Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

I OIL — BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 147. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 25., hétfő ______________ _____________________ ________________________________________ M A Kutyák és paragrafusok (4. oldal) SAJTÓPOSTA (4. oldal) Egyéves a Kalocsa Hotel (5. oldal) EZnZSm A halasi másként- gondolkodók az egész vagyont akarják (4. oldal) 1 földművelésügyi miniszter nyitja meg Ma kezdődik a szőlészek-borászok világtalálkozója HAGYOMANYELESZTES LAJOSMIZSEN Felszentelt „zabmalom” Mindenképpen különlegességnek szárriító ese­ményre került sor tegnap Lajosmizsén, a Bács- Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Zabpelyhesítő Üzemében. Ez az az üzem ugyanis, ahol ezentúl a gabonafé­lék pelyhesítésével foglalkoznak és eddig erre hazai példa nemigen volt. A dolog másik különlegessége, hogy ezt az üzemet, a régi hagyományok feleleve­nítésével, felszentelték. A lajosmizsei üzem udva­rán szép számú megjelentek előtt Szirmai Péter, a Kecskeméti Katona József Színház tagja mondta el a Szózatot, majd dr. Molnár István, a Bács me­gyei GMV igazgatója szólt a létesítményről. El­mondta, hogy a zabpehellyel már sokan találkoz­hattunk, hiszen az egészséges táplálkozás jegyében készített ételek alapvető alapanyaga ez a gabona­termék. A századelőn épült lajosmizsei malom ma teljesen megújulva, korszerű berendezésekkel fel­szerelve gyártja majd a jó minőségű — remélhető­en — jól eladható terméket. A váci püspök, Marosi Izidor, személyes élmé­nyeivel kezdte mondandóját, hiszen majd fél évszá­zada ebben a községben fiatal lelkipásztorként in­dult pályafutása. Beszélt arról is, hogy valaha a ga­bona vetését, aratását zsoltárimádsággal kezdték a földművelők. Nem véletlen, hogy a jászok a búzát életnek nevezték. Az is hagyomány — ugyanúgy, mint a kenyér megszegésekori keresztvetés és (Folytatás a 2. oldalon) • A felszentelés előtti pillanatok. (Straszer András felvétele) Hazánk a világ érdeklődésé­nek középpontjába került, amely most premiert is hozott Kecskemétnek. Ma kezdődik, s a hét végén zárul az a nemzet­közi szőlészeti és borászati öko­nómiai konferencia, amelynek témaköreihez hasonlót még so­ha sehol sem tűzött napirendjé­re a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV). A pá­rizsi székhelyű világszervezet — amelynek hazánk az 1920-as évektől tagja —- évenkénti kon­ferenciáinak rendszeres résztve­vői a magyar szőlészek, borá­szok, kutatók. A kialakult jó kapcsolat, országunk kertészeti ágazatának alaposabb megis­merése, az Európához tartozá­sunk deklarálása, no és nem utolsósorban a Kecskeméten működő Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet vállalkozó ked­ve együttesen eredményezte az ágazatban dolgozók, a tudo­mányos kutatók mostani világ- találkozóját. Soha nem tűzte még napi­rendjére az ökonómiához — az ésszerű gazdálkodás, gazdasá­gosság — tartozó három téma­kört az OIV, nevezetesen: a bo­rok eredetvédelmének, a regio­nális és nemzetközi kapcsola­toknak — különösképpen az EGK-integrációnak —, vala­mint a piaci stratégia és marke­tinglehetőségek ügyének meg­tárgyalását, mint a mostani kecskeméti konferencián. Nem­csak a világhírű — vagy éppen azzá válni akaró — magyar bo­rok, az itteni különleges borvi­dékek megismertetése ad majd beszédtémát, hanem az a gaz­dasági-társadalmi folyamat, amely elindult az országban, és amelynek egyik jelzője a priva­tizáció. A szőlő-bor szakma kí­váncsi erre is, főképp azokra a részletekre, amelyek ennek kö­vetkeztében boraink minőségi javulását, nemzetközi elismert­ségét javíthatják. Ehhez az ere­detvédelem szigorú betartása mellett az EGK-ban alkalma­zott bortörvény és gyártási sza­bályozások teljes hazai megho­nosítására is szükség van. 