Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

•f PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 145. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 22., péntek ____________________________________________________­________________________ * Eddig tizenöten kérik vissza a földjüket Milyen üzlet a kultúra? (4. oldal) „A pénzének senki sem ellensége” (4. oldal) Sokoldalú színház kellene (5. oldat) Megnyílt a Budapesti Értéktőzsde A Budapesti Értéktőzsde nyitására csütörtökön Magyarországra érkezett az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének küldöttsége. Ettora Fumagalli, a tőzsde­szövetség elnöke sajtótájékoztatóján hangoztatta: a magyarországi tőzsde megalakulása történelmi lépést jelent ab­ban a vonatkozásban, hogy Magyaror­szág minél előbb bekapcsolódjon Európa gazdasági életébe, az európai pénzügyi élet vérkeringésébe. Délután a Budapesti Értéktőzsde ala­pítói gyűltek össze, hogy aláírják a ma­gyarországi börze létrehozásáról szóló alapító okiratot. Hardy Ilona, a Budapes­ti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója üd­vözölte a megjelenteket, és elmondta, hogy ezernél több külföldi érdeklődő jött el erre a nevezetes eseményre, ami jelzi, milyen nagy figyelem kíséri a magyaror­szági politikai és gazdasági változásokat. Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy — sok más egyébhez hasonlóan — az elmúlt 42 évvel a tőzsdét sem lehetett végérvényesen száműzni Magyarországról. Bebizonyo­sodott, hogy a piacgazdaság nem nélkü­lözheti a börzét. A lakosság nagy része ugyan nem ismeri a tőzsdét, de várható­an mindenki számára nyilvánvalóvá vá­lik az elkövetkezendő években, hogy igen kedvező befektetési lehetőségeket fog nyújtani, s hozzájárul a megtakarítási hajlandóság növekedéséhez. Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1864-ben nyílt meg elő­ször a budapesti tőzsde. Most újjászüle­tett ez az intézmény, ám nem előzmények nélkül. 1982-ben jelentek ugyanis meg a gazdaságban a befektetők körében a köt­vények, az értékpapírok, amelyek már előkészítették a börzét. 1988 óta intenzí­ven dolgoznak a szakemberek a tőzsde létrehozásán, s ezt a folyamatot a politi­kai változások jótékonyan segítették. Minden tekintetben kedvező helyzet ala­kult ki, hiszen a környező országok is hasonló úton járnak, ott is a piacgazda­ság kiépítésén munkálkodnak a szakem­berek. A magyarországi politikai válto­zások garanciát jelentenek a tekintetben, hogy a gazdasági változások visszafor- díthatatlanok, és sor kerül azok követke­zetes végigvitelére. (Folytatás a 2. oldalon) Antall József bonni programja A magyar—német kapcsolatok jövőjéről, az egysé­ges Németország és a Magyar Köztársaság együttmű­ködésének távlatairól tárgyalt az NSZK legfelsőbb szintű politikai vezetőivel, csütörtökön, Antall József. A magyar miniszterelnök NSZK-beli hivatalos láto­gatásának zárónapján megbeszélést folytatott Helmut Kohl kancellárral, Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszterrel, és fogadta őt Richard von Weizsäcker szövetségi elnök. Antall József munkaprogramja reggel még Stutt­gartban kezdődött. A Lothar Späth tartományi mi­niszterelnökkel lefolyt reggeli beszélgetés során szóba került, hogy egy Baden-Württemberg-házat terveznek létesiteni Budapesten, amely az érdekelt ipari, keres­kedelmi vállalatok, bankok bevonásával a tartomány gazdaságát sokoldalúan képviselhetné a magyar fővá­rosban. Antall József erre azzal reagált, hogy magyar részről készek azonnali konkrét segítséget nyújtani a megfelelő ingatlan kiválasztásához. A Magyarország­gal régóta igen szoros kontaktusokat ápoló tarto­mány emellett kész szakértői támogatást adni a ma­gyar helyi közigazgatás kiépítéséhez, a rendőrség kor­szerű felszereléséhez, a szakemberek továbbképzésé­hez. Ennek lehetséges formáiról már