Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-27 / 149. szám
■F BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 149. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 27., szerda .................................,................................... — HM—■ ______________ S zóvivői tájékoztató a kormány rendkívüli üléséről A kormány keddi, rendkívüli üléséről László Balázs szóvivő kedden este röviden tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a Miniszternatács tevékenységének első hónapjában elkészítette a hazai leltárt, elsősorban a költségvetés helyzetét felmérve. Ugyanezen idő alatt magas szintű külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdaság (Folytatás a 2. oldalon) Fő a türelem? Türelem. Ezt a szót hallhatták a legtöbbet tegnap délelőtt az Igazságügyi Minisztériumban a sajtó munkatársai. Persze, szó se róla, ebből volt itt is a legkevesebb. Dr. Balsai István miniszter és dr. Isépy István politikai államtitkár, valamint dr. Bogdán Tibor közigazgatási államtitkár tájékoztatásában kevés konkrétum, annál több általánosság hangzott el. A miniszter törvényalkotó munkájukkal kapcsolatban megállapította, hogy a semmiből mindig könnyebb elindulni; az ő esetükben viszont a romok eltakarítása is rájuk hárul. Mondandójában melyből nem hiányzott még egy-egy Szent Ágostontól és Széchenyitől vett idézet sem — megjegyezte: kurucos törvényeinkből maradt meg az a szokás, hogy a magyar mindig a mindenkori államrendet szidja. Annyi különbséggel, hogy hajdan ezt fő- és jószágvesztéssel büntették. Egyébiránt sikeresnek ítélte a minisztérium és ehhez kapcsolódóan az újonnan megbízott szakembergárda eddigi, egy hónap alatt végzett munkáját. Szólt a folyamatban lévő tevékenységeikről, így például a bíróságok valódi függetlenítéséről. Mint említette, megszüntették a minisztériumon belül az eddigi, indokolatlanul bonyolult alá-fölérendeltségi rendszert. Ezt követően dr. Bogdán Tibor közgazdasági államtitkár is a kifogástalan szakembergárda fontosságát hangsúlyozta, s mint említette, ennek érdekében házon belül is frissítést hajtottak végre. Kitért a nálunk (nyugaton már nem) új miniszteri kabinet létrehozásának tervére is. Ennek lényege, hogy öt külső szakembert kérnek majd fel, akik egy tanácsadó testületet alkotnak. Az államtitkár is szólt a tapasztalható türelmetlenségről, pedig a kodifikációs tevékenység nem egy-két hetes munka. A közjogi és gazdasági kódexeket, amelyeket az őszre kell megalkotniuk, csak nagy erőfeszítések árán tudják elkészíteni. Munkájuk nehézségére példaként említette a privatizáció jogi szabályozását, mint olyan feladatot, amellyel még egyetlen jogalkotónak sem kellett megküzdenie a világon: hiszen nem volt még ország, ahol ennyi államtulajdont kívántak volna magánkézbe adni. Dr. Bogdán Tibor azt is kijelentette, hogy aki sürgeti a minisztérium munkáját, az vagy nem ért hozzá, vagy rosszindulatú. Említette a nemzetbiztonsági ügyekkel rájuk háruló feladatot, amelyhez ugyancsak átfogó törvényre van szüksége a kormánynak. A tervezet, ami jelenleg a kezükben van, még vitaalapnak is kevés. A tájékoztatási törvénynyel kapcsolatban a tulajdonviszonyok bonyolultságáról szólt. Ezt követően a feltett kérdésekre válaszolva a minisztériumi vezetők elmondták, hogy július 30- áig a kormány elé kell terjeszteniük a kárpótlási (Folytatás a 2. oldalon) Magyar— amerikai COCOM- tárgyalások Magyar—amerikai kormányközi szakértői megbeszélések voltak Budapesten június 25-én és 26-án a fejlett technológiák Magyarországra történő exportjának liberalizálásáról — közölték az MTI-vel a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. A tárgyalásokon az amerikai küldöttség tájékoztatta a magyar delegációt a június elején Párizsban megtartott CO- COM-bizottsági ülésen elhatározott általános könnyítésekről. A tájékoztatás szerint ez elsősorban a számítástechnika, a távközlési eszközök és a szerszámgépek egyes fajtáinak törlését jelenti az úgynevezett tilalmi listáról. A könnyítések érvényesek a közép- és kelet-európai régió valamennyi, CO- COM-szabályozás alá eső országára. A COCOM-bizottság további könnyítéseket úgynevezett preferenciális kezelés bevezetését — helyezett kilátásba azon országok számára, amelyek továbbra is kötelezettséget vállalnak az ellenőrzés alatt maradó termékek és technológiák végfelhasználására, azaz harmadik félnek történő tovább nem adására. A tárgyalásokon a magyar fél ismételten kifejezte érdekeltségét abban, ho^ hazánk a fejlett ipari országokkal egyenrangú feltételek