Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 199«. június 25. „ÚJ" SZÖVETSÉG A KÖZÉLETBEN: A HNF-ből TESZ lett Szombaton Budapesten ismét összeült a Hazafias Népfront tize­dik rendkívüli kongresszusa. Május 12 n már megkezdték ezt a tanács­kozást, s akkor szóba került a jog­utód nélküli felszámolás, nemcsak ’ választási vereség miatt, hanem azért is. mert a demokráciában a pártkeretek is mindenkinek megad­lak a politizálás lehetőségét. Sokan ' 'szobt akkor is úgy foglaltak ál- Vtst, hogy az országnak szüksége van egy, a népfronthoz hasonló in­tézményre. A szombati ülésen a több mint háromszáz küldött elfogadta, hogy a Társadalmi Egyesülések Szövet­ségeként működjenek tovább, így berekesztették a HNF tizedik, és megnyitották a TESZ tizenegyedik kongresszusát, majd tisztségviselő­ket választottak. Az új szövetség céljairól állásfog­lalást hagytak jóvá. Ebben rámu­tatnak. hogy a politikai jelleg he­lyett elsősorban a társadalmi funk­cióknak kívánnak eleget tenni. A szociális, kulturális és gazdasági mozgalmak, mint társadalmi kez­deményezések, a demokratikus ke­retek között is jelentős szerepet játszhatnak. A családvédelem, az idős emberek, az cgészségkárosul- tak szociális ellátása széles körű együttműködést igényel. A művelt­ség fej'e-mesében, a hazaszeretet, a nemzeti önismeret erősítésében, a nemzetek közötti barátság és együttműködés elősegítésében, a nemzetiségi jogok kiszélesítésében jelentős eredményei és. feladatai vannak az olvasó-, a művelődési és honismereti, valamint településfej­lesztő, község- és városszépítő moz­galmaknak. a magyar és külföldi kulturális, baráti köröknek. A szövetséghez önkéntesen csat­iakozó községi, városi és országos szervezetek, mozgalmak autonómi­ájukat megtartva végzik majd tár­sadalmi tevékenységüket. A szövet­ség igényli, hogy az így átalakított Hazafias Népfront szerény műszaki infrastruktúráját használhassa, il­letve működését elősegítse a lakos­ság. a kormány, a pártoló intézmé­, nyek., vállalatok .yjaiagatása- .. BÍRÓSÁGI BEJEGYZÉSÜKET KÉRTÉK Tanácskozott a Központi Munkástanács Szombaton a Magyarországi Szociáldemokrata Eárt székhaza­im u tanácskozott a Központi Mun- k V.í.máes, Rácz Sándor elnökleté- ' •■!. Döntöttek arról, hogy kérik a bírósági lejegyzésüket, de ha ez a jogilag rendezett státus akadályoz- /.. .ikci a demokratikus munkahe­lyi önkormányzatok létrehozásá­ban, akkor mint az elnök kifej­tette törvényen kívül helyezik magukat. A Központi Munkásta­nács anyagi támogatást igényel a kormánytól, hogy képzett jogászo­kat. közgazdászokat fizethessen meg. ezáltal is megfelelő érdekkép­viseletet biztosítva a dolgozóknak. A tanácskozáson a helyi mun­kástanácsok képviselői a dolgozói ónkormányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatról is elmondták vé­leményüké, Az előterjesztés szerint ez a törvény szabályozná a dolgozói képviseletek jogállását. A javaslat rámutat, hogy a nemzeti tulajdonú vállalatoknál az olt dolgozók két­harmadának jelenlétével megrende­zett közgyűlések döntsenek az ön- kormányzati formáról. Az adott te­rületeken ez az önkormányzati munkástanács lehetne a nemzeti tu­lajdon kezelője, így feladatai közé tartózna a termelőeszközök gazda­ságos üzemeltetése, a munkáltatói jogok gyakorlása, a szerződéses kö­telezettségek teljesítése, az adó befi­zetése. Az önkormányzat döntene a létszámról és a bérekről, a munka­köri kötelezettségek kijelöléséről, az elért nyereségből meghatározná a termelési, szociális, kulturális, fel­újítási, beruházási hányadokat. Az önkormányzati munkástanácsok tagjait és tisztségviselőit