konkrét jegyzé­ket is összeállítottak. Stuttgartból helikopter fedélzetén érkezett Bonnba a magyar kormányfő és kísérete. Itt, a magyar nagy- követségen első tárgyalópartnere Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter volt. (Folytatás a 2. oldalon) inHHUHHHHÜÜ Viharos volt... napéjegyen­lőség napján az időjárás. Villámlással, dörgéssel, záporral, jó nagy — facsavaró — széllel búcsúzott a tavasz. Ma már: nyár van. (Fotó: Straszcr András) T raffipaxmenetrend Traffipax radaros sebesség-ellenőrzés (júniusban): Bács-Kiskunban két kocsi üzemel 23-án: Tiszakécske és Kiskunhalas környéke 24- én: Kecskemét és az 52-cs főút (Fekete Bárány vendéglő) 25- én: a 441-es nagykőrösi út; Kecskemét és Baja környéke 26-án: Lajosmizse; Szabadszállás és Baja térsége 27- én: Kiskunfélegyháza és Baja 28- án: Kecskemét és Baja térsége 29-én: Kecskemét és Lajosmizse térsége 30-án: Solt (52-cs főút) és Kalocsa térsége A rendőrség a „műsorváltoztatás’' jogát fenntartja! A LENGYEL—NÉMET HATÁROK VÉGLEGESEK Kohl a német egységről A német egyesülés létrejötte után nemcsak a német—lengyel, hanem a német—szovjet kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kíván­ja helyezni Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár. Az NSZK államfője az új Németország létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként. A kancellár politikai kulcsfeladatnak ne­vezte, hogy a NATO-szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai nyilatkozat felé egyengessék az utat. Ezért azt javasolta, hogy a helsinki folyamat keretében mindkét katonai tömb tagjai fontolják meg egy meg­nemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden részes országa előtt nyitva állna. Az Odera—Neisse határ kérdésével kap­csolatban — amelyet a Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt időközben a keletnémet parla­ment már meg is tette) — Kohl úgy véleke­dett: „Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határo­kat, vagy eljátsszuk a lehetőséget az egyesí­tésre.” Az NDK-val kötendő államszerződést, a gazdasági, valuta- és szociális uniót Kohl a németek közötti szolidaritás megnyilvánulá­sának nevezte: „Az NSZK-ban és az NDK- ban élő németek most ismét — és ezentúl — megbonthatatlanul egymáshoz kötőd­nek.” A kancellár ezzel kapcsolatban min­den képviselőt felszólított a szerződés jóvá­hagyására. Kohl az egyesítés külső feltételeivel kap­csolatban elmondta azt is, hogy a nyugati partnereket írásban kérte arra, hogy az Eu­rópai Közösségek és a nyugati ipari hatal­mak soron következő csúcstalálkozóin tűz­zék napirendre Kelet-Európa, és a Szovjet­unió gazdasági, műszaki és tudományos se­gélyezésének kérdését. A következő évek nagy kihívása lesz — hangsúlyozta Kohl — „a Szovjetuniót egyre inkább bevonni az európai jövő formálásába — politikai, biz­tonsági, környezetvédelmi és kulturális érte­lemben”. Kohl egyúttal közölte, hogy Mihail Gorbacsov éppen a napokban tudatta vele: a német egység külső aspektusainak tisztázá­sa az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet év végi párizsi csúcstalálkozójáig megtörténhet. A magyar vállalkozók elégedetlenek A nagyok fizetésképtelensége a kicsiket sújtja A kisvállalkozók nem érzik a meg- igért vállalkozásbarát politika hatását, sőt, tapasztalataik alapján úgy vélik, hogy helyzetük jelentősen rosszabbo­dott — mondotta a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének csütörtöki sajtótájé­koztatóján Szabó Tibor alelnök. A kis­iparosok szerint nemcsak korábbi, sok­szor sérelmezett panaszaikra nem rea­gált a kormány eddig, hanem újabb problémák is felvetődtek. Ezek közül a legsúlyosabb az, hogy félő: a gazdálko­dók közötti sorban állás azt jelenti, hogy egyes cégek fizetésképtelensége éppen a kisiparosokat sújtja majd a legjobban. A nagyvállalatok megsegí­tésére a kormány