Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-27 / 149. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 27. VSZ: fokozatos kilépés (Folytatás az 1. oldalról) nyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti hazánk szuverenitását. Az ülés napirendjének megfelelően délután került sor a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatok megtárgyalására. Soós Károly Attila (SZDSZ) a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság elnöke kijelentette, hogy 554 millió H keretet kell szétosztani. Kérte az Országgyűlést, hatalmazza fel a testületet az ez évi keret elosztásának korrekciójára, hisz például a Népfront esetében bekövetkezett változások nem indokolják, hogy az összeg csaknem egynegyedét 125 millió forintot — kapja. A bizottság javaslatai szerint az Országgyűlés hatalmazza fel a testületet az ez évi támogatási keret elosztásának korrekciójára, a tartalék felosztására; hozzanak létre a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottságot, amely tevékenységében támaszkodjék a kormány szakmai segítségére. A vita során olyan módosító indítványok érkeztek, amelyeket előbb az illetékes bizottságoknak kell véleményezniük, ezért az elnök bejelentette, hogy most nincs mód határozathozatalra. Ezután Balogh Gábor jegyző ismertette az Országos Választási Bizottság jelentését a népszavazást kezdeményező aláírások hitelesítéséről. A 199 179 aláírásból 160 827 felelt meg a törvényes követelményeknek. Az elnöklő Vörös Vince felkérte az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítse elő az országgyűlési határozati javaslatot a népszavazás elrendeléséről. Ezzel az Országgyűlés befejezte aznapra rendelt munkáját, a következő ülésre július 2-án, hétfőn kerül sor. GERASZIMOV: A szovjet hadsereg semmiféle előre tervezett katonai átcsoportosításra nem készül A szovjet vezetés nem tervezi azt, hogy kivonja a Baltikumból a nukleáris fegyverekkel is ellátott, ott állomásozó egységeit — mondotta Gennagyij Geraszi- mov szovjet külügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva. A kérdést egy amerikai újságíró annak kapcsán tette fel, hogy egyes nyugateurópai hírközlő eszközök nemrégiben hírszerzési forrásokat idézve azt jelentették, hogy a szovjet katonai vezetés elrendelte az atomfegyvereket is őrző baltikumi támaszpontok őrizetének megerősítését, és megkezdődött a nukleáris töltetek elszállítása a bázisokról. Gennagyij Geraszimov hangsúlyozta, hogy a szovjet védelmi minisztérium közleménye szerint a szovjet hadsereg „semmiféle előre nem tervezett katonai átcsoportosításra nem készül". A külügyi szóvivő a kérdés megválaszolása előtt, néhány perc türelmet kérve, egy munkatársa révén telefonon nyilatkozatot kért a védelmi minisztérium sajtó- osztályától, és azt olvasta fel az amerikai újságíró és a sajtóértekezlet résztvevői előtt. MÉGISCSAK MEGÁLLAPODTAK A HÁTTÉRBEN? A Springer-ügy újabb oldala Dr. Vörös Imre független jogász szakvéleményét kívánja ismertetni a Springer-ügyről az Országgyűlés sajtóprivatizációs bizottságának szerdai ülésén Molnár Péter (Fidesz), a bizottság titkára. Molnár Péter az MTI munkatársának elmondta, hogy a bizottságban a múlt héten került először napirendre az Axel Springer Budapest Kft. tulajdonába jutott megyei lapok ügye. Az akkori meghallgatáson nem vettek részt szakértők, s úgy tűnt, hogy az elhangzott véleményeket nem lehet megfogható jogi ellenérvekkel opponálni. Most azonban a független szakértő 12 oldalas jelentése — amit a bizottság titkára mindenképpen szeretne ismertetni —- számos olyan elemet tartalmaz, amely arra utal, hogy nagyon is megfogható jogi problémák vannak a Sprin- ger-ügyben. Nevezetesen: az Axelj Springer Budapest Kft. számos ponton megsértette a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló 1984. évi törvényt, továbbá munkaerő-csábítás és névbitorlás gyanúja is feltételezhető. A szakvélemény szerint — hangsúlyozta Molnár Péter — a Fogyasztók Országos Tanácsa is perelhette volna az Axel Springer Budapest Kft.