a tervezet szerint nem lehetne elbocsátani, amíg megbízásukat a közgyűlés kétharmados többséggel vissza nem vonja, tevékenységüket társadalmi munkában végeznék, lehetőleg munkaidőn kívül. Rácz Sándor az ülésen elmondta, hogy tárgyalt a munkaügyi kor­mányzat képviselőivel, s kérte, hogy mielőbb adjanak ki elvi dekla­rációt a munkástanácsok legalitá­sát, működését erősítve. (MTI) A földművelésügyi miniszter nyitja meg (Folytatás az 1. oldalról) Kincstárjegy­kamat-emelés A pénzügyi kormányzat hétfőtől emeli a kincstárje­gyek kamatát — tájékoztat­ták a Pénzügyminisztérium­ban a Magyar Távirati Iro­da munkatársát. A kamatemelésre azért van szükség, hogy a költség- vetés finanszírozásához ele­gendő forrás álljon rendel­kezésre. Az Országgyűlés ál­tal jóváhagyott keretek kö­zött a pénzügyi kormányzat továbbra is biztosítani kí­vánja a kamatozó kincstár- jegyek értékesítéséből szár­mazó forrásokat az állam- háztartás számára. Az ér­tékpapírpiacon elsősorban az egy évnél rövidebb lejára­tú értékpapírok iránt szá­mottevő a kereslet. Ezért a kincstárjegyek versenyké­pességének fenntartása ér­dekében differenciáltan emelkednek a kincstárje­gyek kamatai. A 3 hónapos lejáratú kincstárjegyek eddi­gi 22 százalékos kamata 23 százalékra emelkedik. A 6 hónapos lejáratú kincstár- jegy esetében a kamat 23-ról 25-re, míg a 9 hónapos lejá­ratú értékpapírnál 24-ről 26 százalékra emelkedik. Mivel ezek bruttó kamatok, így az értékpapírok vásárlója a ka­matok kifizetésekor a 20 százalékos forrásadóval csökkentett összeget kapja cézhez. A kamatemelés eredményeként a 1 évnél rö­videbb lekötési idejű érték­papírok között hétfőtől a kincstárjegyek hozama lesz a legnagyobb. KÜSZÖBÖN AZ ÖTEZRES De milyen címerrel? A Magyar Nemzeti Bank az új ötezerforintos bank­jegy kibocsátása miatt leg­feljebb augusztus végéig tud várni arra, hogy a parlament döntsön az új címerről — nyilatkozta Verzár Péter, az MNB főosztályvezetője az MTI érdeklődésére és hoz­zátette: ahhoz, hogy az öt­ezer forintosokat a tervezett időpontban, 1991 április vé­gén forgalomba hozzák, két hónapon belül meg kellene kezdeni a gyártását, az új bankjegyet pedig semmikép­pen sem szeretnék a régi cí­merrel kibocsátani. Ha a közeljövőben nem születik döntés a címerről, akkor mintegy 25-30 millió darab ezerforintost kellene nyomatni mintegy 50-60 millió forintért. Ez azonban felesleges költséget jelente­ne, mert az ötezer forintos­ból jóval kisebb mennyisé­get kellene forgalomba hoz­ni. Ráadásul az új bankjegy megjelenése után a kisebb címletekből mindig keve­sebbre van szükség, azok visszaáramlanak a bankok­ba. Verzár Péter elmondta azt is, hogy az új címer elfoga­dása után a forgalomban lé­vő papírpénzeket nem von­ják vissza, megvárják termé­szetes elhasználódásukat, ami mintegy 4-5 év. Az érmé­ket azonban minden bizony­nyal bevonják, mert azok csak 25-30 év alatt kopnak el. Az érmecsere mintegy 300 millió forintba kerül majd. Sütő András Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) helyi véres események közben megsérült szemét műtötték meg. E beavatkozás eredményeként a szeme tovább él, de nem lát, mivel a retina nem tapadt meg. Az orvo­sok felvetették egy újabb műtét le­hetőségét, ezért egy éven belül visz- szatér Bostonba. Szemműtétje után találkozott Bush elnök egyik tanácsadójával, valamint kanadai képviselőkkel, akik közül néhányan nemrég tér­tek vissza Romániából. A velük folytatott beszélgetés során azt ta­pasztalta, hogy immár kezdik vilá­gosan látni a romániai magyar ki­sebbség helyzetét, jogai gyakorlá­sáért folytatott küzdelmét. Úgy