programja szerint ugyanis még akad pénz, de a mintegy 45-50 milliárd forintos pénzhiány a „sor végén álló” kisiparosokat műkö­désképtelenné teszi, és a forgótőkehi­ány miatt a vállalkozók kénytelenek a saját belső tartalékaikat felélni. Nem történt semmi az adózás terén sem — hangzott el —, nem javultak a vállalkozások feltételei, nem érvénye­sülnek a piaci törvények, mert még mindig monopolizált a magyar piac jó része. A külföldi, felajánlott hiteleket a kisiparosok nem tudják igénybe venni, mert azt valutában kell visszafizetni, vagy pedig olyan magas a kamata, ami tönkreteszi a vállalkozót. Elfogyott a vállalkozásfejlesztési alapítvány első 600 millió forintja is, a további alapít­ványpénzekre pedig több hónapot kell várni, a jelentkezés tízszeres. Mint is­meretes, az alapítvány összege összesen több mint 4 milliárd forint, és abból viszonylag kedvező feltételek mellett — 16 százalékos kamattal — igényel­hetnek kölcsönt a kis- és középvállal­kozók. Sérelmezik a kisiparosok a napokon belül bevezetendő nyugtaadási kötele­zettséget is. Véleményük szerint a mai magyar piaci valósággal ez összeférhe­tetlen, ezért végrehajthatatlan, és a szolgáltatások egy részét — főként a kistelepüléseken — teljesen meg­bénítja. Az új parlamentben a gazdaságról esik a legkevesebb szó, és a kisvállalko­zókat érintő jogszabályok megalkotá­sánál az érdekvédelmi szervezetet meg sem kérdezik, illetőleg a jogszabályter­vezet véleményezésére kevés időt, leg­utóbb például a privatizálási törvény- javaslatnál egyetlen éjszakát kapott a Kiosz. A kisiparosok egyelőre csak re­ménykednek abban, hogy a 100 nap türelmi idő leteltével helyzetük lénye­gesen javul — mondotta végezetül az alelnök. Közlemény a kormány üléséről A Miniszterelnöki Hivatal közli: A kormány csütörtöki ülését, Antall József miniszterelnök távol- létében, Horváth Balázs belügymi­niszter vezette. A Minisztertanács tizenkét napirendi pontot tárgyalt meg. A kormány úgy foglalt állást, hogy az év végéig törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a mé­résügyi tevékenység szabályozásá­ról. Á törvényjavaslat szabályozni fogja a törvényes mértékegysége­ket, a hitelesítendő mérőeszközök körét, a hitelesítési eljárás módját és költségeinek fedezetét, valamint a mérésügyi hatóságok jogállását. A Minisztertanács törvényjavas­latot fogadott el a különleges tit­kosszolgálati eszközök és módsze­rek engedélyezésének átmeneti sza­bályozásáról szóló 1990. évi X. tör­vény módosításáról, amelyet az Or­szággyűlés elé terjeszt. A törvényja­vaslat szerint az igazságügy-minisz­ter által a különleges titkosszolgá­lati eszközök alkalmazására Vonat­kozó engedély jelenlegi, 30 napos időtartama 90 napra változna. Az emberi jogok érvényesülésé­nek elősegítése érdekében a kor­mány hatályon kívül helyezni java­solja az általa elfogadott és az Or­szággyűlés elé terjesztendő törvény- javaslatban a kínzás és más kegyet­len bánásmódok elleni nemzetközi egyezménnyel kapcsolatos magyar fenntartásokat tartalmazó 1988. évi 3. törvényerejű rendelet 3. paragra­fusát. A fenntartás ugyanis az egyezmény által létrehozott Kínzás Elleni Bizottság illetékességét Ma­gyarországon kizárta. A törvényja­vaslat elfogadása esetén a bizottság ezekben az ügyekben vizsgálatot folytathat hazánkban, Vagy kéré­sünkre egy másik szerződő ország­ban. A Minisztertanács megtárgyalta az 1990. évi állami költségvetés egyensúlyát javító intézkedési ja­vaslatokról szóló előterjesztést. Úgy döntött, hogy a jogszabály­módosításokat kibővített formá­ban, a kormány által — várhatóan kedden, rendkívüli kormányülés keretében — tárgyalandó javaslat- csomagba helyezi, amely gazdaság­élénkítési, szociálpolitikai és a ki­bontakozást gyorsító egyéb javas­latokat tartalmaz. A Minisztertanács módosította a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók egyes járandóságairól szóló rendeletét. A kormány úgy határozott, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a hon­védelmi törvény módosító javasla­tát. A javaslat szerint a jövőben rövidebb lesz a katonai szolgálat: a 22 hónapból 12 hónap a sorkato­nai, és 10 a tartalékos szolgálat. Az alternatív — fegyver nélküli és pof* gári — katonai szolgálat összidő- tartama ugyancsak 22 hónap lesz. A törvényjavaslat rendelkezései — elfogadás esetén — elsőként a kato­nai szolgálatukat 1990. augusztus hónapban megkezdő hadkötelesek­re terjednek ki. A Minisztertanács döntést ho­zott arról, hogy meg kell vizsgálni az újrakezdők, pályakezdők vállal­kozási kölcsönének egy általános vállalkozásélénkítő kölcsönné tör­ténő átalakítása lehetőségeit. A Minisztertanács döntött Hungaroring további hasznosításá­ról is. Tekintettel arra, hogy az Au­tókonstruktőrök Nemzetközi Szö­vetségével (FOCA) kötött szerző­désünk 1990-ben lejár és a pálya fenntartása veszteséges, a verse­nyek megrendezése vis nt számos más — legfőképpen idegenforgalmi — haszonnal jár, szükség van az autópályát hasznosító szervezet átalakítására. , Végül a kormány határozatot hozott a Magyar Szocialista Párt volt központi székházának haszno­sításáról. A határozat szerint a Mi­nisztertanács egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt volt köz­ponti székháza 1990. július 1-jétől az Országgyűlés Hivatalának keze­lésébe kerüljön. (MTI) Qui prodest? A kérdés a római jog sarkalatos pontja. Minden vitás ügyben arra keresni a választ, kinek az érdekét szolgálta az adott cselekedet. Az érdekek kusza fonadéka hálózza be az emberek minden dolgát: bolond (vagy szent?), aki nem saját ügyét tolja előre! Csakhogy, ha mindenkinek maga felé hajlik a keze, akkor ebből egyenesen következik: érdekek ütköznek érdekekkel, a nap min­den második percében... Am az sem mindegy, hogy a csatározás minő formában zajlik: nyílt sisakrostéllyal, egyenlő feltételekkel, a lovagiasság szabá­lyai szerint-é, avagy csellel, ármánnyal, álruhában, de sőt, az eszme köntösében .. . Ül a krónikás, hosszú, méla lesben", mondjuk egy tanácsülé­sen. Ül, és figyel. Tele van már a jegyzetfüzete, községfejlesztés­sel, pénzeszközhiánnyal, rogyadozó iskolákkal, s minden, efféle közösségi nyavalyával. Es akkor üdítő pillanat: elkezdődik az interpellációk sor.a. Élénkül a testület kitartóbb része — ritka eset manapság, hogy megőrzik a határozatképességei (persze, csak létszámilag!) az ülés végéig —, szóval, interpellációk. A tanácstagnő emelt hangon követeli, hogy azonnal intézkedje­nek, mert az ő fiát megvádolták. Méghogy svindliket csinált az a fiú!? Nem arra nevelte ő! Méghogy nem adják ki addig a munkakönyvét, amíg nem fizeti meg az okozott kárt? Mi ez? Őt üldözik, mert a tanácselnökhöz fordult segítségért! S ha ennek nem lesz vége, akkor ő, most, itt, azonnal lemond a tanácslagsá- gáról. Döbbent csönd fogadja a bejelentést. Nemigen érti senki, mi­ként függ ősszé a méltatlankodó anya panasza a tanácstagi posztjával. Az ügyrend szerint szavazásra teszik fel a kérdést, elfogadja-e a t és tűiét a lemondási? Nem lendülnek a kezek, legfeljebb tartózkodásra. Kész, ennyi, tanácstag marad az anya. „Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme" — idézi az ember a közhelyet. Jó lenne hinni, hogy a helyhatósági választások után a tudósító operativitástól átfűtött tanács------­p ardon — elöljárósági üléseken vehet majd részt. Ennyi idealiz­must azonban kár lenne előlegezni. Egyrészt edződik már: a jelenleg folyó parlamenti vitákon, a pártcsatározásokon. Másrészt tapasztalja: semmi sem tökéletes, amit az emberek csinálnak. S legfőképp az örök mozgató, az érdek ezután is koreografálja cselekedeteinkéi... Nagy Mária HH 4» ... mTíf72T»TOTfítíl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents