Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 4. Uj szovjet-amerikai egyezmények Az MDF HL országos gyűlése (Folytatás az 1. oldalról) az űrfegyverek csökkentéséről. A HTF-szerződés több fontos további kérdésében megegyeztek, mások még megoldásra várnak Genfben. Egyezmény született a két ország ve- gyifegyver-készleteinek radikális csökkentéséről: azokat a jelenlegi amerikai készletek 20 százalékára mérséklik. A fennmaradó készletet a nagyhatalmak csak akkor kívánják felszámolni, ha majd valamennyi ország csatlakozott a vegyi fegyvereket eltiltó megállapodáshoz. A most az ellenőrzésről született megállapodással érvénybe léphetnek az atomkísérletek korlátozásáról a hetvenes években született egyezmények. Ugyancsak közös nyilatkozat mondja ki, hogy a két hatalom felgyorsítja a hagyományos haderők csökkentéséről folyó tárgyalásokat, s ott még az idén megállapodásra törekszik. A bécsi fórumon a Szovjetunió újabban lelassította a munkát; jóllehet a szakkérdésekben az álláspontok most sem közeledtek, Moszkva elfogadta, hogy az összeurópai, csúcsértekezletre csak a bécsi szerződés megkötése után kerüljön sor, és érdemi tárgyalást ígért. Az új szovjet— amerikai egyezmények többek között kiterjesztik a légi és a tengeri közlekedést a két ország között, intézkednek kulturális központok kölcsönös felállításáról-, további, mindkét oldalról ezer egyetemi hallgató cseréjéről, együttműködésről az atomkutatásban. A csúcstalálkozó'kimondatlanul legfontosabb kérdésében, a német ügyben semmit nem közeledtek az álláspontok. NDK-benzintalonok érvénytelenítése Az NDK felmondta a szocialista országokkal — köztük Magyarországgal — korábban kötött szerződést, amelynek értelmében az érintett államok polgárai benzintalonok ellenében vásárolhattak üzemanyagot az NDK területén. A külföldi személyek tulajdonában lévő talonok 1990. június 30-án 24.00 óráig válthatók be a keletnémet ásványolaj-forgalmi vállalat (Minői) benzinkút- jainál. A jegyek névértékben 1990. június 25-éig visszaválthatók a Minői berlini központjában (1086 Berlin, am Zeughaus '1). Július 1-jétől kezdve a benzintalonok már csak 1:3 arányban leértékelve használhatók fel űzenranvag-vásárfásra a benzinkutaknál. Átképzési rendszer munkanélkülieknek (Folytatás az I. oldatról) kaptak, utóbbi visszafizetéséért az állam vállalt garanciát. Az átképző központok nem kormányzati támogatásból működnek, hanem a dolgozóikat elbocsátó nagyiparosok befizetéseiből (amit, természetesen, levonhatnak az adóból). — Angliában nagyon sikeres ez a rendszer — mondta Alexander de Gel- sey, magyar származású kenti nagyiparos a szombati tárgyaláson. — Természetesen nem biztos, hogy Magyarországon is megfelelő lesz az angol modell. Itt több szempontból is más a helyzeti mint nálunk. Először is hiányzik az a nagyiparosréleg. amely támogathatná az átképzést. Másodszor nálunk a nagy cégek segítik a kisüzemeket és a kisvállalkozókat, mert fontosak nekünk, és tudjuk, hogy nélkülük nem boldogulnánk. Ili viszont a nagyok megölik a kicsiket. Gelsey úr szerint a pénz hiánya nem olyan nagy akadály, mint első pillantásra tűnik: a gépek, berendezések vásárlására például létre lehetne hozni egy nemzetközi alapítványt. A helyiek összefogása, pontos elképzelése és kidolgozott project nélkül azonban hiába adják az angolok a modellt, a szakértőket, és hiába kutatják fel a pénzügyi forrásokat. Úgy tűnt, a tárgyaláson jelen lévő vállalkozók nem zárkóznak el a közreműködéstől, bár nemigen hitték, hogy állami támogatás nélkül létre