'Az ilyen értelmű európai integráló­dás nyithat szélesebb kapukat kiváló termékeink előtt az ame­rikai, a skandináv, a japán és a többi piacokon, nagyobb bizal­mat adva az importőröknek és a fogyasztóknak is. A magyar termelők eddig jórészt hordók­ban szállított olcsó borokkal voltak jelen a világban. Itt az ideje, hogy a különleges minő­séget képviselő tokaji és bada­csonyi borok mellett a me­gyénkben lévőkre, például a ha­jósi, soltvadkerti, kiskőrösi, kiskunmajsai tájkörzet boraira is ráirányítsák a világ borkeres­kedőinek figyelmét. A legma­gasabb minőségi kategóriába tartozó boraink jobbára elsik­kadtak, vagy éppen a helytelen termelés és üzletpolitika miatt figyelmen kívül maradtak. Váltásra van szükség nem­csak a politikában, a gazdaság­ban is. Képessé kell lenni érté­keink hasznosítására, feledve a régi szemléletű mennyiségnöve­lési mániát, és teljes energiánk­kal a minőség emelését szüksé­ges elősegítenünk. És nemcsak az italok beltartalmá­(Folytatás a 2. oldalon) PERCRŐL PERCRE NŐ AZ ÁLDOZATOK SZÁMA Iráni földrengés: ötvenezer halott (Folytatás a 2. oldalon) KI TARTOZIK A MÁSIKNAK? Szovjet csapatkivonás Magyarországról Közelebbről meg nem nevezett intézkedések megfontolását he­lyezte kilátásba Valerij Ocsirov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Honvédelmi és Állambiztonsági Bizottságának elnökhelyettese ar­ra az esetre, ha Magyarország nem fizetne kompenzációt a Szovjet­(Folytatás a 2. oldalon) Sütő András Budapesten Sütő András romániai ma­gyar író, a Magyarok Világszö­vetségének tiszteletbeli elnöke vasárnap reggel New Yorkból Budapestre érkezett. A Ferihe­gyi repülőtéren barátai, tiszte­lői fogadták. Sütő András megérkezésekor az MTI és a Magyar Rádió munkatársának elmondta: vi­szonylag jól érzi magát. Három hónapot töltött az Egyesült Ál­lamokban, ahol a marosvásár­(Folytatás a 2. oldalon) KÖRNYEZET­GAZDÁLKODÁSI TANÁROK FELKÉSZÍTÉSE Országos továbbképzés a Kocsis Pál szakközép- iskolában Szemléletformálás a jóvóért Az eddigieknél többet tesz az iskola a környezetvédelemért? A környezetvédelmi nevelés szervesebben épül az iskolai ok­tatásba, nevelésbe? Az oktatásügy irányítói sze­retnék, ha így lenne, ezért is szerveztek Ember és környezete címmel tanfolyamot tanárok részére. Az ország minden ré­széből érkező pedagógusokat ma délben Kecskemét tanácsá­nak általános elnökhelyettese után a minisztérium és az Or­szágos Pedagógiai Intézet veze­tői köszöntik. Nagy érdeklő­désre tarthat számot délután Balogh János egyetemi tanár, akadémikus Veszélyben a bio­szféra című előadása. A hazai környezetvédeimi mozgalma­kat Illés Zoltán helyettes állam­titkár tekinti át. A tanfolyam hallgatói a Kis­kunsági Nemzeti Park szakem­bereinek közreműködésével te­repgyakorlatokon is részt vesz-. nek. Megismerkednek az Ember és környezete tantárgy kísérleti oktatási tapasztalataival, rész­ben a házigazda szerepét is vál­laló Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkáskép­ző Intézet tanárainak közremű­ködésével. A továbbképzésen több akadémikus, kutatóintéze­ti vezető, gyakorló tanár osztja meg tapasztalatait, ismereteit a továbbképzésre jelentkezettek­Osztrák virágkötők szakmai bemutatója A szúette, esőáztatta, napbarní­tott kerítésléc, az üveg, a porcelán, a kerámia, a kiszolgált ereszcsator­nadarab, a selyem, a nád, a réz, a vessző, a gyékény, a szalagsodró, a deformálódott, rozsdamarta vö­dör és még hosszan sorolhatnám, mi minden lehet kelléke a virágkö­tészetnek — legalábbis osztrák módra. Ezt mutatták be a hét végén Kecskeméten azon a szakmai na­pon, amelyet a Magyar Virágkö­tők Szakmai Egyesülete a Kerté­szeti Főiskolai Karral közösen szervezett. A megyeszékhelyi főis­kola nagytermében nemcsak a lát­ványos és csöppet sem szokványos színes tárlat vonzotta az ország különböző részéről érkezett nagy­számú közönséget, hanem a FLO- RALGALERIE virágkötészeti csoport nyolc tagjának — akik eu­rópai és nemzeti bajnokok — köté­szeti bemutatója is. Mint elmond­ták, elsődleges feladatuknak tekin­tik, hogy a legmodernebb irányza­tokat, az európai kötészeti divatot megismertessék, terjesszék. Ennek jegyében délelőtt és délután is be­mutatókat tartottak, miközben hi­hetetlen fantáziájukról, kézügyes­ségükről és nem utolsósorban kifi­nomult ízlésükről adtak tanúbi- (Folytatás a 2. oldalon) • Straszer András felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents