövetkezeti önkormányzati döntés alapján. Törvényi korlátozás csak a magántulajdonban tartható földterület felső határá­ra vonatkozzon. — Ma is törvényes lehetőség, hogy a földtulajdonnal rendelkező tagok kivihetik földjüket a szövetkezetből. Ezt fent kell tartani. Ily módon a szövetkezetek közös használatában maradó föld—a tagság önkéntes elhatározásából e művelési formában tartott—magántulaj­donú földek összessége lesz. Ha a tag szabadon kiviheti földjét a szö­vetkezetből, megvalósul a szövetkezetek legitimálása és megteremtő­dik annak lehetősége, hogy nem lerombolás után kell az önkéntes szándékon alapuló szövetkezeteket újból létrehozni. —A föld helyi önkormányzati tulajdonba kerülése egyfajta államo­sítást jelentene, továbbá: fenntartaná a tulajdonosi kötődés nélküli földművelést a gazdatudat hiányával együtt, ezért ez jelentős területre kiterjedően nem helyeselhető. Á helyi önkormányzatok tulajdonába azok az állami földek kerüljenek, amelyeket a szövetkezetek nem vet­tek meg. — Az elnökség kivitelezhetetlennek látja, hogy az egykori tulajdo­nosok eredeti földjüket kapják vissza (ahol ez mások sérelme nélkül megvalósítható, egyetért vele), részben a jelentős erdő- és ültetvényte­lepítések, ez utóbbiak magántőke befektetésével szakcsoporti formá­ban való elterjedtsége miatt, részben a bérleti rendszerben (illetve cse­reföldön) kialakult árutermelő kisgazdaságok miatt; továbbá a jelen­tős állami és szövetkezeti beruházások miatt. Mindezek együtt az ere­deti terület visszaadásának olyan korlátáit jelentik, amelyek kérdéses­sé teszik e cél meghirdetésének nemcsak értelmét, hanem helyeselhető- ségét is. — Megoldhatatlannak látja a házas ingatlanok visszajuttatását, egykori tulajdonosaiknak, még értékkülönbözet megfizetése mellett is, mert ezzel olyanoktól vennék el az életteret, akik a mezőgazdaság­ból élnek. —A földtulajdon visszaadásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közös tulajdonba vétel kártalanítás mellett történt, ezért a meg­váltási árat —jelenlegi szintre hozva — az egykori tulajdonosok fizes­sék vissza. —A földtulajdon-rendezés határidőhöz kötődjék. A földek vissza­adására aratás és vetés között kerüljön sor. A Kiskunság szövetkezeti tagsága is a tulajdonreform mellett van. Állampolgári joga alapján elvárja, hogy véleményének megkérdezése és figyelembevétele nélkül döntés ne szülessen. Azt kéri, szűnjön meg végre a tsz-ek zaklatása, a tagság megfélemlítése, a vezetők lejáratása és teremtődjenek meg a nyugodt munka feltételei. A földtulajdonreformra a kormány agrárpolitikájának nyilvános­ságra hozatala után kerüljön sor. Kecskemét, 1990. június 1. Elnökség (X) A Fidesz III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) desz bevételei, s egyúttal rámuta­tott, hogy a bizottság jelentésében több helyütt félreértésekről vagy csúsztatásokról van szó, s a bizott­ság által közreadottak kilencven százaléka egyáltalán nem igaz. Ez­zel egyidejűleg azonban elismerte, hogy a Fidesz gazdasági ügyeinek intézése — különös tekintettel a számlák kezelésére és a könyvelés­re — kívánnivalókat hagy maga után. A vita lezárását követően a kongresszus résztvevői külön- külön szavaztak a választmány be­számolójának politikai, illetve pénzügyi részéről. A kongresszus elsöprő többséggel fogadta el a be­számoló politikai részét; a választ­mány gazdasági-pénzügyi jelenté­sét pedig 318 igen és 218 nem sza­vazattal szintén elfogadottnak nyilvánitotta. A Fidesz-tanács ál­tal megbízott vizsgálóbizottság je­lentésével kapcsolatban pedig olyan döntés született, hogy az ab­ban foglaltak tisztázásával a ta­nácskozás zárónapján, vasárnap megválasztandó számvizsgáló, il­letve etikai bizottságot bízzák meg. A szombati plenáris ülés végén a Fidesz jövőjével kapcsolatos el­képzeléseket mondták el többen is. Vágvölgyi B. András alapvető kér­désnek nevezte, hogy a kongres­szus tisztázza a Fidesz parlamenti frakciójának, illetve a párt vezető­ségének viszonyát. Véleménye sze­rint nem lenne kívánatos, ha akár a frakció, akár a választmány sze­repe meghatározóvá válna, szerin­te ezeknek a testületeknek a kap­csolatában a mellérendeltségnek kell érvényesülnie. A fiatal demok­raták jövőbeni politizálásában to­vábbra is fejeződjék ki az alterna­tív jelleg, a fiatalos dinamiz­mus és az ironikus fogalmazás­mód. A Fidesznek olyan, az ipari társadalom utáni politizálási stí­lust szükséges kialakítania, amely a jövő évezred domináns politikai stílusa lehet. Ertsei Katalin szerint továbbra is fontos lenne, hogy a fiatal demokraták súlyt helyezze­nek azokra a területekre — kör­nyezetvédelem, szociálpolitika, kíiltúra —, amelyeken eddig is ott­honosan mozogtak. Lippai Pál pe­dig a Fidesz sajátos helyzetére hív­ta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a fiatal demokratákhoz ha­sonló politikai párt nem található sem Európában, sem a tengeren­túlon. A szervezeti és működési sza- ■ bályzat vitája szerepelt volna a Fi- desz-kongresszus harmadik mun­kanapjának napirendjén, ám a do­kumentumról, valamint az ahhoz beterjesztett módosító javaslatok­ról végül is nem sikerült érdemben dönteniük a résztvevőknek. A szavazási procedúrát végül is Fodor Gábor javaslata törte meg, s indítványát nagy többséggel el is fogadták a jelenlévők. Ennek értel­mében felfüggesztették az alapsza­bály vitáját, s úgy döntöttek, hogy a mostani kongresszus csupán az új vezetőségről, valamint a költ­ségvetésről határoz. Az elfogadott indítvány értel­mében egyébként egy hónapon be­lül ismét összeül a Fidesz kong­resszusa, s ezen immár nem alanyi jogon bármely tag, hanem a kül­döttek képviselik majd az egyes helyi szervezeteket. Ennek a kül­döttkongresszusnak lesz a felada­ta, hogy részletekbe menően ki­munkálja a Fidesz új alapszabá­lyát.

Next

/
Thumbnails
Contents