lehetne ma hozni nálunk egy munkanélkülieket átképző központot, amely egyúttal azt a feladatot is ellátná, hogy izmosítsa a magyar vállalkozói réteget. Az angol vendégek megtekintették a kecskeméti Rudolf laktanyát, mint szóba jöhető épületet, de megállapodás egyelőre nem született a kecskeméti központról. A tárgyalások következő fordulójára a megyeiek már konkrétabb elképzelésekkel kívánnak kirukkolni. M. Á. erről majd a külügyminiszterek tárgyalnak tovább. George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök szombaton szinte reggeltől estig kötetlen megbeszéléseket folytatott a Camp David-i üdülőben, s utána még mindketten hangoztatták: nézeteltéréseik fennmaradtak, de így is jól megértették egymást. A nyilatkozatok megerősítették, hogy a legfontosabb pontokban, a német kérdésben és a litván ügyben nem közeledtek az álláspontok. Bush és Gorbacsov szombaton este visszatért Washingtonba. Vasárnap, a közép-európai idő szerint 16 órára kitűzött közös sajtóértekezletükkel zárult a csúcstalálkozó. A szovjet elnök még aznap Minneapolisba, onnan San Franciscóba látogatott, és hétfőn este onnan repül haza. KÖLCSÖNÖS SZIMPÁTIA RAISZA ÉS BARBARA KÖZÖTT Nem volt túlöltözési verseny A pénteki meleg napsütésben hivatalosan is véget ért a hidegháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió első számú hölgyei között — most ezen a téren is beköszöntött a fáziseltolódást szenvedett enyhülés. Tudvalevő, hogy a sajtóban már-már közmondásos volt az alig leplezett ellenszenv Raisza Gorba- csova és a korábbi amerikai „first lady", Nancy Reagan között. A fagyos múltra fátylat borító esemény Boston egyik parkjában történt, ahol is Raisza Gorbacsova rokonszenvé- ről biztosította Barbara Busht, Nancy Reagan fehér házi utódát. Barbara Bush, a Reuter tudósítása szerint, sugárzott az örömtől a kedves szavak hallatán, amelyeket Raisza Gorbacsova azzal is megpecsételt, hogy barátsága jeléül kezét vendéglátója kezére tette. A két nagyhatalom első számú hölgye — a neves Wellesley College diploma- osztó ünnepsége után — bostoni sétán vett részt, amikor egy riporter rákérdezett kettőjük viszonyára. „Nagyon, nagyon otthonosan és kellemesen érzem magam Mrs. Gorbacsov társaságában, akit rendkívül tisztelek" — hangzott Barbara Bush válasza. „Nem most találkozunk először. Különösen élvezem, hogy társalgásunk nagyon nyílt, őszinte és barátságos. Az, hogy lehetnek közöttünk különbségek, semmit sem változtat a hangnemen és szimpátián, amit iránta érzek, és remélem, ö is hasonlóképpen érez irántam" — mondotta a maga részéről Raisza Gorbacsova. Ezek a szavak korábban aligha hangozhattak volna el. A brit hírügynökség elemzése szerint Raisza Gorbacsova annyira fesztelenül érzi magát Barbara Bush társaságában, hogy két egymást követő napon is ugyanazt a ruhát viselte, noha más-más blúzzal, pedig hát Nancy Reagan idején a két első számú hölgy között abban is ádáz verseny dúlt, hogy ki tudja a másikat „túlöltözni". A Suzuki cég döntése végleges (Folytatás az 1. oldalról) cég arra ösztönöz más japán üzemeket, hogy ők is kapcsolódjanak be az alkatrészek szállításába, és alakítsanak vegyes vállalatokat magyar üzemekkel. Elmondták, hogy ilyen szándékkal jelenleg 20 japán alkatrészszállító cég végez felméréseket Magyarországon. Az MTI munkatársának érdeklődésére a Suzuki cég képviselői hangsúlyozták, hogy véleményük szerint az alkatrész- gyártásba bekapcsolódó magyar üzemekben a gépek, berendezések állapota és a mérnökök szakmai felkészültsége lehetővé teszi a kellq