mellett vehessen részt a nemzetközi gazdasági-technológiai együttműködésben. Ehhez a magyar kormány elengedhetetlennek tartja a számunkra megkülönböztető C'OCOM-korlátozások felszámolását. Ennek eléréséhez fontos lépésnek tekinti a preferenciális kezelés bevezetését. A magyar tárgyaló delegáció kijelentette, hogy hazánk ehhez kész biztosítani a szükséges garanciafeltételeket. A tárgyalásokon a két küldöttség megvitatta a garancia- az ellenőrzési rendszerrel SEVARDNADZE BOCSÁNATOT KÉR KELET-EURÓPÁTÓL A jószomszédság nem a szuronyokra épül Végre meg kell már érteni, hogy sem a szocializmus, sem a barátság, sem a jószomszédság, sem egymás tisztelete nem épülhet szuronyokra, tankokra és vérre: kapcsolatainkat a kölcsönös érdekekre és előnyökre, a szabad választás elvére kell alapoznunk — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter az SZKP kongresszusa alkalmából válaszolt a Pravda kérdéseire, szenvedélyes hangnemben utasítva vissza a szovjet külpolitikát ért szélsőséges vádakat. Sevardnadze elfogadhatatlannaknevezte az olyan felvetéseket, amelyekben keresik a „Kelet-Európa elvesztéséért” felelős személyeket, s egyes soviniszta megnyilatkozások kapcsán keserűséggel állapította meg: sajnos, akadnak még olyanok, akik szerint a szovjet hadsereg nem felszabadított egyes európai országokat, hanem valósággal hadizsákmányként szerezte meg azokat. — Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy bocsánatot kérjek Kelet- Európa országainak népeitől honfitársaim ilyesfajta ser(Folytatás a 2. oldalon) MDF-SZAKÉRTŐ AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL „Akár metrót is építhetnek” Az elmúlt hét végén ülésezett az MDF frakciója, s egyebek mellett a helyi önkormányzatok kérdéseivel is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Józsa Fábiánt, az MDF-frakció tagját, Bács-Kiskun megyei képviselőt. (Folytatás a 2. oldalon) JÖVŐ HETEN FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VSZ: fokozatos kilépés A Parlament keddi ülésén két jelentős ügyben döntöttek a honatyák. A Varsói Szerződés és hazánk viszonyának felülvizsgálásáról, illetve a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról. A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határozati javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) terjesztette elő önálló indítványként. A most napirendre tűzött javaslatot a Külügyi, illetve a Honvédelmi Bizottság dolgozta ki többszöri egyeztetés alapján. Az Országgyűlés elsöprő többséggel, 232 igen szavazattal, 4 tartózkodás ellenében fogadta el a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot. A dokumentum szerint a kormány a bécsi konvenció 62. cikkelye alapján, a szerződéskötés körülményeinek alapvető megváltozására hivatkozva kezdjen tárgyalásokat a VSZ-ből való kilépésről, valamennyi tagállammal. Első lépésként hazánk szüneteltesse a VSZ katonai szervezetében történő részvételét. A honvédség ne vegyen részt közös hadgyakorlatokon, illetve a VSZ-csapatok ne tartsanak hadgyakorlatot Magyarországon. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a VSZ tagállamaival a kétoldalú barátsági és kölcsönös segély(Folytatás a 2. oldalön) AZ AGRÁRSZÖVETSÉG NÉPSZAVAZÁSI BOTRÁNYA? Az elnökök megszervezték... Hogy önként, saját meggyőződéséből ki és mit ír alá — nos ez ma Magyarországon már a legszemélyesebb magánügy. Ám ha aláírást a főnökség gyűjt, az azért legalábbis különös. Márpedig Baján elég furcsa dolgok történtek a köztársasági elnök közvetlen megválasztása ügyében kiírandó népszavazás aláírásgyűjtése kapcsán. Az Esti Hírlap hétfői számában jelent meg az első hír arról, hogy Baja környéki téeszek „Agrárszövetség választmánya” aláírással június 15-én telexet kaptak. Az elnököket arra kérték az irat készítői, hogy szervezzék az aláírásgyűjtést — és pontosan ez az, ami politikai körökben kirobbantotta a botrányt. * Egészen más az, ha egy téeszelnök kiáll a főtérre és egy asztalka előtt várja az aláírásokat, mint, hogy — munkaadói mivoltát is kihasználva — a saját dolgozóit „kéri” csatlakozásra — foglalhatjuk össze az ellentábor véleményét. Vannak szakértők, akik szerint az Agrárszövetségnek — mint bejegyzett politikai szervezetnek — természetesen jogában áll akciók szervezése — itt legföljebb a megoldás módja a kérdéses. Nos, amit sikerült megtudnunk, az igazából nem olyan nagyon sok — ám mindenben egybevág korábbi információnkkal. Eszerint a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség 281217 számú telexéről ment ki az Agrárszövetség körfelhívása