-t azzal, hogy félrevezette a fogyasztókat, mivel a hozzá került megyei lapoknak nem adott igazán megkülönböztethető új nevet, ügy tűnik, a posta szerepe is tisztázandó az ügyben, miután az előfizetői jegyzékeket kizárólag csak az MSZP hozzájárulásával adhatta volna át, vagy adhatta át az Axel Springer Budapest Kft. által indított lapok szerkesztőségének. Molnár Péter kifejtette: a jelentésből olyan következtetés is levonható, hogy az MSZP-nek számos lehetősége lett volna a Springer cég perlésére, nagy összegű kártérítések követelésére. Valószínűsíthető az is, hogy amikor ezek a „lapelkötések" megkezdődtek, a szocialista pártnak lett volna módja a további ilyen machinációk megelőzésére. Az ügy tehát - mutatott rá a Fidesz képviselője egyre több jogi problémát vet fel, amit véleménye szerint mindenképpen szükséges tisztázni ahhoz, hogy a bizottság vizsgálatával hozzájáruljon egy tisztességes, európai színvonalú sajtóstruktúra kialakításához. Remélhető, hogy erre a bizottság képes lesz akár úgy is, hogy a Springer-ügy szálainak kibogozására további érintettéit és szakértőket hív meg, így próbálva fényt deríteni azokra a gyanús momentumokra, amelyek. sajnos, egyre inkább valószínűsíthetők a háttérben. A Vörös Imre által készített szakvélemény alapján kétségbe vonható annak az MSZP-állás- foglalásnak a helytálló volta, hogy a szocialistáknak igazából nem volt lehetőségük e lapok megtartására. Molnár Péter véleménye szerint fölvetődik az a gyanú is, hogy a háttérben mégiscsak történt bizonyos megállapodás az Axel Springer Budapest Kft.-vei. Végezetül kifejtette: mint a bizottság titkára, akinek feladata az ülések megfelelő előkészítése, azért is fontosnak tartja Vörös Imre szakvéleményének ismertetését, mert úgy véli, hogy az anyag nagymértékben elősegítené a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság jelentésének elkészítését. Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban Szóvivői tájékoztató a kormány rendkívüli üléséről (Folytatás az 1. oldalról) adottságairól, a külső források bevonásának lehetőségeiről is szó esett. A szóvivő utalt arra, hogy Moszkvában a magyar küldöttség, a miniszterelnök nemcsak a Varsói Szerződésről, hanem a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról is szót váltott partnereivel. Egyebek között ugyanezt a célt szolgálták a miniszterelnöknek az osztrák, az NSZK-beli kancellárral, továbbá tartományi vezetőkkel, francia politikusokkal, valamint a lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai is. A részben e találkozókon szerzett információk alapján a kormány most már megkezdi a legsürgősebb gazdasági intézkedéssorozat kimunkálását. Ez a tárgya a keddi kormányülésnek, a gazdasági kabinet szerdai, s a Minisztertanács „rendes” csütörtöki tanácskozásának is. E három tanácskozásról részletes tájékoztatást is tervez a Miniszterelnöki Hivatal, államtitká-1 rok bevonásával. László Balázs elmondta azt is, hogy a várható intézkedéseket még ebben a pénzügyi évben megteszik, s megismételte: ezekre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállalt 10 milliárd forintos szintet. Az intézkedéscsomagban így minden bizonnyal nagy súllyal szerepelnek majd támogatásleépítések, s bizonyos áremelések, amelyek ellensúlyozására a legrászorultabb rétegeket érintően egyidejűleg szociális kompenzációra is sor kerül. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) (szó sincs kártalanításról!) törvényt az 1945—1963 között meghurcoltak rehabilitációjával kapcsolatban. Itt is felmerült a parlamenti gombügy (mármint hogy Hámori Csaba más helyett is szavazott), amivel kapcsolatban azt a választ kapták a sajtó képviselői, hogy ez se nem csalás, se nem okirathaVersenyben a borpiacokért (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi előadássorozat végén a szőlő- és borökonómia oktatásáról, valamint a kutatásról cseréltek eszmét a jelenlévő külföldi és hazai szakemberek. A vita vezető M. Bo- urqwi, a párizsi székhelyű Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Ökonómiai Egyetem igazgatója kifejezte: örömmel vennék, ha magyar diákok is hallgatói lennének az egyetemnek. Ma a piaci tendenciákról és stratégiákról beszélnek az előadók. Cs. I. Képviselői fogadóóra Dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselő június 28-án (csütörtökön) 5 órakor várja a választó- polgárokat a Kecskeméti Városi Tanács I. emelet 2. számú helyiségében. ...•I /if r .... j 7 t M •''fi }) vr/fH)x W 7 tf. „Akár metrót is építhetnek ” (Folytatás az 1. oldalról) — Mi az ön véleménye a törvény- javaslatról? — Előrebocsátom, hogy az előmunkálatok, méghozzá tudományos szinten, 5 évvel ezelőtt elkezdődtek. Az első koncepció egyéves és egy alternatív megoldással már megjelent. Különböző szakmai fórumokon véleményezték, köztük az Európa Tanács szakértői is. Véleményük szerint a magyar törvényjavaslat megfelel az európai önkormányzatok 1985-ben elfogadott chartájának. Egyébként pedig egy keretszabályozásról van szó, mely az önkormányzatok legfontosabb alapjogait tartalmazza. Véleményem szerint kellően liberális. Különösen a szabad gazdálkodás vagy a pénzügyek intézésében. — A törvényjavaslat a vármegye szót is említi. Előfordulhat, hogy a vármegyerendszer magával vonja a megyehatárok megváltoztatását ? Mert ugyebár itt van például Bács- Kiskun, amit 1950 előtt Pest-Pilis- Solt-Kiskun megyének neveztek. — Az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás az Országgyűlés hatáskörébe utalja a megyék megállapítását. A vármegye, mint kifejezés a legutolsó törvényjavaslatban alternatív megoldásként került a képviselők elé. Jelenleg 19 megyéről beszélünk, de ezen lehet változtatni, mert semmiképpen sem tekintjük a mai megyehatárokat véglegesnek. Ebben azonban az lenne a kívánatos, ha a települések, településcsoportok döntenének. A kormányzat egyébként ön- kormányzati megyében gondolkodik. Magam is ezzel értek egyet. Települési és megyei önkormányzatokra lenne szükség, de anélkül, hogy hierarchikus viszony létezne közöttük. Vannak azonban olyan feladatok, amelyek végrehajtásához a területi igazgatásra van szükség. Törvény határozza majd meg, hogy milyen állami szolgáltatások ellátását utalja a megyei ön- kormányzat hatáskörébe, s ehhez vagyont biztosít. Az összeggel önállóan gazdálkodhatnak majd. — Es még miből? Hiszen ezenkívül még más költségek is terhelni fogják a leendő önkormányzatokat. — Az lenne az ideális, ha önfenntartók lennének. Csakhogy ehhez elegendő bevételre volna szükségük. Ám a személyi jövedelemadóból, valamint, ha az általános forgalmi adó egy része is náluk maradna, a kisebb települések akkor is rosszabb helyzetbe kerülnének. Ezért megmarad az állami támogatás, aminek a fejében jogosultak lesznek az általuk végzett állami szolgáltatásokért normatív — tehát a létszámot alapul vevő — támogatásra. A fejlesztésükre pályázatok alapján kaphatnának pénzt. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések pedig jogosultak kiegészítő állami támogatásra is. No és régen az önkormányzatoknak volt saját tulajdonuk, például legelők, vizek, ezeket mind szélesebb körben vissza kell adni. Az önkormányzatok számára teljesen szabaddá kívánjuk tenni a vállalkozást. Szóval, akár metrót is építhetnek, ha ki tudják gazdálkodni az árát, s ha minden helyi lakos egyetért a tervvel. B. A. misítás: tehát büntetőjogilag nem értékelhető. Ebben az esetben nincs más, mint hogy az érintetteknek le kell vonni a politikai konzekvenciákat. A büntetés-végrehajtásban újdonságként számoltak be arról, hogy az intézmények most válaszút előtt állnak: maradnak-e a régi költségvetési szisztémánál (vagyis fillérekért dolgoznak az elítéltek), vagy vállalatszerűén működnek. Az utóbbi esetben a rabok — ha hajlandók a munkára — érdekeltek lesznek, s így nem aprópénzzel a zsebükben lépnek ki a börtönkapun szabadulásukkor. Ezzel módjuk lesz megfelelő munkabérhez jutni és jogi, szociális biztonságot is teremthetnek a számukra. (bencze) Magyar—amerikai COCOM-tárgyalások (Folytatás a: 1. oldalról) kapcsolatos fontosabb elvi és gyakorlati kérdéseket is. Az amerikai küldöttség itt-tartózko- dása során találkozott a Külügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága képviselőivel. A delegációt fogadta Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma köz- igazgatási államtitkára. A jószomszédság nem a szuronyokra épül (Folytatás az 1. oldalról) tő és megengedhetetlen kirohanásaiért — jelentette ki a szovjet külügyminiszter a Pravda hasábjain. A Varsói Szerződés problémáit feszegetve Sevardnadze kitért a szervezet létrejöttének történelmi körülményeire, s hangsúlyozta: ez a megállapodás sem örök, hiszen konkrét időtartamra kötötték. Szavai szerint a gondokat az okozta, hogy a VSZ kevés befogadókészséget mutatott a változások kapcsán, nem tartott lépést az idővel, nem korszerűsödött, nem tökéletesítette katonai és politikai felépítését. A szovjet külügyminiszter éles hangon elutasította a „rendteremtés” iránt nosztalgiázó nézeteket: Lehet-e komolyan azt gondolni, hogy ilyen eszközökkel sikerül megoldást találni? Hát semmit sem tanultunk, Afganisztán tanulságait is feledtük, ha már nem emlékszünk 1956-ra és 1968-ra? Talán nem volt elég a gyászértesítőkből és az afganisztáni háború nyomorékjaiból? A német egyesítés problémájára áttérve Sevardnadze az enyhülési folyamat eredményeire vezette vissza azt a következtetését, hogy a határok kérdése nem jelent majd gondot az európai államoknak. Megítélése szerint az ország megosztottsága, a szovjet csapatok jelenléte sem tartható fenn mindörökké. A szovjet külügyminiszter ugyanakkor nem rejtette véka alá aggodalmát a NATO bővülése kapcsán, de megítélése szerint e kérdést az Európában megvalósuló változások környezetében kell vizsgálni. Sevardnadze három pontban foglalta össze e — nemzetközi közmegegyezéssel megvalósuló — változások irányát: az európai fegyveres erőknek az elegendő védelem szintjére való korlátozása, beleértve Németország fegyvertárának csökkentését; ezzel párhuzamosan az enyhülési folyamat intézményesítése; a katonai blokkok elsősorban politikai szervezetté való átalakítása és kapcsolataik kiépítése. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1990. június 26—29. Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 10 848,26 11 519,28 Ausztrál dollár 4 933,43 5 238,59 Belga frank 182,59 193,89 Dán korona 984,41 t 045,31 Finn márka 1 591,25 1 689,67 Francia frank 1 115,61 1 184,61 Görög drachma a) 38,30 40,66 Holland forint 3 328,86 3 534,76 ír font 10 046.74 10 668,18 Japán yen (1000) 403,69 428,67 Kanadai dollár 5 297.88 5 625,58 Kuwaiti dinár 21 455.68 22 782,84 Norvég korona 973,39 1 033,59* NSZK-márka 3 745,66 3 977,36 Olasz líra (1000) 51,10 54,26 Osztrák schilling 532.39 565,33 Portugál escudo 42,68 45,32 Spanyol peseta 60,84 64,60 Svájci frank 4 459,59 4 735,45 Svéd korona l 034,11 1 098,07 USA-dollár 6 282,22 6 670,82 Ecu (Közös Piac) 7 731,97 8 210,23 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,44 39,52. Elutazott a norvég külügyminiszter Hivatalos látogatásának befejeztével kedden elutazott hazánkból Kjell Mag- ne Bondevik, a Norvég Királyság külügyminisztere, aki Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására tartózkodott Magyarországon. (MTI) IRÁN Az áldozatok száma akár 60-70 ezerre is tehető Tizenöt túlélőt — köztük egy hatéves gyermeket — találtak több mint négy nappal a pusztító földrengés után Man- dzsil iráni városban—közölte kedden az egyik iráni mentőszolgálat vezetője. Bár teheráni illetékesek szerint a múlt csütörtöki katasztrófa után százezer embert sikerült élve kimenteni, már alig van remény arra, hogy élőket találnak a romok alatt. A mentést nagymértékben megnehezítette és az áldozatok számát is jelentősen növelte az a tény, hogy csütörtök hajnal óta 360 utórengést észleltek a katasztrófasújtotta térségben. Abdullah Nuri belügyminiszter kedden úgy nyilatkozott, hogy a hét elején sikerült elérni a hegyvidéki településeket is, a holttestek 99 százalékát már kiszabadították a romok alól. Az áldozatokat illetően továbbra is csak találgatások vannak. Egyes becslések szerint számuk végül is nem éri el az ötvenezret, mások viszont úgy gondolják, hogy akár 60-70 ezerre is tehető Villámmegbeszélés a litván függetlenségről Villámmegbeszélést tartott kedd reggel Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Vytautas Landsbergis, a litván Legfelsőbb Tanács elnöke -— közölte a MTI tudósítójával a litván kormány moszkvai képviseletének munkatársa. Vytautas Landsbergis még a délelőtt folyamán visszautazott Vilniusba, hogy részt vegyen a parlamentnek abban a vitájában, amelynek során döntenek Moszkva javaslatairól a függetlenségi határozatok felfüggesztésének kérdésében. Egyelőre részleteket nem tudni a szovjet és a litván politikus megbeszéléséről, de nyilvánvalóan azt vitatták meg, hogy miként lehet megoldást találni a litván függetlenség kérdésében kialakult politikai és gazdasági zsákutcából való kijutásra. Vytautas Landsbergis két héttel ezelőtt — észt és lett kollégái társaságában — már folytatott megbeszéléseket a szovjet államfővel. Nyikolaj Rizskov kormányfővel pedig Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnök tárgyalt. Moszkva akkor már nem ragaszkodott a március 11-ei függetlenségi nyilatkozat visszavonásához, csak a függetlenség kérdéseiben folytatandó tárgyalások idejére való felfüggesztéséhez. Emellett Nyikolaj Rizskov jelezte, hogy hamarosan várható a „gazdasági korlátozó intézkedések” feloldása is.