háttéripar kialakítását. Ellenben a vezetők szakmai kvalitását gyengének tartják: nem figyelnek kellőképpen a termékek minőségére és a munkafegyelemre. A japán cég azt tervezi, hogy az esztergomi üzem beindítását követő egy éven belül a magyar alkatrészek felhasználási aránya 50 százalékos lesz, s ezt a későbbiekben 70 százalékra emelik. Meggyőződésünk, hogy a nagyrészt magyar alkatrészekből összeszerelésre kerülő gépkocsik ugyanolyan minőségűek lesznek, mint amilyeneket Japánban készítenek. A japán és a magyar mérnökök már teljes erővel dolgoznak az esztergomi gyár tervezésén, s amint bejelentették a tájékoztatón, az építkezést ez év szeptemberében megkezdik. 1992 októberében gördülnek le a szalagokról az első gépkocsik,'ettől kezdve a harmadik év végére 50 ezer autót szerelnek össze; s ebből 30 ezret Magyarországon értékesítenek. Az 1000 és 1300 köbcentiméteres, ötajtós Suzuki-autók árát úgy alakítják ki, hogy sokak számára megvásárolható legyen, versenyképes lesz minőség, teljesítmény és élettartam szempontjából is. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) vei ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében elvesztettük a történelmi Magyarország területének kétharmadát. Hangoztatta: történelmileg ugyan elítéljük a békeszerződést, ám senki sem vitathatja el tőlünk a fájdalom jogát. Tisztában vagyunk azzal — szögezte le —, hogy Magyarország mint a helsinki alapokmány aláírója lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, ugyanakkor , ragaszkodunk ahhoz, ami szintén benne foglaltatik a béke- szerződésben, nevezetesen: a nemzeti kisebbségek jogainak garantálásához. Hozzáfűzte: lelkében 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. Ezt követően Kónya Imre, a párt parlamenti csoportjának vezetője adott rövid tájékoztatást a 164 képviselő tevékenységéről. Kijelentette: az MDF országgyűlési képviselői tisztában vannak azzal, hogy a frakció önmagában semmiféle erőt nem jelent, ha nem áll mögötte a párt tagsága. A 601 helyi csoport képviseletében jelen lévő, több mint 2000 résztvevő ezután szervezeti és személyi kérdésekről kapott tájékoztatást. Lezsák Sándor alelnök azt javasolta, hogy a soron következő, IV. országos gyűlésen — amelyet az őszi helyhatósági választások után kívánatos összehívni — újítsák meg az országos választmányt. A legnagyobb vitát később éppen ez az indítvány váltotta ki. Felolvasták 17 budapesti kerületi szervezet közös levelét, amelyben az aláírók sürgős szervezeti változásokat sürgettek. Véleményük szerint a helyhatósági választási kampány előtt, annak sikere érdekében programadó gyűlést kell tartani. Az országos választmányt pedig haladéktalanul vissza kell hívni és — a megváltozott körülményeknek megfelelően — újat kell felállítani. Az országos elnökség is megújításra szorul. Többen úgy vélték, hogy parlamenti képviselőket, kormánytisztviselőket — elfoglaltságuk miatt — nem célszerű beválasztani e testületbe. MEGALAKULT AZ MDF MEGYEI VÁLASZTMÁNYA Goór Imre az elnök Mint azt a közelmúltban hírül adtuk, a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei szervezeteinek egyeztető tanácsa úgy döntött, hogy az MDF megyei testületet hoz létre. Ez a grémium tegnap délelőtt Kis- kunmajsán tartotta alakuló ülését, s mivel Tiszakécske és Bácsalmás nem élt önálló delegálási jogával, az alábbi tagok — részben ideiglenes — mandátumát igazolta: Dr. Kozma Huba cs dr. Pánczél Gyula (az MDF megyei listán megválasztott országgyűlési képviselői), Goór Imre, dr. Józsa Fábián, Vass- Eysen