ítélik meg: az emberi jogok gya­korlása elképzelhetetlen a kisebb­ség jogainak gyakorlása nélkül. Budapesten bordatöréseit és más sérüléseit kezelik azok az or­vosok, akik a marosvásárhelyi ese­mények után gyógyították. Ezután tér vissza Marosvásárhelyre, ahol — miként eddig is — íróként tá­mogatja minden lehetséges módon a romániai magyarság jogvédelmi küzdelmeit. Ezek továbbra is idő­szerű feladatok •— hangsúlyozta az író —, ezekből nehezen tudná ki­vonni magát az ember, ha azt vall­ja, hogy az írás nemcsak esztétika, hanem etika is, nemcsak a szép­nek, hanem egy közösségnek az emberi szolgálata is. Miután a Magyarok Világszö­vetsége tiszteletbeli elnökévé vá­lasztották, megszaporodnak köz­életi feladatai, amelyeknek képes­ségei, lehetőségei szerint igyekszik eleget tenni. Annál is inkább — mondotta —, mert egy biztató vál­tozás előtt álló időszakban vetődik fel újból az összmagyarság néhány alapvető kérdése. Többek között az, hogy miként lehetséges olyan magyar „szellemi égboltot” felhúz­ni, amely alatt a 15-16 milliós, részben Magyarország határain túl, elszórtan élő magyarság vala­mennyire otthonosabban érzi ma­gát'. (MTÍj ‘ ' | „ij'fiiÜV 1lijjN^ís iJ/i 7£(>E Jl ban kell ennek megmutatkoznia hanem a palack, a címke, a csoma­golás alkalmazásában is. E nemzetközi konferencián a magyarokon kívül több híres bor­termelő ország — Ausztrália, Franciaország, Olaszország, USA, Jugoszlávia stb. — szakemberei tartanak előadást, fejtik ki üzlet- politikai elképzeléseiket, és a világ borfogyasztása fellendítésének ér­dekében megteendő lépésekről is szólnak. A világ szőlő- és bortermelőinek, kutatóinak, marketingszakembe­reinek ötnapos együttléte bizonyo­san jó hatással lesz a magyar szak­(Folytatás az 1. oldalról) zonyságot. A vendéglátóknak, a házigazdáknak különlegességgel is kedveskedtek: a Duna—Tisza kö­zén erdő-mező maguk gyűjtötte vi­rágaiból modern kompozíciókat varázsoltak. Az egész napos program egyfaj­ta nyitánya volt annak a kapcso­latfelvételnek, amelyet a kecske­méti főiskola tervez. Ugyanis az osztrák virágkötők jeles képviselői a megyeszékhelyi iskolában rend­szeresen továbbképzéseket tarta­nak majd a honi diákoknak és e szép szakma mívelőinek. A rendezvényt az osztrák Stai­az asztali áldás —, hogy a gabona őrlé­sére hivatott malmokat elkészültükkor az egyház felszentelte. Ezt a hagyo- .mányt elevenítette fel tehát, amikor az egyházi szertartással a zabpelyhesítő üzemet felszentelte. Az ünnepélyes pil­lanat után Pável Ágoston Kenyér című versét mondta el Sólyom Melinda, majd a Himnuszt énekelték el a megje­lentek. Az ünnepség utáni sajtótájékoztatón már inkább az üzem, a termékek körül forogtak a kérdések és a válaszok. A megyei GMV szakemberei elmond­ták, hogy a mintegy 100 millió forint értékű beruházáshoz a vállalat saját fejlesztési alapjából, a fenntartási költ­ségből és állami támogatásból használ­tak fel. A három évvel ezelőtti elképze­léseket az — akkor — NDK-beli Nage- ma cég technológiájával, gépi berende­emberekre: első kézből kapják meg azokat az információkat, amelye­ket akár már holnap is hasznosít­hatnak. A konferencia fontos mo­mentumaként a záró, plenáris ülé­sen ajánlásokat fogadnak el szabá­lyozási és együttműködési témák­ban, amelyeket eljuttatnak az ér­dekelt országok kormányainak, valamint a Borkereskedők Nem­zetközi Szövetségének is. Ma kilenc órakor Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a földművelésügyi miniszter nyitja meg a nagy jelentőségű konferen­ciát, amelyen ott lesz és előadást is tart Robert Tinlot, az OIV igazga­tója is. Csabai István ner cég termékbemutatója is kiegé­szítette. A hófehér porcelán ele­fánt, hattyú, kacsa, a strasszos to­pánka, a barna szemes nagyanyó kosarával, a teknőc háta, a zöld béka és krokodil — mind-mind olyan kellék, amely jól bírja mind­azt, ami , élő vagy szárazvirágból készült. Ám ezek legalább annyira szemet gyönyörködtetők voltak, mint a szárított pálmából készült színes legyezők, a háncskérgek, a trópusi, szubtrópusi különleges le­velek, termések, a luffatökök, s nem beszélve a mini szárazvirág­csokrokról és az élővirág-kompo­zíciókról. p g zéseivel valósították meg. A zab és egyéb gabona alapanyagot főleg a me­gye déli részén, a Bácskában termelteti meg a vállalat. Gondoljuk, hogy a ha­zai zabfajták' termése csak gondos vá­ltogatás útán alkalmas az effajta feldol­gozásra, hiszen a szem apróbb, köny- nyebb, mint a technológiai elvárás. A piacról elmondták, hogy bár az egészséges táplálkozás jegyében a hazai fogyasztók igénye is nő e biológiai érté­kekben gazdag termék iránt, a magyar kis- és nagyfogyasztók kiszolgálásával egyelőre nem tudják lekötni az üzem teljes kapacitását. Exportpartnerekkel szintén folytatnak tehát tárgyalásokat. Gondolnak a további fejlesztésre — hiszen az üzemet eleve továbbfejleszt- hetővé tervezték — a gabonapelyhek müzlivé keveréséhez már a „konyha” gépei is Lajosmizsén vannak. Gál Eszter Nyolcszázmilliós NSZK-hitel? Az NSZK kormánya nem akarja cserbenhagyni Magyarországot jelenleg átmenetileg fellépő pénz­ügyi nehézségei közepette — állapította meg a. Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállo­mása Antall József miniszterelnök látogatása után azzal kapcsolatban, hogy a német—magyar leg­magasabb szintű véleménycsere alkalmával szóba került egy 800 millió márkás hitel, illetve az ezért vállalandó kormánygarancia lehetősége. Az NSZK kormányköreiben— az MTI tudósító­jának értesülései szerint — a német készségre vonat­kozóan emlékeztetnek: a kelet-európai változások közben támadt gazdasági bizonytalanságok Ma­gyarországra is kihatottak, a bankok tartózkodóak új hitelnyújtásnál, illetőleg jelenleg nem hosszabbí­tottak meg rövid távú lehetőségeket. Magyarország azonban — mutatnak rá idézett kormánykörök — a piacgazdaság megteremtésére irányuló reform- programjával máris sikereket könyvelt el. A külgazdasági helyzet már tetemesen javult: a mérlegben 1989-ben támadt 1,4 milliárd dolláros hiány 1990-ben előreláthatólag 0,4 milliárd dollár­ra csökken. Ha ez így lesz, akkor növekszik a további segítség esélye is. Osztrák virágkötők szakmai bemutatója Felszentelt „zabmalom” (Folytatás az 1. oldalról) Ki tartozik a másiknak? MAGYAR- ROMÁN HATÁR Mi az, ami nem kell? A Magyarok Világszövetsége vá­lasztmánya szombati ülésén állásfogla­lást fogadott el, amelyben — a rendel­kezésre álló bizonyítékok alapján meg­állapítja —, hogy a Romániába küldött könyvek, folyóiratok nem mindig ér­keznek meg a címzettekhez. Legutóbb például 1990. június l-jén az ártándi közúti határátkelőnél a Máltai Szere­tetszolgálat küldeményét csak részben engedték be. így több más kiadvány mellett magyar területre kellett vissza­szállítani szövetségük lapját, a Magyar Híreket, valamint az Erdélyi magyar­ság című folyóiratot. A Magyarok Világszövetsége a ro­mán hatóságok eljárását a magyar mű­velődési miniszter és a román kulturális miniszter között ez év februárjában lét­rejött megállapodás, továbbá a Helsin­ki Záróokmány rendelkezései megsér­tésének tartja. Az európai együttműködés szellemét és a magyar román kapcsolatot sú­lyosan zavaró eljárás ellen a Magyarok Világszövetsége választmánya a