az 59 taggazdaságnak. (Az Agrárszövetség a telexhasználatért fizet). Azt ugyan hitelt érdemlően nem sikerült kiderítenünk, hogy végül hányán tettek eleget a fölhívásnak, ám két találomra fölhívott téeszben tudtak az akcióról. Bátmo- nostoron, Takács főkönyvelő a Kossuth tsz- ből emlékezett arra, hogy „volt lista”. A Rémi Dózsa tsz főkönyvelője, Csillag István úgy tudta, hogy az összegyűlt aláírásokat már le is adták Baján. No persze nem maguktól gyülekeztek a szignatúrák, hanem az ágazatvezetők, brigádvezetők segítségével — mint mondta: teljesen önkéntes alapon. Természetesen a mai helyzetben éppen ez az, amiben mindazok a politikai erők. akik ellenzik a népszavazást, erősen kételkednek. A falun a téesz a mai napig szinte az egyetlen munkahely, amiből következően valószínűleg a legtöbben gondolkodás nélkül csatlakoztak az akciókhoz. Aláírásuk természetesen hiteles — bár arra ezek után aligha kapunk valaha is reális választ, hogy a népszavazást valóban a nép akarta-e ... Ballai József A magyarellenesség a diktatúra kihívása Tőkés László felhívása Tőkés László nagyváradi református püspök kedden felhívást intézett a román kormányhoz és politikai erőkhöz, kérve őket, hogy nyíltan és egyértelműen foglaljanak állást az országban eluralkodó, antiszemitizmusra emlékeztető magyarellenesség ellen, és tegyenek meg mindent egy olyan igazi demokrácia megteremtése érdekében, amelynek áldásaiban az egész ország népe kivétel nélkül osztozhat. Tőkés László a felhívásban sürgette a demokratikus érzelmű románok és a romániai egyházak összefogását a gyűlölet és széthúzás ellen. -— „Ne hátráljunk meg a félrevezetések, provokációk és megfélemlítések elől, fogjunk össze a viszályt és erőszakot szító antidemokratikus erők ellen” — írta. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a romániai magyarság kezdettől fogva szívvel-lélekkel a forradalmi átalakulások ügye mellett állt, de az elmúlt hónapokban keserűen csalódnia kellett: a nemzeti megbékélés ígéretes folyamatának véget vetett a múlt kísérteties visszatérése. A demokrácia ellenségei nemzeti gyűlöletet szítottak, s szégyenletes manipulációk sorozatával társadalmi közellenségnek kiáltották ki a magyarokat. A magyarellenesség lényegében nem más, mint a diktatúra kihívása a demokrácia ellen, hiszen nem létezhet demokrácia ott, ahol a többség elve alapján bármely társadalmi vagy nemzeti kisebbséget megfosztanak jogaitól. A demokrácia egy és oszthatatlan. Mindenkié! A magyaroké is. — szögezi le a felhívás. es (Folytatás a 2. oldalon) i i) FOLYTATÓDOTT A NEMZETKÖZI KONFERENCIA Versenyben a borpiacokért A hazánkban első alkalommal megrendezett nemzetközi szőlészeti és borászati ökonómiai konferencia tegnap folytatódott Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. R. Neuhaus svájci professzor elnökletével a regionális és nemzetközi integráció témakörében hangzottak el előadások. Sok a versenytárs a borpiacon. s az előadók szerint azok a tájkörzetek vannak kritikusabb helyzetben — mint például az olasz Pó-vidék, a francia Pro- vance és a magyar alföldi borvidék —, ahol az asztali minőségű bortermelés a legjellemzőbb. Több országban —- így Jugoszláviában is, mint erről N. Zib- rik beszámolt — vita folyik arról, hogy az új ültetvények létrehozásakor táj- vagy világfajtákat telepítsenek. Megállapítása szerint, ha elsősorban exportálni akarják termékeiket, akkor a világfajtákat: Merlot, Chardonnay, Tramini stb. szőlőfajtákat kell választani. Ez a véleménye nyilvánvalóan elgondolkoztathatja a magyar szakembereket is, mint ahogyan A. Fischer ausztrál egyetemi tanár beszámolója, aki az ausztrál borászati szövetkezetek szervezéséről és működéséről tartott előadást. Egyebek között megemlitette: a szövetkezeti tagok a szüret előtt szabadon eldönthetik, hogy a szőlőt melyik felvásárló szervezetnek adják. Garantált minimumárat vezettek be, amely minden felvásárlóra kötelező, ugyanakkor csakis a napi, piaci kereslet-kínálat alakítja az árakat. A vita során felvetődött: lehet-e intenzív exportot folytatni, ha egyes országokban a nemzeti fogyasztást nem segítik elő? Az olasz bortermelőknek hogyan volt lehetőségük arra, hogy a labdarúgó-világbajnokságon — a tévében is — reklámozzák boraikat? Az olaszoknál — ellentétben a franciákkal — a borreklámozásban nincs korlát. A Mondia- lé-t szponzoráló vállalatok, egyéni termelők éltek a lehetőséggel és mintegy világreklámot csináltak boraiknak. Akciójukat egyébként az olasz mezőgazdasági minisztérium anyagilag is támogatta. (Folytatás a 2. oldalon)