Ervin és Bálái Ferenc István A küldöttek egy másik csoportja a mellett tört lándzsát, hogy a választásokon győztes párt ne váltsa le vezetését, ne követeljen tisztújítást, hiszen a párt és a kormány különválasztása többpártrendszerben nem indokolt. Ugyancsak nagy visszhangot keltett Kiss Gy. Csaba, az MDF választmányi tagja, a párt liberális szárnya egyik képviselőjének felszólalása, melyben aggodalmának adott hangot az MDF-en belül tapasztalható széthúzás miatt. Úgy vélte: nem feltétel nélküli egységre van szükség, hanem hidakat kell kiépítem a különböző nézetek között, ezáltal megtartva a belső hatalmi egyensúlyt. Éppen ennek megteremtése indokolja — véleménye szerint is — a társelnök intézményének bevezetését. Felhívta a figyelmet annak veszélyére: ha a párt hivatali apparátusa politikai szerepet vállal. A pártelnök egyik megjegyzésére visszautalva úgy vélekedett: a magyar kormány csak saját állampolgáraitól kapta legitimitását. Többen visszatértek az MDF belső helyzetére. Szóltak arról a jelenségről is, hogy — elsősorban személyi ellentétek miatt néhány településen a helyi szervezet szétvált, s külön-külön működik tovább. Holott az $ alapszabály szerint egy MDF-csoport van mindenhol. „Az MDF megnyerte a választásokat és bomlásnak indult” — fogalmazott egy Békés megyei küldött. „Frakciózás, széthúzás réme járja be az országos gyűlést” mondotta egy másik hozzászóló az időnként követhetetlen vitában. A tanácskozás este fél hatkor foglalt állást a gyűlés központi kérdéséről: a küldöttek úgy döntöttek, hogy ezúttal nem foglalkoznak a választmány összetételével. Ezt követően módosították az alapszabályt: az elnökséget — éppen a korábbi tagok parlamenti leterheltsége miatt — további öt taggal kívánták bővíteni. Ám a szavazás eredményének összesítésekor kiderült: estére már nem maradt elegendő számú küldött. Az MDF III. országos gyűlése közfelkiáltással elfogadta az elnökség nyilatkozatát. (Kecskemét), Rozsnyói Zoltán és Lőrincz István (Lakitclek), Tolnai Endre (Tiszaalpár), Rácz Endre (Gátér), Muszka János (Kunszcnt- miklós), dr. Vidéki Mihály (Szabad- szállás), Vízi Ferenc (Apostag), Hajdú Gyula László (Kiskunfélegyháza), Tóth Rudolf (Csólyospálos), Szűcs József (Petőfiszállás), Rideg István (Kiskőrös), Dudás Sándor (Kecel), Kemény Gábor (Izsák), Ká- konyi Mátyás (Kalocsa), Szabadi József (Kalocsa), Raffai Endre (Úszód), Pajor Kálmán (Kiskunhalas), Szabó K. Ferenc (Tompa), Ba- da János (Pirtó), dr. Csőke István (Baja), Felső István (Érsekcsanád), Facskó Mátyásné (Dávod), Patocs- kai István (Jánoshalma), valamint Valter József (Rém). A A testület ezután megválasztotta saját vezetőségét. A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Szervezeteinek Választmánya elnökéül Goór Imrét, az elnökség tagjává pedig Bálái Ferenc Istvánt, Rozsnyói Zoltánt, Muszka Jánost, Raffai Endrét, Szabó K. Ferencet és dr. Csőke Istvánt választotta meg. A dokumentum üdvözli a koalíciós kormányt, amely óriási felelősséget visel a rendszerváltás végrehajtásában. Támogatja a „korábbi nómenklatúra vagyoni és politikai elszámoltatását", a volt állami és politikai vezetők nyugdíjazási körülményeinek, a nyugdíjak mértékének, a korengedményes nyugdíjazásoknak a felülvizsgálatát, az irreális vezetői jövedelmek megszüntetését. A nyilatkozat leszögezi: kezdődjék el egy egészséges, nyugodt, de határozott vezetőcsere. Kezdeményezi továbbá az ország eladósodásához, a gazdaság tönkretételéhez , vezető folyamatok feltárását, illetve a személyes felelősség megállapítását. Az MDF III. országos gyűlésének második munkanapja a késő esti órákban ért véget. A tanácskozást várhatóan egy hónap múlva folytatják, amikor ismét szavaznak az öt új elnökségi tag személyéről, s véleményt cserélnek a helyhatósági választásra való felkészülésről. CSOÓRISÁNDOR VISSZAUTASÍTOTTA A FELKÉRÉST? Antall József nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum szombati országos gyűlésén számos kritika érte a pártot, s magát a párt vezetését. Antall József pártelnök a véleményekre reflektálva az MTI munkatársának elmondta: nem érzi sem sértőnek, sem a párt szempontjából károsnak az éles kritikákat, az effajta szabad, nyűt vélemény- nyilvánítás teljesen természetes jellemzője az MDF-nek, amely mindig is vitatkozó párt volt. Ez a fajta vitastüus a polgári pártok sajátossága, s ez különbözteti meg ezeket a bolsevik pártoktól. Az azonban kezdettől fogva ismeretes volt, hogy a Magyar Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett, mint bármelyik más, magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF végig kiállta a próbát és együtt maradt a legnehezebb időszakokban is. A vitából kiérezhető nézetkülönbségek semmiképpen sem azt jelzik, hogy valamiféle párt- szakadás mutatkozna az MDF-en belül — mondotta Antall József. Éppen ezek azok a viták, amelyek szükségesek a valódi pluralista demokrácia kialakulásához. A felszólalók közül néhányon arra tettek javaslatot, hogy létesítsenek társelnöki funkciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban Antall József elmondta: már régóta szorgalmazta, hogy Csoóri Sándor valamilyen formában ■ — vagy tiszteletbeli elnökként, vagy társelnökként — vegyen részt a párt irányításában. Eddig azonban erre nem kapott megerősítő választ, bár — mondotta —érthető, ha égy író megőrzi függetlenségét. * * * Az MTI tudósítója igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor vállalná-e a társelnöki megbízatást. A neves író kitérő választ adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint visszautasította a felkérést. (MTI) A KISKUNSÁGI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK ALLASFOGLALASA a földtulajdonreformról A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnöksége kibővített ülésen tárgyalt a földtulajdonreformról. Országgyűlési képviselőket is meghívtak az eszmecserére, amelyet a jelenlevők kölcsönösen hasznosnak ítéltek meg. Az elnökség a következő állásfoglalást hozta a vita után. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnösége tisztában van vele, hogy a piacgazdaságra való áttéréshez hozzátartozik áprivatizáció. Egyetért a tulajdon tiszteletével és sérthetetlenségének garantálásával. Az a véleménye, hogy a földnek és a szövetkezeti közös vagyonnak is tulajdonosra van szüksége. Szükségesnek tartja az egykori földtulajdonosok rehabilitációját, de nem fogadja el szétválasztását a társadalomban tulajdoni sérelmet szenvedettek általános rehabilitásától. Véleménye szerint a tulajdonsérelmet szenvedettek rehabilitációját jóvátételi törvény megalkotásával kellene rendezni. A földtulajdon különválasztása a föld fetisizálá- sát jelenti, és félő, hogy ha csak a földtulajdon rendezésére kerül sor, a társadalom egyéb károsultjai célpontnak tekintik a parasztságot. Szövetkezeteink aggodalommal fogadják, ezért az elnökség nem támogatja az egykori földtulajdonosoknak a jelenleg is mezőgazdaságból élők hátrányára történő rehabilitálását. Az agrárpolitika atrocitásainak szenvedő alanyai nemcsak azok voltak, akiktől a földet elvették, padlását lesöpörték, a falvakból való elmenekülésre kényszerítették, elüldözték, hanem azok is, akik mindezek ellenére maradtak és megművelték a földet. Ennek figyelembevételével lehet az egykori tulajdonosokat visszahelyezni tulajdonukba. A földtörvény nem lehet a rehabilitálás és jóvátétel eszköze. A föld- tulajdon reformja az általános tulajdonreformnak része, így a földtörvény a tulajdonreformról szóló törvény egyik része lehet, és mint ilyen, átmeneti. Fontosnak tartjuk a törvény mielőbbi meghozatalát. Amennyiben a parlament elé olyan törvénytervezet kerül, miszerint az egykori tulajdonosok kérelmére vissza kell adni a földet, amelyet tőlük különböző jogszabályok alapján elvettek, az elnökség a következő észrevételeket teszi: A földvisszaigénylések összesítése után a kormány hozza nyilvánosságra, hogy a visszaosztásra van-e elegendő terület.- Meg kell határozni az igények kielégítésének sorrendjét, nemcsak a felső, hanem az alsó határát is, továbbá azt, hogy a törvényes öröklés Sorrendjében az igények kielégítésével meddig lehet visszamenni. A földtulajdon rendezésével egy időben dönteni kell a földdel kapcsolatban felvett fejlesztési hitelek (melioráció, öntözés, ültetvény- telepítés stb.) sorsáról is. A visszaosztás után fennmaradó közös szövetkezeti tulajdonban lévő földet a szövetkezeti tagok és dolgozók kaphassák, illetve vásárolhassák meg szövetkezeti önkormányzati döntés alapján. Törvényi korlátozás csak a magántulajdonban tartható földterület felső határára vonatkozzon. — Ma is törvényes lehetőség, hogy a földtulajdonnal rendelkező tagok kivihetik földjüket a szövetkezetből. Ezt fent kell tartani. Ily módon a szövetkezetek közös használatában maradó föld—a tagság önkéntes elhatározásából e művelési formában tartott—magántulajdonú földek összessége lesz. Ha a tag szabadon kiviheti földjét a szövetkezetből, megvalósul a szövetkezetek legitimálása és megteremtődik annak lehetősége, hogy nem lerombolás után kell az önkéntes szándékon alapuló szövetkezeteket újból létrehozni. —A föld helyi önkormányzati tulajdonba kerülése egyfajta államosítást jelentene, továbbá: fenntartaná a tulajdonosi kötődés nélküli földművelést a gazdatudat hiányával együtt, ezért ez jelentős területre kiterjedően nem helyeselhető. Á helyi önkormányzatok tulajdonába azok az állami földek kerüljenek, amelyeket a szövetkezetek nem vettek meg. — Az elnökség kivitelezhetetlennek látja, hogy az egykori tulajdonosok eredeti földjüket kapják vissza (ahol ez mások sérelme nélkül megvalósítható, egyetért vele), részben a jelentős erdő- és ültetvénytelepítések, ez utóbbiak magántőke befektetésével szakcsoporti formában való elterjedtsége miatt, részben a bérleti rendszerben (illetve csereföldön) kialakult árutermelő kisgazdaságok miatt; továbbá a jelentős állami és szövetkezeti beruházások miatt. Mindezek együtt az eredeti terület visszaadásának olyan korlátáit jelentik, amelyek kérdésessé teszik e cél meghirdetésének nemcsak értelmét, hanem helyeselhető- ségét is. — Megoldhatatlannak látja a házas ingatlanok visszajuttatását, egykori tulajdonosaiknak, még értékkülönbözet megfizetése mellett is, mert ezzel olyanoktól vennék el az életteret, akik a mezőgazdaságból élnek. —A földtulajdon visszaadásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közös tulajdonba vétel kártalanítás mellett történt, ezért a megváltási árat —jelenlegi szintre hozva — az egykori tulajdonosok fizessék vissza. —A földtulajdon-rendezés határidőhöz kötődjék. A földek visszaadására aratás és