legha­tározottabban tiltakozik, és kéri a ma­gyar kormányt, hogy tegye meg a szük­séges lépéseket. Antall József az MDF parlamenti frakciójának ülésén Antall József miniszterelnök is részt vett a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója balatonalmádi ülésének vasárnapi munkájában. A hét végi maratoni eszmecsere befejezéseként a miniszterelnök beszámolt külföldi útjának részleteiről, tapasztala­tairól, és válaszolt a képviselők kérdéseire. (Folytatás az 1. oldalról) uniónak a Magyarországról kivo­nuló szovjet csapatok által hátra­hagyott javakért. Ocsirov a TASZSZ hírügynökség munkatár­sának nyilatkozott, miután több szovjet parlamenti képviselővel együtt részt vett a déli hadseregcso­port katonai tanácsának ülésén. A TASZSZ szerint a katonai ta­nács ülésén megállapították: több mint másfél milliárd rubel értékű ja­vakat hagynak hátra a szovjet csa­patok. „Sajnálatos — írja a TASZSZ —, hogy a magyar partner egyáltalán nem siet kiegyenliteni az objektumok értékét.” Valerij Ocsi­rov ezzel kapcsolatban leszögezte: „Amennyiben a magyar fél nem térí­ti meg a Szovjetunió költségeit, fel­vetjük a szovjet kormánynak, hogy hozzon hatékony intézkedéseket a kérdés igazságos és kölcsönösen el­fogadható megoldására.” A KGB fizette a kelet-európai reformereket? A KGB kulcsszerepet játszott a kelet­európai országok sztálinista vezetésének megbuktatásában és a térségen végigsöprő kormányellenes megmozdulások kiprovoká- lásában — állítja magas helyről származó moszkvai dokumentumokra hivatkozva a Mainichi Daily News című japán lapban közölt elemzésében Eric Margolis. A szovjet titkosszolgálat feladata a szer­ző birtokában lévő jelentések szerint az volt, hogy aláássa a Gorbacsov-ellenes re- zsimeket Kelet-Európábán. A KGB ilyen feladattal tevékenykedett az elmúlt két év­ben Lengyelországban, az NDK-ban, Ro­mániában és Bulgáriában, valamint titkos politikai és anyagi támogatásban részesítet­te a kommunista reformereket ezekben az országokban, míg Magyarország esetében ugyanígy támogatta a Gorbacsov mellett álló frakciót. Iráni földrengés: ötvenezer halott (Folytatás az 1. oldalról) Az iráni földrengés halálos áldozatainak száma a legújabb adatok szerint elérte az ötven­ezret, míg a sebesülteké a két­százezret. Ezt a Tehran Times című napilap jelentette vasár­nap egy magas rangú illetékest idézve. A számok azonban saj­nos korántsem véglegesek — ír­ta a lap, hivatkozva a szóban forgó hivatalos személyiségre, aki szerint „az áldozatok száma percről percre nő”. Szombaton a földrengés által leginkább sújtott térségbe utazott Rafszandzsani iráni elnök, aki szé­les körű nemzetközi összefogást sürgetett a természeti katasztrófa felszámolására. A túlnyomórészt muzulmánok lakta Szovjet—Azerbajdzsánban a köztársaság elnöke szombaton egynapos gyászt rendelt el. George Bush amerikai elnök, Margaret Thatcher brit kormányfő és Woj- ciech Jaruzelski lengyel államfő szombaton táviratban fejezte ki együttérzését az iráni államfőnek. Táviratában Bush egyebek mellett hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok —- függetlenül attól, hogy a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat — kész minden szükséges támogatást megadni. Nagy-Britannia, amelynek tavaly szakadtak meg a diplo­máciai kapcsolatai Teheránnal, már két repülőgépet küldött Iránba a szükséges sátrakkal, gyógyszerekkel és orvosi mű­szerekkel. A Nagy-Britanniá- ban élő muzulmán közösség ed­dig mintegy 170 ezer dollárnyi adományt gyűjtött össze, amelyből segélyszállítmányt ál­lítanak össze Irán számára.

Next

/
Thumbnails
Contents