vetés között kerüljön sor. A Kiskunság szövetkezeti tagsága is a tulajdonreform mellett van. Állampolgári joga alapján elvárja, hogy véleményének megkérdezése és figyelembevétele nélkül döntés ne szülessen. Azt kéri, szűnjön meg végre a tsz-ek zaklatása, a tagság megfélemlítése, a vezetők lejáratása és teremtődjenek meg a nyugodt munka feltételei. A földtulajdonreformra a kormány agrárpolitikájának nyilvánosságra hozatala után kerüljön sor. Kecskemét, 1990. június 1. Elnökség (X) A Fidesz III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) desz bevételei, s egyúttal rámutatott, hogy a bizottság jelentésében több helyütt félreértésekről vagy csúsztatásokról van szó, s a bizottság által közreadottak kilencven százaléka egyáltalán nem igaz. Ezzel egyidejűleg azonban elismerte, hogy a Fidesz gazdasági ügyeinek intézése — különös tekintettel a számlák kezelésére és a könyvelésre — kívánnivalókat hagy maga után. A vita lezárását követően a kongresszus résztvevői külön- külön szavaztak a választmány beszámolójának politikai, illetve pénzügyi részéről. A kongresszus elsöprő többséggel fogadta el a beszámoló politikai részét; a választmány gazdasági-pénzügyi jelentését pedig 318 igen és 218 nem szavazattal szintén elfogadottnak nyilvánitotta. A Fidesz-tanács által megbízott vizsgálóbizottság jelentésével kapcsolatban pedig olyan döntés született, hogy az abban foglaltak tisztázásával a tanácskozás zárónapján, vasárnap megválasztandó számvizsgáló, illetve etikai bizottságot bízzák meg. A szombati plenáris ülés végén a Fidesz jövőjével kapcsolatos elképzeléseket mondták el többen is. Vágvölgyi B. András alapvető kérdésnek nevezte, hogy a kongresszus tisztázza a Fidesz parlamenti frakciójának, illetve a párt vezetőségének viszonyát. Véleménye szerint nem lenne kívánatos, ha akár a frakció, akár a választmány szerepe meghatározóvá válna, szerinte ezeknek a testületeknek a kapcsolatában a mellérendeltségnek kell érvényesülnie. A fiatal demokraták jövőbeni politizálásában továbbra is fejeződjék ki az alternatív jelleg, a fiatalos dinamizmus és az ironikus fogalmazásmód. A Fidesznek olyan, az ipari társadalom utáni politizálási stílust szükséges kialakítania, amely a jövő évezred domináns politikai stílusa lehet. Ertsei Katalin szerint továbbra is fontos lenne, hogy a fiatal demokraták súlyt helyezzenek azokra a területekre — környezetvédelem, szociálpolitika, kíiltúra —, amelyeken eddig is otthonosan mozogtak. Lippai Pál pedig a Fidesz sajátos helyzetére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a fiatal demokratákhoz hasonló politikai párt nem található sem Európában, sem a tengerentúlon. A szervezeti és működési sza- ■ bályzat vitája szerepelt volna a Fi- desz-kongresszus harmadik munkanapjának napirendjén, ám a dokumentumról, valamint az ahhoz beterjesztett módosító javaslatokról végül is nem sikerült érdemben dönteniük a résztvevőknek. A szavazási procedúrát végül is Fodor Gábor javaslata törte meg, s indítványát nagy többséggel el is fogadták a jelenlévők. Ennek értelmében felfüggesztették az alapszabály vitáját, s úgy döntöttek, hogy a mostani kongresszus csupán az új vezetőségről, valamint a költségvetésről határoz. Az elfogadott indítvány értelmében egyébként egy hónapon belül ismét összeül a Fidesz kongresszusa, s ezen immár nem alanyi jogon bármely tag, hanem a küldöttek képviselik majd az egyes helyi szervezeteket. Ennek a küldöttkongresszusnak lesz a feladata, hogy részletekbe menően kimunkálja a Fidesz új alapszabályát.
